Pesti Hírlap, 1906. július (28. évfolyam, 179-209. szám)
1906-07-12 / 190. szám
16 PESTI HÍRLAP 1906. julius 12., csütörtök. Frankfurt, julius 11. (Esti tőzsde.) Osztrák hitelrészv. 210.40. — Osttsr.-magy. áillamvasut 145.—. — Déli vasút 34.75. — Német bank 236.10. — Disconto Commandit 183.30. — Drezdai bank 158.10. — Berlini Handelsgesellsch. —.—. — Gelsenkircheni 221.—.— Harpeni 209.75. — Hibernia —.—. — Jjaurakohe —.—. — Olasz járadék 103.80. Párizs, julius 11. (Zárlat.) Osztrák aranyjáradék 98.70. — 3 százalékos francia járadék 96.87. 4 százalékos olasz járadék 102.40. — 4 százalékos 1890. román kölcsön 96.12. — Görög kölcsön 1881. évről —.—. — Egyiptomi járadék 106.70. — Török dohány részvény —.—. — Credit foncier de france 695—. — Osztrák Landerbank —. — Banque Ottomane 650.—. — Déli vasút 176.—. —Meridionalvasut 817.—. — De Beers 435.—. — Chartered 34.50. — Váltó Bécsre (rövid) 103.50. — Váltó német piacokra 121.65. — Cseh Londonra 251.55. — Belga aranyázsió —.30. — Magyar aranyjáradék 94.80. — 3 százalékos új törleszthető járadék —.—. — 4 százalékos spanyol járadék 05.76. — 4 százalékos unifiskált török járadék 498.—. — 6 százalékos bolgár kötelezvény ■ • Török sorsjegy 440.—. — Banque de Paris 15.28. Osztrák földhitelintézet —.—. — Magyar jelzálogbank 660.—. — Osztrák-magyar államvasut —.—. • Déli vasúti elsőbbségi kötvény 337.—. — Rio Tinto 16.57. — Eastland 95.50. — Randfontein 96.—. — Váltó Amsterdamra 205.62. — Váltó Svájcra —.18. Olasz grangázsió —.—. — Magánkamatláb 2.62. Párizs, julius 11. Búza jul.-ra 24.70, aug.-ra 23.55, szept.—okt.-ra 22.80, szept.—dec.-re 22.05.— Bors jul.-ra 16.—, aug.-ra 15.75, szept.—okt.-ra 16.—, szept. dec.-re 16.15. — Liszt jul.-ra 31.95, aug.-ra 31.65, szept .—okt -ra 30.90, szept.—dec.-re 30.60. — Repceolaj jul.-ra 81.— , aug.-ra 63.50, szept.—dec.-re 63. , jan. ápr.-ra 62.75. — Szesz jul.-ra 44.75, aug.-ra 45. , szept.—dec.-re 41.75, jan.—ápr.-ra 40.50. - Nyers cukor folyó hóra 22.25, okt.—jan.-ra 22.50. — Fehér cukor jul.-ra 25.12, aug.-ra 26.30, okt.—jan.-ra 26.62, jan.—okt.-ra 27.25. — Finomított cukor folyó hóra 66.—, októbertől 4 hóra 56.50. London, julius 11. (Zárlat.) * Angol consolok 87.88. — Déli vasút 7.— . .— Spanyol járadék 95.12. — Olasz járadék 102. — 4 százalékos magy.ar angjár. 94.50. — 4 százalékos osztr. aranyjár ——. — 4 százalékos rúpia 65.60. — Canada Pacificvasut 184.26. — Leszámítolási kamatláb 3.—. — Ezüst 30.06. — Bécsi váltóár 24.33. — 3 százalékos magyar aranyjáradék kölcsön —.—. — Chartered 128. . — East-Band 375.—. — Bandfontein 143.—. — Bandmines 576.—. — De Beers 17.25. — Japán jár. 88.50. esett ezen titkos utasításról. Nevezetesen Glöckner képviselő utalt azon titkos utasításra, melyet a helytartóság a magyar értékekre vonatkozólag intézett a felügyeletet gyakorló tartományi biztosokhoz s kérdezte, hogy megtette-e a szükséges lépéseket az elnökség. Henzer elnök azt felelte, hogy bár a felügyeleti jogot respektálja, elítél minden titkos utasítást. Amint, tehát ezekből kivehető, az osztrák kormány igenis kiadta említett rendeletét , viszont Herzer elnök idézett válaszából tűnik aztán ki, hogy az érdekelt pénzintézetek állanak nehezen kötélnek. A meginduló kiegyezési tárgyalásokhoz azonban ez mindenesetre igen becses anyag leend. Szászrégen (7227), Temesvár (7000), Beszterce (6216), Huszt (5615), Erzsébetváros (5580), Gyula (4905), Bánffyhunyad (4226), Magyarlápos (4100), Beregszász (2872). Horvát-Szlavon országokban: Kőrös (2220), Nagygorica (1839), Ivanic (1560); legtöbblovat: Temesvár (11.000), Gyula (10.550), Kula (4520), Rimaszombat (3095), Pécs (3050), Nyíregyháza (2500), Horvát-Szlavo Írországokban: Ruma (2193), Mitrovica (2036); legtöbb juhot: Rimaszombat (6483), Nagyenyed (4698), Magyarlápos (4000), Szászrégen (3289), Lugos (3260), Gyula (2800), Szabadka (2692); Horvát-Szlavonországokban: Ruma (1654); legtöbb sertést: Temesvár (3200), Gyula (2640), Lugos (1940), Szatmár- Németi (1967), Sopron (1385), Horvát-Szlavonországokban: Ruma (3965), Mitrovica (2352), országos vásáraira hajtottak fel. Pénzügyi hírek * Az értéktőzsdéről, úgy látszik, hogy az értéktőzsdén valamivel nyugodtabban kezdik a helyzetet mérlegelni, mert az irányzat már napok óta elég szilárdan tart. Természetesen nem áltatjuk magunkat azzal, hogy a most észlelhető kedvezőbb fordulat állandó javulás kiindulási pontja, hiszen az értéktőzsdék európaszerte nyugodtak, s alig van olyan esemény még csak kilátásban is, mely a spekulációt, animálhatná. Egyébként már szerdán észlelhető volt, hogy az üzletmenet kissé meggyengült, úgy hogy az árfolyamokat gyakran csak intervenciós vételekkel lehetett nívón tartani. A magyar koronajáradék különben ismét javult, s szilárd irányzatát megtartotta. A magyar hitelrészvényt elhanyagolták, ami annál feltűnőbb, mert a Hitelbank félévi mérlegéről általában igen jó hírek vannak elterjedve. Feltűnő esemény volt különben a mai értéktőzsdén az, hogy a Jelzálogbank-részvények — melyek itteni gyenge spekulánsok eladásai folytán már napok óta csökkentek, s most erőteljes bécsi vételekre emelkedtek. A sorsjegypiacon szintén szilárd volt az irányzat, s a jelzálog-sorsjegyek élénk üzletmenet mellett emelkedtek. A pénzpiacon állandó a kereslet. Bécsi távirat szerint a magánkamatláb 3, százalékot tesz. * Járadékunk és az osztrák pénzintézetek. Megírtuk, hogy a magyar koronajáradék ellen az osztrákok tervszerű hajszát indítottak. Az árrombolást két irányban kezdték el. Titkos rendeletben utasították — nem a pénzintézeteket — hanem az osztrák tartományi biztosokat, hogy a magyar értékeket küszöböljék ki a pénzintézetek értékpapírtartalékaiból. Midőn aztán így a tervezett manőverhez anyagot szereztek, megbízták Taussigot, a Baden-Creditanstalt igazgatóját, hogy a támadást vezesse. Hogy ezt miképen cselekedte meg ezen viharedzett börzespekuláns, arról még az osztrák lapok is őszinte undorodással írtak. De ugyanezen osztrák lapok most letagadják azt, mintha az osztrák kormány bármiféle rendeletet adott volna ki a magyar értékek kiküszöbölése ellen s hivatkoznak a részben a magyar koronajáradék újra való emelkedésére, melyet főként bécsi vételek idéztek elő. Az osztrák lapok ezen állításával szemben hivatkozunk a csehországi német (osztrák) takarékpénztárak szövetségének július hó 1-én Reichenbergben tartott gyűlésére, melynek folyamán igenis szó Kereskedelem. * Megszüntetett borbiztosság. Feilitzsch Artur volt földmivelésügyi miniszter annak idején Newyorkban u. n. borkiviteli biztosságot állított fel, melyet mi már eleve céltalannak ítéltünk. A borbiztosság azonban mégis elutazott, Newyorkba, de ott még meg se birt mozdulni, nemhogy dolgozni tudott volna. Darányi Ignác ez okán visszahívta az ottani kirendeltséget s Boros Jenő borbiztos megbízatását megszűntnek nyilvánította. * Az egyes államok cukorfogyasztása igenis érdekesen van feltüntetve a bukaresti kiállításon s aszerint a legkevesebb cukrot Szerbia fogyasztja, ahol minden lakóra évenkint 3.34 kilogramm cukor esik, utána Románia jön 3.46 kgr.-mal, majd Olaszország, hol egy lakóra 3.51 kgr., Törökország, hol 4.05 kgr. cukor esik, Görögországban egy-egy lakó évenkint 4.81, Spanyolországban 5.03, Oroszországban 7.16, Portugáliában 7.73, Ausztria és Magyarországban 0.56, Belgiumban 13.26, Franciaországban 16.96, Németalföldön 19.08, Svédországban és Norvégiában 20.40, Németországban 20.60, Dániában 27.84, Svájcban 28.44, az északamerikai Egyesült Államokban 34 és Angolországban 44 kilogrammot fogyaszt. Ezen kimutatásból Ausztria és Magyarország csekély cukorfogyasztása ragadja meg figyelmünket, s önkénytelenül felmerül az a kérdés, hogy a kormány miért nem szállítja le a cukor fogyasztási adóját, amely pedig közvetve a nagyobb fogyasztás és termelés révén busásan megtérülne az államnak. * A Németországba szállítandó borok vizsgálata. A Németországba szállítandó borok vegyvizsgálati bizonyítványainak kiállítására a földmivelésügyi miniszter a következő állami intézeteket hatalmazta fel: A m. kir. országos chemiai intézetet és központi vegykisérleti állomást Budapesten, a magyaróvári, kolozsvári, kassai, keszthelyi, debreceni magyar királyi vegykisérleti állomásokat. * A német birodalomba szállítandó halak vámkedvezménye. A földmivelési miniszter a kereskedelmi és pénzügyminiszterekkel a német birodalomba szállítandó élő tavi pontyok kedvezményes vámkezelése tárgyában megállapodott s erről a következő rendeletet adtaki: A német birodalomba bevitelre kerülő élő tavi pontyok vámmentes kezelése céljából a küldeményhez bizonyítvány melléklendő, amelyen az illetékes közegek igazolják, hogy a halak tavakból származnak. A bizonyítvány azon községek elöljárósága által állítandó ki, amelynek határában az illető tó, melyből a pontyok származnak, fekszik. A bizonyítványban — a tó tulajdonosának megnevezése mellett— igazolandó, hogy ezen tóban pontyok tartatnak és hogy a német birodalomban bevitelre kerülő pontyok tényleg azon tóból származnak. A tó tulajdonosának bevallása és azon körülmény, hogy a tóban pontyok tartatnak az illetékes politikai hatóság (első fokú közigazgatási hatóság), által igazolandó. Ezen bizonyítvány mikénti kiállítására a rendelet mellé csatolt minta használandó. Hogy a tavi pontyküldeményeknek a német birodalmi vámhivatalok által leendő vámkezelése alkalmával a szállító felék semminemű késedelmet ne szenvedjenek, a magyar nyelvű eredeti bizonyítványhoz annak hitelesitett német fordítása is csatolandó. * Állatvásáraink az 1006. év május havában. A m. kir. közp. statisztikai hivatal kiadásában megjelenő Statisztikai Havi Közlemények 1906. évi május havi füzete szerint a magyar birodalomban május hóban összesen 579 országos állatvásár tartatott, melyek közül 113 Horvát-Szlavonországokra esik. Ez állatvásárokra felhajtottak összesen 584.924 szarvasmarhát, 237.583 lovat, 158.882 juhot és 149.457 sertést. Ebből az anyaországokra 489.189 szarvasmarha, 212.082 ló, 150.613 juh és 124.409 sertés, Horvét-Szlavorországokra 95.735 szarvasmarha, 26.501 ló, 8219 juh és 25048 sertés esik. Eladatott összesen 238.977 szarvasmarha (201.907 a Dráván innen, 37.070 a Dráván túl), 68.471 ló (62.037 a Dráván innen, 6434 a Dráván túl), 97.394 juh (92.935 a Dráván, innen, 4459 a Dráván túl), 79.038 sertés (67.627 a Dráván innen, 11411 a Dráván túl). Legtöbb szarvasmarhát: Nagyenyed (8880), Közlekedés. * Menetjegyadó behozatala Németországban. A m. kir. államvasutak igazgatóságától vett értesülésünk szerint f. évi augusztus hó 1-ével Németországban menetjegyadó lép életbe. Ennélfogva ezen naptól kezdve a Németországgal való személyforgalomban és pedig úgy a csoportosítható szelvényjegyfüzetek, mint a többi közvetlen menetjegyek kiadása alkalmával a német vasutak díjrészletei után még az alábbi táblázat szerinti adóösszegek fognak beszedetni és pedig: * Előmunkálati engedélyek. A kereskedelemügyi miniszter a szatmárbikszádi helyi érdekű vasút részvénytársaságnak a szatmár-bikszádi helyi érdekű vasútvonala Bikszád végállomásától Terep- Bujánháza, Kónyaháza, Lekence és Kistartolc községek érintésével Komorzánig vezetendő keskeny, nyomtávú gőz-, esetleg motoros üzemű helyi érdekű vasútvonalra az előmunkálati engedélyt egy évre megadta. A kereskedelemügyi miniszter báró Majtény Otmár cs. és kir. kamarás lukaményi lakosnak a nógrád vármegyei helyi érdekű vasút Szécsény állomásától Endrefalva, Szalmatercs, Karancsság, Ságujfalu és Kishatyán községek határain át a m. kir. államvasutak Pálfalva, esetleg Salgótarján állomásáig vezetendő rendes nyomtávú gőzmozdony a helyi érdekű vasútvonalra kiadott előmunkálati engedély érvényét egy év tartamára meghosszabbította. * Műtanrendőri bejárás. A miskolc—diósgyőri helyi érdekű villamos és gőzmotoros üzemű vasút műtanrendőri bejárását Finály Lajos vasúti és hajózási biztos vezetése alatt ma tartották meg. A vasút rendes üzemét holnap kezdik meg. * Törvényhatósági utak államosítása. A kereskedelemügyi minisztériumban Kossuth Ferenc miniszter utasítására az állami közutak fejlesztése érdekében tervezetet dolgoztak ki a főbb megyei utak államosítása tárgyában. Az államosítás végrehajtását a minisztérium a kereskedelmi tárca fokozatos megterheltetése útján tíz évre tervezi. * A ceglédi állomás kibővítése. Kecskemétről írja tudósítónk: Cegléd állomásnak a megnövekedett forgalom igényeinek megfelelő kibővítését már az 1904. évi beruházási törvény biztosította. A megindult építkezések azonban a törvényen kívüli állapot miatt eddig csak lassú mederben voltak folytathatók. Most azonban teljes erővel megindult a munka és az 500,000 korona költséggel tervezett építkezéseket még a folyó évben be fogják fejezni. A régi osztrák-magyar államvasúti mozdonyszin helyébe új, kör alakú mozdonyszin épül, 18 méter átmérőjű fordító doronggal. Ez utóbbi alapozása, valamint a szerkezete vasbetonból készül; ez lesz az első magyar államvasúti vasbeton szerkezetű mozdonyszin. Eddigelé csak az arad-csanádi egyesült vasutak építettek Aradon ily szerkezetű mozdonyszint. Ezenkívül a vontató telep egyéb berendezései, mint a vízállomás és megfelelő vágányzat építése is folyamatban van. Az állomás bővítése keretében kövezett rakodó helyek és raktárak építése is tervbe van véve. Menetdíj m. n. i. kocsi -osztályban 0.60 márkától 2 márkáig P t 5 e n 10 n 1 g 20 2 márkán felül 5 márkáig 10 20 40 5 márkán felül 10 márkáig 20 40 80 10 márkán felül 20 márkáig 40 80 160 20 márkán felül 30 márkáig 60 120 240 30 márkán felül 40 márkáig 90 180 360 40 márkán felül 50 márkáig 140 270 540 50 márkán felül 200 400 800 Iparügyek. * Az állami vasgyárak. Valószínűnek tartjuk, hogy a képviselőház nem fog szó nélkül átsiklani a pénzügyminisztériumi állami vasművek című tételén, hanem feltétlenül szóvá teszik azt az elviselhetlen versenyt, melyet e gyárak a magániparnak támasztanak. Végre is be kell látnunk azt, hogy az állami vasműveknek egyáltalán nincs már létjogosultsága s igy teljesen érthető azon, mindinkább előtérbe nyomuló felfogás, hogy az állami