Pesti Hírlap, 1906. július (28. évfolyam, 179-209. szám)
1906-07-01 / 179. szám
1906. julius 1., vasárnap. P K S T 1 H 1 H L A t 11 / L — (Az idei érettségik.) Ha valamely tanférfiú arra adja majdan a fejét, hogy statisztikát állítson össze arról, hogy melyik tanévben bukott meg a legkevesebb nyolcadik osztályos az érettségin, minden kétségen kivil az ideit fogja megjelölni. És ha ezt teszi, aligha téved, mert az érettségizők szempontjából jobb esztendő még nem volt. A szegény drukkoló diákok majdnem valamennyien keresztül estek a vizsgálaton s ha egy-kettő meg is bukott(persze nem nagyon), az sem tartja valami igazságtalannak a dolgot, mert bizonyára azon csodálkozott volna legjobban, ha szerencsésen keresztül esik vala. Hogy az idén miért bántak ilyen enyhén az ifjúsággal, annak oka nyilvánvaló. Az eddigi nagy szigorúság és olykor lelketlenség szült vissza hatást,, révén a tavaly gyakran előfordult öngyilkosságoknak, valamint a lapok erélyes fölszólalásának. Egyes főigazgatókról külön is szólt az ének s a támadások a türhetlen állapotok miatt nagyon is élesek, de föltétlenül jogosultak voltak. Mindenki élénken emlékezhetik Platz Bonifác főigazgató működésére s annak igen gyászos eredményeire. Úgy látszik, hogy azóta ez a túlságosan is szigorú úr jámborabb lett, mert elnézőbben viselte magát. Ezt bizonyítja az is, hogy ott, ahol ő döntött az érettségiken, alig bukott meg növendék, noha kétségtelen, hogy a diákoknak nem a szorgalma, hanem az elkeseredettséget lett nagyobb.Az ország összes tanférjai között erős megbeszéléstárgya most az egykor rettegett főigazgató szelídsége és elnézése. De aligha akad olyan professzor, aki e miatt elítélné a nevezett urat, mert hiszen éppen a tanférfiak tudják legjobban, hogy eljárása nem írott helyénvaló. Szólván pedig az idei érettségik csodálatosan szép eredményéről, nem hallgathatjuk el, hogy a tanárok általában drukkoltak, félvén attól, hogy a divatba jött diáköngyilkosságoknak folytatása lesz. Ennek a folyománya volt azután az, hogy a vizsgákon nem egy komikus esemény történt, jeléül a tanárok aggodalmának és nyugtalanságának. Az egyik vidáman végződő jelenetről említést is teszünk. Az érettségi vallatások javában folytak s az enyhe kérdések egymásután elhangoztak, mikor egy szegény diák erősen zavarba jött. A kérdésre, amely pedig igen könnyű volt, nem tudott megfelelni. Atanár és az igazgató ekkor fokozott buzgalommal dolgoztak azon, hogy a gyerekből az „igent“, vagy a „nem“ feleletet kihúzzák, félig-meddig a szájába adva a kívánt választ. Igen ám, de nem ment a dolog. "A diák annyira zavarba jött, hogy még kisasszonynak tarthatta volna magát. Mikor a helyzet már legélesebb lett, a mindinkább izzadó, helyesebből mondva verejtékező diák egyszerre kigombolta a kabátját és a belső zsebébe nyúlt. Mozdulatát látva minden egyes tanár összerezzent, az igazgató pedig elhalványodott, mert valamennyien arra gondoltak, hogy az izzadó atyafi revolvert ránt elő és ott, a színük előtt lövi agyon magát. A rémesnek tetsző jelenet hatása alatt egyetlen egy tanár őrizte meg lélekjelenlétét, aki egy pillanat alatt a diák mellett termett , azt a két karjával hirtelen átölelte. Azután pedig azt a kezét kapta el, amelylyel a belső zsebébe nyúlt,amelyben a zsebkendőjét szorongatta, hogy azzal törölje le izzadó arcát. Mikor a helyzet tisztázódott és megértették, hogy a fickó nem revolver, hanem zsebkendő után nyúlt, nagy lélegzetet vettek s a diákot nyomban érettnek nyilvánitották, mert meg is feledkeztek arról, hogy a kérdésre még mindig nem adta meg a feleletet. (Nyári zivatarok.) Madridból táviratoztak . Logronói és harci távirati jelentések szerint az ebrovölgyi szőlőket, valamint a közeli falvakat óriási vihar és jégeső elpusztította. A kertek, szántóföldek és olajültetvények is igen nagy kárt szenvedtek. — Londonból jelentik: Az elmúlt éjjeli esőzés és vihar folytán London környéke víz alá , került, annyira, hogy egyes utakon meg kellett szüntetni a forgalmát. A zivatar a London környékén levő kertekben tetemes károkat okozott. . . Berlini tudósítónk táviratozza: Szombaton délelőtt ,Berlin környékén nagy felhőszakadás volt, amely rengeteg kárt okozott. A döberki katonai gyakorlótéren a villám lecsapott a gárdatüzérség közé. A lovak megvadultak, egy katona meghalt, egy kapitány és egy tüzér súlyosan, több katona könynyebben megsebesült. (Villám a templomban.) Máramarosszigetről jelentik, hogy ott e hő 26-án erős zivatar volt. A villám beütött a katholikus templom tornyába, két házba és egy vendég főudvarába. A villámcaspás a fákat letördelte és a villamos lámpákat feldöntötte. (Az ostradoi sakkverseny.) A szombati utolsóelőtti fordulón Maróczy pompás áldozattal könnyen győzött Johner ellen. Schlechter megtartotta a vezetést, mert ellenfele, Snosco-Borovski hamar feladta reménytelen játékát. Rubinstein, a legerősebb fiatal orosz játszó, meglepetésszerű győzelmet aratott Fallini fölött. Sviderski Salwe ellen győzött. Marshall Spielmann fölött aratott győzelmet. Janovski ma újra vereséget szenvedett. Ezúttal Leonhard volt ellenfele. Eldöntetlenül végződött Bernstein—Burn és dr Perlis—Teichmann játéka. A versenyzők állása: Schlechter 15, Maróczy 14%, Rubinstein, Burn, Bernstein 13%, Janovski, Teichmann, dr Perlis és Marshall 12%, Saine, Leonhard 11%, Snosco-Borovski, Swiederski 11, Bahrin, Spielmann 9%, Johner 9. A holnapi nap végleges döntést fog hozni a helyezés sorrendjében. Aztán a következő párok fognak egymással sembe kerülni:. Buzur-vJanovski, Leonhard—Bernstein, Maróczy—Rubinstein, Johner— Fahrni, Marshall—Teichmann, dr Perlis—Spiel,mann, Schlechter—Swiederski, Salwe—Snosco-Bo— (József főherceg Kisjenőn.) Kisjenőről Írják : József főhercegnek a megyei küldöttségnek adott, hazafias érzelemtől sugalt felelete széles körben mély hatást tett. József főherceg a küldöttségnek a következő választ adta: Örömmel látom itt a megye küldöttségét és biztosítom, hogy valamint nagybátyám és atyám az ország és a nép érdekét szívükön hordták, az én főtörekvésem is szeretett hazánk, a vármegye és e földlakta nép javát előmozdítani és boldogulásán közreműködni. Szombaton délben Arad vármegye képviseletében gróf Károlyi Gyula főispán vezetésével Dalnoky Nagy Lajos alispán, Králicz Gyula kir. tanácsos, Varjassy Árpád kir. tanácsos, tanfelügyelő, Fábián László nyugalmazott főispán, Fábián Lajos törvényszéki elnök, Farkas Győző pénzügyigazgató, Stankovics Miklós máv. üzletvezető, Csernovics Diodor kincstári jószágigazgató, Vásárhelyi József a gazdasági egylet elnöke, Vásárhelyi Dezső orsz. képviselő és Czárán Márton nagybirtokos tisztelegtek József főhercegnél. A nevezettek ezután ebédre voltak hivatalosak.Utána Kokas József inspektor vezetésével az uradalmi tisztikar testületileg tisztelgett.’ — (Kristófly emberéből boszniai kormánytanácsos.) Szarajevóból jelentik, hogy a közös korrovski. — (Negyvenkét évig a tanügyi pályán.) A mostani tanév befejeztével nyugalomba vonult a pécsi tanítói kar legidősebb tagja, Rozsics Sándor elemi iskolai igazgató-tanító, ki nem kevesebb, mint ö1 évet működött a tövises tanügyi pályán, mely idő alatt nemcsak felettes hatóságának, de az egész város közönségének és kartársainak osztatlan tiszteletét és szeretőjét vívta ki magának. Nyugalombavonulása alkalmából kartársai szép bucsuünnepélyt rendeztek tiszteletére, melyen a város tanítósága és számos előkelő vendégen kívül részt vett Majorossy Imre kir. tan., ny. polgármester, iskolaszéki elnök is. Az ünnepi szónok beszéde alatt leleplezték az ünnepeltnek jól sikerült olajfestményü arcképét, vagy tíz küldöttség szónoklatainak búcsúszavai után, akik között a legnagyobb hatást Banny Etel tanítónő érte el saját szerzeményű ódájának elszavalásával, — az ünnepélyt nagyban emelte a tanítótestület vegyes-karu dalárdájának nehány szépen előadott bucsúdala. — (Templomfelavatás.) A bicskei izr. hitközség’ uj templomát julius 3-án d. u. 3 órakor avatják fel ünnepélyesen. — (Arató-sztrájk.) Gróf Cziráky Antal böröndi birtokán, mint Székesfehérvárról jelentik, szombaton reggel az aratómunkások sztrájkba álltak. Nagyobb bért követelnek. Kégi György csalai birtokán ugyancsak sztrájk tört ki, ezúttal ismételten. Mint Nagybecskerekről táviratozzék, Törökbecsén és környékén a munkások elfogadták az uradalmak ajánlatait; ilyenformán a sztrájk megszűnt és a letartóztatott munkásokat szabadon bocsátották. Ellenben Csebzán Pollákovics, Kanakon Daniel László, Tolvadián gróf Nákó uradalmában, kitört a sztrájk. Ide kisegítő munkásokat menesztenek. Nagykikindán a munkások nem kötnek szerződéseket; itt egyébként vasárnap rendőri engedéllyel gyűlést tartanak, amelyen elhatározzák, mitévők legyenek, Makóról jelentik. A megyében az aratók több helyen sztrájkba léptek. Legerősebb a sztrájk Földeákon és Lelén. A kisgazdák a munkások követeléseit teljesítették. Az uradalmak csendőri közbelépést kértek. Nagyváradiról táviratozzék. Biharmegye minden részében megkezdődött az aratás. Több helyen sztrájkmozgalom volt kitörőben, de ezeket elsimították s a munka mindenütt rendben folyik. Hatvanból jelentik: A Winterber-féle horti uradalomban kiütött az arató-sztrájk. Az uradalomba csendőrfedezettel szállítanak aratógépeket. — (Lezuhant fürdőhid.) A mannheimi Stefanie sétányon levő városi fürdőhöz vezető hídon vagy 80—40 iskolásgyermek várakozott arra, hogy a fürdőbe bebocsássák őket. A mögöttük álló tömeg nyomta őket, mire a tolongás következtében a hid egyszerre leszakadt s a vizbe zuhant a rajta álló gyermeksereggel együtt. A fürdőben levő felnőttek nyomban segítségükre siettek a gyermekeknek. Hogy mennyien fuladtak a vízbe, azt még nem, állapíthatták meg. (Tz a konzervgyárban.) Szombat reggel a Weisz Manfréd-féle konzervgyárban eddig meg nem állapított okból tűz támadt. A gépházban felhalmozott olajos rongydarabok gyuladtak ki. A tüzet, mely az egész gyárat elpusztítással fenyegette, a IX. kerületi tűzőrség oltotta el a gyári tűzoltók segítségével. A rendőrség megindította a vizsgálatot. (Civódásból gyilkosság.) Székesfehérvárról jelenti tudósítónk: Alsóalap község legmódosabb gazdálkodója, Borai István, részegen került haza. A felesége ezért megdorgálta, ami annyira dühösbe hozta, hogy baltát ragadott és három csapással a feleségét agyonütnie. A gyilkos férj megugrott, irány Krésmarik Jánost, akit a Fejérváry-kormány Békés megyébe küldött főispánnak, a boszniai tartományi kormány mellé kormánytanácsossá nevezte ki. Krcsmarik tudvalevőleg Kristóffy barátja s földije. Ebből a kinevezésből pedig kiviláglik az, hogy az uj korszakkal Kristóffyéknak épenséggel nem fellegzett be. (Az első honvéd-karnagy jubileuma.) Dezséri Bacó István, a budapesti első honvéd-gyalogezred zenekarának karmestere, most üli meg karmesterkedésének negyedszázados jubileumát- Bacó István volt az első katonai karmester, aki igen művészi módon dolgozta fel a magyar zenét fúvóhangszerekre és olyan magyar átiratokat, egyvelegeket és ábrándokat irt, melyeket azóta hatásosságuknál fogva átvettek a közös hadseregbeli, sőt a külföldi zenekarok is. Különösen gyönyörű, pattogó magyar indulókat szerzett, amelyek legnagyobb részben kiszorították az elavult, banális bécsi indulóitat. Zeneszerzői működésében tiszta és erős magyar érzésén kívül segíti őt fényes szaktudása. 1881-ben végezte a bécsi zenekonzervatóriumot kitűnő sikerrel s nyomban a lembergi gyalogezred zenekarának karmestere lett. Innen 1890-ben a nagyváradi gyalogezred zenekarához került, míg a millennáris időben a rendkívül sok pályázó közül őt szemelték ki az első honvéd-zenekar vezetőjéül. (Plébános beiktatás.) Esztergomból táviratozzék: Krizsán Mihály pápai kamarás, józsefvárosi plébánost, szombaton reggel iktatta be ünnepélyesen az esztergomi bazilikában Vaszary Kolos bíbornok hercegprímás képviseletében dr Rajner Lajos püspök, érseki helynök. A templom hajójában előkelő közönség volt jelen, köztük igen sok tagja a káptalannak. Az egyházi szertartás alkalmával Krizsán letette a tridenti hitvallást. Az új plébános a nap emlékére 600 koronát küldött a nyolcadik kerületi elöljáróságnak, hogy oszsza szét a kerület szegényei között. (Jótékony alapítvány.) Weisz Manfréd nagyiparos legidősebb leányának f. é. július hó 2-án tartandó esküvője alkalmából korán elhunyt neje emlékezetére két alapítványt tett, amelyek Weiss Alice nevét fogják viselni. Az egyik alapítványt, 120.000 koronát, a Pesti Izraelita Nőegylet kapja egy „Gyermekágyasok Otthona“ alapítására. Ez az egyesület elvállalta az építkezés keresztülvitelét, valamint az intézet fentartásit. Ez az intézmény valóban nagy szükséget pótol; a kontinens majdnem minden nagyobb városában vannak ily otthonok, amelyek szegény asszonyoknak életük legsúlyosabb óráiban segítséget és ápolást nyújtanak. Az a jótékony nőegyesület, amely magára vállalta az otthon gondozását, tette ezt abban a reményben, hogy a főváros emberbarátai közül többen fogják támogatni ezt az intézetet és lehetővé fogják tenni, hogy az a nemes gondolat, amely az alapító előtt lebegett, teljes mértékben megvalósuljon. Weiss Manfréd második alapítványa, százezer korona, a pesti izr. szent-egyletnek jutott azzal a rendeltetéssel, hogy abból a gyógyíthatatlan betegek menhelyén női osztályt építsen. Ez az alapítvány is Weiss Alice nevét viseli. (Egy gymnasium betörői.) Vakmerő és furfangos betörők próbáltak szerencsét múlt éjjel a beregszászi áll. főgimnázium igazgatói irodájában. A hátsó udvaron lopóztak be s a bejáró ajtaját tolvajkulcscsal kinyitották, így kerültek a folyosóra, ahol megint tolvajkulcscsal dolgoztak. Szerencsésen be is jutottak az igazgatói irodába. Feszitő vassal kinyitogatták az asztalok összes fiókjait, az iratokat széthányták és kerestek, kutattak a Wertheim-szekrény kulcsa után, ahol az intézetnek rendesen egy pár száz forintja van betéve. A kulcsot azonban a k új igazgató magával vitte lakására és így a betörők vállalkozása hiába való volt. Az éjszaka csendjében zajtalanul távoztak s bár bizonyos, hogy a belylyei ismerős emberek lehettek, teljesen nyomuk veszett.