Pesti Hírlap, 1906. november (28. évfolyam, 301-315. szám)

1906-11-11 / 311. szám

1906. november 11., vasárnap. PESTI HÍRLAP ____________________________ILI_ Napi hírek. — (Lapunk mai száma) 68 oldal terjedelmű. I. melléklet főbb közleményei: A vidéki rendőrség államosítása, irta Hegedűs Sándor marosvásárhelyi főkapitány. — Közös jegybank vagy nemzeti bank?­­Müller Vilmostól. — Szemere Bertalan, Farkas­­Emnődtől. — Történelmi érdekességek, Bátsi Bálla 'Jenőtől. — Ne hagyj itt, költemény Biskai Ferenc­­től. — Regénycsarnok. — Sakk, Marócay Gézától. — Üzleti hetiszemle. — Szerkesztői üzenetek. — Kivo­nat a hivatalos lapból. — A tárcában: Csendes har­cok, Asteroidtól. — a hirdetések közt: Egy párizsi detektív naplójából. — (Az uj főkapitány-helyettes.) Megírtuk, hogy a belügyminiszter, Boda Dezső főkapitány előterjesztésére, Pekáry Ferencet nevezte ki főka­­­pitányhelyet­tesnek. Pekáry előtt szombaton tisz­telgett a tisztviselők küldöttsége és üdvözölte ki­­neveztetése alkalmából. Az új főkapitányhelyettes aránylag még fiatal ember, de egyike az állam­­rendőrség legtehetségesebb tagjainak.­­ (Új főigazgatók.) A hivatalos lap szom­bati száma közli, hogy a király főigazgatói címet ■ adományozott dr Wagner Alajosnak, az V. ker. állami főgimnázium igazgatójának és Matskássy­­ Józsefnek, a minisztériumba beosztott igazgatónak. «Feljegyezhetjük, hogy a kitüntetés minden tekin­■­setben helyénvaló és igazságos. Wagner Alajos­­ egyik leghíresebb magyar mathematikus s e mellett m­éves pedagógus, akit tanítványai és kartársai egy­­­­aránt szeretnek. Matskássy a közoktatásügyi mi­­nitsztérium kiváló szaktudományú főtisztviselője, aki egyike legképzettebb modern philologusainknak.­­ (Báró Prónay Dezső ünneplése.) Pest- Pilis-Solt-Kiskun vármegye e hó 26-án tartandó­­törvényhatósági közgyűlésének keretében leplezik­­le a nemzeti ellenállás egyik nagynevű vezérének, báró Prónay Dezsőnek arcképét, amelyet a tör­vényhatóság határozata folytán festtettek meg a közgyűlési terem számára. A leleplezés alkalmával­­ az ünnepi beszédet Gulner Gyula főispán és Faze­kas Ágoston alispán tartják.­­ (Felolvasás Beksics Gusztávról.) A Pe­­tőfi-Társaság ülésén, november 11-én, vasárnap d. e. 10 órakor az Akadémia I. emeleti termében Egy rajongó magyarról címen Beksics Gusztávról felol­vasást tart dr Ferenczy József egyetemi tanár, a társaság tagja.­­— (Kaas Ivor jubileuma.) Báró Kaas Ivor­­.negyven esztendeje szolgálja a magyar sajtót. A­­napot, amelyen eléri fényes publicisztikai munkás­ságának négyévtizedes határát, az ujságirás ünnepe­ivé akarják tenni a magyar újságírók. Kaas Ivor nem ■keresi, sőt kerüli az ünneplést, de amint részt vett a sajtó egyetemét érdeklő ügyekben, nem vonhatja ki magát most sem, mikor nem is róla, hanem csak velü •kapcsolatban a sajtó ünnepéről van szó. A nevezetes évforduló tárgyában a Budapesti Újságírók Egyesü­­­­letének több választmányi tagja szombaton a követ­kező indítványt terjesztette az egyesület választmá­nya elé: Mondja ki a Budapesti Újságírók Egyesü­lete választmánya, hogy Kaas Ivor újságírói munkásságának negyvenedik évfordulóját az új­ságírás ünnepének tekinti és az évforduló al­kalmából díszközgyűlést tart, amelyre meghívja az összes rokon- és társegyesületeket, Kaas Ivor tisztelőit és barátait és a politikai pártokat. A díszközgyűlésre küldöttséggel hívja meg az ün­nepeltet és készíttessen ez alkalomra díszes em­léktárgyat. Rendezzen az egyesület diszlakomát és gondoskodjék a nevezetes évforduló minél dí­szesebb megünnepléséről. Az indítványt és az ünnepély részleteit a vá­lasztmány legközelebbi ülésében fogja tárgyalni.­­ (Herczegh Mihály jubileuma.) Dr Her­­­czegh Mihály, a budapesti tudományegyetem nyil­vános rendes tanára, szombaton töltötte be egye­temi tanárságának negyvenedik évfordulóját. E ritka alkalomból a tudományegyetem tanácsa lel­kesen üdvözölte a jubilánst, mint egykori rekto­rát és érdemes elnökét. Kartársi szeretettel és me­leg ovációkkal ünnepelte őt a jog és államtudo­mányi kar tanári testülete is. Herczegh Mihály a­­­jog- és államtudományi karon már két ízben töl­tötte be közmegeléégedésre a sok fáradsággal és felelősséggel járó dékáni hivatalt. A jubiláns negy­ven esztendei tanárkodása alatt hatalmas generá­ciót nevelt a magyar jogászvilágnak és mint író­­érdemes munkálkodást fejtett ki jogi irodalmunk­­terén is. Herczegh Mihály a ritka' szép jubileum ' alkalmából és egyetemi rektorságának emlékéül háromezer koronás alapítványt tett az egyetemi­­Menta Akademica ifjúsági egyesület alapja ja­­rára . (Szeptember.) Az idei ősznek ebben a hű­vös hónapjában a magyar korona országainak terü­letén 63.568 gyermek született élve, az elhaltak száma pedig 36.768-ra rúgott, amiből az­ követ­kezik, hogy a népesség természetes­ szaporodása 26.800 főre emlkedett. Ez az eredmény a tavalyi szeptemberi rossz eredménynél jóval kedvezőbb. De maga az év is jobbnak ígérkezik, mint a tavalyi volt. Az igaz ugyan, hogy ennek az esztendőnek ki­lenc első hónapjában 17.158 gyermekkel kevesebb született, mint a múlt év ugyanezen időszakában, de hát a halálozások száma is jóval kisebb volt, csök­kenést mutatva 65 ezerrel. Így azután megállapít­ható, hogy a jelen év első kilenc hónapjában a bi­rodalom népességének természetes szaporodása 48 ezer körül jár. Ez persze nem nagy szám és alap­jában néve nem is örvendetes, mert hiszen a szü­letések számának folytonos csökkenése aggodal­makra adhat okot. És amint a halálozás nagyobb arányokat ölt, nyomában nem szaporodunk. A kü­­lönöle testőkbe került emberek közül 4678 tüdő­vészben pusztult el. Ennek a betegségnek szeptem­berben is a legmagyarabb vidéken, a Duna-Tisza között akadt legtöbb áldozata, összesen 945. Torok­gyíkban 488, kanyaróban 278, szamárhurutban 563, vörhenyben 511, hasihagymázban 589, vérhas­ban 269, gyermekágyi lázban 35, pokolvárban 40, hólyagoshimlőben pedig 30 emberélet ért véget. A sok gyászeset persze szeptemberben sem tartotta vissza a szerelmeseket attól, hogy minél több há­zasságot kössenek s az sem volt akadály, hogy a háztartási költségek megszaporodtak. Az ősz e hó­napjában több fiatal lélek kelt ősze, mint a ta­valyiban s az esküvők száma 8916-re rúgott. A házasságok tizenöt százaléka vegyes volt s a gyer­mekek vallására nézve is sok megegyezés történt. A hitfelekeztek közül e tekintetben első­sorban a katholikus, azután pedig a református egyház nyert A zsidók és keresztények között 42 házasság­­kötés volt. Tizenhét esetben a menyasszony, huszon­öt esetben pedig a vőlegény volt zsidó s igy most is az derül ki, hogy ezekben a házasságokban több zsidó, mint keresztény férj akad. Ebben a hónapban 10.530 magyar vándorolt ki útlevéllel, 720 pedig útlevél nélkül. Amerikába ment közülök 1075, Ro­mániába pediglen 695. Ha a jelen év első kilenc hónapját a múlt esztendő ezen időszakával össze­hasonlítjuk, akkor a kivándorlásnak némi csökke­néséről is szólhatunk. Végül említjük fel, hogy az emlegetett hónapban 1397 községben 1816 tűzeset történt és 3764 embernek 5 millió korona kárt okozott. A legnagyobb tüzeset Námesztó árvame­gyei községben pusztított, ahol a kárösszeg fél millió koronára rúgott.­­ (A kincstári bányásztisztviselők sérelme.) Mint értesülünk, általános az elégedetlenség a kincstári bányatisztviselők körében, mert a sorsukat intéző ügyosztály kevés, vagy épen semmi gondot nem fordít a személyi ügyekre. A meg-megismétlődő nagyobb mérvű helycserék (ép most van egy ismét készülőben) melyeknél nagy szerepet játszik a pro­tekció, lehangolják és elkeserítik a tisztviselőket, de miután pragmatikájuk nincs, tűrni kénytelenek a felülről jövő s bizony-bizony nagyon kevés, vagy ép semmi méltánylást sem tartalmazó intézkedése­ket. Az elkeseredés különösen a sóbányászatnál szol­gáló műszaki tisztviselők között érte el azt a fokot, ahol már a tétlen szemlélődés megszűnik, de ezen nincs is mit csodálkozni, mikor az amúgy is mizerá­­bilis előmeneteleket évek hosszú sorára el akarják zárni egy vezető állásnak a sóbányászatnál soha sem szolgált és még bányászati szakot sem végzett egyén által tervezett betöltésével. Miután azonban a terv még csak az ügyosztályé, Wekerle Sándorba vetik bizalmukat, remélve, hogy az igazságszeretete nem engedi megtörténni az eme szakmánál szolgáló műszaki tisztviselők úgy anyagi, mint szakbeli meg­rövidítését és megbélyegzését.­­ (A kőnyomdás­­sztrájk vége.) A litográ­fiai munkások egy hétig tartó sztrájkja után meg­ejtett uj tárgyalások végre megegyezésre vezettek a munkások és munkaadók között és ezzel a lito­gráfiai ipart érzékenyen sújtó sztrájk véget ért. Noha a litográfiai munkások az uj tarifa tarta­mára nézve kénytelenek voltak engedményt tenni, mégis magasabb bérek mellett n­yolc és fél órai munkaidőt sikerült elérniök. Ezek az engedmények természetszerűleg a litográfiai termékek áraira visszahatásai lesznek. Az áremelés, amint értesü­lünk, körülbelül tizenöt százalékot fog kitenni, ami mellett, tekintettel a nyers­anyagok árának utóbbi időben beállott, drágulására, az előállítási költségek emelkedésének egy részét a litográfiai intézetek vállalják magukra.­­ (Áthelyezések a rendőrségen.) A leg­­utóbbi kinevezések folytán a főkapitány a szolgálati érdekében a főtisztviselők egy részét kölcsönösent áthelyezte. Ezen áthelyezések folytán a rendőrség beosztásában a következő változások történtek: Az I. kerületi kapitányság helyettes vezetője Toscano Béla rendőrfogalmazó lett, akit a bűnügyi osztályból helyeztek át. A II. kerületi kapitányság változatlanul marad. A III. kerületi kapitányságot november 15-étől kezdve Kolozsváry Gyula rendőr­ tanácsos veszi át, aki eddig az újpesti kapitányság vezetője volt. A IV. kerületi kapitányság helyette vezetője Kubesch Béla lett (a VIII. kerületi kapi­­tányságnál működött). Az V. ker. kapitányság vál­tozatlanul marad. A VI. kerleti kapitányság veze­tését Bónis István rendőrkapitány vette át (eddig a bűnügyi osztálynál működött). A VII. kerületi kapitányság feje Sajó Sándor rendőrtanácsos lett. A VIII. kerületi kapitányság helyettes vezetésével Tepper Ignácz rendőrkapitányt bízták meg (az L ker. kapitányságtól) s előadónak Farkas Elemér rendőrségi segédfogalmazót küldötték ki a tolonc­­ügyosztályból. A X. kerületi kapitányság helyettes vezetője Kosaras Sándor rendőrfogalmazó lett, az eddigi helyettest, Botár Béla rendőrfogalmazót, a bűnügyi osztályhoz helyezték át. Az újpesti kapi­tányság vezetését Szirmay Andor rendőrtanácsos vette át. A dunai kapitányság vezetésével Schéff László rendőrtanácsost bízták meg. A toloncügyosz­­tályhoz Pekáry József rendőrfogalmazót helyez­ték át. Elégtétellel látjuk, hogy Kosaras Sándor rendőrfogalmazót, a VIII. ker. kapitányság helyet­tes vezetőjét, aki ellen az utóbbi időben temérdek panasz merült fel, végre elhelyezték a főváros egyik legnagyobb kerületéből és hasonló minőségben Kő­bányára helyezték át . (Alpár Ignác szanatóriumban.) Alpár Ignác műépítészt súlyos idegbetegsége miatt a csa­ládja szanatóriumban helyezte el. Az építész tragé­diája általános feltűnést kelt szaktársai körében. Alpár az utóbbi négy-öt év alatt óriási építkezése­ket tervezett és vezetett. A honvédelmi és közokta­tásügyi minisztérium építőmunkálatait túlnyomó részben Alpár tervezte és hajtotta végre. Legutóbb az új tőzsdepalotát építette és ő nyerte meg a Ke­reskedelmi Bank pályázatát is. A nyár óta azonban, mindinkább erőt vett rajta idegbaja. A sok munka megtörte s az erős fizikumú ember megroppant. A­ Kereskedelmi Bank új házának építésénél sok kelle­metlensége volt és ez még inkább növelte rohamo­san terjedő neuraszéniáját. Amikor az építkezések ellenőrzésére Quittner Zsigmond építészt, a Keres­kedelmi Bank műszaki tanácsosát, rendelték ki, Alpár kijelentette, hogy építtessék a palotát azzal, alá­vet tetszik, ő abbahagyja. A jeles műépítész idegbajára vonatkozólag Alpár helyettese, az iroda jelenlegi vezetője, a kö­vetkezőket mondotta: Alpár úr szeptember 20-án utazott el Budapestről Meránba. Állapota nem olyan, hogy aggodalomra adhatna okot. Mi minden nap levélben értesítjük őt az iroda ügyeiről. Alpár­ idegeit megviselte a túlfeszített munka és most orvosai tanácsára és családja rábeszélésére kül­földre ment gyógyulást keresni. December végére várjuk haza és reméljük, jó egészségben látjuk vi­szont. — A Kereskedelmi Bankot ki építi most? — Quittner Zsigmond műépítész, a Keres­kedelmi Bank műszaki tanácsosa. 1j — (Anarchista angol főúr halála.) London­ból jelentik: Gróf Herbert Anderson Hampshire grófságban levő kis birtokán elhunyt. A gróf har­madik fia volt gróf Carnarvonnak, felesége az utolsó gróf Cowper leánya volt, fia pedig a jelen­legi lord Lucas­ Dingwall. Dacára a főnemesi szár­mazásnak és az előkelő rokonságnak, Herbert An­derson lelkes republikánus, sőt anarchista érzelmű ember volt és Tolstoj eszméinek hódolt, de szo­katlan elvei folytán, mint képviselő lehetetlenné lett és akkor teljesen visszavonult a magánéletbe. Közben azonban szorgalmasan írt cikkeket, ame­lyek nagyobbrészt a Timesben láttak napvilágot és amelyekkel az volt a célja, hogy befolyásolja a közvéleményt. Ezt azonban sohasem érhette el és meghalt, mielőtt elveinek csak néhány hívet is sze­rezhetett volna az uralkodóházhoz hű Angliában.­­ (Apa és fia rejtélyes halála.) Badenből jelentik: A Wiener Neustädter csatornában, Ba­den mellett, holtan találták Eibensteiner Antal ötvennégy éves péket és Ferenc nevű huszonöt éves fiát. Azt hiszik, hogy kettős öngyilkosság történt. A pák fia gyengeelméjű ember volt s apja többször mondta: — Ha valaha megölöm magam, nem hagyom majd magára a Ferencet. — Nem lehetetlen, hogy a pék a csatornába lökte úszni nem tudó fiát, azután maga is utána ugrott.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék