Pesti Hírlap, 1906. december (28. évfolyam, 346-360. szám)
1906-12-20 / 350. szám
Jr. ,n moll), mely keletkezésre a hattyúdal-szimfónia és a Jupiter-szimfónia közt áll (John a „legszenvedélye- sebb“-nek mondotta), s amely ma valóban az epedő, a boldogtalan szerelem megnyilatkozásának tetszik. Filharmonikusaink 1898. jan. 12-én játszották utoljára; mai felelevenítésénél a gyönyörű mű valósággal az újdonság varázsával hatott. Kerner Istvánt is lelkes ovációkkal ünnepelte a hallgatóság. * (Műsorhírek.) A Nemzeti színházban csütörtökön 3 darab kerül színre: a Péntek este, a Karácsonyi vers és a Föld. Az elsőt Szomory Dezső, a másodikat Keltai Jenő és a harmadikat Kemeczey Jenő és Ialonyai Dezső írták. A Péntek este szereplői: porok Irma, Paulainé, Újházi és Beregi, a Karásconyi versé pedig Csillag Teréz, Demjén Mari, Dezső,Rózsahegyi és Horvát lesznek, míg a Földben Jászay, Markus E., Ligeti J., Rákosi Sz.T, Belli Emma, Szacsvay, Gyenes, Sfihályfi, Rózsahegyi, Gabányi, Gál, Hetényi, Abonyi és Latabár játszanak. Ez lesz a darab ,22-ik előadása. E héten két nagysikerű műsordarab éri meg a 25-ik előadást: péntekem Barrie Vén leányok című vígjátéka és vasárnap este Zangwill Mary Ann című vígjátéka. A jubiláris előadásokon minden szerep azok kezében lesz, akik a bemutató előadásokon kreálták azokat. Szombaton az Ember tragédiája kerül színre. Ádámot Bakó, Évát Paulay Erzsi és Lucifert Ivánfy játszszák. A Vígszínházban szombaton, e hó 22-én kerül bemutatóra a Mirza, következő szereposztásban: Ordeyne Marcus Hamilton — Hegedűs Gyula, Pasquale Sebastian — Góth Sándor, Hamidi Effendi — Fenyvesi Ergil, Stenson — Szerémy Zoltán, Trevilett Bobby — Bárdi Ödön, Mirza — Varsányi Irén, Meintvaring Judith — Gazsi Mariska, Ordeyne Jessica — Haraszthy Hermin, Dóra — Biró Irén, Mac- Murraync — Rónaszékiné, Wynnie Elmira — Majtényi Mi, Lestrange — Varga Anna, szobaleány — Heltai Gizella, Antoinette — Komlóssy Ilona. Holnap, csütörtökön, este a Lovagokat, Csergő Hugó népszerű vígjátékát adják, délután pedig gyermekelőadásul rendkívül mérsékelt helyárak mellett a Három csoda című mesejátékot ismétlik. A Népszínházban nagy érdeklődéssel várják a Nemzeti színház művészeinek pénteki együttes vendégszereplését. Gárdonyi Géza népszerű darabját A bort adják: Cs. Alszegi Irma, Gera Lina, Ligeti Juliska, Gyenes László, Rózsahegyi Kálmán, Gabányi Árpád, Vízváriné, Molnár László, Latabár Kálmán, Újházi Ede lesznek A bor pénteki előadásának főszereplői. Csütörtökön a Koldusdiákot adják Komlósi Emmával a címszerepben. Szombaton és vasárnap Blaha Lujza asszony felléptével az Éjjel az erdőn és a Tót leány kerül színre. A Karácsony angyalai, Tordai Grail Erzsinek ez a poétikus, szépkarácsonyi meséje, mely eddig minden előadásontelt házat vonzott, csütörtök délután, az elővételből következtetve, ismét telt ház előtt fog színre kerülni a szokásos csütörtök délutáni mérsékelt helyárakkal. * (A Cigánybáró a Népszínházban.) Strauss maradandó becsű operettese, a Cigánybáró, gyönyörködtette szerdán este a Népszínházban összegyűlt fényes közönséget, mely az egész nézőteret megtöltötte. Már jóval az előadás kezdete előtt megjelentek a pénztárnál és a bejáróknál az összes jegyek elkeltét jelző táblácskák. És bizony nagyon sok színházlátogatónak le kellett mondania arról, hogy végigélvezze ezt az örökszép muzsikát. Az érdeklődés fokozásához nagyban hozzájárult V. Krammer Teréz és Pichler Elemér operaházi tagok és Wlassák Vilma vendégfellépte. V. Krammer Teréz Saffit énekelte. Alakítását már az operából ismerjük. Most is érvényre juttatta mindazokat a kitűnő tulajdonságokat, amiket annak idején kiemeltünk. Zajos ovációkban volt része, igen szép virágkoszorut kapott s ezenkivül minden felvonás végén vastapsot. Pichler Elemér Barinkay szerepében fényesen érvényesítette tehetségét. Kár, hogy az operaházban nem foglalkoztatják nagyobb szerepekben. Mostani sikerét hatalmas babérkoszorú jelzi. lássák Vilma, mint Arzéna, bájos volt és igen szépen énekelt. A többi szereplő közül kitűnt Ledofszky Gizella Ciprája, Kovács Mihály Zsupánja, Raskó Gábor diákja és Pázmásy Ottokárja. * (Gyermekszínház.) Csütörtökön tartják meg ■az első népies félhelyáru gyermek-előadást. Szintekerül a közkedveltségnek örvendő bájos tündérrege, az Okos Katica és az aranyesőm galambok, hét képben. Jegyek már délelőtt válthatók. Az előadás kezdete fél 5 órakor. * (Ibsen a Tháliában.) A Thália-társaság igen érdekes bemutatóra készül, december 25-én mutatja be Ibsen Vadkacsáját a Folies-Caprice helyiségében. Jegyek, a szokott helyeken, már kaphatók. * (Zenés előadás.) Pénteken, hó 21-én, délután fél 6 órakor Csiky János, a Magyar Nők Közművelődési Körében (IV., Váci utca 9. szám) Huszka Nelli dalénekesnő köreműködésével a Magyar Nők művészeti kiállítása keretében zenés előadást tart. Vendégeket szívesen látnak. * (Művészestély.) A hódmezővásárhelyi kereskedő ifjak egyesülete, december hó 21-én, este 8 órakor, a Fekete Sas dísztermében művészestélyt rendez, melynek műsora a következőt: I. rész. Felolvasás. Tartja Alba Nevis. Tarnay: a) Beteg vagyok édesanyám, b) Csavargók, c) Búcsú, d) Túri Balog Marosa: Fráter Loránd. Magánjelenet. Előadja: Nyarai Antal. Operette áriák. Énekli: Komlóssi Emma. Liszt Rhapsodia: Tarnay Alajos zongoraművész. II. rész: A feminista kisasszony, felolvasás. Tartja: Horváth Elemér hirlapíró.. Arany J. Népdalok. Cigánykisérettel hegedűn előadja: Arany János, a II. hegedűt Vojta Antal játszsza. Magánjelenet. Előadja: Nyárai Antal. Dalok. Énekli: Komlóssi Emma. Fráter: a) Kimegyek a temetőbe, b) Várlak, várlak, c) Gyönge a nád. Énekli: Fráter Loránd. * (A kritika ellen.) A párizsi színházak megkezdték a harcot az újságok és a kritikusok ellen. Guitry, a „Renaissance“ igazgatója, kezdte meg a Bernstein új darabjánál. Egy csomó újságtól és kritikustól megvonta a szabadjegyet, mégpedig azért, mert az előző darabról, a „Passageres“-ről, gonoszul és tendenciózus rosszakarattal nyilatkoztak. Amit Guitry megkezdett, azt Réjane folytatja. Sem első darabjának a premierejére nem hívta meg, sem a jövőben nem fogja meghívni az egész sajtót, csakis a „nagy kritikusokat“. Más szóval, csak azokat, akik „jót írnak“. Még más színházak is csatlakoznak a mozgalomhoz, amelyet természetesen a kritikusok sem hagynak szó nélkül. Camille Le Senne, a kritikusok körének az elnöke, kijelentette, hogy a színházak fölösleges bonyodalmakat provokáltak ezzel az eljárásukkal és hogy kár volt hadat üzenni a kritikának, mert a kritikusok is akcióba fognak lépnek. * (Magyar művésznő a román udvarnál.) Tessényi Margit zongoraművésznő, aki december 12-én ismét a brassói filharmonikusokkal hangversenyezett, a napokban a román királynő előtt játszott. Erzsébet királynő, aki hosszasan elbeszélgetett a művésznővel, elragadtatással nyilatkozott játékáról. Tessényi Margitot a bukaresti filharmóniai társaság 8-iki hangversenyére, mely egy Beethoven-est lesz, meghivta ségéről, majd ismertette Rákóczi gyermekkorát, ifjúságát s az általános viszonyokat, melyek a felkelés okozói voltak. Nagy vonásokban rajzolta Rákóczi harcainak módját s diplomáciája irányait, majd franciaországi és törökországi bujdosását beszélte e. Néhány szóval megemlítette Rákóczi Józsefet is, az utolsó Rákóczit, kit erdélyi fejedelemnek címeztek. Az előadást, mely a Nemzeti Múzeum dísztermében volt, a nagyszámú előkelő közönség nagy tetszéssel fogadta. PESTI HÍRLAP 1906. december 20., csütörtök. Képzőművészet. * (Művészek karácsonyi kiállítása.) Művészeinknek egy gárdája most harmadízben karácsonyi kiállítást rendezett Faragó Gézának, a Nagykoronautca 32. szám alatti műtermében, amelyen kiállítottak: Barcza Lajos, Berán Lajos, Betlen Gyula, Bruck Miksa, Cserna Rezső, Csók István, Déry Béla, Faragó Géza, Fényes Adolf, Ferenczy Károly, Ferenczy Valér, Frecskay Endre, Gách István, Grünwald Béla, Halmi Artúr, Hegedűs László, Herrer Cézár, Kann Gyula, Keményül Jenő, Knopp Imre, Kézdi- Kovács László, Lechner Ödön, Lupola György, Márk Lajos, Nagy Vilmos, Pálya Tibor, Pravotinszky Lajos, Polgár Márton, Szenes Fülöp, Teles Ede, Túri Ödön, Újvári Ignác, Zombory Lajos. A kiállítást díjtalanul lehet megtekinteni reggel kilenctől este hat óráig. * (Pályadíjnyertes művészek.) A Képzőművészeti Társulat nemzetközi kiállításán kiosztásra kerülő díjak pályabíróságai szerdán tartották meg döntő üléseiket. A báró Rudics József-féle alapítványi ösztöndíj pályabírósága, miután az első szavazásnál a szavazatok Gárdos Aladár, Vesztróczy Manó és Nagy Vilmos között megoszlottak, a második szavazással Gárdos Aladárnak ítélte oda az ösztöndíjat, „Hajléktalanok“ című szoborművéért. A Rökk-jutalmat Vesztróczy Manó kapta meg „Babpirgálók“ című olajfestményéért. A Ráth György-féle díj ügyében január 3-án lesz a döntő ülés. * (Sétahangverseny a Műcsarnokban.) A Képzőművészeti Társulat nemzetközi kiállásán, a városligeti műcsarnokban holnap, csütörtökön este 7-től 11 óráig Bacó István karmester vezetésével a honvédzenekar hangversenyez. Belépődíj egy korona. Kedvezményes jegyek nem érvényesek. * (Pállya Celesztin kiállítását) csütörtökön készült a Könyves Kálmán bezárni, de olyan nagy ez értékes magyar kiállítás iránt mutatkozó érdeklődés, hogy még két, napig nyitva hagyják. Eszerint nem csütörtökön, hanem szombat este zárul a Pállya-kiálllítás, melyet eddig 12.100 ember látogatott. A kiállított képeknek körülbelül fele elkelt. Tudomány. * (Felolvasás Rákócziról.) A Nemzeti Múzeum ismeretterjesztő előadásainak sorát szerdán fejezte be dr Angyal Dávid II. Rákóczi Ferencről tartott előadásával. Szólt Rákóczi őseinek jelentő Dühöngő csendőr. (Megszállott kocsma.) A honvédkerületi fogházba érdekes foglyot hoztak kedden a szolnok megyei Kunmadaras községből, ahol izgalmas jelenetet rögtönzött egy megdühödött csendőrőrsvezető. Valóságos hadi megszállást rendezett a kunmadarasi nagykocsma tájékán és a szolgálati revolveréből minden golyót kilőtt a jeles csendőrkatona, hogy a hatalmának érvényt is szerezzen. A szokatlan esetről a következő érdekes részleteket jelenti tudósítónk: Bogár János csendőrőrsvezető, aki Kunmadarason a csendőrőrs parancsnoka volt és mindenki szolid, türelmes természetű embernek ismerte, már régóta szemet vetett a nagykocsma tulajdonosának szép, 18 éves leányára, Szegedi Juliannára, aki azonban nem mutatott valami nagy hajlandóságot Bognár János iránt. Bognár egy ideig nyugodtan tűrte a leány hideg magatartását, de hétfőn, az egyébként csendes ember őrjöngeni kezdett és valóságos golyózáporral rémítette halálra a nagykocsma lakóit. Beállított estefelé a kocsmába is odaállt a kocsmáros elé. — Hol van Juli?— Nem tudom, — volt a felelet. Bognárt ez a kurta válasz annyira kihozta a sodrából, hogy kicsatolta a szolgálati táskáját, kihúzta belőle a revolvert és a kocsmáros fejének szögezte: —■ Azonnal vezessen a leányhoz, vagy lelövöm. A kocsmáros megijedt és szó nélkül vezette be az udvarházba a csendőrőrsvezetőt, a leány szobája ajtajáig. — Itt alszik benn, — mondta a halálra rémült apa. A csendőr be akart menni, de az ajtó zárva volt. Megkerülte a házat és a szoba ablakához ment. Kopogott, de senki sem válaszolt. A leány odabenn feküdt az ágyon, de mikor hallotta, hogy Bognár van ott, hallgatott, nehogy bejuthasson a csendőr. Mikor az látta, hogy hiába kopog, az öklével beverte az ablakot és a sötétben is észrevette, hogy a leány ott fekszik az ágyon. Rászólt, hogy nyissa ki az ajtót, de mikor a leány feleletét hiába várta, az ágynak szögezte revolverét és háromszor sütötte el azt. A golyók az ágy deszkájába fúródtak, egy pedig a dunyhában akadt meg, a tollat nem járta át az ólom. A lövés zajára a házbeliek elősiettek, de a dühöngő csendőrőrsvezető rájuk fogta a fegyvert és nem engedett senkit a szoba közelébe. Mikor így elvégezte a dolgát, kiváncsi volt, hogy mi lett a lánynyal. Azt is hitte, hogy meghalt, mert még mindig nem adott magáról életjelt. Nekidőlt az ajtónak és feszegette a kardjával, míg az betört. Közben a leány kiugrott az ablakon és elmenekült. Mikor a csendőr látta, hogy nincs odabenn a lány, megint a kocsmárosra támadt és lövöldözni kezdett az udvaron álló csoport közé, akik arról tanakodtak, hogy mit kellene tenni, hogy, megfékezzék a megvadult csendőrt. Szerencsére most sem sebesített meg senkit, de kifogyott a tölténye. Ezt az alkalmat használták fel a falusi emberek. Hátulról leteperték és megkötözték Bognár Jánost, akit aztán előhívott csendőrtársai vittek be a csendőrörsre, másnap meg a kerületi fogházba. ,■ >•■ • Érdekes, hogy a katonai büntetőtörvények Bognár bűnére kötél általi halált mérnek. Őt rendbeli bűnnel vádolják: zsarolással, idegen vagyon rongálásával, kincstári tulajdon pocsékolásával, mert a golyókat a szolgálati revolveréből lőtte ki, szándékos emberölés kísérletével, végül csendháborítással, ami együttvéve akasztófát jelent a szerencsétlen csendőrnek. Ezt a régi büntető eljárást királyi kegyelemmel szokták ugyan mérsékelni, a büntetést azonban ridegen a törvények szerint mondja ki a hadbíróság.