Pesti Hírlap, 1907. február (29. évfolyam, 28-51. szám)

1907-02-24 / 48. szám

1907. február 24., vasárnap. PESTI HÍRLAP _________________* 7 könnyed is lenni. Az értelmesség, a főereje Balassa Imrének, a mostani őrmesternek, csak oly félszeg kar- és fejtartása ne lenne! A múltkori Laufen, Garamszeghy, Höwent játszotta, Üsse a szerep nemtudással birkózva. A régiek közül friss,lendületes volt Kelemen Pál grófja, továbbá pompás Weisz Majthényi, fölötte jószű Mihalek Gellért Lajos és a múltkorinál is még jobb Helbig­­Zátony. Kisebb-nagyobb szerepekben még Pártos,­­átonyi, Mártonfi, Vízi tetszett a közönségnek, a m­ely a nézőteret teljesen megtöltötte. (Urcai.) * (A Vig özvegy századik előadása.) A Ma­gyar színház március 6-án nagy fénynyel ünnepli a Vig özvegy századik előadását. A címszerep elének­­lésére fölkérte az igazgatóság M. Szoyer Ilonát, a m­. kir. operaház kiváló művésznőjét, aki igazgatója engedelmével március 6-án és 7-én fog vendégszere­pelni a Magyar színházban. Lehár Ferenc, az ope­rett kitűnő zeneszerzője, szombaton értesítette az igazgatóságot, hogy a jubileum napján Budapestre érkezik és vezeti az előadást. A vendégfellépés a Petőfi-ház javára történik, fölemelt helyárak mell­lett. Közvetlen M. Szoyer Ilona vendégjátéka után az operett 102-ik előadása új, nagy művészi érde­kességgel szolgál: Küry Klára kezdi meg vendégjá­tékát Glavari Hanna szerepében. A most következő héten Felhő Rózsi, a szegedi színház primadonná­ja, folytatja tetszéssel fogadott vendégszereplését a tVig özvegy­ben, amely vasárnap, március 3-án, elő­ször kerül színre délutáni előadásban teljes esti hely­árak mellett. Erre az előadásra elővételi díj nincsen. * (Gyermekszínház.) Vasárnap harmadszor adják. A két vándor és a jóságos tündér című va­­trázsregét. A tanulságos és kacagtató jelenetekben bővelkedő újdonságot csütörtökön is oly zsúfolt ház nézte, hogy már jóval az előadás kezdete előtt , alig lehetett jegyet kapni, sőt már a vasárnapi előadásra is számos előjegyzés történt. A két vándornak e nagy sikerére való tekintettel a darab még hosszú ideig műsoron marad. Az előadás 1o5 órakor kezdődik. Jegy már délelőtt kapható. * (Magyar dráma a Tháliában.) A Thália ■társaság, mely eddig inkább elsőrangú modern kül­­­földi írók darabjaival aratott szép sikereket, már­­cius hó 3-án eredeti magyar darabot mutat be, Len­gyel Menyhért A nagy fejedelem című háromfel­­vonásos drámáját. Ez lesz az első háromfelvonásos magyar darabja a Tháliának; egyfelvonásos magyar darabbal már volt egy feltűnő sikere, tudvalévően Szemere György Siralomház című kitűnő darabját innen vette át a Nemzeti színház. A magyar újdop- Bágra nagy ambícióval készül a Thália. * (Filharmóniai hangverseny.) A IX-.i­k­­fil­harmóniai hangverseny szerdán, március, hó 6-án­ lesz, Illyna Lydia orosz énekesnő közreműködésé­vel, ki Beethoven „Ju questa tomla“ kezdetű dalát énekli Davidoff hangszerelésében, azonkívül elő­adja a recitációt és áriát Händel „Rinaldó“-jából. Gevaert hangszerelésében és 3 orosz dalt: Oui Cé­zár „Arpe eolee“, Grecsaninov „A fogoly“ és Se­­jroe „Ballada“ orosz nyelven. * * (Kamarazene.) A Grünfeld-Bürger társa­ság VIII. és utolsó hangversenye vasárnap, e hó 24-én, d. u. fél 5 órakor lesz a Royalban, következő műsorral: 1. Beethoven vonósnégyes, 18. mű, f-dúr; 2. Sjörgem dalok, énekli Basinszk­y Emmy; 3. Major zongorahármas (először), zongora: Major; 4. Dalok. * (A Rákóczi-színház), mely a párizsi Intim s­zinház mása, már teljesen készen állva várja a meg­nyitó előadást. A színház a vidék jobb színészeit szerződtette. Az első előadáson két újdonságé kerül színre: Ő az, című és a Férj, feleség, szerető, fővá­­­rosi életrajz. A darabokat Follinusz Aurél, a Ma­gyar színház főrendezője rendezte. * (Fővárosi Cabaret.) Pénteken, március else­­­jén nyílik meg az első magyar Cabaret, amely pá­rizsi és londoni mintára az irodalmat és a művésze­tet óhajtja a Cabaret-re plántálni. Már együtt van p. társaság és naponként próbál. * (Az egyetemi énekkar) hangversenye február hó 27-én, szerdán este, lesz a Vigadó nagytermé­ben. A hangverseny érdekességét növeli Szilágyi Arabella opareénekesnő és Ánisz Aladár hegedű­­művész közreműködése. * (Fráter Loránd dalestélye.) Fráter Lo­ránd második estélye március elsején lesz a Royal termében. Az estély részletes műsora a következő: 1. Liszt Ferenc: Tannhäuser-megnyitó; játszsza Bendtner Nándor zongoraművész. 2. Tinódy Sebes­tyén: a) Freiter György halála (1553-ból, b) Eger viadala (1553-ból), c) Sokféle részegesről; Balassa Bálint: Zöld erdő harmatát, ismeretlen szerző: a) Ellopták szivem, b) Ej, haj, gyöngyvirág­­16-ik szá­zadból; énekli Fráter Loránd, hárfán kíséri Beze­­re Gyula. 3. Szendy Árpád: Aforizmák; Kern­­Aurél: Valse­lente; Bendiner Nándor: Skerzó; Sik­lós Albert: Sellők, játszsza Bendtner Nándor zon­goraművész. 4. Kálmán Imre: Bujdokolva járok; Farkas Ödön: Őszszel születtem; Csiky János: a) Csalogató dal, b) Enyelgés, Csokonai dala Rákosi Jenő és Kern Aurél „Csokonai“ című zenés szín­játékéból; énekli Fráter Loránd, zongorán kiséri [Camay Alajos. 5. Tarnay Alajos­­ a) Csavargók az utcátokon, b) Beteg vagyok édes­anyám, Székács Aladár: a) Rég elhúzták az esteli harangot, b) Va­lamikor, c) Fülembe cseng egy dal. Kern Aurél: Vallomás; énekli Fráter Loránd, zongorán kiséri Tarnay Alajos. 6. Fráter Loránd dalai. * (Új zenemű.) A Csibészkirály legszebb ze­neszámai most jelentek meg 2 füzetben., ára 3 , 60 fillér, nettó árban Zipser és König zenekiadók­nál. * (Déryné ifiasszony Kolozsvárit.) Kolozs­várról jelenti tudósítónk. Pénteken került bemu­tatóra a kolozsvári nemzeti színházban Herczeg Ferenc legújabb színjátéka, a Déryné ifiasszony. E premier elé szokatlan érdeklődéssel tekintett a közönség. Egykor, régen, éveken át dédelgetett ked­vence volt Déryné a kolozsváriaknak, s­­az ósdi színház, amelyben egykor diadalait aratta, még ma is áll (játszani is fognak benne a nyáron, míg az újat javítják). Sajátszerű hangulat szállotta meg a lelkeket az előadás előtt. Mintha érezte volna a közönség, hogy méltó utódja kell, hogy legyen an­nak a közönségnek, amely Dérynének tapsolt. Tra­díciók hatása alatt állott a direktor, dr Janovics Jenő, aki különös szeretettel s nagy gonddal hozta színre a darabot s a színész­gárda is, amely lelkes odaadással buzgólkodott, hogy visszavarázsolja a régi idők hangulatát. A címszerepet a kolozsváriak kedvence, Horváth Paula, játszotta az ő nagy mű­vészetével, kedves s megható közvetlenségével. Nyílt színen is sokszor megtapsolták.. Kitűnően ol­dotta meg feladatát Rajnai Gábor, Mészáros­ Ala­jos, Aczél Ilona, Horti Sándor s Kardos Andor. De a többi szereplők is: Dezséry, Maklár, Hídvégi, László, Árpási Kata, Váradyné is egytől-egyig te­hetségük legjavát nyújtották. A zajos külső sikert nagyban emelte a szép, korhű kiállítás és a gon­dos rendezés. * (A szegedi színházból.) A vidéki szubrettek egyik legkiválóbb fia, Feledi Boriska, legutóbb három­­ estén át vendégszerepelt Szegeden, régebbi diadalai­k színhelyén. A szegedi közönség, amely élénken nél­külözi Feledi Boriska hiányát, mert a jókedve, a temperamentuma, a bájos megjelenése, énekművé­szete egyaránt elegendő arra, hogy telt házat vonz­zon, örömmel ragadta meg az alkalmat s az ünnep­lések szakadatlan sorozatával tüntette ki Feledit. Annál nagyobb becse van ennek a három színházi estének, mert próbálkoztak itt már mások is és sorra buktak primadonnák. De Feledi sikere teljes volt és őszinte. Glavari Hannája, Gábor diák­ja (Gül-babárban) és Lilije maga volt az öntudatos Színjátszó művészet teljessége. Amiről egyébként a múlt nyár folyamán a fővárosi közönség is meggyő­ződhetett, mikor is a budai színkörben szerepelt több ízben át. Zsúfolt ház állandó tapsa mellett minden felvonás végével tíz-tizenkétszer hívták a függöny elé, sőt meg kellett jelennie a vasajtó előtt is, holott ez a szokás majdnem kiment már Szegeden a divat­ból. Tömérdek virágadomán­y és koszorú fogja Fe­ledi Boriskát ezután is emlékeztetni a szegediek szer­­etetére. * (Színházi élet a vidéken.) Aradon ■ szives fogadtatásban részesült A harang. Pásztor Árpád, Butykay és Kacsóh­ zenés legendája. A főbb szerep­ben Hunyady, Sz. Rontay Boriska, Várnai, Szat­mári és Ujj Kálmán arattak sikert, Kecskeméten sikerrel mutatták be Virányi Gyula Fejgörcsök című bohózatát. A fiatal, irónák első színpadi munkája ez, amelyről általános a vé­lemény, hogy tehetséges, ötletes ember írta. Főleg : a darab első felvonása sikerült.­­ Nagykanizsai tudósítónk írja: A nagykani­zsai aréna négy év óta Kövessy Albert pécsi színtár­sulatának igen kellemes és rentábilis nyári állomás­helye. Az idén nehézségekbe ütközne az, hogy a nyá­ron Kövesséék ismét bevonuljanak Nagykanizsára, mert a társulat kötelezve van, hogy a nyáron, a pé­csi országos kiállítás tartama alatt Pécsett játsz­­szék, ezért Kövessy levélileg bejelentette a nagykani­zsai színügyi bizottságnak, hogy az arénát, mely Kö­vessy tulajdona, az idén más társulatnak engedi át. A bizottság választása a nagy számban jelentkező direktorok közül Bihari Ákos kecskeméti igazgató társulatára esett, így tehát az idei nyáron ez a tár­sulat fog Nagykanizsán játszani. Szatmáron szenzációs sikere volt a Tolvajnak, amiben nagy része van Jászai Olgának, a társulat jeles hősnőjének, főleg neki köszönhető, hogy rövid időn belül hatszor került színre a Tolvaj, ami egy vidéki városban nagy dolog. Mellette Tihanyi volt kitűnő, úgyszintén derekas alakítást nyújtott Le Derle, Papp Etel és Kiss Miklós. Székesfehérvárott, mint tudósítónk írja, Szal­­kay társulata egyik legkedveltebb, legtehetségesebb tagjának, Szigethy Andornak, a minap volt a juta­lomjátéka, mely alkalommal a „Charlie nénje“ című bohózat került színre. A fiatal művészt a dí­szes nagyszámú közönség elhalmozta a szeretet és elismerés minden jelével. Hatalmas babérkoszorút, pálmaágat és egyéb értékes ajándékokat kapott. Az ünnepi előadás sikeréből kivette még részét: Fekete Irén, Beleznay Margit, Gerőfi Ilona, Déri, Magas, Vajda, Bátori és Hérics. Csütörtökön volt a bemu­tatója Bernstein nagysikerű darabjának, a Tolvaj­nak. Gerőfi Ilona Louise szerepében kiváló alakítást nyújtott, hasonlóképen Déri Béla, mint Richard és Magas Béla, mint Rajmond. A sikerben osztoztak még Tömbörné, Szigethy és Hérics. a tanulmányozás A debreceni színházban a napokban zajos ü­n-­ neplés tárgya volt Hahnel Aranka, a közönség ked­vence, ki művészetével méltán kiérdemelte a lelkes ovációt, mel­yben őt részesítették. Szigligeti „Fenn az ernyő, nincsen kas“ című vígjátékát adták zsú­folt ház előtt, pompás előadásban. Hahnel Aranka „Gizellát“ játszotta kedvesen, természetesen, hatal­mas tapsokkal fogadták s értékes ezüst tárgyakat és sok virágot kapott. Zilahy Gyula remekelt mel­lette mint Rejtei. Igen jó volt még Arday J., Szabó J., Ternyei L. és Békés Gyula. A kassai nemzeti szinházban két élvezetes es­tében volt része a közönségnek; szerdán este Verdi operáját, a La Trraviatát hozták színre; az előadás főleg­ R. Nagy Aranka, Csepregh Jenő, Pápay köz­reműködése révén igen jó volt. Csütörtökön este a Tolvajnak volt premierje; a két főszerepben Fáy Flóra és Komjáty János nyújtottak elsőrangút. Úgyszintén tehetségük javával szolgáltak dr Rácz, Szeghő, továbbá Takács Mariska és Czobor. Pécsett igen jelentékeny, sikerrel vendégszere­pelt Rózsa Lajos, a Krecsányi temesvár-budai tár­sulat új baritonistája; kedvéért egy régi, szép M­ileeker operettet, a Gasparonet, elevenítették fel; kívüle még főleg Mányai Aranka, Sajó és Latabár érdemelték ki a közönség tapsait. A miskolci idény végét — írja tudósítónk — Balla Kálmán miskolci társulata újdonságokkal tölti be, így előkészületben van „Rab Mátyás“, „Tolvaj“ stb. A társulat különben estéről-estére sikerült előadáso­kat produkál. E héten már volt színen a „Víg öz­vegy“, melyben a címszerepet Balláné Csik Irén nagy sikerrel alakítja és énekli. Mellette Tordosi Er­zsi, Szörögdi Gyula, Sziklai Miklós alakításai is igen jók. A „Kaméliás hölgyben“ különösen Csádor Irén aratott nagy tetszést e héten, jók voltak Balla, Balázs és Czakó is. E héten kerül szinre Vörös Sán­dor volt operai tag vendégfelléptével a „Paraszt be­csület“. * (A zágrábi Vig özvegy bajai.) Zágrábból táviratoztak lapunknak. A horvát nemzeti színház­ban szombaton volt a Víg özvegy című operett má­sodik előadása, mely darab első előadása alkalmával itt már tüntetések voltak. A rendőrség megtudta, hogy erre az estére is nagy tüntetést terveznek. Csakugyan már az első felvonás után lármáztak a színházban, ami ellen azonban a közönség legna­gyobb része állást foglalt. A második felvonás utánt a rendőrség­­ kénytelen volt néhány embert eltávolí­tani, akik sípoltak. Előadás után nagyobb tüntető csoport vonult az épület elé és azt kiáltotta, midőn­­a közönség elhagyta a színházat: Le a szerbekkel, le Belgráddal! Ezután a tömeg a Starcsevics-himnuszt énekelte. A rendőrség nagy számmal volt jelen, de nem lépett közbe. A tüntetőik énekelve járták be az utcákat és a Srbobran és Pokret lapok szerkesztő­ségei előtt tüntettek, ezután pedig a szerb bank épü­lete élett. A tüntetések fél 11 óra utánig tar­tottak. * (Párizsi színházak.) Hirchmann és Ordon­­neau ismert operetteje: „A fecskefészek“, európai körútja után most végre Párizsban is színre került. A Gallé-színház mutatta be nagy sikerrel. — A Vaudeville-színházban zajos sikere volt Ábel Her­man­ érdekes történelmi darabjának „A jakobinus­­nőkének, amely a nagy forradalom kulisza-titkait viszi színpadra. ” Pierre Decourcelle a régóta hall­gató Louis Varney „Egy masamódlány utazása a világ körül“ címmel nagy zenés látványosságot ír­tak, amely a jövő szezonban kerül szinte valamelyik párizsi színházban. * (Goldoni Párizsban.) 1793 február 6-án halt meg Párizsban Carlo Goldoni, az olasz Moliére, akit születésének 200-ik évfordulója alkalmából most az egész művelt világ­ ünnepel. A rue Dussoules 21. számú házán emléktábla hirdeti, hogy a nagy olasz vígjátékiró 83 éves korában és a legsötétebb nyo­morban ott halt meg. Joseph Chénier a konventtől kegyd­íjat kért számára, de ez a segítség későn érke­zett, a kegydíjat már csak özvegye kapta meg. A francia színészek pedig előadást rendeztek az író nyomorgó családja javára. A Comédie-Frangaiseben van egy bronz bas-relief, amely Moliéret és Goldot Ilit együtt ábrázolja. * (Rossini háza.) Passyban, Párizs mellett, emléktáblával akarják megjelölni azt a házat, amely Rossinié volt. Itt lakott a zeneköltő, itt is halt meg ,1868 november 13-án. A „pesaroi hattyú“ olasz volt, de életének legnagyobb részét Francia­­országban töltötte és ott is halt meg. Az akadé­­m­iának 6000 frankos évi rentét hagyott, amelyből minden évben egy-egy új operát jutalmaznak meg. Tíz évig élt Passyban, az avenue Ingres 5. szám alatt lévő villájában, amelyet 1859-ben építtetett magának, Párizs városa ajánlott fel neki erre a célra egy 5000 méteres telket, de ő visszautasította a nagylelkű ajándékot, mondván: — Nem vagyok elég szegény ahoz, hogy el­fogadhassam, de nem vagyok elég gazdag ahoz, hogy megfizethessem. Végre, megállapodtak egy elég jutányos ár­­ban, Rossini 15 frankot fizetett egy négy szögmé­terért.. Az új ház alapkövét ő maga tette le. Mikor a tavasz elején párizsi lakásából kiköltözködött, Passyba, a nyaraló kapuja fölé mindig kitettek egy hatalmas arany­lantot, ezzel jelezvén, hogy a mester ott tartózkodik.

Next