Pesti Hírlap, 1907. május (29. évfolyam, 104-129. szám)
1907-05-25 / 124. szám
10__________________________________ PESTI HÍRLAP 1907. május 25., szombat. rész, hogy a hatósági közvetítőknek a saját számlára való kereskedés megengedése, legalább is a következő 5—10 évre, a vásárcsarnoki intézményre, valamint a közvetítőkre, csakis előnyös lehet. A hatósági közvetítők forgalma ugyanis tetemesen csökkent, aminek az oka az, hogy a kereskedők legnagyobb része nem folyó napi áron, hanem fixáron akarja az áruját eladni, így a forgalom idővel teljesen jelentéktelenné válik. Megbízható hatósági közvetítőkre szükség van, és csak a közélelmezés érdekeit szolgáljuk, ha őket olyan helyzetbe hozzuk, hogy nagyobb forgalmat érjenek el. A helyzetük javítására nincs más mód, mint a saját számlára való üzlet megengedése, éspedig korlátlanul. Kéri a vásárcsarnoki igazgató, hogy ezt az ügyet a részéről felhozottak alapján venné tárgyalás alá a hatóság. Az évkönyv további része a statisztikai adatokat tartalmazza. — Uj építkezések: A magánépítési bizottság újabban a következő épitő-engedélyeket adta ki: A magyar textil- és festőgyár r.-t.-nak III. ker. Homokosdülő 8129. hr. sz. földszintes gyárépületre, tárházra, műhelyekre és két munkásházra. Heinrich A. és fainak, VIII. ker. Üllői ut 5513. hr. sz. kétemeletes vastárházra. Jelynek Frigyesnek, VII. ker. Dembinsky utca 4281. hr. sz. háromemeletes házra. Schlosnikel Ferencnek és nejének, X. ker. Hölgy-u. 7364. hr. sz. földszintes lakóházra, egyemeletes tárház-épületre. Polgár Károlynak, VII. ker. Alsóerdősor 4432. hr. sz. háromemeletes házra. A Magyar ruggyanta-gyár r.-t.-nak X. ker. Kerepesi-ut 7280. hr. sz. földszintes gyári épületre. A budapesti ügető verseny-egyesületnek, VI. ker. Erzsébet királyné-ut 1851. hr. sz. pénztár-bódéra és étkezőhelyre. Schlesinger Alajosnak, V. ker., Váci-ut 1821. hr. sz. műhely-épületre. — Fertőző betegségek. A tiszti főorvosi hivatal jelentése szerint, az elmúlt héten a következő fertőző betegségek fordultak elő a főváros területén: tífusz 7, kanyaró 167, vörheny 59, szamárhurut 12, difteritisz és gége-gyuladás 27, bárányhimlő 28, fültő-gyuladás 16, egyiptomi szembetegség 15. Halálozás: tífusz 1, kanyaró 4, vörheny 5, difteritisz és gége-gyuladás 3. Egyletek és intézetek. Jubiláló nőegyesület. A modern nőnevelésnek egyik hatalmas tényezője az Országos Nőképző Egyesület. Veres Pálné alapította negyven évvel ezelőtt huszonkét magyar asszony lelkes támogatásával. Az egyesület évről-évre erősödött, mind lelkesebben, buzgóbban szolgálva a kitűzött célt. A negyvenedik évfordulót virágzó erőben, népszerűségtől övezve, most érte és ünnepelte meg Veres Pálné utcai palotájában díszközgyűlés keretében. Az ünnepély elsősorban megemlékezés volt és szólott azoknak, akik annak idejében az egyesületet szent idealizmustól áthatva, megalapították. A palota dísztermében, melyet virággal és babérral tettek mosolygó ábrázatúvá, szine-java gyűlt össze a magyar hölgytársaságnak. Ott voltak azonkívül gróf Apponyi Albert kultuszminiszter képviseletében Molnár Viktor államtitkár, továbbá Zsilinszky Mihály nyugalmazott államtitkár, Thaly Kálmán, Mikszáth Kálmán, Vargha Gyula miniszteri tanácsos, Herman Ottó, Mosdóssy Imre királyi tanfelügyelő, azonkívül többen a fővárosi pedagógusok közül. A gyűlést özvegy gróf Teleki Sándorné nyitotta meg. Beszédében fölsorolta az alapítók neveit. Ezek az asszonyok: Beniczky Ödönné, Keglevics Stefánia grófnő, Beniczky Gyuláné, Benedikty Györgyné, Gellené Birágy Ida, Gorove Antalné, Stollán Ernőné Kubinyi Krisztina, Kubinyi Vilmosné, Mocsáry Imréné, herceg Odescalchy Gyuláné, Orgyay Piroska, báró Podmaniczky Árminná, Pechátáné, Argay Anasztázia, Rudnay Józsefné Veres Szilárda, Sándor Zsigmondné, Szathmáry Károlyné, Veress Pálné, Zólyominé és maga a szóló, özvegy gróf Teleki Sándorné. Ezek közül ma már csak heten élnek, de mind tevékeny munkásai az egyesületnek. Az egyesület választmánya megfestetette a három, érdemekben gazdag egyesületi alelnök: Rudnay Józsefné, Emich Gusztávné és Csiky Kálmánné arcképét. A megnyitó beszéd után az egyesület elemi iskolájának négy fehérbe öltözött növendéke koszorút tett Veres Pálnénak és özvegy gróf Teleky, Sándornénak a teremben függő életnagyságu arcképére, majd pedig egy tíz éves leányka, a kis Vidovics Mariska lépett az arcképek elé s elszavalta Torkos László alkalmi költeményét. Torkos tanára volt már az egyesület 4869-iki kurzusának.Bernáth Gézáné Üdvözölte ezután azt a hét asszonyt, aki még él azalapitó Ivaszonkét asszony közül. Ezek a következtek: "Bálogh Istvánnné László Anna, Baranyay Jánosné " Beleznay Anna grófnő, Beniczky Gyuláné, Kubinyi Krisztina, Odescalchi Gyuláné hercegné, Rudnay Józsefné és özvegy gróf Teleky Sándorné. Ezután Dorogsághy Dénesné mondott üdvözlőbeszédet az egyesület legelső növendékei nevében. Üdvözölte az egyesületet Gombocz Miklós, az egyesület leánygimnáziumának igazgatója is. Az egyesület összes intézeteinek tantesülete nevében intézett meleghangú üdvözlő beszédet az elnökséghez. Rózenberg Auguszta a Magyarországi Kőegyesületek Szövetségének üdvözlését tolmácsolta. A díszközgyűlés legkiemelkedőbb pontja volt az a tartalmas és érdekes emlékbeszéd, amelyben Sebestyén Gyula egyetemi tanár felesége, született Stettina Hana méltatta néhai Veres Pálnénak új egyesület alapítása és fejlesztése körül szerzett elévülhetetlen érdemeit. A beszéd Veres Pálné kortársait kényekig meghatotta. A beszéd után Rudnay Józsefné a még élő alapító hölgyek nevében köszönetet mondott az üdvözlésért, özv. Csiky Kálmánné alelnök pedig özvegy gróf Teleky Sándorné negyven évi működését méltatta az elismerés és hála legmelegebb szavaival. Negyven év sok változást hozott — úgymond — egyesületünk életében. Elvesztettük egyesületünk nagy szellemű megteremtőjét, akinek már csak a minden évben megújuló kegyeletes emlékezés juthat osztályrészül. — Kevesen vannak, akik az egylet megalakulásánál közreműködtek! Ifjú erőben, akik akkor valünk, ma túl vagyunk a pálya derekán, ma már az életküzdelmek sík vizein hajózva, derült ég alatt, vagy viharok között, kinek-kinek amiből több részt juttatott a sors. De mi súlylyal bírnak az egyéni lét változandóságának tüneményei azon általános nagy emberi célok sikereivel szemben, melyeknek az egyén akarata, ereje és munkája csak eszközül szolgál? Panaszkodhatik-e a múlandóságról az, aki lelkének ideáljait, gazdag eredményekben megvalósulva, fogyatkozó tevékenységét a példáján indulók nemes törekvéseiben megifjodva, s igy lényének legjavát, melyet az enyészet nem szokott és nem tud érinteni, szerves intézményekben megőrizve, mintegy örökítve látja? Ezt a fölemelő tudatot nyújtja a mai ünnep Nagyméltóságodnak! Ezt az örömet érezheti ma szeretett elnökünk, aki a boldogult alapítóval — Veres Pálnéval — édesanyái valának e nagy és kifejlett intézménynek. Kérjük a Gondviselést, hogy még hosszú időn át tartsa meg vezérünket, hosszas, 40 évi elnöki munkássága e szép terén. Mi viszont ígérjük, hogy ezután is az eddigihez hasonló buzgósággal és odaadással fogjuk nemes törekvéseit támogatni. Emich Gusztávné a Wlassics-kollégium vezetője, olvasta föl ezután évi jelentését, amelyet nagy tetszéssel fogadtak, majd pedig özvegy gróf Teleky Sándorné mondott köszönetet a kormány képviselőjének és a többi megjelenteknek érdeklődésükért. A közgyűlés hivatalos ügyeinek elintézése után az összes jelenlevők az egyesületi iskolák növendékeivel, Grúz Albertné indítványára, testületileg kivonultak az Erzsébet térre Veres Pálné szobrához. Ott a növendékek elénekelték a Himnuszt, mire az elnökség megkoszorúzta a szobrot, amelynek talapzatára ezután az összes jelenlevők, valamint az egybegyűlt társaság tagjai is tettek egy-egy szál virágot. Az ünnepet este a margitszigeti felső vendéglőben lakoma fejezte be, amelyen beszámoltak arról a tömérdek üdvözlő táviratról, amely a jubileum alkalmából az egyesület elnökségéhez érkezett. — A Budapesti ingyentej egyesület szegény gyermekek és csecsemők részére május hó 26-án (vasárnap) d. e. 11 órakor tartja közgyűlését VII., Izabella utca 42. sz. alatti helyiségeiben. — A Protestáns Országos Árvaegylet május 25-én, szombaton délután fél 6 órakor Szegényháztér 1. sz. a. helyiségében rendes közgyűlést tart. A közgyűlést ünnepély követi, amelyen Brocskó Lajos igazgató tart felolvasást Székács Józsefné és Lademann Frigyesné elnöknek áldásdús működéséről. Ezután palóci dr Horváth Zoltán egyleti titkár tart felolvasást. Mulatságok. A Bethlen Gábor Kör a budapesti egyetemek és főiskolák protestáns ifjúságának köre május hó 29-én, szerdán, a Gellérthegyi Kioszkban, részben a Bethlen Otthon, részben a Petőfi-ház javára zártkörű Bethlen majálist rendez. Kezdete este 6 órakor. Családjegy ára 5 korona. Személyjegy ára 2 korona. Szanatóriumbál Mátészalkán. A József főherceg szanatórium egyesület mátészalkai fiókja a napokban fényesen sikerült táncmulatságot rendezett az ottani „Korona szálloda“ termeiben Ilosvay Endréné, dr Bárnek Lászlóné, Rohay Gyuláné és dr Csató Sándorné védnöksége alatt. A mulatságot hangverseny előzte meg, mely dr Rosenberg Ignác magyar felolvasásával vette kezdetét. Bőhm Ernő zongorajátékával, dr Fárnek Lászlóné énekével, Gaál Istvánná pedig csinosan előadott monológjával aratott zajos sikert. — Özv. Szilágyi Zoltánná, Szoboszlay Piroska, Kesserü Endre és Fazekas Arthur Gondiner egyik kacagtató egyfelvonásos vígjátékot adtak elő, szintén köztetszést aratva. A mulatság sztvedelmjéből szép rószeg jut a humánus egyesület céljaira. A nők ünneplése. * Az nem okvetlenül szükséges, hogy minden nő tagja legyen valamely jótékony nőegyesületnek. Csak az szükséges okvetlen, hogy minden nő jótékonyságot gyakoroljon. Ha a nők nem enyhítenék a jó lelkületükkel azt a sok komiszságot, amit a férfiak elkövetnek, még tűrhetetlenebb lenne az élet. Nem lehet elképzelni oly szegény embert, akinél még szegényebb nő volna a világon. Tehát minden nő megtalálhatja a maga házi szegényeit, akiken segíthet. S ez a névtelen gyámolítás, amelyről a hírlapok nem közölnek kimutatásokat, ez adja meg a nők feje köré azt a glóriát, mely a legszebb diadém a világon. Nem csalódhatik az ember annyit a nőkben, hogy még a legnagyobb elkeseredésében is meg ne találja bennök azt, ami a legbecsesebb: a jóra, a szépre, a nemesre szoktató, tanító s nevelő vonást, az anyai vonást, mely még azokban a nőkben is megvan, akik nem lettek anyákká. Ez az örökké tiszteletreméltó anyai vonás nyilatkozik meg a jótékonyság kötelességérzetével karöltve azokban a nőkben, akik a nőnevelő és jótékony egyleteket vezetik. Csak a legnagyobb elismerés és legmélyebb hála hangján lehet róluk megemlékezni. S a mai nap épen az emlékezésé. Ma ünnepelték meg az országos nőképzőegyesület megalakításának negyven éves fordulóját. Az alapító Veres Pálné szobrára egy-egy szál virágot tettek le. Poétikus, nőkhöz illő gondolat. Az élő elnöknőnek, özvegy gróf Teleki Sándornakek, arcképét koszorúzták meg. Bernát Gézáné, Dorogsághy Dénesné, Rudnay Józsefné, özvegy Csiky Kálmánné, Sebestyén Gyuláné, Grúz Albertné s a többi hölgyek mind egy-egy kedves ötlettel járultak hozzá az ünnepélyhez. Részt kell ebben vennie a férfi világnak is, hiszen negyven esztendőn át — nekünk nevelték ők a hölgyeket. , A mai „feminista“ világban, mikor a realizmus túlhajtásai annyi groteszk tévedésbe viszik a nőapostolokat, jól esik azokat ünnepelni szinte tüntetésszerűen, akik a természeten a nőnevelés hívei s akik úgy akarják képezni a nőket, hogy el ne veszítsék legnagyobb kincsüket: a nőiesség báját. A nők férfiasítása: ez a legszerencsétlenebb eltévelyedése a feminista mozgalmaknak. Csak ettől az egytől tisztuljanak meg, akkor mi is beállunk lobogójuk alá. Amíg a hölgyek tulajdonképeni hivatása az emberiség fentartása (a feminista asszonyok ezt máskép fejezik ki) s első nevelése lesz, — pedig a természetnek ezt a szokását bajosan változtathatjuk meg, — addig minden eszközzel arra kell törekedni, hogy a nők mind élhessenek e hivatásnak vagyis férjhez mehessenek. A nőnevelésnek is első feladata tehát, hogy feleséget és anyát kapjon bennünk a férfi. Bármint rendezzük is be a férfiak életét, az kétségtelen, hogy minden embernek a sorsát, a boldogságát a nemi életének berendezése szabja meg, hogy a feminista hölgyek kedvéért ily fiziológiai kifejezéssel éljünk. Hiába indul neki az életnek egy férfi a legkiválóbb tehetséggel s karakterrel, hiába van meg benne az emelkedéshez minden jogcím és eszköz, sőt néha még a vagyon is mellékes, mert az egész életpályáját az dönti el, hogy a nemi életét hogyan rendezte be? Elhibázott szerelem elhibázhatja a férfi egész életét. A világ mindig az asszony után ítéli meg a férfit. Buta és igazságtalan dolog, de nem lehet ellene tenni. Szerencsével berendezett netffii élet pedig a legbutább férfit is magas polcra helyezheti. Csak nézzük végig a névsort, hogy kik ülnek magas polcokon? Tudás, képesség, képzettség, tehetség, jellem: ezek mind igen szép tulajdonságok, de erejük és hatásuk teljesen elenyésző a nemi érzés mellett, amely az embereket épen abban a korban kizárólag uralja, amelyben emberek il számítanak. Világos tehát, hogy a férfiak sorsát akkor döntötték el, mikor a jövendő párjukat nevelték. Az emberiség műveltségére pedig azoknak műveltsége döntő, akik szülik az emberiséget. Ezelőtt negyven esztendővel még sok helyen az volt az uralkodó fölfogás, hogy „elég egy alisztonynak annyi ész, hogy ne álljon a csurgó alá, mikor esik az eső“. Ezek Talley-