Pesti Hírlap, 1907. június (29. évfolyam, 130-155. szám)

1907-06-14 / 141. szám

14 PESTI HIRL­A­P 1907. Június 14., péntek: megtartották az ár­javulást. A helyi értékek iránt viszont minimális érdeklődés mutatkozott, s ezek­nek az árfolyama csak kevéssé változott. Örvende­tes javulás mutatkozott a magyar koronajáradékban, mely szilárd irányzat mellett került forgalomba. Az emelkedés egyrészt annak tulajdonítható, hogy a bé­csi eladások szüneteltek, s másrészt a Magyar pénz­intézetek központi hitelbankja nagyobb tételeket vá­sárolt vidéki pénzintézeteink részére. A koronajára­dék javulása mellett feltűnt a magyar hitelrészvény iránt mutatkozó élénk kereslet. Az árak alakulását következő összeállítás mutatja: Emelkedtek: Ma­gyar koronajáradék 0.35 K, magyar hitel 5 K, Osz­trák hitel 3.75 K, Déli vasút 2.50 K, Államvasút 8 K, Angol-osztrák bank 4 ív, Kereskedelmi r. t. 0.50 K, Leszámítolóbank 0.50 K, Salgótarjáni 1 K, Pu­mamurányi 4.50 K, és Közúti 4 K. Csökkentek: Hazai bank 1 K, Jelzálogbank 1 K, Osztálysorsjáték 20 K, Budapesti gőzmalom 25 K, Drasche 1 K, Ganz 80 K, Brassói cellulózé 5 K, Vasúti forgalmi r. t. 25 K, Gummigyár 5 K, Városi villamos 1 K. A pénzpiacon nincs változás. Az irányzat igen tartott. A magánkamatláb Bécsben 4­/s, Berlinben m és Londonban 3­/s százalékot tesz. * Média­halasztás. Az értéktőzsdén csütörtö­kön eszközölték­ a médiahalasztást változatlan téte­lek mellett. Fizettek: Magyar hitelrészvényért 0.71 —1.31 K (4%—6­2%), Leszámítolóbank 0.35—0.60 K. (51/2—61/2), Jelzálogbank 0.50—0.85 K (4%—6), Hazai bank 0.23—0.40 K. (6­4—6V2), Rimamurá­­nyi 0.71—1.15 K (4%—6V2), Városi villamos 0.28 —0.45 K (51/26,1/2, Közúti 0.90—1.15 (5V2—61/). E halasztásokat júniusi ultiméig eszközölték. * A Katonai biztosító intézet, mint arról megemlékeztünk, szerdán tartotta közgyűlését. Az erről szóló közleménybe azonban néhány téves adat csúszott. A közgyűlésen ugyanis szenvedélyes vi­tát nem az igazgatóság indítványa, hanem a köt­vénybirtokosok egy részének indítványa provokálta, melyet a tagok egy jelentéktelen kisebbsége, melyet­ a társaságnak egy volt ügynöke vezetett, ellenzett. A közgyűlés elnöke, aranyosmaróthi Rónay Gusz­táv nyug.­ezredes, azonban pártatlanul ezen kisebb­ség jogait is a legerélyesebben­ védelmezte és a ra­­jongókat, mikor lármájukkal a tanácskozást immár teljesen lehetetlenné tették, kivezettette, minden te­kintet nélkül a rajongók pártállására, így a köt­vénybirtokosok egymással küzdő mindkét csapatá­ból néhány rakoncátlankodó ki lett vezetve, de nem áll, hogy az egyik párt hívei ki­tuszkolták volna az ellenzéket, mert ellenkezőleg a közgyűlés befejez­­téig mindkét párt hívei a kivezetetteken kívül a te­remben maradtak és pártállásuk szerint nyugodtan le is szavaztak. Az igazgatóság indítványának elve­tésével a közgyűlés nagy többséggel, a kötvénybirto­­kosok indítványát fogadta el, ami remélhetőleg az intézet tagjai között a nyugalmat most már helyre fogja állítani. * Az Egyesült Acetilénvilágítási Részvény­­társaság a napokban rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen Gelléri Mór kir. tanácsos elnök jelentést tett arról, hogy jelentékeny szakmabeli cégek hatá­sos támogatásával a társaság viszonyai orvosoltat­­tak. Egyúttal, tekintettel a részvények birtokában beállott változásra, az egész igazgatóság beadta le­mondását. Erre megválasztották az új igazgatótaná­csot, melynek tagjai a következők: Gelléri Mór kir. tanácsos, Bethe Frigyes gyáros, Ghika Albert her­ceg, Goldsand Jakab gyáros, dr Hagara Viktor ny. főispán, Jungfermann János főmérnök (Elster S. cég), Koffler Hugó igazgató, dr Liptay Ármin or­vos, Löwy Dávid tőkés, Pfeifer Ignác magántanár és dr Radó Lajos ügyvéd. A közgyűlést követő igaz­gatósági ülésen Gelléri Mórt újra­ megválasztották elnökké, Koffler Hugót vezető igazgatóvá választot­ták, egyúttal pedig végrehajtó­ bizottságot alakítot­tak. * Hamisított ezüstpénzek. A kereskedelem­ügyi miniszter rendeletet intézett a posta- és táviró­­hivatalokhoz, amelyben tudatja, hogy a posta- és táviró­hivatalok rézpénzbeszolgáltatásaiban újab­ban ismét több ezüst­érme hamisítványt fedeztek fel. A hamisítványok többnyire ónból, — horgany­ból és ónból, — vagy ónból és optimonból készül­tek és súlyuk, rossz csengésük, valamint veretük el­­mosódottságáról lehet felismerni. A miniszter fel­hívja a hivatalokat, hogy az ezüst­érmék elfogadá­sánál kellő óvatossággal járjanak el. * Az angol bank kimutatása június 13-án: Össztartalék 24,­518.000 (1- 437.000), bankjegyforgalom 28.835.000 (— 208.000),­­ bankkészlet 35.004.000 (- 230.000), váltótárca 30,539.000 (4- 445.000), ma­gánosok követelése 42.577.000 (-)- 990.000), kincstár követelése 9,774.000 ( — 172.000), bankjegytartalék 23.410.000 (4- 501.000). * A francia bank kimutatása június 13-án. Készpénzkészlet (arany) 2724,096.000 (+ 38,363.000), készpénzkészlet (ezüst) 991,045.000 (4­­204.000), váltótárca 939,387.000 (— 41,728 000), bankjegyforga­lom 4706,795.000 (— 41,230.000), magánszámlák 496,738.000 ( — 9,554.000), kincstár követelése 198,167.000 (4­­30,150.000), összes előlegek 505,346.000 ( 3­8,865.000), kamat és leszámítolási jövedelem 20,788.000 (4* 695.000), a ban­kjegyforgalom aránya a készpénzkészlethez 78.93 frank. Kereskedelem. * A margarin-forgalom szabályozása. A föld­mivelésügyi miniszter legutóbb elvi határozatként kimondotta, hogy margarint kis mennyiségben (5 kg.-on alul) csak olyan csonkítatlan kocka alakjá­ban lehet forgalomba hozni, amelyen a „Margarin“ felirat be van nyomva. A kereskedő köteles üzleté­ben külön e célra készült táblán felirattal jelezni, hogy margarint árul. Ezen szabályok megszegése az 1895. évi XLVI. t. cikk rendelkezései alapján bün­tetendő’. * Nemzetközi szövetkezeti kongresszus. A szövetkezetek nemzetközi szövetsége, mely utolsó kongresszusát Budapesten tartotta 1904. év őszén a VII. nemzetközi szövetkezeti kongresszust Cremo­­nában tartja meg szeptember 23. és 25-én. A gyűlé­sen képviseltetik magukat a nagyobb magyar szövet­kezetek is. A kongresszuson előadásokat tartanak M. P. Elem (Dánia), G. Raineri, dr M. Casalini (Itália), Williano Zuapwell (Anglia), Louis Ber­trand (Belgium), G. Garibotti (Itália), Trench-Cor­­naz asszony (Hollandia), Attilia Cabciatta (Itália). Közlekedés. * Kivételes díjszabás módosítása. A Magyar Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaság igaz­gatósága közhírré teszi, hogy a kombinált hajózási és vasúti forgalomban 1904. évi augusztus 1-től il­letve október 1-től érvényes I—IV. kivételes díjsza­básokban az alábbi állomásokról szóló díjtételek az I—III. kivételes díjszabásban folyó évi julius hó 1-től, illetve a IV. kivételes díjszabásban julius hó 15-től módosíttatnak. A tekintetbe jövő állomások: Bácsföldvár,­­Cservenka, Ecska, Ittebec, Kissztapár, Kölpény, Kula, Nagybecskerek, Oszivác, Otelek, Periasz, Petrőc. Román Szent-Mihály, Szent-György (Béga), Szenttamás, Temesvár, Tórák, Torzsa, Túrja, Újvár, Ujverbász, Újszentiván, Veprőd és Zombor. A változásokról az igazgatóság készséggel szolgál felvilágosítással. * Hajóállomás megnyitása. A Magyar Fo­lyam- és Tengerhajózási rt. igazgatósága közhírré teszi, hogy Cserevic és Serengrad állomást a víz apadása folytán folyó évi június hó 13-tól kezdve az összforgalom számára újra megnyitja. Iparügyek. * Az Iparegyesület és a munkáshiány. A ki­vándorlás ijesztő növekedése főként iparvállala­tainkat sújtja, mert lassanként mind érezhetőbb munkáshiányt okoz. Ezen aggasztó jelenség nem ke­rülte el az Országos Iparegyesület figyelmét, s hogy közvetlen tájékozást szerezzen a súlyosbodó helyzet tekintetében, a leginkább sújtott vidéken lévő gyá­rosokhoz körlevelet intézett, melyben tapasztalataik részletes közlését kérte. A kérdésekre beérkezett vá­laszok meglehetősen gazdag anyagot tárnak fel és sok részben új oldalról világítják meg a kivándorlás kérdését. Ami például a kivándorlás okaira vonatko­zó kérdést illeti, a legritkább ezek között a munka­hiány, hanem ehelyett leginkább a csábítást, a va­gyonszerzés vágyát, a katonakötelezettségtől való menekülést említik. A kivándorlási törvénynek egyik válasz sem tulajdonít kedvező hatást. A vála­szokban foglalt nyers­anyag mindenesetre igen ér­tékes a kérdés gyakorlati elbírálása szempontjából, nagy kár azonban, hogy arra a kérdésre, amely a ki­vándorlás csökkentésének eszközeire vonatkozik a megkérdezettek egy része nem felelt, más része csak nagy általánosságban mozgó javaslatokat tett (ön­álló vámterület, iparfejlesztés, tiltó intézkedések stb.); a konkrét javaslat a lehető legkevesebb. Az Országos Iparegyesület feltétlenül derekas munkát végzett ezen anyaggyűjtéssel, melyet a kivándorlási kérdésnek égetővé vált rendezésénél, bizonyára ha­szonnal lehet majd értékesíteni. * Építőiparosok szervezkedése. A hivatalos lap csütötöki száma a magyar építőiparosok pápai, mohácsi, nagyszebeni, nagykomlósi, Újpest—Rákos­palota) és vidéke, a nyíregyházai, a nagykanizsai, az uj­­ó-verbász és budapesti, a debreceni, a csornai és járási, a kunszentmártoni szövetségeinek alapszabály megerősítését közli. * Háziipari egyesület. A napokban gróf Batthyány­­ Lajosné elnöklésével Szterényi államtit­kár jelenlétében és közreműködésével megalakult Országos Magyar Háziiparegyesület, amelynek cél­ja a magyarországi háziipar fejlődését és versenyké­pességét minden irányban lehetőleg előmozdítani, e céljai elérésére a következőket tűzte ki: Háziipar tanfolyamok rendezése, illetőleg tanműhelyek léte­sítése és fentartása megfelelő minták és mintalapok kiadása és terjesztése, evégből pályázatok kiírása, Mezőgazdaság.. * A bortörvény revíziója. A Magyarországi Bor termel­ése és Borszereskdők Országos Szövetsé-­ gének igazgató-választmánya, Küszler Henrik el­­nöklése mellett a szövetség Helyiségében ülést tartott. A folyó ügyek elintézése után, Haár Ignác alelnök indítványára az igazgatóválasztmány beha­tóan foglalkozott a bortörvény revíziójának kérdésé­vel. Az országos szövetség választmánya beható vita után, amelyben az igazgató-választmánynak majd­nem minden egyes tagja előadta nézetét, elhatároz­ta, hogy legutóbb elfoglalt álláspontjának megfele­lően felterjesztést intéz Darányi Ignác földmivelés­­ügyi miniszterhez. A felterjesztésben kifejti a szö­vetség, hogy tekintettel arra, hogy Ausztriában most új bortörvényt hoztak, a szoros gazdasági összeköt­tetésnél fogva, amelyben Ausztriával állunk, kívá­natos, hogy Ausztriában és Magyarországban ana­­lóg bortörvény legyen, ennélfogva a szövetség azt kéri a földmivelésügyi minisztertől, sürgősen tegye meg az előkészületeket az osztrák bortörvénynyel analóg magyar új bortörvény megalkotása iránt. Az igazgató-választmány ezután a tokaj-hegyaljai bor­termelés kérdésével foglalkozott és egy beérkezett konkrét indítvány alapján elhatározta,, hogy a to­kaji borok fejlesztése érdekében lépéseket tesz a kormánynál. Hirschl Antal gyöngyösi szőlőbirtokos indítványára elhatárolta az igazgató-választmány, hogy felterjesztést intéz a pénzügyminiszterhez, amelyben kérni fogja, hogy az agrárkölcsönök tör­lesztésére az évi kamatmentes halasztást adjon. Vé­gül elhatározta a választmány, hogy a kényszerper­­metezés érdekében a földmivelésügyi miniszterhez beadott régebbi felterjesztésének elintézését meg­sürgeti. Több bizalmas ügy letárgyalása után az igazgató-választmány ülése véget ért. * A gazdák és a hadsereg-ellátás. Az Orszá­gos Magyar Gazdasági Egyesület éveken át küzdött azért, hogy a hadsereg terményszükségletét ne küzd­vetítőktől, hanem közvetlen a termelőktől szerezze be. Csakis a legutóbbi évek alatt sikerült e tekintet­ben némi eredményt elérni. A mostani kormány pe­dig a földmivelésügyi miniszter közbenjárására oly intézkedést léptetett életbe, amely hivatva lesz arra, hogy a gazdáknak a hadsereg ellátásban való rész­vételét a megkívánt mértékben" lehetővé tegye. A honvédelmi és a közös hadügyminiszter értesítette a földmivelésügyi minisztert, hogy a katonai élelme­zési raktárak összeállították a beszerzendő szükség­leteik jegyzékét és azt megküldötték az összes gaz­dasági egyesületeknek. Az egyesületeket a földmive­lésügyi miniszter pedig külön felkérte arra, hogy a termények beszerzésének feltételeit a legszélesebb körben tegyék közzé és hívják fel a gazdák figyel­mét arra, hogy az élelmezési raktárak első­sorban közvetlenül a termelőktől kívánják beszerezni szük­ségleteiket. * Uj gazdasági tudósítók. A földm­űvelés­­ügyi miniszter Baranya vármegye pécsváradi járá­­sára nézve dr Frey János himesházi lakos, Bács- Bodrog vármegye bácsalmási járására nézve Besza Antal mélykúti lakost, Hunyad vármegyében Déva r. t. város területére nézve Hoffinger Domokos dévai lakost, Hunyad vármegye puji járására nézve Lészay Zoltán puji lakost, Gömör és Kis-Hont vármegye rimaszécsi járására nézve Gaiziger Géza gortvapusz­­tai lakost, Nógrád vármegye balassagyarmati járá­sára nézve Hanzély Gyula szügyi lakost, Pest-Pilis- Solt-Kiskun vármegye gödöllői járására nézve De­­ssényi Béla gödöllő-harasztai lakost, Pest-Pilis- Solt-Kiskun vármegye ráckevei járására nézve Volly Gyula peregi lakost, Szabolcs vármegye nagykállói járására nézve Szondy János gesztérdi lakost, a da­dai alsó járására nézve pedig Rhédey Lajos büd­­szentmihályi lakost, Szilágy vármegye tasnádi járá­sára nézve Govich Sándor érkörösi lakost, Vasvár­megye körmendi járására nézve Mező Gyula hegy­­háthadászi lakost, Zala vármegye letenyei járására nézve Mátrai Imre vörcsüki lakost a gazdasági tudó­sítói tiszttel bízta meg. * A sopronmegyei gazdasági egyesület új titkára. A Sopronmegyei Gazdasági Egyesület leg­utóbbi gyűlésén az egyesület titkárává Éber Ernőt, az Erdélyi Gazdasági Egyesület segédtitkárát vá­lasztotta meg, aki eddigi állásában is széleskörű munkásságot fejtett ki a gazdatársadalmi mozgal­mak terén és mint gazdasági és néprajzi író is is­mert nevet és kiváló pozíciót szerzett magának, továbbá a nyers­anyag központi beszerzése, a házi­ipari cikkek rendszeres értékesítése szempontjából időleges, állandó és vándorkiállítások rendezése, n­yílt árucsarnokok berendezése és kereskedelmi ala­pon való fentartása, minden alkalmas összeköttetés létesítése intézetekkel és kereskedelmi házakkal a bel- és külföldön a háziipari termékek minél megfe­lelőbb értékesítésére, végül feladatának tekinti a háziiparegyesület, hogy céljainak hathatós előmoz­dítása szempontjából a hazai rokonegyesületekkel és hatóságokkal érintkezésbe lépjen és ezek támogatá­sát esetről-esetre vagy állandóan igénybe vegye. Vásárok. * Buda­pest-kőbányai sertéskereskedelmi csar­nok jun. 13. Magyar elsőrendű •­ fiatal nehéz (páron­­kint 320 kgmon felüli súlyban) 136—137 t-ig, fiatal

Next