Pesti Hírlap, 1907. június (29. évfolyam, 130-155. szám)
1907-06-14 / 141. szám
14 PESTI HIRLAP 1907. Június 14., péntek: megtartották az árjavulást. A helyi értékek iránt viszont minimális érdeklődés mutatkozott, s ezeknek az árfolyama csak kevéssé változott. Örvendetes javulás mutatkozott a magyar koronajáradékban, mely szilárd irányzat mellett került forgalomba. Az emelkedés egyrészt annak tulajdonítható, hogy a bécsi eladások szüneteltek, s másrészt a Magyar pénzintézetek központi hitelbankja nagyobb tételeket vásárolt vidéki pénzintézeteink részére. A koronajáradék javulása mellett feltűnt a magyar hitelrészvény iránt mutatkozó élénk kereslet. Az árak alakulását következő összeállítás mutatja: Emelkedtek: Magyar koronajáradék 0.35 K, magyar hitel 5 K, Osztrák hitel 3.75 K, Déli vasút 2.50 K, Államvasút 8 K, Angol-osztrák bank 4 ív, Kereskedelmi r. t. 0.50 K, Leszámítolóbank 0.50 K, Salgótarjáni 1 K, Pumamurányi 4.50 K, és Közúti 4 K. Csökkentek: Hazai bank 1 K, Jelzálogbank 1 K, Osztálysorsjáték 20 K, Budapesti gőzmalom 25 K, Drasche 1 K, Ganz 80 K, Brassói cellulózé 5 K, Vasúti forgalmi r. t. 25 K, Gummigyár 5 K, Városi villamos 1 K. A pénzpiacon nincs változás. Az irányzat igen tartott. A magánkamatláb Bécsben 4/s, Berlinben m és Londonban 3/s százalékot tesz. * Médiahalasztás. Az értéktőzsdén csütörtökön eszközölték a médiahalasztást változatlan tételek mellett. Fizettek: Magyar hitelrészvényért 0.71 —1.31 K (4%—62%), Leszámítolóbank 0.35—0.60 K. (51/2—61/2), Jelzálogbank 0.50—0.85 K (4%—6), Hazai bank 0.23—0.40 K. (64—6V2), Rimamurányi 0.71—1.15 K (4%—6V2), Városi villamos 0.28 —0.45 K (51/26,1/2, Közúti 0.90—1.15 (5V2—61/). E halasztásokat júniusi ultiméig eszközölték. * A Katonai biztosító intézet, mint arról megemlékeztünk, szerdán tartotta közgyűlését. Az erről szóló közleménybe azonban néhány téves adat csúszott. A közgyűlésen ugyanis szenvedélyes vitát nem az igazgatóság indítványa, hanem a kötvénybirtokosok egy részének indítványa provokálta, melyet a tagok egy jelentéktelen kisebbsége, melyet a társaságnak egy volt ügynöke vezetett, ellenzett. A közgyűlés elnöke, aranyosmaróthi Rónay Gusztáv nyug.ezredes, azonban pártatlanul ezen kisebbség jogait is a legerélyesebben védelmezte és a rajongókat, mikor lármájukkal a tanácskozást immár teljesen lehetetlenné tették, kivezettette, minden tekintet nélkül a rajongók pártállására, így a kötvénybirtokosok egymással küzdő mindkét csapatából néhány rakoncátlankodó ki lett vezetve, de nem áll, hogy az egyik párt hívei kituszkolták volna az ellenzéket, mert ellenkezőleg a közgyűlés befejeztéig mindkét párt hívei a kivezetetteken kívül a teremben maradtak és pártállásuk szerint nyugodtan le is szavaztak. Az igazgatóság indítványának elvetésével a közgyűlés nagy többséggel, a kötvénybirtokosok indítványát fogadta el, ami remélhetőleg az intézet tagjai között a nyugalmat most már helyre fogja állítani. * Az Egyesült Acetilénvilágítási Részvénytársaság a napokban rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen Gelléri Mór kir. tanácsos elnök jelentést tett arról, hogy jelentékeny szakmabeli cégek hatásos támogatásával a társaság viszonyai orvosoltattak. Egyúttal, tekintettel a részvények birtokában beállott változásra, az egész igazgatóság beadta lemondását. Erre megválasztották az új igazgatótanácsot, melynek tagjai a következők: Gelléri Mór kir. tanácsos, Bethe Frigyes gyáros, Ghika Albert herceg, Goldsand Jakab gyáros, dr Hagara Viktor ny. főispán, Jungfermann János főmérnök (Elster S. cég), Koffler Hugó igazgató, dr Liptay Ármin orvos, Löwy Dávid tőkés, Pfeifer Ignác magántanár és dr Radó Lajos ügyvéd. A közgyűlést követő igazgatósági ülésen Gelléri Mórt újra megválasztották elnökké, Koffler Hugót vezető igazgatóvá választották, egyúttal pedig végrehajtó bizottságot alakítottak. * Hamisított ezüstpénzek. A kereskedelemügyi miniszter rendeletet intézett a posta- és táviróhivatalokhoz, amelyben tudatja, hogy a posta- és táviróhivatalok rézpénzbeszolgáltatásaiban újabban ismét több ezüstérme hamisítványt fedeztek fel. A hamisítványok többnyire ónból, — horganyból és ónból, — vagy ónból és optimonból készültek és súlyuk, rossz csengésük, valamint veretük elmosódottságáról lehet felismerni. A miniszter felhívja a hivatalokat, hogy az ezüstérmék elfogadásánál kellő óvatossággal járjanak el. * Az angol bank kimutatása június 13-án: Össztartalék 24,518.000 (1- 437.000), bankjegyforgalom 28.835.000 (— 208.000), bankkészlet 35.004.000 (- 230.000), váltótárca 30,539.000 (4- 445.000), magánosok követelése 42.577.000 (-)- 990.000), kincstár követelése 9,774.000 ( — 172.000), bankjegytartalék 23.410.000 (4- 501.000). * A francia bank kimutatása június 13-án. Készpénzkészlet (arany) 2724,096.000 (+ 38,363.000), készpénzkészlet (ezüst) 991,045.000 (4204.000), váltótárca 939,387.000 (— 41,728 000), bankjegyforgalom 4706,795.000 (— 41,230.000), magánszámlák 496,738.000 ( — 9,554.000), kincstár követelése 198,167.000 (430,150.000), összes előlegek 505,346.000 ( 38,865.000), kamat és leszámítolási jövedelem 20,788.000 (4* 695.000), a bankjegyforgalom aránya a készpénzkészlethez 78.93 frank. Kereskedelem. * A margarin-forgalom szabályozása. A földmivelésügyi miniszter legutóbb elvi határozatként kimondotta, hogy margarint kis mennyiségben (5 kg.-on alul) csak olyan csonkítatlan kocka alakjában lehet forgalomba hozni, amelyen a „Margarin“ felirat be van nyomva. A kereskedő köteles üzletében külön e célra készült táblán felirattal jelezni, hogy margarint árul. Ezen szabályok megszegése az 1895. évi XLVI. t. cikk rendelkezései alapján büntetendő’. * Nemzetközi szövetkezeti kongresszus. A szövetkezetek nemzetközi szövetsége, mely utolsó kongresszusát Budapesten tartotta 1904. év őszén a VII. nemzetközi szövetkezeti kongresszust Cremonában tartja meg szeptember 23. és 25-én. A gyűlésen képviseltetik magukat a nagyobb magyar szövetkezetek is. A kongresszuson előadásokat tartanak M. P. Elem (Dánia), G. Raineri, dr M. Casalini (Itália), Williano Zuapwell (Anglia), Louis Bertrand (Belgium), G. Garibotti (Itália), Trench-Cornaz asszony (Hollandia), Attilia Cabciatta (Itália). Közlekedés. * Kivételes díjszabás módosítása. A Magyar Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaság igazgatósága közhírré teszi, hogy a kombinált hajózási és vasúti forgalomban 1904. évi augusztus 1-től illetve október 1-től érvényes I—IV. kivételes díjszabásokban az alábbi állomásokról szóló díjtételek az I—III. kivételes díjszabásban folyó évi julius hó 1-től, illetve a IV. kivételes díjszabásban julius hó 15-től módosíttatnak. A tekintetbe jövő állomások: Bácsföldvár,Cservenka, Ecska, Ittebec, Kissztapár, Kölpény, Kula, Nagybecskerek, Oszivác, Otelek, Periasz, Petrőc. Román Szent-Mihály, Szent-György (Béga), Szenttamás, Temesvár, Tórák, Torzsa, Túrja, Újvár, Ujverbász, Újszentiván, Veprőd és Zombor. A változásokról az igazgatóság készséggel szolgál felvilágosítással. * Hajóállomás megnyitása. A Magyar Folyam- és Tengerhajózási rt. igazgatósága közhírré teszi, hogy Cserevic és Serengrad állomást a víz apadása folytán folyó évi június hó 13-tól kezdve az összforgalom számára újra megnyitja. Iparügyek. * Az Iparegyesület és a munkáshiány. A kivándorlás ijesztő növekedése főként iparvállalatainkat sújtja, mert lassanként mind érezhetőbb munkáshiányt okoz. Ezen aggasztó jelenség nem kerülte el az Országos Iparegyesület figyelmét, s hogy közvetlen tájékozást szerezzen a súlyosbodó helyzet tekintetében, a leginkább sújtott vidéken lévő gyárosokhoz körlevelet intézett, melyben tapasztalataik részletes közlését kérte. A kérdésekre beérkezett válaszok meglehetősen gazdag anyagot tárnak fel és sok részben új oldalról világítják meg a kivándorlás kérdését. Ami például a kivándorlás okaira vonatkozó kérdést illeti, a legritkább ezek között a munkahiány, hanem ehelyett leginkább a csábítást, a vagyonszerzés vágyát, a katonakötelezettségtől való menekülést említik. A kivándorlási törvénynek egyik válasz sem tulajdonít kedvező hatást. A válaszokban foglalt nyersanyag mindenesetre igen értékes a kérdés gyakorlati elbírálása szempontjából, nagy kár azonban, hogy arra a kérdésre, amely a kivándorlás csökkentésének eszközeire vonatkozik a megkérdezettek egy része nem felelt, más része csak nagy általánosságban mozgó javaslatokat tett (önálló vámterület, iparfejlesztés, tiltó intézkedések stb.); a konkrét javaslat a lehető legkevesebb. Az Országos Iparegyesület feltétlenül derekas munkát végzett ezen anyaggyűjtéssel, melyet a kivándorlási kérdésnek égetővé vált rendezésénél, bizonyára haszonnal lehet majd értékesíteni. * Építőiparosok szervezkedése. A hivatalos lap csütötöki száma a magyar építőiparosok pápai, mohácsi, nagyszebeni, nagykomlósi, Újpest—Rákospalota) és vidéke, a nyíregyházai, a nagykanizsai, az ujó-verbász és budapesti, a debreceni, a csornai és járási, a kunszentmártoni szövetségeinek alapszabály megerősítését közli. * Háziipari egyesület. A napokban gróf Batthyány Lajosné elnöklésével Szterényi államtitkár jelenlétében és közreműködésével megalakult Országos Magyar Háziiparegyesület, amelynek célja a magyarországi háziipar fejlődését és versenyképességét minden irányban lehetőleg előmozdítani, e céljai elérésére a következőket tűzte ki: Háziipar tanfolyamok rendezése, illetőleg tanműhelyek létesítése és fentartása megfelelő minták és mintalapok kiadása és terjesztése, evégből pályázatok kiírása, Mezőgazdaság.. * A bortörvény revíziója. A Magyarországi Bor termelése és Borszereskdők Országos Szövetsé- gének igazgató-választmánya, Küszler Henrik elnöklése mellett a szövetség Helyiségében ülést tartott. A folyó ügyek elintézése után, Haár Ignác alelnök indítványára az igazgatóválasztmány behatóan foglalkozott a bortörvény revíziójának kérdésével. Az országos szövetség választmánya beható vita után, amelyben az igazgató-választmánynak majdnem minden egyes tagja előadta nézetét, elhatározta, hogy legutóbb elfoglalt álláspontjának megfelelően felterjesztést intéz Darányi Ignác földmivelésügyi miniszterhez. A felterjesztésben kifejti a szövetség, hogy tekintettel arra, hogy Ausztriában most új bortörvényt hoztak, a szoros gazdasági összeköttetésnél fogva, amelyben Ausztriával állunk, kívánatos, hogy Ausztriában és Magyarországban analóg bortörvény legyen, ennélfogva a szövetség azt kéri a földmivelésügyi minisztertől, sürgősen tegye meg az előkészületeket az osztrák bortörvénynyel analóg magyar új bortörvény megalkotása iránt. Az igazgató-választmány ezután a tokaj-hegyaljai bortermelés kérdésével foglalkozott és egy beérkezett konkrét indítvány alapján elhatározta,, hogy a tokaji borok fejlesztése érdekében lépéseket tesz a kormánynál. Hirschl Antal gyöngyösi szőlőbirtokos indítványára elhatárolta az igazgató-választmány, hogy felterjesztést intéz a pénzügyminiszterhez, amelyben kérni fogja, hogy az agrárkölcsönök törlesztésére az évi kamatmentes halasztást adjon. Végül elhatározta a választmány, hogy a kényszerpermetezés érdekében a földmivelésügyi miniszterhez beadott régebbi felterjesztésének elintézését megsürgeti. Több bizalmas ügy letárgyalása után az igazgató-választmány ülése véget ért. * A gazdák és a hadsereg-ellátás. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület éveken át küzdött azért, hogy a hadsereg terményszükségletét ne küzdvetítőktől, hanem közvetlen a termelőktől szerezze be. Csakis a legutóbbi évek alatt sikerült e tekintetben némi eredményt elérni. A mostani kormány pedig a földmivelésügyi miniszter közbenjárására oly intézkedést léptetett életbe, amely hivatva lesz arra, hogy a gazdáknak a hadsereg ellátásban való részvételét a megkívánt mértékben" lehetővé tegye. A honvédelmi és a közös hadügyminiszter értesítette a földmivelésügyi minisztert, hogy a katonai élelmezési raktárak összeállították a beszerzendő szükségleteik jegyzékét és azt megküldötték az összes gazdasági egyesületeknek. Az egyesületeket a földmivelésügyi miniszter pedig külön felkérte arra, hogy a termények beszerzésének feltételeit a legszélesebb körben tegyék közzé és hívják fel a gazdák figyelmét arra, hogy az élelmezési raktárak elsősorban közvetlenül a termelőktől kívánják beszerezni szükségleteiket. * Uj gazdasági tudósítók. A földművelésügyi miniszter Baranya vármegye pécsváradi járására nézve dr Frey János himesházi lakos, Bács- Bodrog vármegye bácsalmási járására nézve Besza Antal mélykúti lakost, Hunyad vármegyében Déva r. t. város területére nézve Hoffinger Domokos dévai lakost, Hunyad vármegye puji járására nézve Lészay Zoltán puji lakost, Gömör és Kis-Hont vármegye rimaszécsi járására nézve Gaiziger Géza gortvapusztai lakost, Nógrád vármegye balassagyarmati járására nézve Hanzély Gyula szügyi lakost, Pest-Pilis- Solt-Kiskun vármegye gödöllői járására nézve Dessényi Béla gödöllő-harasztai lakost, Pest-Pilis- Solt-Kiskun vármegye ráckevei járására nézve Volly Gyula peregi lakost, Szabolcs vármegye nagykállói járására nézve Szondy János gesztérdi lakost, a dadai alsó járására nézve pedig Rhédey Lajos büdszentmihályi lakost, Szilágy vármegye tasnádi járására nézve Govich Sándor érkörösi lakost, Vasvármegye körmendi járására nézve Mező Gyula hegyháthadászi lakost, Zala vármegye letenyei járására nézve Mátrai Imre vörcsüki lakost a gazdasági tudósítói tiszttel bízta meg. * A sopronmegyei gazdasági egyesület új titkára. A Sopronmegyei Gazdasági Egyesület legutóbbi gyűlésén az egyesület titkárává Éber Ernőt, az Erdélyi Gazdasági Egyesület segédtitkárát választotta meg, aki eddigi állásában is széleskörű munkásságot fejtett ki a gazdatársadalmi mozgalmak terén és mint gazdasági és néprajzi író is ismert nevet és kiváló pozíciót szerzett magának, továbbá a nyersanyag központi beszerzése, a háziipari cikkek rendszeres értékesítése szempontjából időleges, állandó és vándorkiállítások rendezése, nyílt árucsarnokok berendezése és kereskedelmi alapon való fentartása, minden alkalmas összeköttetés létesítése intézetekkel és kereskedelmi házakkal a bel- és külföldön a háziipari termékek minél megfelelőbb értékesítésére, végül feladatának tekinti a háziiparegyesület, hogy céljainak hathatós előmozdítása szempontjából a hazai rokonegyesületekkel és hatóságokkal érintkezésbe lépjen és ezek támogatását esetről-esetre vagy állandóan igénybe vegye. Vásárok. * Budapest-kőbányai sertéskereskedelmi csarnok jun. 13. Magyar elsőrendű • fiatal nehéz (páronkint 320 kgmon felüli súlyban) 136—137 t-ig, fiatal