Pesti Hírlap, 1907. június (29. évfolyam, 130-155. szám)
1907-06-13 / 140. szám
1907. junius 13. csütörtök. PESTI HIRLAP ____________________________Á lampolgárságot követeli, holott az 1868. törvény a magyar-horvát polgárságról beszél. Az államvasutak nem magánvállalatok s az az állítás, hogy az államvasutak alkalmazottai nem olyan elbánás alá esnek, mint a többi államhivatalnokok, valóságos monstrum. A vasúti alkalmazottaknak le kell tennijök az előírt esküt. Hol van olyan magántisztviselő, aki esküt tenni köteles? A javaslatot gyors felületességgel dolgozták ki, ép úgy, mint Szterényi többi javaslatait s ebben rejlik a mai zilált állapotoknak nyitja. De hibás ebben a volt horvát nemzeti párt is, mert sohasem mondta meg a magyaroknak, hogy a törvény szerint mi a helyes teendő. Szónok ezután a horvátországi magyar iskolák ügyét teszi szóvá. Beszédét azzal végzi, hogy Horvátország sohasem fogja ennek a törvénynek rendelkezéseit elismerni. (Taps a horvátok padjain.) Gyuriss Emil: Szerette volna, ha úgy intéztetek volna el a vasutasok fizetésrendezése, hogy idővel nyugdíjuk elérte volna teljes fizetésüket. Ezt természetesen úgy lehetett volna rendezni, hogyha a nyugdíjjogosultság idejét rövidebbre szabták volna. Azt is szerette volna, ha a javaslat hatálya visszahatólag január 1-től kezdődött volna. De számolni kell az ország financiális helyzetével. Áttér a pragmatikára, amelyet az osztrák pragmatika mostohagyermekének tart. Nem tartja igazságosnak, hogy a büntetőtörvénykönyv öszszes rendelkezéseit rázúdítják a vasutasokra azáltal, hogy közhivatalnokoknak minősítik őket. Helyteleníti a tanuzás megtagadhatásának privilégiumát, mert ez lehetetlenné teszi az igazság kiderítését. Szükségesnek tartaná, hogy a vasutasok özvegyeinek, ha már a családfentartó halála után arra a negyedre a lakást fel nem mondhatják, a következő negyedre szóló lakbért is megadják. Kitér a fegyelmi bíróságokra s kívánja, hogy ezek a fegyelmi bíróságok még a minisztertől és alkalmazottaktól is teljesen függetlenek legyenek. Kívánja, hogy a védelemből a jogászok ki ne zárassanak. Reméli, hogy a kormány már csak humánus szempontokból is eleget fog tenni indítványainak. A javaslatokat általánosságban elfogadja. (Helyeslés és taps.) Az ülések meghosszabbítása. Elnök: Felolvastatja az üléseknek egy órával való meghosszabbítására vonatkozó indítványt, amely felett egyszerű szavazással döntöttek. A Ház nagy többsége az indítványt elfogadta. A horvátok is mellette szavaztak. Felkiáltások balról: Brávó Napirend-indítvány. Elnök: Mielőtt az interpellációkra áttérnénk, javasolja, hogy a Ház legközelebbi ülésért csütörtökön d. e. 10 órakor tartsa, s annak napirendje legyen az elnöki előterjesztéseken kívül: a tolt volna a két Pál testvér, ha a bíró hamar el nem szalad a papért. A sértés a túlvilágról jött, ezt kisimítani egyedül a pap illetékes és nem a világi hatóság. Csakhamar ott is termett a pap. Szép öreg ember volt a pap, hosszúszakállú, tiszteletet parancsoló. A bíró útközben elmondta neki, miről van szó s így a papnak, mikor a helyszínére ért, csak cselekedni kellett, nem pedig előbb sokat kérdezősködni. — Fiaim, — mondta a két Pál testvérnek — igazságot szolgáltatok én nektek is, Anának is, isten engem úgy segéljen. De tegyétek le ezt a két kőtörő kalapácsot és menjetek a templomba. Az egyházfi nyissa ki a templomot, — mondta egy suhancnak — és gyújtsa meg az oltáron a gyertyákat. Anyátok, Ana testvéretek is menjen most rögtön a templomba, — folytatta a pap — és te is, Szurgács Pável, nyisd ki a pince ajtót és jöjj velem a templomba. Parancsolom. Fertályóra múlva mind a templomban voltak. Özvegy Páj Kosztáné, a két Pujtestvér, a még most is zokogó Puj Ana, a krétafehér Szurgács Pavel és az összesereglett népek mind. Az öreg pópa fölvette misemondó ruháját, letérdelt az oltár előtt és hangosan imádkozott, hogy a mindenható igazságos isten világosítsa meg elméjét a teendőkre nézve. Azután sokáig hallgatott, arcát a két tenyerébe fektetve. Végre fölkelt, kiegyenesedett és így szólt: — Egy halott súlyos sértést követett el egy élő hívem ellen. De vajon joggal sértett-e a halott? Állj elő, Pujána és mondd meg: közel eresztetted-e valamikor magadhoz akár Szurgács Pávelt, akár más valakit? — Nem, — felelte Pujána. — Az Atya, vasutas-javaslatok és az ezekkel kapcsolatos kérvények tárgyalása. (Helyeslés.) Következnek az interpellációk. Interpellációk. *— A szociáldemokrata párt pénzkezelése. — Búza Barna: T. Ház! Magyarországon a szociáldemokráciát a nemzetellenes kormány cimborasága növelte nagyra. A magyarországi szociáldemokratizmus minden egyéb, csak nem magyar. (Felkiáltások: Császári szociáldemokrácia!) Az abszolutizmusnak a demagógiával való ölelkezéséből eredt. Talán soha a világon még abszolutizmus nem volt elvakultabb és demagógia nem volt rosszhiszeműbb, lelkiismeretlenebb és önzőbb, mint itt minálunk ebben a szövetkezésben. Az abszolutizmusnak a demagógiával való ebből a perverz ölelkezéséből természetesen csak szörnyszülött származhatott. Magyarországon a nemzetközi szociáldemokratizmus nem is annyira szociáldemokratizmus, mint inkább nemzetköziség. Annak hívei nem a szocialista irányra és nem annak propagálására fektetik a fősúlyt, hanem a nemzetköziségre és teszik ezt most, midőn már a külföld szociáldemokrata pártjai majdnem mindenütt elkezdték a nemzetköziségnek bolond és kárhozatos elvét szociális propagandáikból kiküszöbölni és kezdenek visszatérni a becsületes és egyedül helyes nemzeti irányhoz. (Élénk helyeslés a baloldalon.) T. Ház! A szociáldemokrata iránynyal és a szociális irányú fejlődéssel, azt hiszem, mindnyájan meg tudnánk békülni. Hiszen akármit is mondanak mireánk, akármennyire rágalmazzák is a magyar törvényhozást reakcióval, az objektív bírálónak el kell ismernie, hogy a magyar törvényhozást szociális irányú reformok és intézmények létesítése tekintetében a világ egyetlen törvényhozása sem múlja felül. Könnyen meg tudnánk tehát békülni a szociális társadalmi és nemzetgazdasági irányzattal, de a nemzetköziséggel, a nemzetköziség jelszava alá bújtatott nemzetellenességgel és nemzetgyűlölő propagandával megegyezni és megbékülni nem tudunk és nem fogunk soha. (Élénk helyeslés balfelől.) Könnyen megállapíthatjuk az okát a szocialisták nemzetgyűlöletének, hogyha a cui prodest alapján indítjuk meg a vizsgálatot, ha nézzük, hogy kinek van érdekében, hogy a magyar nép becsületes szívéből kitépje a hazaszeretet érzését, hogy a magyar néppel a magyar nemzeti törekvéseket meggyűlöltesse és a magyar népet ellenségül fordítsa ezen nemzeti törekvések ellen. (Úgy van! Úgy van!) Jól tudjuk, hogy kinek van ez az érdekében és hogy honnan fúj a szél akkor, amikor a magyar szociáldemokratizmus elsősorban a nemzetgyűlöletet propagálja. De hogyha ezek a mi nemzetközi demokrata vezéreink szívesen sietnek szolgálatot tenni Bécsnek és az abszolút irányzatnak azzal, hogy meggyűlöltetik a néppel a nemzeti törekvéseket, hogy sorompóba állítják a félrevezet Fiú, Szentlélek Egyistem nevére esküszöm, hogy ártatlan vagyok. — Elhiszem, — mondta a pap. — Tehát jog és igazság nélkül sértett meg téged a halott. Most rajtad a sor, Szurgács Pavel, jóvá tenni, amit a halott vétett. Ha jóváteszed, feloldom a halottat, ha nem, akkor az örökös kárhozat lesz a büntetése. Beszélj, jóvá akarod tenni, amit a halott vétett? — Akarom, — válaszolta Szurgács Pável csukló hanggal, reszketve. — Helyes. Minthogy a halott az ő menyasszonyi koszorúját Puj Ánának hagyta, azt a menyasszonyi koszorút te fogod Puj Ána fejére tenni. Vagyis feleségül fogod venni Puj Ánát. Akarod-e? — Akarom, akarom, — válaszolta Szurgács Pável. — De én nem akarom, nekem nem kell, — tört ki a szó Puj Anából és hangos sírásra fakadt. — Nem kell nekem egy menyasszonyi koszorú, amiből előbb kiveszik a hajadoni myrthuságot. Nem kell, nem kell. — Csendesedj, leányom, — mondta szélijén a pap. — Várd be a végét. A halott akaratát tisztelni kell, ha gyűlöletből fakad, akkor is. Tehát Szurgács Pável téged elvesz feleségül, a fejedre teszi azt a myrthus nélkül való koszorút, de annak tetejébe még egy másik koszorút is teszünk, egy szebbet, díszesebbet és abba már bele lesz fonva egy szép, örökzöld myrthuság. Jó lesz így, leányom? Ugye, hogy jó lesz? Bizony jó volt és így esett meg Livonyán, hogy mikor Szurgács Pável a templomba, az eskető pópa elé vezette Pujánát, akkor a menyasszony fejét nem egy, de két koszorú ékesítette. Az egyiket megérdemelte, azt, amelyikben a myrthus zöldeit, a másikat nem. Csermely Gyula tett és terrorizált magyar nép ezreit, egyúttal a maguk érdekéről sem feledkeznek meg. Olvassuk a szentírásból, hogy Krisztus apostolai elindultak, hogy elmenvén tanítsanak minden nemzeteket, de nem olvassuk sehol, hogy a mikor Krisztus apostolai tanítani mentek, egyúttal tandíjat szedtek volna maguknak, (Derültség és taps) sehol sem szól arról a szentírás, hogy Krisztus apostolai napidíjakat és útiköltségeket kaptak volna azoktól a népektől, amelyeknek az igét hirdetni mentek, sőt én úgy tudom, hogy a magyar polgári pártoknak, az osztályuralom állítólagos híveinek a képviselői, mikor elmegyünk a mi programmunk igéit hirdetni a magyar nép közé, mi sem kapunk azért soha útiköltséget és napidíjat. A nemzetközi szociáldemokratizmus apostolai, a nép ezen igazi barátai, csak akkor mennek a nép közé igéiket hirdetni, hogy’ha a nép előre lefizeti nekik a napidíjat és a fuvarköltséget. Nem csekély napidijat adnak nekik, mert egy-egy szocialista vezérnek egy népgyűlésen való részvételéért számított napidija körülbelül kitesz anynyit, mint az osztályuralom bírái közül egy-egy curiai bírónak a napidija. De ez a t. vezéreknek csak a mellékjövedelmük, mellékkeresetük. A fő jövedelmük abbólaz adóból származik, amelyet a bennük bízó és vakon utánuk induló népre kivetnek. (Igaz! Úgy van! balfelől.) Ez nem jelentéktelen dolog. Ez az adó sokkal súlyosabb, mint amekkorával azt a népet a magyar állam terheli. Soha még zsarnok uralom a világon nem nehezedett oly terrorizmussal az alatta levő népekre, mint amilyen vad terrorizmussal teszi ezt a szocialista vezetőség az általa félrevezetett és , terrorizált munkásokkal szemben. Nem egy összegben vetik ki, hanem százféle dinen szedik be a néptől az adót, amely a népnek sokkal nagyobb terhe, mint az a teher, amelyet az államhoz való tartozás követel tőlük. Itt van egy összeállítás arról, hogy egy-egy munkásnak a szocialista pártmozgalom és a szocialista párthoz való tartozás körülbelül mennyijébe kerül évenként. Fizet: pártadó címén 4 kor. 80 fillért, szakszervezeti tagdíj 9 kor 60 fillér, szaklap 5 korona, pártlap 19 korona, folyóirat 2 kor. 20 fillér. Mind- :ezeknek a megrendelése és előfizetése a pártból és a szakszervezetből való kizárás terhe alatt van reá- s szabva. Jelvények és ünnepélyekre 10 korona, könyvek, iratkák és naptár 6 korona, gyűjtés sztrájkokra és különféle alapokra 10 kor.; értekezletek 5 korona; különböző tanfolyamok díja fejizben 6 korona. Összesen tehát fizet egy-egy magyar munkás, aki az államnak legtöbbnyire semmi adót nem fizet, mert adómentes, vagy ha fizet, nagyon minimális összeget fizet, mondom, fizet az ő szocialista vezéreinek 83 korona adót évenként. (Nagy mozgás.) És ez csak a rendes adó. Ezenfelül van még különböző pótadó is. Ezek a pótadók titkos gyűjtésekből származnak. Helyesen mondta a legutóbbi szocialista nagygyűlésén a szocialista párt egyik vezére, akit én közülök a legjóhiszeműbbnek tartok, Csizmadia Sándor, hogy a szocialista párt Magyarországon üzleti alapra van fektetve. (Derültség.) Hogy a titkos gyűjtésből mily összegű titkos alap gyűlhet össze és hogy ez a titkos gyűjtés is mily adósúlylyal nehezedik a dolgozó munkásnépre, és különösen, hogy a titkos gyűjtés eredményét hová teszik, és hol költik el, azt talán csak a jó Isten tudja. Röviden csak egy pár adatot akarok fölsorolni arról, hogy a magyar munkásnéptől beköveteli ezt a nagy pénzadót hogyan és milyen módon kezelik a szocialista erkölcsnek papjai, a polgári társadalom romlottságának ostorozósai a szociáldemokrata pártvezérek. Maga a „Népszava“ konstatálja egymásután következő két számában, hogy a szociáldemokrata párt külső szervezeteinél egy hónap alatt két sikkasztás történt. Az egyik sikkasztást nem ismeri be, erről csak annyit mond, hogy ismeretlen okból eltávozott a pénztárnok a szakszervezettől .... (Elénk derültség) ... az itt érdekelt úr: Klopfstein Ernő, pénztárnok; a másikról azonban elmondja, hogy az a szombathelyi pártszervezet végrehajtó bizottságának tagja, akit véletlenül, bocsánatot kérek ezért a mélyen. belügyminiszter úrtól: Andrássy Gyulának hívnak. (Élénk derültség.) Brediceanu Koriolán: Hogy hívták azelőtt? Búza Barna: Erre az emberre vonatkozólag, t. Ház, már egyenesen megállapítja a párt hivatalos lapja is, hogy a párt pénzének elsikkasztása miatt kizáratott. Gróf Zichy Vladimír: Hogy hívtak azelőtt? Búza Barna: Két s-dl és y-al van írva a neve, ebből régi nemességre következtetek. (Elénk derültség.) Ezeknél a kisebb jelenségeknél nagyobb és érdekesebb a szociáldemokrata párt pénztárnokának, Izrael Jakabnak a dolga. (Felkiáltások: Kardos!) Ez az Izrael-Kardos Jakab ezelőtt vagy két hónappal eltűnt Budapestről. (Halljuk! Halljuk!) Senki nem szólt róla, senki nem tudta, hogy hova ment? A polgári lapok, az osztályuralom lapjai, kezdtek először tudakozódni a népjogok harcosa után. A sokszoros felszólításra a Népszava, a szociáldemokraták lapja, egyáltalában nem akart reflektálni. Megszólalt azonban Kardos Izrael Ja