Pesti Hírlap, 1907. október (29. évfolyam, 233-258. szám)
1907-10-02 / 234. szám
Párizs, okt. 1. Buchta-Ben-Bagdadi azt a megbízást kapta a szultántól, hogy egy medalla élén a sapják országába induljon s ott a béke és rend érdekében a törzsfőnökökkel megállapodásokat kössön. London, okt. 1.— Saját tudósítónktól. — Tangerből jelentik: Mulei Hafid 20.000 emberrel és 24 ágyúval, több Haxim-ágyuval és lőszerekkel bőségesen ellátva, útban van Rabat felé. Mulei Hafid egy megbízottja 100.000 frank adót szedett be. London, okt. 1. — Saját tudósítónktól. — Abdul Aziz szultán még két hónapig marad Rabatban és azután Casablancába és Marakesbe megy. Az angol-orosz egyezmény és Japán. A Reuter-ügynökség jelenti Tokióból. A japán sajtó örömmel üdvözli az angol-orosz egyezmény létrejöttét, mint a világbéke hathatós biztosítékát. Különösen azt a körülményt tekintik nagy értékűnek, hogy az angol-japán alliance értelmében Japánra háruló felelősséget az új angol-orosz egyezmény nagymértékben csökkenti, mert biztosítja az indiai határ nyugalmát. A Nichinichi című újság gróf Okumával folytatott interviewet közöl, melynek folyamán az utóbbi kijelentette, hogy véleménye szerint titkos angol-orosz megegyezés történt a Balkán-államokra és Kis-Ázsiára nézve, amely számos bonyodalom gondját elhárítja. 6 PESTI HÍRLAP 1907. október 2., szerda. Fővárosi ügyek. A drágaság és a hatóság. A tejnagy kereskedők kartelje beváltotta fenyegetését és október elsején a tejet literenként hat fillérrel drágábban szállította. Az uzsorának ez a nagy mérvben való megnyilatkozása annyira bántotta a fogyasztó közönséget, hogy a megrendelők jelentékeny része visszautasította a szállított tejet. A tanács pedig még mindig hivatalos titokként őrzi azt a tervet, amelylyel a tejuzsora ellen föl askar lépni. Ez az eljárás vörös fonálként húzódik végig a főváros közélelmezési politikáján. Sehol a világon nem tűrnék el egy pillanatig sem az ilyen merényletet, amely egyszerre az egész adófizető polgárságot sújtja, nálunk pedig a hatóság tehetetlenségének a következménye, hogy Budapest, amely egy par excellence agrárország középpontja, nemsokára a legdrágább város lesz az egész kontinensen. Igaz, hogy ebben nem csupán a főváros a hibás, hanem a kormány is, mert amíg például kiváló kedvezményben részesíti az Élelmiszerkiviteli Társaságot, valamint a vajkiviteli társaságokat, eddig a Budapestre szállított élelmiszerektől megvonták még azt a parányi kedvezményt is, amiben eddig részesítették. Így van aztán, hogy Bécs, Berlin, Páris körülbelül olcsóbban jut a magyar tejhez, mint Budapest. Meg vagyunk győződve arról, hogy a kormány sokkal több gondot fordítana a fővárosi közönség érdekeire és nem követne el vele szemben ilyenféle anomáliákat, ha a tanácsban és a képviselőtestületben több erély, több elhatározási képesség volna. Vagy a másik szempontból tekintve a dolgot, kérdjük Bárczy István polgármester urat, miért nem nyilatkozott a tejuzsora ügyében? Tudta, hogy a tej árát indokolatlanul fölemelik, tudja, hogy a tejet csaknem valamennyi elárusító állandóan hamisítja és tudott a kartelről is. Ha a polgármester felszólítja ezt a kartelt, hogy viselkedjék tisztességesen, különben a közönség érdekében élni fog a hatalmi eszközökkel, bizonyára menekülnénk a veszedelemtől. Hiszen a fővárosnak jogában áll minden egyes tejeskasmát megvizsgálni és a hamisítót büntetni. Minthogy pedig száz kanna tejből kilencven kannában hamisított tej van, a kartel a becsületes vizsgálattól annyira megrémülne, hogy elmenne a kedve az uzsorától. De hát nálunk a közönség minden irányban ki van szolgáltatva a karteleknek és a hatóság részéről még csak komoly törekvést sem észlelhetünk a védelemre. Szerdán interpellálni fognak a tejuzsora dolgában. A polgármesternek tehát módjában lesz előrukkolni a hivatalos titokként őrzött tervvel. Talán csak nem tanulmányút és értekezlet az a féltve őrzött titok? Mert ezekből a szemfényvesztő akciókból igazán nem kérünk már. A főváros szerdai közgyűlésén a drágaság kérdése ezen kívül még több fontos tárgynál fog szóba kerülni. Az egyik ilyen tárgy lesz :• a tüzelőanyag árusítása. A múlt évben általános volt a panasz, hogy a szénkereskedők lépten-nyomon megcsalják a közönséget olyképen, hogy egy métermázsa tüzelőanyag helyett alig hetven-nyolcvan kilogrammot szállítottak. Amíg tehát egyrészről kíméletlenül kiuzsorázták a fogyasztót (ez történik majd e télen is), másrészt a súlynál is érzékenyen megkárosították. A főváros, hogy valamennyire megvédje a közönséget az Üzletszerű csalások ellen, a visszaélések meggátlására szabályrendeletet dolgozott ki, amelyben elrendeli a zsákszén és a csomóba kötött fa súlyának a megjelölését. A tanács ezt a szabályrendeletet még az őszszel életbe akarja léptetni. Legalább ez a terve. Hogy beváltja-e, az nagy kérdés, mert a szénkerekedők, éppúgy, mint a tejelárusítók nem szeretik, ha utána néznek, hogy mit és mennyit mérnek, ezért mindent elkövetnek az üdvös rendelet megvalósítása ellen. A múlt pedig azt bizonyítja, hogy a kartelnek sokkal több hatalma van a városnál, mint a közérdeknek. A tüzelőanyag elárusítása ügyében is interpellációt jelentettek be, a polgármester tehát ennél a kérdésnél is előadhatja a maga programját, ami különben féltve őrzött hivatalos titok. Természetesen szóba kerül majd a kenyérgyár is. Az illetékes faktorok sok töprengés után végre elhatározták, hogy életbe léptetik ezt az üdvös intézményt. Persze ez meg a pékeknek nem tetszik Hogy is mer a főváros egészséges kenyeret olcsóbban adni, mint ahogy öle az egészségre ártalmas kenyeret árusítják? Micsoda részrehajló eljárás ez? A mészáros, hentes, szenes és tejkereskedő visszaélései előtt szemet hunynak, a pékeké előtt pedig nem? A Magyar Sütők Országos Szövetsége föl is szólalt a kenyérgyár terve ellen és a tanács mégis a terv elfogadását ajánlja a közgyűlésnek. Hiába, a tejkereskedők és a szénkereskedők több szerencsével manipulálnak, mint a pékek! •— A tejárak emelése és a gazdák. A gazdaközönség körében nagy feltűnést keltett az a körülmény, hogy a fővárosi tejkereskedők a tej árát 4—5 fillérrel felemelték s az áremelést azzal indokolták, hogy a tejtermelők maguk is felemelték az árukat. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület több helyről azt az értesítést kapta, hogy a tejkereskedők által szárnyra bocsátott az a hír, mintha a termelők is 5 fillérrel emelték volna a tej árát, nem felel meg a valóságnak, hanem mindössze néhány nagyobb termelőnek ajánlottak fel a kereskedők 200 fillérrel többet, mint amennyit eddig fizettek a tejért. Az OMGE sürgősen felkérte az összes Budapestre tejet szállító termelő gazdákat, hogy jelentsék be, mily árat kaptak szeptember hó 30-ig a tejért és október, hó 1-től kezdődőleg, amikor az áremelés életbe lép, mily feltételek mellett kötöttek a kereskedőkkel szerződést. Az OMGE e felhívásának kettős célja van. Elsősorban be akarja igazolni, mennyire méltatlanul állítják a kereskedők a fogyasztó közönség elé bűnbakul a tejtermelő gazdákat. Az esetben pedig, ha a bekért adatok kétséget kizárólag beigazolják azt, hogy a kereskedők indokolatlanul emelték az árakat, az OMGE lépéseket tesz arra, hogy a termelő érdekeltség a fővárosi hatóság, a kávésok, a központi tejcsarnok szövetkezet együttesen megteremthessék a hatósági házszékek mintájára a hatósági tejdárusítót, aminek megalkotása tárgyában a székesfőváros tanácsa már amúgy is tárgyalásokat folytat. — A szerencsejátékok korlátozása. A nyár folyamán interpellációt intéztek a polgármesterhez aziránt, hogy hajlandó-e a közgyűlés elé olyan javaslatokat terjeszteni, amelyek módot adnak a közgyűlésnek arra, hogy ünneplésén tiltakozhassék a főváros hírének és tekintélyének a meghurcolása ellen és hajlandó-e a közgyűléstől felhatalmazást kérni a törvényhozáshoz és a kormányhoz intézendő olyan feliratra, amely a szerencsejátékokra vonatkozó törvények revízióját sürgeti, azonban az egyesülési jog sértetlen fentartása mellett? Az interpellációban foglalt ügygyel foglalkozott a jogügyi, ipari- és rendészeti ügyosztály és javasolja, hogy a szerencsejáték lehető korlátozása érdekében a vonatkozó törvények revíziója iránt a kormányhoz intézzen a közgyűlés feliratot, amelyben kérelmezze egyrészt a szerencsejáték büntetőjogi világosabb meghatározását és másrészt azt, hogy a szerencsejáték tilalmát a klubokra, kaszinókra és minden néven nevezett társaskörökre is kiterjeszszék, anélkül, hogy ezek külön rendőri felügyelet alá helyeztetnének. —Érdekes az, amit Boda Dezső főkapitány az erre az ügyre vonatkozó átiratában mond. A főkapitány szerint nagy hiány az, hogy a szerencsejátékok törvényes tilalmának területi kiterjesztése ma nagyon szűkkörű. A tilalom csupán a vendéglőkre, kávéházakra és a rendőrség felügyelete és ellenőrzése alá eső más nyilvános helyekre vonatkozik. Márpedig köztudomású, hogy a hazárdjátéknak legveszedelmesebb fészkei a klubok, kaszinók és társaskörök. A főkapitány ezért a szerencsejátékból eredő végzetes pusztítások lehető kiirtására azt tartaná szükségesnek, hogy a szerencsejáték törvényes tilalma a klubok, kaszinók és társaskörök helyiségeire is kiterjesztessék. A tilalom megszegése esetén való formális eljárás, az egyesületi szabadság sértetlen megóvása érdekében, a független bírósághoz utaltatnék. A főkapitány véleménye szerint a szerencsejáték büntetőjogi meghatározását is szigorúbban kellene megállapítani. A vásárpénztár ügye. A pénzügyi bizottságnak a vásárpénztár megalakítása tárgyában tett javaslatait a tanács kedden elfogadta és pártolólag terjeszti a közgyűlés elé. — Új építkezések. A magánépítési bizottság legújabban a következő építő-engedélyeket adta ki. A máv. gépgyári főnökségének, X. ker. Kőbányai-ut 8625. hr. sz. háromemeletes munkásházra és egyemeletes munkás-ebédlő termre, Schirmbrand Annának VII. ker., Kazinczy-u. 5198. hr. szs. kétemeletes házra, a kőszénbánya és téglagyár r.-t.-nak X. ker., Jászberényi út 7730. hr. sz. gyári épületekre, Matter Jánosnak II. ker., Alvinczy utca 6563. hr. sz. földszintes nyaralóra, Obermayer Mihálynak és nejének I. ker., Virányos-dülő 8405. hr. sz. földszintes nyaralóra, Gregorits Simonnak VI. ker., Szent László út 39. sir., földszintes házra, Hauer Bensőnek VII. ker., Füvész-u. 1978. hr. sz. gazdasági épületre, Král Gyulának III. ker., Lajos-u. 4597. hr. sz. földszintes műhely-épületre. — A javadalmi bérlet. A közgazdasági és közélelmezési bizottság ülést tartott, Folkusházy Lajos tanácsjegyző elnöklete alatt, amely alkalommal megtartotta az árlejtést a javadalmi bérletre (helypénzek, partbérek és a hajókon érkező áruk kirakódájainak a szedése). Két ajánlat érkezett be: az egyik Rhimenfeld és Simontól évi 410.040 koronával, a másik Quetsch Mórtól 438.846 koronával. A bizottság néhány nap múlva fogja a határozatát kihirdetni. A bérlet három évre szól. — Ismétlő-iskolák. A tanács elhatározta, hogy az. V. ker. Szemere-utcában, a VII. ker.., Nyár-utcában és a IX. ker. Lónyay-utcában háztartási ismétlő-iskolát állít föl. A VIII. ker. Örömvölgy utcai háztartási ismétlő iskolával kapcsolatosan háztartási tanfolyamot nyitnak. — Közúti vasúti ügyek. A székesfőváros közlekedésügyi bizottsága október 7-én, — hétfőn — délután ülést tart, amely alkalommal tárgyalni fogják a közúti vasutak és az omnibusz-vállalat téli menetrendjét. Előterjesztésre kerül a budapesti villamos városi vasút erzsébetfalvai vonala második hurokvágányára vonatkozó területhasználati szerződés. Tárgyalni fogják a villamos városi vasút-társaság előterjesztését, a Népszínház utcai felső vezetékes vonalának alsó vezetékűvé leendő átalakítása ügyében. — Bemutatják a Gellérthegyre tervezett sikló tervezetét. — Végül megvitatás alá kerül a budapest—budafoki h. é. vasut-társaság kérvénye, a végállomáson levő vágányzatának a módosítása tárgyában. — Kitüntetett tűzoltók. Már megemlékeztünk róla, hogy a király a székesfővárosi hivatásos tűzoltóság három érdemes tagját: Kalocsay Antal és Ilirschl János őrparancsnokokat és Budai István csővezetőt a koronás ezüst érdemkereszttel tüntette ki. Kedden történt az érdemjelek ünnepies átadása, a Kun utcai központi tüzérségi kaszárnyában, ahol is megjelentek: Filepp Kálmán főpolgármester, Almády Géza tanácsos, Lahocsinszky Árpád tanácsjegyző, Hanvay Sándor VIII. kerületi elöljáró, Ehrlich Manó és Gerber Sándor fővárosi bizottsági tagok, Naszády Béla rendőrkapitány és sokan mások.. A főpolgármester szíves, buzdító beszéd kíséretében nyújtotta át a kitüntetett tűzoltóknak az érdemkereszteket, fölhíva őket, hogy ezentúl is buzgalommal teljesítsék a nehéz hivatásukat. A tűzoltóság nevében Scerbovszky Szaniszló főparancsnok köszönte meg a kitüntetést, mint amely az egész tűzoltói intézményt ért. Beszéde végén a királyt éltette, amit a jelen volt közönség lelkesen visszhangozott. A tűzoltóság díszelvonulása után az ünnepiesség véget ért. Egyletek és Intézetek. — Az Újságírók Egyesületéből. A Budapesti Újságírók Egyesületének választmánya kedden délután Herczeg Ferenc elnöklete alatt ülést tartott. Herczeg Ferenc elnök kegyelettel emlékezett meg Abonyi Dezső egyesületi tag haláláról, akinek emlékét a választmány az ülés jegyzőkönyvében megörökítette. Bejelentette továbbá az elnök, hogy a belügyminiszter jóváhagyta az egyesület módosított alapszabályait és a választmányba behívták Molnár Ferenc, Kóbor Tamás, Braun Sándor, Schmittely József, Csergő Hugó és Lenkey Gusztáv tagokat, akiket a legutóbb tartott közgyűlés választott meg. Csergő Hugó indítványára elhatározta a választmány, hogy Kis József negyven éves írói jubileumára nagyobbszabású ünnepet rendez a Petőfi Társasággal együttesen. A folyó ügyek tárgyalása során Kálnoki Lajos, Morgenstern Gyula, Benedek Zoltán és Szánthó Ferenc hírlapírókat fölvette az egyesület rendes tagjai sorába.