Pesti Hírlap, 1907. október (29. évfolyam, 233-258. szám)

1907-10-02 / 234. szám

­ Párizs, okt. 1. Buchta-Ben-Bagdadi azt a megbízást kapta a szultántól, hogy egy medalla élén a sapják orszá­gába induljon s ott a béke és rend érdekében a törzsfőnökökkel megállapodásokat kössön. London, okt. 1.­­— Saját tudósítónktól. — Tangerből jelentik: Mulei Hafid 20.000 em­berrel és 24 ágyúval, több Haxim-ágyuval és lő­szerekkel bőségesen ellátva, útban van Rabat felé. Mulei Hafid egy megbízottja 100.000 frank adót szedett be. London, okt. 1. — Saját tudósítónktól. — Abdul Aziz szultán még két hónapig marad Rabatban és azután Casablancába és Marakesbe megy. Az angol-orosz egyezmény és Japán. A Reu­­ter-ügynökség jelenti Tokióból. A japán sajtó örömmel üdvözli az angol-orosz egyezmény létre­jöttét, mint a világbéke hathatós biztosítékát. Kü­lönösen azt a körülményt tekintik nagy értékűnek, hogy az angol-japán alliance értelmében Japánra háruló felelősséget az új angol-orosz egyezmény nagymértékben csökkenti, mert biztosítja az indiai határ nyugalmát. A Nichinichi című újság gróf Okumával folytatott interviewet közöl, melynek folyamán az utóbbi kijelentette, hogy véleménye szerint titkos angol-orosz megegyezés történt a Balkán-államokra és Kis-Ázsiára nézve, amely szá­mos bonyodalom gondját elhárítja. 6 PESTI HÍRLAP 1907. október 2., szerda. Fővárosi ügyek. A drágaság és a hatóság. A tejn­agy ke­resked­ők kartelje beváltotta fe­nyegetését és október elsején a tejet literenként hat fillérrel drágábban szállította. Az uzsorának ez a nagy mérvben való megnyilatkozása annyira bán­totta a fogyasztó közönséget, hogy a megrendelők jelentékeny része visszautasította a szállított tejet. A tanács pedig még mindig hivatalos titokként őrzi azt a tervet, amelylyel a tejuzsora ellen föl askar lépni. Ez az­ eljárás vörös fonálként húzódik végig a főváros közélelmezési politikáján. Sehol a világon nem tűrnék el egy pillanatig sem az ilyen merényletet, amely egyszerre az egész adófizető pol­gárságot sújtja, nálunk pedig a hatóság tehetetlen­ségének a következménye, hogy Budapest, amely egy par excellence agrár­ország középpontja, nem­sokára a legdrágább város lesz az egész kontinensen. Igaz, hogy ebben nem csupán a főváros a hi­bás, hanem a kormány is, mert amíg például ki­váló kedvezményben részesíti az Élelmiszerkiviteli Társaságot, valamint a vajkiviteli társaságokat, eddig a Budapestre szállított élelmiszerektől meg­vonták még azt a parányi kedvezményt is, amiben eddig részesítették. Így van aztán, hogy Bécs, Ber­lin, Páris körülbelül olcsóbban jut a magyar tej­hez, mint Budapest. Meg vagyunk győződve arról, hogy a kormány sokkal több gondot fordítana a fő­városi közönség érdekeire és nem követne el vele szemben­ ilyenféle anomáliákat, ha a tanácsban és a képviselőtestületben több erély, több elhatározási képesség volna. Vagy a másik szempontból tekintve a dolgot, kérdjük Bárczy István polgármester urat, miért nem nyilatkozott a tejuzsora ügyében? Tudta, hogy a tej árát indokolatlanul fölemelik, tudja, hogy a tejet csaknem valamennyi elárusító állandóan ha­misítja és tudott a kartelről is. Ha a polgármester felszólítja ezt a kartelt, hogy viselkedjék tisztessé­gesen, különben a közönség érdekében élni fog a hatalmi eszközökkel, bizonyára menekülnénk a ve­szedelemtől. Hiszen a fővárosnak jogában áll min­den egyes tejeskasm­át megvizsgálni és a hamisítót büntetni. Minthogy pedig száz kanna tejből kilenc­ven kannában hamisított tej van, a kartel a becsü­letes vizsgálattól annyira megrémülne, hogy el­menne a kedve az uzsorától. De hát nálunk a kö­zönség minden irányban ki van szolgáltatva a kar­teleknek és a hatóság részéről még csak komoly tö­rekvést sem észlelhetünk a védelemre. Szerdán interpellálni fognak a tejuzsora dol­gában. A polgármesternek tehát módjában lesz elő­rukkolni a hivatalos titokként őrzött tervvel. Ta­lán csak nem tanulmányút és értekezlet az a féltve őrzött titok? Mert ezekből a szemfényvesztő akciók­ból igazán nem kérünk már. A főváros szerdai közgyűlésén a drágaság kér­dése ezen kívül még több fontos tárgynál fog szóba kerülni. Az egyik ilyen tárgy lesz :• a tüzelőanyag árusítása. A múlt évben általános volt a panasz, hogy a szénkereskedők lépten-nyomon megcsalják a közönséget olyképen, hogy egy métermázsa tüzelő­anyag helyett alig hetven-n­yolcvan kilogrammot szállítottak. Amíg tehát egyrészről kíméletlenül ki­­uzsorázták a fogyasztót (ez történik majd e télen is), másrészt a súlynál is érzékenyen megkárosí­tották. A főváros, hogy valamennyire megvédje a közönséget az Üzletszerű csalások ellen, a visszaélé­sek meggátlására szabályrendeletet dolgozott ki, amelyben elrendeli a zsák­szén és a csomóba kötött fa súlyának a megjelölését. A tanács ezt a szabály­rendeletet még az őszszel életbe akarja léptetni. Legalább ez a terve. Hogy beváltja-e, az nagy kér­dés, mert a szénkerekedők, éppúgy, mint a tejeláru­­sítók nem szeretik, ha utána néznek, hogy mit és mennyit mérnek, ezért mindent elkövetnek az üd­vös rendelet megvalósítása ellen. A múlt pedig azt bizonyítja, hogy a kartelnek sokkal több hatalma van a városnál, mint a közérdeknek. A tüzelőanyag el­árusítása ügyében is interpellációt jelentettek be, a polgármester tehát ennél a kérdésnél is előadhatja a maga program­j­­­át, ami különben féltve őrzött hivatalos titok. Természetesen szóba kerül majd a kenyérgyár is. Az illetékes faktorok sok töprengés után végre elhatározták, hogy életbe léptetik ezt az üdvös intéz­ményt. Persze ez meg a pékeknek nem tetszik­ Hogy is mer a főváros egészséges kenyeret olcsóbban adni, mint ahogy öle az egészségre ártalmas kenyeret áru­sítják? Micsoda részrehajló eljárás ez? A mészáros, hentes, szenes és tejkereskedő visszaélései előtt szemet hunynak, a pékeké előtt pedig nem? A Ma­gyar Sütők Országos Szövetsége föl is szólalt a ke­nyérgyár terve ellen és a tanács mégis a terv elfo­gadását ajánlja a közgyűlésnek. Hiába, a tejkeres­kedők és a szénkereskedők több szerencsével mani­pulálnak, mint a pékek! •­— A tejárak emelése és a gazdák. A gazdakö­zönség körében nagy feltűnést keltett az a körül­mény, hogy a fővárosi tejkereskedők a tej árát 4—5 fillérrel felemelték s az áremelést azzal indokolták, hogy a tejtermelők maguk is felemelték az árukat. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület több helyről azt az értesítést kapta, hogy a tejkereskedők által szárnyra bocsátott az a hír, mintha a terme­lők is 5 fillérrel emelték volna a tej árát, nem felel meg a valóságnak, hanem mindössze néhány na­gyobb termelőnek ajánlottak fel a kereskedők 200 fillérrel többet, mint amennyit eddig fizettek a tejért. Az OMGE sürgősen felkérte az összes Bu­dapestre tejet szállító termelő gazdákat, hogy je­lentsék be, mily árat kaptak szeptember hó 30-ig a tejért és október, hó 1-től kezdődőleg, amikor az áremelés életbe lép, mily feltételek mellett kötöt­tek a kereskedőkkel szerződést. Az OMGE e felhí­vásának kettős célja van. Első­sorban be akarja igazolni, mennyire méltatlanul állítják a kereske­dők a fogyasztó közönség elé bűnbakul a tejtermelő gazdákat. Az esetben pedig, ha a bekért adatok két­séget kizárólag beigazolják azt, hogy a kereskedők indokolatlanul emelték az árakat, az OMGE lépé­seket tesz arra, hogy a termelő érdekeltség a fővá­rosi hatóság, a kávésok, a központi tejcsarnok szö­vetkezet együttesen megteremthessék a hatósági házszékek mintájára a hatósági tejdárusítót, ami­nek megalkotása tárgyában a székesfőváros tanácsa már amúgy is tárgyalásokat folytat. — A szerencsejátékok korlátozása. A nyár fo­lyamán interpellációt intéztek a polgármesterhez aziránt, hogy hajlandó-e a közgyűlés elé olyan ja­vaslatokat terjeszteni, amelyek módot adnak a köz­gyűlésnek arra, hogy ünneplésén t­iltakozhassék a főváros hírének és tekintélyének a meghurcolása el­len és hajlandó-e a közgyűléstől felhatalmazást kérni a törvényhozáshoz és a kormányhoz intézendő olyan feliratra, amely a szerencsejátékokra vonat­kozó törvények revízióját sürgeti, azonban az egye­sülési jog sértetlen fentartása mellett? Az interpel­lációban foglalt ügygyel foglalkozott a jogügyi­, ipari- és rendészeti ügyosztály és javasolja, hogy a szerencsejáték lehető korlátozása érdekében a vonat­kozó törvények revíziója iránt a kormányhoz intéz­zen a közgyűlés feliratot, amelyben kérelmezze egy­részt a szerencsejáték büntetőjogi világosabb meg­határozását és másrészt azt, hogy a szerencsejáték tilalmát a klubokra, kaszinókra és minden néven nevezett társaskörökre is kiterjeszszék, anélkül, hogy ezek külön rendőri felügyelet alá helyeztetné­nek. —­Érdekes az, amit Boda Dezső főkapitány az erre az ügyre vonatkozó átiratában mond. A főka­pitány szerint nagy hiány az, hogy a szerencsejáté­kok törvényes tilalmának területi kiterjesztése ma nagyon szűkkörű. A tilalom csupán a vendéglőkre, kávéházakra és a rendőrség felügyelete és ellenőr­zése alá eső más nyilvános helyekre vonatkozik. Már­pedig köztudomású, hogy a hazárdjátéknak legveszedelmesebb fészkei a klubok, kaszinók és társaskörök. A főkapitány ezért a szerencsejátékból eredő végzetes pusztítások lehető kiirtására azt tartaná szükségesnek, hogy a szerencsejáték törvé­nyes tilalma a klubok, kaszinók és társaskörök he­lyiségeire is kiterjesztessék. A tilalom megszegése esetén való formális eljárás, az egyesületi szabad­ság sértetlen megóvása érdekében, a független bíró­sághoz utaltatnék. A főkapitány véleménye szerint a szerencsejáték büntetőjogi meghatározását is szigorúbban kellene megállapítani. A vásárpénztár ügye. A pénzügyi bizott­ságnak a vásárpénztár megalakítása tárgyában tett javaslatait a tanács kedden elfogadta és pártolólag terjeszti a közgyűlés elé. — Új építkezések. A magánépítési bizottság legújabban a következő építő-engedélyeket adta ki. A máv. gépgyári főnökségének, X. ker. Kőbányai-ut 8625. hr. sz. háromemeletes munkásházra és egyeme­letes munkás-ebédlő termre, Schirmbrand Annának VII. ker., Kazinczy-u. 5198. hr. s­zs. kétemeletes házra, a kőszénbánya és téglagyár r.-t.-nak X. ker., Jászberényi­ út 7730. hr. sz. gyári épületekre, Matter Jánosnak II. ker., Alvinczy­ utca 6563. hr. sz. föld­szintes nyaralóra, Obermayer Mihálynak és nejének I. ker., Virán­yos-dü­lő 8405. hr. sz. földszintes nya­ralóra, Gregorits Simonnak VI. ker., Szent László út 39. sir., földszintes házra, Hauer Bensőnek VII. ker., Füvész-u. 1978. hr. sz. gazdasági épületre, Král Gyulának III. ker., Lajos-u. 4597. hr. sz. földszintes műhely-épületre. — A javadalmi bérlet. A közgazdasági és köz­­élelmezési bizottság ülést tartott, Folkusházy Lajos tanácsjegyző elnöklete alatt, amely alkalommal megtartotta az árlejtést a javadalmi bérletre (hely­­pénzek, partbérek és a hajókon érkező áruk kirakó­dájainak a szedése). Két ajánlat érkezett be: az egyik Rhimenfeld és Simontól évi 410.040 koroná­val, a másik Quetsch Mórtól 438.846 koronával. A bizottság néhány nap múlva fogja a határozatát ki­hirdetni. A bérlet három évre szól. — Ismétlő-iskolák. A tanács elhatározta, hogy az. V. ker. Szemere-utcában, a VII. ker.., Nyár-utcában és a IX. ker. Lónyay-utcában háztartási ismétlő-iskolát állít föl. A VIII. ker. Örömvölgy­ utcai háztartási ismétlő is­kolával kapcsolatosan háztartási tanfolyamot nyitnak. — Közúti vasúti ügyek. A székesfőváros közlekedés­­ügyi bizottsága október 7-én, — hétfőn —­ délután ülést tart, amely alkalommal tárgyalni fogják a közúti vasutak és az omnibusz-vállalat téli menetrendjét. Előterjesztésre kerül a budapesti villamos városi vasút erzsébetfalvai vonala második hurok­vágányára vonatkozó területhasz­nálati szerződés. Tárgyalni fogják a villamos városi vas­­út-társaság előterjesztését, a Népszínház­ utcai felső veze­tékes vonalának alsó vezetékűvé leendő átalakítása ügyé­ben. — Bemutatják a Gellérthegyre tervezett sikló terve­zetét. — Végül megvitatás alá kerül a budapest—buda­foki h. é. vasut-társaság kérvénye, a­ végállomáson levő vágányzatán­ak a módosítása tárgyában. — Kitüntetett tűzoltók. Már megemlékeztünk róla, hogy a király a székesfővárosi hivatásos tűzoltóság há­rom érdemes tagját: Kalocsay Antal és­ Ilirschl János őrparancsnokokat és Budai István csővezetőt a koronás ezüst érdemkereszttel tüntette ki. Kedden történt az ér­demjelek ünnepies átadása, a Kun­ utcai központi tüz­érségi kaszárnyában, ahol is megjelentek: F­ilepp Kál­mán főpolgármester, Alm­ády Géza tanácsos, Lahocsin­­szky Árpád tanácsjegyző, Hanvay Sándor VIII. kerületi elöljáró, Ehrlich Manó és Gerber Sándor fővárosi bizott­sági tagok, Naszády Béla rendőrkapitány és sokan mások.. A főpolgármester szíves, buzdító beszéd kíséretében nyúj­totta át a kitüntetett tűzoltóknak az érdemkereszteket, fölhíva őket, hogy ezentúl is buzgalommal teljesítsék a nehéz hivatásukat. A tűzoltóság nevében Scerbo­vszky Szaniszló főparancsnok köszönte meg a kitüntetést, mint amely az egész tűzoltói intézményt ért. Beszéde vé­gén a királyt éltette, amit a jelen volt közönség lelkesen visszhangozott. A tűzoltóság dísz­elvonulása után az ün­nepiesség véget ért. Egyletek és Intézetek. — Az Újságírók Egyesületéből. A Budapesti Újságírók Egyesületének választmánya kedden dél­után Herczeg Ferenc elnöklete alatt ülést tartott. Herczeg Ferenc elnök kegyelettel emlékezett meg Abonyi Dezső egyesületi tag haláláról,­ akinek em­­lékét a választmány az ülés jegyzőkönyvében meg­örökítette. Bejelentette továbbá az elnök, hogy a belügyminiszter jóváhagyta az egyesület módosí­tott alapszabályait és a választmányba behívták Molnár Ferenc, Kóbor Tamás, Braun Sándor, Schmittely József, Csergő Hugó és Lenkey Gusz­táv tagokat, akiket a legutóbb tartott közgyűlés választott meg. Csergő Hugó indítványára elha­tározta a választmány, hogy Kis József negyven éves írói jubileumára nagyobbszabású ünnepet ren­dez a Petőfi­ Társasággal együttesen. A folyó ügyek tárgyalása során Kálnoki Lajos, Morgenstern Gyu­la, Benedek Zoltán és Szánthó Ferenc hírlapírókat fölvette az­ egyesület rendes tagjai sorába.

Next