Pesti Hírlap, 1907. november (29. évfolyam, 259-284. szám)

1907-11-05 / 262. szám

10 PESTI HÍRLAP — 1907. november 5., kedd. Napi hírek. — ?A király egészséges.) Bécsi tudósítónk azt, azörvendetes hirt közli velünk, hogy a király egészsége teljesen helyreállott. Olyan személyek, akik a királyt a legutóbbi napokban látták, azt mondják, hogy a betegségnek semmi nyoma sem margdt rajta. A király betegsége óta ma először szivarozott. Akirály hétfőn a schönbrunni kastély folyosóján másfél óra hosszáig sétált. A szabadban való séta a kedvezőtlen idő miatt elmaradt. A király, aki eddig csak a közvetlen környezetéhez tartozó személyiségeket fogadhatta, vasárnap óta már...külön kihallgatásokat is ad. Vasárnap délelőtt a király, báró Aerenthal külügyminisztert, hétfőn délelőtt fél 11-kor báró Beck osztrák miniszterelnököt fogadta. Mindkét kihallgatás több mint egy óráig tartott, bár (Kossuth Ferenc állapota.) Kossuth Ferenc kereskedelmi miniszter állapotában a javulás olyan örvendetes méretbenhalad,hogy régi kezelőorvosa, dr Arányi Zsigmond, a szökött massagekúrát már megkezdhette. A miniszter hétfőn egész délelőtt a minisztérium és a függetlenségi párt ügyeivel foglalkozott. A délelőtt folyamán felkereste Thaly Kálmán, a függetlenségi és 48-as párt tiszteletbeli elnöke, akivel hosszasan tanácskozott a párt belső ügyeiről. (Lipót király.) A belga királyról szól ismét a párizsi távíró, jelentve, hogy Lipót királyt hétfőn visszavárták Brüsszelbe. A minisztérium figyelmeztette a királyt azokra a veszedelmekre, amelyeket hosszabb távolléte zúdíthat az országra. A király kénytelen volta miniszterek felkívássainak engedelmeskedni. A Matin azt a szinte, hihetetlenül hangzó hírt közli, hogy Lipót király Vaughan bárónőnek , gyermeke születése alkalmából harminc millió frankot ajándékozott s evégből eladta összes ehiriai bányarészvényeit. — (Gróf Andrássy Gyula) belügyminiszter hétfőn lakásán intézte el hivatali teendőit, mivel orvosi rendelet következtében még szobában kell maradnia. — (Uj rendőrfelügyelők.) A belügyminiszter kinevezte Králl Ferenc tényleges állományú főhadnagyot és Pansi Emil szolgálatonkivüli honvédhadnagyot fizetéstelen rendőrfelügyelővé. — (Gerlóczy Károly emlékezete.) Mint minden évben Károly napján, ez évben is kegyeletes emlékünnepet rendezett az Országos Magyar Iskola Egyesület, nagynevű alapítója, Gerlóczy Károly volt alpolgármester emlékére. Ez idén a II. ker. Margit-körúti iskolában tartották meg az ünnepélyt, mert ez iskolából került ki az alapító nejére alapított ösztöndíj nyertese. Az iskola tornatermében tartott sikerük ünnepélyen jelen voltak: Bárczy István polgármester, Mosdóssy Imre kir. tanácsos, tanfelügyelő, Németh Imre orsz. képviselő ,az iskolaegyesület részéről: Rákosi Jenő elnök, Tóth József alelnök, Ábrányi Emil főtitkár, dr Gerlóczy Károly jegyző, Letter László és Szerelemhegyi Tivadar iskolaszéki elnökök, továbbá Trájt- Tor Károly, Jurányi János, Hajnal Adolf, Szőnyi Engelbert, Szőcs András iskolaigazgatók, valamint nagyközönség. Az ünnepélyt a községi szeretetház növendékeinek karéneke nyitotta meg, amely után Seffer László, az országúti iskolaszék elnöke, szép ■beszédben üdvözölte a megjelenteket, kifejtvén azt a nemes feladatot, amelyet az Országos Magyar Iskola Egyesület maga elé tűzött és kifejt. Ezután Búcsi Benjamin, Dzsaja Emilia, Flieger Nándor, Patka Kálmán és Rossel Ferenc szavaltak el hazafias verseket. Majd Rákosi Jenő,az egyesület elnöke, tartott tetszéssel fogadott beszédet. Elsőnek üdvözölte a főváros polgármesterét, aki a város vérkeringésének kisebb ereiben is részt vesz, továbbá a kerület képviselőjét, Németh Imrét. Majd áttért Gerlóczy Károly emlékének méltatására, akinek a főváros magyarosodása köszönhető. Gerlóczy három körben s minőségben élt. Mint, családapa, egy nagy és tiszteletreméltó családot nevelt fel, mint a főváros alpolgármestere, tágabb családjának tett emlékezetes szolgálatokat, s mint a magyar nyelv terjesztője, harmadik családjának, a nemzetnek ■ tett elévülhetetlen érdemekre szert. Az iskolaegyesület hálája és kegyelete jeléül alapítványt tett alapítója nevére, amivel buzdítani óhajtja a fiatalságot, hogy úgy teljesítse kötelességét, mint Gerlóczy Károly és úgy szeresse hazáját, mint Gerlóczy Károly! Most a 100 koronás Gerlóczy-ösztöndíj került kiosztásra. A díjat Flieger Nándor IV. osztályú tanuló nyerte el, aki 8 év előtt Csehországból "került ide, s most már kitűnően beszél, magyarul: írásbeli dolgozatai is kiválók. Az összeget Rákosi elnök adta át, úgyszintén a magyarság terén előrehaladó gyermekeknek az egyesület könyvjutalmát.. Szerelemhegyi Tivadar, a vízivárosi iskolaszék elnökének záróbeszéde és a növendékek karéneke fejezte be a szép ünnepélyt. — (Éjjeli fagyok.) Vasárnapra virradóra hirtelen megfordult az időjárás s ezen a munkaszünetes napon majdnem az egész országban kezdetét vette a fűtés, bizonyságául annak, ahogy az emberek fázni kezdtek. A szén- és fakereskedők, akik már-már igen alázatos urak kezdtek lenni, egyszerre jól érezték magukat és mintha legalább is félfejjel nőttek volna. Vasárnapról hétfőre pedig méginkább javult az állapotuk, mert a hideg erősen tartotta magát és a dér az ország minden részén megjelent. A hőmérő egyszerre fagypont alá sülyedt, még pedig nagy ambícióval. Tátrafüreden 8 fokra szállt le s ugyanilyen hideget mutatott Ógyallén is. Az öt fokosak fel sem tűntek- Budapesten aránylag melegebb volt, mint például Temesvárott, pedig az már félig-meddig a délvidék felé esik. Az éjjeli fagy különben nemcsak hálunk, de egész Közép- és Kelet-Európában mutogatta a fogafehéret, kivéve Dél-Franciaországot és Olaszországot, ahol nagymennyiségű eső esett. Ami pedig az időjelző intézetet illeti, az azt mondja, hogy a legközelebbi huszonnégy órában túlnyomóan száraz időnk lesz, erős éjjeli fagyokkal. (Voigelsberg Leó temetése.) A tragikus halállal kimúlt jeles publicistát vasárnap délelőtt 11 órakor.temgették el a rákoskeresztúri új temető halottasházából. Az elhunytat a fekete lepellel bevont nagy szertartási teremben terítették ki. A végtisztességén nagyszámú közönség jelent meg. Ott voltak: a miniszterelnökség képviseletében Ábrányi Kornél miniszteri tanácsba, a miniszterelnöki sajtóiroda vezetője, Kossuth Ferenc kereskedelmi miniszter képviseletében dr Lessztey Richard miniszteri titkár, Weisz Bertalan udvari tanácsos elnökkel,mshalmi Deutsch Sándor alelnökkel élükön a Resti Lloyd-társaság és választmánya, a Budapesti Újságírók Egyesülete tagjai testületileg, Lánczy Leó főrendiházi tag, Neuberger curiai bíró, Szatmári Mór orsz. képviselő, maróthi Fürst László és Bertalan, Sándor Pál orsz. képviselő-s még számos író és hírlapíró. A ravatalról 11 órakor levették a Magyarországi Hírlapírók Nyugdíjintézete nemzeti szinű Jókai-leplével letakart koporsót, s a halottasház előtt lévő térre vitték az erre az alkalomra emelt szószék mellé. A gyászoló közönség körülállta a szószéket, amelyről dr Kohn Sámuel főrabbi a Lazarus főkántor dirigálásával elénekelt gyászdal után megható búcsúztató beszédet mondott. A beszéd végével Singer Zsigmond, a Pester Lloyd főszerkesztője, lépett a koporsó fejéhez és búcsúztatta el szerkesztőtársát. Márkus Miksa az Otthon Írók és hírlapírók köre nevében vett búcsút a halottól. A család férfitagjai és a halott legbizalmasabb barátai Márkus Miksa beszéde után vállaikra vették a koporsót és az egész gyászoló közönséggel nyomukban a frissen ásottsírhoz vitték. A sír csak pár lépésnyire van a halottasháztól. Az ötödik parcella első sorában, Acsádi Ignác sírjával szemben. A halottasháztól a sírig a templomi énekkar gyászdalokat énekelt, amelyeknek utolsó akkordjai már a sír szájánál hangzottak el. A koporsót a sír szélére tették, ahol Cziklay Lajos búcsúztatta el a halottat a Budapesti Újságírók Egyesülete nevében. A beszéd végével leeresztették a koporsót a sírba. (Közöskonyha Budapesten) Az általános drágaság és a cselédmizéria, mely leginkább a kiss fizetésű tisztviselőket sújtja, arra bízta az Országos Tisztviselő Szövetség választmányát, hogya közöskonyha intézményével jöjjön a tisztviselők segítségére. A közöskonyha intézménye, mint az a vidéken is beigazolást nyert, a házi élelmezéssel szemben megtakarítást jelent úgy pénzben, mint munkában. A közöskonyha létesítése tárgyában a szövetség vasárnap tartotta az első értekezletét a Lónyay utcában levő helyiségében, számos érdeklődő jelenlétében. Az értekezletet dr Dános Árpád szövetségi főtitkár nyitotta meg és röviden kifejtette a közöskonyha intézménynek előnyeit a tisztviselők szempontjából, kiknek valóságos jótétemény volna, ha mérsékelt áron jó polgári konyhára tenne szert. A közöskonyha intézményt szakszerűen és bőségesen Wittenberger Adolf kereskedelemügyi miniszteri számtanácsos ismertette. Bemutatta a munkácsi, nagybecskereki és temesvári közöskonyhákat, továbbá a budapest-rákosligeti, a tisztviselőtelepi és a vasúti klub intézményeit. A három budapesti közöskonyha alkalmi szövetkezeti alapon létesült s három személynek szóló ebédet. 50—60 koronáért, vacsorával együtt 70—80 koronáért ad tagjainak. Az előadás után a megjelentek eszmecserét folytattak a terv fölött s ebben részt vett Kólozs Józsefné, a nagybecskereki közöskonyha létesítője és dr .Gaál Sándorné, ez intézménynek élőtharcosa. A megjelentek mindannyian a ’közöskonyha létesítése mellett szólaltak föl. Az értekezlet végül bizottságot választott, amely a fővárosban körzetenkint. tagértekezletet fog tartani-s az intézményt szervezni fogja. — (Árpád-ünnep.) Hódmezővásárhelyről jelentik, hogy az ottani ,.48-as függetlenségi központi párt vasárnap Árpád-ünnepélyt rendezett. (Hlikar a csehek között.) Prágából jelentik, hogy a cseheknek még mindig fáj Csernova. Vasárnap ebben az ügyben népgyűlés is volt, anj®elyen megjelent Hlmka "is. Ez a becstelen hazudozó fél órán keresztül rágalmazta Magyarországot és beszélt arról az üldöztetésről, amelynek a nem magyar nemzetiségűek Magyarországon ki vannak téve. A népgyűlést Taborsky tanár nyitotta meg, aki üdvözlő beszédében arra hivatkozott, hogy 32 Észak két szelemóriása és pedig a germán Björnson és a szláv Tolsztoj szintén felemelték tiltakozó szavukat a magyar zsarnokság ellen. A germánok és a szlávok egyetértőleg küzdenek a nemzetiségek elnyomása ellen. Taborsky ezután bemutatta Ifiinkát, akit a tömeg nagy üdvriadallal fogadott. Amikor a szószékre lépett, egy hölgy odalépett hozzá és kezet csókolt neki Hlinka kétórás beszédben elmondotta a csernovai eseményeket, azután a tótság kulturális viszonyait ecsetelte. Az iskolákat a magyarok megszüntetik, úgy hogy a 3 milliónyi lakosnak csak 3 iskolája van, gyermekmenhely pedig egy sincs. E nyomorúság nem teszi tönkre a tótságot, amely szakadatlanul követelni fogja a jogot és az igazságot. Ma már egyetlenegy tótot sem lehet megmagyarosítotni, hiába teszik lehetetlenné a tótság kulturális és gazdasági fejlődését. A tót ma mindjobban ragaszkodik tótságához és az „Édes Tót országunkért“ kezdetű dal a tótság himnusza lesz. A beszéd végén Hlinka arra kérte a cseheket, hogy támogassák a hátságot küzdelmeiben. Prágai tudósnénak újabb sürgönye jelenti, hogy Hlinka ma onnan elutazott, hogy a magyarországi tótok helyzetéről különböző cseh városokban felolvasást tartson. A cseh lapok felhívást tesznek közzé, melyben a különböző cseh városi képviselőtestületeket arra szólítják fel, hogy a csernovai vérengzés tizenöt áldozatainak árvái számára gyűjtsenek könyöradományokat. Több cseh városnak az a szándéka, hogy az árván maradt tót gyermekeket a saját költségükön neveltetik és ha majd iskolai kötelezettségüknek eleget tettek, cseh iparosoknál és kereskedőknél szereznek nekik alkalmazást. (Ehrlich G. Gusztáv és Hete és Antal affaireje.) Az Ehrlich—Heteés ügyet a segédek nem tudták békésen elintézni, de párbajra mégsem kerül a dolog, mert Ehrlich. G. Gusztáv a fegyveres elégtétel-adást elvi alapon megtagadta. Ehrlich megbizottai a jegyzőkönyvben kijelentik, hogy felük a közgyűlés után, mely különben is izgalmas volt, izgatott állapotban és abban a téves hiedelemben illette sértő szavakkal dr Hete és Antalt, mintha ez céltudatosan tüntetni akart volna a párthatározat ellen. E tévedését nem azért állapítja meg, mintha ez jogossá tenné a sértést, hanem eljárásának mentségéül. Ezek után kijelenti, hogy őszintén sajnálja a történteket és a sértő kifejezéseket el nem mondottaknak kívánja tekinteni. Dr Hete és megbízottai a nyilatkozatot nem találták teljes elégtételt nyújtónak és azt igényelték, hogy Ehrlich bocsánatot rá kérjen. Ehrlich megbízottai a bocsánatkérésre nem voltak felhatalmazva, mire dr Hete és megbízottai fegyveres elégtételt kértek; ezt Ehrlich G. Gusztáv elvi alapon tagadta meg. A jegyzőkönyvét aláírták dr Morzsányi Károly, dr Vázsonyi Vilmos, dr Pulita Antal és Brüll Alfréd, utóbbiak mint dr Hete és Antal megbízottjai, az ügyet felük részéről a lovagiasság szabályai szerint eliintézettnek nyilvánították ki. (Kizárt ékszerészmunkások.) A budapesti aranymives- és ékszerész-munkások, már hónapok óta szervezkedtek, hogy a mesterektől a nyolc órai munkaidőt és egyéb kedvezményeket kieszközölhessenek. Néhány nappal ezelőtt követelésüket beterjesztették a mesterekhez és meghatározták a határidőt, hogy meddig várnak a feleletre. A mesterek nem fogadhatták el a munkások követeléseit és ezért mintegy 30—40 ékszerésznél a munkások sztrájkba léptek. A munkaadók erre az aranyműveses ékszerész-szövetséghez fordultak. A szövetség magáévá tette az ügyet, s oly értelemben határozott, hogy az, összes ékszerész-szakmában dolgozó munkásokat zárják ki a műhelyekből. A budapesti őszélyes mesterek elfogadták ezt a határozatot és valamennyi dolgozó munkást kizárták. A fővárosban tehát jelenleg valamennyi ékszerésznél szünetel a munka. Hogy ezen munkabeszüntetés következtében származott anyagi károkat némileg pótolhassák, az ékszerészek elhatározták, hogy a szegényebb ékszerész-iparosokat támogatják s ezen okból m megalakították az ellentállási alapot, melyből hónapokon keresztül támogathatják a szegényebb mestpre■ket. Az ékszerészmesterek nem adták meg a munkások kívánságait, mert szerintük Németországban, Angliában, Franciaországban és Amerikában is még 1) és 10,2 óráig dolgoznak a munkások, s a budapestiek mégis a 8 órai munkaidőt követelik. A mesterek elhatározták, hogy semmilyen körülményekközött sem hajlandóka munkások követeléseit teljesíteni, még akkor sem, ha a kizárás és sztrájk hónapokig tartana.