Pesti Hírlap, 1908. január (30. évfolyam, 1-27. szám)

1908-01-28 / 24. szám

IS_____________________ p B a x I EiBu­ll 1908. január 28., kedd. ha az üzlet az értékek nagyobb számára terjedt ki, a forgalom csekély volt. Hitelrészvényeket arra a hírre, hogy a magyar kormány kölcsönt szándéko­zik felvenni, élénkebben kerestek. Szénrészvények és a két vasúti forgalmi intézet részvényei iránt is érdeklődtek, elenben alpesi bányarészvények eladá­sok folytán gyengültek. A déli tőzsde üzlettelen volt és az irányzat gyengülésnek indult. A tőzsde ked­vezőtlen­ül zárult, 2 óra 30 perckor zárult. Osztrák hitel 640.50. Magyar hitel 771.50. Anglo­bank 304.50. Unic­­bank 549-50. Laender-ban­k 421. Osztrák-magyar államvasut 677.50. Déli vasút 146.25. Dohányrész­­vény 410.25. Alpesi bányarészvény 604.50. Rima­­murányi vasmű 521.50. Májusi járadék 97.30. Magyar aranyjáradék 112.50. Magyar korona 93-85. Török sorsjegyek 186.50. Német birodalmi márka 117.62. Bankegyesület 534.25. Osztrák ko­rona 97.25. As­ztótőzsde zárlata Osztrák hitelrészv. 640.75. Magyar hitelrészv. 771.75. — Anglo bank 304.75. — Unió­bank 550.—.­­— Laenderbank 420.75. — Osztrák magyar államvasut 646.25.­­— Déli vasút 410.25. — Magyar fegyvergyár —.—. — Dohányrészv. 430.—. — Bankegyesület 535.—. — Alpesi bánya 604.50. — Rima­­murányi 529.50. — Májusi járadék 97.50. — Magyar aranyjár. 112.50. — Csernovici vasút —. — Elba­­völgyi vasút —.—. — Magyar koronajár. 98.85­­— Tö­rök sorsjegyek 187.50. — Német birodalmi márka 117.62 — Orosz 90.75. BéCS, jan. 27. Magyar értékek zárlata.­ 4 száza­lékos aranyjáradék 112.15. — Tiszai és szegedi köles, sorsj. 151.25. •— Magy. h­itelb.­részv. 771.25. — M. resz. és váltó részv. 495.—. — Rimamurányi 529—M. — Magy. cukoripar —.—. — Adria hajózási r. t. 418.50.­­— Magy. koronajár. 93.85. — 4 százalékos magy. föld­­teherm. kötv. 94.50.­­— Magy. nyer.­k. sorsj. 195.75. — Kassa-Oderb. vasúti részv. —.—. — Magy. keresk. bank 34.40. — Magyar jelzálogbank 432.—. BéCS, jan. 27. (Osztrák értékek zárlata.) 4.2 szá­zalékos papirjáradék 97.30. — 4 százalékos osztrák arany­­járadék 116.25. — 1860. sorsjegy 153.25. — Osztrák hitel­sorsjegy 458.—. — Angol-osztrák bankrészv. 304.25.­­— Bécsi Bankverein 554.60. — Osztrák-magyar bank. 17.72.— Déli vasút 145.75. — Dunai gőzh. társ. 10.18. — Dohány részv. 409.—. — Cs. k. arany (vert) 11.36— Német bankváltók 117.62. — Osztrák Lloyd 410.—. — .4.2 százalékos ezüstjáradék 97.30—935. — Osztrák ko­ronajáradék 97.25. — 1864. sorsjegy 263.—.— Osztr. hitelint. részv. 639.50. — Union bank 549.50. — Osztr. Laenderbank 420.25. — Osztr. magy. áll. vasút 677.25.­­— Elbevölgyi vasút 423.50. — Alpesi részv. 604.50. — 20 frankos 19.13. —­ Londoni váltóár 240.85. — Lipót­­kohó 439.-------Török sorsjegyek 180.50. Frankfurt, jan. 27. (Esti tőzsde.) Osztrák hitel­részv. 201.30. — Osztrák-magyar államvasut 145.20. — Déli vasút 26.50. — Német bank —.—. — Disconto Commandit 173.15. — Drezdai bank 139.—. — Berlini Handelsgesellsch. —­.—. — Gelsenkircheni 187.20. — Harpeni 201.90. — Hibernia —.—. — Laurakohó —.—. Olaszjáradék 104. I0. London, jan. 27. (Zárlat.) Angol consulok 85.90. — Déli vasút 6.—. — Spanyol járadék 92.50. — Olasz járadék 102.—. — 4 százalékos magy. aranyjár. 93.25. — 4 százalékos osztr. aranyjár. —.—. — 4 százalékos rúpia 63.50. — Canada Pacifikcvasút 154.—. — Leszámí­tolási kamatláb 3.62. — Ezüst 25.62 — Bécsi váltóár —.—. — 3 százalékos magy. ar anyjáradék kölcsön —.—. — Chartered 75.—. — East Rand 358.—. — Randfon­­tein 137.—. — Randmines 550.—. — De Beers 14.66. — Japán járadék 80.88. A külföldi tőzsdékről. Berlin, jan. 27. (Tőzsdei jelentés.) A mai tőzsde gyenge alapirányzata, ami a rajnai és veszt­fáliai iparkörzet kedvezőtlen üzleti állásával ál­lott összefüggésben, valamint az a jelentés, amely egy amerikai bank pénzügyi nehézségeiről emlék­szik meg, terjedelmes kínálatot juttatott kifeje­zésre, ami az árveszteségekkel volt kapcsolatos. Úgy, hogy a piac zárlata nem javulhatott. Ne­vezetesen kohóértékeket sújtott a kínálat, ezek kö­zül azonban Laura-kohó kivételt képezett. Osztrák értékek közül Déli vasút arra a jelentésre, hogy az évi zárlat kedvezőtlen, nyomott. Amerikaiak szin­tén gyengülés felé hajlottak. Török sorsjegyek iránt érdeklődés mutatkozott, ugyanígy a Deut­sche Bank részvényei iránt is­ Ma is oly híreszte­lések kerültek forgalomba, melyek e banknál leg­közelebb végbemenő alaptőkefölemelést helyeznek kilátásba. A zárlat a pénzbőség dacára, kimondot­tan gyenge volt. Magánleszámítolási kamatláb —­.—. — 4.2 száza­lékos papírjáradék —.—. — 4 százalékos osztrák arany­járadék —.—. — Osztrák hitelr. 201.25. — Dél vasút 26.50. — Orosz bankjegyek 214.55. — 4 százalékos új orosz kölcsön 74.60. — Disconto commandit 173.10.---­Dynamyt Trust 260.30. — Harpens 201.75. — 4.2 száza­lékos ezüstjáradék 97.10. — 4 százalékos magyar arany­járadék 94.40. — Magyar koronajáradék 94.—. — Osz­trák-magyar államvasut 144.75. — Bécsi váltóár 84.95. — Olasz járadék —.—. — Alt. villamos Edison 201.25. I*- Gelsenkircheni 186.25. — Laurakohó 218.10. Párizs, jan. 27. (Zárlat.) 3 százalékos francia járadék 95.95. — Magyar aranyjáradék 94.05. — 4 szá­zalékos olasz járadék 102.80. —­ 5 százalékos marokkói járadék 502.—. — 4 százalékos kons.­amort. román jára­dék 89.10.­­— 5 százalékos orosz járadék 1906. 95.85. 4 százalékos szerb járadék 1907. *—.—. — 4 százalékos unifikált török járadék 96.25. — Török dohány részvény 437.—. — Osztrák Laenderbank 465.—. — Banque de Paris 14.51. — Osztrák-magyar államvasut 727.—. — —­ Meridional vasút 677.—. — Waggon Lits —.—. — Rio­tinto 16.91. — Tula 371.—. — Urikányi kőszén —.—. De Beers —.—. — Jagersfontein —.—. — Transvaal Land Company 46.—. — Váltó német piacokra 122.93. — Váltó Belgiumra (rövid) —.12— Váltó Svájcra (rö­vid) —.25. Osztrák aranyjáradék 99.15. — 5 százalé­kos bolgár kötelezvény 485.—. — Déli vasút elsőbbségi kötvény 314.—. — 4 százalékos 1890. román kölcsön 95.50. — 4 százalékos amort. román jár. 1905. 91.25. — 6 százalékos kincstári utalvány 1904. 504.—. — 4 szá­zalékos spanyol jár. 93.60. — Török sorsjegy 178.75. — Osztrák földhitelintézet 11.17. — Magyar jelzálogbank 473.—. — Banque Ottomane 709.—. — Déli vasút 151.—. ■— Keleti vasutak —.—. — Hartmann gépgyár 595.—. ■— Sucreri d.Egypte 35.—. — Thomson Houston —.—. — Chartered 21.—. — East­land 93.­—. — Transvaal Consols —.­—. — Váltó Amsterdamra (rövid) 208.31. — Váltó Bécsére (rövid) 104.43. — Olasz aranyváltó (rö­­vid)pari.—Cseh Londonra 251.65. — Magánkamatláb 2.90. Pénzügyi hírek * Az értéktőzsdéről. Az egyre javuló pénzvi­szonyok által támasztott optimisztikus felfogással szemben mi állandóan mérsékletet és tartózkodást ajánlottunk. Ez irányú álláspontunkat most várat­lanok Angliából erősítik meg, ott tehát, ahol a pénz olcsóbbodása legfeltűnőbb. Londoni távirat szerint ugyanis Lloyd George államtitkár Cardiffban beszé­det mondott, s kijelentette, hogy a Németország­ban és az Egyesült Államokban uralkodó gazdasági depresszió, ha nem is épen súlyos mértékben, Ang­liába is áthúzódik. Ezen kijelentéssel szemben vi­szont alig néhány nap előtt még azt mondta Ha­­vens­tein, a német birodalmi bank elnöke, hogy cél­­zatos ráfogással tüntetik fel válságosnak a német gazdasági viszonyokat. Ugyancsak megjegyzendő, hogy a legilletékesebb londoni lapok kedvezőnek látják az angol gazdasági helyzetet. Szóval a véle­mények meglehetősen elágaznak, de mégis leszűr­hető azon tanulság, hogy egyelőre korántsem indo­kolatlan a további tartózkodás. Nálunk, amint azt vasárnapi számunkban bővebben kifejtettük, az ér­téktőzsdei üzletmenet elég normális, mert az oksze­rű kereteket sem a forgalom, sem az árak emelke­dése nem lépi túl. A két hitelrészvényben, s általán az u. n. vezető értékekben állandóan csendes az irányzat, s a spekuláció figyelme főként azon pa­pírok felé irányul, amelyek mérlegekre, vagy egyéb pozitív üzleti hírekre természetszerűen kerülnek előtérbe. A hétfői értéktőzsde ehez képest csendesen indult, s az előtőzsdén mindössze a Kereskedelmi r­­t., a közúti részvények forgalma volt élénk. A déli tőzsdén azonban gyengült az irányzat, egy­részt, mert Berlinből gyengébb jelentés érkezett, s másrészt mert realizálási hajlam került felül. En­nek hatása alatt a két hitelrészvény, a Jelzálogbank, a Salgótarjáni és a két közúti részvény lanyhult és árfolyamuk kevéssé lemorzsolódott. A Hazai bank, a Magyar vasúti forgalmi r­­t. és a Weitzer­­részvén­y azonban szilárd­ maradt. Járadék tartott. A pénzpiacon változatlan feltételek mellett igen csekély volt a forgalom. A jegybank budapesti főintézeténél két millió korona benyújtással szem­ben négy millió koronát tett az esedékesség. A ma­gánkamatláb, mely Bécsben 47­,„ Berlinben 4% és Londonban 5’/­ százalékot tesz, az ultima­ igények dacára némi gyengülést mutatnak. * A német bankpiacokra szóló váltók a tőzs­­d­etanács rendelete értelmében a hétfői nap déli tőzsdéjétől fogva hat százalékos kamatokkal szá­mítandók. * A Magyar-Amerikai Bank, amely a szer­vezési munkálatok sikeres bevégzése után a leg­szebb reményekkel megkezdte működését, mindin­kább közelebb kerül az amerikai magyarság bizal­mába. Az intézmény hézagpótló jelentőségét iga­zolja az a nagyarányú érdeklődés, amely az Egye­sült­ Államok magyarságának fokozódó támogatá­sával érvényre jut. Az intézet január hó 14-én tar­tott első rendes évi közgyűlésén Gerster Árpád newyorki magyar orvostanárt, aki régi idők óta Amerikában él és az amerikai magyarság köré­ben nagy tekintélynek és általános tiszteletnek örvend, igazgatóságába egyhangúlag beválasztotta. Az amerikai magyarság sorában a bank vezetősé­gének ez az intézkedése lelkes visszhangra talált. Megválasztalák a következő igazgatók: Blumen­thal Hugó, Henry H. Wehrhane, John Alvin Young, Le Roy W. Baldwin, O. F. Tietjen, James R. Curran, Chas. M. Schwab, Robert E. Robinson, J. F. Talcott, Louis Ettlinger, Max Goebel, Henry R. Danner, W. H. Butler, W. H. Bryan, A. G. Gerster, A. B. Bauer. * Az Egyesült­ Államok pénzügyi reformja. Washingtonból táviratoztak: Aldrich szenátor és a pénzügyi bizottsá­g több tagja a pénzforgalmi eszközökre vonatkozó Aldrich-féle törvényjavas­lathoz pótjavaslatot nyújtottak be, amely a forga­lomban levő bankjegyek törvényes határát ötszáz millió dollárra­­emeli. Az Egyesült­ Államok pénz­ügyi hivatala a törvény életbelépése után kiadott összes bankjegyek beváltásáért felelőssé tétetik. A pótjavaslatot kedden nyújtják be a pénzügyi bi­zottságnak. ‘ Kereskedelem. * Kereskedelmi szerződésünk Szerbiával. Már vasárnap hírt adtunk arról, hogy végre sikerült a szerb vámkérdésben megegyezésre jutni, annyira, hogy a szerződés legnagyobb része készen is van. Mindössze a végleges szövegezés hiányzik, de ez­zel már rövidesen elkészülnek. Az eddig kiszivár­gott hírek szerint a megállapodásoknak az a lé­nyege, hogy Szerbia lemondott az élőállat-behoza­talról, de ezzel szemben harmincötezer marhát és hetvenezer sertést hozhat be Magyarországba és Ausztriába levágott állapotban. Az ipari vámok legnagyobbrészt alig változtak azon szerződésekben foglaltakhoz képest, amelyeket eddig Szerbia más államokkal kötött. Belgrádból érkezett távirati je­lentések szerint ott rendkívül nagy örömet kel­tett a vámszerződés megkötése s­ általános azon vé­lemény, hogy ennek következtében a kormány ál­lása megszilárdult. Ugyancsak belgrádi hírek sze­rint máris mozgalom van keletkezőben, hogy a határszélen megfelelő kiviteli vágóhidakat építse­nek s hogy a melléktermények értékesítésére vál­lalatokat alapítsanak. A hús értékesítését aként vélik megoldhatónak, hogy Ausztria és Magyaror­szág nagyobb fogyasztó városaiban állandó szerve­zeteket létesítenek s eként stabilizálják a piaco­kat. Azt hiszszük, igen üdvös és hasznothajtó vál­lalkozás lenne, ha az érdeklődő magyar üzleti kö­rök számolnának a megváltozó viszonyokkal s jó­­előre igyekeznének a közvetítést maguknak meg­szerezni. Bécsből ide vonatkozólag a következő sürgönyt kapjuk. Habár a Szerbiával folytatott kereskedelmi szerződési tárgyalások már közel állanak befejezé­sükhöz, még egy igen fontos agrárérdekű nézetel­térésre vonatkozólag kell dönteni, mert addig a szerződés nincs biztosítva. A N. Wr. Tgbl. értesülé­­se szerint egy Szerbia által támasztott követelésről van szó, melyet azonban úgy az osztrák, mint a magyar földmű­velési miniszter feltétlenül­­ellenez és melyet ennélfogva határozottan el kell utasíta­­ni. A szerbeken áll most, hogy ezt a követelésüket elejtsék, ha nem akarják a szerződést közvetlenül megkötése előtt veszélyeztetni. Vannak ugyan még más differenciák is, de ezeket nagyon könnyű lesz eloszlatni, az említett pontot illetőleg azonban sem az osztrák, sem a magyar megbízottak nem en­gedhetnek. Még nem bizonyos, hogy a tárgyalásokat holnap folytatják-e és megteszik e a szerb megbízot­tak azt a fontos nyilatkozatot, amely a kereskedel­mi szerződés egész ügyét dűlőre juttathatja. * Felolvasás a levantei kereskedelemről. A Magyarországi Kereskede­lmi Utazók Egyesületé­ben vasárnap folytatódott a külkereskedelmi piaco­kat ismertető felolvasások sorozata. Ezúttal már számosan jelentek meg a kereskedelmi világ osz­lopos emberei közül, akik elsősorban érdeklődnek a gyakorlati utazóknak a helyszínen szerzett, megbíz­ható információi iránt. A nagyszámú vendégeket Alter Róbert elnök melegen üdvözölte s aztán át­adta a szót László István gyakorlati utazónak, a vasárnapi felolvasónak, aki egy évtizede járja be Törökországot és tisztán a praktikus üzletkötések szempontjából ismertette a levantei kereskedelmi viszonyokat. A szakember közvetlenségével, sza­bad előadásban számolt be László István arról, ho­gyan kell az európai utazónak a török kereskedők speciális szokásaihoz alkalmazkodnia, minő admi­nisztratív, vámkezelési és szállítási nehézségekkel kell megbirkóznia, milyen nyelvbeli képzettséggel szabad a levantei forgalomban a versenyt felven­nie. Tarka, nekünk teljességgel szokatlan, sokszor mulatságos viszonyok azok, melyekhez az utazónak alkalmazkodnia kell, de a nehézségek nem leküzd­­­hetetlenek s ez üzletkötések — ha megfelelő ember az utazó — meghozzák a fáradság illő hasznát. S az előadó a saját kitartására hivatkozott, mint pél­dára, hogy megfelelően képzett utazókkal a magyar kereskedelem a levantei forgalomból kiszoríthatná az idegen államok kereskedelmét, mert a magyar utazó s a magyar iparcikk egyébként szimpatikus a török kereskedőnek. Az élvezetes és tanulságos előadást a nagyszámú közönség zajos tapsokkal ju­talmazta. * Fizetésképtelenségek. A bécsi hitelezői védegylet a következő fizetésképtelenségi eseteket közli: Länderer Izrael kereskedő, Gorlice. — Kun­­reich D. kereskedő, Makó. — Mark Lina divat­­árusnő, Galgóc. — Stancsics Lajos kereskedő, Hat­van. — Bellák Lajos kereskedő, Budapest. — Adamovics és Popovics, Hitel, és Bácsszenttamás.

Next