Pesti Hírlap, 1908. február (30. évfolyam, 28-53. szám)

1908-02-08 / 35. szám

12___________________________ PESTI HÍRLAP 1908. február 8., szombat ---- (Cenzuráskodó polgármester.) Marosvásárhelyen valaki két lap utcai darusítására kért engedélyt Bernády György polgármestertől; a polgármester megadta az engedélyt, de egyben utasította az inspekciós rendőrtisztviselőt, hogy a lapszámokat az utcai elárusítás megkezdése előtt figyelmesen nézze át s ha azokban közrendellenes, szeméremsértő, közerkölcsre veszélyes és ezekből a szempontokból komolyan kifogásolható dolgokat olvas, tegyen előterjesztést azonnal az engedély bevonására, továbbá elrendelte, hogy az elárusító a lapszámokat az utcai elárusítás megkezdése előtt a rendőrségnek bemutassa. Úgy látszik, Bernády polgármester a törvényt nem tudja, különben aligha adta volna ki ezt a sajtószabadságot mélyen sértő rendelkezést. Reméljük, hogy hamarosan vissza is vonja. (A sorozás.) Budapesten a sorozóbizottság március elsején kezdi meg működését és április harmincadikán fejezi be. Az idén sor alá kerülnek az 1887, 1886 és 1885. évben született hadkötelesek. Aki a sorozóbizottság előtt a kitűzött időrekellő ok nélkül meg nem jelenik, azt esetleg elővezetik és ha késedelmét nem igazolja, 20—400 koronáig terjedhető pénzbírsággal sújtják, aki pedig szándékosan elmaradt, azt mint szökevényt a fönforgó körülményekhez képest, egy vagy két évi szolgálatmeghosszabbítással, esetleg három naptól két hónapig terjedhető elzárással és 60 koronától 600 koronáig terjedhető pénzbírsággal sújtják. A családfentartókra vonatkozó felszólítást február hó végéig kell az illetékes járási tisztviselőknél megtenni (Budapesten a fővárosi tanácsnál, katonai ügyosztálynál), de legkésőbb a sorozáskor a sorozóbizottágnál lehet benyújtani. Ugyanez a szabály ,a póttartalékba való soroztatásra igényt tartó papnövendékek, papjelöltéki, az öröklött mezei gazdaságok birtokosai és az egyéves önkéntesek felszólalására és kérvényére nézve. (Szerelmi boszu dinamittal.) A maga nemében páratlan módon állott boszut Mährisch- Ostrauban egy Kula, Jozefin nevű leány, vőlegénye hűtlensége miatt. A leány, amikor azt vélte észrevenni, hogy vőlegénye, akivel régóta volt viszonya, elfordul tőle, a közeli kőbányából egy dinamitpatront szerzett és azt vőlegénye szobájában a kályhába tette. A fiatalember, amikor hazajött, begyújtott, mire a dinamit felrobbant és a kályhát szétvetette. A fiatalember olyan súlyosan megsebesült, hogy pár óra múlva meghalt. (Az előkelő idegen.) Megírtuk, hogy valami Posch Emil, aki bárónak adva ki magát, de alapjában véve egy büntetett előéletű nagystílű kalandor, akinek fényképe a rendőri fekete albumban ,is helyet foglal, milyen szégyenletes módon ültette föl Székesfehérvár városát. Azon a réven, hogy ő egy nagyszabású homoktégla gyárat akar létesíteni, a városi tanács ajánlatára a közgyűlés megszavazott neki 104 hold ingyen telket s ehhez a miniszter is hozzájárult. Mikor kitűnt, hogy a számára kijelölt területet a katonai kincstár birja bérbe, a melyet tehát nem vehet birtokába, megfenyegette a várost, hogy öt millió korona kártérítési pert fog ellene indítani. Csak ezek után tudakozódott a hatóság a „báró“ úr kiléte felől s a rendőrségnek sikerült is hamarosan leleplezni őt. Kiderült, hogy már büntetve volt tiltott szerencsejátékért, hogy Ausztriából örökre ki van tiltva, hogy Németországból körözik stb. A leleplezések dacára a kalandorokat jellemző szívós makacssággal váltig, erősítette, hogy ő a gyárat fel fogja építtetni s ragaszkodik a neki megszavazott területhez. Pénteken azonban,— mint székesfehérvári tudósítónk írja — a Póschügy végkép befejezést nyert. Péntekre volt kitűzve a telep-engedélyezési tárgyalás Reé István rendőrkapitány mint elsőfokú iparhatóság elnöklésével. A tárgyaláson Pósch Emil képviseletében dr Börstner Gyula budapesti ügyvéd jelent meg. A várost Havranek József polgármester képviselte, jelen voltak továbbá a szomszédos telektulajdonosok, a katonai kincstár képviselői és a hatósági közegek. A tárgyalás folyamán a katonai kincstár képviselője tiltakozását fejezte ki a téglagyár telepének engedélyezése ellen, valamint tiltakozott Havranek polgármester is. Erre Pósch Emil megbízottja kijelentette, hogy fele nevében a telepengedélyezési kérvényt visszavonja. Ezzel tehát a téglagyár ügye végkép megbukott. Pósch Emil, az „előkelő idegen“ már családjával együtt el is hagyta a várost és ismeretlen irányba költözött, nyilván azzal a célzattal, hogy most másutt fog szerencsét próbálni. (Megfagyott.) Kaposvárott Pavelka Ferenc acsai téglaégető az éjjel ittasan ment hazafelé. Útközben az árokba bukott, hol reggelre megfagyott. A járókelők már holtan találták. (Lezuhant a toronyból.) Vadepát János 46 éves házmester, pénteken reggel, a tabáni templom tornyában dogozott. A nagyszél lesodorta s a szerencsétlen ember kétemeletnyi magasságból lezuhant közvetlen az oltár elé. Agyrázkódást szenvedett. A mentők súlyos zúzódásaival a Rókus kórházba vitték. (Vissza!) Fiuméból táviratozzák. A Carmania gőzös 1907 visszavándorlóval csütörtökön este 7 órakor Fiuméba érkezett. Az éjjelt a nyílt tengeren töltötte és reggel két gőzös segítségével a Ferenc Szalvátor-rakparton kikötött. Január 27-én meghalt Konrád György háromhetes gyermek, kit a tengerbe sülyesztettek. Február 5-én a hajón meghaltak Plese József és Pogen István munkások, kiket Fiuméban fognak eltemetni. Kofan Margit, Köpesd György és More Juliánna útközben megőrültek, öt visszavándorlót ingyen szállítottak haza. A Carmania hajó 200 kivándorlóval szombaton újra Newyorkba indul. (Pártvacsora a harmadik kerületben.) A harmadik kerületi függetlenségi és 48-as párt tagjai a választási győzelem alkalmából pártvacsorát rendeztek, amelyen részt vettek gróf Batthyány Tivadar, Németh Imre és Botzenhardt János orsz. képviselők i®. Dr Botzenhardt János a függetlenségi eszmék győzelmére, Száva János pedig gróf Batthyány Tivadarra, aki az óbudai választásban oly tevékeny részt vett, ürítette poharát. Gróf Batthyány Tivadar a függetlenségi párt és a demokrata párt demokráciájáról beszélt és kimutatta, hogy a legtisztább demokráciát a függetlenségi párt képviseli. A társaság éjfélig kedélyes hangulatban maradt együtt. (Nagy szélvihar.) Az időjárás megint nagyot változott. A tavaszi, napsugaras időt csúnya szélvihar váltotta fel, mely végesvégig zug nemcsak a főváros utcáin, hanem az egész országon. Sőt Bécsből is olyan hírek érkeznek, hogy egész Ausztriában rettenetes szélvihar dühöng, amelytetemes károkat okoz magában a császárvárosban is. Ez az abnormis időjárás ezúttal nyugat és dél felől jött. Az Adrián már régebben dühöng a hóra. Budapesten kellemetlen, csontig ható, hideg szél fúj, de legalább havazás nélkül, míg vidékről hózivatarok híre is érkezik. Kézdivásárhelyen és a környékén csütörtök óta erős hózivatar dühöng. (Franciaország új nagyrabbija.) Párizsból jelentik: Franciaországnak két évvel ezelőtt elhunyt nagyrabbinusa, Zadoe Kahn, utódját e hó 6-án választották meg. A nagyrabbinusi állásra több nagy francia város zsidó papja pályázott. A skratiniumot báró Rotschild Edmond konzisztóriumi elnök vezette. Franciaország új nagyrabbija Lévy Alfréd lyoni rabbi lett. Lévy 1840-ben Lunevilleben született és érdemes irodalmi tevékenységet fejtett ki. (A szlávok Amerikában.) Belgrádból írják lapunknak. Az ide érkezett hivatalos adatok szerint az éjszakamerikai Egyesült Államokban összesen 4,000,000 szláv lakik és pedig: 1,900,000 lengyel, 500,000, cseh, 500,000 tót, 300,000 ruthén, 300,000 horvát, 200,000 (nem szerbiai) szerb, 100.000 vend és 150,000 orosz. Délamerikában a szlávok száma sokkal kisebb. Vannak még szláv gyarmatok Ausztráliában, Új-Zeelandban, Transzvaalban és Indiában. (Végrendelet kikötésekkel.) Amizoni Károly néhai gazdag budapesti polgár — mint annak idején megemlítettük — végrendeletileg a Deák Ferenc- és Miatyánk-utcák sarkán levő nagy háromemeletes bérházát az államra hagyta, hogy abban záros határidőn belül nőnevelő intézetet létesítsen. A végrendelkező azonban meghagyta, hogy az intézetben gyakorlatilag oktassák a növendékeket s hogy az intézetben erre a célra konyhakertet és baromfiudvart is létesítsenek, ellenkező esetben az alapítvány a Magyar Tudományos Akadémiát illeti meg. Miután az intézetnek ily irányú tantervvel való felállítása esetén annak az alapítványi házban való elhelyezése teljesen lehetetlen volt, a közoktatásügyi miniszter megkérdezte az Akadémiát, hozzájárul-e ahoz, ha a tervezett tanintézetet nem az alapítványi házban nyitnák meg, hanem más megfelelő helyiségben s az alapítványi ház összes helyiségeit ezentúl is bérbe adván, azok jövedelmét a tanintézet fentartására fordítaná a kormány. Az Akadémia ebbe készséggel beleegyezett s a közoktatási minisztériumban már folynak a munkák az intézet felállítására. (Felségsértő lelkész.) Trierből sürgönyzik, hogy Mansuy,arsi lelkész ellen, akit azzal vádolnak, hogy a szószékről Vilmos császárt becsmérlő beszédet tartott, megindították az eljárást. Sok tanút idéztek a vizsgálóbíró elé, akik közül többeket már ki is hallgattak. A lelkész tagadja, hogy ő a szószéket arra használta volna fel, hogy antidinasztikus érzelmeinek kifejezést adjon. (Tolvaj vasutas.) A rendőrség letartóztatta Horváth József péceli születésű, 27 éves magyar államvasúti kocsirendezőt, akit tegnap a Keleti pályaudvaron tetten értek, mikor a hálókocsi-társaság kocsijából különböző tárgyakat lopott. Horvát hónapok óta lopja a vasúti kocsikban elhelyezett holmit. Eddig körülbelül 2000 koronát érő tárgyatvitt el. . . (Száz arany egy szegedi írónak.) A szegedi Dugonics- társaság minden esztendőben 100 aranyat juttat egy-egy kiváló tagjának; az idén, mint értesülünk, Szigethy Vilmos, a kedvelt tárcaíró kapja. Szigethynek különben a tavaszszal jelenik meg A vármegyémből c. novellás kötete Légrády Testvérek kiadásában. (A vasúti kalauz becsülete.) E cimen január 31-iki számunkban megemlékeztünk egy különös esetről, melynek szereplői dr Wertheimstein Henrik főszolgabíró és Hajdú Imre vasúti kalauz voltak. E hirre vonatkozólag a Magyar kir. államvasutak kolozsvári üzletvezetőségétől a következő átiratot kaptuk: A Pesti Hírlap folyó évi január 31-iki 27. számában megjelent a „Vasúti kalauz becsülete“ ciműl közleményre, Hajdú Imre kalauzunk reputációja érdekében kötelességszerűleg közöljük, hogy a tényállás a közölt alakban nem felel meg a valóságnak. Igaz, hogy a kalauz folyó évi január 28-iki 503. számú gyorsvonatnál dr Wertheimstein Henrik főszolgabíró úr érvénytelen arcképes igazolványát jogosan elkobozta és az esedékes menet illetéket tőle beszedte; az is igaz, hogy nevezett főszolgabirfl ar Berettyóújfalu állomáson történt kiszállása után jelentette az állomásfőnöknek, hogy az elkobzott igazolványban egy 500 koronát tartalmazó boríték volt elhelyezve: ezen felszólamlás alapján az állomásfőnök Püspökladány állomáshoz fordult távirati megkereséssel, hol aztán minden kétséget kizáró módon tanult nyilatkozata alapján megállapíttatott, hogy a pénz nem volt az elkobzott igazolványban. A főszolgabíró úr az esetről az üzletvezetőségnekfeljelentést nem tett, azonban február 1-én táviratilag bejelentette, hogy az igazolványban lenni vélt 500 koronát pénztárcájában megtalálta és kérte a kalauz ellen esetleg folyamatba tett eljárásnak beszüntetését. Ezen átirat után csak azt kérdezzük a kolozsvári üzletvezetőségtől, hogy miben nem felel meg hivatkozott közleményünk az átiratban előadott tényállásnak — (1848. és 1867.) Mintha tréfát akarna velünk a sors űzni: most már annyira jutottunk, hogy a 48-as évszámot Ausztria portálja, mi meg a 67-est. A koronázás emlékére kivert osztrák ötkoronásokon ez a két évszám van: 1848—1908., nekik az 1848. az osztrák császár jubileumát jelenti. A jubiláris magyar ötkoronásokon pedig ez van: 1867—1907., nekünk az 1867. a magyar király koronázását hirdeti. Mégis furcsa, hogy az osztrák éremmel kapcsolatos az 1848., a ,,népek hajnalcsillaga“ és a magyar éremmel az 1867., amely a bonyolult nevű Aerenthal külügyminiszter legújabb közjogi kirándulása szerint a birodalmi egység megalapításának esztendeje. Erről álmodnak ők folyton, Ausztria népei a Lajthán odaát, a nagy birodalmi egységről, erről álmodtak már 1848-ban, épen ezért kell folyton résen lennünk, hogy ezt az álmot alaposan kiverjük a fejükből. (Millió válópör.) A családi védelemre alakult amerikai nemzeti liga érdekes statisztikát közöl a tengeren túl végbemenő válópörökről A statisztika szerint az utóbbi húsz évben nem kevesebb, mint egy millió házasságot bontottak föl a bíróságok, tehát épen háromszor annyit, mint 1857—77 között. A liga most kiegészítésképen statisztikát fog közölni a válások okairól. (Az allensteini dráma.) Az Augsburger Abendzig jelenti Allensteinből, hogy az orvosi Szakértők megvizsgálták Schönebeck őrnagy gyilkosát, Göben századost és kijelentették, hogy ez, amikor tettét elkövette, teljesen beszámítható állapotban volt. A főtárgyalást legközelebb kitűzik. (Rablógyilkos férj.) Debrecenből jelentik, hogy Kardos Gyula derecskei lakos elkergette feleségét. Az asszony haza akart menni szüleihez. Az országúton álarcos ember támadta meg, revolverével öt életveszélyes sebet ejtett az asszonyon, mire ez összeesett. Az álarcos az asszony férje volt, aki elrabolta az asszonytól tizenhárom koronáját s elitta. A csendőrök letartóztatták az elvetemült férjet. — (Öngyilkos vasúti hivatalnok.) Székesfehérvárról jelentik: Pintér János 23 éves vasúti hivatalnok szüleinek lakásán agyonlőtte magát, ők ismeretlen. — (Tüzek.) Péntekre virradó éjjel három helyen is volt tűz. Három óra tájban kigyulladt Vollender József bérkocsitulajdonosnak a Mátyás tér 8. sz. alatt levő istállója. A tűzhöz a központi és VIII. kerületi tüzérség vonult ki Blaseknek Hugó tűzoltóparancsnok vezetésével. A nagy szél miatt a tűzoltóknak emberfeletti munkájukba került, hogy a tüzet lokalizálják. A lakóház teteje is lángott fogott már, de a tűzoltók nyomban elfojtották. Az istálló teteje teljesen leégett. Az istállóban több ló és tehén volt. Ezekből három ló és egy tehén a nagy füsttől megfulladt. A többit sikerült megmenteni. Hajnalban Berkes Imre vendéglősnek a Jászberényiút 41. száma alatti szántóföldjén száz kocsira való trágya elégett. A tüzet a X. kerületi tüzőrség eloltotta. Reggel a józsefvárosi teherpályaudvaron a salgótarjániútra nyiló kapu mellett egy őrház-bódé kigyulladt és leégett. A tüzet a központi tüzérség oltotta el.