Pesti Hírlap, 1908. április (30. évfolyam, 80-105. szám)
1908-04-01 / 80. szám
Ny........ 1908. április 1., szerda. PESTI HÍRLAP Országgyűlés. I. keddi ülésen a nemzetiségiek vitték a Vezérszerepet s a balpárt csak statisztált. Ma határozati javaslatokkal obstruáltak. Hodzsa Milány rekordot ért el e téren. Százhatvannégy határozati javaslatot nyújtott be egy és ugyanazon szöveggel, amelyben csak azon képviselők száma változik, akik a sürgősség kimondását kérhetik. Beszéde végén bevallotta nyíltan, hogy az obstrukció lehetőségét akarta biztosítani javaslataival. Részt vettek még a mai vitában: Pap-Csicsó István, Bella Mátyás és Suciu János nemzetiségiek és Bozóky Árpád halpárti képviselő. A többség egyéb dolog híján azon töri fejét, hogy vajon az elnökség hogy fogja szavazás alá bocsátani a marokkói sáskajárásként beözönlő indítványokat, módosításokat és határozati javaslatokat és hogy akad-e majd ember, aki tudni fogja, hogy mikor szavaz, mire szavaz? II. !A képviselőház ülése március 31-én. Elnök: Justh Gyula, majd Návay Lajos. Jegyzők: Szentkirályi Zoltán, Zlinszky István és gróf Thoroczkai Miklós. A kormány részéről jelen vannak: Wekerle Sándor, Kossuth Ferenc, gróf Andrássy Gyula, gróf Zichy Aladár, gróf Apponyi Albert, Günther Antal, Jekelfalussy Lajos és Josipovich Géza. Az ülés d. e. 10 óra 10 perckor kezdődött. Justh Gyula elnök, az ülést megnyitja és hirtelesítteti a múlt ülés jegyzőkönyvét. A házszabályrevizió részletes tárgyalása. Elnek: Következik a házszabályok módosítása tárgyában beadott Nagy Emil-féle indítvány részletes tárgyalásának folytatása. Ki következik szólásra? Jegyző: Pop-Csicsó István! Pop-Csicsó István: T. Ház! Midőn a Nagy Emil-féle házszabályrevizió részletes vitájában részt veszek, úgy tekintem a dolgokat, mint hogyha egy hajó roncsai előtt állanánk. A házszabály a hajó, amely az általános vita bezárásával összeropcsolódott és csak roncsaiban van meg. Mégis felszólalok, hogy legalább minket ne illessen a vád, hogy nem tettünk meg mindent ,a roncsok megmentésére. Egy olyan művet, amelyet Eötvös Károly, az ügyvéd, aki sok mindenféle iratot vett a kezébe, nem tud magának megmagyarázni és nem tud megérteni, azt mi három darabra minden rendszer nélkül szétszaggattuk és azután az ellenzéknek most azzal imponál az elnök, hogy tessék beszélni az első részlethez, de jaj neked, ha a többi részekre is kitérsz. Elnök: Ezt ne is méltóztassék kritika tárgyává tenni, mert ez szigorúan házszabályszerű. Ha el fog térni az első bekezdéstől, akkor figyelmeztetni fogom, sőt esetleg meg fogom vonni a szót. (Helyeslés.) Pap-Csicső István: Ami az első részt illeti, különösen sok szó fér annak technikájához, magyarságához és értelméhez. Ezen szempontokból bírálja az indítvány tárgyalás alatt levő részét. Majd azt mondja, hogy a napot úgy kell beosztani,, hogy nyolc óra maradjon munkára, nyolc óra pihenésre és élelmezésre és nyolc óra nyugalomra. Zajos derültség között fejtegeti a javaslat grammatikai helytelenségeit, miközben a magyar nyelvet valósággal kerékbe töri. Az obstrukció betegsége — úgymond — nem a házszabályokban van, hanem a mi parlamenti életünkben, abban, hogy nincs meg itt a képviselőházban az a többség, amely többség künn létezik. Nincs meg a parlament és a nép között a kapcsolat. Ugron Gábor: Paszulyból való többség! A választókat kell megszámlálni, nem pedig a paszulyt! Lukács László: Nagyon szereti a paszulyt a képviselő úr! Pap-Csicsó István: Maga a belügyminiszter elismerte itt a nyílt parlamentben, hogy bizony ez osztályparlament és hogy a nép teljesen hiányzik innen. Több módosítványt és indítványt nyújt be, s kéri azok kinyomatását. Elnök: Felteszi a kérdést, de a Ház többsége nem kívánja az indítványok kinyomatását. Ki következik? Jegyző: Bella Mátyás! Bella Mátyás: T. Ház! Minden házszabálynak már természeténél fogva legelemibb, elengedhetetlen feltétele, hogy könnyen érthető legyen, hogy mondatszerkezete tiszta, világos, logikus, nem terjengős, hanem tömör, e lehetőleg rövid legyen. Különösen megkívántató, hogy a nyelv szellemének, a mondattannak és nyelvtannak minden tekintetben megfeleljen. (Helyeslés a kezében.) A Nagy Emil-féle házszabályt módosító indítvány első szakasza az említettem kellékek nélkül szűkölködik. Beadott indítványaiban ezen „fogyatékosságok“ megszüntetését kívánja. Kéri módosítványainak kinyomatását. (Helyeslés a nemzetiségieknél.) Elnök: Felteszi a kérdést, de a Ház többsége nem kívánja kinyomatni a módosítványokat. Ki következik? Jegyző: Bozóky Árpád! Bozóky Árpád: T- Ház! Én ugyan abban a véleményben voltam és vagyok, hogy ennek az országgyűlésnek a házszabályokat módosítania nem lett volna szabad, de miután a képviselőház bölcsesége másképen határozott, meghajtok a kényszerűség előtt és belemegyek a részletes tárgyalásba. Egyetlen egy ellenindítványt adok be. Módosítást nem adok be, mert olyan rossz, olyan magyartalan a Nagy Emil-féle javaslat, hogy azon semmiféle módosítással nem lehet segíteni. Ellenindítványom a következő (Olvassa): „150 jelenlevő képviselő írásban benyújtott indítványban kérheti a tárgyalás alatt levő valamely törvényjavaslatnak sürgős tárgyalását. Az indítvány felett a Ház legközelebbi ülésének kezdetén hoz határozatot. Az indítványhoz legfölebb négy képviselő szólhat, kettő mellette, kettő ellenes és az ülés addig be nem zárható, amíg a határozat meg nem hozatott. Sürgős tárgyalás iránt beadott indítvány felett a Ház minden esetben titkos szavazással dönt. A sürgős tárgyalás csak akkor mondható ki, ha a leadott szavazatoknak többsége, de legalább 200 szavazat sürgős tárgyalást kívánta.“ Én feltételezem azt, bármily úton-módon verődik is össze az a többség, hogy akkor, amikor titkos szavazással döntetik el a kérdés, megnyilatkozik minden egyes képviselőnek lelkiismerete minden befolyás nélkül és akkor a nemzetre káros javaslatokra nem lesz kimondva a sürgősség, tehát nem lesz kizárva a szükséges nemzeti ellenállás. Ellenindítványa kinyomatását kéri. Elnök: Felteszi a kérdést, a Ház többsége azonban nem adja meg az engedélyt arra, hogy az ellenindítvány kinyomassék. Szólásra ki következik? Jegyző: Hodzsa Milán! Hodzsa Milán: T. Ház! Nagy örömmel csatlakozom mindazokhoz az indítványokhoz, amelyek abból a célból adattak be, hogy a Nagy Emil-féle indítvány elvégre is magyarosabb alakban módosíttassák át. Sehol sincs az, hogy valamely tárgynak tárgyalása, illetőleg a tanácskozás megkezdése előtt volna szabad javaslatba hozni a tanácskozás sürgősségét. Ez már nem balesetbiztosítás a kormánypártok érdekében, hanem ennél több, ez az ellenzéki kritikának teljes elfojtása. Az elnöki széket Návay Lajos alelnök foglalja el. Hodzsa, Milán: Az olyan házszabály, amely negligálja a kisebbségek jogait és érdekeit, nem, engedhető meg semmiféle parlamentben, de főkép nem a magyar parlamentben, hiszen évezredek példája mutatja és bizonyítja, hogy voltak már pártok, melyek nem Magyarország ügyeinek szolgálatában, hanem idegen érdekek szolgálatában állottak. Kmety Károly: Most is vannak! Hodzsa Milán: Most is vannak, kormánypártiak. Kmety Károly: Nem kormánypártiak, hanem egyes párttöredékek. Hodzsa Milán: Szünetet kér. Elnök: Öt percre felfüggesztem az ülést. Szünet után. Hodzsa Milán: Ez az indítvány oly nagymérvű politikai bizalmat tételez fel a többségi pártok részéről a kormány iránt, hogy én a politikai bizalomnak ezen mérteikét már szinte beteges-nek tartom. Sehol a világon tizenhatórás üléseket a parlamentek nem ismernek. Felkiáltások: De ismernek permanens üléseket ! . Hodzsa Milán: Csakhogy azok nem rendszeresek. Felkiáltások: Ez sem lesz rendszeres! Ez is kivételes lesz! Hodzsa Milán: Az eddig beadott módosítványokkal, amelyeknek igen nagy része alkalmas lett volna az indítvány megjavítására, azokkal szemben, a többség már is jelét adta, hogy azok elfogadását alig remélhetjük. De midőn nem is adok be módosításokat, mégis igyekezni fogok határozati javaslatok alakjában oly intézkedések megtételére adni a Háznak alkalmat, amelyek sikerrel fogják paralizálni . . . Förster Ottó: A paralizis már látszik. (Derültség.) Hodzsa Milán: Személyes kérdésben méltóztatik szólni? Nagyon sajnálom. (Derültség a nemzetiségieknél.) Ezután nem kevesebb, mint 164, azaz százhatvannégy határozati javaslatot nyújt be teljesen egyforma szöveggel, amelyben csak a képviselők száma változik, akik a sürgősséget kérhetik. Felkiáltások: Mentők! Mentők! Hol a Ház orvosa? Meg kell vizsgáltatni elmebeli állapotát! Már ki is vannak nyomatva? (Nagy zaj és kiabálás.) Hodzsa Milán: Miután határozati javaslataim az obstrukció lehetőségének fentartását célozzák, azért adtam be ezen határozati javaslataimból többet, hogy a Ház bölcseségére bízzam, hogy javaslatom, melyiket fogadja el. Elnök: Felteszi a kérdést. A Ház többsége nem kívánja a határozati javaslatokat kinyomatni. Ki következik? Jegyző: Suciu János! (Nagy zaj.) Suciu János: T. Ház! Érthetetlen előttünk az a türelmetlenség, amelylyel felszólalásainkat fogadják. (Nagy zaj.) Elnök (csönget): Csendet kérek. (Folytonos zaj.) Csendet kérek. Kérem Förster képviselő, urat. Suciu János: Az önök idegei már most gyakorlottsággal kellene hogy bírjanak a mások véleményének meghallgatása tekintetében. Gondoljanak az önök obstrukcióira és ne öregedjenek bele ilyen rövid idő alatt a többségi türelemnek gyakorlásába. Egy hang: Más emberek vannak ma! Suciu, János: Más emberek, de ugyanaz a szellem. Könnyű a többségnek, amíg ellenzéki képviselőtársaik itten 10—16 órás ülésekben tapossák a malmot. Az elnök saját tapasztalatából jobban meg tudja állapítani, hogy mennyi ülésezési időt lehet kibírni heteken át és mennyit nem. E tekintetben tehát indítványoznám, hogy a sürgős tárgyalás elrendelésére vonatkozó indítvány... Somogyi Aladár: Nyögje ki már ne! Suciu János: Ha ez parlamentáris kifejezés, nem irigylem a képviselő urat. Elnök (csenget): Somogyi Aladár képviselő urat sértő közbeszólásáért rendreutasítom. Suciu János: Módosítványt nyújt be az ülés meghosszabbítására nézve, majd így folytatja: És most áttérek . . . Förster Ottó: Melyik vallásra? (Derültség.) Suciu János: ... a Nagy Emil-féle politikai vallásellenes indítvány negyedik mondatára. Ezután benyújt még egy pár módosítványt, s azok kinyomatását kéri. (Helyeslés a középen. Zaj.) Elnök: Felteszi a kérdést, de a többség nem kívánja kinyomatni ezeket az indítványokat se. A szerdai napirend. Elnök: Javaslom, hogy a Ház legközelebbi ülését szerdán, április 1-én, d. e. 10 órakor tartsa, napirendje legyen: 1. Elnöki előterjesztések és irományok bemutatása. 2. Az interpellációs- és indítványkönyv felolvasása. 3. Nagy Emil képviselő indítványa a házszabályok módosítása tárgyában. (Helyeslés.) Az ülést bezárom. Az ülés d. u. 1 óra 55 perckor ért véget. A helyzet: Kossuth a királynál. Kossuth Ferenc kereskedelmi miniszter Szterényi József államtitkár kíséretében kedden délután Bécsbe utazott és szerdán délelőtt audiencián jelenik meg az uralkodó előtt és szerdán délután szándékszik visszautazni Budapestre. Kossuth bécsi útjáról a következő félhivatalos jelentés ad hírt: Kossuth Ferenc kereskedelemügyi miniszter kedden délután 5 óra 15 perckor Bécsbe utazott és szerdán délelőtt külön kihallgatáson jelenik meg a király előtt- A kereskedelemügyi miniszternek ez a kihallgatása már körülbelül tíz nappal előbbre volt tervbe véve, de akkor a király gyöngélkedésére való tekintettel elmaradt. Íme, mily gyorsan beigazolódott, hogy a Wekerle vasárnapi audienciáján történtekre nézve csak ez audiencia hatásából lehet következtetni. Első hatása pedig az, hogy Kossuth is Bécsbe ment a király elé. Kossuth bécsi audienciáját már napokkal ezelőtt jeleztük és ugyanakkor megírtuk azt is, hogy előzetesen Wekerle fog a király előtt megjelenni. E ténynek bekövetkezése természetesen föléleszti ismét azokat a várakozásokat, melyeket Kossuth bécsi útjához fűzni kell. Kétségtelen ez audiencia lényeges célja elé ezúttal is :a „folyó ügyekről való referálás“ kulisszáját tolják. De bizonyos, hogy Kossuth kihallgatása elsősorban a delegáció közeli egybehívása és ezzel kapcsolatosan a tiszti fizetésemelés ügyében történik, mely utóbbi ügy esetleg a katonai kérdések egész komplexumára is kihat. Kossuth bécsi útjának a legközelebbi delegációval való szoros kapcsolata kitűnik az alábbi félhivatalos cáfolatból is: ____