Pesti Hírlap, 1908. november (30. évfolyam, 262-286. szám)
1908-11-21 / 279. szám
-IO PESTI HÍRLAP 1908. november 21., szombat. Törvénykezés. — Csathó Ferenc titkos tanácsos. A hivatalos lap pénteki számajelenti, hogy a király Csathó Ferencnek, a budapesti királyi Ítélőtábla elnökének, a titkos tanácsosi méltóságot adományozta. Csathó Ferenc Nagyváradon született 1845 június 20-én. Középiskolai tanulmányait a nagyváradi premontrei főgimnáziumban, a jogot Nagyváradon és a pozsonyi jogakadémián végezte. Tanulmányainak befejeztével 1868-ban Nagyvárad város aljegyzőjévé, egy évvel később pedig városi tanácsnokká választották meg. 1871-ben a királyi bíróságok szervezése alkalmával a nagyváradi törvényszéknél albiró, röviddel utóbb pedig törvényszéki biró lett. 1881-ben e minőségében a budapesti kir. Ítélőtáblához rendelték be és 1884-ben Ítélőtáblás íróvá nevezték ki. 1801-ben a királyi táblák decentralizációja alkalmával a debreceni királyi táblán tanácselnök, 1898-ban curiai biró, 1896-ban a marosvásárhelyi Ítélőtábla elnöke, három évvel később pedig a szegedi kir. Ítélőtábla elnöke lett. 1001 április 13-án curiai tanácselnökké neveztetett ki és három áron át volt a IV. polgári (váltó) tanács elnöke. 1904-ben, amidőn a budapesti kir. Ítélőtábla elnöki állása Oberschall Adolfnak a Curia másodelnökévé történt kinevezése következtében megüresedett, a király erre az állásra őt nevezte ki és ekkor nyerte el hivatalánál fogva a főrendi tagsági jogosultságot. A budapesti kir. ítélőtábla pénteken délben testületileg üdvözölte elnökét, Csathó Ferencet, abból az alkalomból, hogy ő felsége őt a felső titkos tanácsosi méltósággal felruházta. A köszöntő beszédet Frenreisz István mint legidősebb tanácselnök tartotta, amelyre az ünnepelt, a leufolsó helyről érkező kitüntetést a bíróság érdeméül róva föl meghatottan mondott köszönetet. — Esküdt bírósági elnökök. A kolozsvári kir. Ítélőtábla elnöke a kolozsvári kir. Ítélőtábla területén levő besztercei, dési, dévai, gyulafehérvári, kolozsvári, nagyszebeni és tordai kir. törvényszékeknél szervezett esküdtbiróságok elnökeit és ezek helyetteseit az 1909. év tartamára az alábbiak szerint jelölte ki: A besztercei kir. törvényzéknél elnök: Rendeli Domonkos törvényszéki elnök, helyettese: Köszöni Lajos törvényszéki biró. A dési kir. törvényszéknél elnök: dr Koller Kálmán törvényszéki elnök, helyettese: Aknay Ferenc kir. törvényszéki biró. A dévai kir. törvényszéknél elnök: dr Pap Domokos kir. törvényszéki elnök, helyettese: Veress József kir. ítélőtáblái bírói címmel és jelleggel felruházott kir. törvényszéki biró. A gyulafehérvári kir. törvényszéknél elnök: Kemes Sámuel curiai birói címmel és jelleggel felruházott kir. törvényszéki elnök, helyettese: Korbuly Ignác kir. ítélőtáblái birói címmel és jelleggel felruházott kir. törvényszéki biró. A kolozsvári kir. törvényszéki elnök: báró Jivdnyánszky Béla kir. curiai birói címmel és jelleggel felruházott kir. törvényszéki elnök, helyettese: Kerekes János kir. törvényzéki biró. A nagyszebeni kir. törvényszéknél elnök: dr Kemény Gyula törvényszéki elnök, helyettese: Mihály Dezső kir. Ítélőtáblás birói cimmel és jelleggel felruházott kir. törvényszéki biró. A tordai kir. törvényszéknél elnök: Szász Iván kir. törvényszéki elnök, helyettese: dr Újvárosi Miklós kir. törvényszéki biró. — Az önálló Magyar Nemzeti Bank ügynöke. Nagyszabású szédelgés nyomára jutott a rendőrség ez év január havában Bagyiszky József férjeimóm folytán. Bagyinszkyvel pans szólta, hogy Wiesner Károly nevű foglalkozás nélküli tanító azzal a hitegetéssel, hogy megteszi őt az alapítandó önálló magyar nemzeti bank részvényesévé, s onnan olcsó kölcsönt szerez neki, kicsalt tőle ezen ürügy alatt 1200 koronát. Mikor többszöri sürgetése iacára a kölcsönt nem kapta meg, visszakövetelte pénzét. Wiesner ekkor azzal a biztatással igyekezett őt lecsendesíteni, hogy a jelzett összeg fejében háromszor annyi hamis pénzt ad neki. Hasonló módon csapta be Wiesner Miskolczi József tápióhalmosi földművest, akitől ezen ürngv alatt ötszáznegyven koronát csalt ki. A rendőrség megállapította, hogy Wiesner Károly, aki Ausztria területéről ki van tiltva és aki Ausztriában csalásért már többször büntetve volt, rendszeresen foglalkozik feleségével együtt hasonló csalások elkövetésével. De kiderítette a nyomozás azt is, hogy ez év január 25-ikén Jászberényben egy nyilvános házban az ottani rendőrség egy feltünően költekező urat szólított föl igazolásra. Ez az ember magát Kozma Dezső zentai lakosnak mondotta. S e névre szóló több okiatot is mutatott föl igazolásul. Ezzel szemben azonban csakhamar megállapittatott, hogy valódi neve ifjabb Németi György és hogy szentmiklósi lakos. Egy időben rendőrtisztviselő is volt, de különféle üzelmei miatt elcsapták. Ennek az állítólagos Kozma Dezsőnek ruhája alatt megmotoztatása alkalmával 79 darab buszkoronás, 6 darab ötvenkoronás bankjegyhamisítványt találtak. A vele levő Szajka János földmivesnél 87 darab hamis ötkoronás bankjegyet fedeztek föl. A kihallgatott tanúk vallomásaiból kiderült, hogy az állítólagos Kozma Dezső valódi nevén ifjabb Németi György, játszotta állandóan a pesti nagyságos urnák szerepét. A hamis pénzen való csalásokon Wiesner Károlyival s ennek feleségével szokott együttműködni. A hamis bankjegyek ügyében megindított nyomozás kiderítette, hogy Jászberényben egy jól szervezett hamis bankókészítő műhelyt rendeztek be ifjabb Németi György és Wiesner. Ennek a bankóhamisító társaságnak tagjai voltak még Szajka János, Cserta József, Koháry Illés, Csányi János jászberényi földmivesek, Halászi Ferenc tápiói földmives, Gulyás Pál harmosi csősz, Cimbalek Ernán, jászberényi szücsmester, Baranyi János földmives és Szajka Jánosné született Klinkó Bella földmivesnő. Ezek ellen a kir. ügyészség mint tettestársak ellen pénzhamisítási bűntette miatt emelt vádat, Wiesner Károlyné élén pedig csalás büntette miatt. A vádirat ellen a terheltek ügyvédjük, dr Földes Árpád és dr Weisz Ödön utján kifogásokkal éltek. Ezen kifogásukat pénteken tárgyalta a törvényszék vádtanácsa dr Langer Jenő elnöklete alatt. A törvényszék valamennyi terheltet vád alá helyezte. — Örült a vasúti kocsiban. Kilencvenezer koronás kártérítési pert indított N. Henrik a soproni város főorvos és a vasút ellen, azt adván elő keresetében, hogy 1906 február hó 20-án, délután 3 óra után, felszállott a Kismarton felé induló személyvonatnak egy harmadosztályú kocsijába és abban a középső nem dohányzik részére szolgáló fülkében helyezkedett el: alig hagyta el a vonat a soproni állomást, a szomszédos női szakaszból egy férfi és egy nő átjöttek a nem dohányzók fülkéjébe és ott elbeszéltek, hogy a szomszédos női szakaszt azért hagyták el, mert ott 3 év dühöngő őrült van. Felperesre ez a hír nyomasztólag hatott és nagy félelem vett rajta erőt, egyszerre csak kimúlott a női szakaszba vezető ajtó és ott megjelent 11. .Sándor elmebajos, akit ez alkalommal a pozonyi elmegyógyintézetbe szállították, zordon tekintetét mereven a felperesre szegezi, mire felperes kirohant a kocsi külső folyosóján, hogy a vészféket meghúzza; az őrült utánamnent, fenyegető mozdulatokkal követte a felperest, aki miután vészféket a kocsiban nem talált, máskép nem tudott menekülni az őrült elöl, minthogy kiugrott a robogó vonatból, minek következtében oly súlyos agyrázkódást szenvedett, hogy három hónapon át élet-halál között tolt, a feje egészen eltorzíttatott és kínzó fájdalmai még egyre tartanak. Felperes most kártérítés iránt indított pert, az ő megsérüléséért vétkes gondatlansággal terhelvén elsősorban a városi főorvost, kinek tudnia kellett, hogy N. Sándor dühöngő őrült és ennek dacára nem gondoskodott arról, hogy vasúti szállításánál legalább két kísérője legyen, a vasút felelősségét azért tartotta megállapítandónak, mert a kérdéses személykocsiban vészfék nem volt és mert alkalmazottjai nem gondoskodtak arról, hogy NI. Sándor a többi utazótól elkülönítve szállíttassák. A soproni kir. törvényszék mint az Ügyvédek Lapja írja, felperesi keresetével elutasította, mert a kihallgatott tanúk igazolták, hogy az elmebeteg a kérdéses utazás alkalmával teljesen csendesen viselkedett és sem szóval, sem tetet olyat, nem tett, ami okot szolgáltatott volna alapos félelemre, még kevésbbé arra, hogy felperes tőle megrémüljön és hogy előle minden áron, még vonatról való leugrás útján is,menekülni kényszerüljön. Az a tény, hogy felperes a kocsiból kiugrott, az ő túlbeteges idegzetének és képzelődésének tulajdonítható, megsérülését tehát a saját hibája okozván, kárt nem követelhet. A budapesti kir. Ítélőtábla és a m. kir. Curia is a napokban helybenhagyták az első biróság ítéletét. — Börtönre ítélt kereskedők. Az 1905. év tavaszán nagy feltűnést keltett kereskedői körökben a Npumajin és Weisz .divatáru kereskedőcég csődbejutása. A csődleltározásnál 87.000 korona értékű áru- és 270.0(h) korona künlevőséget találtak. A csődtömeg értékesítése 45.000 koronát eredményezett. A hitelezők feljelentésére csalárd bukás bűntette miatt indult meg a bűnvádi eljárás a cégtulajdonosok, Neumann Fülű,) és Weisz Béla ellen. Velük együtt a vádlottak padjára került egyik alkalmazottjuk, Wiesenfeld Fdlr is bűnrészességgel vádolva. A budapesti büntető törvényszék három napon át tárgyalta ez a bukási bűnügyet Szepessy István elnöklete alatt. A tárgyaláson a vádlottak azzal védekeztek, hogy üzletük az 1905. évi ipari pangás következtében akadt meg készletügyletekkel foglalkozván, a csőd folyása nem volt alkalmuk a 20.000 korona tételben, legnagyobb részben a munkásosztálynál kanyvű követeléseiket beszedni, és így a követelések legnagyobb részben veszendőbe mentek. Védelmükre se hozták, hogy 87.000 korona értékű áruraktárt hoz jutottak a tömeggondnok rendelkezésére, amit alig tettek volna, ha csalárd módon hitelezőiket meg akarták volna károsítani. S ha fizetési zavaraikban kisebb árutételeket el is zálogosítottak ezt azért tették, hogy az így szerzett pénzt hitelezőik kielégítésére fordítsák. A bpesti Hitelezői Védegylet nevében dr Fried Vilmos ezért a cég tagjainak megbüntetését nem is kérte, mivel beigazoltnak látta, hogy a vagyonbukottak maguknak vagyoni előnyöket eljárásukkal nem szereztek, s a hitelezőknek 45 százalékos kiegyezést ajánlottak fel. A kihallgatott Kempner és Pintenics könyvszakértők vagyonhiányt tényleg meg sem állapítottak, csak-/ “ s -zabálytalanságokra utaltak, amelyek folytán a vagyoni állapot tisztítása nehézségekbe ütközött. Dr Okolicsányi tömeggondnok jelentése szerint a hitelezők a csőldvagyonból 10— 12 százalékos quótát fognak kapni. A törvényszék dr Aczél kir. ügyész vádbeszédje és dr Dashegyi Gyula és dr Wenczel Árpád védők meghallgatása után Neumann Fülöpöt és Weisz Bélát csalárd bukásért egy-egy évi börtönre, Rosenfeld Edét, pedig, mint bűnsegédet 10 havi börtönre ítélte. Az ítélet ellen az ügyész, valamint a vádlottak és védők is felebbeztek. — A papok ellensége. A Társadalmi Forradalom című lapnak 1908. évi február 14-ikén megjelent számában ,,Lehet-e a vallás magánügy?“ című cikkben erős támadást intézett Weisz Jenő betűszedő a katholikus klérus ellen. A cikk tartalma miatt a kir. ügyészség sajtóvétségért perbe fogta Weisz Jenőt, akinek ügyét pénteken tárgyalta az esküdtbiróság Zsitvay Leó elnöklete alatt. A bíróság a vádlottat öt hónapi államfogházra és 600 korona pénzbüntetésre ítélte. — Inzultált biró. A máramarosmegyei rahói járásbirósági hivatal a múlt évben csúnya botránynak volt színhelye. Dr Kaál Elek ügyvéd tárgyalt Aczél Gyula járásbiró előtt. Az ügyvéd kikelt a biró tárgyalási modora ellen, sőt miután rendre utasították, odakiáltott a bírónak: — Ilyen gazember még nem ült birói széken! A biró a súlyos inzultus után ki akarta dobatni a magáról megfeledkezett ügyvédet, mire dr Kaál odarohant a bíróhoz és pofonütötte. A bíró feljelentésére a mármarosszigeti kir. törvényszék dr Kaál ügyvédet hatóság elleni erőszak vétségéért és két rendbeli rágalmazásért két heti fogházra és 200 korona pénzbüntetésre ítélte. A debreceni tábla a vádlott ügyvddel szemben nem látta fennforogni a hatóság elleni erőszak vétségét és csupán a rágalmazásban mondotta ki vétkesnek, miért is a fogházbüntetés mellőzésével mindössze 800 korona pénzbüntetésre ítélte dr Kaál Eleket. A kir. Curia pénteken Bernáth Géza elnöklete alatt tárgyalta a főügyészségnek a büntetés súlyosbítása és minősítése miatt benyújtott semmiségi panaszt. A legfelsőbb bíróság dr Baumgarten Izidor koronaügyész-helyettes indítványára megsemmisítette a kir. tábla ítéletét és a vádlott ügyvédet hatóság elleni erőszak és rágalmazás vétségeiért jogerősen 15 napi fogházra és 200 korona pénzbüntetésre ítélte. Az ügyvédi kamara közgyűlése. A budapesti ügyvédi kamara holnap, e hó 21-én, szombaton délután folytatólagos közgyűlést tart, amelyen a gyám- és nyugdíjintézeti közgyűlési tagok választásának eredményét hirdetik ki. Hir szerint a kamara tagjai lelkes ovációkra készültek Szivák Imre elnök mellett és nagy számban fognak megjelenni a közgyűlésen. Csalással vádolt orvos, Wolner György debreceni artista nemrégiben büntetői jelentést tett csalás miatt Kovács I. Izsó fővárosi orvos'"ellen. Panaszában előadta, hogy a feljelentett orvos hangzatos hirdetései folytán egy alkalommal megvizsgáltatta magát Kovács I. Izsóval, aki vérelsűrűsödést konstatált nála. 100 korona orvosi honorárium ellenébe egy nagy láda medicinát küldött neki azzal az utasítással, hogy ezen orvoságokkal kenje be testét. Meg is fogadta ezt az utasítást, de vesztére, mert a veszedelmes orvosság annyira öszszemarta testét, hogy súlyos beteg lett utána. Most aztán visszakövetelte az orvostól a 100 koronának legalább fele részét, de az orvos ezt nem adta viszsza neki, mire megtette ellene a feljelentést. A budapesti büntető törvényszéken Krezsák bíró előtt, pénteken volt kitűzve a szakértői szemle az orvos által küldött medicinákra. A szemlén megjelent dr Minich Károly törvényszéki szakértő, aki azonban végleges véleményt nem tudott mondani ez alkalommal, mert szükégesnek tartotta előbb, hogy Ko- Az orvosok egyetértenek abban, hogy reuma, osuz, köszvény, ischlasnál a legbiztosabb gyógyeredmény bérfürdők használatától várható- Ily fürdőket otthon bármely szobában vehetünk a ,,Lanstas*‘ szoba gőz- és hőlégfürdő készülékben, megtakarítván a költséges nyári fürdőzést. A „Sanitas“ hatásánál, kényelme«« volta és tartósságánál fogva a* Ideája minden ilynemű készüléknek* kapható havi részletlefizetésre, valamint 8 napi próbára is. Ezernyi elismerő és köszönő levelet tartalmazó ismertető könyvemet kívánatra ingyen és bérm* küldöm. FÖRSTNER ALADÁR , „SHIIV szoba-gőzfürdők gyára Budapest, VII., Alsóerdősor 30 D. szám. A legrégibb és legnagyobb vállalat e szakmában. Értéktelen utánzat sok van forgalomban! Vigyázat!