Pesti Hírlap, 1908. november (30. évfolyam, 262-286. szám)

1908-11-21 / 279. szám

-IO PESTI HÍRLAP 1908. november 21., szombat. Törvénykezés. — Csathó Ferenc titkos tanácsos. A hivata­los lap pénteki száma­­jelenti, hogy a király Csathó Ferencnek, a budapesti királyi Ítélőtábla elnökének, a titkos tanácsosi méltóságot adományozta. Csathó Ferenc Nagyváradon született 1845 június 20-én. Középiskolai tanulmányait a nagyváradi premon­trei főgimnáziumban, a jogot Nagyváradon és a po­zsonyi jogakadémián végezte. Tanulmányainak be­fejeztével 1868-ban Nagyvárad város aljegyzőjévé, egy évvel később pedig városi tanácsnokká vá­lasztották meg. 1871-ben a királyi bíróságok szer­vezése alkalmával a nagyváradi törvényszéknél al­­biró, röviddel utóbb pedig törvényszéki biró lett. 1881-ben e minőségében a budapesti kir. Ítélőtáb­lához rendelték be és 18­84-ben Ítélőtáblás­­ íróvá ne­vezték ki. 18­01-ben a királyi táblák decentralizá­ciója alkalmával a debreceni királyi táblán tanács­elnök, 1898-ban curiai biró, 1896-ban a marosvá­sárhelyi Ítélőtábla elnöke, három évvel később pedig a szegedi kir. Ítélőtábla elnöke lett. 1001 április 13-án curiai tanácselnökké neveztetett ki és h­árom áron át volt a IV. polgári (váltó) tanács elnöke. 1904-ben, amidőn a budapesti kir. Ítélőtábla elnöki állása Oberschall Adolfnak a Curia másodelnökévé történt kinevezése következtében megüresedett, a király erre az állásra őt nevezte ki és ekkor nyerte el hivatalánál fogva a főrendi tagsági jogosultsá­got. A budapesti kir. ítélőtábla pénteken délben testületileg üdvözölte elnökét, Csathó Ferencet, abból az alkalomból, hogy ő felsége őt a felső tit­kos tanácsosi méltósággal felruházta. A köszöntő beszédet Frenreisz István mint legidősebb tanács­elnök tartotta, amelyre az ünnepelt, a leufolsó hely­ről érkező kitüntetést a bíróság érdeméül róva föl meghatottan mondott köszönetet. — Esküdt bírósági elnökök. A kolozsvári kir. Ítélőtábla elnöke a kolozsvári kir. Ítélőtábla terüle­tén levő besztercei, dési, dévai, gyulafehérvári, ko­lozsvári, nagyszebeni és tordai kir. törvényszékek­nél szervezett esküdtbiróságok elnökeit és ezek he­lyetteseit az 1909. év tartamára az alábbiak szerint jelölte ki: A besztercei kir. törvényzéknél elnök: Rende­li Domonkos törvényszéki elnök, helyettese: Köszöni Lajos törvényszéki biró. A dési kir. törvényszéknél elnök: dr Koller Kálmán törvényszéki elnök, helyettese: Ak­nay Fe­renc kir. törvényszéki biró. A dévai kir. törvényszéknél elnök: dr Pap Do­mokos kir. törvényszéki elnök, helyettese: Veress József kir. ítélőtáblái bírói címmel és jelleggel fel­ruházott kir. törvényszéki biró. A gyulafehérvári kir. törvényszéknél elnök: Kemes Sámuel curiai birói címmel és jelleggel fel­ruházott kir. törvényszéki elnök, helyettese: Kor­­buly Ignác kir. ítélőtáblái birói címmel és jelleggel felruházott kir. törvényszéki biró. A kolozsvári kir. törvényszéki elnök: báró Jivdnyánszky Béla kir. curiai birói címmel és jel­leggel felruházott kir. törvényszéki elnök, helyet­tese: Kerekes János kir. törvényzéki biró. A nagyszebeni kir. törvényszéknél elnök: dr Kemény Gyula törvényszéki elnök, helyettese: Mi­­hály Dezső kir. Ítélőtáblás birói cimmel és jelleggel felruházott kir. törvényszéki biró. A tordai kir. törvényszéknél elnök: Szász Iván kir. törvényszéki elnök, helyettese: dr Újvá­rosi Miklós kir. törvényszéki biró. — Az önálló Magyar Nemzeti Bank ügynöke. Nagyszabású szédelgés nyomára jutott a rendőr­ség ez év január havában Bagyi­­szky József fér­jeim­­óm folytán. Bagyinszkyv­el pans szólta, hogy Wiesner Károly nevű foglalkozás nélküli tanító azzal a hitegetéssel, hogy megteszi őt az alapí­tandó önálló magyar nemzeti bank részvényesévé, s onnan olcsó kölcsönt szerez neki, kicsalt tőle ezen ürügy alatt 1200 koronát. Mikor többszöri sürgeté­se iacára a kölcsönt nem kapta meg, visszakövetel­te pénzét. Wiesner ekkor azzal a biztatással igye­kezett őt lecsendesíteni, hogy a jelzett össz­eg fejé­ben háromszor annyi hamis pénzt ad neki. Ha­sonló módon csapta be Wiesner Miskolczi József tápióhalmosi földművest, akitől ezen ürn­g­v alatt ötszáznegyven koronát csalt ki. A rendőrség meg­állapította, hogy Wiesner Károly, aki Ausztria te­rületéről ki van tiltva és aki Ausztriában csalá­sért már többször büntetve volt, rendszeresen fog­lalkozik feleségével együtt hasonló csalások elkö­vetésével. De kiderítette a nyomozás azt is,­ hogy ez év január 25-ikén Jászberényben egy nyilvános házban az ottani rendőrség egy feltünően költeke­ző urat szólított föl igazolásra. Ez az ember ma­gát Kozma Dezső zentai lakosnak mondotta. S e névre szóló több okiatot is mutatott föl igazolásul. Ezzel szemben azonban csakhamar megállapitta­­tott, hogy valódi neve ifjabb Németi György és hogy szentmiklósi lakos. Egy időben rendőrtiszt­­viselő is volt, de különféle üzelmei miatt elcsap­ták. Ennek az állítólagos Kozma Dezsőnek ruhája alatt megmotoztatása alkalmával 79 darab busz­­koronás, 6 darab ötvenkoronás bankjegyhamisít­­ványt találtak. A vele levő Szajka János földmi­­vesnél 87 darab hamis ötkoronás bankjegyet fe­deztek föl. A kihallgatott tanúk vallomásaiból ki­derült, hogy az állítólagos Kozma Dezső valódi nevén ifjabb Németi György, játszotta állandóan a pesti nagyságos urnák szerepét. A hamis pénzen való csalásokon Wiesner Károlyival s ennek fele­ségével szokott együtt­működni. A hamis bankje­gyek ügyében megindított nyomozás kiderítette, hogy Jászberényben egy jól szervezett hamis ban­­kókészítő műhelyt rendeztek be ifjabb Németi György és Wiesner. Ennek a bankóhamisító tár­saságnak tagjai voltak még Szajka János, Cserta József, Kohár­y Illés, Csányi János jászberényi földmivesek, Halászi Ferenc tápiói földmives, Gu­lyás Pál harmosi csősz, Cimbalek Ernán, jászberé­nyi szücsmester, Baranyi János földmives és Szaj­­ka Jánosné született Klinkó Bella földmivesnő. Ezek ellen a kir. ügyészség mint tettestársak el­len pénzhamisítási bűntette miatt emelt vádat, Wiesner Károlyné élén pedig csalás büntette miatt. A vádirat ellen a terheltek ügyvédjük, dr Földes Árpád és dr Weisz Ödön utján kifogásokkal éltek. Ezen kifogásukat pénteken tárgyalta a törvény­szék vádtanácsa dr Langer Jenő elnöklete alatt. A törvényszék valamennyi terheltet vád alá helyezte. —­ Örült a vasúti kocsiban. Kilencvenezer koronás kártérítési pert indított N. Henrik a sop­roni város főorvos és a vasút ellen, azt adván elő keresetében, hogy 1906 február hó 20-án, délután 3 óra után, felszállott a Kismarton felé induló sze­mélyvonatnak egy harmadosztályú kocsijába és ab­ban a középső nem­ doh­ányzik részére szolgáló fül­kében helyezkedett el: alig hagyta el a vonat a soproni állomást, a szomszédos női szakaszból egy férfi és egy nő átjöttek a nem dohányzók fülkéjé­be és ott elbeszéltek, hogy a szomszédos női szakaszt azért hagyták el, mert ott 3 év dühöngő őrült van. Felperesre ez a hír nyomasztólag hatot­t és nagy fé­lelem vett rajta erőt, egyszerre csak kimúlott a női szakaszba vezető ajtó és ott megjelent 11. .Sán­dor elmebajos, akit ez alkalommal a pozonyi elme­gyógyintézetbe szállítot­ták, zordon tekintetét mere­ven a felperesre szegezi, mire felperes kirohant a kocsi külső folyosóján, hogy a vészféket meghúz­za; az őrült utána­mnent, fenyegető mozdulatokkal követte a felperest, aki miután vészféket a kocsi­ban nem talált, máskép nem tudott menekülni az őrült elöl, minthogy kiugrott a robogó vonatból, minek következtében oly súlyos agyrázkódást szen­vedett, hogy három hónapon át élet-halál között tolt, a feje egészen eltorzíttatott és kínzó fájdal­mai még egyre tartanak. Felperes most kártérítés iránt indított pert, az ő megsérüléséért vétkes gon­datlansággal terhelvén elsősorban a városi főorvost, kinek tudnia kellett, hogy N­. Sándor dühöngő őrült és ennek dacára nem gondoskodott arról, hogy vasúti szállításánál legalább két kísérője le­gyen, a vasút felelősségét azért tartotta megálla­­pítandónak, mert a kérdéses személykocsiban vész­­fék nem volt és mert alkalmazottjai nem gondos­kodtak arról, hogy NI. Sándor a többi utazótól el­különítve szállíttassák. A soproni kir. törvényszék mint az Ügyvédek Lapja írja, felperesi kereseté­vel elutasította, mert a kihallgatott tanúk igazol­ták, hogy az elmebeteg a kérdéses utazás alkalmával teljesen csendesen viselkedett és sem szóval, sem tet­et olyat, nem tett, ami okot szolgáltatott volna alapos félelemre, még kevésbbé arra, hogy felperes tőle megrémüljön és hogy előle minden áron, még vonatról való leugrás útján is,­menekülni kénysze­rüljön. Az a tény, hogy felperes a kocsiból kiug­rott, az ő túlbeteges idegzetének és képzelődésének tulajdonítható, megsérülését tehát a saját hibája okozván, kárt nem követelhet. A budapesti kir. Íté­lőtábla és a m. kir. Curia is­ a napokban helyben­hagyták az első biróság ítéletét. — Börtönre ítélt kereskedők. Az 1905. év tavaszán nagy feltűnést keltett kereskedői körökben a Npum­ajin és Weisz .divatáru kereskedőcég csőd­­bejutása. A csődleltározásnál 87.000 korona értékű áru- és 270.0(h) korona künlevőséget találtak. A csődtömeg értékesítése 45.000 koronát eredménye­zett. A hitelezők feljelentésére csalárd bukás bűn­tette miatt indult meg a bűnvádi eljárás a cégtu­lajdonosok, Neumann Fülű,)­ és Weisz Béla ellen. Velük együtt a vádlottak padjára került egyik al­kalmazottjuk, Wiesenfeld Fdlr is bűn­részességgel vá­dolva. A budapesti büntető törvényszék három na­pon át tárgyalta ez a bukási bűnügyet Szepessy István elnöklete alatt. A tárgyaláson a vádlottak­ azzal védekeztek, hogy üzletük az 1905. évi ipari pangás következtében akadt meg készletü­gyletek­­kel foglalkozván, a csőd folyá­sa nem volt alkalmuk a 20.000 korona tét­elben, legnagyobb részben a munkásosztálynál kan­yvű követeléseiket beszedni, és így a követelések legnagyobb részben veszendőbe mentek. Védelmükre se hozták, hogy 87.000 koro­na értékű áruraktárt hoz jutottak a tömeggondnok rendelkezésére, amit alig tettek volna, ha csalárd módon hitelezőiket meg akarták volna károsítani. S ha fizetési zavaraikban kisebb árutételeket el is zálogosítottak ezt azért tették, hogy az így szerzett pénzt hitelezőik kielégítésére fordítsák. A bpesti Hitelezői Védegylet nevében dr Fried Vilmos ezért a cég tagjainak megbüntetését nem is kérte, mivel beigazoltnak látta, hogy a vagyonbukottak maguk­nak vagyoni előnyöket eljárásukkal nem szereztek, s a hitelezőknek 45 százalékos kiegyezést ajánlottak fel. A kihallgatott Kempner és Pintenics könyv­­szakértők vagyonh­iányt tényleg meg sem állapítot­tak, csak-/ “ s -zabálytalanságokra utaltak, amelyek folytán a vagyoni állapot tisztítása­ nehéz­ségekbe ütközött. Dr Okolicsányi tömeggondnok jelentése szerint a hitelezők a csőldvagyonból 10— 12 százalékos quótát fognak kapni. A törvényszék dr Aczél kir. ügyész vádbeszédje és dr Dashegyi Gyula és dr Wenczel Árpád védők meghallgatása után Neumann Fülöpöt és Weisz Bélát csalárd bu­kásért egy-egy évi börtönre, Rosenfeld Edét, pedig, mint bűnsegédet 10 havi börtönre ítélte. Az ítélet ellen az ügyész, valamint a vádlottak és védők is felebbeztek. — A papok ellensége. A Társadalmi Forra­dalom című lapnak 1908. évi február 14-ikén meg­jelent számában ,,Lehet-e a vallás magánügy?“ cí­mű cikkben erős támadást intézett Weisz Jenő be­tűszedő a katholikus klérus ellen. A cikk tartalma miatt a kir. ügyészség sajtóvétségért perbe fogta Weisz Jenőt, akinek ügyét pénteken tárgyalta az eskü­dtbiróság Zsitvay Leó elnöklete alatt. A bíró­ság a vádlottat öt hónapi államfogházra és 600 ko­rona pénzbüntetésre ítélte. — Inzultált biró. A máramarosmegyei rahói járásbirósági hivatal a múlt évben csúnya botrány­nak volt színhelye. Dr Kaál Elek ügyvéd tárgyalt Aczél Gyula járásbiró előtt. Az ügyvéd kikelt a bi­ró tárgyalási modora ellen, sőt miután rendre uta­sították, odakiáltott a bírónak: — Ilyen gazember még nem ült birói széken! A biró a súlyos inzultus után ki akarta do­batni a magáról megfeledkezett ügyvédet, mire dr Kaál odarohant a bíróhoz és pofonütötte. A bíró feljelentésére a mármarosszigeti kir. törvényszék dr Kaál ügyvédet hatóság elleni erő­szak vétségéért és két rendbeli rágalmazásért két heti fogházra és 200 korona pénzbüntetésre ítélte. A debreceni tábla a vádlott ügyvddel szemben nem látta fennforogni a hatóság elleni erőszak vétségét és csupán a rágalmazásban mondotta ki vétkesnek, miért is a fogházbüntetés mellőzésével mindössze 800 korona pénzbüntetésre ítélte dr Kaál Eleket. A kir. Curia pénteken Bernáth Géza elnöklete alatt tárgyalta a főügyészségnek a büntetés súlyosbítása és minősítése miatt benyújtott semmiségi panaszt. A legfelsőbb bíróság dr Baumgarten Izidor korona­­ügyész-helyettes indítványára megsemmisítette a kir. tábla ítéletét és a vádlott ügyvédet hatóság el­leni erőszak és rágalmazás vétségeiért jogerősen 15 napi fogházra és 200 korona pénzbüntetésre ítélte.­­ Az ügyvédi kamara közgyűlése. A buda­pesti ügyvédi kamara holnap, e hó 21-én, szombaton délután folytatólagos közgyűlést tart, amelyen a gyám- és nyugdíjintézeti közgyűlési tagok válasz­tásának eredményét hirdetik ki. Hir szerint a ka­mara tagjai lelkes ovációkra készül­tek Szivák Im­re elnök mellett és nagy számban fognak megjelen­ni a­ közgyűlésen.­­ Csalással vádolt orvos, Wolner György debreceni artista nemrégiben büntető­­i jelentést tett csalás miatt Kovács I. Izsó fővárosi orvos'"el­len. Panaszában előadta, hogy a feljelentett orvos hangzatos hirdetései folytán egy­ alkalommal meg­vizsgáltatta magát Kovács I. Izsóval, aki vérelsű­­­rűsödést konstatált nála. 100 korona orvosi honorá­rium ellenébe egy nagy láda medicinát küldött ne­ki azzal az utasítással, hogy ezen orvoságokkal ken­je be testét. Meg is fogadta ezt az utasítást, de vesztére, mert a veszedelmes orvosság annyira ösz­­szemarta testét, hogy súlyos beteg lett utána. Most aztán visszakövetelte az orvostól a 100 koronának legalább fele részét, de az orvos ezt nem adta visz­­sza neki, mire megtette ellene a feljelentést. A bu­dapesti büntető törvényszéken Krezsák bíró előtt, pénteken volt kitűzve a szakértői szemle az orvos által küldött medicinákra. A szemlén megjelent dr Minich Károly törvényszéki szakértő, aki azonban végleges véleményt nem tudott mondani ez alka­lommal, mert szükégesnek tartotta előbb, hogy Ko- Az orvosok egyetértenek abban, hogy reuma, osuz, köszvény, ischlasnál a legbizto­sabb gyógyeredmény bérfü­rdők használatától várható- Ily fürdőket otthon bármely szobában vehetünk a ,,Lanstas*‘ szoba gőz- és hőlégfürdő készülékben, megtakarítván a költ­séges nyári fürdőzést. A „Sanitas“ hatásánál, kényelme«« volta és tartósságánál fogva a* Ideája minden ilynemű­ készüléknek* kapható havi részletlefizetésre, valamint 8 napi próbára is. Ezernyi elismerő és köszönő levelet­ tartalmazó ismertető könyvemet kívánatra ingyen és bérm* küldöm. FÖRSTNER ALADÁR , „SHI­IV szoba-gőzfürdők gyára Budapest, VII., Alsóerdősor 30 D. szám. A legrégibb és legnagyobb vállalat e szakmában. Értéktelen utánzat sok van forgalomban! Vigyázat!

Next