Pesti Hírlap, 1909. február (31. évfolyam, 27-38. szám)
1909-02-14 / 38. szám
* 1909. február 14., vasárnap, , PESTI H I B U A Ff " ^ 0 -------------------------------------------------------------------------------------------*---*--*---------------*--------------------------------------------------r—\ Ilonkával; az utóbbinak hangja az értékesebb és kellemesebb. Végül egy Offenbach-egyfelvonásos, a szövegében is kedves Tulipatan szigete következett. Ennek szereplői között ezúttal is feltűnt Balázs Gizella, akinek hangja kellemesen erőssé és iskolázottá fejlődött, és akinek megjelenése és játéka is jó biztosíték arra, hogy mihamarabb emlegetett Loubrette legyen. Bartkó Etel főleg kedves éneke, disztingvált játéka révén keltett figyelmet maga iránt, míg Vértes Klotild komikai qualitásokat mutatott és hangja is van. Kormos Ferenc itt is ügyes volt, és igen használható komikusnak bizonyult Parlagi Béla. A nézőtér megtelt és sokat tapsolt; a tapsokból méltán vette ki részét a két betanító tanár: Balassa Jenő és Stefanidesz Károly is. . Este a sziniakadémia tartott vizsgaelőadást, mikor is Szemere Györgynek nagyon értékes színműve, az Erősek és gyengék, került színre; az előadás, amelyet Gál Gyula rendezett, jó volt, lévai Elemér Báthy kamarást játszotta, markáns erővel és jól fogta fel szerepétForgács Sándor is, Bárdy szerepében. Ilonát Makay Margit játszotta meg; volt egy jelenete, amelyben sok bensőség nyilvánult meg. Ügyes fiú Szemere Gyula és Bárdi Gabriella, Sárváry Magda, Kardos Géza, Török Jenő szintén jól állották meg helyüket. Az előadást telt ház nézte végig. * (A Városligeti színház újdonságai.) Az új Városligeti színház építkezésében annyira előrehaladt, hogy a kapunyitás már kora tavaszszalmegtörténhetik. Az igazgatóság eddig a következő nagyhírű operettek előadási jogát szerezte meg: ,,Az erdészleány“. (Förster Christi) Buchbinder és Jarnótól; „Hóditó keringő“ Zihrertől: ,,A milliomos menyasszony“ Perpétől; továbbá: „A spiritiszta anyós“, bohózat, Bissontól; „Az ember élete“, dráma, Andrejev Leonidtől; „A Balkán várnája“, történelmi dráma, Nikita montenegróifejedelemtől; „Le portage“,sziámii, Guignontól; „Egy különös eset“, láványos színmű, Stephensontól. A hazai újdonságok közül eddig: dr Béldi Izornak, a Katalin szerzőjének „A kaszinó réme“ c. fővárosi életképét, továbbá Uray Dezső és Dónát Lajosnak „Vizibetyárok“ c. valldeville-operettjét fogadta el. Az első újdonságok közül először „Az erdészleány"-t mutatják be, a címszerepben a színház vendég-primadonnájával, Küry Klárával. * (Vidéki bemutató előadások.) A szatmári színházban szombaton este premiere volt, dr Burger Dezsőnek, egy Szatmárott és vidékén eddig is jól ismert tollforgatónak eredeti színművét mutatták be. Dr Burger darabja szociális tendenciájú, kerek és kedves cselekmény keretében egy olyan társadalom eljövetelét hirdeti, amely nem ismeri a jelszavakat, ellenben az ész és az altruizmus diadalát hirdeti. Az előadás, amelyet zsúfolt nézőtér élvezett végig, igen jó volt; a szereplők között főleg Kendi Boriska, azután Gömöry Vilma, Sipos Zoltán és Fodor Oszkár tetszettek. A szerzőt a felvonások után számtalanszor a lámpák elé tapsolták és ezüst, babérkoszorúkkal is kitüntették. -A nagyváradi Szigligeti-színházban legközelebb ismét magyar szerzők jutnak szóhoz; egy estén egyfelvonásosokat mutatnak be.Az egyfelvonásosok közt lesz Mohácsi Jenőnek a Hamu című egyfelvonásora, amelyet a Thalia mutatott be jelentékeny sikerrel, továbbá a nagyváradi Holnap-társaság egyik oszlopos tagjának, a Nagyvárad felelős szerkesztőjének, Marton Manónak A gyerek című darabja. A gyereknek ez lesz első előadása. * (Paulay Erzsi beteg.) Mint részvéttel értesülünk, a Nemzeti színház kiváló fiatal művésznője, Paulay Erzsi, aki rövid idővel ezelőtt kötött házasságot Czárán Zoltán földbirtokossal, nászútján megbetegedett. A fiatal pár jelenleg Kairóban van, ahol a művésznő a leggondosabb ápolásban részesül és így remélhetőleg rövid idő múlva egészségesen tér vissza Budapestre. * (Szenzációs vendégszereplés a Bonbonniéreben.) A hirdetési oszlopokat néhány nap óta érdekes plakátok díszítik, amelyeken egy markáns arcú nő képe, Márkus Emilia fekete kiadásban, vonja magára a figyelmet. A plakát Theodor Heine rajza és a müncheni Scharfrichter ebnek a Terézkörúti Bonbon mérőben való vendégjátékát hirdeti. Folyó hó 10-án, kedden, este lépnek fel először. A vendégszereplés művészi eseményszámba megy, amit különben az alábbi névsor puszta fölemlítése is sejtet. Fellépnek: Marya Delwart, a társaság starja, továbbá M. Henry, az első Conferencier, Carl Hollitzer, a bécsi milliomos és ismert festő, Heinz Lebrun, Arcus Troll és Oscar Lou. A német művészek vendégjátéka egy-egy fél estét fog betölteni. Keddre a magyar műsor is teljesen új lesz. A mostani műsor Zsarai Manó lapot alapít címen egy igen elmés színpadi tréfával bővült. Az Orvosi konzílium című Slágerszám továbbra is műsoron marad. * (Nagy művészhangverseny.) A Kereskedelmi Alkalmazottak Országos Egyesülete által jóléti intézményei javára vasárnap délután fél 4 órakor a fővárosi Vigadóban rendezendő nagy művészhangverseny iránt, amelyen a magyar művészvilág legkiválóbb képviselői működnek közre, minden körben általános érdeklődés mutatkozik, úgy, hogy előreláthatólag a Vigadó termei ez alkalommal megtelnek közönséggel. A rendező bizottság felkéri a közönséget a pontos megjelenésre, mert a hangverseny megkezdése után az öszszes termek ajtai lezáratnak. * (Hangverseny Donáth Józsefért.) A Pesti Hírlap cikke, amely arról adott hírt, hogy Donáth József, a kiváló zeneszerző a legnagyobb nyomorban van, élénk mozgalmat keltett úgy a közönség körében, mint a zenészvilágban. Krausz Jenő zenetanár most arról értesít bennünket, hogy hangversenyt rendez növendékeivel a Royalban február 21-én. Az érdekesnek ígérkező hangversenyen a nemes emberbarát célra való tekintettel Itosty Annie dalénekesnő, Rónay Ödön hangversenyénekes és Rusz Ferenc zeneszerző is megígérték közreműködésüket. Jegyek 4. :1, 2 és 1 korona árban a Molior Oszkár zenemű kereskedésében (Kosuth Lajos utca 15) kaphatók. * (Magyar művésznő sikere külföldön.) Merényi Elza, aki több német színpadon aratott már jelentős sikereket, legutóbb r. barmeni városi színházban lépett fel. A Pillangó kisasszony címszerepét játszotta, és erőteljes, meleg hangjával, nem különben művészi játékával nagy sikert aratott. A közönség percekig tapsolt a művésznőitek és elismerésül virágokkal halmozta el. A helybeli sajtó is egyértelműleg konstatálta a fiatal művésznő sikerét. * (Kubelik Oroszországban.) Moszkvából táviratoztak lapunknak, hogy Kubelik Jánt oroszországi körútjában mindenütt lelkes ovációkkal fogadják. Lodz, Wilna, Pétervár, Moszkva és Varsó hangversenytermei szűknek bizonyultak az óriási közönség befogadására, amely a világhírű hegedűművészt hallani akarta. A hangversenyeken közreműködött még Kaab bécsi zongoraművész is, aki szintén szép sikert ért el Képzőművészet, A Miénk új kiállíttása. Két évvel ezelőtt a Nemzeti Szalon új palotájának megnyitásakor egy művészi érdekcsoport foglalta le maga részére a kiállítási helyiségeket. Ebből az érdekcsoportból alakult tavaly a Miénk. Kiválásuk nem annyira művészi okokra vezethető vissza, mint inkább arisztokratikus viszketegségre. A Miénk elsősorban azt hirdette és hirdeti még ma is,, hogy ami „a miénk, a mi művészi termésünk az mind kiváló, elsőrangú művészalkotás, — a többi u. n. művész csak kontár és a többi piktúra — csak özönvíz. A szecesszió tehát a normális észjárású emberek előtt egészen indokolatlannak látszott, mert Hippi-Rónait kivéve, egyetlen Miénk-tag se produkált, különbet a nálunk megszokott modern festményeknél. Hippl-Rónai babérait azonban megkívánta Kernstück is, aki tavaly kitelepedett Párizsié, hogy épen úgy, mint Hippi-Rónai, ő is a párizsi excentrikusok festék-tubusaiból szívjon magába olyan anyatejet, mely képessé teszi őt idehaza új alkotásokra. Párizs ugyan már a múlt században napirendre tért e művész-reformátorok fölött, de mi azért vagyunk „ázsiai magyarok“, hogy ide az új művészet apostolai csak húsz évvel később plántálódjanak át. Kernstock, az ij apostol is tehát megszületett tanítványaival együtt, — úgy, hogy most már a Miénk igazán létjogot nyer arra, hogy művészi szecessziónak tekintsük. Ámde semmi sem állandó. A rossz nyelvek pedig azt rebesgetik, hogy Kernstück egy még újabb szecesszió magva lesz, mely a Miénkből kiválik és „Keresők“ elme alatt a hazai ultra-ifjusággal, művészetünk e fiatalóriásaival, új művészcsoportot fog alakítani. A Mienk konzervatív tagjai viszont a Műcsarnok ó-konzervatív elemeivel egyesülnek és talán „Főurak“ címe alatt, veszik át a Műcsarnok uralmát. Az új csoportok alakítását művész kézzel intézi a művészeti ügyosztály feje, aki úgy játszik művészeinkkel, mint Maróczy a sakktábla figuráival. Kétségtelen, hogy az ily taktikázás a legfontosabb tudomány ma a művészi ügyek vezetésében. Tekintve tehát a sakktábla mai állását, a Miénk kiállítása ebben a formájában valószínűleg az utolsó a Nemzeti Szalonban. A fúzió a tékozló fiúkat visszatereli a Műcsarnokba, melynek falai máris roskadoznak a fölötti fájdalmukban, hogy az elit művészek hiányoznak belőle. A Műcsarnok szirénéinek csábdala különben is ellenállhatatlan. Nem, a szívrepedés helyett okosabb a helyzettel való megalkuvás ! Ismertetvén ilyenformán a művészetünk terén dúló új helyzetet, talán egyeseket érdekelni fog az is: milyen a Miénk új kiállítása a Nemzeti Szalonban ? A felelet reá: részben igen komoly, részből igen nevetséges. A „keresők“ csoportján például a pukkadásig kacaghatunk. És nevetni fog egész Budapest, mint ahogy Párizsban az, Independents kiállításának nevető kabinetjeiben is egész Párizs a hasát fogta nevettében e festett csodaszörnyek láttára. Nevetnénk mi is reggeltől estig, de utóvégre is dühbe gurulunk, mert eszünkbe jut, hogy hiszen most a Nemzeti Szalonban vagyunk, a művészet hajlékában s nem a lipótmezei tébolyda külön műcsarnokában. Amit Kernstock és fiatal társai, Márffy, Perlrot Csaba, Czigány Dezső s még néhány „kereső“ produkál, az egyszerűen művészi tudatlanság vagy a legraffinirozottabb szenzáció hajhászás. krinstock, ez a komolyan indult művész ma már Egyiptomból kiásott múmiákat fest női aktok helyett, Márffy „Fürdőző nő“ című képe tulajdonképen a megfestett lilagörcs, Perlrot Csaba paradicsomi jelenete pedig nem annyira perlrot, mint inkább rubenrot giescselés, melyből a rajztudás és a színérzék legelemibb atomjai is hiányzanak. Czigány Dezsőben legalább jóhiszeműséget látunk, bár az igaz, hogy az ő pihenő női aktja (jóllehet egyöntetű hússzínnel van kifestve), annyira átlátszó, hogy (bocsánat!) a beleit tanulmányozhatjuk. Ez bizonyára az ultrairány legújabb füzete: a Röntgen-festészet. Erre vall az is, hogy Kernstock és követői tintarajzain az aktok csontváza többnyire hangsúlyozva van, nem is említve a különféle hajzatok még förtelmesebb hangsúlyozását. De hiszen mi hiába kiabálunk. Nem értünk mi ehhez! Nem tudjuk mi megérteni az egyedül üdvözítő új művészet igéit! Térjünk át most már !. Miénk tegnapi tagjaim is. Ezek a Gicscrbányai művésztelep ifjú óriásai szemében már túlhaladott alakok. Ilyen Szinnyei-Merse Pál, akitől egy csodaszép régebbi intézerienrt állított ki Nemes Marcell, az ismert nevű műbarát. Ilyen Ferenczy Károly, aki most előkelően megkomolyodva szerepel a tárlaton. Képmásai egytől-egyig kitűnőek. Kettős arcképe (a művész fia és leánya) egészen elsőrangú alkotás, a nagy stíl minden kellékével felruházva. Erőteljesen nymul előre a művész fia, Ferenczy Valér is; az ő „Fuvolás“-a Kupeczky erejével hat. — Fényes Adolf a régi nagyságából még mit, sem vesztett. Kollekciója érdekes és változatos. Különösen szépek a firenzei gallériákban festett intérieurjei és feltűnnek beszédes, élethű arcképei. — Vaszary János igen finoman érzett pasztelekkel szerepel, két női portrait és két csendélet, a legjavából. — Csók István a „Nirvána“ című nagyobb vásznával keres feltűnést. Ha thémáját jobban megérlelte volna, nagyobb sikert aratna. Műve a mostani állapotában kiforratlan és szétesik. Néhány mesterien festett alakja: a vöröshajú, ölelkező leány és a fekete hajú lebegő aki igen szép, de nem tölti be a vászon többi ürességét. A művész kisebb csendéletei kitűnőek. Magyar Mannheimer kollekciójában újdonságok a tengerben fürdőző gyermekek s ezek közt is kiválik egy élénk, artisztikus gyermekcsoport. — Glatz Oszkár vásznai közt elsőrangú az „Imakönyvben olvasgató gyermekek“ című képe, azzal a klasszikus komolysággal festve, mely, Glatz ecsetjét jellemzi. — Kosztolányi (Kann), Gyula, a szép új magyar neve mellett szép és frissen ható kollekcióival is rászolgál a dicséretre. A Garda-tó mellett festett tájrészletei faktúrában, színfoltokban és érzésben is melegebbek, mint régebbi vásznai. ’* * Hippi-Rónai József ugyancsak komolyodott, ötven darabból álló képsorozata két, részre oszlik: dekoratív festményeire és tintarajzaira. E rajzokat, röviden vaskos Rodinizmusok-nak nevezhetjük, de érdekesebb a művész sok apró festett vászna. Itt egyénibb, éltudatosabb és szellemesebb. Magyarosabb is. Ezek javarésze komoly és szép alkotás,ha a kének cinget