Pesti Hírlap, 1909. március (31. évfolyam, 51-61. szám)
1909-03-02 / 51. szám
' J \ \ ■/ Budapest, 190». XXXI. évf. 51. (10.?C.') Száme Kedd, március *. Előfizetési árak: B»rke«t3ségr: Budapest, Váci körut 78. Egész évre .... 28 k. — t. emelat. Félévre..............14 „ — , hová a lap szellemi részét megjeleniti hétfő kivételével szétküldésére vonatkozó főt* minden nap* ~ szólalások intézendője* Önálló bank vagy kartellbank? Mindennap mesterségesen homályosítják a helyzetet. Azért majdnem mindennap előfordul annak a szüksége, hogy tisztázzuk a valódi tényállást. Ismételten vissza-vissza kell térni az önálló bank kérdésére, mert ahelyett, hogy gyorsan haladnánk a világos kifejtés felé, szinte napról-napra bonyolultabb és homályosabb lesz a kérdés. Mindennap beszemetelik a politikai helyzetét s mindennap újra kell söprögetni. A közönségtől tehát bocsánatot kell kérnünk, hogy ismételten kell foglalkoznunk a bankkérdéssel. Kossuth Ferenc minden kétséget kizáró határozottsággal jelentette ki, hogy a kormány egyhangúlag a kartellbank álláspontján áll. Az összes mértékadó politikusok és minden párt kijelentette, hogy a kartellbank formájában megnyugszik, ha azt a kormány meg tudja valósítani. Mégis minduntalan oly kijelentések hangzanak, hogy követelik az önálló bankot, mégpedig rögtön. Tisztázni kell már most a kérdést, hogy mit akarunk tulajdonképen? És ha a kormány és a parlamenti többség bármi eredményt is el akar érni Ausztriával szemben, természetes dolog, hogy egyet kell akarnia és egy cél felé kell törekednie. Nem lehetséges egyszerre a kormánynak a kartell-bankot követelnie, a pártjának pedig az önálló bankot. Mert a kartell-bank még nem önálló bank. Nézetünk szerint a kartell-bank csak egy átmeneti állapot a közös jegybanktól az önálló magyar jegybankig. És amidőn mi is a politikai kényszerhelyzet nyomása alatt belenyugodtunk abba, hogy a kartell-bankot követelje az osztrák kormánytól a magyar kabinet, ezzel nem kívántuk feladni Magyarországnak kétségbevonhatatlan jogát a teljesen önálló magyar jegybank felállításához. Magyarország vitális érdeke az, hogy arra az időszakra, amidőn az önálló vámterületet felállítjuk, már meglegyen az önálló jegybankja. Mert az önálló jegybank és az önálló vámterület két, egymást kiegészítő intézkedés, amelyek közül természetszerűleg az önálló jegybanknak kell megelőznie az önálló vámterületet. A vámsorompókat az abszolút kormány által teremtett kényszerhelyzet miatt és a megkötött kereskedelmi szerződések folytán csak 1917-re állíthatjuk fel. Az önálló jegybank felállítására is tehát a végső terminus az 1917-iki év. De mivel óhajtandó a jegybanknak korábban való felállítása, politikusainknak arra kell törekedniök, hogy az önálló jegybankot 1911-re és az önálló vámterületet 1917-re valósítsák meg. Magában véve az önálló magyar jegybank önálló vámterület nélkül nem oly nemzeti vívmány, amelynek valami közvetlen ,nagy hatása lenne Magyarország gazdasági önállóságának kifejlesztésére. Hiszen köztudomású, hogy a jegybank felállítása átmenetileg némi pénzügyi zavarral is jár. S igazi haszon csak akkor háramlik az országra, amidőn az önálló vámterületet is felállíthatjuk. Ez nyújtja az igazán kézzel fogható előnyöket. És tulajdonképen az osztrákok, midőn ellenzik a jegybank kettéválasztását, ezzel már arra akarnak praejudikálni, hogy majd a vámközösséget se szüntethessük meg. Ha ma harcolnak ellenünk, ez tulajdonos képen nem annyira az önálló jegybank ellen, mint inkább az önálló vámterület ellen szól. És ha mi kormányunkat erősen szorítjuk arra, hogy ne engedjen a jegybank kérdésében, akkor ezt azzal a hátsó gondolattal teszszük, hogy az önálló vámterületért folytatott harcban már most foglaljuk el és döntsük le az osztrákok első sáncait, amelyekkel úgy a jegybanknak, mint a vámterületnek közösségét védik. A kartellbankot nem lehet és nem szabad oly formulának tekinteni, amelylyel örök időkre megoldjuk a bankkérdést. Hangsúlyozzuk, hogy ezt csak átmeneti intézkedésként fogadjuk el. És ha igen nagy nehézségbe ütköznék ennek az osztrákok részéről való elfogadtatása, akkor ajánlunk a kormány számára egy új formulát, amely a kartellbank és a teljesen önálló jegybank között egy középutat képezne, de amely végeredményében egyenesen a teljesen önálló magyar jegybankhoz vezetne. Nevezetesen bele lehetne nyugodni abba, ha a kormány ideiglenesen, rövid határidőre, ,oly föltétellel hosszabbítaná meg a közös bank szabadalmát, hogy magában a bankszabada- lomról szóló törvényben kimondatnék fix határidőre a banknak teljes különválása, az önálló magyar jegybanknak automatikus felállítása és ebben a törvényben már most megszabatnék az önálló jegybank felállításának minden részlete, a mai közös bank ércfedezetének megosztása; ezen megosztásért járó rekompenzáció megszabása; szóval, ha az önálló jegybanknak automatikus törvényes felállítását ma megállapítanák törvényben, egy ke- Szala menyecskéje. ’A Pesti Hírlap eredeti tárcája. — ' Irta: EÖTVÖS KÁROLY, I. Igen is „Szala“ és nem „Zala‘‘. Nekem ebben a hivatalos világ nem parancsol, mikor Szala menyecskéjéről írok. Szala vármegyének Árpád apánktól kezdve, több mint ezer év óta mindig Szala volt a neve. Tudniillik a becsületes neve, ahogy a túl-a dunai jó magyar nép jóízűen mondja. De még Árpád előtt is az volt a neve, ahogy a tudósok kiderítették. Már a kelták, már ős-nagybátyáink, az avarok is úgy nevezték, úgy nevezi a nép ma is. Úgy nevezte irodalmunk is a múlt század közepéig. Kisfaludy Sándor az öt fontos ólom kalamárist vágta volna annak fejéhez, aki füle hallatára vagy szeme láttára az ő gyönyörű tündér vármegyéjét Zalának merte volna száján kiejteni, vagy kezével leírni. Szálának nevezte Deák Ferenc is haláláig, így nevezték a régi országgyűlések is, így hallottam, így tanultam magam kisgyerek korom óta. Csak az osztrák önkény, Bach és Schmerling kora csúfította el az ősi szép nevet. Tőlük eltanulta a hivatalos világ s ma már csaknem ,mindenki azt hiszi, a csúf név az igazi név. Csodálom, hogy tűri a nemes vármegye s gerezdes buzogányával szét nem üt a tudatlan irka-firka nép közt, akár hivatalos az, akár nem. Tehát Szala menyecskéje. De nemcsak az ősi jognál fogva, hanem azért is, mert a magyar példabeszédek nem ismernek Zalát, hanem csakis Szalát. A példabeszéd pedig nemzeti kincs, de csak úgy, ahogy tiszta és eredeti. Ahogy a hivatalos világ meg nem változtathatja a Petőfi költeményeit s ehelyett: „Megy a juhász szamaráron“ — sehogy se mondhatja: „Megy a juhőr szamáron“, és úgy nem változtathat a közönséges példabeszéden. — Mi legszebb Somogyban? — Szala! íme egyik példabeszéd. Mert az utas, aki végigmegy Somogyon, Siófoktól Balaton- Szentgyörgyig, rá se hederít Somogyra, hanem a Balatonon át pillanatra se veszi le szemét Szala gyönyörű tájairól. Ezt jelenti az a példabeszéd, íme a másik: — Mi a leghíresebb három dolog túl a Dunán? , — Szala bora, Szala rákja, Szala menyecskéje ! úgy is mondják néha feledékenységből: Szala szép asszonya. De ez hiba, mert a szépet emlegetni fölösleges. Hiszen azt úgyis jól tudja mindenki, hogy Szala menyecskéje nem lett volna világhírű, ha nem lett volna világszép. Épen csodálatos szépsége okozta, hogy példabeszéddé vált a magyar népnél is. A magyar nép csak imádja a szép asszonyt, de emlegetni nem szokta. Még meséiben, mondáiban, regéiben is az asszonyok közül csak a szűzről, szentről, hősről, tudósról és hamisról emlékezik, nem pedig a szépről. Hiszen szép az asszony, ha már magyar. Hát még aki menyecske! Még királynéja se volt az országnak, akinek a nemzet történetírása vagy a nép hagyományai azt a melléknevet adták volna: Szép. Úgy is jól tudja azt minden okos, minden oktalan állat. [ Csak azt nem tudom egész bizonyossággal eldönteni, hogy a példabeszéd mikor keletkezett. 1770. előtt nem igen támadhatott, amint majd utóbb Szala menyecskéjének valóságos élete történetéből kiviláglik, de 1790. körül már nyilván élt túl a Dunán az összes vármegyékben. A jó táblabíró, költő és tudós Pálóczi Horváth Ádám ugyanis 1790. körül irta meg azt a szép költeményét, amelyben a példabeszéd benne van, így hangzik ez a verssor: „Szala hala, Szala rákja, Szala mesnyecskéje!“ Ez lenne az a három világhírű dolog, a hal, a rák, a menyecske. Van valami külöc A Festi Hírlap mai száma 36 oldal.