Pesti Hírlap, 1909. augusztus (31. évfolyam, 181-193. szám)

1909-08-01 / 181. szám

i­r­ ....­­*• «W x«) VdSaTflflp, P'E'S'f* fi I Rt a P _______________________________3 szerint az utcai harcok még tovább folynak. A legutóbbi napok harcaiban több mint 1300 ember esett el. A forradalmárok rendkívüli bátorságot tanúsítanak. A kikötő, hír szerint lángokban áll. London, júl. 31. A forradalmi mozgalom Madridban és S Valenciában is terjed. Hétfőre várják Mad­ridban az általános sztrájk proklamálását, jó­lehet Madridban kevésbbé fogékony a nép a forradalmi propaganda iránt, mint Barcelo­nában és nem lehetetlen, hogy a forradalmá­rok az általános sztrájk megkísérlésével ku­darcot fognak vallani. Figueras, jul. 31. Hatszáz ide behívott tartalékos közül csupán kettő jelentkezett. Ganollersben a lázadók kirabol­ták a templomot és fából való szobrokat, valamint padokat és szószékeket a vásártéren elégették. Madrid, júl. 31. A hatóságok bezárták az összes népklubbo­­kat és a republikánus egyesületeket. Azok a hatá­rozatok, amelyeket a republikánusok legutóbbi gyűlésükön hoztak, nem elégítették ki a mérsékel­tebb elemeket. Nem lehetetlen, hogy hétfőn kihir­detik az általános sztrájkot. Két ezredet, amelyet Melillába akarnak elküldeni, visszatartottak. Az újságírókat a legszigorúbb büntetéssel fenyegetik, ha a spanyolországi vagy a Harctéri helyzetről hí­reket küldenek a vidéki vagy külföldi újságoknak. Barcelonában négyszáz felkelő esett el. Egy gya­logezred és egy kisebb szakasz lovasság Madridból elment Catalóniába és Valenciába. A malagai ki­kötőbe százával érkeznek Afrikából a sebesült ka­tonák. Arról panaszkodnak, hogy Melillában nincs még hadiszer és hogy nagy a rendetlenség. A ki­rály lemondott malagai és melillai­­utazásáról. Mi történt Barcelonában? , és semmi feltűnő dolog sem történt, legfölebb az, hogy a forradalmárok főgyülekező helye zsúfolva volt és hogy ott folytonosan jöttek-mentek az em­berek. Hétfőn számos gyárban és műhelyben meg­szüntették a munkát. A boltokat kinyitották ugyan, de délben bezárták. A rendőröket már ko­rán reggel revolveren kívül Mauser-Puskával látták el. A közúti kocsik rendesen közlekedtek. A közúti kocsik eljutottak egészen a plaza Garcáig, de onnan nem tudtak tovább menni. A felkelők fölborították a kocsikat, sőt kettőt meg is gyúj­tottak. Egyszerre kürtszó hallatszott és a rend­őrök, akik eddig tizenkét lépés távolságban ket­tesével haladtak, most szorosabban csatlakoztak és futó lépésben nyomultak előre, célzásra tartva puskájukat. A nép széjjelrohant. Ekkor történtek az első lövések. Eközben az anarchisták újabb tor­laszokat hevenyésztek. Eddig még senki sem tudta, hogy mi történik. A polgári kormányzó az utcára ment és utasításokat adott a rendőröknek. A fel­­kelők rálőttek és a kormányzó sietve menekült Saragossába. A katonai kormányzó délután négy órakor kihirdette az ostromállapotot. A felkelők tovább építették torlaszaikat, hogy a munkásne­gyedet a belvárostól elzárják. Hétfő óta nem jelen­tek meg újságok. A helyzet kedden sem változott meg. A rendőrök és a polgári őrök folytonosan tüzeltek, de a forradalmárok semmire sem vállal­koztak. Csak negyed négykor jelent meg az első ezred katonaság, amely mellékutcákon nyomult előre és egészen az eltorlaszolt városrészig jutott. Szerdáig azután nem történt lövés. A forradalmá­roknak legfölebb a rendőrökkel gyűlt meg a bajuk. Templomok és kolostorok égnek. K­ír szerint száz­húsz szerzetes és apáca meghalt és háromszáznál többen megsebesültek. Barcelona, júl. 31. A Daily Telegraph tudósítója a kikötőben levő és Marseillebe indulni készülő észak-német Lloyd-hajóra ment, hogy Londonba utazzék. Egy­szerre az utcán körülbelül tízezer főnyi csapattal találkozott, amelynek vezetői hosszú póznákon véres fejeket, elégett kezeket és lábakat és más emberi testrészeket hordoztak. A nép a Marseil­­laise-t énekelte és sem a rendőrök, sem a városi őrök, de még a katonák sem merték útjukat állni, így vonultak el a főkormányzó palotája előtt is, anélkül, hogy a főkormányzó tüzelésre parancsot mert volna adni. máni­ el van rá tökélve, hogy olyan leckét ad az a­larchistáknak, melyet évek múlva is meg fognak emlegetni. Közben a forradalmá­rok tovább pusztítják a vasúti hidakat s a táv­író- és telefonvezetéket. Párizs, júl. 31. A Matinnek Barcelonából elmenekült tudó­sítója jelenti: Kedden láttam, amint a csendőrök a St. Martin külvárosban a torlaszokat megtá­madták. A felkelők vasdrótot feszítettek ki, a lo­vak elestek és a forradalmárok majdnem az összes csendőröket tőrrel agyonszúrták. A forradalmárok kifütyülik és kigúnyolják a rendőröket és a pol­gári őröket, ellenben a katonákat borral és szivar­ral kínálják. A katonák vonakodnak a fölkelőkre lőni s ezért az asszonyok és a gyermekek kendőlo­­bogtatással üdvözlik őket mindenütt. London, jul. 31. Egy barcelonai távirat a lefolyt hét esemé­nyeit így adja elő: Vasárnap minden csöndes volt A báró sietve fölemelte a mutatóujját. — Csitt, egyáltalában, nem szükséges, hogy az ember túlságos hasznát vegye a logi­kájának . . . Mert csak arról a szerény aján­latról van szó, hogy maga holnaptól fogva átveszi az istállóm vezetését. Ha tehát bele­egyezik, hát itt a kezem, csapjon föl . . . Meg­egyeztünk? — Meg, — válaszolta Kolonics Sándor röviden. Mikor jó másfélóra múlva elváltak egy­mástól, Kolonics — a báró lakásának kapu­jában — megígérte, hogy másnap, az ebéd­utáni órákban, tisztelkedni fog leendő gazdá­jánál. — Jobb lesz, ha inkább ebédre jön hoz­zám, mondta az öreg úr, miután még egyszer nagy figyelemmel végignézte a jövendőbeli Napóleont . . . . . . Tíz perccel később Rácz báró ing­ujjban heverészett dolgozószobája kanapéján, Kolonics pedig dobogó szívvel gyalogolt ki a távoli Podmaniczky­ utcába, hogy a szenzációs újságot a barátnőjének elmesélje . . . És Bu­dapest sok ezer és ezer főből álló sportférfiai — az istállótulajdonosok, a szakemberek és a kisfogadók — akik e pillanatban szétszórva jártak dolgaik után a hatalmas nagyváros­iján, valami szerencsétlenség sejtelmétől meg­kapva, öntudatlanul megrázkódtak és össze­rezzentek, mintha hirtelen megérezték volna a veszedelmet, mely e naptól fogva, hogy Rácz báró és Kolonics Sándor ilyen meghitt szövet­ségre léptek egymással, láthatatlanul ott lebe­gett a fejük fölött . . . / Szomaházy István: Harc a nép ellen. Madrid, júl. 31. A barcelonai forradalom le van törve. A föl­kelők pénteken megadták magukat és vezetőiket a katonák azonnal agyonlőtték. Figuerasban a karlisták gyűlést tartottak és azt hiszik, hogy don Jaime élükre fog állni. Maura Madridban való megérkezésekor mindenekelőtt visszaállította a telegráf- és telefonforgalmat, de a cenzúrát meg­hagyta egész szigorúságában. A háború ellen való izgatás fokozódik, de a katonai fegyelem kitűnő és katonák szökése alig fordul elő. A mozgósítás simán megy. A katonák zendüléséről szóló hírek alaptalanok, csak a lakosság tiltakozik a háború ellen. Az egész országban véres zavarok várhatók. Maura és Marina tábornokok azt hitték, hogy a riff-kabilok nem fognak ellenállást kifejteni és hogy a spanyolok a tartományt puskalövés nélkül szállhatják majd meg. Az egész spanyol hadsereget hadilábra állítják és legközelebb százezer katona lesz fegyverben. Aragóniában, Catalóniában és Valenciában egyre nagyobb mértéket ölt az izga­tás. Loma tábornok megsebesült. Bilbaoban meg­erősítették a helyőrséget három vitóriai és burgo­­ezreddel. (Félhivatalos jelentés.) London, júl. 31. — Saját tudósítónktól. — Madridból táviratoztak. A spanyol kor­mány föl fogja használni az alkalmat, hogy az anarchisták fészkeit gyökeresen kipusztít­­sa. Azokat az anarchistákat, akik résztvettek a fölkelésben, haditörvényszék elé állítják s agyonlövik. A többi anarchistákat, akikre ed­dig ilyen ténykedéseket nem lehetett rábizo­nyítani, kiutasítják. Az összes anarchista la­pokat elkobozzák. Akinél fegyvert vagy rob­bantószert találnak, fogházzal sújtják. A kor- A harctérről. Melilla, júl. 31. Ezerhatszáz főnyi gyalogság és négyszáz­­nyolc­van főnyi tábori tüzérség ma itt partraszállt. További erősítéseket is várnak. Kétszáz sebesül­tet el­szállítottak Malagába. Malaga, jul. 31. — Saját tudósítónktól. — A kikötő rettenetes jeleneteknek a szín­helye A rakparton százával tolonganak az em­berek. A visszatért katonák azt beszélik, hogy Melil­ában a legénység bátran harcol, de a harctéren rettenetes korrupció uralkodik, úgy hogy a sereg lőszerekben és élelmiszerekben hiányt szenved. Berlin, jul. 31. — Saját tudósitónktól. A Beri­ Tageblatt madridi levelezője követ­kezőket jelenti: A felillából és Malagából ideérkezett katona­levelek olyan híreket foglalnak magukban, melyek a helyzet nagy komolyságáról tanúskodnak. Esze­rint a legutóbbi napokban Melillában harminc ka­­talóniai katonát, kik felebbvalójuknak megtagad­ták­ az engedelmességet, agyonlőtték. Azt a körül­ményt is, hogy olyan sok magasrangú tiszt és pe­dig legtöbbjük mindjárt Melillába való megérkezé­sük után, elesett, Malagában azzal magyarázzák, hogy ezeket a tiszteket nem az ellenség, hanem sa­ját alárendeltjeiknek a golyója ölte meg. Madrid, jul. 31. — Saját tudósítónktól. — A kabulok táborából visszatért spanyol kémek azt bizonyítják, hogy az ellenség békét akar, de fa­natikus vezetői kényszerítik, hogy a háborút tovább folytassa, mindaddig, míg Melilla elesik. Madrid, júl. 31. la Imparcial az albuzemasi eseményekről a következő, e hónap 27-iki táviratot közli: Minthogy öt-hatezer embere az e vidéken lakó törzseknek ide visszatért, hogy a halottakat, amelyiket Melilla előtt elvesztettek, eltemessék. E célb­ól a Suk-on gyülekeztek. Az albuzemasi ka­tonai hatóságok felhasználták az alkalmat, hogy az ellenséget megbüntessék, amennyiben az erőd ütegeit az ellenséges csapatra irányították. Már az első bombának leírhatatlan hatása volt. A mó­rok minden irányban szétfutottak. Megkísérelték ugyan puskatűzzel válaszolni, de eredménytelenül, miután­ a távolság igen nagy volt. A bombázás to­vább t­art. A király és a háború. London, jul. 31. — Saját tudósítónktól. — A Daily Mail madridi jelentése szerint Alfonz királynak az volt a szándéka, hogy Melikba megy, de környezete lebeszélte erről, mert ti király távolléte a fővárosból csak újabb belső zavarokat idézett volna elő. Párizs, jul. 31. — Saját tudósí­tónktól. — Ban-Sebastianból érkezett levelek jelen­tik, hogy a kormány holnap hivatalos jelen­­tést fog a barcelonai felkelés leveréséről ki­adni. Madrid, júl. 31. — Saját tudósítónktól. — Santiago tábornok azt táviratozza Barceloná­ból, hogy a zavargást leverték. Melillában a spanyol erősítések megérkezése a támadókat megfélemlí­tette. I­teni diplomáciai körökben azt hiszik, hogy a külügyminiszter a jövő hét elején már ismét San- Sebastianban lesz, ahova, mihelyest a helyzet ja­vul, a király is visszatér. Berlin, júl. 31. — Saját tudósítónktól. — S San-Sebastianból jelentik: Madridban is­mét n­gy lapot rendszabályoztak meg. A hi­­vatalos jelentések kivétel nélkül kedvezően szólnak­. Azt mondják, hogy a rendet mindenütt helyreállították (!), az állampapírok árfolya­ma emelkedett (!) és a behívott tartalékosok pontosan jelentkeznek .(!).

Next