Pesti Hírlap, 1909. október (31. évfolyam, 244-258. szám)

1909-10-28 / 255. szám

1909. október 28., csütörtök. PESTI HÍRLAP 23 Nyár idején meg éjjen túltengett a fesztelen ké­nyelem; a tanítványok kabátjukat, gallérjukat és mellényüket a fogasra akasztván, fölgyúrt ingujj­ban állották körül a vértől csöpögő boncolóasztalt, s amint az anatómiai véres preparátumokat kezük­ben tartották, inkább hasonlítottak a vágóhídi mé­­szároslegényekhez. Hát még ha az előadás egy kis­sé hosszabbra nyúlt a kiszabott időnél! A tanulók egyszerűen felöltötték kabátjukat, úgy, ahogy rendbehozták öltözetüket és azonmód faképnél hagyták tanárukat. Az egyetemi kör elnöke és min­den csínynek a mozgatója a „Sánta ördög“ volt, az az őshallgató, aki természetesen csak a tudomá­nyokban sántikált, már tizenöt év óta járt az egye­temre, de még esze ágában sem volt, hogy vizsgáz­ni is kellene. Ez a gonosz csont honosította meg az anarchiát az egyetemen, ő adta ki a jelszót minden gonosz csínyre és ő rendezte a legkedélye­sebb tarokk-partikat Lombroso előadásai alatt.­­ (Nagyon kövérek.) A „work house“ brit munkások menedékhelye, olyan munkásoké, akik odakünn az életben nem tudják kenyerüket meg­keresni s akiket azután ezeken a menedékhelyeken különféle módon foglalkoztatnak, hogy éhen ne haljanak. Az utóbbi időben egyre több szó esett az angol lapok hasábjain az ezeken a menedékhelyeken levő munkások rossz egészségi állapotáról s a kor­mány vizsgálatot indított. Kiderült azután, hogy a munkásoknak nincs semmi különösebb bajuk csak épen nagyon kövérek. Ugyan ki hitte volna eddig, hogy van menedékhely, ahol meghíznak az élet nyomorultjai?­­ (Holttestek konzerválása hajdan.) A spártai királyokat, makedoniai Alexandert, Justi­­nianus keleti császárt, a nagy törvényhozót, mézbe fektetve helyezték nyugalomra. A méz és viasz fenntartó erejét, már a perzsák is ismerték, 1566- ban mézes hordóba téve küldte el a nagyvezér Zrí­nyi Miklós fejét a Komárom mellett táborozó 100.000 főnyi birodalmi sereg vezérének. A középkorban elhalt fejedelmi személyek föl­di részeinek a belsejét, agyvelejét, rendesen eltá­volították, és más-más sírboltban temették el. A boncolás néha rettenetes barbarizmussal járt. I. Henrik (– 1135.) hulláját Rouenba szállították, s itt temették el belső részeit, agyát, sz­emeit, aztán a rég föloszlásnak indult testet össze-visszavagdal­­ták, besózták, bevarrták többszörösen állatbőrökbe és Gaenbe vitték, hogy a templomban atyja mellé temessék. De akkor már megközelíthetetlen volt, s alig akadt elég ember arra, hogy levigyék a sír­boltba. A belső részek és testnek külön temetése ál­talános szokás volt. IV-ik Henrik német császár belső részeit Lüttichben, testét Speierben, V-ik Henrik belsejét Utrechtben, testét Speierben he­lyezték el. Oroszlánszivü Richard meghagyta, hogy testét Fonteyrauld-ban, szivét Rouenban, belső ré­­szeit Chaluz-ben tegyék nyugalomra. A messze távolban elhaltakat csontvázakká praeparálták: így jártak el Rőtszakállu Frigyessel (t 1190), IV-ik Lajos thüringiai őrgróffal (t 1227), magyarországi Szent Erzsébet férjével, Szent Lajos (t 1270) francia királylyal. VIII-ik Bonifácz pápa átokkal sújtotta 1299- ben azokat, kik fel mernék bontani a holtakat, vagy csontvázzá alakítani.­­ (A leánykereskedelem Amerikában.) Newyork tekintélyes egyesületét, a Tammany Hallt, súlyos váddal illeti egy ottani újság. A Hall eszerint leánykereskedést szervezett az egész világon és eme gyalázatos üzelmek központjává Kenyorkot tette. A cikk részletes névsort és kö­zelebbi adatokat is tartalmaz. A közlemény óri­ási feltűnést kelt a lakosság körében és ez a kö­rülmény előreláthatólag befolyásolni fogja a polgármesterválasztást, amely pedig a Tammany­­csoport részére már biztosítottnak látszott. A Tammany-párt és egyesület 1789-ben alakult meg Newyorkban titkos szervezet gyanánt. Szívós munkával a párt lassankint a város legbefolyáso­sabb hivatalait, főleg a pénzügyieket, a saját tag­jai részére biztosította, akik azután a közhivata­lokat a legvakmerőbb módon kihasználták a ma­guk céljaira, lehetősége forog fenn, hogy a házasság boldog le­gyen s a két fél lehetőleg megértse egymást. Ám ha a házaspárok megértik is egymást és arra tö­rekszenek is, hogy egymással szemben figyelmesek, gyöngédek legyenek, ez még mindig nem zárja ki az apró viharokat, mik mindenhol előfordul­nak és amiket kikerülni nem lehet. Hiszen azok között is történnek összekoccanások, akik mézes hónapjaikat élik és akik igen nagy szerelemből keltek össze. A feleségnek ne az legyen a dolga, hogy férjében az ideális férfit keresse, hogy attól mindig szerelmet és gyöngédséget várjon, hanem az, hogy a nehéz percekben ahoz simuljon s annak viharos lelkét lecsittítsa. Az asszonyt a maga egy­szerű foglalkozási körében nem igen érik olyan csapások, mint amilyenek a férfiaknak kijutnak s igy életük folyama csöndesebb mederben halad. A férfi azonban, amint tudja is, sok minden küzdel­men megy keresztül és így nem is lehet kívánni tőle, hogy családi tűzhelyének mindig derűt szál­lítson és hogy minden időben enyelgéssel álljon elő. Azután a férfiak az élet küzdelmei folytán ha­marabb lesznek idegesek, mint a nők és ez ideges­ségükben bizony-bizony megfeledkeznek arról, hogy mint kellene magukat azokkal szemben vi­selni, akik nekik nem vétettek vagy akik apró mulasztásokat követnek el. Ha százszor megy is férjhez, egyszer sem fog olyan férjre találni, akiben az óhajtott tulajdonságok meglegyenek s aki kisebb-nagyobb kellemetlenségeket ne okoz­zon, eljuttatva a könyhullatásig is. A jó asz­­szony, aki egyúttal okos is, a férj ideges álla­potában szenvedőleg viseli magát és nem ad okot arra, hogy a vihar vehemensebben kitörjön. Ke­gyednek meg kellene már egyszer valahára érte­ni, hogy óhaja teljesülhetsen és hogy azokba a ki­sebb-nagyobb jelenetekbe bele kell törődni, mert ilyenek nélkül a házasélet el sem képzelhető. Azzal is tisztában kellene lenni, hogy az olyan hely­zetben, amilyenbe a férje jutott, nem is történhet­nek másképen a dolgok, mint ahogy történnek és hogy egy ideges magaviselete teljesen indokolt. A jövőben ne azt mérlegelje­, hogy a rosszabb órák­ban a férje mint viselte magát, hanem csak azt a tényt vegye tekintetbe, hogy alapjában véve sze­reti és hogy a korú gyors elmúlása után megint, a régi jó, kedves férjként viseli magát, helyre igyekezve hozni mindent. Ha sorsuk jobbra for­dul, bizonyára nagyobb rész fog kijutni a boldog­ságból, mint most, de különösen az esetben, ha a jelenetek után nem adja a mogorvát és ha nem duzzog. Higgye meg, hogy többet ér egy kissé ide­ges férj, aki szerelmes a feleségébe, mint az olyan nem i­deges és mindig udvarias férj, aki máshol szerez szórakozást és aki más asszonyokat szeret. — Kiváncsi 18. Az ugyan igen valószínű, hogy annak a fiatal embernek tetszik, de arról, hogy levelezésbe bo­csátkozzék vele és egymást „szellemileg műveljék“, szó se legyen. — Egy tudatlan előfizető. Ha az az úr csak kissé gavallér ember lett volna, kegyednek is vett volna virá­got, mert tudnia kellene, hogy ha ezt nem teszi és ha csak a másikat tünteti ki, figyelmetlenséget követ el. — Egy székesfehérvári előfizető. Valamelyik postahivatalban kell megtanulni a mesterséget és később azért folya­modni, hogy a tanfolyamra bevegyék. —­ UgOSSa. Régi dolog, hogy a legtöbb szerelmi házasságnak ez a folytatása. Ezért azonban nem kell kétségbeesni, mert a férje azért a maga módja szerint szereti. Azt egy asszony sem kíván­hatja, hogy az ura évtizedek múlva is úgy viselje magét miként a mézeshetekben tette. Legjobban teszi, ha a vál­­tozhatatlanba megnyugszik és nem kiván lehetetlent. — Régi Olvasd. Ez azért történik, mert a magyarok nem Pár­­ist, hanem Párizst mondanak. Magyarul Parisnak Párizs a neve. — Dr. R. M.-né. Az e fajta másodvirágzások igen sok helyen előfordulnak és nem olyan újdonságok, miket érdemes volna megírni. Budán a gesztenyefák egy része nemcsak másodszor virágzott, de másodszor hozott lombokat. — Jogtalan követelés. Az ilyen követelések csak 32 év múlva évülnek el. Védekezni pedig úgy véde­­kezhetik, hogy a követelést tagadásba veszi. Kérdés azonban, hogy ezzel szemben a hitelező nem tud-e bizo­nyítani. Legjobb volna fizetni, mert a poros eljárással a követelés nagyon is meg fog növekedni. — Érdeklődő. 7. Egyesek kaphatnak ugyan ösztöndíjat, de ennek el­nyerésére nem lehet biztosan számítani. Aztán nem is mindjárt adják. 2. Ezek is. És az államnál is állásból juthatnak. 3. Úgy tudjuk, hogy nem lehet. — Weilersd­orf P. I. Arról, hogy egyes állások, amelyek magánemberek­nél üresednek meg, be vannak-e már töltve, vagy nin­csenek, nincs tudomásunk. — Előfizető. Mind a kettőra fenntarthatja a barátságot, sőt tartsa is fenn, mert hiszen egyáltalában nincs kizárva a lehetősége annak hogy minden rendbe jön. — B. R. A szászok mindig így viselték magukat. Ha megrovásban részesítenék az egyiket, vagy a másikat, még örülne is neki, mert társai előtt kétségtelen lenne, hogy ő is olyan vadszász, mint Szerkesztői üzenetek.­ ­— Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza­­is névtelen levelekre nem válaszol. _ — Egy boldogtalan. Végtelen naivság kell ahoz, hogy egy nő, aki már özvegy és akinek némi tapasztalatai vannak, olyan férj után sóvárogjon, amilyen csakis a szentimentális regényekben for­dul elő. Az is nagy naivság, hogy az asszony ideá­lis házasság után vágyakozik és azt reményti, hogy óhaja teljesülni fog. Az életben, kérjük szépen, regényhős­ férjek nincsenek s az ideális házassá­gok sem találhatók ezen a földön. Teljes lehetet­lenség azt kívánni, hogy a férj a házasélet kere­tén belül mindig úgy viselje magát, mint az ideál teszi szerelme tárgyával az első időben, amikor talán még verseket is ír hozzá. Csupán annak a 7­­­lei korban íA fi [ kell, hogy zongora-oktat­ásban / M I részesítse gyermekét minden A I rl . 1 Élei rali; ^ ^ ^ |0 a/ jP szívesen is tenné, de egyik­^ || a^p­^helyzetben, hogy késa^ Pl ért, nagyobb előleg, váltó, be­feje­zés és b­an­k sz­ö­vet­keze­t nélkül K$jj| Juttat, a közönségnek. — Bő­dolgot fedi a szappan összehasonlításánál H és vételénél figyelembe venni: I ®!S1‘ ríSMJfcrá!. lip (igazgató: Sternberg Dezső) ® zongo­­s­ telepo, Eufon íöi­_ * rv jrik 4- ü csérnélküli gramofon és m&* O § (öl V O IA m vészlemezek főelárusitás# S ’ I BksMs, Tnu-Mnt­­­árt és I pq.. S | | 1 \T H fizetek annak, ki a Bar­ilU ILdp 13. y V« raSj logvizének használata mellett) S Mj üvegje 80 ülL valaha ismét tag. fájást kap, vagy szája bűzlik, P» Ed. »las­ tzita-WruKtoj*A '| - _ " itt Wien 19/1., Somm­ergasse 1. világ egy szappana sem éri el a Főraktár: ier«u j. u«da. stra p­est, Kárál­y-utca 1— Andrássy. S 2P út 29., ltr. Esg­er, Vási-kurut a a P Ki i 17.Kapható minden gyógyszer­ivo i (ft 8 SSS (ártan. Csakis „HintUl»» &S fi! S L« 1 * * f® lo«*lz“kérenda.Hamisítások ^ I § fi pl bejelentéseiül lutalmuztan« lf| nyújtja a modern arany-, j • . 1 ,j . ,« . 1 Rz ezüst- és ékszernemüeknels. minden jo tulajdonsagaban, tiszta­» Minden vevőnek érdekében ságiban, mosóerejében, lágyságában és ÉJ SSS olcsóságában t­l­g­mány­ozni. Érdeklődőknek a Big díjtalanul küldjük meg. ________ late Wirth János és fiai, Buda­­pest, IV., Városház­ u. s1..

Next