Pesti Hírlap, 1909. november (31. évfolyam, 271-283. szám)

1909-11-19 / 274. szám

FESTI HÍRLAP , 1909. november 19., péntek­­ ban kijelölte a Műcsarnok tavaszi tárlatáról a magyar csoport számára Benczúr mester millen­­náris képét. A magyar csoport a kiállításon tel­jesen külön termeket kap, s annak anyagát a né­met művészek megbízottai maguk válogatják össze a jelen tési tárlatról s a veneziai és mün­cheni kiállítás anyagából, meg közvetlenül a mű­vészek műtermi műveiből. A berlini kiállításon kívül művészeink a jövő esztendőben részt vesznek ismét a Veneziában rendezendő nemzetközi kiál­lításon, amelyet a szokástól eltérőleg azért ren­deznek 1910-ben és nem két év múlva, 1911-ben, mert akkor Rómában lesz nagy nemzetközi kiál­lítás. Részt vesznek továbbá a bruxellesi világ­kiállítás keretében rendezendő internacionális műkiállításon is.­­ (Az Iparművészeti Múzeum svéd kiállí­tása.) Az Iparművészeti Múzeum üllői­ úti palo­tájában november 22-én, hétfőn, délután 4 órakor nyílik meg az a rendkívül tanulságos és vonzó kiállítás, amelynek anyagát előkelő svéd művé­szek és tudósok gyűjtötték egybe s a stockholmi Nordiska Museet utján küldötték Budapestre. A kiállítás köre elsősorban a népi munkákat öleli fel. Dalarne vidékének háziipara, melyet jórész­ben Zorn festőművész tervezett, igen gazdagon van képviselve, Leksand, Rättvik, Mora, Malmö, Göteborg stb. népművészete szintén kiváló pél­dákkal kerül bemutatásra. E mellett a nemzeti jellegű modern svéd iparművészet­­ is méltóképen lesz képviselve. A stockholmi Lícium Handarbe­­tets Vänner (a kézimunka barátai) és a Tekniska Skolan fém, könyvkötési, hímzett és szövött mun­kái igen tanulságosaknak ígérkeznek. Köztük a legkiválóbb darabok Zorn, Ancercruna, Branting, Lindgreen és más művészek tervei után készül­tek. Legnagyobb érdeklődésre tarthat számot az Éjszaki Múzeum (Nordiska Museet) másfélszáz darabból álló retrospektív csoportja, melyet dr Salih Bernát igazgató gyűjtött össze. Ez a svéd háziipar és iparművészet jelen fejlődési fokának előzményeit tárja fel. A svéd kiállítás anyaga erősen textilis vonatkozású. A falusi hímzések, szőttesek mellett, amelyeknek növényi festékkel készülő fonalszínezési ősi eljárása is ki lesz ál­lítva, nagy szerepe van az egyházművészeti mun­káknak, amelyek között zászlók, oltárterítők, miseruhák lesznek láthatók. A kiállítási munká­latokat az Iparművészeti Múzeum tisztviselői végzik a Lícium igazgatónőinek Agnes Branting ■és Björnson asszonyoknak segítségével. A kiállí­­tásról, amelynek látogatása díjtalan, katalógus fog megjelenni. A kiállítással kapcsolatosan Branting Ágnes, a kiváló svéd művéznő, az Ipar­­művészeti Múzeum dísztermében két előadást fog tartani. Az első előadás november 22-én, hétfőn, délután 6 órakor lesz „A svéd népmű­vészet múltjáról“ címen; a második előadást „A modern svéd háziiparról“ címen november 23-án, kedden, délután 5 órakor tartja meg ugyanott a művésznő. Az előadásokat bárki, minden belépő­díj fizetése nélkül, meghallgathatja. * (Diákok a Műcsarnokban.) A Képzőmű­vészeti Társulat igazgatósága fejleszteni kívánja már a fiatalságnak is a műszeretetét és műszlését, régebben elhatározta, hogy a középiskolák felsőbb osztályú növendékeinek teljesen ingyenes belépést biztosít a műcsarnoki kiállításokra. Ezért ezúton értesíti az összes középiskolák igazgatóságait, hogy az ötödik, hatodik, hetedik és nyolcadik osz­tályú növendékek csoportosan, tanáraik vezetése mellett egészen ingyen nézhetik meg a jelenlegi téli tárlatot, ha az igazgatóság a látogatást né­hány nappal előbb a titkárságnak írásban beje­­lenti. Ezt a kedvezményt ugyanolyan készséggel adja az igazgatóság a fővárosi, valamint a vidéki tanulóifjúságnak. * (Gróf Leiningen vértanú szobra Török­­becsén.) Törökbecse hazafias polgársága elhatá­rozta, hogy gróf Leiningen Westerburg Károly 48-as honvédtábornok és az aradi tizenhármak egyikének szobrot állít Törökbecsén. A szobor­­bizottság Istvánffy István kir. közjegyző elnök­­lésével e hónap 15-én ülést tartott, amelyen a szobor megmintázásával Radnai Béla tanárt, szobrászművészt bízta meg. A bronz szobor álló alakban, tábornoki egyenruhában fogja a negy­vennyolcas vértanúhőst ábrázolni. A szobor le­leplezését a jövő év végén tartják meg, elismerés kifejezése is tudtul adassák. A honvédel­mi miniszter Diósy Sándor vezérkari testületi őr­nagyot, a kolozsvári VI. honvédkerület vezérkari főnökét, ez alkalmazása alól fölmentette és tanári minőségben a honvéd tájékoztató tanfolyam állo­mányába áthelyezte. Katonai hírek. A honvédség köréből. A király Ipolyi Lipót százados, fegyvertári műszaki tisztnek nyugállo­mányba való helyezése alkalmából az őrnagyi címet és jelleget, valamint a Ferenc József-rend lovag­keresztjét, Klanik Antal marosvásárhelyi 9. hon­­véd huszárezredbeli századosnak, valamint Huber Antal százados, ruhatári műszaki tisztnek nyug­állományba való helyezésük alkalmából az őrnagyi címet és jelleget adományozta s azonfelül elren­delte, hogy az előbbinek egyszersmind a legfelsőbb Egyházi élet. Az evangélikus egyetemes gyűlés. Az egyetemes gyűlés második napi gyűlésén több fontos tárgy került szőnyegre. Báró Prónay Dezső egyetemes felügyelő megnyitván a tanács­kozást, dr Zsigmondy Jenő a jogügyi bizottság részéről tett többrendbeli előterjesztést. Előadta a bizottság által beterjesztett Utasítás tervezetét, mely a katholikus főpapi karnak a Ne­temere-vel és a Providia-val kapcsolatos utasítása ellen való védekezés módozatait állapítja meg az ev. lelkészek részére. Az utasítás a protestáns közös bizottság javaslata szerint is, úgy a református, mint az evangélikus egyháznál egyöntetűen lesz megálla­pítandó. A tizennyolc pontból álló tervezet a ve­gyes házasságoknál a reverzális elleni védelem kü­lönböző eseteit és azoknál való eljárást tárgyalja. Fő irányelve az, hogy szemben a támadó türelmet­­lenséggel, a protestáns méltóságot és erkölcsöt ki­domborító, de mégis határozott fellépést kíván ál­lítani. A fontos tárgyhoz báró Prónay Dezső, Lasz- Icáry Gyula, Scholtz Gusztáv, Szentiványi Árpád, dr Sztehló Kornél, Jánossy Lajos, Bándy Endre, dr Zsilinszky Mihály és többen szóltak hozzá. Az Utasítás összes pontjait végül is egyhangúlag el­fogadták. Dr Zsigmondy Jenő a jogügyi bizottság ré­széről a sekészi fizetéseknek 2400 koronára való föl­emelése tárgyában jelentett. Veress József felszó­lalásával szemben dr Zsilinszky Mihály rámuta­tott arra, hogy ez ügyben nem itt kell immár fel­szólalni, hanem a képviselőházban és azon egyház­tagoknak, akiket a közbizalom oda beültetett. Bän­del Vilmos nem látja a szellemi színvonal emelését szoros kapcsolatban a javadalom emelkedésével. Gyurátz Ferenc püspök az egész 1848. évi XX. t.-cikk végrehajtásának folytonos sürgetését s nem annak részletekben való követelését tartja szükségesnek. Még Lombos Alfréd és Bándy Endre hozzászólása után az egyetemes gyűlés úgy hatá­rozott, hogy további nyomatékos eljárás céljából az ügyet a protestáns közös bizottsághoz utalja. A sérelmes új népisk. törvény módosításának kérdése szintén élénk vitát idézett elő. A gyűlés dr Zsilinszky Mihály, Szentiványi Árpád, báró Pró­nay Dezső, Sztehló Kornél felszólalása után elha­tározta, hogy a törvény sérelmeinek megszünteté­sét újra megsürgeti és újabb feliratot intéz a kor­mányhoz. Az ügyet különben a teljes elintézésig napirenden tartják. Az 1848. évi XX. t.-cikk vég­rehajtásának kérdésével kapcsolatban a budapesti tudományegyetemen protestáns theologiai fakultás fel­állítása, is szőnyegre került. Az egyetemes gyű­lés a jogegyenlőségről és viszonosságról szóló tör­vényben biztosított jogait látja mellőzve abban, hogy az egyetemen csupán katholikus theologiai fakultás legyen. Szentiványi Árpád, Zsilinszky Mihály s még számos képviselő felszólalása után a gyűlés a fakultás felállítása érdekében feliratot intéz a kormányhoz s a dolgot méltányos és törvé­nyes elintézéséig állandóan napirenden tartja. A tanácskozás egyik fontos része volt ezután a bányai egyházkerület lelkészválasztási szabály­rendelete is, illetve annak megerősítése s az ellen Vanovics és Mucsatek részéről beadott felebbezés. Az egyetemes egyház a jogügyi bizottság javaslata alapján a legteljesebb mértékben méltányolta az egyházkerület hazafias célzatait, azonban a sza­bályrendeletnek a jelölésből való törlésre, illetve az utolsó fokon az ötös bizottság döntésére vonat­kozó intézkedését nem találja fel a zsinati törvé­nyekben. A szabályrendeletet módosítás céljából a kerületnek visszaadja s Vanovics és Mucsatek fe­­lebbezését visszautasítja. A szabályrendelet külön­ben még a zsinati előkészítő bizottsághoz is kerül anyagfelhasználás céljából. A gyűlés ugyanis a ti­szai kerület javaslatára egy ,egyetemes lelkészvá­lasztási szabályrendelet megszerkesztését bízta a zsinat előkészítő bizottságra. Adott esetből kifolyó­lag Gyürky főesperes egyetemes nyugdíjintézeti ügyvivő előadása alapján megállapították, hogy a lelkészek özvegyeinek nyugdíjazása tekintetében a református és evangélikus egyház között teljes reciprocitás áll fenn. Horánszky Aladár theol. tanárnak, aki a po­zsonyi techológia akadémiai nagybizottság részéről tett jelentéseket, a gyűlés elismerését fejezte ki azért, hogy a végzett helyettesítésekért tisztelet­díjat nem igényel. A nagybizottság utasítást ka­pott arra, hogy a tanárok helyettesítési működésé­nek díjazására tiszteletdíjakat állapítson meg. Több kisebb jelentőségű tárgy elintézése után báró Prónay Dezső elnök az ülést berekesztette. Aranymise. Az aradi minorita­ rendház leg­idősebb tagja, Berén­yi Gedeon nyug.­rendfőnök, vasárnap, november 21-én, délelőtt 10 órakor tartja pappá szentelésének 50 éves jubileuma al­kalmából aranymiséjét. A jubiláló főpapnak első gratulálója maga X. Pius pápa, aki apostoli ál­dását küldötte s egyben megengedte, hogy a va­sárnapi jubiláns nagymise alkalmából pápai­ ál­dást adhasson a jelenlevő­ hívekre. A pápai áldás teljes bucsu-engedélylyel van összekötve, melyet mindazok megnyerhetnek, kik előzőleg gyónást és áldozást végezve a jubiláló főpap áldását fo­gadják. A pápai rescriptum, mely most érkezett Aradról, e hó 10-én kelt Vatikánban és Merry de­ Val bibornok, államtitkár irta alá. Katholikus státusgyűlés. Kolozsvárról Je­lentik: A kath. státusgyülésen Mailáth püspök megnyitó börzédében a hitélet mélyítését hang­súlyozta. A kath. státusgyülés táviratban üdvö­zölte a pápát és gróf Zichy Nándort 80-dik szü­letésnapja alkalmából. Azután letárgyalták az összes jelentéseket és Ugron Gábor helyébe, aki igazgatótanácsosi állásáról lemondott, Mark­ Sándort választották meg. A Tattersall. A külső-kerepesi-, vagyis a mai utcáéin©­vezés szerint a Kerepesi-út 8. szám alatt van egy harminckilenc ezer négyszögölnyi terület, mely a Tattersall nevet viseli. Ez a hatalmas telep, mi­után bérlőinek a fővárossal való szerződése most lejárt, nemsokára át fog alakulni s maga a Tatter­sall-vállalat is átmegy a főváros kezelésébe. Az erre vonatkozó előkészítő tanácskozások egyikét tegnap tartották meg a városházán s ha majd az uj szervezés teljesen létrejön, a Tattersall más he­lyen és más szervezettel fogja működését folytat­ni. Ezeknél az előmunkálatoknál érdekesebb­­ közönség szempontjából a Tattersall maga. A leve­gőben röpködött minduntalan ez a név, az újságok állandóan írtak róla, de a benfenteseken és szak­­béli újságírókon kívül vajmi kevesen tudták, hogy hol létezik s még sokkalta kevesebben, hogy mi­­ jelentése. Még az újságok sem voltak tisztában vele, hogy micsoda pesti hagyományok fűződnél ehez a névhez, melyet annyiféle helyesírással írtak" ahogy épen jött, adván ezáltal négy-ötféle értel­met ennek a szónak, mely ma már nem egyéb, mint olyan fogalom, mely egy név alapján kulturhistó­­riai jelentőségre nőtt. A szó hangzása után arra kellett gondolnia mindenkinek, hogy bizonyos Tat­­tér nevű régi pesti ember után kapta a telep cin© vezetését, de aki etimológia szerint akart vizsgálód­ni ebben a felderítetlen kérdésben, más magyaráza­tot keresett, mert a névben nincs benne az értelem melyet tulajdonítottak neki. Aztán az is kiderült a nyomozások során, hogy sem Tatter, sem Tatter­sall nevű család a régi Pest törzsökös polgárai között nem létezett, úgy, hogy a magyar Tattersall felderítésére külföldi analógiák alapján kellett­­ kutatónak megindulnia. És ez a nyom nemcsak hogy nem vezetett tévútra, hanem kézbe adta a misztikusnak látszó fogalom eredetének fonalát. A Tattersall ugyanis nem német szó, nem is egy Tatter nevű ember ter­mét jelenti, ahogy a lapok helyesírása után követ­keztetni szokták. De nem olyan hazai intézmény sem, mely a fővárosban vagy Magyarországon élt ember neve után vette volna elnevezését. Ez a név a nyelvek világforgalmában mindenütt jelenlevő vendégszó, melynek azonban ma már mindenütt fo­galmi jelentése van. Ismerik Londonban, Párizs­ban, Berlinben, Bécsben, Budapesten, de Szerbiá­ban, a Balkánon és Konstantinápolyban is. A Tattersall az az intézmény, mely a lókeresk­edés­­sel, lótenyésztéssel és egyéb hasonvonatkozásokkal összefüggő a vállalkozások gócpontja. Azt ki kell emel­ni, hogy amit az angolok értenek Tattersall alatt, lényegesen más, mint ami nálunk ezen fogalom tartalmában benne van. Az angol Tattersall, mi­után a név is, az intézmény is angol talajban gyö­kerezik, azonkívül, hogy a luxus­lovakra vonatko­zó gondolatkör grammatikai kifejezője, jelenti egy­úttal az előkelőséget, a rangot, a kiváló születést, az egy társaságba tartozók gyülőhelyét, a főúri és előkelő sportolók bizonyos fajtáját, holott a magyar Tattersallnak ez a jelentéstani gazdagsága és át­­idomultsága nincsen, amit bizonyít az is, hogy még a fővárosi ember sincs tisztában vele, hogy a Tat­tersall alatt mit kelljen tulajdonképen értenie. A név világszerte való elterjedése és népsze­rűsége egy Tattersall Richard nevű angol lovas.

Next