Pesti Hírlap, 1910. március (32. évfolyam, 63-76. szám)

1910-03-16 / 63. szám

-: -4- ------........... ez év­­júmius 22-ére fogják összehívni. A választások május 25-ike és június 12-ike közt lesznek. * Kossuth a helyzetről. Cegléden, a március 15-iki ünnepély után, amelyről referádánll a március 15-iki ünnep­ségekről szóló tudósítások között található, a Pol­gári Körben négyszáz teritékű banker volt, melyen Takács József református lelkész felköszöntőjére Kossuth Ferenc hosszabb politikai beszédet mon­dott, amigy nyilatkozván a helyzetről: — A magyar nemzetnek szabadságszeretete mellett van egy olyan tulajdonsága is, amely na­gyon sajnálatos és káros volt mindig. E tulajdon­ság a pártoskodás, a széthúzás. Ámbár a magyar faj egyedül áll minden rokonfaj nélkül a nagy nemzeti áradatok közepette, azért még­sem érzi szükségét annak, hogy összetartson, hanem foly­vást pártoskodik, egymás ellen küzd és elég sajnos, de igaz, hogy azok küzdenek leghevesebben egymás ellen, akik legközelebb állnak egymáshoz, tehát hi­vatva lennének egymást támogatni, nem pedig egy­más ellen törni. Most is szemtanúi vagyunk, saj­nos, e magyar tulajdonság megnyilatkozásának. Ausztriában a gyűlölködés minden fegyverével tör­nek ellenünk annyira, hogy az, akit Ausztriának' nagyjai, mint Ausztria legnagyobb polgárát halálá­ban is ünnepükt­, végrendeletileg hagyta meg az ő fajának a magyar ne­mzet iránti gyűlöletet. E gyű­lölettel szemben nekünk össze kellene fogni. És mit látunk? Azt, hogy az ország pártokra szakadva saját keblét tépi, ellenségei pedig kárörvendve vár­ják ezen tusának az eredményét. (Zajos helyeslés és éljenzés.) Feltámadtak halottaikból azok, akik, míg a hatalmon voltak, Deák Ferenc művét lassanként visszacsinálták és arról az alapról, amelyen Deák tovább építeni akart, lassan kint visszasiklottak. Ezeknek mostani vezére gróf Tisza István Aradon elitélte azt, hogy nekem van ideális programmom, amely irányítja a gyakorlati téren azokat a törek­véseket, amelyekre erőmet összpontosítani köteles­ségemnek ismerem. Igaz, hogy ugyanabban a beszé­dében a választói jog terén ő maga is beismeri, hogy neki is van ideális programmja. Egyébiránt ez nem is lehet másképen azoknál, akiknek egy magasabb cél lebeg a szemük előtt, oly cél, melyet csak nagy erőfeszítéssel és lassanként lehet elérni, ha nem segíti valami váratlan esemény a nemzetet küzdel­mében. Más oldalról is gáncsolnak engemet folyvást és leginkább az a párt, amely egykor az enyém is volt és amely zászlómat elhagyta. E párt részéről gáncsolnak azért, hogy állítólag nem küzdök to­vább, mikor a lekü­zdhetetlenséggel találkozunk, amiért mint józanul gondolkodó és hazáját féltő ember a felelősséget teljes mértékben vállalom és vádolnak nagyon igazságtalanul azzal, hogy az el­ső nehézségnél elhagytam az önálló bankért való küzdelem terét. Vádolóim nagyon is számítanak az emberi emlékezőtehetség rövidségére, amikor azt hiszik, hogy elfelejtette már a nemzet azt, hogy én egész miniszterségem alatt küzdöttem az önálló bankért; azért mondtam le, mert ezt megvalósítani nem tudtam, lemondott állapotban is küzdöttem ér­te mint fel nem mentett miniszter kilenc hónapig és kilenc hónap után azért hagytam ott a hatalmat, mert nem szándékoztam és nem szándékszom abban hagyni a küzdelmet. Ilyen világos tényeknek félre­ismerése csak a legnagyobb mérvű elfogultságból eredhet, amely elfogultságot nem akarom jellemez­ni, mert nem akarom megtenni azt, mit sose tet­tem eddig, hogy azokat, akik ugyancsak a függet­lenségi eszmékért küzdenek, támadjam, mint ahogy a tőlem elszakadottak közül sokan támadnak és szi­dalmaznak engem. Egyébiránt az igazi független­ségi közvélemény ítéletére bízom annak­ a megálla­­pítását, hogy kárt okoznak-e vagy hasznot azok, akik erőnek erejével el akarják hitetni a magyar néppel azt, hogy Kossuth Lajos fia elhagyta elve­it. Ha ez sikerülne nekik, akkor megingatnák a magyar nép bizalmát azokban, akikben legtöbb oka lehetett bizni és megtámadnák a magyar nép érzel­meinek legmélyebb rejtekét, mert a magyar nép ragaszkodik ahoz a névhez, amelynek kötelességeit is öröklöttem dicsőségével együtt és lehetnek bár képességeim szerények, de szeretetem hazám iránt végtelenül nagy. Azt hiszem, hogy eljön még az az idő, amidőn az egymás ellen küzdő magyar arra a tudatra fog ébredni, hogy kötelessége egyesült erővel védelmez­ni meg ezt a hazát, mint ahogy egyesült erővel tá­madják ellenségeink. Napról-napra leplezetlenül törnek Ausztriából a magyar államiság ellen és az a párt, amely e szándékából nem csinál titkot, mindinkább növekvő befolyásra jut. Ezzel szemben nemcsak hogy nem gyűjtjük a magyar nemzet ere­jét, hanem van egy nagy tábor, amely a hatalom birtokába jutva, ezt a hatalmat arra használja fel, hogy nagy erővel vezesse rá a nemzetet a néma megadás útjára. Van egy másik tábor, amely a függetlenségi elvekért küzd és belátja, hogy a füg­getlenségi pártnak, a többség, a fokozatosság elmé­letét kell elfogadnia és mégis válogat abban, hogy miben érvényesítse a fokozatosságot és mi másban azt az irányzatot, mely abban a jeligében, hogy „minden vagy semmi“ nyer kifejezést, amely irány­zat negyven évi küzdelem alatt mást, mint meddő­séget nem eredményezett. Az ilyen válogatással egyetlen egy kérdéssel ép úgy fel lehet borítani az egész nemzetet, mint hogy ha a fokozatosság elve semmiben sem érvényesülne. Ez történt a bankkér­déssel, úgy, hogy most ott vagyunk, ahol voltunk öt év előtt. Elvesztettünk minden olyan pozíciót, amelyből az országot megvédelmezhettük volna el­lenségei ellen és kivált az osztrák túlkapások ellen, melyekkel az önálló vámterület felállítását 1917-re lehetetlenné akarják tenni. E két veszélyes törekvés közt vezet az az út, amelyen én és pártom járunk. Meggyőződésem az, hogy az erős akarat csakis akkor igazán erős, hogy­ha megfontolt és a kellő időben a kellő pontokon nyilvánul meg, máskülönben a nemzetnek lelke­sedése, tettvágya, kitartása elpazaroltatik. Adja Isten, hogy az a három út, amelyen ma a három nagy párt jár, találkozhasson akkor, ha a nemze­tet komoly veszély fenyegeti és szűnjön meg a ve­szély pillanatában az ősi magyar átok: feldúlni a magyar nemzet békéjét és lankasztani erejét. Pár­tom és én habozás nélkül haladunk tovább azon az úton, melyet mélységes hazaszeretettel választot­tunk ki, amelyen gyengeséget mutatni nem fogunk soha; de körültekintéssel fogunk járni mindig, mert amit a közéletben kockáztathatunk, az nem a miénk, hanem a nemzeté és mindaz, ami a nemzeté, szent előttünk. Meggyőződésem szerint ez az út ve­zet a függetlenség kivívása felé. Tudom, hogy az én utamon választóim, kedves polgáraim velem fog­nak járni mind­végig, s rájuk Ceglédre és a város nagyérdemű fiatal polgármesterére ülítem pohara­mat. Igen lelkes és nagyhatású beszédeket mondot­tak még Ivánka Imre, Irso­y József orsz. képviselők és ifjabb Mikszáth Kálmán. Délután több körbe lá­togatott el Kossuth Ferenc. Este az ipartestületben, majd pedig a kaszinóban rendezett vacsorákon vett részt. ±*±18» JL- 1 MlELAf •iyjtUi~ AAlUrl oi­ttvS -—i ^vy*' «£-»-■ * A Nemzeti munkapárt. — A Nemzeti Társaskörből. — A Nemzeti Társaskörben kedden este a nagy * számban megjelent tagok, akik­ között a kormány részéről Lukács László, Eseronymi Károly, gróf Serényi Béla, Székely Ferenc és Hazai Samu vol­tak jelen, élénken megbeszélték a miniszterelnök kihallgatásának eredményét. Általános megelége­déssel említették, hogy ő felsége az országgyűlés feloszlatásakor a trónbeszéd megtartásával József főherceget bízta meg, aminek révén az ünnepi ak­tus a szokott udvari fénynyel fog végbemenni. A nemzeti munkapárt az országgyűlés felosz­latása után kezdi meg választási agitációját és a hivatalos jelölések­ is akkor fognak megtörténni. A nap folyamán több vidéki küldöttség járt a jelölések dolgában. A nemzeti munkapárt végrehajtó bizottsága este fél nyolc órakor báró Dániel Ernő elnöklésé­vel közel egy óra hosszáig ülésezett. — A munkaprogramm ügye. — A nemzeti munkapártnak a munkaprogramm kidolgozására kiküldött kilences bizottsága gróf Csáky Albin elnöklésével ülést tartott. Ezen az ülésen részletes programm kidolgozását határoz­ták el, amely felölelte az államélet egész területén tervbe vett összes reformokat és tervezéseket. A bizottság evégből felkérte a kormány valamennyi tagját, hogy készítsék el az egyes resszortok mun­­kaprogrammját; ezeknek­ a munkaterveknek beér­kezte után fogja a kilences bizottság a párt mun­kaprogramj­­­át a szakminiszterek terveinek fel­­használásával elkészíteni. A bizottság előadójává előreláthatólag gróf Tisza István fogják megvá­lasztani. _A pártszervezés. — Topolyán vasárnap alakult meg a nemzeti­­munkapárt dr Cziráky Gábor elnökletével. A verbászi választókerületben Mezey Zsig­­mond kir. tan­­kulai közjegyző elnökletével kedden megalakult a nemzeti­ munkapárt. Elnökké Réczei Ede ügyvédet választották. Hajdúböszörményben dr Ujvárossy Szabó La­jos városi tiszti ügyész elnökletével a volt szabad­­elvű­ párt kedden értekezletet tartott, amelyen ki­mondották a szabadelvű párt feloszlatását és a nemzeti­ munkapárt megalakulását. A csabai nemzeti munkapárt e hó 28-án tart­ja alakuló közgyűlését, amelyre gróf Tisza Istvánt is meghívják. • A Kossuth-pártból. — (1 párt és a házfeloszlatás. — A Kossuth-párt közhelyiségében az este keve­sen jártak fenn, mert a képviselők nagyobbrészt kerületeikben tartózkodnak. A párt vezetősége ré­széről Gál Sándor házelnököt, továbbá Tóth János és Sághy Gyula alelnököket láttuk ott. A legtöbb szó az országgyűlésnek trónbeszéd­del való feloszlatásáról esett. József főherceg kirá­lyi biztosságáról úgy beszéltek­, mint egy olyan meg­lepetésről, amelyről maga a főherceg se tudott elő­re, aki jelenleg Kisjenőn vadászik. A Kossuth-párt aligha jelenik meg a trónbeszéden. — A megnyitáskor, — mondotta az este a párt egyik vezető tagja — felmentünk a várba és egy jobb jövő reményében meghallgattuk a trón­beszédet. Most úgy áll a helyzet, hogy egy keserű csalódással gazdagabbak lettünk. Semmi szükség, hogy ismét felmenjünk. Miért hallgassuk meg a magyar nemzeti népszuverenitás élő kifejezését képező országgyűlés elnémításáról szóló királyi kéziratot?! Szó volt a magyar parlamentarizmus történe­tében szokatlan ama tényről is, hogy a kormány az országgyűlés feloszlatásáról egyáltalán nem tanács­kozott a Ház elnökével, aki ez ideig semmi értesítést se kapott. A képviselőház folyó hó 21-iki ülésének legele­jén, napirend előtt, Hódy Gyula sürgős interpellá­ciót intéz ,fjueger wieni polgármester elhalálozásá­val és temetésével kapcsolatban az udvari körök részéről történt kijelentések és ténykedések tárgyá­ban a miniszterelnökhöz." Hódy kedden jegyezte be interpellációját az interpellációs könyvbe és kért engedélyt annak előterjesztésére a Házelnök­től, aki az engedélyt meg is adta. Híre járt a klubban, hogy Justhék közül né­hányan most azzal az ideával foglalkoznak, hogy a két függetlenségi­ párt a vezérei nélkül egyesüljön, Justhék köréből. A Royal-klub is néptelen volt az este, mert a Justh-párt tagjai szintén vidéken vannak. Az el­nökség részéről gróf Batthyány Tivadar és Nagy Dezső jártak fenn. Justh Gyula, a párt elnöke, szerdán érkezik vissza Budapestre. A párt a hét folyamán értekezletet tart, hogy megállapítsa a képviselőház ülésén és az országgyűlés feloszlatása alkalmából tanúsítandó magatartását. * A románok a különállás mellett. A nemzetiségi párt folyó hó 21-ikén értekez­letet tart, melyen a politikai helyzetet fogja meg­beszélni. Az értekezlet után a román nemzetiségi párti képviselők a komité végrehajtó bizottságá­nak tagjaival külön fognak tanácskozni a kormány­nyal szemben különösen a választásokon követendő magatartás fölött és egyben elő fogják készíteni a román országos választói konferenciát is, melyet április 5. és 10-ike közti időben Nagyszebenben fog­nak megtartani. Ezen a konferencián a mérsékelt irányú románok­ is részt akarnak venni. Tervük az volt, hogy a konferencián határozati javaslatot fog­nak előterjeszteni, mely szerint az 1891. évi nem­zetiségi programm revízió alá veendő és határozot­tan kimondandó, hogy a románok az 1868: XIIV. t.-c. alapján állanak és az abban biztosított jogo­kat követelik. Mihelyt a kormány ez iránt biztosí­tékot nyújt, a románok külön párt alakításáról le­mondanak. Miután gróf Tisza István időközben ki­jelentette, hogy mérsékelt párt alakítását sem tart­ja elfogadhatónak és azért ily mérsékelt párt sem számíthatna a kormány támogatására, a mérsékelt irány képviselői elhatározták, hogy ilyformán si­keres működés előfeltételeinek hiányában felfüg­gesztik megkezdett akciójukat és a nagyszebeni konferencián sem fognak részt venni. Ezek után előrelátható, hogy a konferencia egyhangú hatá­rozattal a nemzetiségi párt magatartását fogja szentesíteni, mely továbbra is ragaszkodik külön­állásához, j»-:­Lakó­helyváltoztatás esetén arra kérjük tisztelt előfizetőinket, hogy új címüket idejekorán közöljék velünk. Minden erre vonatkozó bejelentéshez szüksége van a kiadóhivatalnak egy címszalagra, esetleg a régi lakhely mosi jelölésére. —y

Next