Pesti Hírlap, 1910. május (32. évfolyam, 103-128. szám)
1910-05-14 / 114. szám
12 PESTI ÉIKLAP 1910. május 14., szombat A református templomokban pünkösd első napján, a Kálvin-téri templomban délelőtt 10 órakor prédikál Petri Elek, úrvacsorai beszédet mond Csötönyi János, délután 3 órakor prédikál Csötönyi János. Budán, a Szilágyi Dezső-téri templomban délelőtt prédikál és úrvacsorai beszédet mond Haypál Benő; délután 3 órakor prédikál Soós László. A kőbányai templomban délelőtt 10 órakor prédikál és úrvacsorát oszt: Takaró Géza; délután 3 órakor prédikál Tóth József. A zuglói templomban délelőtt 10 órakor prédikál Keresztesi Sámuel, urvacsorai beszédet mond: ifj. Kiss Áron; délután 3 órakor prédikál Keresztesi Sámuel.• Pünkösd második napján. A Kálvin-téri templomban délelőtt 10 órakor prédikál: dr Szabó Aladár, urvacsorai beszédet mond Petri Elek. Délután 3 órakor prédikál Fábián Mihály. Budán a Szilágyi Dezső téri templomban délelőtt 10 órakor prédikál dr Kováts Lajos, úrvacsorai beszédet mond Soós László; délután 3 órakor prédikál Tóth József. A kőbányai templomban délelőtt 10 órakor prédikál Szabó Károly. A zuglói templomban délelőtt 10 órakor prédikál Tóth József, úrvacsorát oszt: Keresztesi Sámuel; délután 3 órakor prédikál Szabó Károly. — Napi hírek. — (Lapunk mai száma) Ifi oldal terjedelmű. A melléklet tartalma: Menelik császár birodalma. Irta: gróf Königsegg Lajos. (34-ik közlemény.) — Szerkesztői üzenetek. — Regénycsarnok. (7-ik folytatás.) — Szinlapok. — Hirdetések. — (Személyi hirek.) Fiuméból jelentik, hogy Klotild főhercegasszony a leányával, Erzsébettel, olaszországi útjáról pénteken visszaérkezett Fiuméba. — Gizella főhercegnő Konrád bajor herceggel és Auguszta főhercegasszonynyal Bécsből Budapestre érkezett. A főhercegnő, aki néhány napot Budapesten fog tölteni, a budai Várpalota Krisztinavárosi traktusának első emeletén fog lakni. Gróf Berchtold Lipót pétervári osztrák-magyar nagykövet Budapestre érkezett és szombaton délelőtt kihallgatáson jelenik meg a királynál. (A király Budapesten.) A király pénteken délelőtt általános kihallgatást adott, amelyen a következők járultak eléje: Gróf Széchényi Gyula főistállómester, báró Fejérváry Géza gyalogsági tábornok, testőrkapitány, gróf Festetics Tasziló főudvarmester, Wlassics Gyula, a közigazgatási bíróság elnöke, gróf Széchényi Béla koronaőr, báró Hornig Károly püspök, Ludvigh Gyula, gróf Csáky Károly püspök, gróf Andrássy Sándor és Schreiber Viktor táborszernagy, titkos tanácsosok, Bartóky József, Jeszenszky Sándor, Kálmán Gusztáv és Stetina József államtitkárok, Sprecher Artur hadtestparancsnok, Spurny Ignác és Kiss Zsigmond altábornagyok, báró Weinhardt Pál és Fail-Griessler András kamarások, Pongrácz Jenő koronaügyész, Vavrik Béla, a Curia másodelnöke, Braun József, Gogka Gusztáv és Linhart János vezérőrnagyok, Pap Kálmán tábornok-hadbíró, dr Kepes Gyula vezértörzsorvos, Hohenlohe-Waldenburg Klodvig herceg, báró Radvánszky Géza, Tabódy József, Jekelfalussy Zoltán, Szentiványi Zoltán, gróf Károlyi György, gróf Esterházy Móric és Tahy István kamarások, Fülepp Kálmán főpolgármester és Bárczy István polgármester, babarddi báró Schwartzer Ottó udvari tanácsos, főrendiházi tag, Hartl Sándor nyug. miniszteri tanácsos, Janny Gyula, Kétly Károly és ruttkai Ráth Péter udv. tanácsosok, báró Skerlecz Iván miniszteri tanácsos, Szontagh Jenő főispán, Tabajdi Kálmán vezérkari ezredes, Oláh Ödön csendőrezredes, Szölgyény Ferenc, a Ferenc József nevelőintézet kormányzója, Straub Margit Mária, államvasúti főfelügyelő leánya, Schmid Hugó és Vetíts Dezső királyi tanácsosok, Gebauer Anna jószágkormányzó leánya és Stipics Róza törvényszéki irodatiszt felesége. A király budapesti tartózkodása idején a helyőrség felett szemlét fog tartani. Ez a szemle május hó 18-án, szerdán, délelőtt kilenc órakor a Vérmezőn fog végbemenni. Szombaton délután három órakor a kertészeti kiállítást tekinti meg a király. (Gyermekünnepély.) Az Ingyentej Egyesület e hó 26-án az Iparcsarnokban tartja gyermekünnepélyét. A vigalmi bizottság a rendezés részleteit véglegesen e hó 18-án, szerdán, délelőtt tizenegy órakor Izabella utca 42. sz. alatt levő helyiségében tartandó ülésén állapitja meg. — (A postás-otthon és internátus sorsjegyeinek húzása) a kedvezőtlen eredmény folytán folyó évi október hó 15-ére halasztatott el, amikor is tekintet nélkül az elért eredményre, feltétlenül megtartják. (Háziasszonyok a drágaság ellen.) Töméntelen panasz, kifakadás, interpelláció, konferencia és még egy sereg hasonló meddő és haszontalan próbálkozás után a bécsi háziasszonyok végre belátták, hogy ezen az utón nem mennek semmire. Belátták ezt már régen a budapesti háziasszonyok is — a bécsiek azonban nem elégedtek meg a belátással, hanem tovább mentek egy bátor és okos lépéssel és a legerélyesebb hölgyekből ötventagú bizottságot alakítva, e bizottság útján az egész vonalon hadat üzentek a drágaságnak. A bécsi hölgybizottság komolyan vette a dolgot. Keveset ülésezett, de annál többet cselekedett. Először megalakította Bécs összes kerületeiben a háziasszonyok szövetségét, azután érintkezésbe lépett külön-külön minden kerületben a nagy szállító-cégekkel és a nagyiparosokkal, kikkel a legfőbb szükségleti cikkekre nézve — hús, tej, fűszeráru, fa, szén, vaj, lisztneműek, hüvelyes vetemény stb. — olyan szerződéseket kötött, hogy a szövetség tagjai (és e szövetségnek jóformán Bécs összes háziasszonyai tagjai lettek) — például egy kilogramm elsőrendű marhahúst 90 krajcárért, egy kiló vesepecsenyét 1 forint 5 krajcárért, borjúhúst 80 krajcárért stb. vásárolhatnak, mégpedig nem majd valamikor, hanem már június 1-je napjától kezdve. A hölgybizottság utolsó ülésén az összes bécsi jótékonysági és nőegyletek bejelentették csatlakozásukat. A szövetség velük együtt oly tekintélyes hadsereggé nőtt, hogy a szerződésekkel lekötött nagyiparosok és nagyszállítók becsületes haszonnal zárhatják le az üzletet, amelyen mind a két fél nyer és senkit sem nyúznak meg — mint ahogy a budapesti háziaszszonyokat megnyúzza a méregdrága piac. Nálunk ma 1 forint húsz krajcáron alól kilónként nincs megehető marhahús, a vesepecsenye ára 5 korona, a borjúhúsé 1 forint 30 krajcár. És így tovább, se egészen a túróig, amelynek ára tíz év alatt megháromszorozódott. A közélelmezési bizottság nálunk is megteszi, amit meg tud tenni — Bécsben is megtette — hatása és eredménye azonban, a dolog természeténél fogva, nem mentheti meg a háztartásokat az uzsorától. A háziasszonyoknak kellene szövetséget kötniök nálunk is az uzsorapiac bojkottálására és megtörésére, mint ahogy a bécsi hölgyek cselekedték. Ennek meglenne a maga komoly sikere. A szörnyüködésnek és panasznak csak sok és keserű füstje van — tüze semmi. (A bécsi alpolgármesterek.) Bécsből táviratozzék, hogy a községtanács Porzert választotta első, Hierhammert második és Hosst harmadik alpolgármesterré. Ugyanezen az ülésen a községtanács ötvenezer koronát szavazott meg az osztrák aviatikai verseny részére. (Ghika herceg Albániában.) Egy szerb újság érdekes hírt közöl, melyben benne van a trónkövetelők egész tragikomikuma. A belgrádi „Politik“ jelenti ugyanis, hogy Ghika herceg, az ismert sportsmann és albán trónkövetelő Albániába érkezett és érintkezésbe lépett az albán vezérekkel. Pár hete a kiváló herceg Párizsban pofozkodott egy francia művésznő nagy kalapja miatt, noha a nagy kalapok divatja lejárt és most Albániában dobálja ki aranyait az albán koronáért — noha az albán felkelés a végét járja. Szegény trónkövetelő mindenütt lekésik. (Kulturkép Oroszországból.) A Moszkvába összehívott nemzetközi börtönügyi kongresszus orosz csoportja múlt szombaton kezdte meg tanácskozásait, de hamarosan be is fejezte, mert kedden Andrejev tábornok, moszkvai rendőrfőnök parancsára a tanácskozásokat be kellett rekeszteni. A kongresszust, amelyen Oroszország legkiválóbb jogtudósai és jogászai vettek részt, a hatóságok már eleve is bizalmatlansággal fogadták. Mindjárt az első napon Ordynszki tanárt, aki a hadbíróság eljárásáról akart értekezni, eltiltották az előadás megtartásától. A kongresszus engedelmeskedett a parancsnak. Csubinszki tanár, a kongresszus elnöke, ezután bejelentette, hogy a halálbüntetésre és az államellenes bűntettekre vonatkozó előadások kerülnek sorra. Azonban alig kezdte meg Poljavszki a referátum előadását, amikor a kormány képviselője máris félbeszakította. Kevéssel utóbb Nobokov és Csubinszki tanárokat a rendőrfőnök elé rendelték, aki közölte velük, hogy az utóbb említett kérdésekről még titkos ülésen sem szabad tanácskozniok. Nobokov és Csubinszki visszatértek az ülésterembe és előadták a hatóság követelését. Még be sem fejezték előadásukat, amikor a rendőrfőnök távirati úton intézkedett a kongresszus sürgős berekesztése iránt. A kormány képviselője a távirat felolvasását sem engedte meg, hanem egyszerűen szétkergette a kongreszszust. (Az egyetem ünnepe.) A tudományegyetem pénteken ülte meg százharmincadik évfordulóját annak, hogy Mária Terézia újjászervezte. Az ünnep délelőtt tíz órakor misével kezdődött, ezután a tanári kar és az ifjúság egy része a nagyteremben gyűlt össze. A meghívott vendégek között ott volt Molnár Viktor államtitkár a kultuszminiszter képviseletében, Firczák Gyula munkácsi püspök, Schreiber Viktor altábornagy, budapesti hadtestparancsnok, Gaál Jenő főrendiházi tag, Jónás Ödön műegyetemi prorektor, Hutyra Ferenc, az állatorvosi főiskola rektora és mások. Az egyetem ezidei rektora, Sághy Gyula, ünnepi beszédében a tudománynak nemzeti és nemzetközi vonatkozásairól beszélt. A tudomány szokásos meghatározása: az igazság meghatározása. A tudománynyal való foglalkozás: az igazság kutatása. De az igazságok nem abszolút igazságok, nagyobb részt csak relatívek és így, ha csak az abszolút igazságokat akarná kutatni a tudomány, akkor aránylag szűk körre szorítkoznék. Ezért az emberi tudomány a maga egészében nem abszolút, hanem relatív tudomány. Az ember mindazt valóban tudottnak tekinti, amiről hiszi, hogy az megcáfolhatatlan igazság. Itt van a tudomány és a hit világa közti közelebbi kapcsolat. Ez fejti meg azt is, hogy az egyetemek a tudományok egyetemességének ápolásával kiterjeszkednek a hittudomány világára is. A tudomány minden ágában az emberi tudás egyik alapja a hit. A tudomány az emberiség fejlődésének leghatalmasabb emeltyűje és így a leghatalmasabb összekötő kapocs a kükülönböző nemzetek és államok között. Minél felvilágosodottabb egy nép, annál inkább ki fog terjedni annak éltető és jótékony melege a szomszéd népekre. Ha az örökbéke eszméje ma még távoli idealizmusnak tekinthető is, a tudomány emelkedésével el fogja érni azt az emberiség. Mert az emberiség kulturális és tudományos fejlődésével az erkölcsi felelősségérzet is emelkedni fog az emberiség nagy tömegeinek elpusztításával szemben. A tudomány együttes fejlesztésében tehát minden nemzetnek és minden tudósnak hivatásszerűleg részt kell vennie. Ezután áttért a tudomány nemzeti vonatkozásaira. Csak az a tudós szolgálja igazán a tudományt és csak annak a munkássága szolgálhat az emberiség javára, aki elsősorban tudományával, nemzetének tudományát akarja emelni. Hiszen épen a nemzeti érzés adja a leghatékonyabb ösztönző erőt a tudósnak a tudomány fejlesztésére. Az emberiség kultúrájában is a nemzeti vonatkozások megszűnésével épen a nemes versengés szűnne meg. Az a tudós tehát, aki erős nemzeti érzéssel műveli és viszi előre a tudományt, nemcsak nemzetének, hanem az egész emberiségnek is nagy szolgálatokat tesz. A tudománynak tehát e nemzeti vonatkozások nemcsak lankasztó, hanem ébresztő tényezői is. Minél erősebb gyökeret ver és minél hatalmasabb kiterjedést fog találni nálunk a tudomány művelésében a nemzeti felfogás és a nemzeti irány, annál nagyobb lesz a nemzet nagysága és súlya az európai kultúrnépek társaságában. Annál inkább biztosítva látjuk az európai népcsaládokban, az európai nemzetek között nemzeti létünket, nemcsak a második ezer évre, hanem remélhetőleg még ezredévekre is, minél inkább fogunk a tudomány és kultúra terén, mégpedig nemzeti érzülettel, mint annak előretörő tényezői szerepelni. Ezt az irányt, ezt a működést pedig a jövő fiatalságának, a főiskola tanuló ifjúságának szem előtt kell tartania és követnie kell. ... Utána Magyary Géza jogkaffi dékán terjesztette elő jelentését a múlt évi pályázatokról, majd a rektor kiosztotta a jutalmakat a pályanyertes egyetemi hallgatóknak. A hittudományi karon Kövér Lajos, Dávid Antal, Galló Simon és Papp Lajos; az orvostudományi karon Gut Antal, Karsa Géza, Szabó János, Polányi Mihály, Mocár László, Virágh Mária, Orsós Imre, Bozsányi Jenő, Feuer Egon, Huzella Tivadar és dr Lénárd Vilmos tanársegéd; a bölcsészettudományi karon: Huszti József, Braun Soma, Endrédi Jenő, Pávai Vajna Ferenc, Thienemann Tivadar, Henrich János, Kiss Árpád, Popsioru Márius, Pivárcs István, Vilcsek András, Scharbert Ármin, Gersik Géza,, Bálla Antal és Schultz József. Ezenkívül egy sereg egyetemi hallgató kapott szorgalmi díjat. (Bányaszerencsétlenség Angliában.) A whitehaveni hatalmas bányaművekben szerdán este robbanás történt, majd tűzvész támadt. A katasztrófa pillanatában 1360 bányásza volt benn a tárnákban. György angol király táviratot intézett a bányaművek igazgatóságához, melyben mély részvétét fejezi ki a szerencsétlenek iránt és bővebb jelentést kért. Az igazgatóság, sajnos, nem küldhetett a királynak megnyugtató táviratot. Az óriási erőfeszítések dacára most már bizonyos, hogy minden remény eltűnt arra nézve, hogy a bányába bezárt munkásokat megmenthessék. A bányafalak beomlottak és ez a körülmény minden mentési kísérletet meghiúsít. A tárnából lángok csapnak ki, ami a mentőlegénységet arra kényszeríti, hogy a bányától megfelelő távolságban maradjon.