Pesti Hírlap, 1910. augusztus (32. évfolyam, 183-207. szám)
1910-08-24 / 201. szám
rA_______________________ PESTI HIRLAP 1310. augusztus 24., szerdn. — (Anyasági biztositás Olaszországban.) Az anyaság esetére való biztosításnak ügye Olaszországban a megvalósulás stádiumába jut, miután a kamara az 1902. évi nő- és gyermekvédelmi törvénynek már 1905-ben benyújtott novelláris módosítását elfogadta. Az új törvény szerint minden munkásnő, amennyiben az ipari védőtörvény hatálya alá tartozik, minden szülés vagy elvetélés után 40 líra segélyt kap. Ezen összegnek “/, és /„-ad része a munkásnők és munkaadók járulékaiból és V*-ad része az állami támogatásból fedeztetik. (Az utolsó siou-indiánokért.) Ifjúságunk sok szép olvasmányos emlékét köszönhetjük annak a könyvnek, amely az utolsó mohikánokról szól, akik annyira felkeltették a rokonérzésünket. Most, mint a londoni újságok írják, Kanadában tanúsítanak ilyen szimpátiát a siou-indiánusok diadalmas törzsének maradványai iránt. A kormány meghallgatta ennek a hetvenöt siou-indiánnak a kérését és ad nekik földet, ahol nem lovagias vadászatokkal, hanem gazdálkodással fognak foglalkozni. A bátor nézésű „Pávaszem“ acélos erejét kapálásra, kaszálásra használja majd fel és „Oroszlánszív“ a törzs büszkesége, atyai gondoskodásával, oltalmával a házi állatokat fogja szerencséltetni. Bic transit gloria mundi! — (Egy indiai tudós magyar levele.) Az indiai tudós társaság kiadja az angoloknál köztiszteletben levő Körösi Csoma Sándor minden munkáját. E megbecsülhetetlen könyvek magyar nyelven még nem jelentek meg. A sajtó alá rendezést E. Denison Ross angol tudós végzi, ki a szanszkrit, orosz, török nyelvben és irodalomban tökéletesen jártas. A Calcuttában lakó Ross öszszegyűjtött minden adatot Körösi Csomáról s ez év elején ismertető felolvasást tartott róla Indiában. A munkáról terjedelmes tudósítást közöltek az indiai angol lapok. A pompás nyelvezetű, meleg szeretettel és nagy tudással megirt munkálat megjelenésekor Kanizsáról két elvonultan élő tudós, Haris István történész és nyelvtudós és Sáfrány Károly bölcsész üdvözlő iratot küldtek Rossnak, az most, négy hónap múlva, a következő, magyar nyelven írt levélben válaszolt az üdvözlő iratra: Tisztelik a szellemi királyt, A tudományt tisztelik mindenütt. Nagyon tisztelt Uraim e való tényt tükröző mondás volt egyike a nagy Körösi Csoma Sándor első fordításainak. Igaza volt. A tudomány az egyedüli, mely bennünket fölemelhet a sablonos köznapiságból a tisztább légióba, hol nemcsak a jelennek sivár, hanem a jövő derengő képe is látható. Igazán nagyon jól esett az őszinte hang, köszönöm, így csak magyar és tudós kísét. Csornának köszönhetem, hogy a magyar nyelvet megtanultam és ma élvezek és tanulok. Ma tudom csak igazán méltányolni a nagy Csornának nagy lelki erejét, a hazaszeretet azon csodás hatalmát, melylyel leküzdeni képes volt oly emberfölötti erővel mindaz akadályokat, mi sok számtalanokat megtört volna. Magyar volt éltében és magyar volt halálában, a közkincscsé vált tudása, dicsfénye szintén a magyar nemzeté, melynek ő oly hű fia volt egész haláláig. Itt buzgólkodó honfitársaik által rendezendő nagyszabásúnak ígérkező Csoma-ünnepély közeleg és újra alkalmat fog adni megemlékezni szives figyelmükért, hol buzdításuk nekem kitartást ad és erkölcsi sikert biztosít. Kérem, tartsanak meg továbbra is szives barátságukban és vagyok igaz tisztelő hívük E. Denison Ross. (Lovag Toggenburg utódai.) Nem halt ki még a Toggenburg fajtája, annak a szerelmes német lovagnak a fajtája, akiről azt énekli a híres vers, hogy ott járkált évekig álmodozva, vágyva ideáljának, ablakai alatt. Nem halt ki még ez a A kolozsvári jogi vizsgák körülményeiről és az azok körül felmerült változásokról 14 kimerítést nyújt a 6 éves JOGI ELŐKÉSZÍTŐ (szeminárium) Kolozsvár, Bartha Miklós utca 22. sz. díjmentes tájékoztatója. Az intézet az egyetemi szabályok szerinti legrövidebb idő alatt doktorátushoz juttat. 7141 fajta és nem is fog kihalni, mert ha a haladékony idővel meg is változik minden, az érzés és köztük a leghatalmasabb: a szerelem, az örök marad. Az egyik angol újság figyelmet érdemlő példákkal emlékezik meg Toggenburg utódairól, a szerelem modern lovagjairól. Bristolban egy jómódú fiatalember egy gépírónő kezéért küzdött. A leány nagyon tartózkodóan viselkedett vele szemben. Tudni sem akart arról, hogy meghallgassa, vagy hogy találkára menjen. A fiatalembernek végső elkeseredésében mentő gondolata támadt. Leült és irt egy regényt. A kéziratot aztán folytatásokban odaadta a leánynak, hogy illő fizetségért gépelje le. A leány vállalkozott a munkára, a regényből megtudta, hogy mennyire szereti őt a fiatalember és többé nem ellenezte a közeledést. Nemsokára meg is történt az esküvő. — Egy másik modern Toggenburg, aki Birminghamban élt, míg „ő“ Glasgowban lakott, nyolc hónapon át küldött „neki“ képeslevelező lapot. Minden nap feltűnő nagyságban csak egy betűt írt a képeslapra és a hét végén a betűkből ez a szó adódottt ki: Szeretlek. — Baltimoreban egy villamos vasúti kalauzt az útja hivatása teljesítése közben nap-nap után elvezette kedvesének háza előtt. .A szerelmes kalauz jelt adott, mire a leány az ablakhoz sietett és csókot hintettek egymásnak. Ha a ka...az éjjel volt szolgálatban, olyankor működésbe hozta a kézi lámpáját, amelynek minden meglengetése egy-egy csókot jelentett. A Newgerséyben egy irodának a tisztviselői azzal a panaszszal fordultak a hatósághoz, hogy a hivatalukban már alig bírnak megmaradni, mert a közeli vasúti vonalon közlekedő vonatok olyan sípolást visznek véghez, hogy majd megsikerül az ember tőle. Némely napon nyolcszáz éles lokomotívfütty is hallatszott. Vizsgálat indult meg és kiderült, hogy az egyik vonat mozdonyvezetője így társalgott a szerelmesével, aki a vasúti vonal szomszédságában levő házban lakott. Két rövid füttyzet jelentette: jövök, három rövid fütty: küldj felém egy csókot, egy hosszú fütty: csókollak, két hosszú fütty: szeretlek ... és így tovább. Ha aztán a jelzésre a leány megjelent odafenn az ablakban, akkor a mozdonyvezető jókedvében egész sorozat művészi füttyöt szólaltatott meg a gezsippal. (Indiánusok kongresszusa.) Mindazok között a kongresszusok között, amelyek valaha komoly tanácskozásra gyűltek össze, kétségtelenül a legsajátságosabbak közül való volt a katholikus indiánusok kongresszusa, amely nemrég ülésezett Északdakotában több, mint négyezer kiküldött részvételével. A kongresszus tagjai a tanácskozások időtartama alatt valamennyien sátrakban laktak és így a gyűlés helye katonai táborhoz hasonlított. A tanácskozások céljaira kör alakú, felül nyitott óriási sátort építettek, amelyet belül növényzettel nagyon csinosan feldíszítettek. A sátorban elhelyeztek egy sereg igen furcsa alakú széket. A jobboldali székeket a nőknek és a baloldaliakat a férfiaknak szánták. Ezeket a székeket azonban nem igen használták, mert a kongresszus tagjai örömestebb üldögéltek a földön. Az ülésezés első napjának tárgyrendjét teljesen kitöltötte az apostoli kiküldött és a püspökök fogadtatása. A tisztes korú indiánus főnökök sorjában üdvözölték az egyházi előkelőségeket. Beszédeket intéztek hozzájuk, amelyek ugyancsak elütöttek a szokásos kongresszusi szónoklatoktól. Egy ráncos képű, vén főnök, akit a törzsbeliek „kis hal“-nak neveztek el, egy sok csatát látott aggastyán, akinek gyermeksége elvész az idők éjszakájában, jelentőségesen mondotta: — Ismertem a nagyapádat, amikor még kicsiny fiú volt és amikor még a mi népünket a barbárok közé számították. Azóta alaposan megváltoztunk és ezt a változást a „fekete szoknyának“ (a reverendának) köszönhetjük. Jobb kezemben a keresztét tartom, bal kezemmel vezetem a seregemet. Örvend a mi szívünk annak, hogy eljöttek hozzánk azok, akik barátaink. Egy másik főnök egy hittérítő dicséretét zengette ezekkel a lelkesedő szavakkal: — Van köztünk egy pap, aki bár a földön jár, de a fejével az eget érinti. Először történt meg ezen a kongresszuson, hogy a szentszék képviselője indiánus gyűlésen jelent meg. A törzsfőnökök, hogy hálájuknak kifejezést adjanak, Kotchamot, az apostoli kiküldöttet és az indiánus missziók vezetőjét, mint a Per severanda irja, törzstaggá választották és előbbi minőségében ,,tartós sziklá“-nak, utóbbi minőségében pedig „őrködő szem“-nek nevezték el. Azonkívül ágy nyújtottak neki ezer dollárt, hogy vigye el „Romába a nagy sziklának.“ Kivonat a hivatalos lapból. Kinevezések, áthelyezések. A földművelésügyi miniszter Sándor Pál mezőbándi lakost Marostorda vármegye közigazgatási bizottságába közigazgatási előadóvá nevezte ki. Az igazságügyminiszter Tóth Károly csornai kir- járásbírósági betétszerkesztő telekkönyvvezetőt, jelenlegi alkalmazása helyén, a IX. fizetési osztályba sorozott telekkönyvvezetővé, Kecskés Imre komáromi kir. törvényszéki írnokot a nagyigmándi kijárásbírósághoz telekkönyvvezetővé, dr Papp Sándor besztercei kir. ügyészt a Csíkszeredai kir. ügyészséghez helyezte át, Draskóczy László sziráki és Lux Antal szécsényi kir. járásbirósági írnokokat kölcsönösen áthelyezte, Hajdú György debreceni kir. törvényszéki jegyzőt a debreceni kir. ügyészség kerületébe ügyészségi megbízottá rendelte ki. A vallás- és közoktatásügyi miniszter dr Boldis Dezső jogtudort fizetésnélküli kirsegédtanfelügyelővé nevezte ki és szolgálattételre Baranya vármegye kir. tanfelügyelőségéhez rendelte. Kármán Miklós bölcsészettudort ideiglenes minőségben fizetésnélküli kir. tanfelügyelőségi tollnokká nevezte ki és szolgálattételre Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye kir. tanfelügyelőségéhez rendelte. A m. kir. kincstári jogügyi igazgató Nagy István irodatisztet a szegedi m. kir. kincstári ügyészségtől a temesvári m. kir. kincstári ügyészséghez, Bartos Mihály ugyanottani hivatalszolgát pedig a máramarosszigeti m. kir. kincstári ügyészséghez helyezte át. Az ügyvédi kamarák köréből. A kolozsvári ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy dr Popa Simon ügyvédet, Kolozsvár székhelylyel, az ügyvédek névjegyzékébe felvette. Pályázatok- Debrecen főispánja rendőrkapitányi, és két imnoki á.-ra szept. 25-ig. — A rimaszombati pénzügyigazgatóság adótiszti á.-ra 2 h. a. — A nagyenyedi pénzügyigazgatóság adótiszti á.-ra 2 h. a. Csődök. A komáromi törvényszék özv. Müller Jánosné felsőgallai kér. e, csb. dr Németh Rudolf, tg. dr Fogarassy Kázmér, bjh. okt. 1. — A kalocsai törvényszék Krausz Izidor, kiskunhalasi kér. e., csb. Péter Ferenc, tg. dr Holländer Ignác, bjh szept. 30. — A romaibiróság Radoszavlyevits S. Miloszlav ker. e., csb. Mikasinovics Vásza, tg. dr Dobricsics István, bjh. aug. 30. Színházak. Magyar színház. Szerda, augusztus 24. Faust, Dething grófné Zoltán P. Heim báróné Delliné Korff báró Molnár Leiszner lovag Kovács Ladán herceg Bárdos Kezdete tél 8 órakor. Drámai költemény. Irta Goethe Ford. Dóczy Lajos, Személyek: Faust Törzs Mefisztó Sebestyén Wagner Réthey Valentin Papp M. Fiatal tanítvány Tarnay Siebel Dobi Brander Rátkay Frosch Molnár Altmayer Körmendy Öreg paraszt Kürthy Margit Nagy T. Mártha Tárnoky G, Sidi Zala K. Boszorkány Csatay J. Kezdete 8 órakor. Fisvárosi városligeti színház Szerda, augusztus 14. A muzsikusleány. Operett 8 felv. Szövegét írta: Buchbinder Bernát Zenéjét szerzette Jane György. Személyek: Eszterházy herceg Fekete A hercegné Veszpréminé A fiatal herceg Hudacsek N. Haydn Thury Károly Miskey Elena Montebell Sándor Réza KUry K. Péter Szalay Bugitta Kalocaay K. filamon Kellér Francia kapitány Fehér Pálfy báróné Andor L Fővárosi nyári színház. (KRISZT NAv AR08.) Szerda, augusztus 34. Zilahyné Singhoffer Vilma asszony vendégjátékául: Az erdészleány. Operett 8elv. Szövegét írta Enebhinder Bernit, fenéjét Irenette Jarne György, fordította Mérei Adolf. Személyek: II. József császár Tetoyey Gróf Serben Tábori Krisztina Singhoffer Beutonn Róna Josefine Mezei J. Othegravenbáréné Mihályt! J. Lange Csolnakosy Julia Déri I. Walpert Virigh Minka Albert EL Földesig Bállat Kolenicsky gróf Herold Sternfeld gróf Kövecsy Kleemann báróné Bodrogi M. Werben grófné Fülöp T. Fran Lieben Dinnyész Lenort comtesse Maár R. Kezdete lei 8 órakor. Uránia-szinház. Szerda, augusztus 24. Székelyország. Kezdete fél 8 órakor. Kiadótulajdonosok : LÉGRÁDY TESTVÉREK. Felelős szerkesztő : Dr. LÉGRÁDY IMRE S zínházi műsorok. S Vígszínház Királyszínház Magyar színház Fővárosi városligeti színház Fővárosi nyári színház (Krisztinaváros) Uránia-színház Csütörtök... .... ............................ ... — ............ Az ördög Luxemburg grófja Csákó és kalap ■ A muzsikusleány Az elvált asszony Napoleon Péntek _ _ ............ — —..................Amor, a pénzügynök Luxemburg grófja A koncert A muzsikusleány Bohémélet Orosz-japán háború d. u. Szombat ... ... _ ..................... ( este A kis cukros Luxemburg grófi Csákó és kalap A mauzsikusleány Cabaret előadás A sziámi herceg— l d. u. Vasárnap __ _ __ __ __ — __ ...l 1 »$(• Az elvált asszony : A Kuruzsló Angyal Bandi A cigány Amor, a pénzügynök Luxemburg grófja A koncert A muzsikusleány A sziámi herceg je