Pesti Hírlap, 1910. augusztus (32. évfolyam, 183-207. szám)

1910-08-24 / 201. szám

rA_______________________ PESTI HIRLAP 1310. augusztu­s 24., szerdn. — (Anyasági biztositás Olaszországban.) Az anyaság esetére való biztosításnak ügye Olaszor­szágban a megvalósulás stádiumába jut, miután a kamara az 1902. évi nő- és gyermekvédelmi tör­vénynek már 1905-ben benyújtott novelláris mó­­do­sítását elfogadta. Az új törvény szerint minden munkásnő, amennyiben az ipari védőtörvény ha­tálya alá tartozik, minden szülés vagy elvetélés után 40 líra segélyt kap. Ezen összegnek “/, és /„-ad része a munkásnők és munkaadók járulékai­ból és V*-ad része az állami támogatásból fedez­tetik.­­ (Az utolsó siou-indiánokért.) Ifjúságunk sok­ szép olvasmányos emlékét köszönhetjük annak a könyvnek, amely az utolsó mohikánokról szól, akik annyira felkeltették a rokonérzésünket. Most, mint a londoni újságok írják, Kanadában tanúsí­tanak ilyen szimpátiát a siou-indiánusok diadal­mas törzsének maradványai iránt. A kormány meghallgatta ennek a hetvenöt siou-indiánnak a kérését és ad nekik földet, ahol nem lovagias va­dászatokkal, hanem gazdálkodással fognak foglal­kozni. A bátor nézésű „Pávaszem“ acélos erejét kapálásra, kaszálásra használja majd fel és „Orosz­­lánszív“ a törzs büszkesége, atyai gondoskodásával, oltalmával a házi állatokat fogja szerencséltetni. Bic transit gloria mundi! — (Egy indiai tudós magyar levele.) Az in­diai tudós társaság kiadja az angoloknál köztisz­teletben levő Körösi Csom­a Sándor minden mun­káját. E megbecsülhetetlen könyvek magyar nyel­ven még nem jelentek meg. A sajtó alá rende­zést E. Denison Ross angol tudós végzi, ki a szanszkrit, orosz, török nyelvben és irodalomban tökéletesen jártas. A Calcuttában lakó Ross ösz­­szegyűjtött minden adatot Körösi Csom­áról s ez év elején ismertető felolvasást tartott róla Indiá­ban. A munkáról terjedelmes tudósítást közöltek az indiai angol lapok. A pompás nyelvezetű, meleg szeretettel és nagy tudással megirt munkálat meg­jelenésekor Kanizsáról két elvonultan élő tudós, Haris István történész és nyelvtudós és Sáfrány Károly bölcsész üdvözlő iratot küldtek Rossnak, az most, négy hónap múlva, a következő, magyar nyelven írt levélben válaszolt az üdvözlő iratra: Tisztelik a szellemi királyt, A tudományt tisztelik mindenütt. Nagyon tisztelt Uraim e való tényt tükröző mondás volt egyike a nagy Körösi Csom­a Sándor első fordításainak. Igaza volt. A tudomány az egyedüli, mely bennün­ket fölemelhet a sablonos köznapiságból a tisztább légióba, hol nemcsak a jelennek sivár, hanem a jövő derengő képe is látható. Igazán nagyon jól esett az őszinte hang, köszönöm, így csak magyar és tudós k­ísét. Csornának köszönhetem, hogy a magyar nyel­vet megtanultam és ma élvezek és tanulok. Ma tu­dom csak igazán méltányolni a nagy Csornának nagy lelki erejét, a hazaszeretet azon csodás hatal­mát, melylyel leküzdeni képes volt oly emberfölötti erővel mindaz akadályokat, mi sok számtalanokat megtört volna. Magyar volt éltében és magyar volt halálában, a közkincscsé vált tudása, dicsfé­nye szintén a magyar nemzeté, melynek ő oly hű fia volt egész haláláig. Itt buzgólkodó honfitársaik által rendezendő nagyszabásúnak ígérkező Csoma-ünnepély közeleg és újra alkalmat fog adni megemlékezni szives figyelmükért, hol buzdításuk nekem kitartást ad és erkölcsi sikert biztosít. Kérem, tartsanak meg továbbra is szives ba­rátságukban és vagyok igaz tisztelő hívük E. Denison Ross.­­ (Lovag Toggenburg utódai.) Nem halt ki még a Toggenburg fajtája, annak a szerelmes né­met lovagnak a fajtája, akiről azt énekli a híres vers, hogy ott járkált évekig álmodozva, vágyva ideáljának, ablakai alatt. Nem halt ki még ez a A kolozsvári jogi vizsgák körülményeiről és az azok körül felmerült változásokról 14 kimerítést nyújt a 6 éves JOGI ELŐKÉSZÍTŐ (szeminárium) Kolozsvár, Bart­ha Miklós­ utca 22. sz. díjmentes tájékoztatója. Az intézet az egyetemi szabályok szerinti legrövidebb idő alatt doktorátushoz juttat. 7141 fajta és nem is fog kihalni, mert ha a haladékony idővel meg is változik minden, az érzés és köztük a leghatalmasabb: a szerelem, az örök marad. Az egyik angol újság figyelmet érdemlő példákkal em­lékezik meg Toggenburg utódairól, a szerelem mo­dern lovagjairól. Bristolban egy jómódú fiatal­em­ber egy gépírónő kezéért küzdött. A leány nagyon tartózkodóan viselkedett vele szemben. Tudni sem akart arról, hogy meghallgassa, vagy hogy találká­ra menjen. A fiatal­embernek végső elkeseredésében mentő gondolata támadt. Leült és irt egy regényt. A kéziratot aztán folytatásokban odaadta a leány­nak, hogy illő fizetségért gépelje le. A leány vál­lalkozott a munkára, a regényből megtudta, hogy mennyire szereti őt a fiatal­­ember és többé nem ellenezte a közeledést. Nemsokára meg is történt az esküvő. — Egy másik modern Toggenburg, aki Birminghamban élt, míg „ő“ Glasgowban lakott, nyolc hónapon át küldött „neki“ képeslevelező la­pot. Minden nap feltűnő nagyságban csak egy be­tűt írt a képeslapra és a hét végén a betűkből ez a szó adódottt ki: Szeretlek. — Baltimoreban egy villamos vasúti kalauzt az útja hivatása teljesítése közben nap-nap után elvezette kedvesének háza előtt. .A szerelmes kalauz jelt adott, mire a leány az ablakhoz sietett és csókot hintettek egymásnak. Ha a ka...az éjjel volt szolgálatban, olyankor mű­ködésbe hozta a kézi lámpáját, amelynek minden meglengetése egy-egy csókot jelentett. A New­­gerséyben egy irodának a tisztviselői azzal a pa­­naszszal fordultak a hatósághoz, hogy a hivataluk­ban már alig bírnak megmaradni, mert a közeli vasúti vonalon közlekedő vonatok olyan sípolást visznek véghez, hogy majd megsikerül az ember tőle. Némely napon nyolcszáz éles lokomotívfütty is hallatszott. Vizsgálat indult meg és kiderült, hogy az egyik vonat mozdonyvezetője így társalgott a szerelmesével, aki a vasúti vonal szomszédságában levő házban lakott. Két rövid fütty­zet jelentette: jövök, három rövid fütty: küldj felém egy csókot, egy hosszú fütty: csókollak, két hosszú fütty: sze­retlek ... és így tovább. Ha aztán a jelzésre a leány megjelent odafenn az ablakban, akkor a mozdony­­vezető jókedvében egész sorozat művészi füttyöt szólaltatott meg a gezsippal.­­ (Indiánusok kongresszusa.) Mindazok kö­zött a kongresszusok között, amelyek valaha komoly tanácskozásra gyűltek össze, kétségtelenül a legsa­játságosabbak közül való volt a katholikus indiánu­sok kongresszusa, amely nemrég ülésezett Észak­dakotában több, mint négyezer kiküldött részvéte­lével. A kongresszus tagjai a tanácskozások időtar­tama alatt valamennyien sátrakban laktak és így a gyűlés helye katonai táborhoz hasonlított. A ta­nácskozások céljaira kör alakú, felül nyitott óriási sátort építettek, amelyet belül növényzettel nagyon csinosan feldíszítettek. A sátorban elhelyeztek egy sereg igen furcsa alakú széket. A jobboldali széke­ket a nőknek és a baloldaliakat a férfiaknak szán­ták. Ezeket a székeket azonban nem igen használ­ták, mert a kongresszus tagjai örömestebb üldögél­tek a földön. Az ülésezés első napjának tárgyren­d­­­jét teljesen kitöltötte az apostoli kiküldött és a püspökök fogadtatása. A tisztes korú indiánus fő­nökök sorjában üdvözölték az egyházi előkelősége­ket. Beszédeket intéztek hozzájuk, amelyek ugyan­csak elütöttek a szokásos kongresszusi szónoklatok­tól. Egy ráncos képű, vén főnök, akit a törzsbeliek „kis hal“-nak neveztek el, egy sok csatát látott ag­gastyán, akinek gyermeksége elvész az idők éjszaká­jában, jelentőségesen mondotta: — Ismertem a nagyapádat, amikor még ki­csiny fiú volt és amikor még a mi népünket a bar­bárok közé számították. Azóta alaposan megváltoz­tunk és ezt a változást a „fekete szoknyának“ (a reverendának) köszönhetjük. Jobb kezemben a ke­resztét tartom, bal kezemmel vezetem a seregemet. Örvend a mi szívünk annak, hogy eljöttek hozzánk azok, akik barátaink. Egy másik főnök egy hittérítő dicséretét zen­gette ezekkel a lelkesedő szavakkal: — Van köztünk egy pap, aki bár a földön jár, de a fejével az eget érinti. Először történt meg ezen a kongresszuson, hogy a szentszék képviselője indiánus gyűlésen je­lent meg. A törzsfőnökök, hogy hálájuknak kifeje­zést adjanak, Kotchamot, az apostoli kiküldöttet és az indiánus missziók vezetőjét, mint a Per se­ve­randa irja, törzstaggá választották és előbbi minő­ségében ,,tartós sziklá“-nak, utóbbi minőségében pe­dig „őrködő szem“-nek nevezték el. Azonkívül ágy nyújtottak neki ezer dollárt, hogy vigye el „Romá­ba a nagy sziklának.“ Kivonat a hivatalos lapból. Kinevezések, áthelyezések. A földművelésügyi mi­niszter Sándor Pál mezőbándi lakost Marostorda vár­megye közigazgatási bizottságába közigazgatási előadó­vá nevezte ki. Az igazságügyminiszter Tóth Károly csornai kir- járásbírósági betétszerkesztő telekkönyvve­zetőt, jelenlegi alkalmazása helyén, a IX. fizetési osz­tályba sorozott telekkönyvvezetővé, Kecskés Imre ko­máromi kir.­ törvényszéki írnokot a nagyigmándi ki­­járásbírósághoz telekkönyvvezetővé, dr Papp Sándor besztercei kir. ügyészt a Csíkszeredai kir. ügyészséghez helyezte át, Draskóczy László sziráki és Lux Antal szé­­csényi kir. járásbirósági írnokokat kölcsönösen áthe­lyezte, Hajdú György debreceni kir. törvényszéki jegy­zőt a debreceni kir. ügyészség kerületébe ügyészségi megbízottá rendelte ki. A vallás- és közoktatásügyi miniszter dr Boldis Dezső jogtudort fizetésnélküli kir­­segédtanfelügyelővé nevezte ki és szolgálattételre Bara­nya vármegye kir. tanfelügyelőségéhez rendelte. Kár­mán Miklós bölcsészettudort ideiglenes minőségben fizetésnélküli kir. tanfelügyelőségi tollnokká nevezte ki és szolgálattételre Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye kir. tanfelügyelőségéhez rendelte. A m. kir. kincstári jog­ügyi igazgató Nagy István irodatisztet a szegedi m. kir. kincstári ügyészségtől a temesvári m. kir. kincs­tári ügyészséghez, Bartos Mihály ugyanottani hivatal­­szolgát pedig a máramarosszigeti m. kir. kincstári ügyészséghez helyezte át. Az ügyvédi kamarák köréből. A kolozsvári ügy­védi kamara közhírré teszi, hogy dr Popa Simon ügy­védet, Kolozsvár székhelylyel, az ügyvédek névjegyzé­kébe felvette. Pályázatok- Debrecen főispánja rendőrkapitányi, és két imnoki á.-ra szept. 25-ig. — A rimaszombati pénzügyigazgatóság adótiszti á.-ra 2 h. a. — A nagy­­enyedi pénzügyigazgatóság adótiszti á.-ra 2 h. a. Csődök. A komáromi törvényszék özv. Müller Jánosné felsőgallai kér. e­, csb. dr Németh Rudolf, tg. dr Fogarassy Kázmér, bjh. okt. 1. — A kalocsai tör­vényszék Krausz Izidor, kiskunhalasi kér. e., csb. Péter Ferenc, tg. dr Holländer Ignác, bjh­ szept. 30. — A romai­­biróság Radoszavlyevits S. Miloszlav ker. e., csb. Mikasinovics Vásza, tg. dr Dobricsics István, bjh. aug. 30. Színházak. Magyar színház. Szerda, augusztus 24. Faust, Dething grófné Zoltán P. Heim báróné Delliné Korff báró Molnár Leiszner lovag Kovács Ladán herceg Bárdos Kezdete tél 8 órakor. Drámai költemény. Irta Goethe Ford. Dóczy Lajos, Személyek: Faust Törzs Mefisztó Sebestyén Wagner Réthey Valentin Papp M. Fiatal tanítvány Tarnay Siebel Dobi Brander Rátkay Frosch Molnár Altmayer Körmendy Öreg paraszt Kürthy Margit Nagy T. Mártha Tárnoky G, Sidi Zala K. Boszorkány Csatay J. Kezdete 8 órakor. Fisvárosi városligeti színház Szerda, augusztus 14. A muzsikusleány. Operett 8 felv. Szövegét írta: Buchbinder Bernát Zenéjét szerzette Jane György. Személyek: Eszterházy herceg Fekete A hercegné Veszpréminé A fiatal herceg Hudacsek N. Haydn Thury Károly Miskey Elena Montebell Sándor Réza KUry K. Péter Szalay Bugitta Kalocaay K. filamon Kellér Francia kapitány Fehér Pálfy báróné Andor L Fővárosi nyári színház. (KRISZT NAv AR08.) Szerda, augusztus 34. Zilahyné­ Singhoffer Vilma asszony vendégjátékául: Az erdészleány. Operett 8­­elv. Szövegét írta Enebhinder Bernit, fenéjét Iren­ette Jarne György, for­dította Mérei Adolf. Személyek: II. József császár Tetoyey Gróf Serben Tábori Krisztina Singhoffer Beutonn Róna Josefine Mezei J. Othegravenbáréné Mihályt! J. Lange Csolnakosy Julia Déri I. Walpert Virigh Minka Albert EL Földesig Bállat Kolenicsky gróf Herold Sternfeld gróf Kövecsy Kleemann báróné Bodrogi M. Werben grófné Fülöp T. Fran Lieben Dinnyész Lenort comtesse Maár R. Kezdete lei 8 órakor. Uránia-szinház. Szerda, augusztus 24. Székelyország. Kezdete fél 8 órakor. Kiadótulajdonosok : LÉGRÁDY TESTVÉREK. Felelős szerkesztő : Dr. LÉGRÁDY IMRE S­ zínházi műsorok. S­­ Vígszínház Királyszínház Magyar színház Fővárosi városligeti színház Fővárosi nyári színház (Krisztinaváros) Uránia-színház Csütörtök... .... ............................ ... — ............ Az ördög Luxemburg grófja Csákó és kalap ■ A muzsikusleány Az elvált asszony Napoleon Péntek _ _ ............ — —­­..................Amor, a pénzügynök Luxemburg grófja A koncert A muzsikusleány Bohémélet Orosz-japán háború­­ d. u. Szombat ... ... _ ..................... ( este A kis cukros Luxemburg gró­­fi Csákó és kalap A mauzsikusleány Cabaret előadás A sziámi herceg— l d. u. Vasárnap __ _ __ __ __ — __ ...l 1 »$(• Az elvált asszony : A Kuruzsló Angyal Bandi A cigány Amor, a pénzügynök Luxemburg grófja A koncert A muzsikusleány A sziámi herceg je

Next