Pesti Hírlap, 1910. november (32. évfolyam, 273-285. szám)
1910-11-25 / 281. szám
lyió. november 25., péntek. _________pesti Hírlap a „Fier di Neve“ (A hóvirág) című művet kezdi meg. Lorenzo Filiasi az olasz zene reménybeli új Puccinije vagy Mascagnija. Midőn hat éve a Dupont „La cabreria“-ja nyerte meg a kétszázharmincezer koronás nagydíjat, Lorenzo Filiasi „Manuel Mendez“ operája második díjat nyert Filiasi fiatal nápolyi, nemes családból való ember. * (Der junge Medardus.) A bécsi Burgszínházban csütörtökön este mutatták be Schnitzler Arthur nagy történelmi drámáját, Der junge Medardus címen. A darab öt óra hosszáig tart, hatvan magánszereplőt foglalkoztat. A darab, bár nagy sikert aratott, a közönséget rendkívül kifárasztotta. * (Danse macabre.) Frank Wedekind berlini barátai előtt felolvasta legújabb egyfelvonásos művét, melynek a „Danse macabre“ nevet adta. A darab egyike a legfurcsább dolgoknak, amit valaha iróember irt. Van egy tönkrement gróf, kinek van egy olyan házacskája, hol sok és szép fiatal leány van. Ejnye, nem is igen lehet elmondani, hogy hol játszik a darab. A gróf ezért ad a név becsületére. Azt mondja, hogy e ház csak arra való, hogy új életre keltse a régi hellén szerelmi örömöket. Nos, a grófhoz belép egy előkelő, fiatal grófi leányka; ő küzd a „fehér rabszolganők“ tartása ellen. Persze személyesen keresi fel az ilyen helyeket. A darabban csak a gróf s a grófkisasszony szerepel. A német kritika szerint ördögien szép dialógusban vitatkoznak. A gróf érzéki himnuszt vág ki a régi görög szerelmi örömök mellett. A kisasszony ellenben szemébe mondja, hogy a ház nem más, mint „emberi mészárszék.“ Napestig lehetne igy vitázni, de a gróf olyan szépen festi a szerelmi örömöket, hogy a grófleány kitárja karjait és hajlandó feláldozni érintetlenségét. Mit csinál erre a gróf? Revolvert szed elő és főbe lövi magát. Vége. Függöny. Fővárosi ügyek — A villamoskocsik uj jelzése. A villamos vasúti kocsik uj szám- és menetirányjelzése a legközelebb már érvénybe fog lépni. A tanács ebben a tárgyban a közönség tájékoztatására közlekedési útmutató szerkesztését és kiadását rendelte el. Ez az útmutatókönyv nemcsak az új számjelzéseket és irányokat fogja tartalmazni, hanem közli mindazokat a szükséges tudnivalókat is, amelyek az öszszes közlekedési eszközökre vonatkoznak, így az útmutatók, a villamos vasutakra vonatkozó adatokon kívül tartalmazni fogják a fogaskerekű vasút, a sikló, a társaskocsik, a csavargőzösök menet- rendjét, és díjtételeit, valamint a bérkocsik viteldíjait, továbbá a helyiérdekű és a nagy vasutaknak Budapestről való indulási és érkezési idejét is. Az útmutató mellett egy térképmelléklet is lesz. Ezeket a füzeteket húsz fillérért lehet majd a tőzsdékben kapni, de árusítják a villamos vasúti ellenőrök és kocsimesterek is. Lesznek ezenkívül kisebb, egy kartonlapból álló füzetek is, amelyek csak az uj számjelzés magyarázatát tartalmazzák. Ezeknek a kartonlapoknak két fillér lesz az ára és minden kalauznál kaphatók lesznek. A nagyobb forgalmú pontokon táblák fogják jelezni az uj számjelzések magyarázatát. — A Belváros rendezése. A Belvárosi Polgári Körben csütörtökön este hét órakor Kötél Henrik műépítész előadást tartott a Belváros rendezéséről. Az előadáson nagyszámú előkelő közönség jelent meg. Ott voltak: Herczegh Mihály egyetemi tanár, Sigray Pál fővárosi bizottsági tag, Heinrich Alajos, Lencz Ferenc, Girárdi József és még számosan. Kotál Henrik előadásában felemlítette, hogy 1918-ban lejár a Belváros 30 éves adómentessége és így a piaristáknak is mihamarabb építeniük kell. A telekszabályozást minél kevesebb költséggel kell végrehajtani és pedig úgy, hogy a templom is megmaradjon mostani helyén, de a piaristák is ott maradjanak. A Kígyó utca meghosszabbítása folytán a telkük megszűkül, rekompenzációként azonban kinyúlik egészen a Váciutcáig. A feltöltött nagy terület kihasználása végett elárusító helyeket kell ott létesíteni. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az ott álló templom műemlék, amelynek fentartását az országos műemlékbizottság kívánja. A hídpilléreket árkádsorral kívánja az előadó kiegészíteni. Tervének folytatását a Ferenc József-rakpartnak piachelylyé való átépítése képezi, tekintettel arra, hogy a környéken a híd építése előtt élénk piaci élet volt, amely a híd építése következtében megszűnt. A lépcsők helyén támfalakat kell építeni, annak felső részébe árkádok helyezendők és a Dunán érkező fogyasztási cikkeknek itt volna az elárusító helye. Az árkádok feletti részt is árusok által lehetne felhasználni, az úttest pedig fasorral vágandó ketté. rKjA fasor közötti rész vidéki szekérárusok helyéül szolgálna, míg a fenmaradt 17 méter széles úttest a forgalom lebonyolítására volna alkalmas. A híd mellett építendő vásárcsarnoki helyiség évi bruttójövedelme 216.000 koronát, a Ferenc József-rakparton létesítendő árusító helyek bruttójövedelme pedig mintegy 230.000 koronát tenne ki. Az előadást nagy tetszéssel fogadták. — Küldöttség a polgármesternél. Az I. kerületi Andormajor-, Albert-utca, Fehérvári-, Tétényi- és Csurgó-út ház- és telektulajdonosainak ötven tagú küldöttsége tisztelgett pénteken délelőtt dr Bárczy István polgármester előtt dr Szebeny Antal orsz. képviselő és Lubik Sándor vezetésével. A küldöttség terjedelmes memorandumot nyújtott tanácsát, hogy a nevezett utcák csatornázását surtanesta, hogy a nevezett utcák csatornázását sürgősen rendelje el és a járdákat csináltassa meg. A polgármester nagyon szívesen fogadta a küldöttséget, és megígérte, hogy a kérést tanulmány tárgyává fogja tenni. A küldöttség ezután Devecss Ferenc középítési igazgatót kereste fel. — Az új építési szabályzat. A fővárosi közmunkák tanácsa új építési szabályzatot akar életbe léptetni. Erre vonatkozó tervezetét megküldötte a főváros tanácsának, hogy észrevételeit megtegye. A polgármester a szabályzattervezet letárgyalására egy fővárosi bizottsági tagokból és szakértőkből álló bizottságot hívott össze, amely a tervezetet több ülésen keresztül tárgyalta és észrevételeit megtette. A bizottsági tárgyalás alapján a HI. ügyosztály az új építési szabályzattervezetre vonatkozólag megtette a maga előterjesztését, amelyet a tanács csütörtöki ülésében tárgyalt és azokhoz kisebb módosításokkal hozzájárult. — Hatósági cselédközvetítő. A főváros tanácsa csütörtöki ülésében tárgyalta a tanácsi I. ügyosztálynak a hatósági cselédközvetítő és cselédotthon létesítése tárgyában tett előterjesztését. A tanács az előterjesztéshez elvileg egész terjedelmében hozzájárult és tekintettel arra, hogy ezt a kérdést négy bizottságnak kellene tárgyalnia, a tárgyalás egyszerűsítése és gyorsítása céljából a holnap tartandó folytatólagos közgyűlésen azt az előterjesztést fogja tenni, hogy a közgyűlés ennek a kérdésnek sürgős letárgyalására az iparügyi, közrendészeti, jogügyi és pénzügyi bizottságokból vegyes, ad hoc bizottságot küldjön ki oly módon, hogy ebbe az ad hoc bizottságba a nevezettt bizottság minden tagja tíz tagot küldjön ki. — Villamos megállóhelyek. A főváros tanácsa elrendelte, hogy a IX. ÍTci-út és Mihalkovics-utca sarkán levő fővárosi bérház előtt, továbbá az V. Váci-út és Janicsár-utca sarkán levő iskolaépület előtt villamos megállóhelyet létesítsenek. — Új sporttelep. A főváros tanácsa elhatározta, hogy a közgyűlésnek pártoló előterjesztést tesz az iránt, hogy a IX. Üllői úton fekvő 1872 négyszögöl nagysgú telket a ferencvárosi tornaklubnak sportcélokra tíz évre használatul engedje át. — Segély. A főváros tanácsa a csepeli Weisz Alice gyermekágyas otthon részére az 1911. évre 500 korona, a jogvédő egyesület részére pedig ugyancsak az 1911. évre 2000 korona segély megszavazása iránt tett a közgyűlésnek előterjesztést. — Népkonyha Kőbányán. A főváros törvényhatósági bizottsága annak idején elhatározta, hogy a X. ker. elöljáróság udvarát 28.000 korona költséggel népkonyha céljaira alakíttatja át. A belügyminiszter most értesítette a fővárost, hogy ezt a határozatot jóváhagyja. Katonai rovat A katonai bűnvádi perrendtartás reformja. A modern bűnvádi perrendtartás haladásával a katonai büntetőperjog fejlődése sem maradhat el annál is inkább, mivel ez még a régi 1763-ból származó osztrák bűnvádi perrend alapján készült, amely perrendnek alapelvei ellenkeznek a mai modern bűnvádi eljárás felfogásával és domináló elveivel. Nevezetesen a nyomozó elv túlsúlyba helyezkedik a régi perrendben a vádelvvel szemben, sőt ezt csaknem ki is zárja sok tekintetben. Az eljárási cselekmények közül nemcsak az előkészítő eljárásban, de az egész bűnper folyamán oly hiányok ezek, melyek restaurálását már tovább halasztani nem lehet. Franciaországban a polgári igazságszolgáltatás kezébe vannak letéve általában a katonák részéről elkövetett deliktumok is, csak egyes speciális katonai bűncselekmények elbírálására hivatottak az esetenként felállított katonai törvényszékek. Ezzel szemben az az általános és helyesebb felfogás, hogy a katonai élet sajátságából folyó közönséges deliktumok is katonai bűncselekményekként bírálandók el, vagy legalább is katonai szempontból egész más jeleggel bírnak. A katona bírája katona legyen. Sokan talán azt tartják, hogy a katona túl szigoru kiíró, de a tapasztalat azt mutatja, hogy a katonákból összeállított esküdtszék épen nagy bűntényeknél sokkal enyhébben ítélkezik mint a polgári esküdtbíróság, eltekintve attól, hogy sok deliktumban a katonai bűnvádi perrend szabja meg a miénknél sokkal szigorúbb büntetést, miután a fennemlített szigorúbb osztrák bűnvádi perrend alapján készült. A modern büntetőtörvény alapelvein felépült követelményeket készül megvalósítani az életbeléptetendő katonai büntető eljárás. Igazi értéke ennek azonban csak akkor lesz, ha a tervezetben felvett elveket teljesen keresztülviszi Ezen főkövetelmények lényegében a következők: 1. A szóbeliségen alapuló közvetlenség és az eljárási cselekmények nyilvánossága. 2. Szabad védő választása és ennek közreműködése legalább is a főtárgyaláson. 3. A közvádlói tiszt elkülönítése az itélőbirói hivataltól. 4. Az itélőbirók függetlenítése és külön vizsgálóbíró létesítése. 5. Laikus elemek bevonása az esküdtek közé, és 6. Az esküdtszék által a kérdésekre adott válaszok megállapítása titkos szavazás útján. A nyilvánosságot korlátok közé vonva kellene megvalósítani akként, hogy csak bizonyos egyének, mint katonák, bírák, ügyvédek, orvosok, tanárok jelenléte lenne megengedve, kizárván a nyilvánosságból a nagy tömeget. A sajtónyilvánosság persze elkerülhetlen és kimondandó lenne, de mégis akként, hogy a főtárgyalást vezető elnök ezt szükség esetén a törvény által meghatározott esetekben korlátozhatná. A nyilvánosság keresztülvitele azonban konai szempontból nagy nehézségekbe ütközik és előreláthatólag csak katonai személyek vehetnek majd részt a tárgyaláson. Polgári védőügyvédek szabad választásának jó oldala annyiban jelentkezik, hogy a vádló nagyobb bizalommal viseltetnék egy tőle távol álló köréből kieső védő irányában. Katonai szempontból azonban azért lenne káros, mert esetleg oly elemek kerülnének a védői tiszt ellátására, akik esetleg a hadseregre nézve káros szellemű előterjesztéseket tennének, másrészt pedig sokan nem is tudnák elbírálni az egyes deliktumokat katonai szempontból, nem ismervén azok természetét. Az ítélőbíró ítélete sohasem lehet oly pártatlan, ha ő mint közvádló eljárt,, vagy mint eddig a katonai büntetőperrendtartás szerint megvolt, hogy azt egy személyben gyakorolja a főtárgyaláson. A civil büntető perrendtartás az első esetben kizárási okot is képez. Ezen tarthatatlan állapoton biztosan segít is a reform, úgyszintén azon is, hogy az előkészítő eljárási cselekményeket, mint a nyomozó adatok szolgáltatását külön erre szervezett vizsgálóbíró intézze el. A laikus elem bevonása és közreműködése az ítélethozatalnál igen ideális, ha ezek részvétele bizonyos előfeltételekhez volna kötve, mert tudatlan, nem értő, kellő judiciummal nem rendelkező egyének csak ártanak egy helyes ítélet meghozásában és csak lerontják a szakértő bíróság finom érzékkel megalkotott koncepcióját a deliktum minősítése és a büntetés kiszabása tekintetében. Számos példa van erre és az 1897. évi polgári büntető perrendtartásunkban körülírt esküdtképesség feltételei sem eléggé szűkkörűek. A 6. alattihoz hozzászólva, a jelenlegi katonai perrend alapján minden rangból kivezényelt esküdtek nyilvánosan és az esküdttársak jelenlétében adták le eddig szavazatukat! Ennek az anomáliának megszüntetése okvetlen szükséges. Az esküdtek maradhatnak katonák, de szavazatuk legyen titkos. Ez volna a lényeg, és ha szóba kerül majd a közeljövőben a katonai bűnvádi perrendtartás reformja, úgy legyen az alapgondolat, hogy gyökeresen reformáljanak és ne végezzenek félmunkát. Csak akkor fog az elavult katonai bűnvádi eljárás a modern jogászfelfogással lépést tarthatni. . ~y —L vr*ZT- - _____________________