Pesti Hírlap, 1910. november (32. évfolyam, 273-285. szám)

1910-11-25 / 281. szám

lyió. november 25., péntek. _________pesti Hírlap a „Fier di Neve“ (A hóvirág) című művet kezdi meg. Lorenzo Filiasi az olasz zene reménybeli új Puccinije vagy Mascagni­ja. Midőn hat éve a Dupont „La cabreria“-ja nyerte meg a kétszáz­­harmincezer koronás nagy­díjat, Lorenzo Filiasi „Manuel Mendez“ operája második díjat nyert Filiasi fiatal nápolyi, nemes családból való ember. * (Der junge Medardus.) A bécsi Burgszín­­házban csütörtökön este mutatták be Schnitzler Arthur nagy történelmi drámáját, Der junge Me­dardus címen. A darab öt óra hosszáig tart, hat­van magánszereplőt foglalkoztat. A darab, bár nagy sikert aratott, a közönséget rendkívül kifá­rasztotta. * (Danse macabre.) Frank Wedekind berlini barátai előtt felolvasta legújabb egyfelvonásos mű­vét, melynek a „Danse macabre“ nevet adta. A da­rab egyike a legfurcsább dolgoknak, amit valaha iróember irt. Van egy tönkrement gróf, kinek van egy olyan házacskája, hol sok és szép fiatal leány van. Ejnye, nem is igen lehet elmondani, hogy hol ját­szik a darab. A gróf ezért ad a név becsületére. Azt mondja, hogy e ház csak arra való, hogy új életre keltse a régi hellén szerelmi örömöket. Nos, a gróf­hoz belép egy előkelő, fiatal grófi leányka; ő küzd a „fehér rabszolganők“ tartása ellen. Persze szemé­lyesen keresi fel az ilyen helyeket. A darabban csak a gróf s a grófkisasszony szerepel. A német kritika szerint ördögien szép dialógusban vitatkoz­nak. A gróf érzéki himnuszt vág ki a régi görög szerelmi örömök mellett. A kisasszony ellenben szemébe mondja, hogy a ház nem más, mint „em­beri mészárszék.“ Napestig lehetne igy vitázni, de a gróf olyan szépen festi a szerelmi örömöket, hogy a grófleány kitárja karjait és hajlandó feláldozni érintetlenségét. Mit csinál erre a gróf? Revolvert szed elő és főbe lövi magát. Vége. Függöny. Fővárosi ügyek — A villamoskocsik uj jelzése. A villamos vasúti kocsik uj szám- és menetirányjelzése a leg­közelebb már érvénybe fog lépni. A tanács ebben a tárgyban a közönség tájékoztatására közlekedési út­mutató szerkesztését és kiadását rendelte el. Ez az útmutatókönyv nemcsak az új szám­jelzéseket és irányokat fogja tartalmazni, hanem közli mind­azokat a szükséges tudnivalókat is, amelyek az ösz­­szes közlekedési eszközökre vonatkoznak, így az út­mutatók, a villamos vasutakra vonatkozó adato­kon kívü­l tartalmazni fogják a fogaskerekű vas­út, a sikló, a társaskocsik, a csavargőzösök menet-­­ rendjét, és díjtételeit, valamint a bérkocsik vitel­díjait, továbbá a helyiérdekű és a nagy vasutaknak Budapestről való indulási és érkezési idejét is. Az útmutató mellett egy térképmelléklet is lesz. Eze­ket a füzeteket húsz fillérért lehet majd a tőzsdék­ben kapni, de árusítják a villamos vasúti ellenőrök és kocsimesterek is. Lesznek ezenkívül kisebb, egy kartonlapból álló füzetek is, amelyek csak az uj számjelzés magyarázatát tartalmazzák. Ezeknek a kartonlapoknak két fillér lesz az ára és minden kalauznál kaphatók lesznek. A nagyobb forgalmú pontokon táblák fogják jelezni az uj számjelzések magyarázatát. — A Belváros rendezése. A Belvárosi Pol­gári Körben csütörtökön este hét órakor Kötél Henrik műépítész előadást tartott a Belváros ren­dezéséről. Az előadáson nagyszámú előkelő közön­ség jelent meg. Ott voltak: Herczegh Mihály egye­temi tanár, Sigray Pál fővárosi bizottsági tag, Heinrich Alajos, Lencz Ferenc, Girárdi József és még számosan. Kotál Henrik előadásában felemlí­tette, hogy 1918-ban lejár a Belváros 30 éves adó­­mentessége és így a piaristáknak is mihamarabb építeniük kell. A telekszabályozást minél kevesebb költséggel kell végrehajtani és pedig úgy, hogy a templom is megmaradjon mostani helyén, de a piaristák is ott maradjanak. A Kígyó­ utca meg­hosszabbítása folytán a telkük megszűkül, rekom­­penzációként azonban kinyúlik egészen a Váci­­utcáig. A feltöltött nagy terület kihasználása vé­gett elárusító helyeket kell ott létesíteni. Nem sza­bad figyelmen kívül hagyni, hogy az ott álló tem­plom műemlék, amelynek fentartását az országos műemlékbizottság kívánja. A hídpilléreket árkád­sorral kívánja az előadó kiegészíteni. Tervének foly­tatását a Ferenc József-rakpartnak piachelylyé való átépítése képezi, tekintettel arra, hogy a környé­ken a híd építése előtt élénk piaci élet volt, amely a híd építése következtében megszűnt. A lépcsők helyén támfalakat kell építeni, annak felső részébe árkádok helyezendők és a Dunán érkező fogyasz­tási cikkeknek itt volna az elárusító helye. Az árkádok feletti részt is árusok által lehetne fel­használni, az úttest pedig fasorral vágandó ketté. rKjA fasor közötti rész vidéki szekérárusok helyéül szolgálna, míg a fenmaradt 17 méter széles úttest a forgalom lebonyolítására volna alkalmas. A híd mellett építendő vásárcsarnoki helyiség évi bruttó­­jövedelme 216.000 koronát, a Ferenc József-rakpar­­ton létesítendő árusító helyek bruttójövedelme pedig mintegy 230.000 koronát tenne ki. Az előadást nagy tetszéssel fogadták. — Küldöttség a polgármesternél. Az I. kerü­leti Andormajor-, Albert-utca, Fehérvári-, Tété­nyi- és Csurgó-út ház- és telektulajdonosainak öt­­ven tagú küldöttsége tisztelgett pénteken délelőtt dr Bárczy István polgármester előtt dr Szebeny Antal orsz. képviselő és Lubik Sándor vezetésével. A küldöttség terjedelmes memorandumot nyújtott tanácsát, hogy a nevezett utcák csatornázását sur­­tanesta, hogy a nevezett utcák csatornázását sür­gősen rendelje el és a járdákat csináltassa­ meg. A polgármester nagyon szívesen fogadta a küldöttsé­get, és megígérte, hogy a kérést tanulmány tárgyá­vá fogja tenni. A küldöttség ezután Devecss Fe­renc középítési igazgatót kereste fel. — Az új építési szabályzat. A fővárosi köz­munkák tanácsa új építési szabályzatot akar életbe léptetni. Erre vonatkozó tervezetét megküldötte a főváros tanácsának, hogy észrevételeit megtegye. A polgármester a szabályzat­tervezet letárgyalására egy fővárosi bizottsági tagokból és szakértőkből álló bizottságot hívott össze, amely a tervezetet több ülésen keresztül tárgyalta és észrevételeit meg­tette. A bizottsági tárgyalás alapján a HI. ügy­osztály az új építési szabályzattervezetre vonatkozó­lag megtette a maga előterjesztését, amelyet a ta­nács csütörtöki ülésében tárgyalt és azokhoz kisebb módosításokkal hozzájárult. — Hatósági cselédközvetítő. A főváros ta­nácsa csütörtöki ülésében tárgyalta a tanácsi I. ügyosztálynak a hatósági cselédközvetítő és cseléd­­otthon létesítése tárgyában tett előterjesztését. A tanács az előterjesztéshez elvileg egész terjedelmé­ben hozzájárult és tekintettel arra, hogy ezt a kér­dést négy bizottságnak kellene tárgyalnia, a tár­gyalás egyszerűsítése és gyorsítása céljából a hol­nap tartandó folytatólagos közgyűlésen azt az elő­terjesztést fogja tenni, hogy a közgyűlés ennek a kérdésnek sürgős letárgyalására az iparügyi, köz­rendészeti, jogügyi és pénzügyi bizottságokból ve­gyes, ad hoc bizottságot küldjön ki oly módon, hogy ebbe az ad hoc bizottságba a nevezettt bizott­ság minden tagja tíz tagot küldjön ki. — Villamos megállóhelyek. A főváros ta­nácsa elrendelte, hogy a IX. ÍT­ci-út és Mihalko­­vics-utca sarkán levő fővárosi bérház előtt, to­vábbá az V. Váci-út és Janicsár-utca sarkán levő iskolaépület előtt villamos megállóhelyet létesít­senek. — Új sporttelep. A főváros tan­ácsa elhatá­rozta, hogy a közgyűlésnek pártoló előterjesztést tesz az iránt, hogy a IX. Üllői­ úton fekvő 1872 négyszögöl nagysgú telket a ferencvárosi torna­­klubnak sportcélokra tíz évre használatul en­gedje át. — Segély. A főváros tanácsa a csepeli Weisz Alice gyermekágyas otthon részére az 1911. évre 500 korona, a jogvédő egyesület részére pedig ugyancsak az 1911. évre 2000 korona segély meg­szavazása iránt tett a közgyűlésnek előterjesztést. — Népkonyha Kőbányán. A főváros tör­vényhatósági bizottsága annak idején elhatározta, hogy a X. ker. elöljáróság udvarát 28.000 korona költséggel népkonyha céljaira alakíttatja át. A bel­ügyminiszter most értesítette a fővárost, hogy ezt a határozatot jóváhagyja. Katonai rovat A katonai bűnvádi perrendtartás reformja. A modern bűnvádi perrendtartás haladásával a katonai büntetőperjog fejlődése sem maradhat el annál is inkább, mivel ez még a régi 1763-ból szár­mazó osztrák bűnvádi perrend alapján készült, amely perrendnek alapelvei ellenkeznek a mai modern bűnvádi eljárás felfogásával és domináló elveivel. Nevezetesen a nyomozó elv túlsúlyba helyezkedik a régi perrendben a vádelvvel szemben, sőt ezt csak­nem ki is zárja sok tekintetben. Az eljárási cselek­mények közül nemcsak az előkészítő eljárásban, de az egész bűnper folyamán oly hiányok ezek, melyek restaurálását már tovább halasztani nem lehet. Franciaországban a polgári igazságszolgál­tatás kezébe vannak letéve általában a katonák ré­széről elkövetett deliktumok is, csak egyes speciális katonai bűncselekmények elbírálására hivatottak az esetenként felállított katonai törvényszékek. Ezzel szemben az az általános és helyesebb felfogás, hogy a katonai élet sajátságából folyó közönséges delik­­tumok is katonai bűncselekményekként bírálandók el, vagy legalább is katonai szempontból egész más jeleggel bírnak. A katona bírája katona legyen. So­­­­kan talán azt tartják, hogy a katona túl szigoru ki­­í­ró, de a tapasztalat azt mutatja, hogy a katonákból összeállított esküdtszék épen nagy bűntényeknél sok­kal enyhébben ítélkezik mint a polgári eskü­dtbíró­­ság, eltekintve attól, hogy sok deliktumban a ka­tonai bűnvádi perrend szabja meg a miénknél sok­kal szigorúbb büntetést, miután a fennemlített szigorúbb osztrák bűnvádi perrend alapján készült. A modern büntetőtörvény alapelvein felépült követelményeket készül megvalósítani az életbelép­tetendő katonai büntető eljárás. Igazi értéke ennek azonban csak akkor lesz, ha a tervezetben felvett elveket teljesen keresztülviszi Ezen főkövetelmények lényegében a követke­zők: 1. A szóbeliségen alapuló közvetlenség és az eljárási cselekmények nyilvánossága. 2. Szabad védő­ választása és ennek közremű­ködése legalább is a főtárgyaláson. 3. A közvádlói tiszt elkülönítése az itélőbirói hivataltól. 4. Az itélőbirók függetlenítése és külön vizs­gálóbíró létesítése. 5. Laikus elemek bevonása az esküdtek közé, és 6. Az esküdtszék által a kérdésekre adott válaszok megállapítása titkos szavazás útján. A nyilvánosságot korlátok közé vonva kellene megvalósítani akként, hogy csak bizonyos egyének, mint katonák, bírák, ügyvédek, orvosok, tanárok je­lenléte lenne megengedve, kizárván a nyilvánosság­ból a nagy tömeget. A sajtónyilvánosság persze el­­kerü­lhetlen és kimondandó lenne, de mégis akként, hogy a főtárgyalást vezető elnök ezt szükség esetén a törvény által meghatározott esetekben korlátoz­hatná. A nyilvánosság keresztülvitele azonban k­­onai szempontból nagy nehézségekbe ütközik és előreláthatólag csak katonai személyek vehetnek majd részt a tárgyaláson. Polgári védőügyvédek szabad választásának jó oldala annyiban jelentkezik, hogy a vádló na­gyobb bizalommal viseltetnék egy tőle távol álló­­ köréből kieső védő irányában. Katonai szempontból azonban azért lenne káros, mert esetleg oly elemek kerülnének a védői tiszt ellátására, akik esetleg a hadseregre nézve káros szellemű előterjesztéseket tennének, másrészt pedig sokan nem is tudnák el­bírálni az egyes deliktumokat katonai szempontból,­­ nem ismervén azok természetét. Az ítélőbíró ítélete sohasem lehet oly pártatlan, ha ő mint köz­vádló eljárt,, vagy mint eddig a katonai büntető­­perrendtartás szerint megvolt, hogy azt egy sze­mélyben gyakorolja a főtárgyaláson. A civil bün­tető perrendtartás az első esetben kizárási okot is képez. Ezen tarthatatlan állapoton biztosan segít is a reform­, úgyszintén azon is, hogy az előkészítő eljárási cselekményeket, mint a nyomozó adatok szolgáltatását külön erre szervezett vizsgálóbíró in­tézze el. A laikus elem bevonása és közreműködése az ítélethozatalnál igen ideális, ha ezek részvétele bi­zonyos előfeltételekhez volna kötve, mert tudatlan, nem értő, kellő judiciummal nem rendelkező egyé­nek csak ártanak egy helyes ítélet meghozásában és csak lerontják a szakértő bíróság finom érzékkel megalkotott koncepcióját a deliktum minősítése és a büntetés kiszabása tekintetében. Számos példa van erre és az 1897. évi polgári büntető perrendtar­tásunkban körülírt esküdtképesség feltételei sem eléggé szűkkörűek. A 6. alattihoz hozzászólva, a jelenlegi katonai perrend alapján minden rangból kivezényelt es­küdtek nyilvánosan és az esküdttársak jelenlétében adták le eddig szavazatukat! Ennek az anomáliának megszüntetése okvet­len szükséges. Az esküdtek maradhatnak katonák­, de szavazatuk legyen titkos. Ez volna a lényeg, és ha szóba kerül majd a közeljövőben a katonai bűnvádi perrendtartás re­formja, úgy legyen az alapgondolat, hogy gyökere­sen reformáljanak és ne végezzenek félmunkát. Csak akkor fog az elavult katonai bűnvádi eljárás a modern jogászfelfogással lépést tarthatni. . ~y —L vr*ZT- - _____________________

Next