Pesti Hírlap, 1911. március (33. évfolyam, 51-76. szám)
1911-03-30 / 76. szám
vényhatósági bizottsági tagok ugyanolyan díjazásban részesüljenek, mint a bizottság tisztviselőtagjai. A miniszter értesítette a fővárost, hogy ehez a kérelemhez azzal a feltétellel járul hozzá, hogy a törvényhatósági bizottság által kiküldött tagok száma legjelebb három lehet. — Közlekedési ügyek. A főváros tanácsa a svábhegyi fogaskerekű vasút által bemutatott 1911 .évi nyári menetrend-tervezetet elfogadta és jóváhagyás végett a kereskedelmi miniszterhez terjeszti fel. — A főváros tanácsa a szentlőrincihelyi érdekű villamos vasút kispesti Sárkányutcai vonalának meghosszabbítására, azllőiúton létesített összekötő vágányra és az Orczy-úti végállomásnál tervezett hurokvágányra vonatkozó területhasználati pótszerződést jóváhagyás céljából a közgyűlés elé terjeszti. — A kerekes korcsolya-sport szabályozása. A főváros tanácsa addig is, amíg a kerekeskorcsolyasport kérdését véglegesen szabályoznák, elrendelte, hogy a Dunaparton a kerekeskorcsolyával való sportolás tilos. Elhatározta egyúttal, hogy ennek a rendeletnek azonnali végrehajtása céljából megkeresi az államrendőrség főkapitányi hivatalát. Színház és zene. * (Az operaházban) holnap, pénteken, Labiatária, a berlini Vígopera művésznőjének utolsó Vendégfellépésével, Otelló kerül színre. A vendégművésznő Desdemona szerepét ezúttal először énekli a m. kir. operaházban. Vezényel Kerner István karnagy, rendező Alszeghy Kálmán főrendező. Szombaton Hoffmann meséit adják Sándor Erzsi, dr Székelyhidy, dr Dalnoki, Ambrusné, Váradi Margit, Kertész Ödön, Hegedűs, Várady S., Ney B., Kárpát, Brada és Somogyi közreműködésével. * (Falu.) A Nemzeti színházban a Vízkereszt próbáival párhuzamosan folynak az előkészületek Móricz Zsigmond „Falu“ közös címmel színre kerülő 3 egyfelvonásos vígjátékából. Az első, amelynek „Mint a mezőnek virágai . . .“ a címe, vígjáték és Rózsahegyi Kálmán, D. Ligeti Juliska, Horváth Jenő, Gabányi Árpád, Náday Béla és Sugár Károly játszanak benne. A második darab dráma s a címe: „Magyarosan.“ Ebben Rajnay, Pethes, Paulay Erzsi, Gyenes, Kovács, Bartos, Sugár, Izsópé, Kürthy, Abonyi és Szőke játszanak. A rá következő harmadik darab, amelynek címe: „Kend a pap” ismét vígjáték. Ebben Csillag Teréz, Rákosi Szidi, Váradi Aranka, K. Demjén Mari, Gál, Bakó, Mészáros Alajos és Hajdú játszanak. Az Újdonságot a jövő hét péntekjén mutatják be. ” (Főpróba az előadás napján.) A Vizkeresztneki Shakespeare vígjátékinak, főpróbája pénteken, a reprise napján lesz a Nemzeti színházban. A reprise szereplői között csak egy van, Gabányi, aki a darabnak 10 év előtti utolsó előadásán is részt vett. Teljesen új a scenarium, a rendezés is, ami Hevesi Sándor munkája. * (Fedák Sári férfiszerepben.) A Királyszínház a jövő hét végén felújítja Lehár operettesét, a Luxemburg grófját, a címszerepben Fedák Sárival. * (A parasztok főpróbája.) A Magyar színházban pénteken délelőtt lesz a főpróbája Bartha Lajos Parasztok c. darabjának. * (A Szoknyanadrág jubiláris előadása.) Tömeges előjegyzés történt a Szoknyanadrág c. bohózat pénteki jubiláns előadására, melynek harmadik felvonásában Küry Klára, Lontay Annie, Hudacsek Nelly, Sziklai Kornél, Ferenczy Károly, Sarkady Aladár és Baumann Károly lépnek fel. A pénteki előadás kivételesen este 8 órakor veszi kezdetét. A „Sámson és Delila“, Sven Lange tragikomédiájának szombati bemutatóját szintén nagy érdeklődés előzi meg. • * (A főhercegnő és a pesti színházak.) Érdekes és feljegyzésre méltó kis diskurzus folyt le nemrég, a Műbarátok Körének hangversenye után két szép asszonyt közt, akiknek egyike nem kisebb személyiség, mint Auguszta főhercegasszony, a másik pedig Góthné Kertész Ella, jelenleg a Magyar színház tagja. A hangverseny után, amelyen Góthék is közreműködtek, a főhercegi pár meginvitálta teás asztalához Góthot és Kertész Ellát, s a főhercegnő általános meglepetésre ezzel a kérdéssel fordult Góthnéhoz: — Miért nem szerződnek vissza a Vígszínházhoz? — Már visszaszerződtünk, — sokit Góthné — de mivel nem akarjuk a régi szerződésünket megszegni, megvárjuk, míg lejár. — Nagyon szeretném, — folytatta a főhercegnő — ha visszaszerződnének, nagyon szeretem a Vígszínházat is, magukat, is, a Magyar színházba pedig ritkán jutok el. Amiből kedvesen kiviláglik, milyen tősgyökeres pesti színházi „publikum“ lett Auguszta főhercegnő, aki íme már azt is számon tartja, hogy melyik színművész hová szerződjék, sőt egy kicsit, persze a maga finom és tapintatos módján, bele is avatkozik a színigazgatók dolgába. Góthék büszkén tehetik el az emlékeik közé ezt az esetet, amikor egy Habsburg-főhercegnő közvetítette a szerződésüket. (Orgonahangverseny) lesz i. é. április 2-án Sugár Viktor orgonaművész, a Nemzeti Zenede tanára , közreműködésével a Deák-téri templomban, a következő műsorral: 1. Bach J. S.: Toccata et fuga d-moll. Orgonán előadja: Eberle Márta. 2. Sugár Viktor: Ima. Énekli Uhlig Juliska, orgonán kíséri a szerző. 3. a) Guilmant A.: Ima és bölcsődal. b) Bossi M. E.: Pastorale. Orgonán előadja Eberle Márta. 4. a) Goldmark K.: Air. b) Tenaglia: Adagio. Hegedűn előadja: Foglár Krisztina. Orgonán kiséri Sugár Viktor. 5. Dubois F.: Marche triumphale. Orgonán előadja: Eberle Márta. * * (A VI. szimfonikus est műsora.) Az Orsz. Szimfóniás Zenekar április 9-iki estélye méltó befejezése lesz a szezon folyamán tartott hangversenyek sorozatának. Az estét Humperdinek „Kénytelen házasság“ című nyitányával kezdik, amely ez alkalommal kerül Budapesten először előadásra. Ez után három magyar szerző művével ismertetik meg a közönséget. Horváth Attila Humoreszkjét Merkler Andor Aubade mauresque-je követi, ezt pedig ifj. Toldy Burleseá-ja. A hangverseny első részét Bach Sebestyén Toccata-ja fejezi be. Az est második részét Csajkovszky III. szimfóniája (D-dúr) tölti be. * (Casals Pablo) szerdai hangversenye után néhány itteni hivével a Hungária szállóban megvacsorázott és ott gyönyörűséggel hallgatta Radics Béla játékát. Később azonban odanyilatkozott, hogy Radics nagyon is művész, szalonmuzsikus — ő igazi cigányt akar hallgatni, nem hegedűművészt. Erre azután barátjai elvitték a spanyol csudagordonkást a Metropol-szállóba, ahol azután Banda Marci nótázásán annyira föllelkesült, hogy maga is oda ült a cigányok közé, elvette a kis bőgőstől annak hangszerét és azon olyan csudaszépen játszott, hogy valósággal megrnkatta a hangászokat. Már hajnalodott, mikor végre — barátainak unszolására — abbahagyta a játékot és szívélyes kézszorítással bucsúzott a bandától és Bandától. * (Ruzitska György kéziratai a Múzeumban.) Nagybecsű kéziratgyüjtemény érkezett a minap a Nemzeti Múzeumba. Ruzitska Györgynek, a múlt század kiváló zeneszerzőjének, mintegy ötven, eddig nagyrészt ismeretlen művét hátramaradottjai a múzeumnak ajándékozták. Ruzitska György csehországi származású családból való, ő azonban Bécsben született 1789-ben. Apja karnagy volt, Ruzitska György is annak készült s tanulmányai elvégeztével Magyarországba költözött. Itt barátságot kötött Erkel Ferenccel, Brassai Sámuellel s az akkori idők még néhány vezető férfiával. Ruzitska férfikora delén Kolozsvárott telepedett le, ahol a még ma is fennálló zenekonzervatoriumot megalapította s annak 1869-ben, 80 éves korában bekövetkezett haláláig igazgatója volt. Kolozsvárott akkor élénk zenei élet keletkezett s ennek tulajdonítható, hogy Ruzitska műveit játszották s hogy csak úgy, mint a szerzőjük neve — országszerte híressé váltak. Miseművei és kamarazene-partitúrái közül néhányat még ma is játszanak, különösen a budavári Mátyás templomban. A Ruzitska-család idővel szétszóródott az országban s a családdal együtt a különféle kéziratok sem maradtak egy helyen. El is feledték volna őket, ha Ruzitska Béláné, a zeneszerző fiának özvegye, fel nem szólítja a család tagjait, hogy gyűjtsék össze azokat a műveket, amelyek leginkább méltók arra, hogy Ruzitska talentumát megmutassák az új generációknak. A felszólítás nyomán egybe is gyűlt mintegy ötven kéziratban maradt, eddig sohasem sokszorosított mű, amelyeket,azután beküldtek a múzeumnak. A partitúrák nagyrésze egyházi mű, van köztük egy Alonso című háromfelvonásos opera, a többiek kisebb zenekari és kamarazeneművek, zongora és orgonadarabok. Az orgonaművei olyan frissek és újszerűek, hogy egyet közülök csak a minap játszott Schmidthauer Lajos, a neves orgonaművész, egy hangversenyen. A Nemzeti Múzeum némi ellenszolgáltatásképen az adományért, a család által kijelölt néhány művet saját költségén lemásoltatja és kinyomatja. Az eredeti autogrammok a múzeum tulajdonában maradnak, s a kutatók nagyon becses adatokat menthetnek belőlük a múlt századbeli magyar, zenére vonatkozólag. * (Az Ember tragédiája Újpesten.) Az újpesti Éden-színházban kétszer egymásután került színre Madách remeke, az Ember tragédiája. Évát Lányi Irma, az ismert nevű drámai színésznő, játszotta minden tapsra érdemesen, míg Ádám szerepét Balassa Imre, a Nemzeti színház tagja, adta sok intelligenciával. * (Vendégszereplés.) Hegedűs Gyula, a Vígszínház kiváló művésze, szombaton és vasárnap vendége lesz a miskolci színháznak, ahol is az Ördög és a Taifun című darabokban fog fellépni. Itt említjük meg, hogy a múlt hét folyamán Hegedűs 3 estén vendégszerepeit a szatmári színházban, melynek közönsége mindannyiszor zajos ovációban részesítette. * (Fehl Olga hangversenye Kolozsvárott.) Feld Olga budapesti hangversenye után vasárnap a kolozsvári vármegyeház dísztermében adott önálló hangversenyt. A terem zsúfolásig megtelt és a közönség lelkesen ünnepelte művészi énekszámaiért. Zongorán Dienzl Oszkár kisérte. * (A kaposvári színkör.) Most két éve nagy ujjongással temették el a kaposváriak az ő rozoga színkörüket, egyúttal nagy örömmel vették tudomásul, hogy új színház épül. Az új színház építését meg is kezdték, de amúgy magyar módra — folytonos el-elhalasztgatással, úgy, hogy a múlt nyáron fel kellett támasztani a színkört. Oda kellett ismét bevonulnia Bálla társulatának. De hogy vége lett a szezonnak, hát végérvényesen kimondták rá, hogy meghalt. Csakhogy . . . csakhogy az új színház erre a nyárra se készült el. Mit volt mit tenni, a szikügyi bizottság összeült és kimondta, hogy a régi színkör nem is olyan rozoga és hogy abban fog játszani Balla ezen a nyáron is. .." (Opera-diszelőadás Aradon.) Mészáros Imre, a m. kir. operaház igazgatója ,engedélyt adott Sándor Erzsi, Szoyer Ilonka, Takács Mihály, Székelyhidy Ferenc és Márkus Dezső operaházi művészeknek arra, hogy április 4-én és 5-én a Gyermekszanatórium javára rendezendő két operai előadáson az aradi Nemzeti színházban felléphessenek. Színre kerül az első napon Rigoletto és Denevér, a második nap Hoffmann meséi váltakozó szereplőkkel. * (Goldmark a királynál.) Bécsi tudósítónk jelenti, hogy dr Goldmark Károly, a nagy zeneszerző, ma csütörtökön kihallgatáson jelent meg a királynál, hogy a Pro litteris et artibus rendjelet, amelyet a király nyolcvanadik születésnapja alkalmából adományozott neki, megköszönje, új, uralkodó Goldmarkot nagyon barátságosan fogadta és ezekkel a szavakkal ment elébe: „Örvendek, hogy ismét láthatom“. Goldmark köszönő szavai után a király azt kérdezte tőle, hogy állandóan Bécsben lakik-e és Goldmark igenlő válasza után az iránt tudakozódott, hogy foglalkozik-e még zeneszerzéssel? Goldmark azt válaszolta, hogy egy nagy zenekari művön dolgozik, melyet legközelebb fognak előadni. * (Magyar darab Bécsben.) A Wiener Volkstheater igazgatója, Weisse, megszerezte előadásra Hajó Sándor Fiúk és lányok c. darabját,mely a Magyar színházban került színre és amely annyi pro és kontra véleményre adott alkalmat. E darab bécsi elfogadásának különben eléggé pikánselőzményei vannak. Ott kell kezdeni, hogy a Fiúk és lányok budapesti premierején jelen volt Weisse dramaturgja, Glücksmann is, aki visszatérve Bécsbe, megvételre ajánlotta a darabot. Csakhogy közbejött valami: Beöthy Lászlónak, a Magyar színház igazgatójának azon, a lapokban közzétett, de Weissénak adresszált levele, melyben egy színházi, de irodalmi szempontból még inkább kicsinyes okba kapaszkodva, közölte a bécsi direktorral, hogy társulatának a szokásos budapesti vendégszereplésére ez idén nem reflektál. E levélnek sokféle hatása volt ; a sok közül a dologra most az tartozik, hogy amikor Hajó Bécsbe utazott, hogy a Weisse-val való szerződést aláírja, őt mint magyar szerzőt látni se akarta. Ha jó, mit tehetett egyebet, szerződés nélkül jött vissza Budapestre és persze a legnagyobb haraggal eltelten Beöthyvel szemben. Azóta elmúlt pár hét, mely idő alatt Weisse rájött, hogy kár lenne amiatt a Beöthy-féle levél miatt haragot tartani a magyar múzsával. Budapestre utaztatta tehát újra Glücksmannját (dramaturgnak mily nagyszerű név!) és mégis csak megkötötte a szerződést Hajóval. * (Egy Bonaparte a színpadon.) Se szeri, se száma a Napoleon daraboknak. (Nálunk Béldi szor irt egyet Bonaparte címmel.) Ám egyik se aratott oly nagy sikert, mint egy Manchesterben most színre kerülő Napoleon-darab; nem mintha a különben ismeretlen angol író akár színpadi, akár irodalmi képességeivel túltenne kontinentális kollegáin, hanem mert a címszerep eljátszására egy valódi, vérbeli Bonapartét fogott magának. A nagyNapoleon egyik testvérének dédunokája ez a Bonaparte, ahogy a színházi reklám mondja; igaz-e, nem-e, nem tudják; egy bizonyos, hogy a manchesteri közönség hiszi és tódul a színházba. * (Salome Athénben.) Athénből táviratozzák. Több előkelő athéni hölgy tiltakozott Strauss Richard Salomejának Athénben küszöbön levő előadása ellen. A hölgyek a metropolitához fordultak, hogy akadályozza meg az előadást. A metropolita kijelentette, hogy erre nézve már lépéseket tett a kormánynál. Pesti Hírlap_______ 1911. március 31., péntek.