Pesti Hírlap, 1911. március (33. évfolyam, 51-76. szám)
1911-03-08 / 57. szám
ItI 1911. március 8., szerda. _____Pesti hírlap______ gyalta a kérelmet. Mindenekelőtt kiköti azonban, hogy a folyamodók teljesen megfelelő anyagi biztosítékot nyújtsanak. A tanács tulajdonképen kényes helyzetben volt a két kérelemmel szemben, mert hiszen nem akarja szaporítani az igazgatók számát a már meglévő direktorok rovására, de másrészt senki elől nem zárja el az utat a direkció felé, aki a megfelelő anyagi és erkölcsi feltételeknek megfelel. Így megszavazta Kelemen-Clarsson Gyulának is a koncessziót arra, hogy Ersséleifahdh egész éven át színtársulatot tarthasson. Ennek kapcsán fölmerült az a kérdés is, hogy Újpest, ahol eddig mindig vidéki társulatok játszottak, mily viszonyban is van az egyesülettel szemben. Ott ugyanis a koncessziót a fővárosi főkapitány engedélyezi. A tanács ebben az ügyben átír majd a főkapitányhoz. — Elhatározták, hogy Vidor Pál és Hegyi Aranka síremlékét e hó 21-ikén leplezik le. Hegyi Aranka síremlékénél Szirmay Imre fog beszélni. * (Tizennégy komikus.) Sziklai Kornél városligeti Kis színháza március 11-én, szombaton, nyílik meg. Az ünnepélyes megnyitón tizennégy komikus lép fel: Rott Sándor, Baumann Károly, Gyárfás Dezső, Sajó Géza, Gerő József, Virégh Jenő, Szalay Gyula, Sándor József, Magyary Lajos, Borosa Géza, Boldizsár Andor, Pfeifer Mór, Novák Mihály és Sziklay Kornél. Kivülök még Medgyaszay Vilma, R. Türk Berta, Hudacsek Kelly, Kökény Ily, továbbá a Folie Caprice női tagjai is fellépnek. Jegyek előre válthatók. * (Növendékhangverseny.) A Nemzeti Zenede kedden este sikerült hangversenyt rendezett a Vigadó kistermében. Nagy számú hallgatóság töltötte meg zsúfolásig a kistermet. A művészi ízléssel előadott műsor résztvevői, Tichtl Márta, Reisz Mici, Schuller Minella, Weisz Margit, Ontalile Vilma, Karátsonyi Etel, Ringer Lily, dr Cs- A’áth Pál, Jancsó Elza és Kortsák Paula zajos tapsokat arattak. * (Zeneiskolai hangverseny.) Vasárnap, * hó 12-én, délután négy órakor a Művészet és Művelődés Magyar Nők Körének helyiségeiben (Royal-szálló) nyilvános hangversenyt rendez Müller Eugénia zeneiskolája. Meghívókat az iskolának Felsőerdősor 9. szám alatti helyiségében lehet kapni. * (Filharmónia.) Szerdán, március 8-án, lesz a IX-ik filharmóniai hangverseny a Vígadóban Kerner vezetése alatt Gabrilovics Oszíp zongoraművész közreműködésével . (A grafikai munkások matinéje.) A magyarországi grafikai munkások Senefelder-dalesküre fényes és jól sikerült matinét rendezett vasárnap délelőtt a Guttenberg Otthon dísztermében. Nagy és előkelő közönség töltötte meg a hatalmas termet. A dalkör szép megnyitója után Aranyossy G. modern verseket adott elő nagy hatással. Utána Hubay csordajelenetét interpretálta László József igen sikerülten. Biedormann Paula kabaré-dalokkal mulattatta a közönséget és előadásával kész színésznőnek bizonyult. Majd Komár Artúrnak egy idilljét adta elő Buxbaum Mimi, Róna Rezső és Aranyossy. Szerepeltek még Révész Dezső, Hencz Tercsi, Losonczy Gy., Mohacsek A. és Kálmán Gy. A dalkör indulója zárta be a szép matinét, melynek rendezéséért Kornai Artúrt és Zöldi Marcit illeti elismerés. * (Hangversenyek.) Backhaus Vilmos vasárnap, március 26-án a Royalteremben második zongoraestélyt rendez. Gerhardt Elena rekedtsége miatt, csütörtökre hirdetett dalestélyét a jövő szezonra halasztja. Hubermann Broniszláv hegedűművész jövő vasárnap, március 12-én tartja meg a Royal teremben Spielmann Lajos zongoraművész közreműködésével második hangversenyét. Yvette Ouilbert Budapesten kedden és szombaton, március 14. és 18-án két előadást tart a Royal-teremben. A Rosé-vonósnégyes utolsó kamaraestélyét csütörtökön, március 30-án tartja meg a Royalteremben. (A nagyszebeni magyarság panasza.) Lapunk vasárnapi számában cikket közöltünk a magyar városok népesedéséről, többek közt arról, hogy Nagyszeben város mennyire ki van szolgáltatva a szászságnak. Ugyancsak számot adtunk arról, hogy az erdélyrészi II. szinikerület új színigazgatót választott Tompa Kálmán személyében. Ezt a színházi hírt megírta az egyik kolozsvári lap is. Most mit épen vasárnapi cikkünkre való utalással érdekes az a nagyszebeni levél, melyet ez a lap kapott; ez a levél így szól: Azt olvastam az „Ellenzékiben, hogy az egyik erdélyrészi szinikerületet Tompa Kálmán, a kolozsvári nemzeti színház volt drámai művésze, nyerte el. E híradás kapcsán önkénytelenül merül fel előttünk itt Szebenben, hogy a magyar állam milyen mostoha gyermekei vagyunk mi. A teljesen német katonasággal, románsággal és szászsággal szemben úgy eltörpül az itteni magyarság, hogy minden téren és tekintetben a legutolsók mi vagyunk. Pedig a magyar nemzeti állam szempontjából épen a végvárakat kéne minden eszközzel segíteni, hogy a magyar nemzeti állam imponáló ereje előtt, ha román, szász, tisztelettel hajoljon meg. A magyar színművészet is egyik hathatós eszköze lehetne annak, hogy a magyar szupremácia itt is biztosíttassék. De, sajnos, erre az illetékesek nem gondolnak és amint a szinikerületekkel is teszik, kihagyják belőlük a nemzetiségi exponált helyeket és tősgyökeres magyar városokat, mint Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy, K.Vásárhely, Marosvásárhely, Torda stb. istápolják. Képviselőinktől, főispánunktól ez irányban nem várhatunk semmit. Azért e helyen kérjük kultuszminiszterünket, hogy gondoskodjék arról, hogy Nagyszeben is bejusson a színi kerületbe és a magyar színművészet méltó interpretálói váltsák fel olykorolykor a német színészetet. * (A Taifun, horvátul.) Lengyel Menyhért világhírű darabját, a Taifunt, mint lapunknak jelentik, kedden este nagy sikerrel hozta szinre az eszéki horvát színház. * (Vendégszereplések.) Márkus Emilia, a Nemzeti színház kiváló művésznője, március 8-tól három estén át vendégszerepelni fog a miskolci színházban; a Balga szűz, a Boszorkány és a Kaméliás hölgy címszerepeit játszsza el. A pécsi Nemzeti színháznak négy estén át lesz vendége Hegedűs Gyula, a Vígszínház nagy művésze; most pénteken az öreéigben, a következő napokon pedig a Zsába, a Taishin és a Király című darabokban lép fel. A szatmári színházban Beregi Oszkár vendégszerepelt a múlt héten. Rómeót játszotta azzal a nagy, mély hatással, mely soha sem hagyja őt cserben. Julia szerepét Zöldi Vilma játszotta a az ottani újságok kifogyhatatlanok e fiatal művésznő értékes tehetségének magasztalásában. * (Klasszikus est.)’ Az ungvári Műkedvelői Társaság folyó hó 4-én Finicicky Ida elnök vezetésével klasszikus szavalóestét rendezett Zátony Kálmánnak, a miskolci színház jeles művészének közreműködésével. Az estén bemutatásra kerültek különböző korok szerelmes versei, melyeket Zátony Kálmán interpretált művészi készséggel, színesen és erőteljesen. "Zajos sikere volt; a közönség elismeréséből kivették részüket az ungvári műkedvelők, akik stilszorit élőképekben mutatták be a klasszikus Athént, a nimancero Firenzét, a rococco Páritát, a biedermayer Bécset és a magyar pusztát. * (Mívészest Cegléden.) Szépen sikerült hangverseny rendezett szombaton a Ceglédi Filléregyletidényeinek segélyezésére. A hangversenyen Fürenz Erzsike zongoraművésznő nagy tetszést aratott, művészi játékával, melyet hosszantartó lelkes tapssal honorált a nagy számmal megjelent előkelő közönség. A bájos művésznő játéka után Lakos Vilmá Etska és Editka gyermekművésznők éneke és kedves tánca nyújtott a közönségnek igaz élvezetet. * (Gróthék Temesvérott.) Temesvárról jelentik: Góth Sándor és felesége, Kertész Ella, szombaton este itt művészestét rendeztek. Először verseket adtak elő, azután a Góth Sándor által franciából átdolgozott „Nemere káromkodik“ című vígjátékot mutatták be. A darab után vége-hossza nem volt a tapsnak. Végezetül eljátszották Pierre Wolf ,Jjagovány-ának második felvonásából a zárójelenetet. A közönség lelkesedéssel ünnepelte Góthékat. * (Magyar dalosok Olaszországban.) A római nemzetisei világkiállítással kapcsolatban a folyó év április havában nagyszabású zeneünnepségek és hangversenyek lesznek. A magyar zene- és dalirodalom legszebb alkotásait egy negyvenöt tagú magyar férfi énekkar fogja e hangversenyeken bemutatni. A pompás hangú dalosokból alakult karének egyesület Sztojanovits Jenő országos karnagy veletésével a legnagyobb buzgalommal tanulja és gyakorolja a magyar darabokat. A társaság részére a vallás- és közoktatásügyi minisztérium háromezer korona segélyt engedélyezett. Mivel azonban a kirándulás költségeit az az összeg nem fedezi, az énekkar előzetesen a fővárosban és egy pár vidéki nagy városban fog hangversenyt rendelni. A magyar dalosok április 17-én mennek Rómába, ahová ugyanakkor utazik el Bárczy István polgármester, hogy jelen legyen a magyar dalosok hangversenyén. A magyar vendégeket az olaszok nagy ünnepséggel fogadják, harcolás következtében egyes esetek nálunk is előfordulhatnak. Ennek következtében szükséges a laktanya helyiségeket, udvarokat és a közvetlen környezetet a legnagyobb tisztaságban tartani. A szemetet és a konyha hulladékokat messze elhordani és az ivó és főzésre használt vízre a legnagyobb gondot fordítani. A hadügyminisztérium különben felhívja az illetékes köröket az 1899-ben kibocsátott rendeletére „Egészségügyi óvintézkedések a pestis ellen és annál: leküzdése.“ Miután a patkányok, de különösen a bolhák alkalmasak a pestis széthurcolására, minden lehetőt el kell követni ezek kiirtására. Az egyenruhákat gyakran kell kiszellőztetni, az ágyakat és a szobapadlókat pedig szódaoldattal mosni. A patkányok elpusztítása céljából a pincékben, kanálisokban, raktárakban patkányfogókat kell felállítani; a padlókon és falakon levő lyukak pedig cementtel tömendők be. Mérget (arzenikumot, foszfort) csak abban az esetben lehet elszórni, ha nem forog fenn annak veszélye, hogy a megmérgezett állatok behurcolják az élelmiszerek közé. A megdöglött patkányokat tilos kézzel megfogni. Erre a célra harapófogót kell használni és használat után parázson áttüzesíteni. A helyet, ahol a döglött patkányra akadtak, ötpercentes karbololdattal kell leönteni. Ha valamely laktanyában nagy számban elhullanak a patkányok, esetleg egy bakteriológus kiküldetése céljából, rögtön jelentést kell tenni a hadügyminisztériumnak. Klobucsár tábornok szemle uton. Klobucsár tábornok, honvédségi főfelügyelő, Zágrábba utazott, ahonnan 24 órai ott tartózkodás után kedden Sziszekre ment tovább csapatszemle megtartása végett. Katonai rovat. Az új budapesti hadseregfelügyelő, Báró Klobiicsár Vilmos budapesti hadseregfelügyelő nemarégiben a honvédség élére került, mint annak főparancsnoka. Utódjául a brassói hadtestparancsnokot, Qaudernak Józsefet, emlegetik, akit vezérőrnagyi ranggal helyeztek át annak idején a honvédséghez. Gaudernak, aki a 85-ik gyalogezred tulajdonosa, hat éve hadtestparancsnok Brassóban. Aszo utódja hír szerint Hortstein Lothár volna. A hadügyminisztérium és a pestisveszedelem. A közös hadügyminisztérium közhírré tette: A Ghánában pusztító pestis következtében, bár a monarchiára nézve nem jelent közvetlen veszedelmet, célszerűnek látszik már most egészségügyi intézkedéseket tenni, mert nem lehetetlen, hogy ba kis komédiák. A róka és a kócsag. 1. Toróz, a közismert divatkirálynő, akiről már több hódolatteljes költeményt írtam ezen a helyen, az első enyhébb tavaszi napon így szólt: —Tavasz, itt a tavasz! Ideje, hogy valami finom prémet vásároljak magamnak. Mert Teréz, mint praktikus nő, tavaszszal szokta vásárolni a prémet. A prémnek ugyanis; megvan az a sajátossága, hogy tavaszszal olcsóbb. Teréz tehát egy előkelő boltban bevásárolt egy tizenkét személyre szóló rókakészletet, amelyből hat róka a nyakán lógott, a másik hat rókák pedig jobbról-balról beledugta a kezét. — Ezek alaskai rókák! — mondta a kereskedő és Teréz boldog volt. 2. Ugyanekkor a madárvilágban forradalom, ütött ki. A kalaposnők detronizálták a tél uralkodó madarát, a plerozt és helyébe a kócsagot kiáltottál ki királynak. Teréz, mint közismert divatkirálynő, habozó nélkül bevásárolt magának két kócsagot, egy fehéret és egy feketét is boldog volt a kócsagjaival, amelyeket fül váltva tűzött bele a fejébe. És büszkén sétált a rókákkal és a kócsagokkal, mint valami állatszeli hitőnő, aki a legellentétesebb fenevadakat egyesíti egy akolban, egy pásztor alatt. 3. Este Teréz, a tüntető körmenetben kifáradva, már korán fölkereste hófehér ágyacskáját a ő külön hálószobájában, amelyet mint modern ni kicsikart az urától. Lefektette az állatkáit és ő maga is éde álomba merült, amelyből csak reggel tíz órakor ébredt föl. Első pillantása a kisded állatseregbetl esett, de az, amit látott, illetve nem látott, aggodalommal sürüsítette a lelkét. Nem látta a ké kócsagot, sem a fehéret, sem a feketét. — Szent isten, mi lett az állatjaimmal? — kiáltotta rémülten és egészen pesti zamattal. — Eltűntek . . . Tűvé tette értük az egész házat, de ereddmény nélkül. A két kócsag volt, nincs. Elrepülek egy szebb hazába? Vagy . . . ? Rémes gond lati Rémes gondolat, amely azonban mind valszínübbnek tetszett. — Igen, igen, — zokogta Teréz, — ha a cia meg tudja enni a kanárit, miért ne ehetné m a róka a kócsagot? Ezek a vadállatok pusztítoták el az én ártatlan kócsagjaimat. És sötét gyűlölettel nézett a tizenkét szényeg rókákra, amelyek villogó szemmel, de nem, és mozdulatlanul tűrték a súlyos vádat. _____________________