Pesti Hírlap, 1911. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1911-03-15 / 63. szám

I . (Egy osztrák-lengyel képviselő botránya.) Beszámoltunk pár nappal ezelőtt a lengyel klub vi­haros értekezletéről, amelyen kiderült, hogy több képviselő galíciai italmérési engedélyek kijárására használta fel mandátumát. Február l5-én a galíciai Tarnobrzegben népgyűlés volt, amelyen egy Kana­­rek nevű lengyel zsidó egész nyíltan mondotta, hogy Wiacek képviselő, a lengyel klub tagja, pén­zért italmérési engedélyek kijárására vállalkozott. Wiacek rágalmazási pert indított Kanarek ellen s tagadja, hogy akárkivel is ilyen összeköttetése lett volna. Kanarek azt is mondta, hogy Wiacek előre fölvette a kijárásokért a pénzt, de váltókat adott a kapott összegekről, amely váltók esedékessekké lettek volna, ha nem sikerül a kijárás. A népgyű­­lésen Kanarek fel is mutatott egy ilyen váltót, amelyen rajta volt Wiacek aláírása. A pert nagy érdeklődés mellett kezdte kedden tárgyalni a tar­­nobrzegi kerületi törvényszék. A vádlott már a lengyelek klubjában ajánl­kozott annak bizonyítására, hogy Wiacek, Paduk és Fiedler képviselők egyformán visszaéltek man­dátumukkal. Wiacek két üzletet csinált, Wolter­­mannel és Gollingerrel és az elsőért 1200, a máso­dikért pedig 2000 koronát kapott. A vádlott fel­olvasta Paduknak több, Woltermann és Gollinger­­hez intézett levelét, amelyben Paduk elismeri, hogy a konto háromszáz, illetve kilencszáz koronát kapott. A védő erre hosszú beszédben tette meg in­dítványait, a valódiság bizonyítására vonatkozó in­dítványait és felmutatott egy kétezer koronás vál­tót, melyen rajta van Wiacek és Paduk aláírása. Turkiban, — mondja a védő, — népgyűlés volt, amelyen többek között Stojarovski páter is beszélt, aki felszólította a jelenlevőket, hogy küzd­jenek a zsidóság ellen. A gyűlés után a templom­ban isteni tiszteletet tartottak, amelyen könyö­rögtek az Istenhez, hogy szabadítsa meg a községet a zsidó italmérőktől. Wiacek abban az időben cikket írt, amelyben az Istent arra kérte, hogy mentse meg Turbi községet a zsidó italmérő ördögtől. A védő utal Fiedler képviselőnek egy Gollingerhez intézett levelére, amelyben azt írja Fiedler, hogy az italmérési engedély megszerzése épúgy, mint minden más munka, költséggel jár s kéri, hogy ötezer koronát tegyenek le nála a költségekre. Az esetre, ha az eljárásnak nem lesz sikere, a pénzt visszaadják, a költségekre fordított összeg azon­ban elvész. A védő ezenkívül utal két üzletre, me­lyet egy bizonyos Béri Hart-tal kötöttek. Amikor gradinszki képviselő már felfedte a korrupciót, Hart italmérési engedélyért ezer koronát fizetett. A védő felolvasta Paduknak egy titkárához inté­zett levelét, amelyben elmondja, hogy Stapinski felmutatott egy levelet, melyből kitűnik, hogy ő, Wiacek és Fiedler a zsidóktól pénzt fogadott el és hogy az általa aláírt váltókat is felmutatta. És hozzáteszi, hogy a titkot megint a zsidók árulták el. Paduk végül felszólította a titkárt, hogy tovább is dolgozzék szorgalmasan, hogy sok pénz kerül­jön össze. A vád képviselője azt felelte, hogy itt a leg­egyszerűbb dolgokat is politikai korrupciós ü­gygyé fújják fel. A védő állításai részben el vannak tor­zítva, részben egészen valótlanok. A lengyelek klubjában sem bizonyítottak semmit. A leveleket má­i­k Stabinski képviselő és Kanarek ismerték. A vád képviselője indítványozza, hogy Pa­­dukot idézzék meg és ellenzi­k. levelek és a felaján­lott bizonyítékok felolvasását. A Wiacek által aláírt váltókra vonatkozólag a vád képviselője ki­fejti, hogy Faduk nagyon el volt adósodva, úgy, hogy a képviselők napidíjait is lefoglalták és ez­ért a takarékpénztárnál kölcsönt akart felvenni. Ez okból Wiacekkel kétezer koronás szívességi vál­tót íratott alá. Biró: Mi történt a váltóval? V­á­d­l­ott.ti Én először nem tudtam, csak ja­nuár 2-án vallotta meg Paduk, hogy ő a váltóra pénzt szerezni akarván, miután a takarékpénztár a kölcsönt megtagadta, állítólag a titkárával egy aláírást­ ráhamisított. A déli szünet után több jelentéktelen tanút hallgattak ki, mire megkezdték a valódiság bizo­nyítását.­­ (Agyonverte a feleségét.) Brandeis cseh városkában vérés családi dráma történt, Zezchisky Kor­ki feleségétől elváltan át, nemrég a mezőn egyedül találta az asszonyt, kit fejszével agyon­vert. A gyilkos elmenekült, de Bunzlauban kiku­tatták a nyomát és letartóztatták.­­ (A san­ sebastiani sakkverseny.) A mester­­verseny tizennegyedik, utolsóelőtti fordulóján Bu­rás az első győzelmét ünnepelhette meg, miután Bum a jobb állását elrontotta s végül hátrányba került. A Marcan­—Widmar és Spielmann—Rub­in­stein francia játszmák remisvel végződtek. Bernis lett a Capablanca—Teichmann-, valamint a Niem­­­ zowitsch—Mar shall-parti is . A Leonhardt—Tar­­ raisoiu- és Schlechter—Fernsteh­r-játszmák befeje­zetlenül maradtak. Janowski szabad volt. A hét­főtől függőben maradt Bum—Leonhardt- és Tar­­rasch—Jffinov­sk­i-partik remisvel végződtek. A verseny állása: Capablanca 9%, Marshall 9, Rubinstein, Widmar 8Yz, Schlechter, dr Tar­­rasch 7 (1), Niemzowits 7, Spielmann BYz, Ma­­róczy, Teichmann 6, dr Bernstein (1), Janowski 5, Burn­­Vz, Leonhardt ZVz (1), Duras 3. — (Brutális erőszak a kaszárnyában.)" Lem­­bergből gyalázatos bűntettnek a hírét jelentik, melynek egy tizenhét éves cselédleány esett áldo­zatul. Egy Kost nevű tüzér elcsalta a leányt egy vendéglőbe, hol leitatta, aztán elvitte magával a kaszárnyába s ott visszaélt ártatlanságával, majd a padláson elrejtette. A tüzér a szerencsétlen leányt két napig tartotta a padláson, hol még húsz más katona érintkezett vele. Végül a katonák a teljesen elerőtlenedett szerencsétlen leányt a ka­szárnya kerítésén át kidobták az utcára, hol a já­rókelők megtalálták, herítették a kórházba és fel­jelentették a dolgot a rendőrségnél. A katonai ha­tóság az ügyben szigorú vizsgálatot indított. Kost tüzért több más katonával együtt letartóztatták.­­ (Automobil baleset az országúton.) Ked­den délután Lászlófalvy Valér építési vállalkozó automobilja Ceglédről jövet a monori országúton, miközben ki akart kerülni egy parasztszekeret, nekiment egy kilométerkőnek. Lászlófalvy és a sofőrje kirepült az automobilból, amely dara­bokra zúzódott. A soffőr, Mikusitz Ferenc, esz­méletlenül terült el az út porában. Súlyosan meg­sebesült a fején. Gazdája csak könnyebb sérülése­ket szenvedett és miután a soffőrt egy Monorról előhívott orvos gondjaira bizta, vonaton folytatta az útját Budapestre, ahová sürgős üzleti teendők szólították.­­ (A pestis.) Charbinból jelentik, hogy hétfőn az után egy chinai holttestét találták meg. A kórházakban nem történt haláleset. Azon újság­hírekkel szemben, hogy a pestisbarakkok közelében tartózkodó varjak terjesztik a pestist, a bakte­riológiai vizsgálat megállapította, hogy a varjak­ban nincsenek pestis-bacillusok.­­ (Öngyilkosság a váróteremben.) Vukovics Ferenc munkás Nyíregyházáról Debrecenbe érke­zett és a pályaudvar várótermében öngyilkossági szándékból nagy késsel a mellébe szúrt. A szeren­csétlen embert haldokolva szállították a kórházba. Tettét azért követte el, mert torz arca miatt foly­ton csúfolták.­­ (Gyilkos katona.) Marosvásárhelyen hét­főn éjjel részeg katonák garázdálkodtak és inzul­­tálták a járókelőket. Marosán Pál és Fülöp József közös hadseregbeli káplárok belekötöttek többek között Orbán Jenő asztalos feleségébe, majd pedig Sárosi Józsefbe. Ez követte a katonákat, akik kö­zül Marosán egyszer csak megállt és bajonettjét szó nélkül Orbán mellébe döfte. Sárosi a meg­sebesült ember segítségére sietett, de Marosán őt is életveszélyesen megsebesítette. Az elősiető rend­őrök lefegyverezték a két káplárt, akiknek egyik áldozata, Orbán, még az éj folyamán meghalt. — A fogak és a száj egészségtana egészséges és beteg állapotban. Irta: Professor Dr. Port, Hei­­delbergben. Ára 2 korona. Légrády Testvérek könyvkiadóhivatala Budapest, V., Váci-körut 78. —• .(Fővárosi Orfeum, VI., Nagymező­ u. 17.) . Kötött afil kabát és palotat újdonságait ajánlja Sigmund József, Budapest, IV., Váci-utca 28. (Városház­tér). Páratlan választék divath­arisnyákban. — (Házasság.) Székely Lipót és Offenb­üger Emilia kisasszony, a Krojanka-féle fővárosi fog­­műterem asszisztense, f. hó 12-én egybekeltek. Reiter Lipót Újpestről, eljegyezte Tuchmann Matild kisasszonyt Budapestről.­­ (Halálozás.) Idősb gróf Széchenyi Jenőt, Széchenyi Miklós győri püspök atyját, kedden délelőtt temették el nagy részvét mellett Vasvörös­­várott. A beszentelést és a gyászszertartást Hor­váth István szombathelyi káptalan­helynök végez­te, mis a gyász-istentiszteletet Rusch­ek Antal győ­ri apátkanonok celebrálta. A temetésen megjelen­tek a Széchenyi, Fürdödy, Majláth, Vilczek,­­ Batthyány, Coiráky, Ambrózy, Bissingen, Palla­­vicini, Rohonczy, Piret és Szegedy főúri csalá­dok, Vas, Sopron és Győr megyék, továbbá Sop­ron, Győr és Szombathely városok küldöttségei, valamint a győri és szombathelyi káptalanok. A király gróf Paar hadsegéd útján kondoleált az el­hunyt családjának, továbbá részvéttáviratot intéz­tek még a családhoz Frigyes, József, Károly és Lajos főhercegek, Izabella és Auguszta főherceg­nők, gróf Aehrenthal külügyminiszter, gr. Khuen- Héderváry Károly miniszterelnök, gróf Zichy Já­nos kultuszminiszter, báró Fejérváry Géza, a da­rabont testőrség kapitánya, gróf Zichy Aladár, Széll Kálmán, Vaszary hercegprímás, a püspöki kar, dr Bárczy István Budapest székesfőváros pol­gármestere és még számosan. Bittó Béni 48-as honvédfőhadnagyot, föld­birtokost kedden délután temették el nagy részvét mellett a sárosfai családi sírboltba. A temetésen megjelent Pozsony megye küldöttsége is Barta Au­rél főispán vezetésével, míg a megyei gazdasági egyesület küldöttségét gróf Pálffy Béla elnök ve­zette. Az elhunyt koporsójánál Leszkay Sándor es­peres mondott szép búcsúbeszédet. Kedden délután temették el Sarajevóban Mi­­kuli lovag osztályfőnököt nagy részvét mellett. A temetésen résztvettek: báró Varesanin tartomá­nyi főnök és hadseregfelügyelő, báró Benkó pol­gári adlátus, az összes osztályfőnökök, Auffenberg lovag gyalogsági tábornok, hadtestparancsnok, a tartománygyűlés elnöksége, a városi képviselőtes­tület, a hivatalnoki kar, a tisztikar, a kereskedel­mi, ipari és gazdasági testületek küldöttségei, szá­most tartománygyűlési képviselő és minden vallás­­felekezetű polgárság. Rich Ferenc, a Dréher-féle sörgyárak ve­zérigazgatója, a Hazai bank részvénytársa­ság igazgatósági tagja, ki a Dréher- és Haggen­­macher-családokkal közeli rokonságban áll, a Ri­viérán üdült, egy kirándulás alkalmával San Remó és Bordighera közt a vonaton hirtelen meghalt. Halálát szívszélhüdés okozta. Holttestét hazaszál­lítják és itt fogják eltemetni. Gyöngy J. Richárd, a Magyar-francia bizto­sító társaság korosztály főnöke, f. hó 11-én hosz­­szas szenvedés után, 64 éves korában Abbáziában elhunyt. Az elhunytban ifj. dr Glass Izor fővárosi orvos apósát gyászolja. Kárpáti Mór földbirtokos, f. hó 12-én délben 45 éves korában hirtelen elhunyt Csépán. Az el­hunytat, ki megyeszert­e nagy tiszteletnek­ örven­dett, kiterjedt rokonság gyászolja. Salzer Lipót, életének 77-ik évében Újvidéken meghalt. Hajdú Aladár 34 éves korában Jászberényben f. hó 9-én­ meghalt. Csikmindszenti Czikó István Hír­ járásbiró, f. hó 12-én, életének 51-ik évében, Debrecenben meg­halt. Dr Kiszely Kálmán ügyvéd Budapesten, öt­venkét éves korában meghalt. Holttestét Módosra szállítják és ott temetik el szerdán. Kozma Lajos, a debreceni tanítói árvaház nyug­­igazgatója, a magyar tanítók orsz. bizottsá­gának díszelnöke, kedden 56 éves korában meg­halt. A „Phosphatine Faliéres" a legjobb gyermek-táp­szer, m mert igen kellemes izü, könnyen emészthető, a fogzást megkönnyíti és biztosítja a csontrendszer fej­lődését.­­ Új telep, beékelve a főváros környékének legköze­lebbi és legnépesebb községébe; ez a Budafoki Tündér­­telep, ahol szerényebb viszonyok közt élő fővárosi lakos is könnyű szerrel házhelyhez juthat. Lásd apróhirdetését. 16_______________________ ____________Pesti Hírlap __________19YT- marcina T5., szeren. Az Unió Japán ellen. A mozgósítás célja. Az Unió titokzatos mozgósítása a leg­képtelenebb kombinációkra adott alkalmat, amelyek közül talán csak az az egy leírt való­színűséggel, amely kételkedett abban, hogy a nagy katonai intézkedéseknek egyedül és ki­zárólag az a céljuk,hogy a Rio Grandi­ del Nor­te határfolyó vidékén megvédjék a­ semlegessé­get. A ma érkezett hírek végre már pozitívebb adatokat hoznak fel a mozgósítás okául, amelyről szó esett ugyan már a mozgósítás első napjaiban is, de olyan fantasztikusaknak tűntek föl, hogy a sajtó nem is foglalkozott ve­lük részletesebben. Japánról van szó,­ amely ellen irányul állítólag az egész mozgósítási akció. Mexikó és Japán állítólag szövetség­­szerű megegyezést kötöttek, amely, ha nem is kifejezetten, de burkoltan az Unió ellen irá­nyul. Az Egyesült­ Államok kormánya­, amely csak hetekkel ezelőtt szerzett erről tudomást, ebben a szerződésben a Monroe doktrína ve­szélyeztetését látta és haderejének mozgósításá­val akar Mexikó ellen, tüntetni. Hogy­ ezek a hírek mennyiben felelnek, meg­ a tényeknek, azt most meg nem lehet megállapítani, de sok

Next