Pesti Hírlap, 1911. május (33. évfolyam, 103-127. szám)
1911-05-09 / 108. szám
Henriette felolvasónő Kiss Irén, Chavillon Balassa Jenő, Chavillonné Harasthy Hennik, Lucienne, a leányuk Makay Margit, Polliux, tiszti szolga Sarkadi Aladár, Kapitány ifj. Ditrói Mór, Henry Bárdy Ödön. Kedden a Milliót ismétlik. * (Auguszta főhercegnő a Királyszínházban.) Auguszta főhercegnő Konrád bajor herceg társaságában vasárnap végignézte a Királyszínházban a Szultán előadását. A fenséges asszony páholyában maradt a függöny utolsó legördültéig és távozásakor tetszésnek adott kifejezést a darab fölött és sok elismeréssel illette Fedak Sári játékát. * (Reprise és premiere.) A Városligeti színházban teljesen készen várja csütörtöki reprisét „A tiszt urak a zárdában“, Varney gyönyörű zenéjű és mulatságos szövegű operettéje. A csütörtöki előadásra a páholyok és zsöllyék nagy részét már előjegyezték. A színház jövő heti újdonságának, Raskai Ferenc és Chorin Géza Kolumbusz, báró c. kacagtató énekes bohózatának férfi főszerepét Tihanyi Miklós, a Vígszínház kitűnő komikusa, fogja játszani. A nagysikerűnek ígérkező újdonságban részt vesz a színház egész személyzete. Kedden a szombat esti előadás szereplőivel az Aranyembert, szerdán pedig Ferenczy Károlylyal a Smokk család c. állandó sikerű bohózatot ismétlik. * (Tatárjárás.) A budai nyári színházban holnap, kedden Bakonyi és Kálmán Tatárjárás című daljátéka kerül színre. A szereposztás ez : Rita bárónő Haller Irma, Mogyoróssy önkéntes Albert Erzsi, Treszka Haraszthy Vilma, Lörentey Bálint Béla, Lohonyai Tábori, Wallenstein Hajnal, Imrédy Mátray, Elekes Ocskay. * (Az oberammergaui passiójátékok az Urániában.) Általános érdeklődést keltett az a hír, hogy az oberammergaui passiójátékok eredeti felvételek nyomán bemutatásra kerülnek az Uránia-színházban. A rendkívül érdekes darabot orgona-, gordonka- és hegedűszámok, valamint énekelőadások kísérik, amelyek közül különösen kiemelendők Cherubini Ave Máriája, amelyet orgonakisérettel énekel az operaház korából alakult férfinégyes. A passiójátékok csak kétszer, május 15-én és 10-án kerülnek bemutatásra és az érdeklődés oly nagy, hogy a jegyek nagy részét máris lefoglalták az Uránia pénztáránál. * (Növendékelőadás.) Az országos színművészeti akadémia legutóbbi növendékelőadásaképen Rákosi Jenő A szerelem iskolája c. darabja került színre. Mindenekelőtt kitűnt a két főszereplő: Tasnády Ilonka és Pető; közvetlenség, értelmesség jellemezte játékukat. Kellemes orgánumról, intelligenciáról tett tanúságot Kollár Mária, úgyszintén tetszést aratott Kárpáthy Ilonka, Mátrai Erzsike, Sárai Etel, Várkonyi, Fenyő és Czakó. A betanítás munkáját Molnár László végezte. * (Egy érdekes fellépés.) Az erdélyi előkelő társaság egyik ünnepelt tagja: Retteghy Margit, Retteghy Béla mezőségi földbirtokos leánya, — mint Aradról írják — ott szombaton és vasárnap az aradi színházban Molnár Ferenc Testőr és Bataille Nászinduló című darabjában a főszerepet játszotta el, meglepő művészettel. A közönség mindkét este melegen ünnepelte. A két színházi est művészi eseményét az összes aradi lapok egyhangúlag elismerik és Retthegy Margitban a közel jövő egyik ünnepelt művésznőjét látják. Megyék és városok. A máramarosmegyei siralomvölgye. Máramarosmegye több községében, de különösen Felsővisón, a vörhenyjárvány mintegy fél év óta pusztít. E félév alatt egész sereg kis sirhalmokkal népesedtek be a temetők. A járvány még ma sincs szünőben. Havasmezőn hat nap alatt egy egész család kipusztult. Fischer Peiszach cipész 12 éves gyermeke vörhenybe esett s harmadnapra meghalt. Utána egy 10 éves és egy 5 éves gyermek kapta meg a betegséget, akik szintén elpusztultak. Amikor az 5 éves gyermeket eltemették, már az anya is lázas volt s tegnapra ő is meghalt. Az 5 tagú családból egyedül csak az apa él, de a kiállott szenvedésektől ő is ágynak esett. Felsővisón hat gyermeket temettek el a múlt hét folyamán. M.-Szigeten négy gyermek halt meg Vörhenyben. E mellett a betegek száma százon felül van. Szinte elviselhetetlenné teszi az állapotot, hogy Máramarosmegyében a betegek fél napi járásra is alig kapnak egy-egy orvost. Három községi és 10 körorvosi állás van üresedésben. Az esetről jelentést tettek a belügyminiszternek, aki most úgy akar a közegészségügyi viszonyokon segíteni, hogy helyi pótlékot ad a pályázó orvosoknak. Ezt már közölte is a vármegye alispánjával, akit újabb pályázatok sürgős kiírására hívott fel. A sorozó bizottság most működik a megyében és megdöbbenéssel tapasztalja, mennyire satnyul Máramarosban az emberanyag. A 459 előállított hadköteles közül mindössze 41-et találtak a katonai szolgálatra alkalmasnak, nem nagyobb a beváltak száma a járásokban sem. A hatóság azt hiszi, hogy az emberanyag elsatnyulását a pálinka és a fölhigított denaturált szesz túlságos fogyasztása okozza. Képzőművészet. * (A Nemzeti Szalon közgyűlése.) A Nemzeti Szalon művészeti egyesület hétfőn délután tartotta meg rendes évi közgyűlését gróf Andrássy Gyula elnöklete alatt és a művészek nagy érdeklődése mellett. Elnök a közgyűlés jegyzőkönyvének vezetésére Kézdi-Kovács Lászlót, annak hitelesítésére pedig gróf Hadik-Barkóczy Endrét és Kauser József udvari tanácsost kérte fel, míg a szavazatszedő bizottságot Gellért Jenő elnöklete mellett Katona Nándor, Gerster Károly, dr Bányász László és Margitay Ernő tagokból alakították meg. Déry Béla igazgató beterjesztette az 1910. évi működésről szóló választmányi jelentést, melyből kitűnik, hogy a Szalon rövid fennállása óta majdnem két millió koronát juttatott a magyar művészeknek , az elmúlt évben is 97 ezer korona műeladást ért el. A Szalon anyagi ügyei is az új vezetés alatt mintaszerűen rendeződnek. A jelentést a közgyűlés egyhangúlag elfogadta és a sikeres művészeti és gazdasági vezetésért gróf Andrássy Gyula elnöknek és az elnökségnek, valamint Déry Béla igazgatónak jegyzőkönyvileg köszönetet szavazott. A zárszámadások elfogadása és az új költségvetések megállapítása után választás útján kiegészítették a választmányt és a felügyelő-bizottságot, amelynek tagjai lettek: Gáci István, Katona Nándor, Keményfi Jenő, Kőrösfői-Kriesch Aladár, Nádler Róbert, Soóp Elemérné, Újházi Ferenc és Vajda Zsigmond művészek, továbbá dr Bárczy István, dr Demeczky Mihály,dd. Feilitzsch Berthold, dr Jánosy Béla, dr Kovács Dénes, Szitányi Géza, Tiller Samu és Weiser Kálmán műpártolók. A felügyelő bizottság tagjai lettek: Károlyi György, dr Kovács Jenő, Kreute Ferenc, dr Lenkey Zsigmond, Polnai Pál, Szente Imre és Zimburg Alajos. A közgyűlés elfogadta dr Szalai Emil indítványát, hogy a Nemzeti Szalon is írjon fel a törvényhozáshoz és a kormányhoz, hogy Magyarország csatlakozzék az irodalmi és művészi művek védelmére alakult berni egyezményhez. Végül a közgyűlés elhatározta a Nemzeti Szalon nyugdíjintézetének felállítását és annak előkészítésére gróf Andrássy Gyula elnöklésével tizenöt tagú bizottságot küldött ki. * (Az Országos Magyar Iparművészeti Társulat) gróf Hadik-Barkóczy Endre elnökletével szombaton tartott ülésén elhatározta, hogy a Virágos Budapest Bizottság akciójának támogatásaképen a virágdiszitó pályázatokon díjak gyanánt kiosztandó művészi plakett mintáját elkeretteti és azt a bizottság rendelkezésére bocsátja. A végrehajtó bizottság erre a célra 1000 koronát szavazott meg. A folyó évben kiírandó iparművészeti pályázatok tekintetében a bizottság abban állapodott meg, hogy általános pályázatot hirdet különféle kisebb műipari tárgyak terveire és mintáira, akképen, hogy a pályázók október haváig beküldhetik a társulatnak idevágó tervezeteiket, melyek közül a társulat 2500 korona erejéig fog vásárolni. Ezt a pályázatot a társulat állandósítani kívánja és reméli, hogy ezen az útán minden évben annyi megfelelő művészi terv birtokába jut, hogy ezek megvalósításával a szükséglet jó részét fokozatosan ki tudja majd elégíteni. A bizottság szóvá tette, hogy iparművészeti oktatással foglalkozó iskoláink, az Iparművészeti Iskola és a Képzőművészeti Főiskola iparművészeti osztályának növendékei minden év őszén a szünidei munkáikból rendezni szokott kiállításaikon inkább a képzőművészet körébe tartozó alkotásokat mutatnak be, mint iparművészeti értékű terveket és mintákat. Hogy tehát a növendékeket iparművészeti irányú munkásságra buzdítsa, a bizottság elhatározta, hogy évenként 500—500 koronát fordít arra a célra, hogy a szünidei munkák közül a legjobb iparművészeti tervezeteket megvásárolja. A társulat választmánya már régebben elhatározta, hogy illetékes helyen előterjesztést tesz a most forgalomban levő művészietlen 5 koronás pénzdarabok helyett művészi mintájú pénzek veretése érdekében. A bizottság ebben a kérdésben most akképen határozott, hogy előterjesztése kapcsán mindjárt be is mutatja az 5 koronás művészileg megoldott mintáját. Ezért megkereste az iparművészeti iskola igazgatóságát, hogy az 5 koronás pénzdarab mintáját az iskola évvégi pályázatának tárgyául tűzze ki. Ennek a megkeresésnek az igazgatóság készséggel eleget is tesz. * (Felolvasás.) Balla Béla gyűjteményes kiállításán a Könyves Kálmán nagymező utcai művészeti szalonjában vasárnap délelőtt 11 órakor előkelő közönség jelenlétében, felolvasást tartott dr Forró Pál a „Modern művészetről.“ A felolvasást mindvégig érdeklődéssel kísérte a közönség. • m 6 Pesti Hírlap 1911. május 9., kedd. Esti levél. — Akik a szeretetet prédikálják. — A papok hosszú fekete ruhája gyakran takarja a nyomorúság tarka rongyát. Akik a szeretetet prédikálják, sokszor aratnak gyűlöletet és szenvednek üldöztetést. Mivel a napokban gróf Tissa István oly gyönyörű beszédet mondott a szeretetről egy református gyűlésen, hozzá, a magyar reformátusok pápájához, intézem sok protestáns pap és özvegy nevében azt az alázatos kérést, hallgassa meg az Esti levelek panasz-raktárában összegyűlt néhány esetet és nagy befolyásával segítsen a bajokon. A protestáns papokról nem gondoskodtak régi királyi donációk. A legtöbb paróchia szegény. S így csak természetes dolog, hogy az egyesülés és önsegélyezés útján akarnak helyzetükön lendíteni, mint a szellemi munkások többi fajtája. Mint ahogy például ma megalakult az Ügyvédek országos szövetsége, amelynek első célja lesz, hogy az ügyvédek nyomorúságán segítsen. Már négy esztendeje annak, hogy megalakították az országos református lelkész egyesületet. Az alapszabályokat annak rendje és módja szerint dr Baltazár Dezső elnök, hajdúböszörményi református esperes, fölterjesztette a belügyminisztériumhoz. S megtörtént az a botrányos eset, hogy négy esztendő alatt nem hagyták jóvá az alapszabályokat. A másik botrányos eset a következő: 1910-ben alakították meg az Országos református Kálvin-segélypénztárt. A múlt év őszén fölterjesztették megerősítés végett az alapszabályokat és ezt sem hagyták máig jóvá. Ha egy szegény ember nekiindul fiatalon, tele reménységgel, de minden protekció nélkül a hatóságoknak, hogy kikutassa, merre van és hol akadt meg a bürokratizmus labyrinthusában az ő kérvénye, rendesen csak kopaszodó fejjel találja azt meg. De a nagy uraknak rövidebb út áll rendelkezésükre. Ha gróf Tisza István megkérdezi Jakabfy államtitkárt: „Hol vannak az Országos református lelkészegyesületnek és a Kálvin-pénztárnak alapszabályai?“ — mindjárt megkerülnek azok. Igazán jó volna tudni, melyik minisztériumban ki üldözi a szegény református lelkészeket, hogy négy esztendeje nem hagyják jóvá egyleti alapszabályaikat. Nagyon furcsa dolog, hogy a nemzetiségeknek, akik a magyarság ellenségei és a nemzetközi szocialistáknak, akik a mai társadalmi rendet akarják felforgatni, mindenféle egyesületet szabad alakítaniuk, de a református papoknak, akik a magyarságnak apostolai, nem szabad a maguk segélyezésére társulatot csinálni. Egy másik furcsa esetről Debrecenből kapok értesítést. Van ott egy nemesi alapítványi internátus tíz református gimnazista számára, akik fölött eddig egy theológus teljesítette a felügyeletet. Most egy szép kertben új épületet emelnek az internátusnak és tanárfelügyelőt választanak. De akik vasárnaponként oly szépen prédikálnak a szeretetről és idézik Krisztus szavait: „Engedjétek hozzám a kisdedeket..kimondották, hogy csak gyermektelen vagy legfölebb egygyermekes professzor lehet a felügyelő. Amíg tehát Franciaországban törvényjavaslaton dolgoznak, mely állami kedvezményt nyújt a többgyermekes családapának, addig nálunk még a szeretet felekezetében is háttérbe szorítják azt, akinek több gyermeke van. A papi özvegyek nyomorúságáról átlag évenként egy métermázsa panaszos levél érket