Pesti Hírlap, 1911. május (33. évfolyam, 103-127. szám)
1911-05-24 / 121. szám
12991. május 26., szerda. PESTI HÍRLAP " —............... !■■■—» ...........■"■ ■■■ — (A nagy beteg báró Bánffy Dezső.) Báró Bánffy Dezső állapotában kedden nem történt lényeges változás. Még mindig teljes apathiában fekszik, alig táplálkozik. Állandóan eszméleténél van ugyan, de nem szól senkihez, köhögési inger bántja és láthatólag nagyon szenved. A nagybeteg ágya melletti egész családja együtt van a bimbó-utcai palotában s az orvosok, dr Jendrassik tanár, dr Tihanyi és dr Szőllőssy is mellette vannak. A tüdőgyuladás kedden nem terjedt. Az orvosok véleménye szerint a nagybeteg báró állapota még mindig válságos. (Budavár bevétele.) Az 1848/49-iki honvédegyletek országos egyesülete kedden reggel a Budavára bevételénél elesett honvédekért gyászistentiszteletet tartott a krisztinavárosi templomban, ahol a honvédegyetem központi választmánya testületileg jelent meg dr Balogh Sándor udvari tanácsos vezetésével. Megjelent ezenkívül a honvédmenhely küldöttsége is. A gyászmisét Rostaházy Kálmán krisztinavárosi plébános tartotta. Mise után a honvédek kivonultak elesett bajtársaik sírjához a krisztinavárosi temetőbe és beszédek kíséretében megkoszorúzták a sírt. A gyászszónoklatot Haypál Benő vízivárosi református lelkész mondotta. A budapesti egyesület jótékony magyar asztaltársaságok központja rendezése mellett vasárnap délután a főváros polgárságának ezrei ünnepelték meg Budavára bevételének évfordulóját. Az egyesületek a Horváth-kertben gyülekeztek és onnan vonultak ki zászlók alatt a tabáni temetőbe az ostromnál elesett hős honvédek sírjához. Hegedűs István, dr Kálmán Antal és dr Kovács László mondtak beszédet, dr Löwy Sándor pedig szavalt. Koltai Pál a polgárság koszorúját helyezte a sírra. Koszorút tettek le: az I. kerületi függetlenségi 48-as kör, a IX. kerületi 48-as pártkör, a Kossuth Lajos, Baross Göndüző, Petőfi, Kültelki Kossuth Lajos, Árpád, Kelenföldi, II. Rákóczi Ferenc asztaltársaságok. Megható része volt az ünnepnek, amidőn az ősz Borszéki Weinczierl József 1848—49-es tüzérfőhadnagy — aki mint ütegparancsnok 1849 május 23-án és 24-én temette el azt a 320 honvédet, akik abban a sírban nyugszanak — reszkető hangon köszönte meg porladozó bajtársai nevében a polgárság kegyeletét. Lelkes ünnepségben részesítették az agg főhadnagyot. Az ünnepet a Himnusz eléneklésével fejezték be. A ferencvárosi függetlenségi és 48-as pártkor vasárnap Budavár bevételének 62-ik évfordulója alkalmából testületileg vonult ki a budai honvédsírokhoz és gyönyörű babérkoszorút tett a névtelen hősök sirhalmára. A koszorú gyászba vont nemzeti szinti szalagján ez a fölirás volt: A névtelen hősöknek a Ferencvárosi függetlenségi és 48-as pártkör. A közönség énekelte a Szózatot, majd Hegedűs István, a pártkör tiszteletbeli elnöke és kiváló szónoka, mondott mintegy 500 főnyi hallgatóság előtt magasan szárnyaló alkalmi beszédet. Végül elénekelték a Himnuszt. (Elmaradó kihallgatások.) Gróf Zichy János vallás- és közoktatásügyi miniszter más irányú elfoglaltsága miatt pénteken nem tart audienciát. — Kálmán Gusztáv kereskedelmi államtitkár csütörtökön, az ünnep miatt ,nem ad kihallgatást. — (Sikkasztó plébános.) Veszprémből jelentik: Csontos Károly nyugalmazott plébános báró Hornig Károly veszprémi megyéspüspök aláírásának és pecsétjének meghamisításával 266.000 koronát sikkasztott a cilunyi svájci püspökség kárára. A sikkasztót hétfőn este balatonkenesei villájában Juraszek János kir. ügyész jelenlétében letartóztatták és a veszprémi kir. ügyészség fogházába kísérték. (Gyorsíró-alapítványok.) Az idei esztendő örökké nevezetes marad a magyar gyorsírás történetében. Gróf Zichy János vallás- és közoktatásügyi miniszter csak nemrég hagyta jóvá az Országos Gyorsíró Tanács szervezetét s ennek létesítésével a külföldnek is példát statuált, a gyorsírók másik barátja pedig Balogh Jenő, aki maga is kitűnő gyorsíró, államtitkári méltóságot tölt be a kultuszminisztériumban. Emléküket megörökítendő, ez, Országos Magyar Gyorsíró Egyesület Hencz Károly orsz. képviselő elnöklésével hétfőn este tartott ülésében dr Fayer Gyula kiegészítő indítványát elfogadva úgy határozott, hogy nevükre nagy alapítványokat létesít versenyirási jutalomdíjak céljaira. Foglalkozott az ülés a csütörtökön Ungvárott tartandó országos gyorsírókongresszussal is, amelyen Vikár Béla akadémiai tag, az egyesület elnöke, lesz az előadó. Vitkár Béla itt indítványozni fogja, hogy 1913-ban, az országos egyesület fennállásának ötvenedik évfordulóján nemzetközi gyorsírókongresszust tartsanak Budapesten és pedig szeptember első napjaiban, az addig lehetőleg elkészülő Czigány-alapítványi házban elhelyezhető kiállítás,sal és Markovics szobrának leleplezésével kapcsolatban és hogy írassák meg az egyesület félszázados történetét, ami elválaszthatatlan a magyar gyorsírás történelmétől. Az egyesület legközelebb tanító, ünnepli Vikár Bélát és Hencz Károlyt. — (Lipót király hagyatéka.) A Lápót király hagyatéka miatt megindított perben kedden — mint Brüsszelből táviratozzák — mindenekelőtt Lónyay Stefánia grófné ügyvéde, a Maitre De la Croix beszélt. Az ügyvéd fele nevében legmélyebb sajnálatának adott kifejezést afelett, hogy ez a per egyáltalán tárgyalásra került. Lónyay grófnénak a szive vérzik, mert ebben a perben atyájának az emlékét meghurcolják, de a grófné nem, teheti, hogy a belga államnak milliókat ajándékozzon. Mozgalmas életében az udvari életnek legfényesebb ragyogását és legszomorubb oldalait is látta, de semmi sem töltötte el annyi bánattal, mint «ez a per, mely valójában a leányok pere atyjuk elle»n. A leányoknak persze okuk lehetne arra, hogy haragudjanak atyjukra, aki kitagadta leányait, amiért nem fiuknak születtek, ami nem az ő hittájuk. Legfőbb ideje, hogy a per véget érjen. De la Croix végül egyezséget terjesztett elő és felkérte az elnököt, hogy ezt ajánlja a többi peres felüknek is. Klementina hercegnő ügyvéde is csatlakozott ehez az indítványhoz. Azután az állam kéviselője tartott hosszú beszédet, azonban nem tett célzást a felajánlott egyezségre, mert erre az állam fél még nem kapott utasítást. Brian törvénysíroki elnök — hír szerint — elvállalta az egyezség» közvetítését. Az elnök a peres összeg megfelezéseit fogja ajánlani, úgy hogy az egyezség megkötése» esetén a király leányai huszonhét milliót kapnának, természetesen az állam is ugyanennyit. A kormány külön minisztertanácson fog állást foglalni az ügyben. A királynak az óhaja az, hogy azállam kösse meg az egyezséget. (Jótékonyság.) Néhai Herzfelder Manó és neje, született Schwarz Fanny nevére az örökösök az egyes személyeknek juttatott jótéteményeken kívül a következő jótékonycélú adományokat tették: 6000 koronát egy alapítványra az izraelita nőegylet leány árvái lázánál, 2000 koronát a Szent Egylet szeretetházának, 1000 koronát az izraelita szünidei telepnek, 400 koronát a mezőtúri izraelita hitközségnek és100 koronát a mezőtúri izraelita szent egyletnek. (Az aviatika áldozata.) Csodálatos módon a párizsi katasztrófát a v5ég minden részében egész csomó aviatikai szerencsétlenség követi. Meg kell ugyan jegyezni, hogy ettnek oka az, hogy jelenleg folynak mindenfelé a repülőversenyek s hogy világszerte erős szelek vannak. Strassburgból, Pétervárról, Bukarestből egyidejűleg súlyos szerencsétlenségről kapunk hírt. Strassburgból táviratoi-ják, hogy az ott tartott repülőversenyeken Lammin és Hirt aviatikusok a levegőben összeütköztek. Mind a ketten lezuhantak és azonnal meghaltak. A két repülőgép darabokra zúzódott. Pétervárról jelentik: Sregiere francia aviatikus az aerodromban keddi felszállásánál nekiment egy oszlopnak. A készülék lezuhant. Az aviatikus súlyosan megsérült, a gép összetörött. Bukarestből táviratozzák. Charles Viallard francia aviatikus, akit sí romániai chitilai aerodrom szerződtetett, egy repülési kísérlet alkalmával tizenhét méter magasságból lezuhant. A repülőgép teljesen rommá zúzódott. Az aviatikus eszméletlenül terült el a földön, mindkét lába elszakadt és bordái is több helyen betörtek. Állapota annyira komoly, hogy nem hisznek a felépülésében. (A miklólazuri bünper.) A nagyváradi esküdtszék kedden folytatta a miklósazuri bűnper tárgyalását. Bojnár vládő egy ócska baltát mutatott be. A vádlott testvére, Popeszku Sándor papnövendék, esküt tett arra, hogy ez a balta a bátyjáé, nem pedig az, amelyet a rablásnál találtak. Kalló János kovácsos ugyanily értelemben esküdött meg, mire Kálmán Eberner ügyész e tanú letartóztatását indítványoztahamis eskü gyanúja miatt. A védők erre kérték, hogy a bíróság ugyanezen az alapon az összes sértetteket tartóztassa le. A törvényszék az indítványokat elutasította. A tárgyalás folytatását széndára halasztották. — (Agyonlőtt festőnő.) Angersben, Franciaországban, Thermitte fiatal kereskedő Amália nevű nővérét — aki mint festőnő elég szép hírnévre tett szert és a párizsi szalon legutolsó kiállításán díjat nyert — fejszecsapásokkal és tőrszúrásokkal megölte. Thermitte a borzasztó tettet hirtelen elmezavarában követte el. (Egyetem Izland szigetén.) Kopesnhágából jelentik, hogy az izlandi parlament elhatározta az egyetem, fölállítását. Az egyetem a szigetország fővárosában Raykjavykben lesz theologiai, jogi, orvosi, és filozófiai fakultással.) — (A megállóhelyek vezérigazgatója.) A budapesti közönség több egyebek között például arról is meg van — jókedvében — győződve, hogy mivel ebben a gyönyörű városban körülbelül minden második kabátos ember „doktor úr“ és minden harmadik „igazgató úr" (bárha csak olyan is, aki pl a színházban helyre igazgatja az embert), kell lenni valahol egy olyan tekintélyes urnak is, aki a villamos vasutak megállóhelyeit ki szokta jelölni és e hivatásánál fogva az összes megállóhelyek vezérigazgatójának címe és rangja illeti meg. Ez a nagytekintélyű vezérigazgató úr némileg konfúzus férfiú lehet, mert valahol csak egy új villamos vonal megnyílik, annak a megállóhelyeit következetes zsenialitással mindig a legalkalmatlanabb pontokon jelöli ki, úgy hogy mindig utólagosan kell őket az alkalmas pontokra áthelyezni. Nemrégiben nyitotta meg a városi villamos vasút az újpest-rakpart—Dráva-utcai új vonalat. Ebben a Dráva-utcában az egyik megállóhely a még ki sem épített Pannónia-utca szemétdombjai végére van kihelyezve, a másik a csupaszfalu Linzer-féle gyár mellé, ahol szintén nem kell az ördögnek sem — a már kiépített és népes Berzenczei utca ellenben nagy ravaszul ki van hagyva, holott a közönség innen keresi föl a villamost és nem a Pannóniautca szemétdombjai tájékáról. Miért nem jelölte ki a vezérigazgató úr a megállóhelyet az erre egyedül alkalmas pontra — ez oly nagyszerű titok, mely bátran konkurrenciát csinálhatna az arktikus Sphinx-nek, ha nem kerülne szembe a legközönségesebb értelemmel. — (A király a török mentőkhöz.) A király kabinetirodája hétfőn válaszolt arra az üdvözlő sürgönyre, amelyet Konstantinápolyból a török előkelőségek által adott bankettről intéztek hozzá. A válaszsürgöny így hangzik: „Ő felsége a Konstantinápolyban egybegyűlt mentők hódolatát szíves köszönettel fogadni méltóztatott.“ A török mentőknek az első nagyobb balesetnél való segélynyújtása szintén hétfőn történt, amikor Schuller Herman broussai német konzult az utcán baleset érte. A mentőkocsi vágtatva érkezett a helyszínére és az első segélyt dr Kovách Aladár, a budapesti mentők igazgató-főorvosa nyújtotta, aki a sebet bekötözte. A sebesültet azután elszállították az újonan épített állami kórházba. A közönség, amerre a vörös zászlós, fehérholdas mentőkocsi elrobogott, lelkes ,,cs®kjasa“ (éljen) kiáltással köszöntötte. A szultán gróf Karátsonyi Jenőt és dr Kovách Aladárt külön kihallgatáson fogadta és személyesen fejezte ki nekik köszönetét a török mentőállomás létesítése körül kifejtett buzgóságukért. (Lynchelés Magyarországon.) Nagykikindáról jelentik: Kondán Lázár papdi lakos ellen, akit azzal vádoltak, hogy április 22-én az utcán agyonverte Gilezán Péter földbirtokost, bizonyítékok híján a bűnvádi eljárást beszüntették és a vizsgálati fogságból hazabocsátották. Miután a községbeliek mind meg vannak győződve bűnösségéről, szabadlábra helyezése miatt a nép annyira feldühödött, hogy a hazatérő Kondánt, amikor ez megjelent a kocsmában, megrohanták és agyonverték. A tettesek kiderítésére megindult a vizsgálat s a nagykikindai vizsgálóbiró kiszállt a helyszínen. (A fekete golyó.) Egy fiatal orvosnövendék, Karos Ödön, a minap atyjának, aki Nagykaposon orvos, levelet irt, amelyben bejelentette, hogy meg fog halni, mert amerikai párbajban a fekete golyót húzta. Az orvos nyomban táviratozott a budapesti rendőrségnek, hogy vigyázzon a fiára. Aztán vonatra ült és a fővárosba jött. A főkapitányságról ezalatt detektívet küldtek ki az orvosnövendék Sándor utcai lakására, a fiatalembert azonban nem találták otthon. Akkor már a sógoránál, Preuss László ügyvédnél volt, aki az Oszlop utcában lakik. Vallatták rokonai és a detektív is, hogy mi az oka tulajdonképen az amerikai párbajnak, de a fiú mindvégig titokzatos maradt és azt hajtogatta, hogy nem árulja el ellenefelét. A sógora őrizete alatt maradt kedd reggelig, amikor megérkezett Nagykaposról az apa és szanatóriumban helyezte el a fiát. A fiatalember az utolsó napokban nagyon levert volt, kellemetlenségei voltak a szigorlataival és ezért szomorodott el. úgy látszik, a szigorlattól való félelem adta az amerikai párbaj „ideáját.“ (Családirtó anya.) Prágából jelentik: Aschiban Wagner Adolf ottani váltóőr felesége kedden elvágta három idősebb gyermekének nyakát, majd két kisebb gyermekével a folyóba ugrott, hol halálukat lelték. A három súlyosan sebesült gyermek a halállalvivődik.