Pesti Hírlap, 1911. június (33. évfolyam, 128-153. szám)

1911-06-21 / 145. szám

f■--------------- - 16 ' ■ Pesti Hírlap 1911. június 21., szerda. a telepítési alap kamatjövedelme, vagy az állami költségelőirányzatokba felveendő évi javadalmazá­sa terhére fedezhetők és intézet által végrehajtan­dó ingatlanfeldarabolások és telepítések műszaki munkálatai a földművelési minisztérium közegeivel díjmentesen hajthatók végre. 4. Az intézetnek megtéríthetők a telepítési alap kamatjövedelme terhére azok a bélyeg- és il­­letékösszegei­, melyeket magára vállalt az ügyletek lebonyolításának kedvezőbb tétele érdekében. A 2. szakasz szerint az alapítandó intézet a következő kedvezményekben részesül: 1. Felmentetik a nyilvános számadásra köte­lezett vállalatok adója, az ez után kivethető tör­­vényhatósági községi adók, az útadó, úgyszintén a kereskedelmi és iparkamarai illeték alól. 2. Személyes bélyeg- és illetékmentességben részesül, mely azonban a peres eljárásra, a váltó visszleszámítolási és folyószámlaüzletre, a váltókra, utalványokra és csekkekre nem terjed ki. 3. A földmivelési miniszter által jóváhagyott tervek alapján keresztülvitt műveletekből (parcellá­zás stb.) folyó vagyonátruházások, ha az intézet sa­ját ingatlanán hajtatnak végre teljesen, más tu­lajdonán pedig félig illetékmentesek. 4. Az intézet kibocsátandó kötvényeire az 1898. évi XXIII. t.-c. rendelkezéseit kiterjesztik. 5. Az intézet közönséges postai küldeményei, melyeket a feltétlenül portómentes hatóságokhoz, stb. intéz, portómentesek. A 3. szakasz rendelkezései a következők: In­tézkedik az intézet cégének kizárólagosságáról, s ar­ról, hogy alapszabályainak jóváhagyásához, vagy módosításához a pénzügyminiszter által a földmi­­velési miniszterrel egyetértőleg megadott jóváha­gyás szükséges. Megállapítja, hogy a kereskedelmi törvénynek a cégjegyzésre s a szövetkezetek meg­jelölésére, a tagokra, az üzletrészekre s a felosztás­ra vonatkozó rendelkezései az intézetre nem alkal­mazandók. Az intézet igazgatóságának elnökét, egy tag­ját és egy póttagját a pénzügyminiszter, alelnökét, egy tagját és egy póttagját a földmivelési miniszter rendelik ki a vezetésük alatt álló minisztérium tisztviselőinek sorából. Mindezek sem jelenléti dí­jakat, sem jutalékokat nem élvezhetnek, s az igaz­gatóság többi tagjai is csak az alapszabályokban megállapítandó jelenléti díjakban részesíthetők. Az intézet ügyvivő igazgatóját a pénzügyminiszter erő­síti meg. Ez a szakasz intézkedik még a behajtás és végrehajtásra vonatkozó külön jogok (mint a Föld­hitelintézetnél) tekintetében. A 4. szakasz intézkedik, hogy az összeférhe­tetlenségről szóló 1901. évi XXIV. t.-c. 5. szakasza 9. pontjának első bekezdésében felállított szabály nem terjed ki ezen intézetre. A II. fejezet a telepítési törvény némely ren­delkezését módosítja. A törvényjavaslat folytatólagos 5. szakasza megállapítja, hogy a telepítés az 1894. évi V. t.-cikk rendelkezéseitől eltérő is lehet, annyiban, hogy köz­célokra csak a tényleges szükséghez képest kell te­rületet átengedni. Rendeli továbbá, hogy az egyes telepes gazdaságok vagy telephelyek belső telek nél­kül, csupán külsőségekből állhatnak és területük 10 kát. holdnál kisebb (munkástelephely) és nyolcvan kát. holdnál nagyobb (középbirtokos telephely) na­gyobb is lehet, azonban 500 kát. holdat meg nem haladhat, végül pedig, hogy a telepesház építéséhez esetleg szükséges kölcsönről való gondoskodást a te­lepes kötelességévé lehet tenni. A­­ szakasz azon esetekről intézkedik, midőn a v illám a telepestől a telephelyet visszavásárolha­t­­ja. A 7., 8. és 9. szakaszok a visszavásárlás és ki­­mozdítás jogának szabályozásáról, a 10. szakasz pe­dig arról intézkedik, hogy állami telepeken a telep­hely átengedése haszonbérbeadás útján is történhe­tik. Ennek határozott időre kell szólni és 50 évnél nem lehet rövidebb. Azon telepestől, aki 35 éven át pontosan teljesítette a szerződésben vállalt köte­lezettségeit, a telephely megváltását nem lehet megtagadni. A megváltási árat a haszonbérleti szer­ződésben kell megállapítani. Nagyfontosságú rendelkezések foglaltatnak a Un­chinbaa, S ■serint a földmivelési miniszter a korlátolt forgalmú birtokok közül a községi, vá­rosi, törvényhatósági, egyházi személyi, egyházi tes­tületi, köz- és magánalapítványi, hitbizományi és közbirtokossági birtokokon a tulajdonos kérelmére haszonbérleti alapon nyugvó telepítést engedélyez­het. Ez azonban 50 évnél rövidebb is lehet és a te­lepesnek a megváltáshoz való joga csak a birtok forgalmi korlátoltságának megszűntével nyílik meg. A 12. szakasz az előre nem látható esetekben a bérszerződés kikötéseit teszi a jogviszony t­lap­já­ul. Megemlítjük még, hogy a 15. szakasz értelmében az intézet bánatpénz nélkül tehet ajánlatot bármely ingatlan bírói végrehajtási árverésén. A III. fejezetbe a végrehajtásra vonatkozó vegyes rendelkezések vannak foglalva. * Alapítási tevékenység Ausztriában. A le­folyt 1910. esztendőben rendkívül élénk volt az osztrák alapítási és kibocsátási tevékenység a rész­vénytársaságok és a korlátolt felelősségű társaságok törében, míg a magánjellegű iparvállalatoknál ez a mozgalom kevésbé öltött nagy arányokat. A most megjelent hivatalos kimutatás szerint a múlt év­ben Ausztriában 64 részvénytársaság 141,86 millió korona részvénytőkével alakíttatott, míg az előző évben csupán 33 vállalatról és 65,42 millió korona részvénytőkéről szól a statiszika. Aránylag leg­több bank- és vasúttársaság jött létre, nevezetesen 9 bank, 8 helyiérdekű vasút, 2 biztosító és 1 hajózási társaság alakíttatott. Az iparvállalatok kimutatá­sában 42 új cég 87.46 millió korona részvénytőkével szerepel (1909-ben 20 vállalat 39.2 millió korona részvénytőkével alakult). Az új alapításoknál je­lentékenyebbek voltak a tőkeszaporítások az osz­trák részvénytársaságoknál. Hatvan társaság 245,5 millió koronával emelte föl részvénytőkéjét, to­vábbá 369 korlátolt felelősségű társaság 64.6 millió törzsrészvény­nyel alapíttatott. Első helyen áll a ve­gyészeti ipar (petroleum) 36 alakítással, utána kö­vetkeznek az építő társaságok 21 alakítással. A ma­gánvállalatok alapításáról a feljegyzések azt az eredményt állapítják meg, hogy 187 új vállalat alakíttatott és 35 üzemkiterjesztés volt a lefolyt esztendőben. A bécsi tőzsdén jegyzett részvények értéke kibocsátások révén a múlt évben 1453 mil­lióval gyarapodott. A kimutatás szerint az osztrák tőkepiachoz fűzött igények a lefolyt esztendőben mintegy 1800 millió koronára emelkedtek. * A Magyar Bank tőkeemelése. A Magyar Bank és Kereskedelmi Részvénytársaság igazgató­sága kedden tette közzé a hivatalos lapban a rend­kívüli közgyűlési meghívót. A közgyűlés július 5-én délelőtt 11 órakor lesz. A napirend szerint a részvénytőkét negyven millió koronáról hatvan millió koronára emelik. Az igazgatóságot a külföl­di érdekcsoport két delegátusával egészítik ki. * A Déli Vasút szanálása. A Déli Vasút sza­nálására irányuló tárgyalások kedvező eredménye abban csúcsosodik ki, hogy Berlinben sikerült a francia, a német és az osztrák érdekeltek között megállapodásra jutni, amelynek alapján remény lehet a megegyezésre. * Nagybecskerek kölcsöne. Nagybecskerek város hétfőn délután másfél milliós kölcsöne ügyé­ben rendkívüli közgyűlést tartott. A kölcsönre vo­natkozólag a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank, a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület és a Magyar Jelzálog Hitelbank tettek együttes aján­latot. A három pénzintézet egy millió 400,000 ko­ronás kölcsönt ötven évre, félévenkénti törlesztés­sel, 5,20 százalékos annuitás és 96 és fél százalékos árfolyam mellett hajlandó a város rendelkezésére bocsátani. A képviselőtestület az állandó választ­mány javaslatához képest név szerinti szavazással elfogadta a pénzintézetek ajánlatát. A kölcsönköt­­vény aláírásával Perisich polgármestert bízta meg a közgyűlés. * Újabb faárverés Boszniában. Értesülésünk szerint a bosnyák országos kormány a konjicai já­rásban újabb faárveréseket írt ki szeptember hó 14-ikére. Ez alkalommal 500,000 köbméter fenyő és 270,000 köbméter bükkfa kerül árverésre a Csernagora, Slatinica és Rakitnice erdőségeiben. * A vasfogyasztás növekedése. Az oszták vas­művek központi irodájának május havi kimutatása szerint az összes vasfajták fogyasztása emelkedett, úgy hogy a múlt év ugyanazon hónapjához képest 152,270 mm. a többlet. A javulás különben az év eleje óta tart, úgy, hogy január hó 1-től május végéig 299,403 mm.-val nagyobb az elhelyezés, mint a múlt év hasonló időszakában. * Felsőkereskedelmi iskola Szolnokon. Szolnok­ról jelentik: A szolnoki kereskedelmi társulat a felállítandó felsőkereskedelmi iskola tárgyában gyűlést tartott ,amelyen Bálint Hugó előadó hatá­rozati javaslatot terjesztett elő, amelyben arra ké­rik a kultuszminisztert, hogy az iskolának adassák meg a nyilvánossági jog. Horthy Szabolcs főispán, aki az ülésen jelen volt, kijelentette, hogy a hozzáérkezett információk szerint a minisztérium nem zárkózik el ilyen kérés elől. Benkő Albert al­ispán a vármegye, Kipdich Gyula polgármester pedig a város nevében bejelentették az évi segélyt. A kereskedelmi iskola ez év szeptemberében nyí­­lik meg. * A berlini gyapjúvásár rendkívül kismére­tűnek ígérkezik, mert az idei felhozatalok meny­nyis­ége meg sem közelíti a múlt évit. A városi raktárakban valamivel nagyobb élénkség mutat­kozik. Leginkább az elsőrendű és közepes minő­ség iránt vehető észre érdeklődés. * Csőd a fővárosban. A budapesti kir. keres­­kedelmi és váltótörvényszék megnyitotta a csődöt Lemberger M. és társa műszaki cikkek adásvételét közvetítő ügynök, budapesti bej. cég (üzl. VI., Des­­sewffy­ utca 26. sz..) ellen. Csődbiztossá a bíróság­­dr Emmer Géza Károly kir. törvényszéki albírót, tömeggondnokká dr Tausz Iván ügyvédet, tömeg­­gondnokhelyettessé dr Gyulai Gyula ügyvédet ne­vezte ki. A követelések bejelentésének határideje július hó 29. napja, a felszámolási tárgyalás au­gusztus 22-én, a csőd­választmány megválasztása pe­dig augusztus 24-én lesz. * Fizetésképtelenségek. A bécsi hitelezői kötő sínpárral lesz összekötve a déli vasút siófoki állomásával, hogy a teherforgalmat könnyen lehes­sen lebonyolítani. Értesülésünk szerint a kormány egy millió koronát szánt a siófoki kikötő és hajóál­lomás, rakodópart kiépítésére. * Mi van az ipartörvénynyel? Mikor a koa­líció befejezte pályafutását, az új kormány ta­bula rasát csinált. A koalíció alkotásait sutba dobták és új alapon kezdtek fölépíteni mindent. *Így került a lomtárba a Szterényi—Kossuth-féle ipartörvény-tervezet is, amelyről az új kormány bejelentette, hogy rossz és hasznavehetetlen és — quae mutatio rerum — épen Szterényi munka­társai voltak azok, akik a hibákat egymásután fölfedezték. A kereskedelmi minisztérium erre összeállított egy bizottságot, hogy az anyagot megrevideálja és az új, modern iparjog alapjait megvesse. A „kigondoló bizottság“ össze is ült vagy egy esztendeje, adott ki magáról egy kom­münikét, melyben megszületését bejelentette, meg­ígérte egyben, hogy nagy, egységes ipartörvény helyett rövidesen célszerűbb és jobb részlettör­vények előkészítéséről fog gondoskodni és az­óta­­ hallgat. Körülbelül egy esztendeje a vi­lág erről a bizottságról nem tud semmit. Kint a legtökéletesebb bizonytalanság uralkodik, az emberek nem tudják, hogy mi történik, mi fog megváltozni, a bizottság és a minisztérium el­lenben nem ad életjelt magáról. Lehet, hogy a bizottságnak nem sürgős a dolog, vannak azon­ban igen sokan, akiket a várható változások­­na­gyon is érdekelnek. Az előkészítő anyag tíz év óta együtt van, a bizottságnak és a miniszté­riumnak nem kerülne túlságos nehézségébe, ha féltve őrzött titkaiból valamit elárulna, hogy a gyakorlati élet is elkészüljön a várható változá­sokra. Máskülönben attól kell félni, hogy a „ Pénzre ii hírek. Kereskedelem. A védegylet a következő fizetésképtelenségi eseteket közli: Boros Jenő kereskedő, Szeged; Weinberger Miklós és neje kereskedők (csőd), Belényes; Haus­ner Ignác kereskedő, Nagyatád; Gichner testvérek és társa, Budapest; Schneider Ábrahám, Munkács) Fleischner Béla, Győr. Közlekedés. * A siófoki kikötő. A Balatoni Szövetség ál­lásfoglalása és előterjesztései alapján még Darányi Ignác volt földmivelésügyi miniszter határozta el azt, hogy a földmivelésügyi kormány a Balaton ösz­­szes kikötőit átveszi saját kezelésébe és azokat ki­építi. A fonyódi, balatonföldvári és tihanyi kikö­tők már mintaszerűen kiépültek, a boglári és rév­fülöpi kikötők építése már javában folyik és most­ volt tárgyalás Lisznyay Tihamér miniszteri taná­csos elnöklete alatt Siófokon, melyen a siófoki ki­kötő átvétele és kiépítése tárgyában folyt a tanács­kozás. A megjelent szakférfiak, a vármegyék, a köz­ségek és birtokosok képviselői a bemutatott építési tervezeteket egyhangúlag magukévá tették és az ér­dekeltségek nagy örömmel üdvözölték az eszmét. A Sió csatorna nyugati oldalán tágas medence lesz, mely a hajóknak téli kikötőül is szolgál. A hajó ki­

Next