Pesti Hírlap, 1911. június (33. évfolyam, 128-153. szám)
1911-06-21 / 145. szám
f■--------------- - 16 ' ■ Pesti Hírlap 1911. június 21., szerda. a telepítési alap kamatjövedelme, vagy az állami költségelőirányzatokba felveendő évi javadalmazása terhére fedezhetők és intézet által végrehajtandó ingatlanfeldarabolások és telepítések műszaki munkálatai a földművelési minisztérium közegeivel díjmentesen hajthatók végre. 4. Az intézetnek megtéríthetők a telepítési alap kamatjövedelme terhére azok a bélyeg- és illetékösszegei, melyeket magára vállalt az ügyletek lebonyolításának kedvezőbb tétele érdekében. A 2. szakasz szerint az alapítandó intézet a következő kedvezményekben részesül: 1. Felmentetik a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok adója, az ez után kivethető törvényhatósági községi adók, az útadó, úgyszintén a kereskedelmi és iparkamarai illeték alól. 2. Személyes bélyeg- és illetékmentességben részesül, mely azonban a peres eljárásra, a váltó visszleszámítolási és folyószámlaüzletre, a váltókra, utalványokra és csekkekre nem terjed ki. 3. A földmivelési miniszter által jóváhagyott tervek alapján keresztülvitt műveletekből (parcellázás stb.) folyó vagyonátruházások, ha az intézet saját ingatlanán hajtatnak végre teljesen, más tulajdonán pedig félig illetékmentesek. 4. Az intézet kibocsátandó kötvényeire az 1898. évi XXIII. t.-c. rendelkezéseit kiterjesztik. 5. Az intézet közönséges postai küldeményei, melyeket a feltétlenül portómentes hatóságokhoz, stb. intéz, portómentesek. A 3. szakasz rendelkezései a következők: Intézkedik az intézet cégének kizárólagosságáról, s arról, hogy alapszabályainak jóváhagyásához, vagy módosításához a pénzügyminiszter által a földmivelési miniszterrel egyetértőleg megadott jóváhagyás szükséges. Megállapítja, hogy a kereskedelmi törvénynek a cégjegyzésre s a szövetkezetek megjelölésére, a tagokra, az üzletrészekre s a felosztásra vonatkozó rendelkezései az intézetre nem alkalmazandók. Az intézet igazgatóságának elnökét, egy tagját és egy póttagját a pénzügyminiszter, alelnökét, egy tagját és egy póttagját a földmivelési miniszter rendelik ki a vezetésük alatt álló minisztérium tisztviselőinek sorából. Mindezek sem jelenléti díjakat, sem jutalékokat nem élvezhetnek, s az igazgatóság többi tagjai is csak az alapszabályokban megállapítandó jelenléti díjakban részesíthetők. Az intézet ügyvivő igazgatóját a pénzügyminiszter erősíti meg. Ez a szakasz intézkedik még a behajtás és végrehajtásra vonatkozó külön jogok (mint a Földhitelintézetnél) tekintetében. A 4. szakasz intézkedik, hogy az összeférhetetlenségről szóló 1901. évi XXIV. t.-c. 5. szakasza 9. pontjának első bekezdésében felállított szabály nem terjed ki ezen intézetre. A II. fejezet a telepítési törvény némely rendelkezését módosítja. A törvényjavaslat folytatólagos 5. szakasza megállapítja, hogy a telepítés az 1894. évi V. t.-cikk rendelkezéseitől eltérő is lehet, annyiban, hogy közcélokra csak a tényleges szükséghez képest kell területet átengedni. Rendeli továbbá, hogy az egyes telepes gazdaságok vagy telephelyek belső telek nélkül, csupán külsőségekből állhatnak és területük 10 kát. holdnál kisebb (munkástelephely) és nyolcvan kát. holdnál nagyobb (középbirtokos telephely) nagyobb is lehet, azonban 500 kát. holdat meg nem haladhat, végül pedig, hogy a telepesház építéséhez esetleg szükséges kölcsönről való gondoskodást a telepes kötelességévé lehet tenni. A szakasz azon esetekről intézkedik, midőn a v illám a telepestől a telephelyet visszavásárolhatja. A 7., 8. és 9. szakaszok a visszavásárlás és kimozdítás jogának szabályozásáról, a 10. szakasz pedig arról intézkedik, hogy állami telepeken a telephely átengedése haszonbérbeadás útján is történhetik. Ennek határozott időre kell szólni és 50 évnél nem lehet rövidebb. Azon telepestől, aki 35 éven át pontosan teljesítette a szerződésben vállalt kötelezettségeit, a telephely megváltását nem lehet megtagadni. A megváltási árat a haszonbérleti szerződésben kell megállapítani. Nagyfontosságú rendelkezések foglaltatnak a Unchinbaa, S ■serint a földmivelési miniszter a korlátolt forgalmú birtokok közül a községi, városi, törvényhatósági, egyházi személyi, egyházi testületi, köz- és magánalapítványi, hitbizományi és közbirtokossági birtokokon a tulajdonos kérelmére haszonbérleti alapon nyugvó telepítést engedélyezhet. Ez azonban 50 évnél rövidebb is lehet és a telepesnek a megváltáshoz való joga csak a birtok forgalmi korlátoltságának megszűntével nyílik meg. A 12. szakasz az előre nem látható esetekben a bérszerződés kikötéseit teszi a jogviszony tlapjául. Megemlítjük még, hogy a 15. szakasz értelmében az intézet bánatpénz nélkül tehet ajánlatot bármely ingatlan bírói végrehajtási árverésén. A III. fejezetbe a végrehajtásra vonatkozó vegyes rendelkezések vannak foglalva. * Alapítási tevékenység Ausztriában. A lefolyt 1910. esztendőben rendkívül élénk volt az osztrák alapítási és kibocsátási tevékenység a részvénytársaságok és a korlátolt felelősségű társaságok törében, míg a magánjellegű iparvállalatoknál ez a mozgalom kevésbé öltött nagy arányokat. A most megjelent hivatalos kimutatás szerint a múlt évben Ausztriában 64 részvénytársaság 141,86 millió korona részvénytőkével alakíttatott, míg az előző évben csupán 33 vállalatról és 65,42 millió korona részvénytőkéről szól a statiszika. Aránylag legtöbb bank- és vasúttársaság jött létre, nevezetesen 9 bank, 8 helyiérdekű vasút, 2 biztosító és 1 hajózási társaság alakíttatott. Az iparvállalatok kimutatásában 42 új cég 87.46 millió korona részvénytőkével szerepel (1909-ben 20 vállalat 39.2 millió korona részvénytőkével alakult). Az új alapításoknál jelentékenyebbek voltak a tőkeszaporítások az osztrák részvénytársaságoknál. Hatvan társaság 245,5 millió koronával emelte föl részvénytőkéjét, továbbá 369 korlátolt felelősségű társaság 64.6 millió törzsrészvénynyel alapíttatott. Első helyen áll a vegyészeti ipar (petroleum) 36 alakítással, utána következnek az építő társaságok 21 alakítással. A magánvállalatok alapításáról a feljegyzések azt az eredményt állapítják meg, hogy 187 új vállalat alakíttatott és 35 üzemkiterjesztés volt a lefolyt esztendőben. A bécsi tőzsdén jegyzett részvények értéke kibocsátások révén a múlt évben 1453 millióval gyarapodott. A kimutatás szerint az osztrák tőkepiachoz fűzött igények a lefolyt esztendőben mintegy 1800 millió koronára emelkedtek. * A Magyar Bank tőkeemelése. A Magyar Bank és Kereskedelmi Részvénytársaság igazgatósága kedden tette közzé a hivatalos lapban a rendkívüli közgyűlési meghívót. A közgyűlés július 5-én délelőtt 11 órakor lesz. A napirend szerint a részvénytőkét negyven millió koronáról hatvan millió koronára emelik. Az igazgatóságot a külföldi érdekcsoport két delegátusával egészítik ki. * A Déli Vasút szanálása. A Déli Vasút szanálására irányuló tárgyalások kedvező eredménye abban csúcsosodik ki, hogy Berlinben sikerült a francia, a német és az osztrák érdekeltek között megállapodásra jutni, amelynek alapján remény lehet a megegyezésre. * Nagybecskerek kölcsöne. Nagybecskerek város hétfőn délután másfél milliós kölcsöne ügyében rendkívüli közgyűlést tartott. A kölcsönre vonatkozólag a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank, a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület és a Magyar Jelzálog Hitelbank tettek együttes ajánlatot. A három pénzintézet egy millió 400,000 koronás kölcsönt ötven évre, félévenkénti törlesztéssel, 5,20 százalékos annuitás és 96 és fél százalékos árfolyam mellett hajlandó a város rendelkezésére bocsátani. A képviselőtestület az állandó választmány javaslatához képest név szerinti szavazással elfogadta a pénzintézetek ajánlatát. A kölcsönkötvény aláírásával Perisich polgármestert bízta meg a közgyűlés. * Újabb faárverés Boszniában. Értesülésünk szerint a bosnyák országos kormány a konjicai járásban újabb faárveréseket írt ki szeptember hó 14-ikére. Ez alkalommal 500,000 köbméter fenyő és 270,000 köbméter bükkfa kerül árverésre a Csernagora, Slatinica és Rakitnice erdőségeiben. * A vasfogyasztás növekedése. Az oszták vasművek központi irodájának május havi kimutatása szerint az összes vasfajták fogyasztása emelkedett, úgy hogy a múlt év ugyanazon hónapjához képest 152,270 mm. a többlet. A javulás különben az év eleje óta tart, úgy, hogy január hó 1-től május végéig 299,403 mm.-val nagyobb az elhelyezés, mint a múlt év hasonló időszakában. * Felsőkereskedelmi iskola Szolnokon. Szolnokról jelentik: A szolnoki kereskedelmi társulat a felállítandó felsőkereskedelmi iskola tárgyában gyűlést tartott ,amelyen Bálint Hugó előadó határozati javaslatot terjesztett elő, amelyben arra kérik a kultuszminisztert, hogy az iskolának adassák meg a nyilvánossági jog. Horthy Szabolcs főispán, aki az ülésen jelen volt, kijelentette, hogy a hozzáérkezett információk szerint a minisztérium nem zárkózik el ilyen kérés elől. Benkő Albert alispán a vármegye, Kipdich Gyula polgármester pedig a város nevében bejelentették az évi segélyt. A kereskedelmi iskola ez év szeptemberében nyílik meg. * A berlini gyapjúvásár rendkívül kisméretűnek ígérkezik, mert az idei felhozatalok menynyisége meg sem közelíti a múlt évit. A városi raktárakban valamivel nagyobb élénkség mutatkozik. Leginkább az elsőrendű és közepes minőség iránt vehető észre érdeklődés. * Csőd a fővárosban. A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék megnyitotta a csődöt Lemberger M. és társa műszaki cikkek adásvételét közvetítő ügynök, budapesti bej. cég (üzl. VI., Dessewffy utca 26. sz..) ellen. Csődbiztossá a bíróságdr Emmer Géza Károly kir. törvényszéki albírót, tömeggondnokká dr Tausz Iván ügyvédet, tömeggondnokhelyettessé dr Gyulai Gyula ügyvédet nevezte ki. A követelések bejelentésének határideje július hó 29. napja, a felszámolási tárgyalás augusztus 22-én, a csődválasztmány megválasztása pedig augusztus 24-én lesz. * Fizetésképtelenségek. A bécsi hitelezői kötő sínpárral lesz összekötve a déli vasút siófoki állomásával, hogy a teherforgalmat könnyen lehessen lebonyolítani. Értesülésünk szerint a kormány egy millió koronát szánt a siófoki kikötő és hajóállomás, rakodópart kiépítésére. * Mi van az ipartörvénynyel? Mikor a koalíció befejezte pályafutását, az új kormány tabula rasát csinált. A koalíció alkotásait sutba dobták és új alapon kezdtek fölépíteni mindent. *Így került a lomtárba a Szterényi—Kossuth-féle ipartörvény-tervezet is, amelyről az új kormány bejelentette, hogy rossz és hasznavehetetlen és — quae mutatio rerum — épen Szterényi munkatársai voltak azok, akik a hibákat egymásután fölfedezték. A kereskedelmi minisztérium erre összeállított egy bizottságot, hogy az anyagot megrevideálja és az új, modern iparjog alapjait megvesse. A „kigondoló bizottság“ össze is ült vagy egy esztendeje, adott ki magáról egy kommünikét, melyben megszületését bejelentette, megígérte egyben, hogy nagy, egységes ipartörvény helyett rövidesen célszerűbb és jobb részlettörvények előkészítéséről fog gondoskodni és azóta hallgat. Körülbelül egy esztendeje a világ erről a bizottságról nem tud semmit. Kint a legtökéletesebb bizonytalanság uralkodik, az emberek nem tudják, hogy mi történik, mi fog megváltozni, a bizottság és a minisztérium ellenben nem ad életjelt magáról. Lehet, hogy a bizottságnak nem sürgős a dolog, vannak azonban igen sokan, akiket a várható változásoknagyon is érdekelnek. Az előkészítő anyag tíz év óta együtt van, a bizottságnak és a minisztériumnak nem kerülne túlságos nehézségébe, ha féltve őrzött titkaiból valamit elárulna, hogy a gyakorlati élet is elkészüljön a várható változásokra. Máskülönben attól kell félni, hogy a „ Pénzre ii hírek. Kereskedelem. A védegylet a következő fizetésképtelenségi eseteket közli: Boros Jenő kereskedő, Szeged; Weinberger Miklós és neje kereskedők (csőd), Belényes; Hausner Ignác kereskedő, Nagyatád; Gichner testvérek és társa, Budapest; Schneider Ábrahám, Munkács) Fleischner Béla, Győr. Közlekedés. * A siófoki kikötő. A Balatoni Szövetség állásfoglalása és előterjesztései alapján még Darányi Ignác volt földmivelésügyi miniszter határozta el azt, hogy a földmivelésügyi kormány a Balaton öszszes kikötőit átveszi saját kezelésébe és azokat kiépíti. A fonyódi, balatonföldvári és tihanyi kikötők már mintaszerűen kiépültek, a boglári és révfülöpi kikötők építése már javában folyik és most volt tárgyalás Lisznyay Tihamér miniszteri tanácsos elnöklete alatt Siófokon, melyen a siófoki kikötő átvétele és kiépítése tárgyában folyt a tanácskozás. A megjelent szakférfiak, a vármegyék, a községek és birtokosok képviselői a bemutatott építési tervezeteket egyhangúlag magukévá tették és az érdekeltségek nagy örömmel üdvözölték az eszmét. A Sió csatorna nyugati oldalán tágas medence lesz, mely a hajóknak téli kikötőül is szolgál. A hajó ki