Pesti Hírlap, 1911. augusztus (33. évfolyam, 181-194. szám)
z izgatott csapatok parancsot fognak kapni, hogy a fölkelők elleni harcot a határig folytassák. A határszéli sereg parancsnokságának legutolsó jelentésére, hogy a malisszorok újra fölfegyverezve tömegesen érkeznek vissza Montenegróból és támadásaikat Selccnél folyton megismétlik, a hadügyminiszter szigorú parancsot adott ki, hogy Abdullah főparancsnok megérkezése előtt ne tegyenek semmit, ami a helyzetet komplikálhatná. A Tánin azt hiszi, hogy a porta a meggondolási idő lejárta után az összes Montenegróban maradt malisszorokat árulóknak fogja tekinteni, hogy az ozmán állampolgárságot elvesztették, a visszatérést meg fogja tőlük tagadni és törvényes de szigorú rendszabályokhoz fog folyamodni. A lap azt ajánlja a kormánynak, hogy a Bojana folyó megigért szabályozását is mindaddig halaszsza el, míg Montenegró magatartását meg nem változtatja.’* A marokkói kérdés. Vilmos császár a vasárnapot a Hohenzollern hajón töltötte és istentisztelet után tanácskozásra magához hívta a birodalmi kancellárt és a külügyi államtitkárt és két óra hosszáig tanácskozott velük a marokkói kérdésről. A tanácskozás eredményéről a császár legközelebbi környezete sem tud semmit, de azt hiszik, hogy még ma este hivatalos nyilatkozatot fognak közzétenni. A birodalmi kancellár és a külügyi államtitkár vasárnap délután visszautaztak Berlinbe, ahol Cambon nagykövettel kedden folytatni fogják a tárgyalást. A Kölnische Ztg. berlini távirata szerint a birodalmi kancellárnak és az államtitkárnak Linnemündében a császár elé terjesztett jelentései az uralkodó teljes helyeslésével találkoztak. Új határozatokat nem hoztak. Az államtitkár és Cambon nagykövet között a tárgyalások folynak, mindazonáltal a legközelebbi jövőben várható megegyezésre vonatkozó hírek koraiak. A Matin azt írja, hogy a Francia és Németország közti megegyezésnek még nagy nehézségek állanak az útjába. A lap nem hiszi, hogy Franciarország a Togo területét vagy más afrikai gyarmatát Németországnak átengedi és azt állítja, hogy Kichellen-Wächter követelése és Cambon ajánlata még sokkal messzebb állanak egymástól, semhogy az egyezséget egyhamar nyélbeüthetnék. Agadirból jelentik, hogy a lakosság mindenütt nyugodt. A Berlin nevű német cirkálóhajó legénysége és tisztjei a szárazföldön veszélytelenül közlekednek. A hajóparancsnoktól az ottlakók több ízben védelmet kértek, de ezt a fennálló nemzetközi megállapodás értelmében mindenkor visszautasították. • A haiti-szigeti forradalom. A forradalmárok körülzárták Port-au-Princet, miután csekély vérontással az egész országot hatalmukba kerítették. Megkísérelték Port-au-Princet fölgyújtani, de a védekezők ébersége meghiúsította szándékukat. Szimonsz elnök kijelentette, hogy hajlandó lemondani, ha a pártok meg tudnak egyezni. Változások az amerikai diplomáciában. Taft elnök elhatározta, hogy Leisham római nagykövetet az Egyesült Államok berlini nagykövetévé nevezi ki, utódjául pedig O’Brien tokiói nagykövetet szemelte ki. Az angol alsóházból. Az alsóház ma újra megkezdte a biztosítási törvényjavaslat tárgyalását és a tárgyalást valószínüleg még két napon át folytatja. Azt hiszik, hogy a parlamenti javaslat módosítványát csütörtökön fogják tárgyalni. Tudomány. * (Thaly Kálmán arcképe.) A Magyar Tudományos Akadémia nagygyűlése elhatározta, hogy nagynevű igazgatósági és tiszteleti tagjának, Thaly Kálmánnak arcképét az Akadémia képcsarnoka részére lefesteti. Thaly arcképét az Akadémia elnöke megbízásából Boruth Andor festőművész festette meg és hétfőn a képet átszolgáltatta az Akadémiának, ahol azt az Akadémia képes heti üléstermében helyezték el. * (Nyelvtanulmányi segély.) A Magyar Tudományos Akadémia felterjesztésére a vallás- és közoktatásügyi miniszter dr Mészöly Gedeon kunszentmiklósi gimnáziumi tanárnak 1800 korona tanulmányi segélyt engedélyezett, hogy külföldön a magyar nyelvmMkxkokonTilT^nPThrhftfm [Pesti Hírlap 1911. augusztus 1., kedd. Fővárosi ügyek. •— A Budapesti közúti vaspálya társaság a mai napon beadványtintézett Budapest székesfővárosi tanácsához, amelyben az óbudai vonalának Vörösvári utcai ágazatán az egy vágánynyal kiépített, Fő tér és Flórián utca közötti pályarész második vágányának kiépítésére kér engedélyt. A társaság a megejtett tanulmányok után a helyi szűk viszonyokra való tekintettel a második vágány kérdését a kap véli megoldhatónak, hogy a Lánchíd-óbudai vonalból a Serfőzőutca sarkán egy új kiágazás létesíttetnék és a Polgár-tér, Tavasz-utca és Flórián-téren átvezetve, a Flórián-tér és Vörösvári-utca sarkán a Vörösvári-utcai fővonalba beágazna. A jelenleg használatban levő egy vágány a forgalom zavartalan lebonyolításának állandó akadályát képezi, torlódásokat idéz elő, melyek az egész hálózaton éreztetik hatásukat. Ezen kiépítendő 2-ik vágány elsősorban a III. kerület forgalmi érdekeit van hivatva szolgálni, de kihatásaiban az egész budai forgalom érdeke fűződik a tervbe vett második vágány kiépítéséhez. Ennek megvalósultával a forgalomnak egy számottevő állandó természetű akadálya fog megszűnni. — Új építkezések. A főváros magánépítési bizottsága hétfőn délután tartott üléséből kifolyólag a következő új építkezések engedélyezését javasolta: Szent László társulat VI. Szent Lászlóutca 26. szám a. négyemeletes ház; Stern Károly L, Bercsényi u. 13.634 hrsz. a. háromemeletes ház; Reichenleitner örökösök II., Ferenc-tér 8. sz. a. négyemeletes ház; Telkes Aladár I., Naphegy utca 1213. hrsz. a. háromemeletes ház; Weisz Dezső dr I., Karácsonyi u. 11. sz. a. ötemeletes ház. Azonkívül számos átalakítást és gépállítást engedélyezett a bizottság. — A közúti közlekedés javítása. A budapesti közúti vaspálya társaság beadványt intézett Budapest székesfőváros tanácsához. A beadványban óbudai vonalának Vörösvári-utcai ágazatán az egyvágánynyal kiépített Fő tér és Flórián-utca közötti pályarész második vágányának kiépítésére kér engedélyt. A társaság a megejtett tanulmányok után "a szűk helyi viszonyokra való tekintettel a második vágány kérdését a kép véli megoldhatónak, hogy a Lánchíd—óbudai vonalból a Serfőzőutca sarkán egy új kiágazás létesíttetnék és a Polgári-tér, Tavasz-utca és Flórián-téren átvezetve, a Flórián-tér és Vörösvári-utca sarkán a Vörösvári-utcai fővonalba beágaznék. Ennek megvalósultával a forgalomnak egy számottevő állandó természetű akadálya fog megszűnni. — Ideiglenes árubódék. A Károly-körut és Dohány-utca sarkán lévő Huszár-házat néhány hét múlva lebontják. Az ott lakó nagyszámú kereskedő most bolthelyiség nélkül maradt és ezért a fővároshoz fordultak, hogy részükre ideiglenes árubódék felállítására alkalmat és módot nyújtsanak. A főváros az izr. hitközséget kérte meg arra, hogy a Dohány-utca és Wesselényi utca sarkán lévő be nem épített telket három évre engedje át a kereskedőknek. Az izr. hitközség szives készséggel három évre engedte át a telket, amelyen most nagyszabású ideiglenes árubódékat fognak emelni. A gázgyár átvételének jóváhagyása. A főváros, mint ismeretes, a múlt év decemberében az általános osztrák légszesztársulattól átvette a gázgyárakat s ez év januárjában elhatározta azt is, hogy az újpesti gázgyárat megveszi. A légszesztársulatnak a pesti gázgyárakért 18.554.508 koronát fizetett, az összes anyagok és szerek átvétele pedig 1.600.000 koona költséget igényel. Az újpesti gázgyárért 437.990 korona 14 fillért fizetett a főváros. A belügyminiszter most értesítette a fővárost, hogy az átvételre vonatkozó közgyűlési határozatokat jóváhagyta s egyúttal tudomásul vette azokat a módozatokat, amelyeket a gázművek átvétele körül megállapítottak. — Az elnöki ügyosztály kibővítése. Dr Bárczy István polgármester most az elnöki ügyosztály ügykörét kibővítette. A kibővítés abban áll, hogy a technikai és művészeti nevelésre, a rajz- és zeneoktatás egységes irányítására, továbbá a női ipariskolákra és tanfolyamokra, az iparostanonciskolákra és a háztartási iskolákra és bárminő iskolával kapcsolatos háztartási tanfolyamokra vonatkozó ügyeket, valamint ezeknek az iskoláknak szervezeti, személyzeti és fegyelmi ügyeit a közoktatásügyi ügyosztályból az elnöki ügyosztályba helyezte át. A polgármester ezeknek az ügyeknek vezetésével szeptember 1-től kezdve dr Wildner Ödön főjegyzőhelyettest bízta meg akként, hogy a jövő iskolai évre vonatkozó személyzeti beosztásokat már az elnöki ügyosztály végezze. Ez intézkedésével kapcsolatban a polgármester dr Witttinger Gyula tanácsjegyzőt augusztus 1-vel az elnöki ügyosztályba helyezte át. A fajok egyetemes kongresszusának megnyitása. London, júl. 27. A londoni ni egyetem ideiglenes hallja megnyílt, hogy ez egyszer ne a hallgatóit, hanem az emberiség ötven különböző fajának és huszonkét nemzetnek képviselőit fogadja. Nem elvont tudományos kérdéseket, hanem — amint már megítam — gyakorlati célokat tárgyal és vitat meg ezerkétszáz tag. A tágas terem emelvényét kétoldalt virágok díszítik, geranium, hortensia, pelargonium, pálmák és más délszaki növények sűrűjében; a háttér falát az angol címeren kívül diszíti a kongreszszus címere Concordia felirattal. Az elnöki széket lord Weardale foglalja, mellette ül a főtitkár, Spiller Gusztáv. A legtöbb ember, ha nem is lényeges, de alapvető részének tartja e kongresszust ama nagy békemozgalomnak, amely most elfoglalja a világ lelkiismeretét, így szól többek közt az elnök és megnyitja a kongresszust. Nelle Vincent, egyik kiváló londoni színész, felolvassa Buchton Alice üdvözlő versét. Du Bois néger professzor, Newyork, elmondja himnuszát a népekhez. Az üdvözletüket elmondó képviselők között rendkívül szép de Cassano, olasz herceg, Portugália, Hispánia, Mijatovics szerb képviselő, Török Aurél professzornak, Mexikó képviselőjének tapasztalatokon alapuló üdvözlő nyilatkozata. A sürgönyök és egyéb írásbeli üdvözletek közöt feltűnt képviselőházunk elnökének, Berzeviczy Albertnek, sürgönye, a délafrikai Olive Schreiner, Léon Bourgeois levele. A felolvasások, helyesebben rövid kivonatok és azok megvitatása fél 12-kor kezdődött. Elsőnek szólt Brajandranath Seal, Cooch Behar, India, 9 fajról, törzsről és nemzetről. Felix von Luschau azzal zárja resumée-jét a faj anthropológiai megvilágításáról, hogy szerinte a fajok küzdelme jó, mert hiszen minden haladás forrása a küzdelem, a harc. Különösen értekezésének a hadsereget, a Dreadnoughtokat és ágyukat dicsőítő befejezése arra késztete a berlini híres csillagászt, az agg Förster Vilmost, hogy kijelentse a német nép nagy többsége nevében, hogy nem ért egyet a harc dicsőítőivel, hanem a legnagyobb örömmel látja e kongresszusban az emberiség egyesülésének kezdetét. Megható volt, midőn a Münchenben élő legnagyobb anthropológus, Johannes Bande, megszólalt. „Öreg ember vagyok, mint aggastyán eljöttem ide, hogy életem határán mint ember üdvözöljem az emberiséget. Öreg ember vagyok, rég elmúlt időkre emlékszem. Fel-feltűnik előttem, midőn ifjú voltam, tanulmányaim kezdetén és útjára indult a Novara, hogy kutassa, nean-e tényleg majmok a primitív, a vad emberek. S az egész expedíció világraszóló eredményeképen kimondta Weissbach, hogy a színes népek nem majmok. És ez nagy lépés volt az emberi egység megismerése felé. Később alkalmat adott az amerikai négerháború, hogy különböző fajok koponyáját megvizsgálják és az eredmény, hogy nincs emberfaj, mely nem állana közelebb az emberhez, mint a majomhoz." Itt e helyen üdvözli az egységes emberiség képviselőit. Prof. Serrii (Róma) szól a szokások és erkölcsi felfogások eltéréséről, de úgy találja, hogy még Ausztria-Magyarországban is, ahol annyi a faj, bizony nincs művelődési eltérés pl a magyar és német között, csak a nyelv más. Említést tett a románok és rutkének helyzetéről, de Oroszországban, ami jól esett. Elvégre, ha a mi értekező Timon professzorunk a kongresszus tárgyától messze eső témát dolgozott fel, ne legyen hang, mely érdekeinket sérti. Igen sajnálom, hogy T. W. Rhys Davids, az összehasonlító vallástudomány professzora a chesten egyetemen és tudós neje, az indus filozófia magántanára, nem értekeztek a vallásról mint öszszetartó és elválasztó tényezőről. Rendkívül érdekes volt Annie Besant előadása a gyermekházasságokról Indiában, amelyek a különben kiváló hindu népet degenerálják. Megjegyzéseit Sister Nivedita (Miss Margaret Nobel) referátumához (A nő jelen helyzete Indiában) fűzte. Már a délutáni ülésszakban, amelynek tiszteletbeli elnöke hazánkfia, gróf Vay Péter volt, szó volt a vegyes fajokról (európai-néger, néger-indián, európai-indián) és a referens Prof. Earl E. Finch (Wilberforce University, U. H. A.) maga néger-indián keveredés; szólt egy nő is, akinek nagyatyja néger volt. Tiszta indiánus dr med. Esteame, akinek atyja volt az utolsó sioux törzsfő. Minden referátum lehetőnek mondja az emberiség egyesülését, barátságos érintkezését, különösen törekednek annak kimutatására a színes fajok képviselői, hogy kultúrképesek és hogy van kultúrájuk. De bizony hallgatnunk kell a dunai és japán képviselőknek, hogy mi európaiak igazán