Pesti Hírlap, 1911. augusztus (33. évfolyam, 181-194. szám)

z izgatott csapatok parancsot fognak kapni, hogy a fölkelők elleni harcot a határig folytassák. A határszéli sereg parancsnokságának leg­utolsó jelentésére, hogy a malisszorok újra föl­fegyverezve tömegesen érkeznek vissza Monte­negróból és támadásaikat Selccnél folyton megis­métlik, a hadügyminiszter szigorú parancsot adott ki, hogy Abdullah főparancsnok megérkezése előtt ne tegyenek semmit, ami a helyzetet komplikál­hatná. A Tánin azt hiszi, hogy a porta a meggon­dolási idő lejárta után az összes Montenegróban maradt malisszorokat árulóknak fogja tekinteni, hogy az ozmán állampolgárságot elvesztették, a visszatérést meg fogja tőlük tagadni és törvényes de szigorú rendszabályokhoz fog folyamodni. A lap azt ajánlja a kormánynak, hogy a Bojana folyó megigért szabályozását is mindaddig halasz­­sza el, míg Montenegró magatartását meg nem változtatja.­­­’* A marokkói kérdés. Vilmos császár a va­sárnapot a Hohenzollern hajón töltötte és isten­­tisztelet után tanácskozásra magához hívta a biro­dalmi kancellárt és a külügyi államtitkárt és két óra hosszáig tanácskozott velük a marokkói kérdés­ről. A tanácskozás eredményéről a császár legköze­­lebbi környezete sem tud semmit, de azt hiszik, hogy még ma este hivatalos nyilatkozatot fognak közzétenni. A birodalmi kancellár és a külügyi ál­lamtitkár vasárnap délután visszautaztak Berlinbe, ahol Ca­mbon nagykövettel kedden folytatni fogják a tárgyalást. A Kölnische Ztg. berlini távirata szerint a bi­rodalmi kancellárnak és az államtitkárnak Linne­­mündében a császár elé terjesztett jelentései az uralkodó teljes helyeslésével találkoztak­. Új hatá­rozatokat nem hoztak. Az államtitkár és Cambon nagykövet között a tárgyalások folynak, mindazon­által a legközelebbi jövőben várható megegyezésre vonatkozó hírek koraiak. A Matin azt írja, hogy a Francia és Német­ország közti megegyezésnek még nagy nehézségek állanak az útjába. A lap nem hiszi, hogy Franciar­ország a Togo területét vagy más afrikai gyar­matát Németországnak átengedi és azt állítja, hogy Kichellen-Wächter követelése és Cambon ajánlata még sokkal messzebb állanak egymástól, semhogy az egyezséget egyhamar nyélbeüthetnék. Agadirból jelentik, hogy a lakosság minde­nütt nyugodt. A Berlin nevű német cirkáló­hajó legénysége és tisztjei a szárazföldön veszélytelenül közlekednek. A hajóparancsnoktól az ottlakók több ízben védelmet kértek, de ezt a fennálló nemzet­közi megállapodás értelmében mindenkor visszauta­sították. • A haiti-szigeti forradalom. A forradalmárok körülzárták Port-au-Princet, miután csekély vér­ontással az egész országot hatalmukba kerítették. Megkísérelték Port-au-Princet fölgyújtani, de a védekezők ébersége meghiúsította szándékukat. Szimonsz elnök kijelentette, hogy hajlandó lemon­dani, ha a pártok meg tudnak egyezni. Változások az amerikai diplomáciában. Taft elnök elhatározta, hogy Leisham római nagyköve­tet az Egyesült­ Államok berlini nagykövetévé ne­vezi ki, utódjául pedig O’Brien tokiói nagykövetet szemelte ki. Az angol alsóházból. Az alsóház ma újra megkezdte a biztosítási törvényjavaslat tárgyalá­sát és a tárgyalást valószínüleg még két napon át folytatja. Azt hiszik, hogy a parlamenti javas­lat módosítványát csütörtökön fogják tárgyalni. Tudomány. * (Thaly Kálmán arcképe.) A Magyar Tudomá­nyos Akadémia nagygyűlése elhatározta, hogy nagy­nevű igazgatósági és tiszteleti tagjának, Thaly Kál­mánnak arcképét az Akadémia képcsarnoka részére lefesteti. Thaly arcképét az Akadémia elnöke megbí­zásából Boruth Andor festőművész festette meg és hétfőn a képet átszolgáltatta az Akadémiának, ahol azt az Akadémia képes heti üléstermében helyezték el. * (Nyelvtanulmányi segély.) A Magyar Tudomá­nyos Akadémia felterjesztésére a vallás- és közokta­tásügyi miniszter dr Mészöly Gedeon kunszentmiklósi gimnáziumi tanárnak 1800 korona tanulmányi se­gélyt engedélyezett, hogy külföldön a magyar nyelv­­mMkxkok­­onTilT^nPTh­r­hftfm [Pesti Hírlap 1911. augusztus 1., kedd. Fővárosi ügyek. •— A Budapesti közúti vaspálya társaság a mai napon beadványt­­intézett Budapest székes­főváros­i tanácsához, amelyben az óbudai vona­lának Vörösvári­ utcai ágazatán az egy vágány­nyal kiépített, Fő­ tér és Flórián­ utca közötti pá­lyarész második vágányának kiépítésére kér en­gedélyt. A társaság a megejtett tanulmányok után a helyi szűk viszonyokra való tekintettel a második vágány kérdését a kap véli megoldható­nak, hogy a Lánchíd-óbudai vonalból a Serfőző­­utca sarkán egy új kiágazás létesíttetnék és a Polgár-tér, Tavasz-utca és Flórián-téren átve­zetve, a Flórián-tér és Vörösvári-utca sarkán a Vörösvári-utcai fővonalba beágazna. A jelenleg használatban levő egy vágány a forgalom za­vartalan lebonyolításának állandó akadályát képezi, torlódásokat idéz elő, melyek az egész hálózaton éreztetik hatásukat. Ezen kiépítendő 2-ik vágány elsősorban a III. kerület forgalmi érdekeit van hivatva szolgálni, de kihatásaiban az egész budai forgalom érdeke fűződik a tervbe vett második vágány kiépítéséhez. Ennek megva­lósultával a forgalomnak egy számottevő állan­dó természetű akadálya fog megszűnni. — Új építkezések. A főváros magánépítési bizottsága hétfőn délután tartott üléséből kifolyó­lag a következő új építkezések engedélyezését ja­vasolta: Szent László társulat VI. Szent László­­utca 26. szám a. négyemeletes ház; Stern Ká­roly L, Bercsényi­ u. 13.634 hrsz. a. háromemeletes ház; Reichenleitner örökösök II., Ferenc-tér 8. sz. a. négyemeletes ház; Telkes Aladár I., Nap­hegy­ utca 1213. hrsz. a. háromemeletes ház; Weisz Dezső dr I., Karácsonyi­ u. 11. sz. a. ötemeletes ház. Azonkívül számos átalakítást és gépállítást engedélyezett a bizottság. — A közúti közlekedés javítása. A budapesti közúti vaspálya társaság beadványt intézett Bu­dapest székesfőváros tanácsához. A beadványban óbudai vonalának Vörösvári-utcai ágazatán az egy­­vágánynyal kiépített Fő­ tér és Flórián-utca kö­zötti pályarész második vágányának kiépítésére kér engedélyt. A társaság a megejtett tanulmányok után "a szűk helyi viszonyokra való tekintettel a második vágány kérdését a kép véli megoldható­nak, hogy a Lánchíd—óbudai vonalból a Serfőző­utca sarkán egy új kiágazás létesíttetnék és a Pol­gári-tér, Tavasz-utca és Flórián-téren átvezetve, a Flórián-tér és Vörösvári-utca sarkán a Vörösvá­ri-utcai fővonalba beágaznék. Ennek megvalósul­tával a forgalomnak egy számottevő állandó ter­mészetű akadálya fog megszűnni. — Ideiglenes árubódék. A Károly-körut és Do­hány-utca sarkán lévő Huszár-házat néhány hét múl­va lebontják. Az ott lakó nagyszámú kereskedő most bolthelyiség nélkül maradt és ezért a fővároshoz for­dultak, hogy részükre ideiglenes árubódék felállításá­ra alkalmat és módot nyújtsanak. A főváros az izr. hit­községet kérte meg arra, hogy a Dohány-utca és Wes­­selényi­ utca sarkán lévő be nem épített telket három évre engedje át a kereskedőknek. Az izr. hitközség szi­ves készséggel három évre engedte át a telket, amelyen most nagyszabású ideiglenes árubódékat fognak emel­ni.­­ A gázgyár átvételének jóváhagyása. A fővá­ros, mint ismeretes, a múlt év decemberében az álta­lános osztrák légszesztársulattól átvette a gázgyárakat s ez év januárjában elhatározta azt is, hogy az újpesti gázgyárat megveszi. A légszesztársulatnak a pesti gázgyárakért 18.554.508 koronát fizetett, az összes anyagok és szerek átvétele pedig 1.600.000 koona költséget igényel. Az újpesti gázgyárért 437.990 koro­na 14 fillért fizetett a főváros. A belügyminiszter most értesítette a fővárost, hogy az átvételre vonat­kozó közgyűlési határozatokat jóváhagyta s egyúttal tudomásul vette azokat a módozatokat, amelyeket a gázművek át­vétele körül megállapítottak. — Az elnöki ügyosztály kibővítése. Dr Bárczy István polgármester most az elnöki ügyosztály ügy­körét kibővítette. A kibővítés abban áll, hogy a tech­nikai és művészeti nevelésre, a rajz- és zeneoktatás egységes irányítására, továbbá a női ipariskolákra és tanfolyamokra, az iparostanonciskolákra és a ház­tartási iskolákra és bárminő iskolával kapcsolatos háztartási tanfolyamokra vonatkozó ügyeket, vala­mint ezeknek az iskoláknak szervezeti, személyzeti és fegyelmi ügyeit a közoktatásügyi ügyosztályból az elnöki ügyosztályba helyezte át. A polgármester ezek­nek az ügyeknek vezetésével szeptember 1-től kezdve dr Wildner Ödön főjegyzőhelyettest bízta meg akként, hogy a jövő iskolai évre vonatkozó személyzeti be­osztásokat már az elnöki ügyosztály végezze. Ez in­tézkedésével kapcsolatban a polgármester dr Witttin­­ger Gyula tanácsjegyzőt augusztus 1-vel az elnöki ügy­osztályba helyezte át. A fajok egyetemes kongresszusának megnyitása. London, júl. 27. A londoni ni egyetem ideiglenes hallja meg­nyílt, hogy ez egyszer ne a hallgatóit, hanem az emberiség ötven különböző fajának és huszonkét nemzetnek képviselőit fogadja. Nem elvont tudo­mányos kérdéseket, hanem — amint már megí­tam — gyakorlati célokat tárgyal és vitat meg ezerkétszáz tag.­­ A tágas terem emelvényét kétoldalt virágok díszítik, geranium, hortensia, pelargonium, pál­mák és más délszaki növények sűrűjében; a hát­tér falát az angol címeren kívül diszíti a kongresz­­szus címere Concordia felirattal. Az elnöki széket lord Weardale foglalja, mellette ül a főtitkár, Spiller Gusztáv. A legtöbb ember, ha nem is lé­nyeges, de alapvető részének­ tartja e kongresszust ama nagy békemozgalomnak, amely most elfoglal­ja a világ lelkiismeretét,­­ így szól többek közt az elnök és megnyitja a kongresszust. Nelle Vincent, egyik kiváló londoni színész, felolvassa Buchton Alice üdvözlő versét. Du Bois néger professzor, Newyork, elmondja himnuszát a népekhez. Az üdvözletüket elmondó képviselők között rendkívül szép de Cassano, olasz herceg, Portugá­lia, Hispánia, Mijatovics szerb képviselő, Török­ Aurél professzornak, Mexikó képviselőjének ta­pasztalatokon alapuló üdvözlő nyilatkozata. A sür­gönyök és egyéb írásbeli üdvözletek közöt feltűnt képviselőházunk elnökének, Berzeviczy Albertnek, sürgönye, a délafrikai Olive Schreiner, Léon Bour­geois levele. A felolvasások, helyesebben rövid kivonatok és azok megvitatása fél 12-kor kezdődött. Elsőnek szólt Brajandranath Seal, Cooch­ Behar, India, 9 fajról, törzsről és nemzetről. Felix von Luschau azzal zárja resumée-jét a faj anthropológiai meg­­világításáról, hogy szerinte a fajok küzdelme jó, mert hiszen minden haladás forrása a küzdelem, a harc. Különösen értekezésének a hadsereget, a Dreadnoughtokat és ágyukat dicsőítő befejezése arra késztete a berlini híres csillagászt, az agg Förster Vilmost, hogy kijelentse a német nép nagy többsége nevében, hogy nem ért egyet a h­arc dicsőítőivel, hanem a legnagyobb örömmel látja e kongresszusban az emberiség egyesülésének kez­detét. Megható volt, midőn a Münchenben élő legna­gyobb anthropológus, Johannes Bande, megszólalt. „Öreg ember vagyok, mint aggastyán eljöttem ide, hogy életem határán mint ember üdvözöljem az emberiséget. Öreg ember vagyok, rég elmúlt idők­re emlékszem. Fel-feltűnik előttem, midőn ifjú vol­tam, tanulmányaim kezdetén és útjára indult a Novara, hogy kutassa, nean-e tényleg majmok a primitív, a vad emberek. S az egész expedíció vi­lágraszóló eredményeképen kimondta Weissbach, hogy a színes népek nem majmok. És ez nagy lé­pés volt az emberi egység megismerése felé. Később alkalmat adott az amerikai néger­­háború, hogy különböző fajok koponyáját megvizs­gálják és az eredmény, hogy nincs emberfaj, mely nem állana közelebb az emberhez, mint a majom­hoz." Itt e helyen üdvözli az egységes emberiség képviselőit. Prof. Serrii (Róma) szól a szokások és er­kölcsi felfogások eltéréséről, de úgy találja, hogy még Ausztria-Magyarországban is, ahol annyi a faj, bizony nincs művelődési eltérés pl a magyar és német között, csak a nyelv más. Említést tett a románok és rutkének helyzetéről, de­­ Oroszor­szágban, ami jól esett. Elvégre, ha a mi értekező Timon professzorunk a kongresszus tárgyától messze eső témát dolgozott fel, ne legyen hang, mely érdekeinket sérti. Igen sajnálom, hogy T. W. Rhys Davids, az összehasonlító vallástudomány professzora a chesten egyetemen és tudós neje, az indus filozófia magántanára, nem értekeztek a vallásról mint ösz­­szetartó és elválasztó tényezőről. Rendkívül érdekes volt Annie Besant elő­adása a gyermekházasságokról Indiában, amelyek a különben kiváló hindu népet degenerálják. Meg­jegyzéseit Sister Nivedita (Miss Margaret Nobel) referátumához (A nő jelen helyzete Indiában) fűzte. Már a délutáni ülésszakban, amelynek tisz­teletbeli elnöke hazánkfia, gróf Vay Péter volt, szó volt a vegyes fajokról (európai-néger, néger-in­dián, európai-indián) és a referens Prof. Earl E. Finch (Wilberforce University, U. H. A.) maga néger-indián keveredés; szólt egy nő is, akinek­ nagyatyja néger volt. Tiszta indiánus dr med. Esteame, akinek atyja volt az utolsó sioux törzsfő. Minden referátum lehetőnek mondja az em­beriség egyesülését, barátságos érintkezését, külö­nösen törekednek annak kimutatására a színes fa­jok képviselői, hogy kultúrképesek és hogy van kultúrájuk. De bizony hallgatnunk kell a dunai és japán képviselőknek, hogy mi európaiak igazán

Next