Pesti Hírlap, 1911. augusztus (33. évfolyam, 195-206. szám)
1911-08-18 / 195. szám
6 gyárba öltözve áll az emelvényen s elmélázva tekint a Tisza folyó felé; jobbjában kalpagját, baljában keztyüjét tartja. A már teljesen kész szobor fehér igen tartós magyar ruskicai márványból van kifaragva, a szoboranyag véletlenül abból a bányából került ki, melyet a 40-es években Ferenczy István, az első magyar szobrász, fedezett fel. Széchenyi volt tudvalévőj, aki Ferenczy úttörő tehetségét nem akarta elismerni. Ennek a következménye volt, hogy Ferenczy István nem tudta megvalósítani Mátyás király lovasszobrát. Itt említjük meg, hogy Szeged hatalmas kiterjedésű gyönyörű piacát, a Széchenyi-teret, a közeljövőben mind a négy szögletén a haza egy-egy nagy fiának szobra fogja ékesíteni. Éz pedig az egyik szögletén fog állani Deák Ferenc szobra, amelyet Zala György mintáz, a másikon II. Rákóczi Ferenc lovasszobra ifj. Vastagh Györgytől Ez utóbbi szintén készen áll a leleplezésre. A harmadikra jut a Széchenyi-szobor. Tervbe van még véve Mátyás király lovasszobra a Széchenyi-tér negyedik sarkára. A tér közepére végül a király lovasszobrát, fogják elhelyezni. Négy-öt év alatt minden elkészül s akkor igazán nem mindennapi művészi látványosság lesz hazánk második nagy városának főtere. * (Idegent a magyar elé.) Ily címmel kiadott felszólalásra vonatkozólag meg kell állapítanunk, hogy Heyer Artur már húsz éve tartózkodik Magyarországon, hat év óta magyar állampolgár és magyarul is megtanult. Színház és zene. A készülő Népopera. Budapesten kezd végre a nép, a demos is szóhoz jutni. A nép szükségleteit, igényeit és óhajtásait is kezdik végre észrevenni. Budapest népe kap szállókat, kulturpalotát, hatalmas könyvtárt, és sok egyéb olyan jót, ami ezelőtt csak a vastag pénztárcájúnknak volt hozzáférhető. Most pedig készül opera a nép számára, dalszínház, amely a Népopera címet merte büszkén ég felé törő, pompás architektúrájú homlokzatára írni. A nép ebben a világvárosban, mindenki, aki dolgozik és kultúrát teremt. A Népopera is, ahogy lelkes vállalkozói elképzelték, minden társadalmi rétegnek egyenlően akar művészi zenét és zenei kultúrát nyújtani. Ez a szándék tiszteletreméltó, majdnem ideális, mert a legnehezebben megközelíthető művészetet, a zenét és a zenés színjátékot akarja demokratizálni. Hogy mennyi fog ebből a jószándékból megvalósulni, azt a jövő dönti el. Népoperák mindenütt a világon nehezen prosperálnak, óriási közönségre számítanak, de épen a közönség szélesebb rétegei még mindig bizalmatlanok a komoly, művészi zenével szemben. A Népoperának és ambiciózus direktorának, Márkus Dezsőnek, az opera volt karnagyának, lesz a feladata, hogy megtörje ezt a közönyt, s ha csak rajta fog múlni, a feladatot bizonyára sikerrel oldja meg. Csütörtökön délután mutatták be a készülő Népoperát a sajtó meghívott képviselőinek, akikhez még a Magyar mérnök- és építészegylet és a Magyar építőművészek szövetségének tagjai is csatlakoztak. Ez a népes társaság járta ma be a készülő és mármár befejezés előtt álló dalszínház minden zegetzugát Márkus Géza tervező műépítész vezetésével, aki szakszerű magyarázatokkal is szolgált a látottakhoz. A Népopera a Tisza Kálmán-térnek Rákócziút felé eső részén, a Luther-utca által érintett sarkán emelkedik. A Luther-utcából nézve, a színház homlokzatát épen szemben kapjuk, amely imponálóan jelenik így meg a szemlélő előtt. A nagy, erőteljes vonalak uralkodnak rajta, sok világos siklap, nyugodt, szabályos mértani ábrák, ezek jellemzik a homlokzatot, amelynek még csak felső része van készen s csak sejteti a terveken föltüntetett, igazán tetszetős főbejáratot és lépcsős följárót. Egyelőre még épületállványok veszik körül a készülő színházat és homokbuckák, masteres gödrök között lehet csak bejutni az épületbe. Benn merészen hajló vasgerendák és vasoszlopok fogadják az embert és szakértő magyarázatra van szükség, hogy a jövendő színház kontúrjait föl lehessen ismerni. Megtudjuk, hogy a szinház beépített területe 3300 négyzetméter és a páholyokkal együtt 3166 ember fér el benne. A színházba járó közönségből a földszinten 1642 ember van elhelyezve, az erkélyen 1304, a többi 220 a páholyokban ül. A földszinti közönség a színház középtengelyélyen elhelyezett ötnyílású kis előcsarnokon át jut a nagy előcsarnokba, melynek hossza 40 méter és szélessége 10 méter. Ebből az előcsarnokból a közönség fele tizenegy nyíláson keresztül jut a földszintre, a másik fele jobbra és balra egy-egy folyosón, amely nyitott, jut a helyeihez. A földszinti közönség népcsoportra van osztva s minden csoportnak külön ruhatára van. A páholybejárók, egyesítve a kocsifelhajtókkal, külön vannak elhelyezve, egyik jobbra, a másik balra. A színház berendezésében az a főelv, hogy a jobboldal teljesen el legyen különítve a baltól, úgy hogy ezáltal a nagy tömeg nem torlódhatok össze. Az erkélyre a jobb- és baloldalon külön előcsarnoktól vezető két-két lépcső vezet. A színház főhomlokzatán még két lépcső vezet az erkélyre. A földszinten négy járóut van a székek között és kétoldalt két keresztjáró, ugyanígy van az erkély is beosztva. A színházban két sor páholy van, az első sor 2 méter 40 centiméterre a földszinti nívótól, a második az elsőtől 2,40 m. magasságban. A színház színpadja 24 méter hosszú, a zsinórpadlással 21 méter magas, 14 méter színpad nyításában, amely 8.50 magas. Az egész közönség szemben ül a színpaddal és az erkély legmagasabb része, ahol a publikum ül, a járda nívótól 10.60 méter. A földszint lejtése három méter, az üléser azonban harántos lépcsőfokokon vannak elhelyezve. Az erkélyen az első hat sor 20 centiméterre emelkedik, tizenöt sor pedig harminc cm. Az előcsarnok alatt a souteraine-ben egy 400 négyzetméteres nagyságú vendéglő-helyiség van, amely a földszinti közönség használatára az előcsarnokból négy bejáróval bír. Az emeleti közönség részére az emeleten van ugyanilyen, de kisebb helyiség. Ami a szinház szerkezetét illeti, a főszerkezete nagy vasszerkezet. A szinház öltöző része vasbeton mennyezetekkel készült s ugyancsak vasbetonból készült a színpad felett lévő tető, amelynek 24 méter a hossza és 12 méter fesztávola van. A nagy tető vasszerkezetén először egy parafa-réteg fekszik, azon egy vasbeton-réteg s az egész tető bádoggal lesz befedve. A tetőn lógó alsó vasszerkezet közé csömöszölt betonréteg jön, amelyet alulról látható parafaréteggel takarnak be. Az erkély-szerkezet vastartókból készül. Ez alatt az erkély-szerkezet alatt lévő, a földszintet souterainetől elválasztó födém 40 méter hosszú és 10 méter fesztávolú vasbeton-szerkezet. Az egész színház a legnagyobb biztonság mellett a legnagyobb kényelmet fogja nyújtani a közönségnek, méreteiben és szerkezetében pedig majdnem egyedül álló Európában. A Népoperát november havában nyitják meg ünnepélyesen, a Quo vadisból, Sienkiewicz híres regényéből készült népszerű dalművel. * (Vendégszereplés Budán.) Csütörtökön este utoljára lépett fel a Góth-pár Krecsányinál A tolvajban, Bernstein híres drámájában, ezúttal is zsúfolt nézőtér ünneplése között. Kitűnt Szeghő jellegzetes, művészi Rajmondja és úgyszintén jelesül játszottak Bérczi, Árkossyné és Árkossy. * (A Vígszínház) kapui hatheti szünet után szombaton, e hó 19-én, nyílnak meg. Első előadásul a múlt szezon utolsó újdonsága, az Ezred apja, kerül színre, amely hat hét alatt huszonkét vidám estét szerzett a közönségnek. A főszerepek Mészáros Géza, Haraszthy Hermin, Pallay Rózsi, Makay Margit, Rónaszéki Gusztáváé, Vendrei Ferenc, Tanay Frigyes, Tapolczay Dezső, Szerémy Zoltán, ifj. Ditrói Mór és Ferenczy Károly kezében vannak. Vasárnap, Szent István napján, a Testőrt adják elő, ezúttal 65-ödször. Jegyek már holnap, pénteken, reggel válthatók. * (A Magyar színház első előadása.) Holnap, pénteken nyitja meg kapuit ez évadban először a Magyar színház a Sárga liliommal, amely este nyolc órakor kerül színre ugyanabban a kiváló szereposztásban, amelyben a darab sikerét kivívta. * (A budapesti színházak új tagjai.) A mostani szezon több jelentős tagváltozással kezdődik; a Góth-párnak a Vígszínházhoz való távozásáról már megemlékeztünk. A Vígszínház igazgatósága különben nyolc új tagot szerződtetett, köztük hat nőt: Kende Paulát, Retteghy Margitot, Bárdy Gabriellát, Balázs Gizellát, Margittay Tihamérnét, Gálffy Annát; a férfiak: Körmendy Kálmán és Stella Gyula. A Magyar színház új tagjai: Haraszthy Mici, Dobos Margit, Simonyi Mária, Lugosi Dezső, Kardos Andor. A Király színház új tagjai: Berky Lili, Hudacsek Nelly Hajnal György, Asszonyi László. * (A budai színkör karszemélyzetének) e hó 19-én, szombaton, délután tartandó jutalomjátékán Sijváry Károly, a budai színkör éveken át volt kedvence, egy opera-paródiát ad elő, amely számban mutatja be művészetét mint magyar Fregoli. Sikerült megnyerni Papp Jancsi ismert nevű kabaréművészt, aki Ady-dalokat fog énekelni. A műsor többi száma is érdekes és változatos. * (A városligeti színházban) vasárnap, Szent István napján, kétszer kerül színre az Ártatlan Zsuzsi operette; délután mérsékelt, este pedig rendes helyárakkal. Mindkét előadáson a címszerepben Küry Klára lép fel. Pénteken, a király születésenapja alkalmából, díszelőadás lesz a nézőtér teljes kivilágítása mellett. Szombaton a vidékről felrándulók tiszteletére a Moulin Rouge felvonásban kabarét rendeznek kiváló artisták közreműködésével. A péntek, szombat és vasárnap esti előadások látogatói Küry Klára és a főszereplők jelemezes fényképét és az operette legszebb számait tartalmazó emlékalbunát kapják ajándékba. * (Az Uránia-színház) holnap, pénteken, este nyitja meg kapuit- Az első este a Tánc kerül színre. A nyári szünet alatt nemcsak számos új darabot készített elő a színház, hanem a régi műsor legjobb darabjait is újra fölszerelte. Szeptember elejéig ezek az újonan fölszerelt darabok fognak a műsoron szerepelni. * (Az új szegedi színtársulat.) Makó Lajos özvegyének társulata feloszolván, teljesen új regime vonul be az őszi szezon kezdetén a szegedi színházba. A regime újszerűsége főleg abban nyilvánul, hogy a társulatnak Ferenczy Frigyes személyében olyan rendezője lesz, aki sem nem igazgató, sem nem szereplő színész, csak rendező. Akiknek van némi fogalmuk azon visszás helyzetekről, amik leginkább abból keletkeznek, hogy a rendező egyúttal színész is, alig kell magyarázni, hogy egy ilyen „polgári“ rendezői állás létesítése mennyire üdvös. Jelenleg a szegedi színtársulat az egyetlen, amely ilyennel rendelkezik, és kivételes dicséretére mondhatjuk a szegedi színügyi bizottságnak, hogy az új igazgatónak, Almási Endrének, megválasztását polgári rendező szerződtetéséhez kötötte. Új ez a regime abból a szempontból is, hogy az eddig szokásos 8000 korona szubvenciót a város beszüntette, amiből természetesnek látszó következmény, hogy az új direktor viszont a helyárak fölemelését kérte, annál is inkább, mert azok már 35 év óta ugyanazok, mely idő alatt, — kell-e mondanunk — megdrágult, annyi minden közt, a színész és színdarab is. Az új színtársulat névsora a következő: Déry Rózsi, Nagy Aranka, Kovács Hanna, Antal Erzsi, Kónyi Lujza, Bernáth Margit, Tóvölgyi Margit, Szehner Olga, Harsányi Margit, Wirth Sári, Rónai Hermin, Csáder Irén, Szűcs Irén, Torma Zsiga, Oláh Gyula, Binder Károly, Heltai Jenő, Szathmáry Árpád, Csiky László, Zátony Kálmán, Boros Emil, Baróthy József, László Tivadar, Mikó László, Virágháti Lajos, Müller Mátyás első és Csomafay Sándor második karmester. A kar 32 tagból fog állani. * (A soproni szezon.) Nádasi József arra kérte Sopron város tanácsát, hogy a szezont október 1. helyett 10-ikén kezdhesse meg, mely kérésre főleg az indította, hogy válságos helyzetéből a lehetőségig kijutva és teljesen szervezett társulattal vonulhasson be Sopronba. * (Osztrigás Mici kolozsvári bevonulása.) Egyes vidéki városok illetékes férfiai lehetőségig védekeznek az ellen, hogy a túlontúl pikáns darabok színpadjaikon színre kerüljenek. Ez a védekezés ma már sokkalta gyengébb, mint volt évekkel ezelőtt.Évekkel ezelőtt például hajmeresztő gondolat volt a kolozsvári színpadon előadni az Osztrigás Miért, holott az elmúlt szezonban már ezt alé került ott egész sor hasonlóval a „Nincs elvámolni valója“, amely darab pedig amainál mindenképen inferiorisabb. És sok város közönsége van abban a helyzetben, hogy míg a mindenképen finomabb, ötletesebb őst, az Osztrigás Miért, nem ismeri, addig sokszor egészen a szabadszájúságig pikáns leszármazottjait, igen. Ez persze igazságtalanság, amit a kolozsvári direktor jóváteendő, hét évvel a budapesti premiere után most szinte hozta ezt a szatirikus humora, pompás helyzetet és Béldinek igazán kongeniális fordítása révén még mindig friss bohózatot. És az eredmény? Jól, nagyon jól mulattak a kolozsváriak, de kissé csalódtak; az egyik lap úgy jellemzi a hangulatot, hogy az Osztrigás Mici „nem is frivol história“. Tempora mutantur, ám a jó jó marad és az Osztrigás Mici valóban nem frivol, hanem szatirikus éllel megirt klasszikus bohózat. * (A bécsi udv. operaháznak) mától fogva két titkára van: egy adminisztratív titkára, Pristaupinsky, aki ezen állásban már Mahler idejében működött, legutóbb pedig az intendaturánál volt alkalmazva — és azonfelül lesz egy művészeti titkára, Münster Ferenc, aki ilyen minőségben eddig a berlini Komische Oper-nél dolgozott, és már ott is Gregor igazgatónak jobbkeze volt. A színház első „újdonsága“, a Don Pasquale, szeptember haviban PESTI HÍRLAP köll. augusztus II., péntek..