Pesti Hírlap, 1911. október (33. évfolyam, 233-245. szám)

1911-10-01 / 233. szám

o­ pabb időt vegyen igénybe, mert­ hisz az­­utóléó költ-­ségvetés, az 1909. és az 1911-eki közt történt válto­zásokat mind e költségvetés tárgyalásánál kell meg­beszélni. Ezek folytán tehát az igazságügyi mnisz­­ter úr tévedésben van arra nézve, mintha az ellen­zék a folyó évi költségvetés tárgyalásánál rendkí­vüli eszközöket vett volna igénybe. Nem vett igény­be a múlt évben és nem veszi igénybe a jövőben sem, ezt legalább magam és pártom nevében kije­lenthetem. (Fölkiáltások a szélsőbaloldalon: Hoz­zájárulunk!) És azt hiszem, az egész ellenzék hoz­zájárul, mert mi magunk, mint jeleztem, a költ­ségvetési jogot egyik legfontosabb nemzeti jognak tartjuk, annak minden sérelmét a nemzeti érdekek sérelmének tekintjük, ezért kénytelen vagyok kije­lenteni, hogy mi a költségvetésnek normális tárgya­lása elől nem zárkózunk el. (Élénk helyeslés a bal­os szélsőbaloldalon.) Mi minden eszközt fel akarunk használni arra, hogy az exlexnek káros következ­ményeit elhárítsuk és ha az bekövetkezik, nem a mi működésünk következtében áll elő. (Úgy van, ügy van­ balfelől. Zaj és felkiáltások a jobbolda­lon: Hát az obstrukció!) Lovászy Márton: Az csak a katonai javasla­tokra vonatkozik! (Zaj.) Ábrahám Dezső: Tessék az igazi nemzeti munkát idehozni! Hazai Samu honvédelmi miniszter: Az nem nemzeti munka ? (Zaj a jobb- és baloldalon.) Désy Zoltán: Ismételni vagyok kénytelen, hogy mi a költségvetés letárgyalása elé akadályokat nem gördítünk, a netalán bekövetkező exlexért és annak következményeiért a felelősséget önökre há­rítjuk. (Éljenzés és taps a baloldalon. Zaj és ellent­mondások jobbfelől.) Ezt a szerencsétlen javaslatot azonban ebben a formában igenis mi mindig meg fogjuk obstruálni. (Élénk helyeslés balfelől.) De a törvény nem a kormány tetszésére bízza, hogy be­terjeszti-e a költségvetést vagy nem, az 1897 : XX. t.-c. 3. szakasza világosan kötelességévé teszi a kor­mánynak, hogy a költségvetési előirányzatot olyan időben terjeszsze a Ház elé, hogy az az év végéig letárgyalható legyen. Lovászy Márton: A hatvanhetes törvény is ezt mondja! •Désy Zoltán: Kimondja ezt, hivatkozással az 1867 : X. t.-cikkre. Ez tehát a törvénynek egy im­­perativ rendelkezése, amely elől a kormány semmi­nemű más céljai és tervei miatt ki nem térhet. (ügy van! ügy van! balfelől.) Az az idő, amely az előirányzat előterjesztésétől, úgy, hogy az letár­gyalható legyen, rendelkezésre áll, október elseje előtt van. (ügy van! Úgy van! balfelől.) A pénz­ügyi bizottságnak tárgyalása legjobb esetben egy­­hónapi időt vesz igénybe. Az pedig, hogy ilyen költ­ségvetésnek, amelynek igen fontos tételei lesznek, köztük olyanok, mint értesülünk, amelyek örvende­tesek, de olyanok is, amelyek nem nagyon örvende­tesek, letárgyalása négy hétnél több időt vesz igény­be, magától értetődik. Én tehát a következő inter­pellációt terjesztem elő (olvassa): Kérdem a t. pénzügyminiszter urat, mi az ál­láspontja az 1911. évi költségvetés Átmeneti kiadás. I. fejezetében megállapított rendkívüli közügyi hi­telekre nézve s így első­sorban az 5. cím alatt „A közös hadsereg fejlesztése“ végett a közös ügyek tár­gyalásaira kiküldött bizottságok által megállapított költségvetésében felvett 20 millió koronából Ma­gyarországra eső 7.280.000 korona folyósítása és felhasználására nézve. Kérdem a t. pénzügyminiszter urat, szándé­kozik-e az 1912. évi költségvetést az 1897. évi­­ XX­­.-c. 3. szakaszának rendelkezéseihez képest oly idő­ben beterjeszteni, hogy annak országgyűlési letár­gyalása az év végéig befejezhető legyen. (Élénk he­lyeslés és taps a bal- és szélsőbaloldalon.) AA® elnök az ülést félkettőkor berekeszti.­ ­ Belpolitikai hírek. A klotik­ és a 48-iki példa. A nemzeti munkapárt vágyakozását a házszabályrevízió után elárulja két kormánypárti lap is, a Ma­gyar Nemzet és a Pester Lloyd, melyek egy­szerre közölnek e kérdésről cikket Horánszky Lajos, volt alkotmánypárti képviselő tollából, aki, úgy látszik, kormánypárti mandátumra vágyik és szolgálatot akar teljesíteni a kor­mánynak. Horánszky Nándornak apjához mél­tatlan Ha, úgy látszik, klotárt szeretne s e vá­gya érdekében a históriában keres argumentu­mot. Azt közli, hogy 1848-ban is terveztek oly szigorú házszabályt, amelyet már klotürnek lehet nevezni. A fiatal historikus csak egyet fe­lejt el, azt nevezetesen, hogy a 48-as időket ab­szolúte nem lehet összehasonlítani a mai állapo­tokkal. Hosszas fejtegetést nem érdemel ez a tárgy, mert ezt az egész „összehasonlító politi­kát“ felfordítja egyetlen argumentum, az ne­vezetesen, hogy 1848-ban még nem állottak fenn azok a közös intézmények, amelyeket csak 1867-ben csináltak. Ha az 1848-iki klotürt akarják behozni, az ellen egyetlen szavunk sincs, mert ez a klotür egyáltalán nem terjesz­kednek ki a közös ügyekre. S mi már ismételten kifejtettük, hogy mindenféle házszabályszigorí­­tásba belemegyünk, de közös ügyekre vonatkozó kormányjavaslat ellenében az obstrukció lehe­tőségét mindenkoron fenn kell tartani. Tessék behozni az 1848-ban tervezett klotárt, de mit ér vele a kormány? Hiszen ő­ppen közös ügy számára akarja felhasználni azt Erre pedig nem terjeszkedik ki a 48-iki szigorú házsza­bály. A képviselőház ülése. A képviselőház hétfőn délelőtt tartja legközelebbi ülését, amelynek na­pirendjére hét név szerinti szavazás és a véderőre­form van kitűzve. A miniszterelnök útja, Gróf Khuen-Héder­­váry Károly miniszterelnök szombaton délután hé­­dervári birtokára utazott, ahonnét hétfőn tér visz­­sza Budapestre­ Báró Burián elutazása. Báró Burián közös pénzügyminiszter, aki a boszniai vasutak ügyében tartott miniszteri értekezletre Budapestre érkezett, szombaton este visszatért Bécsbe, Kossuth Ferenc Budapesten. Kossuth Ferenc egészségi állapotában az örvendetes javulás annyi­ra előrehaladt, hogy orvosa megengedte a haza­utazást. Ennek következtében Kossuth vasárnap este visszaérkezik a fővárosba. A pártonkívüli függetlenségi képviselők ér­tekezlete. A pártonkívüli függetlenségi képviselők csoportja hétfőn este nyolc órakor az Országos Kaszinó külön termében értekezletet tart Politikai évforduló. Október harmadikán lesz tizedik évfordulója annak, hogy Barabás Béla Nagyváradon megbuktatta Tisza Kálmánt. Az év­forduló alkalmából a nagyváradi függetlenségi párt ünnepi lakomát rendez. Báró Madarassy-Beck Gyula beszámolója. Báró Madarassy-Beck Gyula országgyűlési képvise­lőt, aki az elmúlt napokban járta be kerületének községeit,és mindenütt nagy lelkesedéssel fogadták. A kerület székhelyén, Mezőká­ronyban, pén­­teken tartotta meg beszámoló beszédét. Butykay Ferenc elnökölt s a nagyszámú választóközönség so­raiban megjelent Patay András főispán és Gulácsy István alispán is. Madarassy-Beck megvilágította beszédében a politikai helyzetet, méltatta a kormány eddigi működését s felsorolta a törvényhozás alko­tásait, amíg a technikai obstrukció teljes munka­­képtelenségre nem szorította a parlamentet. Hosz­­szasabban foglalkozott a véderőjavaslattal, kimu­tatta az az ellen intézett támadások tarthatatlansá­gát és a javaslatban az országra nézve foglalt elő­nyöket, megvilágította az obstrukció teljes céltalan­ságát, rámutatván arra, hogy a Justh-párt és a Kossuth­-párt között fennálló teljes nézeteltérés kö­vetkeztében úgy áll a dolog, hogy ha a Justh-párt kívánsága szóról-szóra bekövetkeznék, azt a Kos­­suth-párt feltétlenül megobstruálná , viszont, ha a Kossuth-párt minden óhaja teljesednék, arra a Justh-párt felelne obstrukcióval, úgy, hogy itt hat­ványozott obstrukcióról van szó, amelyből, ha az ellenzéki pártok megmaradnak álláspontjukon, nor­mális eszközökkel el sem képzelhető kibontakozás. A munkapárt eddig erejének tudatában tűrte az ellenzék frivol játékát, mert nem hitte, hogy a vég­sőkig fogják feszíteni a húrokat; d© meg van győ­ződve, hogy most már rövid időn belül módot , fog találni arra, hogy a többség alkotmányos akaratát érvényesíteni fogja. A rendkívüli tetszéssel és lelkesedéssel foga­dott beszámoló után a gyűlés Szendrey református lelkész indítványára a következő határozati javas­latot fogadta el: „A gyűlés a parlamenti ellenzék azon eljárását, hogy a házszabályok rendelkezésével való visszaélés által lehetetlenné tétetik a többségi akarat érvényesülése, a leghatározottabban elítéli­ megbotránkozással és hazafias aggodalommal lát­ja az ellenzék e frivol játéka által a parlament minden működésének megakasztását. Amidőn kép­viselőjét, báró Madarassy-Beck Gyulát, valamint gróf Khuen-Héderváry Károly miniszterelnök úr ő excellenciáját s az egész kormányt ragaszkodásá­ról és bizalmáról biztosítja, kifejezést ad azon vá­rakozásának és reményének, hogy úgy az ország alkotmányára, mint a magyar parlamentarizmusra és az ország gazdasági továbbfejlesztésére is veszé­lyes és káros technikai obstrukcióval szemben a többség a maga alkotmányos akaratának érvényesí­tésére rövid időn belül módot fog találni.“ Elhatározta még a gyűlés, hogy gróf Khuen- Héderváry Károly miniszterelnököt és gróf T­isza Istvánt táviratilag üdvözli. ———————____PfcSTÍ HlRLAP 19H. október 1., vasárnap Győr megye és az obstrukció. Győr vármegye állandó választmánya Goda Béla főispán elnöklé­­sével ülést tartott, amelyen tárgyalta Versec vá­ros átiratát az obstrukció ellen. Az állandó vá­lasztmány az október 2-án tartandó közgyűlésnek javaslatot terjeszt elő, amelyben az obstrukció iránt való aggodalmának ad kifejezést. A bosnyik tartomány­gyűlés egybehivása. A hivatalos lap a következő leiratot közli: Mi első I­erenc József, Isten kegyelméből ausztriai csá­szár, Csehország királya, stb. és Magyarország apostoli királya ezennel tudtul adjuk és közhírré teszszük. A bosnyák-hercegovinai tartom­ánygyü­­lés 1911. évi október hónap 2-ára Sarajevo or­szágos fővárosba uj ülésszakra egybehivatott. Kelt W­ienben, 1911. évi szeptember hónap 24-én. Fe­renc József s. k., Burián a. k. Fiume a választójogért. A fiumei rappresen­tanza ülésén Corossac, az autonompárt nevében azt indítványozta, hogy a községi választójog az általános választójog alapján reform­áltassák és hogy a rappresentanza intézzen feliratot a képvi­selőházhoz az általános, titkos választójog sürgős törvénybe iktatása érdekében. A rappresentanza többsége az indítványokat elfogadta s csak dr Vio Antal országgyűlési képviselő szavazott elle­nük, holott a választások alkalmával Vio az álta­lános, titkos választójog hívének vallotta magát a arra szavát adta. A polgárság lemondását kö­veteli. A helyzet. Va­banque-játék. Házszabályrevizió tűzzel-vassal. Az 1912-iki költségvetésű "A jelenségek mind határozottabban arra vallanak, hogy a magyar politikában va­­banque-játékra készülnek az egymással szem­ben álló pártok. Az az ellenzéki taktika, amely a véderő ja­vaslatok forszírozott tárgyalása elle­nében a technikai obstrukció fegyverét szegezte, — úgy látszik — komolyan arra készteti a kor­mányt, hogy a házszabályrevízióval hozakodjék elő a parlamentben s így törje le nemcsak a mostani obstrukciót, hanem minden egyéb obstrukció lehetőségét is. Minden jelenség arra vall, hogy a munkapártban immár gróf Tisza István felfogása kerekedett felül. Ez a felfogás pedig tudvalévően arra irányult, hogy az ellen­zék ellenállásával szemben egyedül a házsza­bályrevizió vezethet célhoz; minthogy pedig a házszabályreviziót simán nem lehetne elintéz­ni, el kell intézni úgy, ahogy lehet,­­ tehát akár erőszakkal is. Kormánypárti beavatottak már nem is túlságosan suttogva jósolgatták, hogy október második felében következik be a döntő esemény, aminek bevezetésül fog szolgálni Tisza István­nak október 19-ére kitűzött aradi beszámolója. A beavatottak azt is tudják, hogy semmiféle trükkel és semmiféle puc­csal nem fog operálni a kormány és pártja, hanem azt, amit tenni fognak, egészen nyíltan fogják cselekedni, nem holmi titkos zsebkendő-legyintési jelre, á la no­vember 18., hanem bevallottan, őszintén, vagy ha úgy tetszik , brutálisan fognak meg­tenni mindent az obstrukció letörésére. A kormánypárt berkeiből a bizakodás hangjai hallatszanak, hogy igenis, feljogosítva érezhetik magukat annak a mostani obstruk­­ciónak letörésére, amely a név szerinti szavazá­sok elkoptatott módszerével semmivé teszi a parlamentarizmus lényegét, amely még annyi fáradságot sem vesz magának, hogy beszédes vitában az argumentumok sorozatát vonultas­sa fel a szerinte elfogadhatatlan véderőjavasla­tok ellen, hanem nem tesz egyebet, mint azt, hogy semmitmondó kérdések fölött egyszerű szavaztató géppé degradálja a Házat. A biza­kodás hangjai hallatszanak kormánypárt ber­keiből, hogy a józan közvélemény egyenesen követeli tőle az energikus fellépést és az obstrukció kíméletlen letörését, és meg vannak győződve arról, hogy a nyílt és bevallott erő­

Next