Pesti Hírlap, 1911. október (33. évfolyam, 233-245. szám)
1911-10-15 / 245. szám
1911. október 15., vasárnap. Pesti hírlap A modern műterem. Hol van már az idő, amikor patriarchálisan egyszerű „atelier“-ben dolgozott a fényképész , a felsővilágítás csupa lim-lomot, szemet, ízlést bántó rejtélyes rendeltetésű vászonhátteret meg egyéb illúziót rontó holmit tett láthatóvá! És micsoda haladást tett maga a fényképészet mestersége, nem, nem mestersége, hanem művészete, amely egyik, sok-sok jelentékeny remekkel dicsekedő ágává fejlődött a képzőművészetnek. Haladtunk ezen a téren is, a műterem már nem a régi, valamint a fényképészet is mértföldes lépésekkel tökéletesedik. Aki elmegy az új párisi házba, a Koronaherceg utca 2-ik szám alá és ott megtekinti Uher Ödön j?9. és kir. udvari és kamarafényképész új műtermeit, ugyancsak meglátja itt is az idők változását. Lenn az utcára nyílik a földszinti szalon, ahonnan külön lift vezet fel a műtermekbe, busz kisebbnagyobb terembe. A fogadószobából egyenesen a hatalmas méretű hölgyszalonba lépünk, amelynek egy bútordarabja sz árulja el, hogy tulajdonképen műteremben járunk. Olyan az egész, mintha valami nagyúri kastély szalonjában lennénk, a sarokban zongora, köröskörü, kis szekrények, bennük nippszerű fényképek, jobbra-balra hasonlóan szalonok nyílnak, balra a Biedermeyer berendezésű férfiszoba, jobbra a kis szalon, amelynek oldalvilágítása a felvételeket is lehetővé teszi, de azért a legfigyelmesebb szemlélő se gondolná, hogy itt műteremben van. Aztán Uher ízléses dolgozószobája következik, onnan tíz műtermi helyiség, amelyekben minden a "legmodernebb szempontok szerint van berendezve. A közönség, főleg a hölgyek kényelmére apró öltözők szolgálnak, meg van azokban úgyszólván minden szükségleti pipere és öltözködési alkalmatosság. A felvételek a nap minden részében megtörténhetnek s ezt az évszakok váltakozó alkonyai se befolyásolják, nincs módja a fényképezésnek, amelyet ez a műterem ne művelne s a fényképek elkészítése is a legmodernebb. Maga a műterem és tulajdonosa régi és jó ismerőse a budapesti közönségnek, főleg a belvárosiaknak. Uher Ödön maga is tagja a belváros exclusív társadalmának, szolgálaton kívüli főhadnagy, akit a fényképezés szenvedélyes szeretete vitt új pályájára. Régi, Kossuth Lajos utcai műtermét topp tartotta elég modernnek s ezért húsz éves szerződéssel kibérelte az új párisi ház legnagyobb helyiségét. Áldozatkészsége, amelylyel az uj műtermet berendezte, igazán nem köznapi. Uj ott minden egyes bútordarab és minden tárgy, amely a berendezéshez tartozik. Ilyen műterme meg nem volt a fővárosnak s az esti kirakat is látványosságszámba megy: tessék egy este a Koronaherceg utcába elmenni, mindenkinek ez lesz a véleménye ... Közgazdaság. ^ ^ (Folytatás a főlapról.) Pénzügyi hírek. A Pénzintézetek Országos Egyesülése teljes ülése. A fővárosi és vidéki pénzvilág élénk érdeklődése mellett tartotta meg a pénzintézetek érdekképviselete tegnap gyűlését, amelyen Széll Kálmán v. b. titkos tanácsos elnökölt. Az elnök mindenekelőtt beszámolt arról az ünnepségről, amelyet az Egyesülés Lukács László pénzügyminiszternek rendezett s amelyen utóbbi újólag kifejezést adott annak a meleg rokonszenvnek és öröklődésnek, amelylyel a Pénzintézetek Országos Egyesülése iránt viseltetik. Dr Hantos Elemér orsz. képviselő mutatta be zután igazgatósági jelentését az Egyesülés működéséről, amelyből kitűnt, hogy az ma már a hazai pénzintézeteknek elvitazhatatlan tekintélyű erkölcsi központja. Az Egyesülés akciói közül sikerrel járt az a mozgalom, mely a pénzintézetek jogos igényeit célozta megvédeni az egyoldalú privilégiumokkal felruházott u. n. altruista bankkal szemben. Az akció eredménye volt, hogy az Egyesülés igazgatójának indítványára a többi pénzintézetek érdekeit is szolgáló 19. §. vezetett be a törvénybe. Az elmúlt időszakban, sajnos, az eddiginél nagyobb számban válságba jutott pénzintézetek az első segélyt, kivétel nélkül az Egyesülésnél keresték s azt meg is találták úgy, hogy a bajba került intézetek valamennyiénél a betevőket a károsodástól meg lehetett óvni. A jövőre az Egyesülés igyekezete arra fog irányulni, hogy a pénzintézetek közbenjárását ne akkor vegyék igénybe, amikor baj van, hanem igyekezzenek szakembereket a visszaélések megelőzése céljából igénybe venni. A pénzintézetek kongresszusa határozatából Deák Gyula előadása alapján elkészült az egységes pénzintézeti mérlega ma, amely a zárószámadásokat áttekinthetőbbé és világosabbá fogja tenni. A pénzintézeti tisztviselők szakképzettségének fokozására az Eztesülés időszakában három szaktanfolyamot tartott fenn a budapesti Kereskedelmi Akadémián. A Pénzintézetek Országos Nyugdíjegyesülete körül is eredményes működést fejtett ki. Több igazságügyi, belügyi és pénzügyi miniszteri rendelet ellen sikerrel írt fel s mindezen fáradozásai jóleső elismerését látja abban a körülményben, hogy néhány hónap alatt újra több mint 90 pénzintézet kérte az Egyesülés tagjai sorába való felvételét. Az igazgató jelentésének tudomásul vétele után 91 pénzintézetet vettek fel a tagok sorába. Az Országos Jogászgyűlés programjába vette a részvénytársaságok ellenőrzési kérdését, amely elsősorban a pénzintézeteket érinti, hiszen a harmadfélezer működő részvénytársaság közül több mint másfélezer pénzintézet. Dr Hantos Elemér ismertette a kérdés egész anyagát s arra a végkövetkeztetésre jutott, hogy az autonóm alapon álló külső ellenőrzés a hazai hitelszervezet, az ország közgazdaságának nagy kára nélkül sokáig nem nélkülözhető. A kérdéshez dréber Antal alelnök, Almássy László, Hegedűs Kálmán orsz. képviselők, Keller Béla, Leopold Kornél, Lovász Nándor és Feuer Béla vezérigazgatók szólottak hozzá, mire Széll Kálmán a fővárosi intézeteknek ezen akció számára való megnyerését helyezte kilátásba. Az ingó jelzálog törvényhozási meghonosítását tárgyalta ezután a teljes ülés, tekintettel az Országos Jogászgyűlés programjára. Dr Fösch Gyula ismertette behatóan a kérdés egész anyagát, majd indítványozta, hogy az Egyesülés e tárgyban az Országos Jogászgyűlés elé a következő határozati javaslattal lépjen: Határozati javaslat. A letarolt termésre, a marhaállományra és a holt fundus instructusra átadás nélkül legyen zálogjog szerezhető és a szerzett zálogjog harmadik személyekkel szemben az e célból felállítandó lajstromokba való bevezetés útján váljék hatályossá. A függőtermés elzálogosítása szintén tétessék lehetővé, kellő figyelemmel az ingatlan jelzálogos hitelezőinek és a haszonbérbeadónak érdekeire. Ingójelzáloghitelező csak részvénytársaság vagy szövetkezet lehessen. Az elzálogosítás legalább fakultative forgalomképes zálogjegy (warrans) mellett történjék.“ Dr Éber Antal és dr Apátsy Árpád és Gál Antal nem látják szükségét annak, hogy a mezőgazda hitelt újabb eszközökkel elősegíttessék, mert ez az eladósodást és a hiteltúltengést növelni fogja. Széll Kálmán indítványára a határozati javaslat elfogadtatott. A váltó utólagos telepítése körül mutatkozó bajok elhárítására dr Hantos Elemér többféle megoldási módot terjeszt elő, amelyek Nánássy Andor, Bodó Béla és Radakovich Gyula hozzászólása után az Országos Jogászgyűlés elé terjesztendőknek mondattak ki. Ugyancsak elhatároztatott, hogy a községi takarékpénztárak létesítése ellen az Egyesülés erélyes akciót fejt ki, úgyszintén a pénzintézeti illetékek mielőbbi reformja tárgyában. Almássy László orsz. képviselő végül meleg szavakban emlékezett meg arról a nagyérdemű tevékenységről, amelyet Széll Kálmán elnöksége rövid ideje óta az Egyesülésben kifejtett. Széll Kálmán erre részletezte azokat az indokokat, amelyek az Egyesülés elnöki tisztségének elfogadására késztették és kifejezést adott azon reményének, hogy sikerül az ország összes irányadó intézeteit az Egyesülésnek megnyernie. Meleg szavakban mondott azután köszönetet dr Hantos Elemér ügyvezető igazgatónak, azért a nagy és önzetlen munkásságért, amelyet az Egyesülés érdekében kifejt. * A Magyar telepítő és parcellázó bank részvénytársaság dr Nagy Ferenc elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott. A közgyűlés egyhangúlag elhatározta az 1897. évi XXXII. t.-e.-ben szabályozott telepítési és parcellázási kötvények kibocsátását és az e célra a törvény által előírt 3.000.000 koronás külön biztosítási alap alkotását, továbbá ennek megfelelőleg az intézet alapszabályainak módosítását. Elhatározta továbbá a közgyűlés az alaptőkének 5.000.000 koronára való fölemelését, amely alaptőkefölemelési tranzakció olyként bonyolíttatik le, hogy a jelenlegi 5.000.000 korona alaptőkére még hátralékos 50 százalék, vagyis részvényenként 200 korona befizetése elengedtetik, viszont 12.500 darab új 200 korona n. é. részvény bocsáttatik ki. Az új részvényekre, amelyek 1912-től kezdve részesednek az intézet jövedelmeiben, a régi részvényeseket elővételi jog illeti meg és pedig abban az arányban, hogy minden egyes régi részvény után egy új részvényre gyakorolható az elővételi jog 351 korona 26 filléres árfolyamon. A közgyűlés felhatalmazta az igazgatóságot arra, hogy az alaptőke leszállítására vonatkozó engedély elnyerése után hirdetményileg hívja fel a részvényeseket az elővételi jog gyakorlására. A közgyűlés tudomásul vette, hogy az igazgatóság a Magyar jelzáloghitelbank vezetése alatt álló és kívüle a Magyar leszámítoló és pénzváltóbankból, a Magyar agrár- és járadékbank részvénytársaságból és a Magyar általános takarékpénztár részvénytársaságból alakult szindikátussal megállapodást létesített oly irányban, amely szerint ezen szindikátus azon új részvényeket, amelyekre az elővételi jog esetleg nem gyakoroltatik, ugyancsak 351 korona 26 filléres áron át fogja venni. Elhatározta végül a közgyűlés, hogy a részvényenként befolyó 151 korona 26 filléres, összesen tehát 1.890.750 koronát kitevő felpénzből 15.750 koronát a részvénybélyeg kiegyenlítésére, 100.000 koronát az intézet tisztviselőinek és szolgáinak nyugdíjalapja dotálására fordítja, az ez után fenmaradó összeget pedig a rendes tartalékalaphoz csatolja. * Osztrák törvényjavaslat az építési hitel biztosításáról. Az osztrák igazságügyminiszter törvényjavaslatot terjesztett a Reichsrat elé, az építési hitel biztosítása (épitési jelzálog) tárgyában. A javaslat lényege az, hogy az építési engedély a telekkönyvben előjegyeztetik s ez alapon az illető épitőiparosok és építési hitelt nyújtók követeléseikre nézve törvényes zálogjogot nyernek, mely — amennyiben a vételár a telekkönyvileg biztosított követelések teljes összegét nem fedezi — más, korábban keletkezett követelésekkel szemben nekik a követelések sorozásával elsőbbséget biztosít. Az építőmunka befejezte után az építőiparosok követelései bírói felszámolás útján állapíttatnak meg, miáltal a hosszas és költséges perek elmellőztetnek. Az egész eljárás a telekkönyvi hatóság, végrehajtás esetén a végrehajtó bíróság mint építési bíróság előtt folyik le, mi mellett az eljáró egyes bírót négy szakértő ülnök támogatja. A követelések telekkönyvi előjegyzése elmarad, ha az ingatlan tulajdonosa az előre látható építési költségek negyedrészét biztosítékul letéteményezi, amely biztosítékot a bíróság az építkezés befejezte után az illető építőiparosok közt még fennálló követelések arányában szétoszt. A törvény hatálya csak azon helyekre terjed ki, melyek rendeleti utón megjelöltetnek, vagyis, ahol az építkezések terén egészségtelen viszonyok uralkodnak, melyek megszűnte után a törvény szintén rendeleti uton hatályon kívül helyezhető. A törvény továbbá csak oly új építkezésekre terjed ki, melyek lakásokra és üzleti célokra szolgálnak s az épitőiparosok követelésein kívül csak azon épitési hiteleket védi, melyek az épitési pénztárnál előzetesen bejelentettek s az építkezés céljára fordittattak. Az épitési pénztárt az illető község állítja fel, ebbe folynak be a fentebb említett biztosítékok is. A Magyar Bank községi kölcsön üzlete. Zsolnáról táviratoztak, hogy a városi tanács szombaton rendkívüli gyűlést tartott, amelyen elhatározta, hogy különböző városi létesítmények céljaira egy millió korona törlesztéses kölcsönt vesz fel. A közgyűlés egyszersmind elfogadta a Magyar Bank és Kereskedelmi Részvénytársaság ajánlatát, amely e kölcsönt hatvanöt éves törlesztésre, 5,05 törlesztési nótával, 96% árfolyam mellett biztosítja. A zsolnai kölcsön az első községi törlesztéses kölcsön, amelyet a Magyar Bank és Kereskedelmi Részvénytársaság nyújt. • * Az Unio Kereskedelmi Részvénytársaság, melyet a folyó év elején a Központi Kereskedelmi és Iparbank Részvénytársaság a Stiassny Testvérek céggel együtt alapított, f. hó 30-án rendkívüli közgyűlést fog tartani az ez idő szerint 600.000 koronát kitevő alaptőkének egy millió koronára való felemelése céljából. Az új részvények — a társaság eddigi kitűnő üzlet eredményeire való tekintettel — 20 százalékos fejpénzzel fognak kibocsáttatni és azokat egy tőkeerős nyugatmagyarországi csoport veszi át. A fejpénzt a társaság az értékcsökkenési tartalékalap javadalmazására fogja fordítani. A társaság igazgatósága egyidejűleg elhatározta, hogy jelentékeny felsőmagyarországi üzleteinek lebonyolítása céljából Galgaeon telepet állít fel, melynek vezetését a társaság megválasztandó új igazgatósági tagjai: Fuchs Miksa és Schlesinger Richard urak fogják ellátni. A fióktelep jövő hó folyamán kezdi meg működését. * Személyszaporítás a postatakarékpénztárnál. A postatakarékpénztár forgalmának emelkedése szükségessé teszi a személyzet szaporitását. A kereskedelmi miniszter a személyzet szaporításának 6? Szigorlatra,alap-,állam es , _. . , szakszerűen’ lelkiügyvédi vasiéra 12275 ^ 9 idő alatt és igen fis* U h . U 4P LM vjogi szermnánum — , , a Kolozsvár, Bólyai utca 3.— n Ojmenhsm küliti s „J'g vüsgtk c. kS yvit