Pesti Hírlap, 1912. február (34. évfolyam, 27-50. szám)
1912-02-11 / 36. szám
G | __________________________ _________Pesti Hír la p___________ 1912. február 11. vasárnap. Hiszen a hatóságok annyira szeretik a külföldöt utánozni, hát mért nem vesznek példát — még ha kivételesen jó is *— a külföldtől. Vagy talán akad még olyan európai város, amely az autotaxik életbeléptetésénél álhumanizmusból olyen elszánt lépésre merte volna magát elhatározni? Tessék a külföldön is bevált rendszert meghonosítani és nem olyan emberekre bízni az új intézményt, akiktől óvakodni kell, mert gorombák, erőszakosak és akik nemcsak a kocsiban ülőkkel szemben kíméletlenek, hanem szidják, átkozzák és keresztülgázolják a gyanútlan járókelőket is, úgy tudjuk, hogy legalább ötven előkelő világcég tett ajánlatot a fővárosnak, hát mi az isten csudájáért tárgyal mégis csak a bérkocsisokkal, a hitelszövetkezet méltóságos igazgatójával, az omnibusztársasággal és minden olyan tényezővel, akik a közlekedéssel és a közönséggel hadilábon állanak. Reméljük, hogy a tanácsnak még módjában van a közérdekre is figyelemmel lenni és az autotaxi-intézményt valóban úgy életbe léptetni, hogy a közönség és a közlekedés követelményei teljes kielégítést nyerjenek. Az árvaszék a házasságon kívül született gyermekekért. A fővárty árvaszéke most számolt be a házasságon kívül született gyermekek érdekében a múlt évben tett intézkedéseiről. Az árvaszék jelentése szerint a múlt évben 709 esetben rendelt gyámot olyan házasságon kívül született gyermekek részére, akiknek anyjuk is még kiskorú. Ezek közül az esetek közül 623 esetben hivatásos gyámot és 83-ban nem hivatásos gyámot rendelt ki. A hivatásos gyámok a 626 gyermek tartási igényeinek biztosítása iránt 256 esetben intézkedtek, 371 esetben pedig még nem intézkedhettek. A 255 eset közül a tartási igény bírói ítélettel biztosíttatott 125 esetben, míg 130 esetben a per még folyamatban van. 371 esetben nem intézkedhettek a hivatásos gyámok, mert negyvenöt esetben a gyermek elhalt, hét esetben a szülők törvényes házasságra léptek, hat esetben az anya nagykorúvá lett és így önmaga tartozott intézkedni, 120 esetben a perhez szükséges okmányok még nem voltak beszerezhetők, 10 esetben kilátás van arra, hogy a tartási igény peren kívül egyezség útján biztosítható és 77 esetben a szülők közös háztartásban élnek és házasságra fognak lépni, tehát a törvényesítés reményében nem látszott célszerűnek a per megindítása. Ellenben 106 esetben a hivatásos gyám nem felelhetett meg kötelességének, mert az anya vagy az apa feltalálható nem volt. Jövőre ezen is segít az árvaszék, amennyiben a hivatásos gyám most már közhivatali jelleggel fog működni és az árvaszék intézkedett az iránt, hogy az anyáktól közvetlenül a szülőházban vagy kórházban szereztessenek be az adatok. A teljesítőm anyáktól házasságon kívül született gyermekek részére az árvaszék 14 esetben rendelt ki ügygondnokot, aki mind a 14 esetben megindította a pert. Tizenkét esetben a per bírói ítélettel be is fejeztetett, 2 esetben még folyamatban van a per. A nem hivatásos gyámok gyámsága alatt álló házasságon kívül született gyermekek száma 167. Ezeknek a gyermekeknek ügyében csak 12 gyámtól érkezett bejelentés. Jelentették, hogy 8 esetben a szülők házasságra léptek és csak 4 esetben indították meg a pert. Ezek az adatok is igazolják, hogy mennyire szükséges volt a közhivatali jellegű hivatásos gyámság intézményes szervezése. — Új katonai gyakorlótér. A főváros és a budapesti közúti vaspálya társaság között még 1910. évben szerződés jött létre, amelynek értelmében a főváros engedélyt adott a közúti vaspálya társaságnak, hogy a kőbányai vonalból kiágazólag az államvasutak hatvani vonalánál meglévő Fehérk úti aluljáró felhasználásával a Rákosfalvéra vezetendő villamos közúti vasút céljaira szükséges közterületeket használatba vehesse, a vasutat ott kiépíttesse és üzembe helyezhesse. Minthogy azonban a tervezett vasútvonal a lovassági gyakorlóteret átszeli és ennek folytán akadályozza annak használatát, a tanács a katonai kincstár részére a X. ker. Fehér-úti dűlőben 50 holdnyi területet enged át a katonai gyakorlótér céljaira. Ezt a területet a kereskedelemügyi miniszter rendelete értelmében a közúti vasúti vonal építésének megkezdése előtt kell a katonai kincstárnak átadni. — A Nyár-utcai bérkocsiállomás. A budapesti villamos városi vasút r.t. Nyár-utcai vonalának vágánya megszűkíti az utca kocsiútját. A tanács most a főkapitányság véleménye alapján a Rákóczi-út és Nyár utca sarkán lévő öt kocsiból álló bérkocsi-váltóállomást három kocsira redukálta. — A kalament-bizotság, dr Vaszilievits János alpolgármester elnöklésével ülést tartott. Előadó dr Véssei Ede fogalmazó volt. A közegészségügyi osztály tudvalevőleg előterjesztést tett a Tabán, krisztinavárosi és a vízivárosi temetők lezárása ügyében. A bizottság dr Rónay Károly, dr Rupp Zsigmond és Antal Gyula tanácsos hozzászólása után hozzájárult az előterjesztéshez, azai, hogy a temetőben levő kriptákba a lezárás ideje Színház és zene. * (M. kir. operaház.) Szombaton műsorváltozás volt; a Paolo és Francescónak előre hirdetett előadása Medek Anna gyöngélkedése miatt elmaradt és Ábrányi dalműve helyett a Bajazzókat és a Coppéliát adták, alig közepes számú közönség előtt. Az előadást egy földszinti páholyból végighallgatta Puccini mester is. * (Gróf Bánffy Miklós), a m. kir. operaházhoz és a Nemzeti színházhoz kinevezett kormánybiztos, hétfőn kezdi meg hivatalos működését. Hivatalos helyisége az operaházban lesz, abban a nagy teremben, amelyben azelőtt az intendánsok fogadtak s amelyben most újabban az igazgató rezideált. Az igazgató ellenben a második emeleten, a legutóbb Bailing által elfoglalt, az intendánsterem fölötti próbateremben fog ezután hivataloskodni. Érdekes körülmény, hogy a kormánybiztos kinevezése voltaképen minisztertanácson kívül történt; a kiküldetéséről szóló okiratot úgy köröztették, körül küldözgették egyik minisztertől a másikhoz és legutoljára a miniszterelnök írta alá, Bécsből hazaérkezése után. * (Az Uránia színpadán) szombaton este Othello került színre a színművészeti akadémia növendékeinek előadásában, új szereposztással. Dicséretet érdemel Várkonyi Mihály férfias, nemes Othelloja, valamint Cakó Pál érdekes tagoja. A női szereplők közül különösen Kollár Mária érdemel említést, akit szenvedélyes játéka, orgánuma és színpadi alakja nagyobb drámai szerepekre predesztinál. Jó volt még hű alakításával Gyöngyössi Teréz. * (Bérezik Árpád jubileuma.) A Nemzeti színház e hó 19-én jubiláns estét rendez Bérezik Árpád, az érdemdús színműíró, tiszteletére, azon alkalomból, hogy most van ötvenedik esztendeje annak, hogy első darabja, a ,Nincs mama“ c. egyfelvonásos vígjáték, a Nemzeti színházban szinrekerük. A Nemzeti színház a jubiláns írónak egyik legsikerültebb alkotását, a Himfy dalait, hozza színre a jövő hétfőn; ez a jubiláris előadás lesz egyúttal a darab hatvanadik előadása. Berezik Árpád a „Színházi Hét“ c. hetilap vasárnap megjelenő számába, mely lap ez alkalomra Berezik-számot adott ki, a következő irodalomtörténeti vonatkozású, kedve® kis cikkben emlékszik meg ötven év előtti premierejéről : Mikor is volt ez? Csakugyan ötven év előtt? Nem tegnap? Amikor én ott ültem a régi (az igazi) Nemzeti színház színfalai közt és vártam a darabom előadását, mely három egyfelvonásos közt utolsónak volt kitűzve. Az estét megnyitotta Balázs Sándor egyfelvonásos új vígjátéka: „A kis árva“, másodiknak egy kipróbált kis német vígjáték Schlesinger bécsi hírlapírótól: „A toll hatalma.“ Harmadiknak én zártam be az előadást, a „Nincs mamá“-val. Egy kis tréfa az egész. A mama távollétében két jogász a házi kisasszonyokkal fölforgatja a házat és mindenféle bolondságokat, mókákat művelnek, míg a szülők haza jönnek. Ott ültem és csodálkozva néztek rám a díszítők, a súgó, az öltöztetőnők, a személyzet, de legkivált a szereplők, hogy hát ez a szerző — ez a 19 éves kis fiú. Ennek a darabjában fognak ők föllépni? Nem ismert egy árva lélek sem — Szigligeti Edén kívül, akinek házához járatos voltam. Annál jobban ismertem én őket és bámultam valamennyit különbség nélkül. Mert az életem — a színház volt és csak egy álom kísérteti képzeletemben — hogy valaha egy darabomat a Nemzeti színpadon előadják. S most elértem ezt a legvakmerőbb vágyamat. Szigligetinek köszönhettem, akinek kezébe került ez a kísérletem. Megszente, hogy beadja. Be is adta s a bírálóbizottság elfogadta. De a szerző neve titokban maradt. Szigligeti megsúgta, hogy lappangjunk vele és majd csak az előadás előtti nap, mikor a szinlapot nyomtatják, fedezzük föl. Különben tán még előre adták volna a kurta elsőéves jogász darabját . . . Eljátszották. Tóth József, •— a Nemzeti színház jelen igazgatójának, — Tóth Imrének dicső apja . . . Szerdahelyi Kálmán, a remekben vivant; Lendvay Márton, annak a kornak kedvelt bessszerelmese. Aztán két kedves teremtés: Szilágyiné és Lendvayné. Jól játszottak — nagyon vígan és pajkosan. De a darab megbukott és soha többé se lámpa-, se napvilágot nem látott. Másnap Reviczky Szevér a „Pesti Naplódban elhantolta. De már kész volt a második darabom. „Ádám és Éva“, szintén egyfelvonásos vígjáték, mely már ugyanazon év május 7-én kiköszörülte a csorbát. Akkor jelenhettem meg először a közönség előtt. Feleki Miklós és felesége, Munkácsy Flóra, vezettek ki. És Feleki rám mutatva félhangon mondta! „Hisz még fiatal.“ Ma már nem mondaná. * (Hangversenyek.) Meleg, zajos est volt a Zeneakadémiában: Dohnányi Ernő olcsó helyárak mellett, aféle „népszerű" hangversenyben játszott és a zenepalota óriási hangversenyterme szűknek bizonyult ez alkalommal; eljöttek a művész hívei, lelkes rajongói csaknem teljes számmal és egész este határtalan lelkesedéssel ünnepelték a páratlan genialitású, rendkívüli magyar művészt. Dohnányi ezúttal a féle „könynyebb műsorral is kedveskedett. Schubert a-moll szonátájával, a dallamos op. 42-vel kezdte, azután Haydn f-moll és Beethoven d-dúr variációit játszotta — igazán klasszikus stílusban, majd a rondo o capricciosol, az elvesztett garas miatti komikus dühöngését Beethovennek, ezt a geniálisan szellemes zenei humoreszket adta elő, igazi mesteri módon — végül pedig Chopin h-szonátájának értelmezésével gyönyörködtette hallgatóságát, mely egész este valósággal elhalmozta a művészt ovációval. Ugyanebben az időben Löwe Nándor és a bécsi Concertverein jeles művészgárdája búcsúzott erre az idényre közönségünktől a Vigadóban. Erre az utolsó hangversenyre nagyszabású műsort állított össze Löwe: Brahms második és Beethoven nyolcadik szimfóniáját dirigálta (természetesen könyv nélkül), azonfelül Liszt Mefisztó keringőjét és a Mesterdalnokok előjátékát. Mindegyik mű előadása magas művészi nívója volt és valósággal magával ragadta a díszes, előkelő közönséget — csak a Mesterdalnokok előjátékának elején a rézfúvók megkéstek , ez idegessé tette a dirigenst, úgy hogy a thémákat nem tartotta szét oly plasztikusan és az egész művet nem dirigálta oly lendületesen, mint tavaly. De azért utána úgy ünnepelték őt és zenekarát, mint a múlt esztendőben. * (Hangversenyek.) Koenen Tilly holnap, hétfőn, tartja a Royalteremben egyetlen dalestélyét. Moissi Alexander, a berlini Reinhardt-színház hősszereplője, jövő pénteken, február 16-án, mutatkozik be Budapesten először, mint szavalóművész. Donalda Paula első budapesti dalestélyét jövő héten hétfőn rendezi a Vigadó nagytermében. Barrientos Mária coloratúr-énekesnő február 15-én tartja dal- és ária-estélyét a Vigadó nagytermében. Cagnis Pablo gordonkaművész és Tevey Donald zongoraművész február 17-én Beethoven— Bach-estélyt rendeznek a zeneakadémia termében. Bonnet Joseph orgonaművész második orgonaestélyét február 18-án tartja a Zeneakadémia nagytermében Álgya Margit dalénekesnő közreműködésével. Kurucz János, a népszerű zeneszerző és nótaköltő február 22-én magyar dalestélyt rendez a Royalteremben. M. Szoyer Ilonka és Rózsa Lajos, a m. kir. operaház tagjai és Szántó Gáspár, a Népopera tagja, közreműködésével. Klees Emilia berlini dalénekesnő február 13-án Dalnoki Piroska hegedűművésznő közreműködésével hangversenyt rendez a Royal-teremben. Sleidlberg Albert február 16-án a Lloydteremben zeneszerzői estélyt rendez, amelyen a szerző legújabb dalait fogják Marschalkó Rózsi és Dalnoki Viktor, az operaház tagjai, előadni. A hangversenyen Takács Kornélia zongoraművésznő is közreműködik. Az estélyt Kosztolányi Dezső író előadása fogja bevezetni. Weltmann Feri és Rózsi február 8-ra hirdetett hangversenyüket február 23-ra halasztották. Csuka Béla gordonkaművész és Joutard Loevensohn Flóra berlini zongoraművésznő március 4-én közös hangversenyt rendeznek a Royalteremben. Ysaye Engine február 20-án hangversenyez a Royal-teremben. Dr Strauss Richárd és Steiner Ferenc kama-raénekes Strauss-estét rendez február 24-én a Zeneakadémia dísztermében. Stempel Frida kamaraénekesnő búcsúestélyét csak március 4-én tarthatja meg a Vigadó termeiben. Rita Sachetto, az olasz származású müncheni táncművésznő, március 8-án tartja előadását a Royalteremben, alatt is reverzális ellenében lehessen temetkezni Hozzájárult a bizottság az ügyosztálynak ahoz az előterjesztéséhez is, hogy a Kerepesi-uti.emelőben lévő járdakövezési munkálatokra, illetve a szükséges kőanyag szállítására árlejtést írnak ki. Végül elfogadta a bizottság a jobb és balparti köztemetők 1912. év első negyedének munkaprograifsmját.