Pesti Hírlap, 1912. szeptember (34. évfolyam, 207-231. szám)

1912-09-08 / 213. szám

1912. szeptember 8., vasárnap. | _____Pesti hírlap______ ten­dert csak az üzletszabályzat 64. szakasz (2.) pontjának alkalmazása mellett vétetik át mindad­dig, míg az állomás tárolási hely felett rendelkezik. Iparügyek. * A gyufakérdés szabályozása az Egyesült Államokban. A foszfortilalomra vonatkozó nem­zetközi egyezményt mi is becikkelyeztük, ami a fehér- vagy sárga­ foszforból készült gyufák gyár­tását és forgalomba hozatalát természetesen lehe­tetlenné fogja tenni. Ennek folytán az ilyen gyu­fákat előállító gyáraink kártérítési igényeket tá­masztanak, ha nem is jogos, de csupán méltányos­­sági alapon. Ámbár valószínűnek tartjuk, hogy a kormányt ez nem fogja holmi könnyelmű költe­kezésre bírni, mégis megemlítjük, hogy az Egye­sült Államok mily praktikusan oldották meg ezt a kérdést. Nevezetesen ott az 1912. évi április hó 12-én kelt szövetségi törvény 1913. évi július 1-től kezdődő érvénynyel adót vet ki a fehér- és sárga­foszforból készült gyufára, míg ellenben a vörös foszforból készült, u. n. svédgyufa ezen adó alól mentes marad. Ezzel az intézkedéssel kapcsolatban az új törvény már az 1913. évi január­ 1-től kezdve megtiltja a fehér- vagy sárga-foszforból készült gyufa behozatalát; a gyufát újévtől kezdve csak abban az esetben lehet az Egyesült Államokba be­vinni, ha a gyártási állam igazolványa arról, hogy a gyufa nem fehér-foszforból való, csatoltatik. * Építőiparosok vándorgyűlése. A Magyar Építőiparosok Országos Szövetsége szeptember hó 15-én Győrött tartja hatodik vándorgyűlését s ezzel kapcsolatos balatoni kirándulását. A vándor­gyűlés délelőtt 1210 órakor kezdődik a városháza dísztermében, s annak napirendje a következő: I. Megnyitás, üdvözlés. — 11. Munkásügyi kérdések csoportja: a) a munka szabadságának védelme; b) a munkaadó baleseti felelőssége; c) a munka­­viszony törvényes szabályozásának és d) a munkás­­biztosítási reformnak sürgetése. Előadó: Farkas Elek. — III. Az építőiparok gyakorlásáról szóló törvénytervezet véleményezése. Előadó: dr Erőss Sándor udvari építőmester Budapest és Forgách István kőművesmester Kassa. — IV. Az építőipari követelések biztosítása. Előadó: dr Deáky Zsig­­mond, a győri szövetség ügyésze. — V. A tanonc­­otthon és a gyermekmunka. Előadó: Chalupka Károly építőmester Győr. — VI. A kartell-kérdés. Előadó: Mann Mór budapesti építőmester. — VII. A szövetkezeti munkaközvetítő szervezetének or­szágos egységes kiépítése. Előadó: Csokonay Vitéz Mihály titkár. — VIII. A szakipartestületek kér­dése. Előadó: Kaszab Géza főtitkár, Arad. — IX. Az iparosok aggkori ellátásának ügye. Előadó: Edvi-Illés László titkár, Budapest. — X. Bere­kesztés. * A budapesti ipari és kereskedelmi munkásköz­­vetítő intézet folyó hó 6-iki kimutatása szerint 3320 munkás keres foglalkozást, akik között majdnem min­­den iparág képviselve van. A sütő- és cukrászmunkások elhelyezésére az intézet d. e. 8—2-ig és 4 u. 4—1 8 óráig van nyitva. Jelentkezni kell VIII­, József-körút 36. szám alatt, hinni. A szuperfoszfát ára ugyanis ez idő szerint Komárom megyében 49 fillér, ami 7 korona 84 fil­lérnek felel meg métermázsánként. Ha ebből leve­szünk nem 3, hanem csupán 2 koronát, marad 5.84 korona, vagyis 36.50 fillér kilópercentenként. Mi­után azonban a jelzett 49 fillérben a vasúti fuvar költsége is benne foglaltatik, ezen 36.50 fillérből is levonásba jön még mintegy 3 fillér vasúti fuvar­költség, maradna tehát a felállítandó gyárnak csu­pán 83,50 fillér. Ezen az áron pedig még Hamburg­ban, tehát közvetlenül a tengeri kikötő mellett sem lehet 16 százalékos szuperfoszfátot előállítani, an­nál kevésbbé nálunk, ahova Fiuméból a gyártelepig 600—900 kilométernyi utat tesz meg a nyersáru. Ebből az egyszerű számvetésből világosan kitűnik tehát, hogy az említett lapok állítása semmiképen sem felelhet meg a valóságnak, de alkalmas arra, hogy ne csak megtéveszsze, hanem súlyosan meg is károsítsa a gazdaközönséget. Elvégre fel kell tennünk, hogy a gazdák által alapítandó és ellen­­őrzendő gyár nem a szuperfoszfát-tartalom rovásá­ra fog olcsó árakat szabni, mert hiszen ez egysze­rűen hamisítás lenne. Erre pedig valóban még csak gondolnunk sem lehet. Azt azonban feltétlenül szükségesnek tartjuk, hogy a felelős részvényalá­­írók ebben az igen homályos ügyben félre nem ért­hető és szabatos nyilatkozatot tegyenek, mert kü­lönben joggal föltehetjük, hogy azonosítják magu­kat az említett vidéki lapokban megjelent képtelen nyilatkozatokkal. * A vasmegyei gazdasági egyesület Káld után Bozsokon rendezett állatdij­azást, amelyre kizáró­lag kisgazdák hetvennyolc tenyészállatot — 30 te­henet és 48 üszőt — hajtottak föl és mutattak be. Kiosztatott összesen 800 korona jutalomdíj, 100 koronától 40 koronáig. * A Nyitramegyei Gazdasági Egyesület igaz­gató választmánya ülést tartott, amelyen tudomá­sul vette a siófoki gazdagyűlésről tett jelentést és az ott hozott határozatokhoz mindenben egyhan­gúlag hozzájárult. Elhatározta, hogy az újonan szervezett vándortanítói állásra nyilvános pályá­zatot hirdet. A fehér megyei gazdasági egyesület­nek a kocsmák és mulatóhelyeknek vasárnapi be­zárása tárgyában küldött indítványát támogatja. A magyar gazda- és erdőtisztek országos egyesüle­tének a gazdatiszti állásközvetítés­ szervezésére irányuló törekvését elősegíti s e célból a megüre­sedett gazdatiszti állásokról és állást kereső gaz­datisztekről nyilvántartást vezet. Elhatározta to­vábbá, hogy Győr megyének a gazda­cselédek fel­mondási és költözködési idejének országosan egy­öntetűvé tétele érdekében a földmivelésügyi mi­niszterhez intézett fölterjesztését nem támogatja. Mezőgazdaság.. . A komárommegyei új műtrágyagyár. A filűtrágyafogyasztás örvendetes föllendülése arra ösztönözte a gazdákat, hogy Komáromban általuk jegyzett részvénytőkével szuperfoszfát-gyárat léte­sítsenek. Alig szükséges mondanunk, hogy ezt a tö­rekvést a legmelegebb érdeklődéssel kísértük, mert ezzel a hazai viszonyaink között egyedül fontos szuperfoszfát-műtrágya további és jelentékeny al­kalmazását várjuk. Az alapítás komolyságára azt is garanciának tekintettük, hogy nemcsak tekintélye­sebb gazdák, hanem a vidéki gazdasági egyesületek is részt vesznek abban részvényjegyzéssel, illetve utóbbiak messzemenő erkölcsi támogatással. Épen ezért kötelességünk felhívni az érdekeltek, sőt az egész gazdatársadalom figyelmét egy olyan körül­ményre, amely az egész alapítást könnyen diszkre­­ditálhatja. Nevezetesen azt látjuk, hogy a részvény­­aláírási felhívással kapcsolatban a Komáromi Hír­lap és a Dunántúli Hírlap egyenesen megtévesztő magyarázatokat közöl, amelyek, ha nem tudatosak, akkor a legnagyobb fokú­ tájékozatlanságra valla­nak. Nevezetesen e lapok azt állítják, hogy a létesí­tendő új gyár 2—3 koronával olcsóbban fogja for­galomba hozni a szuperfoszfátot, mint a Műtrá­gyát Értékesítő Szövetkezet, amit lehetetlenség el­ INGYEN! Megtanítom, hogy szoba bútorait, konyha bútorait, konyha fai festészetét, szóval az egész háztartásban szükséges festészeti dol­gokat, hogy kell olcsón és szépen tisztogatni, leró! vagy telefon megkeresésre szívesen válaszolok. CSIKÓS LÁSZLÓ FESTÉK­­KERESKEDŐ BUDAPEST, VI. SZONDT­ UTCA 23 SZÁM, árjegyzék ingyen. 120 . Budapesti gabonatőzsde. — szept. 7. RIKKANCSOK. * A minapában megjelent rikkancs-rendelet többek között azt statuálja, hogy nem engedélyez­hető ama sajtótermék terjesztése, amely a közönség megtévesztése céljából olyan föltűnő címeket tar­talmaz, amik nyilvánvaló valótlanságok, vagy a közlemény tartalmát nem fedik. Ez ukáz szerint tulajdonképen a P. H. e számának terjesztése sem volna engedélyezhető, mert ezúttal nem a rikkan­csokról akarunk cikkezni, tehát a cím — amely pe­dig eléggé föltűnő — nem fedi a közlemény tartal­mát. Csak azért hivatkoztunk Lukács e legújabb alkotására, mert bizony fölötte üdvös dolog volna, ha más terep is hasonlóan szigorú erélylyel lehetne eljárni, nevezetesen, ha mindenfelé ki lehetne ir­tani azokat a feltűnő, valótlan címeket, illetőleg jelszavakat, melyek ugyancsak a publikum megté­vesztése céljából forgalomba helyeztetnek. Ilyen hazug cím egyebek között az a bizonyos kritikán aluli lisztüzlet. Ezt a hamis slagvortot nem is kell forgalomba hozni, mert az állandóan szerepel évek óta a köztudatban és ma már a kevésbbé művelt családok asztalán is helyet talál a mottó, hogy a lisztüzlet kritikán aluli. Nem a hírlapokra gondo­lunk, hanem azokra a rikkancsokra, akik ez elnyűtt frázis cégére alatt a legképtelenebb valótlanságokat terjesztik. A malomigazgatókat ezúttal ki akarjuk kapcsolni. Elvégre nem lehet épen a magyar liszt­ipar vezető embereitől elvárni, hogy üzleti titkai­kat közszemlére tegyék a piacon és előre kihirdes­sék, ha szükségük van nyers terményre, vagy ha gyártmányaikon túl akarnak adni. Nem ettek lisz­tet! Semilyen branchetól sem követelik, hogy ily­­formán mintegy üvegházban dolgozzék. A direk­torok álláspontját tehát értjük Azonban lármáz­nak és agitálnak főleg az őrlemény kereskedői és közvetítői szakma emberei, akiknek — igaz — már évek óta alig volt valamire való konjunktúrájuk. Elég baj az nekik, de csakis az ő bajuk és nem magáé az üzleté. Elfelejtik ugyanis, hogy Buda­pest már rég megszűnt a gabona- és őrleményfor­­galom központja lenni és akármilyen komiszul megy is itt a sejt, az mit sem jelent az országra nézve. Azért már évek óta mégis mindig szépen elfogy minden néven nevezendő mezőgazda­­sági termék és mezőgazdasági gyártmány. Itt van továbbá a spekulacionális érdekeltség, amely szintén terjeszti a hamis verziókat a stabilisan rossz üzletről és fölvonul a ten­denciózus egyoldalúsággal készült statisztikákkal. A héten hire járt például, hogy napirendre került egy indítvány, amely a malmok üzemredukciós egyezményének szeptemberre, sőt a következő­i­­­napokra való kiterjesztését célozza. Kétségtelen, hogy ez az indítvány tényleg fölmerült, de ép oly kétségtelen, hogy nem lesz belőle semmi. Egyéb­ként is a leghelyesebb volna, ha a helybeli malmok nemcsak 1912 szeptember végéig, hanem mindjárt 1922-ki szeptember végéig állapodnának meg a re­dukcióban. Többször megírtuk ugyanis, hogy a bu­dapesti lisztgyárak folyton fejlesztették őrlési ké­pességüket, olyannyira, hogy most már évi 11 mil­lió méter mázsa búzát képesek földolgozni. Már­pe­dig ilyen quantum egyáltalán nem dukál nekik. Ennyi búzát nem képesek sehogy sem összevásárol­ni az országban és nem áll rendelkezésre a Buda­pestre való fölhozatalhoz szükséges szállítási esz­köz sem. Ennyi búzára a mai áraknál nem rúg a hitelük és ekkora quantumból gyártott őrlemények­re az üzlet decentralizációja következtében már rég nincs és nem is lesz többé piacuk. Hiábavaló tehát az alarmálás az őrlés-csökkentéssel. Redukálják egyszer s mindenkorra harminc százalékkal az üze­met, dolgozzanak egyenletesen és örüljenek, ha évi 7—8 millió métermázsa búza földolgozásával pol­gári hasznot tudnak maguknak biztosítani. Forga­lomba kerültek továbbá a napokban némi statiszti­kai adatok. A malmoknak az előre vásárolt tételek­kel együtt 1,2 millió métermázsa búzájuk van. El­tekintve már most attól, hogy e mennyiség tekin­télyes hányada épen az előre vásárolt tételekből rekrutálódik, ezeknek egy tekintélyes hányada pe­dig „előre eladott“ tételekből áll, mondjuk, elte­kintve ettől, az 1,2 millió bizony nagyon ke­vés búza az új Campagne harmadik hónapjá­ban, pláne, amikor jóformán még hozzá sem fogtak az őrléshez és főleg olyan évjáratban, amelyben épen a budapesti piacot alimentáló vidékeken határozottan rész a termés. Azonban lisztkészletük is nagy — így a statisztika — na­gyobb mint tavaly. Persze hogy nagyobb, mert a múlt évben alig volt. Tavaly lehetett Budapesten vagy 250.000 mm. liszt, az idén van körülbelül 400.000 mm., ami legföljebb normálisnak mond­ható. A konzignációs raktárad szocját nem számít­juk, elsőbben is azért, mert jelentéktelen és mert most lesz az ideje, hogy hozzálássanak e raktárak kiegészítéséhez a téli idényre. A helybeli készlet pedig csupa finom liszt. Kenyérliszt nincs. Az 1911-iki búza kitűnő minősége folytán a rendesnél több 0—2 számú lisztet adott és ezért nagyobb az átmeneti állomány. Az idei búza qualitása átlag sokkal alacsonyabb, tehát a finom liszt produkciója is gyengébb lesz. Értesülésünk szerint különben a legközelebbi időben egy még a rikkancstörvénynél is fontosabb kormányrendelet fog kikerülni, szin­tén a terjesztésre, ugyanis a malomtermékek ter­jesztésére vonatkozólag. Illetékes helyről kapott információnk alapján jelezhetjük, hogy az ősz fo­lyamán lehetővé fogják tenni a liszt vámkülföldi exportját. Ez évtizedek óta vajúdó kérdésben végre sikerült oly expedienst találni, amely ki fogja elé­gíteni az egész érdekeltségi kört; az agráriusokat innen is meg túl a Lajtán, valamint a magyar és __________________35 JOGHALLGATÓK ! ÜGYVÉDI VIZSGÁRA KÉSZÜLÖK! Ügyvédi vizsgára, alapvizsgára, szigorlatokra tájit trilakokOsn csakis Dr. KÁLLAY ISJSrt ütlin készülnek. BUDAPEST, IX., Lónyai-utila 18B. CaMa-tíz mellett, telefon saa­ss. m­sz

Next