Pesti Hírlap, 1912. szeptember (34. évfolyam, 207-231. szám)
1912-09-08 / 213. szám
1912. szeptember 8., vasárnap. | _____Pesti hírlap______ tendert csak az üzletszabályzat 64. szakasz (2.) pontjának alkalmazása mellett vétetik át mindaddig, míg az állomás tárolási hely felett rendelkezik. Iparügyek. * A gyufakérdés szabályozása az Egyesült Államokban. A foszfortilalomra vonatkozó nemzetközi egyezményt mi is becikkelyeztük, ami a fehér- vagy sárga foszforból készült gyufák gyártását és forgalomba hozatalát természetesen lehetetlenné fogja tenni. Ennek folytán az ilyen gyufákat előállító gyáraink kártérítési igényeket támasztanak, ha nem is jogos, de csupán méltányossági alapon. Ámbár valószínűnek tartjuk, hogy a kormányt ez nem fogja holmi könnyelmű költekezésre bírni, mégis megemlítjük, hogy az Egyesült Államok mily praktikusan oldották meg ezt a kérdést. Nevezetesen ott az 1912. évi április hó 12-én kelt szövetségi törvény 1913. évi július 1-től kezdődő érvénynyel adót vet ki a fehér- és sárgafoszforból készült gyufára, míg ellenben a vörös foszforból készült, u. n. svédgyufa ezen adó alól mentes marad. Ezzel az intézkedéssel kapcsolatban az új törvény már az 1913. évi január 1-től kezdve megtiltja a fehér- vagy sárga-foszforból készült gyufa behozatalát; a gyufát újévtől kezdve csak abban az esetben lehet az Egyesült Államokba bevinni, ha a gyártási állam igazolványa arról, hogy a gyufa nem fehér-foszforból való, csatoltatik. * Építőiparosok vándorgyűlése. A Magyar Építőiparosok Országos Szövetsége szeptember hó 15-én Győrött tartja hatodik vándorgyűlését s ezzel kapcsolatos balatoni kirándulását. A vándorgyűlés délelőtt 1210 órakor kezdődik a városháza dísztermében, s annak napirendje a következő: I. Megnyitás, üdvözlés. — 11. Munkásügyi kérdések csoportja: a) a munka szabadságának védelme; b) a munkaadó baleseti felelőssége; c) a munkaviszony törvényes szabályozásának és d) a munkásbiztosítási reformnak sürgetése. Előadó: Farkas Elek. — III. Az építőiparok gyakorlásáról szóló törvénytervezet véleményezése. Előadó: dr Erőss Sándor udvari építőmester Budapest és Forgách István kőművesmester Kassa. — IV. Az építőipari követelések biztosítása. Előadó: dr Deáky Zsigmond, a győri szövetség ügyésze. — V. A tanoncotthon és a gyermekmunka. Előadó: Chalupka Károly építőmester Győr. — VI. A kartell-kérdés. Előadó: Mann Mór budapesti építőmester. — VII. A szövetkezeti munkaközvetítő szervezetének országos egységes kiépítése. Előadó: Csokonay Vitéz Mihály titkár. — VIII. A szakipartestületek kérdése. Előadó: Kaszab Géza főtitkár, Arad. — IX. Az iparosok aggkori ellátásának ügye. Előadó: Edvi-Illés László titkár, Budapest. — X. Berekesztés. * A budapesti ipari és kereskedelmi munkásközvetítő intézet folyó hó 6-iki kimutatása szerint 3320 munkás keres foglalkozást, akik között majdnem minden iparág képviselve van. A sütő- és cukrászmunkások elhelyezésére az intézet d. e. 8—2-ig és 4 u. 4—1 8 óráig van nyitva. Jelentkezni kell VIII, József-körút 36. szám alatt, hinni. A szuperfoszfát ára ugyanis ez idő szerint Komárom megyében 49 fillér, ami 7 korona 84 fillérnek felel meg métermázsánként. Ha ebből leveszünk nem 3, hanem csupán 2 koronát, marad 5.84 korona, vagyis 36.50 fillér kilópercentenként. Miután azonban a jelzett 49 fillérben a vasúti fuvar költsége is benne foglaltatik, ezen 36.50 fillérből is levonásba jön még mintegy 3 fillér vasúti fuvarköltség, maradna tehát a felállítandó gyárnak csupán 83,50 fillér. Ezen az áron pedig még Hamburgban, tehát közvetlenül a tengeri kikötő mellett sem lehet 16 százalékos szuperfoszfátot előállítani, annál kevésbbé nálunk, ahova Fiuméból a gyártelepig 600—900 kilométernyi utat tesz meg a nyersáru. Ebből az egyszerű számvetésből világosan kitűnik tehát, hogy az említett lapok állítása semmiképen sem felelhet meg a valóságnak, de alkalmas arra, hogy ne csak megtéveszsze, hanem súlyosan meg is károsítsa a gazdaközönséget. Elvégre fel kell tennünk, hogy a gazdák által alapítandó és ellenőrzendő gyár nem a szuperfoszfát-tartalom rovására fog olcsó árakat szabni, mert hiszen ez egyszerűen hamisítás lenne. Erre pedig valóban még csak gondolnunk sem lehet. Azt azonban feltétlenül szükségesnek tartjuk, hogy a felelős részvényaláírók ebben az igen homályos ügyben félre nem érthető és szabatos nyilatkozatot tegyenek, mert különben joggal föltehetjük, hogy azonosítják magukat az említett vidéki lapokban megjelent képtelen nyilatkozatokkal. * A vasmegyei gazdasági egyesület Káld után Bozsokon rendezett állatdijazást, amelyre kizárólag kisgazdák hetvennyolc tenyészállatot — 30 tehenet és 48 üszőt — hajtottak föl és mutattak be. Kiosztatott összesen 800 korona jutalomdíj, 100 koronától 40 koronáig. * A Nyitramegyei Gazdasági Egyesület igazgató választmánya ülést tartott, amelyen tudomásul vette a siófoki gazdagyűlésről tett jelentést és az ott hozott határozatokhoz mindenben egyhangúlag hozzájárult. Elhatározta, hogy az újonan szervezett vándortanítói állásra nyilvános pályázatot hirdet. A fehér megyei gazdasági egyesületnek a kocsmák és mulatóhelyeknek vasárnapi bezárása tárgyában küldött indítványát támogatja. A magyar gazda- és erdőtisztek országos egyesületének a gazdatiszti állásközvetítés szervezésére irányuló törekvését elősegíti s e célból a megüresedett gazdatiszti állásokról és állást kereső gazdatisztekről nyilvántartást vezet. Elhatározta továbbá, hogy Győr megyének a gazdacselédek felmondási és költözködési idejének országosan egyöntetűvé tétele érdekében a földmivelésügyi miniszterhez intézett fölterjesztését nem támogatja. Mezőgazdaság.. . A komárommegyei új műtrágyagyár. A filűtrágyafogyasztás örvendetes föllendülése arra ösztönözte a gazdákat, hogy Komáromban általuk jegyzett részvénytőkével szuperfoszfát-gyárat létesítsenek. Alig szükséges mondanunk, hogy ezt a törekvést a legmelegebb érdeklődéssel kísértük, mert ezzel a hazai viszonyaink között egyedül fontos szuperfoszfát-műtrágya további és jelentékeny alkalmazását várjuk. Az alapítás komolyságára azt is garanciának tekintettük, hogy nemcsak tekintélyesebb gazdák, hanem a vidéki gazdasági egyesületek is részt vesznek abban részvényjegyzéssel, illetve utóbbiak messzemenő erkölcsi támogatással. Épen ezért kötelességünk felhívni az érdekeltek, sőt az egész gazdatársadalom figyelmét egy olyan körülményre, amely az egész alapítást könnyen diszkreditálhatja. Nevezetesen azt látjuk, hogy a részvényaláírási felhívással kapcsolatban a Komáromi Hírlap és a Dunántúli Hírlap egyenesen megtévesztő magyarázatokat közöl, amelyek, ha nem tudatosak, akkor a legnagyobb fokú tájékozatlanságra vallanak. Nevezetesen e lapok azt állítják, hogy a létesítendő új gyár 2—3 koronával olcsóbban fogja forgalomba hozni a szuperfoszfátot, mint a Műtrágyát Értékesítő Szövetkezet, amit lehetetlenség el INGYEN! Megtanítom, hogy szoba bútorait, konyha bútorait, konyha fai festészetét, szóval az egész háztartásban szükséges festészeti dolgokat, hogy kell olcsón és szépen tisztogatni, leró! vagy telefon megkeresésre szívesen válaszolok. CSIKÓS LÁSZLÓ FESTÉKKERESKEDŐ BUDAPEST, VI. SZONDT UTCA 23 SZÁM, árjegyzék ingyen. 120 . Budapesti gabonatőzsde. — szept. 7. RIKKANCSOK. * A minapában megjelent rikkancs-rendelet többek között azt statuálja, hogy nem engedélyezhető ama sajtótermék terjesztése, amely a közönség megtévesztése céljából olyan föltűnő címeket tartalmaz, amik nyilvánvaló valótlanságok, vagy a közlemény tartalmát nem fedik. Ez ukáz szerint tulajdonképen a P. H. e számának terjesztése sem volna engedélyezhető, mert ezúttal nem a rikkancsokról akarunk cikkezni, tehát a cím — amely pedig eléggé föltűnő — nem fedi a közlemény tartalmát. Csak azért hivatkoztunk Lukács e legújabb alkotására, mert bizony fölötte üdvös dolog volna, ha más terep is hasonlóan szigorú erélylyel lehetne eljárni, nevezetesen, ha mindenfelé ki lehetne irtani azokat a feltűnő, valótlan címeket, illetőleg jelszavakat, melyek ugyancsak a publikum megtévesztése céljából forgalomba helyeztetnek. Ilyen hazug cím egyebek között az a bizonyos kritikán aluli lisztüzlet. Ezt a hamis slagvortot nem is kell forgalomba hozni, mert az állandóan szerepel évek óta a köztudatban és ma már a kevésbbé művelt családok asztalán is helyet talál a mottó, hogy a lisztüzlet kritikán aluli. Nem a hírlapokra gondolunk, hanem azokra a rikkancsokra, akik ez elnyűtt frázis cégére alatt a legképtelenebb valótlanságokat terjesztik. A malomigazgatókat ezúttal ki akarjuk kapcsolni. Elvégre nem lehet épen a magyar lisztipar vezető embereitől elvárni, hogy üzleti titkaikat közszemlére tegyék a piacon és előre kihirdessék, ha szükségük van nyers terményre, vagy ha gyártmányaikon túl akarnak adni. Nem ettek lisztet! Semilyen branchetól sem követelik, hogy ilyformán mintegy üvegházban dolgozzék. A direktorok álláspontját tehát értjük Azonban lármáznak és agitálnak főleg az őrlemény kereskedői és közvetítői szakma emberei, akiknek — igaz — már évek óta alig volt valamire való konjunktúrájuk. Elég baj az nekik, de csakis az ő bajuk és nem magáé az üzleté. Elfelejtik ugyanis, hogy Budapest már rég megszűnt a gabona- és őrleményforgalom központja lenni és akármilyen komiszul megy is itt a sejt, az mit sem jelent az országra nézve. Azért már évek óta mégis mindig szépen elfogy minden néven nevezendő mezőgazdasági termék és mezőgazdasági gyártmány. Itt van továbbá a spekulacionális érdekeltség, amely szintén terjeszti a hamis verziókat a stabilisan rossz üzletről és fölvonul a tendenciózus egyoldalúsággal készült statisztikákkal. A héten hire járt például, hogy napirendre került egy indítvány, amely a malmok üzemredukciós egyezményének szeptemberre, sőt a következőinapokra való kiterjesztését célozza. Kétségtelen, hogy ez az indítvány tényleg fölmerült, de ép oly kétségtelen, hogy nem lesz belőle semmi. Egyébként is a leghelyesebb volna, ha a helybeli malmok nemcsak 1912 szeptember végéig, hanem mindjárt 1922-ki szeptember végéig állapodnának meg a redukcióban. Többször megírtuk ugyanis, hogy a budapesti lisztgyárak folyton fejlesztették őrlési képességüket, olyannyira, hogy most már évi 11 millió méter mázsa búzát képesek földolgozni. Márpedig ilyen quantum egyáltalán nem dukál nekik. Ennyi búzát nem képesek sehogy sem összevásárolni az országban és nem áll rendelkezésre a Budapestre való fölhozatalhoz szükséges szállítási eszköz sem. Ennyi búzára a mai áraknál nem rúg a hitelük és ekkora quantumból gyártott őrleményekre az üzlet decentralizációja következtében már rég nincs és nem is lesz többé piacuk. Hiábavaló tehát az alarmálás az őrlés-csökkentéssel. Redukálják egyszer s mindenkorra harminc százalékkal az üzemet, dolgozzanak egyenletesen és örüljenek, ha évi 7—8 millió métermázsa búza földolgozásával polgári hasznot tudnak maguknak biztosítani. Forgalomba kerültek továbbá a napokban némi statisztikai adatok. A malmoknak az előre vásárolt tételekkel együtt 1,2 millió métermázsa búzájuk van. Eltekintve már most attól, hogy e mennyiség tekintélyes hányada épen az előre vásárolt tételekből rekrutálódik, ezeknek egy tekintélyes hányada pedig „előre eladott“ tételekből áll, mondjuk, eltekintve ettől, az 1,2 millió bizony nagyon kevés búza az új Campagne harmadik hónapjában, pláne, amikor jóformán még hozzá sem fogtak az őrléshez és főleg olyan évjáratban, amelyben épen a budapesti piacot alimentáló vidékeken határozottan rész a termés. Azonban lisztkészletük is nagy — így a statisztika — nagyobb mint tavaly. Persze hogy nagyobb, mert a múlt évben alig volt. Tavaly lehetett Budapesten vagy 250.000 mm. liszt, az idén van körülbelül 400.000 mm., ami legföljebb normálisnak mondható. A konzignációs raktárad szocját nem számítjuk, elsőbben is azért, mert jelentéktelen és mert most lesz az ideje, hogy hozzálássanak e raktárak kiegészítéséhez a téli idényre. A helybeli készlet pedig csupa finom liszt. Kenyérliszt nincs. Az 1911-iki búza kitűnő minősége folytán a rendesnél több 0—2 számú lisztet adott és ezért nagyobb az átmeneti állomány. Az idei búza qualitása átlag sokkal alacsonyabb, tehát a finom liszt produkciója is gyengébb lesz. Értesülésünk szerint különben a legközelebbi időben egy még a rikkancstörvénynél is fontosabb kormányrendelet fog kikerülni, szintén a terjesztésre, ugyanis a malomtermékek terjesztésére vonatkozólag. Illetékes helyről kapott információnk alapján jelezhetjük, hogy az ősz folyamán lehetővé fogják tenni a liszt vámkülföldi exportját. Ez évtizedek óta vajúdó kérdésben végre sikerült oly expedienst találni, amely ki fogja elégíteni az egész érdekeltségi kört; az agráriusokat innen is meg túl a Lajtán, valamint a magyar és __________________35 JOGHALLGATÓK ! ÜGYVÉDI VIZSGÁRA KÉSZÜLÖK! Ügyvédi vizsgára, alapvizsgára, szigorlatokra tájit trilakokOsn csakis Dr. KÁLLAY ISJSrt ütlin készülnek. BUDAPEST, IX., Lónyai-utila 18B. CaMa-tíz mellett, telefon saass. msz