Pesti Hírlap, 1912. október (34. évfolyam, 232-258. szám)

1912-10-01 / 232. szám

A külügyminiszter és a vezérkari főnök a királynál, Bécsből jelentik, hogy a király vasárnap dél­előtt gróf Berchtold külügyminisztert és Scheman Balázs vezérkari főnököt hosszabb kihallgatáson fo­gadta. A kihallgatásnak, tekintettel a külpolitikai helyzetre és különösen a bolgár-török feszült vi­szonyra, rendkívül nagy fontosságot tulajdoní­tanak. Pallavicini György lemondása, őrgróf Pallavicini György országgyűlési kép­­viselő a­ magyar vallás- és tanulmányi alapokra fel­ügyelő bizottságban viselt tagsági állásáról lemon­dott. Mint értesülünk, a lemondás politikai okokból történt. * Ungmegye nem szavaz bizalmat. Tring vármegye törvényhatósági bizottságá­nak­­ hétfői közgyűlésén Torontál vármegyének a kormánynak bizalmat szavazó átirata került napi­rendre. Az állandó választmány az átirat fölött, te­kintettel a legutóbbi eseményekre, napirendreté­­rést javasolt. Kende Péter képviselő, az országos munkapárt tagja, az állandó választmány javasla­tával szemben azt indítványozta, h­ogy a törvény­­hatósági bizottság Lukácsnak és Tiszának szavaz­zon bizalmat. A törvényhatósági bizottság az ál­landó választmány javaslatát egyhangúlag elfogadta. Kende Péter indítványával­ teljesen magára maradt. A Nemzetiségiek magatartása* Pap C. István országgyűlési képviselő, akit Mihályi Tivadarral együtt a­ rendőrök kivezettek a szeptember 17-iki ülésről, a nemzetiségiek állás­pontjáról így nyilatkozott: " A többségi erőszakkal szemben teljesen az ellenzék oldalán áll a nemzetiségi párt. A választó­­jogi reform tekintetében azonban mély szakadék választ el bennünket­ az ellenzéktől. A mi felfogá­sunk­­ szerint: az ellenzék reformtervezete sem fe­lel meg a suffrage universelle követelményeinek s főleg a nemzetiségi propagandára vonatkozó, szaka­szok (az izgató első ízben tíz évre, másodszor egy­­szers mindenkorra elveszti választói jogosultságát) teszik ránk nézve megközelíthetetlenné a szövetke­zett ellenzék álláspontját. Pedig ha ebben a kér­désben megérthetnék egymást, azt hiszem, az egész nemzetiségi probléma megoldása lehetséges volna. _ Belpolitikai hírek. Uj zászlósurak. A hivatalos lap vasárnapi száma jelenti, hogy a király gróf Csáky Albinhoz és herceg Esterházy Miklóshoz a következő kézira­tokat intézte: Kedves Csáky gróf! Magyar miniszterelnö­köm előterjesztésére Önt a tárnokmesteri méltó­ságra ezennel kinevezem. Kelt Béc­sben, 1912. évi szeptember 24-én, FERENC JÓZSEF s. k. Lukács László s. k. Kedves Esterházy herceg! Magyar miniszter­elnököm előterjesztésére Önt a magyar főpohárnok­­mesteri méltóságra ezennel kinevezem. Kelt Bécsben, 1912. évi szeptember 24-én. FERENC . JÓZSEF s. k. Lukács László s. tr. A kizárások ügye. Barabás Béla országgyű­lési képviselőnek az ellenzékiek kizárási határoza­tára vonatkozó nyilatkozatára a kormány félhiva­talosa választ közöl, amely megállapítja, hogy a 15 napra kizárt képviselőknél a gyorsírói följegyzés „puszta tévedésből“ beszél tizenöt ülésnap helyett tizenöt napról, az elnök azonban már úgy a 30 napra, mint a 15 napra kizárt képviselőkre helye­sen tette föl a kérdést és a Ház határozata ülésna­pokról való kitiltásról szól. Arra nézve, hogy a mentelmi bizottság üléseire miért nem hívtál­ meg az ellenzékieket, azt feleli a félhivatalos nyilatko­zat, hogy az eddig is csak puszta udvariasságból történt, amióta azonban az ellenzékiek tiltakoztak a bizottság határozatai ellen, a munkapártiak fö­löslegesnek tartják ezt az udvariassági aktust. A nyilatkozat természetesen azzal végződik, hogy a mentelmi bizottság határozata tökéletesen h­ázsza­­bályszerű és az ellen kifogást tenni nem szabad. Ellenzéki népgyülések. Kolozsvárott október hatodikán nagy ellenzéki népgyülés lesz. A felhí­­vást most bocsátották ki Apahár István elnök Szacsvay József titkár aláírásával. Elmondja a felhívás, hogy mi a célja a nagy népgyülésnek:­­ tiltakozni az alkotmány letiprása ellen; követelni Tisza István és Lukács László távozását, az előbbi­nek politikai kiközösítését, az utóbbinak vád alá helyezését; új minisztériumot, a képviselőháznak haladéktalan feloszlatását és becsületes választáso­kat pénz, pálinka és hivatali kényszerítés nélkül; követelni az általános, egyenlő és titkos választó­jog törvénybe iktatását az ellenzéki pártoktól el­fogadott formában; a sajtószabadság, biztosítását. A nagy erdélyi népgyűlésen részt vesznek az ellen­zék vezérei, az erdélyrészi ellenzéki képviselők és ellenzéki pártszervezetek, az általános választójog országos szövetsége és a szociáldemokrata­ párt ki­küldöttei.­­ Vasárnap délelőtt mintegy kétezer ember jelenlétében népgyűlés volt Sasdon. Dr Ké­rcsz György megnyitója után beszéltek: gróf Benyovszky Móric orsz. képviselő, Beck Lajos, Toldy Béla, Végh Lajos és Rátkay István, ismer­tetve a politikai helyzetet és követelve az általános választójogot. Hogyan utazik Tisza. Gróf Tisza István pénte­ken délután csendőr- és detektív-kiséret mellett Miskolcra érkezett. Szalonkocsiját a Gömör felé in­duló vonathoz csatolták és Tisza hatnegyed óra múltán Sajókazára, rokonai, báró Radvánszkyék, látogatására tovább utazott. A vonatnál nagy rend­őri kirendeltség volt. Vasárnap reggel a miskolci rendőrség újabb értesítést kapott, hogy Tisza vasár­nap délután fog visszautazni. A pályaudvarokon nagy rendőri készenlét várta a vonatot, amely pár per késéssel délután 5 óra 51 perckor érkezett a gömöri pályaudvarra. Két perc múltán átment a vonat a tiszai pályaudvarra, ahol már nagyobb szá­mú rendőrség volt. A szalonkocsit nyílt pályán hagyták. A Tisza különvonata után egy első- és egy másodosztályú fülkéből álló kocsi volt csatolva, eb­ben Császár határrendőri detektivfelü­gyelő négy detektivvel és négy csendőrrel foglalt helyet. Tiszá­val utazott gróf Bethlen Pál is. Mikor a szalonko­csit lekapcsolták, Tiszát a Miskolcon lakó gróf Haller József felkereste, akivel elindulásig elbe­szélgetett. A sátoraljaújhelyi vonathoz csatolták Tisza szalonkocsiját és a detektívek, csendőrök ko­csiját. A csendőrök a kocsikhoz közel senkit sem eresztettek. Mikor az indulás ideje elérkezett, Tisza kendővel felkötött karral megjelent az ablakban. Érdekes, hogy ugyanazzal a gyorsvonattal jött Kossuth Ferenc­ is több képviselővel­­Nyíregyhá­záról, Temesvár a cenzúráért. Temesvár város köz­gyűlése hétfőn foglalkozott a belügyminiszter is­meretes rikkancsrendeletével. A közgyűlés napi­rendre tért­ a rendelet fölött, mert abban nem lá­tott sérelmet! Bizalom a kormánynak. Győr megye törvény­­hatósági bizottsága Doda Béla főispán elnökleté­vel ülést tartott, amelyen 23 szótöbbséggel bizalmat szavaztak a kormánynak. — Ar­admegye közgyűlé­sén Kintzig János indítványt terjesztett elő, amely bizalmat javasol a kormány iránt, egyben a politi­kai pártokat a béke megteremtésére hivja föl. Az indítványt elfogadták. — Pozsony megye közgyűlé­sén Vermes Zoltán és gróf Zichy József pártoló és Sághy Gyula ellenzéki felszólalása után bizalmat szavazott Tisza Istvánnak és Lukács Lászlónak. * _ _____Pesti Hírlap _______ 1912. október 1., kedd Ausztriai hírek. Egy osztrák miniszter szemleútja. Trnka munkaügyi miniszter hosszabb körutazást tesz ez­­időszerint az osztrák tartományokban. Legutóbb megszemlélte Bukovinában a Pruth-s­­abályozás építkezéseit. A miniszter Dornevratzaba utazott tovább. A cseh nemzeti tanács — min­t Prágából je­lentik —­ vasárnap ülést tartott, melyen élénken tüntettek a cseh—német kiegyezés mellett, s az igazságügyminiszter legutóbbi nyelvrendelete ellen.Az igazságügyminiszter különben, e hó 27-én az itteni tartományi főtörvényszék elnökségéhez rendeletet intézett, melyben szembeszáll azon értel­mezéssel, mintha az ez évi augusztus­ 17-iki ismert rendelet egy, a bírói döntésnek fentartott ügyben a bírókra bizonyos irányban befolyást akarna gya­korolni. Ez különösen azt a célt követné, hogy a bíróságokhoz adott utasításokkal odahasson, hogy ezen büntetőjogi kérdések egy, az igazságügymi­niszter által előjegyzett értelemben elintéztessenek. Az igazságügym­­inisztérium súlyt fektet annak megállapítására, hogy rendeletének nem, volt az a szándéka, hogy bírói döntésekre bizonyos irányban befolyást gyakoroljon és hogy különösen nyelv­jogi kérdések döntése iránt utasításokat adjon. A Komensky-iskola bezárása. A bécsi község­­tanács tiltakozása ellenére is megkezdték hétfőn a tanítást a cseh nyelvű Komensky-isk­olában. Erre Neumayer polgármester ismét elrendelte az isko­­lának sürgős bezáratását- Osztrák delegáció. — A hadügyi albizottság ülése. — A hadügyminisztérium költségvetését tárgyal­ta hétfőn az osztrák delegáció hadügyi bizottsága. Auffenberg közös hadügyminiszter expozét mon­­dott, amely csupán kiegészítője volt a magyar al­bizottságban megtartott beszédének. Az ülésen egyébként két nevezetes felszólalás történt meg. Az egyik gróf Berchtold külügyminiszteré volt, aki a bolgár-szerb-török mozgósításról szólott. A külügyminiszter nyilatkozatát a külpolitikai ro­vatban közöljük. Egy kérdésre válaszolva felszó­lalt az ülés végén másodszor is a hadügyminiszter s ünnepélyesen kijelentette, hogy nem gondol a bronz­ágyuknak acél­ágyukkal való kicserélésére. A nagy horderejű nyilatkozatot­­megnyugvással fo­gadták a delegátusok. Az ülés lefolyásáról alábbi részletes tudósítá­sunk számol be: Bécs, szept. 30. Az osztrák delegáció hadügyi albizottsága hét­főn délután kezdte meg a hadügyi ordinárium tár­gyalását. Dr­lovag Kozlowski előadó örömét fejezi ki a véderőtörvény létrejöttén, mely hála a népképvise­let áldozatkészségének a Magyarországon elhatáro­zott formában vált törvénynyé. Abbeli reményét fe­jezi ki, hogy a hadügyi vezetőség azokat a határoz­­mányokat, melyek a lakosság jogait és érdekeit érin­tik, humánus, méltányos és kíméletes módon hajtja végre és lehetőleg novellákkal ki fogja egészíteni és megváltoztatni. Lovag Ruffenberg gyalogsági tábornok, had­ügyminiszter, hivatkozik a magyar delegáció had­ügyi albizottságában előterjesztett expozéjára. Ez­után reflektál az előadó fejtegetéseire, melyekről azt mondja, hogy túlnyomórészt szinte hízelgők a hadseregre. Ami az igazgatás decentralizálására vo­natkozó óhajt illeti, konstatálja, hogy mindjárt hi­vatala átvételénél érezte annak szükségességét, hogy ezt a reformot lehetővé tegye. Ebből bizonyára egy­­szerűsítés és megtakarítás fog előállani, hogy azon­ban ez oly jelentékeny lesz-e, mely elégséges lenne más irányú kialakítások fedezésére, az kétséges. Már a hadsereg eminens érdekében energiával látott hoz­zá ahoz, hogy­ javítson, ahol ennek szükségét látja. Találóan fejtette ki az előadó, hogy a múlt évben a hadgyakorlatok befejezése után a legénység tú­leről­telésének szinte automatikusan be kellett következnie, mely az idén alapos megfontolás után elkerültetek. A csapatok visszaszállítása a hadgya­korlat színhelyéről mindig nehézséges. Nem mindig vihető keresztül könnyen, mert a csapatok nem min­dig térnek vissza arra az állomásra, ahonnan oda­jöttek. A felvonulás többnyire gyalogos menetelés­sel történik, kompakt csoportokban, a visszatérésnél a csapatok megoszlanak oly részekre, melyet­ azon­nal szabadságoltatnak, melyek a felszerelés, illetve helyőrség színhelyére visszatérnek és a többiekre, melyek a helyőrség színhelyére visszaszállittatnak. Mindez az irányítás igen pontos és minuciózus ki­számítását teszi szükségessé, mert a manőverek le­­f­úvásánál az összeütközés eseményei következtében a csapatrészek gyakran szét vannak egymástól választ­va, amiért gyakran menetelések szükségesek, hogy a csapatok az előre meghatározott bevapponozási ál­lomásokra jussanak. Ez azelőtt a csapatok túleről­­tetéséhez vezetett. Előnyös dolog, hogy az idén egy nap ezekre az eltolásokra fordíttatott. Ezzel a külön­böző sajátságos mesék, melyek a manőverek látszólag korai megszakításához fűződtek, alapjukat vesztik. Az előadó fejtegetései a lovasság és a légi esz­közök felderítő szolgálatáról teljesen megfelelnek a tényeknek, légi flottánk kiváló ténykedései valóság­gal természetessé teszik a katonai aviatika teljesíté­sére irányuló meleg óhajt. Igen szomorú fejezetet alkotnak a katonai ön­­gyilkosságok. A miniszter bevallja, hogy több mint negyven éves csapatszolgálata ellenére az öngyilkos­ságok okait nem tudja megmagyarázni. Reméli, hogy ezt az igen sajnálatos bajt radikálisan orvosol­ni lehet. Ami a lószolgáltatásra és főleg a gyakorla­tok közelében való építkezések tilalmazására vonat­kozó törvényt illeti, reméli, az albizottságnak egy év múlva nem kell ezzel a kérdéssel foglalkoznia. Vé­gül kéri a költségvetés elfogadását. Exner behatóan foglalkozik azon kérdéssel, va­jon a fegyvertechnika jövője a bronz avagy acél­árukban rejlik-e. Az acél fölhasználásánál egy mar­­k­etlen lehetőségeket nyújtó anyag­területre léptek­, amiért is szavahihetők azon állítások, hogy az acél fogja képezni a hadsereg fölfegyverkezésénél a jövő anyagát. — Nemesz fölvilágosításokat kér a had­ügyminisztertől eme híresztelésekről, melyek egy új ágyúanyag áttérésére való szükségességről szólnak. Grabmayr kijelenti, hogy a delegációk immár évek óta egész terjedelmükben megszavazzák a had­ügyi vezetőséghez támasztott követeléseit. Nem akar ezen gyakorlat ellen fölszólalni na attól eltérni

Next