Pesti Hírlap, 1913. február (35. évfolyam, 28-51. szám)
1913-02-05 / 31. szám
18____________________ Déli vasút 108. Keleti vasút 792. Alpesi bányarészv. 1028. Rimamurányi vasmű 710.50. Skoda részv. 806. Dohány részv. 319.50. Májusi járadék 84.45. Osztr. korona 84.00. Magy. korona 84.30. Magy. aranyjár. 104.45. Német kir. márka 118. 3 százalékos déli vasúti elsőbbség 246. Török sorsjegyek 223. Az utótőzsde zárlata: Osztrák hitelrészvény 623.25. — Magyar hitelrészv. 815.50. — Anglo bank 332.—. — Bécsi bankegyesület 508.75. — Unió bank 593 50. — Länderbank 510.50. — Osztrák magyar államvasut 707.50. — Déli vasút 107.50. — Skoda-részvény 806.—. Dohányrészvény 319.50. — Rimamurányi vasmű 711.—. — Alpesi bányarészv. 1028.—. —Májusi járadék 84.45. — Magyar aranyjáradék 104.45. — Magyar koronajáradék 84.30. — Török sorsjegyek 223.25. — Német birodalmi márka 117.97. — Német bírod, márka ultimore 118.—. Orosz —.—. BéCS, febr. 4. (Magyar értékek zárlata.) 4 százalékos aranyjáradék 104.45. — Tisza és szegedi köles, sorsj. —. Magy. hitelbank részv. 815.------M. resz. és váltó részv. —.—. — Rimamurányi 711.—. — Magy. cukoripar —.-------Adria hajózási r. t. —.--------Magy koronajár. 84.35. — 4 százalékos magy földteherm. kötv. —.— — Magy. nyerk. sorsj. —.— — Kassa-Oberb. vasút részv. —. — Magy. keresk. bank —.— — Magyar jelzálog bank —.—. BéCS, febr. 4. Osztrák értékek zárlata. 4.2 százalékos papirjáradék 84.45 — 1 százalékos osztrák aranyjáradék 107.50. — 1860. sorsjegy 15.74 — Osztrák hitel sorsjegy —.-------Angol-osztrák bankrészvény 331.50. — Bécsi Bankverein 508.25 — Osztrák-magyar bank 20.89. — Déli vasút 106.75 — Duna gőzh társ. 12.70 —Dohány részv. 319.50 — Cs. k. arany (vert.) 11.41 — Német bankváltók 117.97 — Osztrák Lloyd 533.------- 4.2 százalékos reusz járadék 84.45—87.70 — Osztrák koronajáradék 84.65 — 1864. sorsjegy —.— — Osztr. hitelrészvény 622.75 — Union Bank 593.— — Osztr. Länderbank 510.25 — Osztr. magy. áll. vasút 707.40 — Elbevölgyi vasút —.— — Alpesi részv. 1028.40. —20 frankos 19.18. — Londoni váltóár 241.60 — Lipótkohó 923.— — Török sorsjegyek 222.75. Külföldi tőzsdékről. Berlin, február 4. (Tőzsdei jelentés.) A balkáni háború folytatásáról szóló jelentések a tőzsdét ugyan tartózkodásra birták, de a nemzetközi politikai helyzet optimisztikus megítélésével nem tudták megtéveszteni, mert a tőzsde inkább a nagyhatalmak eddig tanúsított egyöntetűségére, valamint az Ausztria-Magyarország és Oroszország közti viszony javulására volt tekintettel. Ha tehát megnyitáskor főleg a bányaértékek az amerikai nyersvasárak csökkenésétől kedvezőtlenül befolyásoltasak is és ennek nyomán gyengülések támadtak is, mégis általában optimisztikus hangulat dominált, mely a mai bécsi előtőzsdére is támaszkodott. A további folyamatban a szilárd alapirányzat határozottabban jutott kifejezésre és az árfolyamok a kezdetben szenvedett veszteségeket helyrepótolták. Keleti vasutak is, melyek realizációk hatása alatt 2,4%-kal alacsonyabban indultak és Kanada-részvények, melyek Newyorkkal kapcsolatban erősebben csökkentek, valamivel szilárdabbak voltak, a forgalom azonban változatlanul szűkkörű volt, amihez a magánkamatláb emelkedése is hozzájárult. Az utótőzsdén az üzlet magasabb párisi és pétervári jegyzések ellenére igen szilárd alapirányzat mellett szintén szűkebb határok között mozgott. A készárupiac ipari értékei szilárdak, részben lényegesen magasabbak voltak. Magásbeszámítolási kamatláb 4.50. — 4.2 százalékos papírjáradék 87.—. — 4 százalékos osztrák aranyjáradék —.—. — Osztrák hitelrészv. 199.60. — Déli vasút 22.70. — Orosz bankjegyek 245.80. — 4 százalékos új orosz kölcsön —.—. — Disconto Commandit 190.10. — Dynamit Trust 178.30. — Harpeni 185.50. — Unifikált török járadék 85.50. — 4.2 százalékos ezüstjáradék 84.50. — 4 százalékos magyar aranyjáradék —.—. — Magyar koronajáradék 84.10. — Osztrák-magyar államvasut —.— — Bécsi váltóár 846.50. — Orosz járadék ——. — Ált. villamos Edison 239.90. — Gelsenkircheni 196.20. — Laurakohó 173.80. Páris, febr. 4. (Zárlat.) 3 százalékos francia járadék 89.—. — Magyar aranyjáradék 88.50. — 3 százalékos olasz járadék 97.25. — 5 százalékos marokkói járadék —.—. — 4 százalékos kons. amort. román járadék —.—. — 5 százalékos orosz járadék 1906. 103.40. — 4 százalékos szerb járadék 1907. —.—. — 4 százalékos unifikált török járadék 86.95. — Török dohány részvény 343.—. — Osztrák Länderbank 559.—. — Magyar jelzálogbank 462.—. — Banque Ottomaine 645.—. — Déli vasút 113.—. — Keleti vasutak —.—. — Rio Tinto 18.48. — Tula 1030.—. — Chartered 34.—. — East Band 77.—. — Transvaal Land Company —.—. — Váltó német piacokra (rövid) 123.12. — Váltó Belgiumra (rövid)—.62. — Váltó Svájcra (rövid) —.62. — Magánkamatláb 4°.. — Osztrák aranyjáradék 92.10. — 5 százalékos bolgár kötelezvény 1896. évről —.—. — Déli vasút elsőbbségi kötvény 259.—. — 4 százalékos 1890. román kölcsön —.—. — 4% amort, román járadék 1905. —.—. — tg.· 1909. évi orosz járadék —.—. — 4 százalékos spanyol járadék 92.30. — Török sorsjegy 194.25 — Osztrák földhitelintézet 12.77. — Magyar Agrárbank —.—. — Banque de Paris 17.68. — Osztrák magyar államvasút —.—. — Maridional vasút —.—. — Hartmann gépgyár 698.—. — Lucrerie d’Egypte —.—. — Urikányi kőszén 387.—. — De Beers 550.—. — Jägersfontein —.—. — Váltó Amsterdamra (rövid) 208.43. — Váltó Bécsre (rövid) 104.31. — Olasz aranyváltó (rövid) 1.68. — Csak Londonra 252.15. London, febr. 4. (Zárlat.) Angol consolok 75.19. — Japén járadék 101.50. — 4%-os magyar arany jár. 87.50. — Leszámítolási kamatláb 4.68. — Olasz járadék —.—. Pénzügyi hírek. * A háború és az értéktőzsde. A Bulgária és Törökország között újból megindult háborúskodás egyelőre nem keltett mélyebb hatást az értéktőzsdéken. Bécsben elég szilárdan folyt az üzlet s ha a forgalom nem is volt jelentékeny, néhány értéknek az ára emelkedett. Berlinben eleinte gyengült irányzat mellett indult a forgalom, de később jelentékeny szilárdulás volt tapasztalható s Londonból is szintén tartott árfolyamokat jelentettek. Nálunk az előtőzsde feltűnő üzlettelenséggel kezdődött, aminek oka az volt, hogy meg akarták várni a külföldi tőzsdék jelentéseit. Ezek alapján a déli tőzsdén már szilárdabb irányzat érvényesült, főleg azért, mert több értékben fedezeti vásárlások fordultak elő. Nagyjából a forgalom ekkor sem öltött számottevő mértéket és az alapirányzat maga mindvégig tartózkodó maradt. * Engedélyhez kötött banküzletek. A bécsi tőzsdei kamarához pár hónap előtt oly tartalmú indítványt nyújtottak be, amely szerint minden, a jövőben alakuló banküzlet csak engedélyezés után kezdhesse meg működését, vagyis csak akkor, ha a tőzsdei kamara az új cégről kellőképen tájékozódik és az üzletnyitáshoz a maga részéről is beleegyezését adja. Az indítvány benyújtói ezzel a reformmal azt célozzák, hog a szédelgő cégek ellen már megalakulásuk alkalmán védekezni lehessen és az ily cégek működését még kellő időben megakadályozzák. A tőzsdei kamara legutóbbi ülésén foglalkozott a javaslattal és nyomban nagy vita keletkezett a fölvetett eszme körül. A fölszólalók egy része a szabad verseny korlátozását látja a javaslatban, a szónokok másik része pedig annak a véleményének adott kifejezést, hogy ha vannak is kinövések a banküzletben, a tőzsdének még mindig van elég eszköze ahhoz, hogy a szédelgő cégek ellen kellő nyomatékkal eljárjon. Sokan osztották azt a nézetet is, hogy a szabad verseny legjobb eszköz arra, hogy megbízható alapja legyen a pénzforgalom állandó és kielégítő fejlődésének. Minthogy a plénumban nem tudtak megállapodásra jutni, a kérdést kiadták beható megvitatás és javaslattétel végett egy ad hoc bizottságnak. * A karcagi városi takarékpénztár zárszámadása. A karcagi városi takarékpénztár a most közzétett mérlegszámla szerint kétszázezer korona alaptőkével 40.182 korona tiszta nyereséget ért el a múlt évben. A nyereség a város pótadójának a csökkentésére szolgál. * A chinai kölcsön. A chinai köztársaság hosszabb idő óta tárgyal az úgynevezett hathatalomcsoporttal egy nagyobb kölcsön megkötése végett. Az időközben lefolyt tárgyalások anyagát részletesen ismertettük s most végre eljutott a kölcsön ügye a szerződés megkötéséig. Ilyen körülmények között az arany értékre szóló kincstári jegyeket rövidesen kibocsátják a nagyobb pénzpiacokon, a vásár sikere érdekében szükséges teendőket, majd Krejcsi Rezső kamarai titkár tájékoztatta a kuratóriumot a vásár pénzügyi oldaláról. Fischer Emil az eddigi vásárok eredményeiről számolt be és fölvetette azt a kérdést, vajon a vásár intenacionális legyen-e vagy csak a magyar ipar termékeire terjedjen ki. Székács Antal szerint a vásár elsősorban kereskedelmi intézmény kell hogy legyen, amely főleg a hazai ipar érdekét szolgálja, azonban meg kell engedni a külföldi gyártmányok részvételét is. E tekintetben a legnagyobb internacionalizmustól sem riadna vissza, de az adott körülményekre való tekintettel azt ajánlja, hogy külföldi áruk csak akkor legyenek kiállíthatók, ha azokat magyar kereskedő vagy magyar ügynök képviseli és ekkor is világosan külföldi árunak neveztessék. Helyeselné a vásár alkalmával országos kereskedelmi és ipari kongresszusnak egybehívását. Lovag Fülle Zsigmond szerint csak azokat az idegen árukat legyen szabad kiállítani, amilyeneket Magyarországon nem gyártanak. Helyesli, ha a vásár alkalmával kereskedelmi és ipari kongreszszust tartanak. Fischer Emil az eddigi tapasztalatok alapján kéri, hogy külföldi árukat is kiállíthassanak, amennyiben magyar kereskedők és ügynökök állítják ki. A kuratórium Painz Sándor és Brenner hipót hozzászólása után elhatározta, hogy az ez évi tavaszi vásáron külföldi áruk csak abban az esetben vehetnek részt, ha ezek magyar kereskedők vagy ügynökök által Magyarországon képviselve vannak. Elhatározta a kuratórium, hogy a vásárt május 7—13. közt rendezi az Iparcsarnokban, majd tudomásul vette a fóvárosi Fischer Emil által előterjesztett költségelőirányzatot. Heidelberg Ödön, Szente Imre, Palotai Ödön, Csókai Adolf hozzászólásai után elhatározták továbbá, hogy az ez évi vásáron az eddigi résztvett szakmák sorát lehetőleg kiterjesztik és alkalmat fognak adni arra, hogy az eddigi vásárokhoz viszonyítva minél több szakma legyen képviselve. Örömmel vették tudomásul az elnöknek azt a bejelentését, hogy a kamara a vidéki társkamarákkal együttesen teljes erkölcsi súlyával közreműködni fog, hogy a vásáron az ország kereskedőinek zöme megjelenjen és szükségleteit a vásáron szerezze be. Végül megalakították a végrehajtó bizottságot, amelynek elnök-igazgatója tóvárosi Fischer Emil lett, akinek nevéhez fűződik a tavaszi vásár fejlődése s aki a vásár ügyét ezentúl is irányítani fogja. A tavaszi vásár irodája egyébként teljes működésben van IV. Irányi u. 21. sz. alatti helyiségében; az ez évi vásárra már ezideig is nagy számban jelentették be részvételüket mindazok az iparosok, akik eddig is részt vettek a vásárokon. Az iparosoknak saját érdekükben tanácsos részvételüket bejelenteni, mert akkor a vásár vezetőségének legalább alkalma van részére még megfelelő jó helyet biztosítani. A végrehajtó bizottság első ülése hétfőn, hó 10-én, délután fél négy órakor lesz. * A Magyarországi szövetkezetek szövetségének igazgatótanácsa gróf Mailáth József elnöklete alatt, hétfőn tartotta ülését. Az új adótörvények értelmében a szövetség saját kebelében külön ellenőrző köteléket és központot szervezett, amelynek alapszabályait fölterjesztette a pénzügyminiszterhez, aki kijelentette, hogy a szövetség revizionális kötelékének föltétlenül megadja az állami elismerést. Minthogy az ezen kötelékbe belépő szövetkezetek adókedvezményben részesülnek, elhatározta a szövetség, hogy felhívja az önállóan működő szövetkezeteket az ide való belépésre, biztosítván azok autonómiáját, minthogy az ellenőrzés csupán azok támogatására szolgál. A szövetség, valamint az ellenőrző kötelék vezetésére dr Horváth Jánost, az Országos Központi Hitelszövetkezet érdemes igazgatóját, választották meg, aki már három évtized óta működik mint vezérférfiu a szövetkezeti ügy terén. Az új ügyvezető igazgató február 1-én kezdte meg működését. * Balti-kiállítás 1914-ben. Jövő évben u. n. balti-kiállítást rendeznek Malmőben, ahol bemutatják a Balti-tenger vidékének ipari, kereskedelmi és művészeti produktumait. A kiállításon való részvételre felszólította a svéd kormány a Baltitenger partján levő államokat és pedig Dániát, Németországot és Oroszországot. A kiállítás májustól szeptemberig lesz nyitva. * A torinói magyar kiállítás kitüntetettjei. Az 1911-ben tartott torinói kiállításnak amelyen Magyarország nagy sikereket ért el, mostani végleges befejezése alkalmával a kiállítás körül szerzett érdemeik alapján III. Viktor Emánuel olasz király gróf Serényi Béla földmivelésügyi miniszternek az olasz koronarend nagykeresztjét, Zsoklay Miklósnak, a magyar csoport ügyvezető elnökének, a Szent Mauricius- és Lázár-rend nagy tisztikeresztjét, dr Hegedűs Lóránt orsz. képviselőnek, az ipari és Szilassy Zoltán orsz. képviselőnek, a mezőgazdasági rész vezetőjének, az olasz koronarend nagy tisztikeresztjét adományozta. Ezenkívül pesti Hírlap______ 1913. február 5., szerda. Bécsi váltóár 25.52. — East Rand 300.—. — Randminer 700.—. — 4e rúpia —.—. — Spanyol járadék —.—. — Canada Pacificvasut 246.62. — Déli vasút 4.25. — Ezüst 28.80. — Chartered 136.—. — Randfontein —.— — De Beers 21.28. Frankfurt, febr. 4. (Esti tőzsde.) Osztrák hitelint. részv. 199.—. — Déli vasút 22.90. — Disconto Commandit —.—. — Berliner Handelsgesellsch. —.—. — Harpeni —.—. — Laurakohó —.—. — Osztr. magyar vasút 153.75. — Német bank —.—. — Drezda bank 157.60. — Gelsenkircheni 197.25. — Hibernia —.—. — Olasz járadék —.—. Berlin, febr. 4. Búza májusra 209.75, jul.-ra 210.75. — Rozs májusra 174.50, jul.-ra —.—. — Zab máj.-ra 173.50, jul.-ra 174.50. — Tengeri májusra —.—, jul.-ra —.—. — Olaj májusra 63.30, okt.-ra —.—, Boroszló, febr. 4. Búza helyben 19.20. — Sárga búza helyben 19.10. — Rozs helyben 16.30. —Zab helyben 16.30. — Repce helyben 26.70. — Tengeri —.— K 100 kg.-ként. Köln, febr. 4. Olaj 68.o. Kereskedelem, A Tavaszi vásár. Az eddig külön szervezetként működött Tavaszi vásár intézményét ezentúl a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara fogja irányítani, amely az eddiginél jóval kiterjedtebb mérvben fogja a Vásárt rendezni. A Vásár ügyét a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara határozatából kifolyóan egy végrehajtó bizottság és az elvi kérdésekben döntő kuratórium vezetik. E kuratórium most a kamara helyiségében Heinrich Ferenc udvari tanácsos elnöklésével tartotta első ülését, amelyen megjelentek: lovag Faik Zsigmond, Paincz Sándor, Heidelberg Ödön, Szente Imre, Székács Antal, Palotay Ödön, Csókay Adolf, Breitner Lipót kamarai tagok és tóvárosi Fischer Emil Heinrich Ferenc elnök megnyitójában beszámolt a kamara akciójáról és részletesen ismertette .