Pesti Hírlap, 1913. február (35. évfolyam, 28-51. szám)

1913-02-05 / 31. szám

18____________________ Déli vasút 108. Keleti vasút 792. Alpesi bánya­­részv. 1028. Rimamurányi vasmű 710.50. Skoda részv. 806. Dohány részv. 319.50. Májusi járadék 84.45. Osztr. korona 84.00. Magy. korona 84.30. Magy. aranyjár. 104.45. Német kir. márka 118. 3 százalékos déli vasúti elsőbbség 246. Török sors­jegyek 223. Az utótőzsde zárlata: Osztrák hitelrészvény 623.25. — Magyar hitelrészv. 815.50. — Anglo bank 332.—. — Bécsi bankegyesület 508.75. — Unió bank 593 50. — Länderbank 510.50. — Osztrák magyar államvasut 707.50. — Déli vasút 107.50. — Skoda-részvény 806.—. Dohányrészvény 319.50. — Rimamurányi vasmű 711.—. — Alpesi bányarészv. 1028.—. —Májusi járadék 84.45. — Magyar aranyjáradék 104.45. — Magyar koronajáradék 84.30. — Török sorsjegyek 223.25. — Német birodalmi márka 117.97. — Német bírod, márka ultimore 118.—. Orosz —.—. BéCS, febr. 4. (Magyar értékek zárlata.) 4 száza­lékos aranyjáradék 104.45. — Tisza és szegedi köles, sorsj. —. Magy. hitelbank részv. 815.------M. resz. és váltó részv. —.—. — Rimamurányi 711.—. — Magy. cukor­ipar —.-------Adria hajózási r. t. —.--------Magy korona­jár. 84.35. — 4 százalékos magy földteherm. kötv. —.— — Magy. nyerk. sorsj. —.— — Kassa-Oberb. vasút részv. —. — Magy. keresk. bank —.— — Magyar jelzálog bank —.—. BéCS, febr. 4. Osztrák értékek zárlata.­ 4.2 száza­lékos papirjáradék 84.45 — 1 százalékos osztrák arany­járadék 107.50. — 1860. sorsjegy 15.74 — Osztrák hitel sorsjegy —.-------Angol-osztrák bankrészvény 331.50. — Bécsi Bankverein 508.25 — Osztrák-magyar bank 20.89. — Déli vasút 106.75 — Duna gőzh társ. 12.70 —­Dohány részv. 319.50 — Cs. k. arany (vert.) 11.41 — Német bank­váltók 117.97 — Osztrák Lloyd 533.------- 4.2 százalékos reu­sz járadék 84.45—87.70 — Osztrák koronajáradék 84.65 — 1864. sorsjegy —.— — Osztr. hitelrészvény 622.75 — Union Bank 593.— — Osztr. Länderbank 510.25 — Osztr. magy. áll. vasút 707.40 — Elbevölgyi vasút —.— — Alpesi részv. 1028.40. —20 frankos 19.18. — Londoni váltóár 241.60 — Lipótkohó 923.— — Török sorsjegyek 222.75. Külföldi tőzsdékről. Berlin, február 4. (Tőzsdei jelentés.) A bal­káni háború folytatásáról szóló jelentések a tőzs­dét ugyan tartózkodásra birták, de a nemzetközi politikai helyzet optimisztikus megítélésével nem tudták megtéveszteni, mert a tőzsde inkább a nagy­hatalmak eddig tanúsított egyöntetűségére, vala­mint az Ausztria-Magyarország és Oroszország közti viszony javulására volt tekintettel. Ha tehát megnyitáskor főleg a bányaértékek az amerikai nyersvasárak csökkenésétől kedvezőtlenül befolyá­soltasak is és ennek nyomán gyengülések támad­tak is, mégis általában optimisztikus hangulat do­minált, mely a mai bécsi előtőzsdére is támaszko­dott. A további folyamatban a szilárd alapirányzat határozottabban jutott kifejezésre és az árfolya­mok a kezdetben szenvedett veszteségeket helyre­pótolták. Keleti vasutak is, melyek realizációk ha­tása alatt 2,4%-kal alacsonyabban indultak és Kanada-részvények, melyek Newyorkkal kapcsolat­ban erősebben csökkentek, valamivel szilárdabbak voltak, a forgalom azonban változatlanul szűkkörű volt, amihez a magánkamatláb emelkedése is hoz­zájárult. Az utótőzsdén az üzlet magasabb párisi és pétervári jegyzések ellenére igen szilárd alap­­irányzat mellett szintén szűkebb határok között mozgott. A készárupiac ipari értékei szilárdak, r­észben lényegesen magasabbak voltak. Magásbeszámítolási kamatláb 4.50. — 4.2 száza­lékos papírjáradék 87.—. — 4 százalékos osztrák arany­járadék —.—. — Osztrák hitelrészv. 199.60. — Déli vasút 22.70. — Orosz bankjegyek 245.80. — 4 százalékos új orosz kölcsön —.—. — Disconto Commandit 190.10. — Dynamit Trust 178.30. — Harpeni 185.50. — Unifikált török járadék 85.50. — 4.2 százalékos ezüstjáradék 84.50. — 4 százalékos magyar aranyjáradék —.—. — Magyar koronajáradék 84.10. — Osztrák-magyar államvasut —.— — Bécsi váltóár 846.50. — Orosz járadék ——. — Ált. villamos Edison 239.90. — Gelsenkircheni 196.20. — Laurakohó 173.80. Páris, febr. 4. (Zárlat.) 3 százalékos francia já­radék 89.—. — Magyar aranyjáradék 88.50. — 3­ szá­zalékos olasz járadék 97.25. — 5 százalékos marokkói járadék —.—. — 4 százalékos kons. amort. román jára­dék —.—. — 5 százalékos orosz járadék 1906. 103.40. — 4 százalékos szerb járadék 1907. —.—. — 4 százalékos unifikált török járadék 86.95. — Török dohány részvény 343.—. — Osztrák Länderbank 559.—. — Magyar jel­zálogbank 462.—. — Banque Ottomaine 645.—. — Déli vasút 113.—. — Keleti vasutak —.—. — Rio Tinto 18.48. — Tula 1030.—. — Chartered 34.—. — East Band 77.—. — Transvaal Land Company —.—. — Váltó német piacokra (rövid) 123.12. — Váltó Belgiumra (rövid)—.62. — Váltó Svájcra (rövid) —.62. — Magánkamatláb 4°­.. — Osztrák aranyjáradék 92.10. — 5 százalékos bolgár kötelezvény 1896. évről —.—. — Déli vasút elsőbbségi kötvény 259.—. — 4 százalékos 1890. román kölcsön —.—. — 4% amort, román járadék 1905. —.—. — tg.· 1909. évi orosz járadék —.—. — 4 százalékos spanyol járadék 92.30. — Török sorsjegy 194.25 — Osz­trák földhitelintézet 12.77. — Magyar Agrárbank —.—. — Banque de Paris 17.68. — Osztrák magyar állam­vasút —.—. — Maridional vasút —.—. — Hartmann gépgyár 698.—. — Lucrerie d’Egypte —.—. — Urikányi kőszén 387.—. — De Beers 550.—. — Jägersfontein —.—. — Váltó Amsterdamra (rövid) 208.43. — Váltó Bécsre (rövid) 104.31. — Olasz aranyváltó (rövid) 1.68. —­­ Csak Londonra 252.15. London, febr. 4. (Zárlat.) Angol consolok 75.19. — Japén járadék 101.50. — 4%-os magyar arany jár. 87.50.­­ — Leszámítolási kamatláb 4.68. — Olasz járadék —.—. Pénzügyi hírek. * A háború és az értéktőzsde. A Bulgária és Törökország között újból megindult háborúskodás egyelőre nem keltett mélyebb hatást az értéktőzs­déken. Bécsben elég szilárdan folyt az üzlet s ha a forgalom nem is volt jelentékeny, néhány érték­nek az ára emelkedett. Berlinben eleinte gyengült irányzat mellett indult a forgalom, de később je­lentékeny szilárdulás volt tapasztalható s London­ból is szintén tartott árfolyamokat jelentettek. Nálunk az előtőzsde feltűnő üzlettelenséggel kez­dődött, aminek oka az volt, hogy meg akarták várni a külföldi tőzsdék jelentéseit. Ezek alapján a déli tőzsdén már szilárdabb irányzat érvényesült, főleg azért, mert több értékben fedezeti vásárlások for­dultak elő. Nagyjából a forgalom ekkor sem öltött számottevő mértéket és az alapirányzat maga mind­végig tartózkodó maradt. * Engedélyhez kötött banküzletek. A bécsi tőzsdei kamarához pár hónap előtt oly tartalmú indítványt nyújtottak be, amely szerint minden, a jövőben alakuló banküzlet csak engedélyezés után kezdhesse meg működését, vagyis csak akkor, ha a tőzsdei kamara az új cégről kellőképen tájékozódik és az üzletnyitáshoz a maga részéről is beleegye­zését adja. Az indítvány benyújtói ezzel a reform­mal azt célozzák, hog a szédelgő cégek ellen már megalakulásuk alkalmán védekezni lehessen és az ily cégek működését még kellő időben megakadá­lyozzák. A tőzsdei kamara legutóbbi ülésén fog­lalkozott a javaslattal és nyomban nagy vita ke­letkezett a fölvetett eszme körül. A fölszólalók egy része a szabad verseny korlátozását látja a javas­latban, a szónokok m­ásik része pedig annak a véle­ményének adott kifejezést, hogy ha vannak is kinö­vések a banküzletben, a tőzsdének még mindig van elég eszköze ahhoz, hogy a szédelgő cégek ellen kellő nyomatékkal eljárjon. Sokan osztották azt a nézetet is, hogy a szabad verseny legjobb eszköz arra, hogy megbízható alapja legyen a pénzforga­lom állandó és kielégítő fejlődésének. Minthogy a plénumban nem tudtak megállapodásra jutni, a kérdést kiadták beható megvitatás és javaslattétel végett egy ad hoc bizottságnak. * A karcagi városi takarékpénztár zárszám­adása. A karcagi városi takarékpénztár a most közzétett mérlegszámla szerint kétszázezer korona alaptőkével 40.182 korona tiszta nyereséget ért el a múlt évben. A nyereség a város pótadójának a csökkentésére szolgál. * A chinai kölcsön. A chinai köztársaság hos­szabb idő óta tárgyal az úgynevezett hathatalom­­csoporttal egy nagyobb kölcsön megkötése végett. Az időközben lefolyt tárgyalások anyagát részlete­sen ismertettük s most végre eljutott a kölcsön ügye a szerződés megkötéséig. Ilyen körülmények között az arany értékre szóló kincstári jegyeket rövidesen kibocsátják a nagyobb pénzpiacokon, a vásár sikere érdekében szükséges teendőket, majd Krejcsi Rezső kamarai titkár tájékoztatta a kura­tóriumot a vásár pénzügyi oldaláról. Fischer Emil az eddigi vásárok eredményei­ről számolt be és fölvetette azt a kérdést, vajon a vásár inten­acionális legyen-e vagy csak a magyar ipar termékeire terjedjen ki. Székács Antal szerint a vásár első­sorban ke­reskedelmi intézmény kell hogy legyen, amely főleg a hazai ipar érdekét szolgálja, azonban meg kell engedni a külföldi gyártmányok részvételét is. E tekintetben a legnagyobb internacionalizmustól sem riadna vissza, de az adott körülményekre való te­kintettel azt ajánlja, hogy külföldi áruk csak akkor legyenek kiállíthatók, ha azokat magyar kereskedő vag­y magyar ügynök képviseli és ekkor is világo­san külföldi árunak neveztessék. Helyeselné a vá­sár alkalmával országos kereskedelmi és ipari kon­gresszusnak egybehívását. Lovag Fülle Zsigmond szerint csak azokat az idegen árukat legyen szabad kiállítani, amilyene­ket Magyarországon nem gyártanak. Helyesli, ha a vásár alkalmával kereskedelmi és ipari kongresz­­szust tartanak. Fischer Emil az eddigi tapasztalatok alapján kéri, hogy külföldi árukat is kiállíthassanak, amennyiben magyar kereskedők és ügynökök állít­ják ki. A kuratórium Painz Sándor és Brenner hi­­pót hozzászólása után elhatározta, hogy az ez évi tavaszi vásáron külföldi áruk csak abban az eset­ben vehetnek részt, ha ezek magyar kereskedők vagy ügynökök által Magyarországon képviselve vannak. Elhatározta a kuratórium, hogy a vásárt má­jus 7—13. közt rendezi az Iparcsarnokban, majd tudomásul vette a fóvárosi Fischer Emil által elő­terjesztett költségelőirányzatot. Heidelberg Ödön, Szente Imre, Palotai Ödön, Csókai Adolf hozzá­szólásai után elhatározták továbbá, hogy az ez évi vásáron az eddigi résztvett szakmák sorát lehetőleg kiterjesztik és alkalmat fognak adni arra, hogy az eddigi vásárokhoz viszonyítva minél több szakma legyen képviselve. Örömmel vették tudomásul az elnöknek azt a bejelentését, hogy a kamara a vidéki társkamarákkal együttesen teljes erkölcsi súlyával közreműködni fog, hogy a vásáron az ország keres­kedőinek zöme megjelenjen és szükségleteit a vásá­ron szerezze be. Végül megalakították a végrehajtó bizottsá­got, amelynek elnök-igazgatója tóvárosi Fischer Emil lett, akinek nevéhez fűződik a tavaszi vásár fejlődése s aki a vásár ügyét ezentúl is irányítani fogja. A tavaszi vásár irodája egyébként teljes mű­ködésben van IV. Irányi­ u. 21. sz. alatti helyiségé­ben; az ez évi vásárra már ezideig is nagy számban jelentették be részvételüket mindazok az iparosok, akik eddig is részt vettek a vásárokon. Az iparosok­nak saját érdekükben tanácsos részvételüket beje­lenteni, mert akkor a vásár vezetőségének legalább alkalma van részére még megfelelő jó helyet bizto­sítani. A végrehajtó bizottság első ülése hétfőn,­­ hó 10-én, délután fél négy órakor lesz. * A Magyarországi szövetkezetek szövetségé­nek igazgatótanácsa gróf Mailáth József elnöklete alatt, hétfőn tartotta ülését. Az új adótörvények értelmében a szövetség saját kebelében külön ellen­­őrző köteléket és központot­ szervezett, amelynek alapszabályait fölterjesztette a pénzügyminiszter­hez, aki kijelentette, hogy a szövetség revizionális kötelékének föltétlenül megadja az állami elisme­rést. Minthogy az ezen kötelékbe belépő szövetke­zetek adókedvezményben részesülnek, elhatározta a szövetség, hogy felhívja az önállóan működő szö­vetkezeteket az ide való belépésre, biztosítván azok autonómiáját, minthogy az ellenőrzés csupán azok támogatására szolgál. A szövetség, valamint az ellenőrző kötelék vezetésére dr Horváth Jánost, az Országos Központi Hitelszövetkezet érdemes igaz­gatóját, választották meg, aki már három évtized óta működik mint vezérférfiu a szövetkezeti ügy terén. Az új ügyvezető igazgató február 1-én kezdte meg működését. * Balti-kiállítás 1914-ben. Jövő évben u. n. balti-kiállítást rendeznek Malmőben, ahol bemutat­ják a Balti-tenger vidékének ipari, kereskedelmi és művészeti produktumait. A kiállításon való részvételre felszólította a svéd kormány a Balti­­tenger partján levő államokat és pedig Dániát, Németországot és Oroszországot. A kiállítás má­justól szeptemberig lesz nyitva. * A torinói magyar kiállítás kitüntetettjei. Az 1911-ben tartott torinói kiállításnak amelyen Magyarország nagy sikereket ért el, mostani vég­leges befejezése alkalmával a kiállítás körül szer­zett érdemeik alapján III. Viktor Emánuel olasz király gróf Serényi Béla földmivelésügyi minisz­ternek az olasz koronarend nagykeresztjét, Zsok­lay Miklósnak, a magyar csoport ügyvezető elnökének, a Szent Mauricius- és Lázár-rend nagy tiszti­­keresztjét, dr Hegedűs Lóránt orsz. képviselőnek, az ipari és Szilassy Zoltán orsz. képviselőnek, a mezőgazdasági rész vezetőjének, az olasz korona­rend nagy tisztikeresztjét adományozta. Ezenkívül pesti Hírlap______ 1913. február 5., szerda. Bécsi váltóár 25.52. — East Rand 300.—. — Randminer 700.—. — 4e rúpia —.—. — Spanyol járadék —.—. — Canada Pacificvasut 246.62. — Déli vasút 4.25. — Ezüst 28.80. — Chartered 136.—. — Randfontein —.— — De Beers 21.28. Frankfurt, febr. 4. (Esti tőzsde.) Osztrák hitelint. részv. 199.—. — Déli vasút 22.90. — Disconto Commandit —.—. — Berliner Handelsgesellsch. —.—. — Harpeni —.—. — Laurakohó —.—. — Osztr. magy­­ar­ vasút 153.75. — Német bank —.—. — Drezda bank 157.60. — Gelsenkircheni 197.25. — Hibernia —.—. — Olasz já­radék —.—. Berlin, febr. 4. Búza májusra 209.75, jul.-ra 210.75. — Rozs májusra 174.50, jul.-ra —.—. — Zab máj.-ra 173.50, jul.-ra 174.50. — Tengeri májusra —.—, jul.-ra —.—. — Olaj májusra 63.30, okt.-ra —.—, Boroszló, febr. 4. Búza helyben 19.20. — Sárga búza helyben 19.10. — Rozs helyben 16.30. —Zab hely­ben 16.30. — Repce helyben 26.70. — Tengeri —.— K 100 kg.-ként. Köln, febr. 4. Olaj 68.o. Kereskedelem, A Tavaszi vásár. Az eddig külön szervezetként működött Ta­vaszi vásár intézményét ezentúl a Budapesti Ke­reskedelmi és Iparkamara fogja irányítani, amely az eddiginél jóval kiterjedtebb mérvben fogja a Vásárt rendezni. A Vásár ügyét a Budapesti Ke­reskedelmi és Iparkamara határozatából kifolyóan egy végrehajtó­ bizottság és az elvi kérdésekben döntő kuratórium vezetik. E kuratórium most a kamara helyiségében Heinrich Ferenc udvari taná­csos elnöklésével tartotta első ülését, amelyen meg­jelentek: lovag Faik Zsigmond, Paincz Sándor, Heidelberg Ödön, Szente Imre, Székács Antal, Pa­­lotay Ödön, Csókay Adolf, Breitner Lipót kamarai tagok és tóvárosi Fischer Emil Heinrich Ferenc elnök megnyitójában beszá­molt a kamara akciójáról és részletesen ismertette .

Next