Pesti Hírlap, 1913. március (35. évfolyam, 52-75. szám)

1913-03-20 / 68. szám

mokban jóformán zavartalanul tart, nálunk sem­­tört meg, hanem csak szünetel és amennyiben a béke európai bonyodalom nélkül nemsokára helyre­áll, a gazdasági élet nálunk is további fejlődésnek fog indulni. A jelen év eredményével azonban bi­zonyára az esetben is teljesen meg kell majd elé­gednünk, ha az érzékeny visszaesés hatását ellen­súlyozva, gazdasági erőnk ismét arra a fokra emel­kedik, amelyen a múlt év elején állott. Fölötte kí­vánatos, hogy a várva-várt béke oly alapon jöjjön létre, amely újabb viszályok csíráját magában nem hordja s szívesen reméljük, hogy ez esetben egy­úttal monarchiánk és a Balkán-államok közt, ked­vező alapon, tartós gazdasági kapcsolat fog léte­sülni. A közgyűlés egyhangúlag tudomásul vette az igazgatóság jelentését, továbbá az 1912. üzletévről szóló számadásokat és elhatározta, hogy a múlt év­ben elért 12.003.210 korona 84 fillér tiszta nyere­ségből, levonva az előző évről fenmaradt nyeresé­get, amelylyel összesen 11.846.260 korona 49 fillért tesz ki a nyereség, az alaptőke után 5 százalékos kamat fejében 4 millió korona a részvényesek szá­mára levonásba hozandó. Az igazgatóság jutaléká­nak levonása után fenmaradó hét millió 268.590 korona 9 fillérből részvényenként 45 korona oszta­lék fizettessék; a rendes tartalékalap javadalmazá­sára 800.000 korona, az ingatlanok tartalékára, 100.000 korona fordíttassék, a fenmaradó 768.590 korona 9 fillér pedig az 1913. év üzleteredmény­­számlájára vitessék át. Az 1913. május 1-én esedé­kes szelvényt április 1-étől kezdve váltják be. A felügyelő-bizottság jelentésének tudomásul­vétele után a közgyűlés egyhangúlag fogadta a föl­mentést az igazgatóság és a felügyelő-bizottság ré­szére. A közgyűlés az igazgatóságba Kléin Gyulát és Lukács Józsefet újra megválasztotta, a fel­ügyelő-bizottság tagjaivá pedig lovag Ahsbahs Leót, Dobokay Kálmán mill. tanácsost (uj), Ha­­vassy Rezsőt, Kernt­ger Ferencet, Pfeiffer Gézát és báró Szalay Imre miniszteri tanácsost választotta meg. Devecis del Vecchio Ferenc részvényes nagy elismeréssel emlékezik meg az igazgatóság és Ull­­mann Adolf főrendiházi tag, vezérigazgató nagy­szabású munkásságáról, valamint a tisztikar­ buz­galmáról és azt indítványozza, hogy a közgyűlés fe­jezze ki jegyzőkönyvben az elért szép eredményért hálás köszönetét az igazgatóságnak és a tisztviselői karnak. (Lelkes éljenzés.) Gróf Cziráky Antal elnök a maga és igaz­gatótársai, valamint a tisztviselői kar nevében meleg szavakban mondott köszönetet és kérte a részvényesek további jóindulatát ahhoz a munkás­sághoz, amelyet az intézet vezetésében ezentúl is teljes odaadással fognak teljesíteni. A közgyűlés után tartott igazgatósági ülésen gta igazgatóság elnökévé gróf Cziráky Antalt, alel­­nsökévé pedig őrgróf Pallavicini Edét és Blum Gyulát újra megválasztották. * A Földhitelbank részvénytársaság igaz­gatósága f. évi március hó 19-én tartotta báró dr Kohner Adolf m. kir. udv. tanácsos alelnök elnök­lete alatt mérlegmegállapitó ülését. A zárszámadás szerint az 1912. évi 527.010.30 korona tiszta nyere­séggel járt, ami az alaptőke 8,78 százalékos kamato­zásának felel meg. A mérleg­adatokból két igen fel­tűnő körülményt lehet megállapítani. Annak tekin­tetbevételével, hogy az intézet az elmúlt eszendő­­ben főleg birtokparcellázásokkal és azok financíro­­zásával foglalkozott, utalunk mindenkelőtt arra, hogy hitelt egyáltalán nem vett­ igénybe, sőt cca 1 millió korona készpénze van, s e mellett mobilitá­­­sának további biztosítéka, hogy 2,8 millió korona váltótárcával rendelkezik. A másik tünet, amely főleg az üzletvitel irányára jellemző, hogy az inté­zet birtokában megmaradt ingatlanok értéke mind­össze 183.178 koronát tesz. Ennek jelentősége külö­nösen akkor domborodik ki, ha számításba veszszük, hogy több nagyarányú ingatlan­művelet mellett, ugyancsak a múlt évben szerezte meg a Kóburg her­cegi hitbizományhoz tartozó nagyobb felsőmagyar­országi uradalmat, amelyet tehát a mérleg tanúsága szerint a kedvezőtlen pénzviszonyok dacára szintén sikerrel tudott teljesen lebonyolítani. T új jelzálog­kölcsönök 3.672.350.74 korona összegben kerültek folyósításra, minek folytán az intézet jelzálogállo­mánya 7.734.889,98 koronára emelkedett. Az igaz­gatóság az április hó­t-ikára összehívandó közgyű­lésnek javasolni fogja, hogy a nyereségből osztalék fejében részvényenként 10 korona (5 százalék) fi­zettessék ki, a tartalékalap dotálására 120.000 ko­rona fordittassék és az egyéb alapszabályszerü levo­nások után fenmaradó 45.028,69 korona felesleg a jövő évi számlára vitessék át. — Itt említjük meg, hogy Zala Lajost, az intézet kitűnő igazgatóhe­lyettesét, az igazgatóság ezen ülésében igazgatóvá nevezte ki. —­ Az 1912. évi december hó 31-én le­zárt mérlegszámla adatai a következők: Mérleg-számla. Vagyon: Készpénz 118.345.57 K, készpénz bankoknál 853.636.95 K, jelzálogkölcsö­nök 7.734.889.98 K, váltótárca 2.815.776.76 K, in­­gatlanok: már eladott, de vevőkre át nem irt ingat­lanok 2.008.166.01 K, megmaradt ingatlanok 183.178.09 K, együtt 2.191.344.05 K, folyószámla­adósok 514.615.74 K, értékpapírtárca 391.500 K, konsortiális üzletek 293.100 K, felszerelés: 1911. évben 48.6­58.37 K, 1912. évben 30.421.22 K, össze­s­en 78.459.59 K, ezidei leírás 28.459,59 K, marad 50.000 K. Összesen: 14.963.209,05 K. — Teher: Részvénytőke 6.000.000 K, tartalékalap 180.000 K, átruházott jelzálogkölcsönök 5.168.049,28 K, saját ingatlanainkat terhelő jelzálogkölcsön 600.000 K, folyószámla hitelezők 1.494.033,24 K, készpénzkész­letek és jelzálogkölcsönökből visszatartott összegek 856.916.13 K, nyugdíjalap 16.322.50 K, átmeneti té­telek 126.877.60 K, együtt 14.436.198.75 K, egyen­leg: 1911. évről: áthozott 7193­.80 K, 1912. évi nye­reség 519.816.43 K, egyenleg együtt 527.010.30 K. Összesen: 14.963.209.05 K. Veszteség- és nyereség számla. Veszteség: Igaz­gatósági, felügyelő-bizottsági és kezelési költségek 234.883.49 K, kamatkiadások 210.936.84 K, adók 49.740.72 K, leírások a felszerelésből 28.459.59 K, nyereség 527.010.30 K. Összesen 1.051.036.94 K. — Nyereség áthozat 7193.87 K, kamatbevételek és haszonbérek 570.205.81 K, bankári jutalékok 142.820.30 E, ingatlan eladási hasznok és parcel­lázási részesedések 330.810.96 E, Összesen: 1.051.030.94 K. * Szabályrendelet a községi takarékpénztá­rakról. Értesülésünk szerint a belügyminisztérium­ban elkészültek a községi takarékpénztárakra vo­natkozó törvényes szabályozás tervezetével, s az legközelebb már nyilvánosságra is kerül . A Debreceni általános forgalmi bank és a Merkur. A Debreceni általános forgalmi bank részvénytársaság, a vidék egyik jelentősebb intézete és,a Mercur váltóüzlet részvénytársaság között szo­rosabb üzleti összeköttetés létesült, aminek követ­ké­zen Berger Mór, a Mercur vezérigazgatója és Chavantte Miksa, a bécsi Mercur igazgatója, belép­tek az Általános forgalmi bank igazgatóságába. * A tőzsdetanács ülése. A tőzsdetanács Hor­váth Elemér elnöklete alatt ülést tartott. A napi­rend előtt a tanács sajnálattal vette tudomásul dr Hirsch Albert tőzsdetanácsos lemondását. A napi­rend során a tanács elrendelte a Danica vegyiipar részvénytársaság részvényeinek tőzsdei lajstromo­zását és jegyzését; az évi rendes közgyűlés határ­napjául április 6-ének délután négy óráját tűzte ki és végül folyó ügyeket intéztek el. Kereskedelem. * A II. fűszerkereskedői nagygyűlés. Az Or­szágos fűszerkereskedői nagygyűlés Végrehajtó bi­zottsága Fürst Bertalan udvari tanácsos elnöklete alatt ülést tartott, amelyen Balk­ányi Kálmán, az OMKE titkára, beszámolt a múlt nagygyűlés ha­tározatainak végrehajtásáról. Elek Artur, Farkas Vilmos, Krausz Alfréd, Vágó József és Siposs Ala­dár (Kassa) kamarai titkárok, Strasser Sándor, Szende Pál, az OMKE főtitkára, Nyirády László (Kecskemét), Faragó József, Halasi Béla és mások felszólalása után egyhangúlag elhatározta a végre­hajtó bizottság, hogy a fűszerkereskedői kongresz­­szus eddig elért sikereire és a még megvalósítandó jelentékeny feladatokra való tekintettel szükséges­nek látja a második fűszerkereskedői nagygyűlés sürgős egy­behívását. Megállapította a kongresszus napirendjét és vezetésére megválasztotta a tavalyi elnökséget. A kongresszus, amely iránt fűszerkeres­kedői körökben igen nagy érdeklődés mutatkozik, április 6-án, délután három órakor lesz Budapes­ten, az OMKB nagy tanácstermében. * A Magyar Gazdaszövetség vámpolitikai bizottsága. A Magyar Gazdaszövetség igazgató­­választmánya ez évi március hó 1-én tartott ülésé­ben megbízta az elnökséget, hogy addig is, míg az OMGE által kezdeményezett mezőgazdasági vám­politikai központ megkezdheti működését, tekintet­tel a küszöbön álló vámpolitikai eseményekre, egy ideiglenes bizottságot küldjön ki a választmány tagjaiból. E bizottság feladata az események figye­lemmel kísérése és a választmány elé javaslatok előterjesztése. A bizottság a Szövetség e hó 17-én tartott közgyűlése után tartotta alakuló ülését és elnökévé Darányi Ignácot, a Gazdaszövetség elnö­ Iparügyek. * A lipcsei grafikai kiállítás ügye. Lipcsében a jövő év folyamán nemzetközi jellegű grafikai ki­állítást rendeznek, amelyen az eddigi bejelentések szerint csaknem az összes kulturállamok résztvesz­­nek. A szász kormány Magyarországot is felszólí­totta a részvételre, nem hivatalos formában pedig a német nyomdák és könyvkiadók egyesülete tett ilyen irányban lépéseket a Budapesti grafikai és rokoniparosok főnökegyesületénél. Véletlenül ez a kiállítás azon kevesek közül való volt, amely iránt érdeklődés és áldozatkészség mutatkozott. A fő­nökegyesület kezdeményezésére a kereskedelmi ka­marában csaknem az egész érdekeltség bevonásá­val Lánczy Leó elnöklete alatt ülés volt négy hét előtt, amely kimondotta, hogy áldozatokra is kész a kiállítás magyar csoportjának megvalósítása ér­dekében, ha a kormány hajlandó a magyar pavil­ion építési költségeit anyagilag támogatni. Az elő­készítő bizottság is megalakult és elnökévé báró Bosner Ervint kérte fel, akinek gróf Tisza Ist­­vánnhoz és a kormányhoz való közeli nexusa való­színűvé tette a kérelem teljesítését. Legnagyobb meglepetésre azonban a kereskedelemügyi minisz­térium a kérelmet elutasította és minden elfogult­ság nélkül is megállapíthatjuk, hogy ez az érthe­tetlen magatartás mély lehangoltságot, sőt határo­zott megütközést keltett a grafikus ipar kö­rében. * A kárpitos ipartestület közgyűlése. A kár­pitos ipartestület Herman Ödön elnöklésével ked­den tartotta huszonhatodik évi rendes közgyűlé­sét. Kozilek György titkár terjesztette elő a testü­let mérlegét és eredményszámláját, majd az ezekre vonatkozó számvizsgáló bizottsági jelentéseket, a­melyeket a közgyűlés elfogadott és a fölmentvé­nyeket megadta. Az indítványok során a közgyű­lés egyhangúlag Márkus József orsz. képviselőt, nyug. főpolgármestert, a testület örökös diszelnöö­kévé választotta meg. Pesti Hírlap 1913. március 20., csütörtök. két, előadójává Bernit Istvánt, a szövetség igazga­tóját és jegyzőjévé dr Vantsó Gyulát választotta meg. Kimondta egyúttal, hogy a vámpolitikán kí­vül általában is fog foglalkozni közgazdasági kér­désekkel. * Fizetésképtelenségek. A bécsi hitelezői véd­egylet a következő fizetésképtelenségeket jelenti: Schiffer Teréz, Pécs és Üszög. — Mayer Jakabné, Pécs. — Latvelszky Rezső, Kassa. — Róth Árpád, Liptószentmiklós. — Mayer Mór, Dés. Mezőgazdaság. * Országos gazdasági munkáspénztár. Az Or­szágos gazdasági munkás- ét, cselédsegélypénztár neve a most letárgyalt új törvény alapján „Orszá­gos gazdasági m­unkáspénztár“ lesz. A névcserére az ipari munkások rokonintézményével gyakran tör­tént összetévesztések adtak okot. Az új törvény ki­mondja azt is, hogy a gazdasági gépmunkásokat az Országos gazdasági m munkáspénztárnál kell baleset esetére biztosítani. Az Országos munkásbetegse­­gélyző és balesetbiztosító pénztár tehát nem érvel­het többé az ezen rendelkezéssel ellenkező felfogása mellett. Ez a pénztár ugyanis önmagát tartotta és vitatta illetékesnek a kereskedelmi és földművelés­ügyi miniszterek által e tárgyban kiadott rende­­letek dacára is a gazdasági gépmunkások biztosítá­sára. S hogy a munkásbiztosító pénztár a mostani­hoz hasonló magatartást többé ne tanúsíthasson, az új törvény a döntést és rendelkezési jogot afelett, hogy valamelyik munkás a munkásbiztosító vagy a gazdasági munkáspénztár kötelékébe tartozik-e, a kereskedelmi és földmivelésügyi miniszter hatás­körébe utalja. * Az állatbetegségek. A földmivelésügyi mi­niszter által kiadott kimutatás adatai szerint a lefolyt héten fellépett a veszettség 10 község 11 udvarában, a száj- és körömfájás 2 község 5 ud­varában, a juhhimlő 1 község 3 udvarában, az ivarszervi hólyagos kiütés 13 község 33 udvará­ban, a jühkór 32 község 60 udvarában. Megszűnt a lépfene 11 község 10 udvarában, a takonykor 3 község 3 udvarában, a sertésorbáne 5 községben, s a sertésvész 15 község 31 udvarában. Fertőzve ma­radt lépfenével 118 községben 119 udvar, veszett­séggel 219 községben 225 udvar, takonykórral 34 községben 35 udvar, ragadós száj- és körömfájással 12 községben 16 udvar, juhhimlővel 16 községben 22 udvar, ivarszervi hólyagos kiütéssel 37 község­ben 85 udvar, juhkórral 237 községben 379 udvar, bivalyvészszel 1 községben 1 udvar, sertésorbánccal 53 községben 106 udvar és sertésvészszel 280 köz­ségijén 684 udvar.

Next