Pesti Hírlap, 1913. április (35. évfolyam, 77-102. szám)

1913-04-15 / 89. szám

1913. április 15., kedd. Pesti Hírlap előző évekhez képest 6626 korona csökkenést mu­tat. A jövő évi költségvetést Kovách Aladár igaz­gató terjesztette be. Az előirányzott 246.000 ko­rona kiadással szemben a költségvetés 211.000 ko­rona bevételt irányoz elő s így a hiány 35.900 ko­ronát tesz ki, amelynek fedezése a társadalomra és a hatóságokra hárul. Ezután a tisztújítást ej­tették meg s a Faik Zsigmond halálával megüre­sedett alelnöki állásra Brüll Ignácot, az ügyvédi kamara elnökét, nagy lelkesedéssel közfelkiáltás­sal megválasztották. Megválaszttatták még a kö­vetkező választmányi tagok: Pándi Horváth Zsig­mond, botfai Hűvös József, báró Inkey József, dr Kampis János, gróf Karátsonyi Aladár, gróf Keglevich Gyula, kisbaári Kiss Ferenc, dr báró Korányi Frigyes, Krausz Simon, ifj. dr Kresz Ká­roly, dr Légrády Ottó, Ludvigh Gyula, Márkus József, dr Mutschenbacher Béla, dr báró Müller Kálmán, gróf Nákó Sándor, Porzsolt Kálmán, Rá­kosi Jenő, Sándor Pál, Scerbovszky Szaniszló, dr Szüllő Géza, gróf Teleki Samu, dr Vajda Ákos, dr Vázsonyi Vilmos, gróf Zichy Aladár, dr Faik Zsigmond, dr Vuck Mihály, Wodianer Hugó, Jó­nás Adolf. Számvizsgálók lettek: Wurm Adolf, Lukács Lessner Richárd és dr Szterényi Sándor. Réti Károly üdvözölte ezután az új alelnököt, aki meghatva mondott köszönetet a bizalomért. Az indítványok tárgyalása során dr Ba­­ránszky Gyula javaslatára kimondta a közgyűlés, hogy a keresetképtelenné vált tisztviselők eltartá­sára a Karátsonyi és Rohonczy-alapból nyugdíj­alapot létesít. Porzsolt Kálmán az egyesület huszonöt éves jubileum­át nagy ünnepség keretében kivánja em­lékezetessé tenni s az erre vonatkozó intézkedések végrehajtásával az igazgató­tan­ácsot bizta meg a közgyűlés. Gróf Karátsonyi Jenő záróbeszédével ért véget a közgyűlés, amelyet választmányi ülés követett, ahol dr Baránszky Gyulát ügyészszé, Pándi Horváth Zsigmondot pedig az igazgatóvá­lasztmány tagjául választották meg. — Az Erzsébetvárosi Kör közgyűlése, Mor­zsányi Károly halálával megüresedett az Erzsébet­városi Kör elnöki széke , a vasárnapi közgyűlésen töltötték azt be. Popper Mór, a kör alelnöke, nyi­totta meg a gyűlést és a jelölő bizottság jelölése alapján nagy lelkesedéssel választották meg a kör régi, érdemes vezető tagját, Paksy Bélát, elnökké. A választás után küldöttség ment az új elnökért, akit, amikor a közgyűlési terembe lépett, lelkesen ünnepeltek a nagy számban megjelent köztagok. Palfy Béla, az új elnök, meghatva mondott köszö­netet a bizalomért és beszédében ismertette azokat az irányelveket, amelyeket a kerület fejlődése, a polgárság helyzetének javítása céljából megvalósí­­tandónak tart. Kijelentette az elnök, hogy tovább­ra is oly szellemben fogja vezetni a köz ügyeit, mint ahogy azt az elhunyt Morzsányi Károly és a visszavonult Ehrlich G. Gusztáv tették. A kerü­let régi, jogos óhajait, az Erzsébet-sugárút kiépí­tését, az Aréna-úti egységes villamosközlekedést, a ceglédi vasúti vonal eltávolításának szorgalmazá­sán kívül a kispolgárok érdekeit is meg fogja véde­ni. A nagy éljenzéssel fogadott beszéd után Spitz Lajos a kör tagjai nevében biztosította az elnököt a tagok ragaszkodásáról és dr Kelemen Jakab üd­vözlő szavai után Bogdány Mór indítványára az alelnöki állás betöltését a rendes közgyűlésre ha­lasztották.­­ A budapesti V. ker. izr. nőegylet vasárnap délelőtt tizenegy órakor tartotta negyedik évi rendes közgyűlését Eichbaum Móric elnöknő el­nöklete alatt. A titkári jelentést dr­encze Henrik olvasta fel, amelynek során beszámolt az egylet működéséről, amely örvendetes fejlődésről tesz ta­núságot. A tagok száma és a bevételek jelentéke­nyen szaporodtak, úgy, hogy 3560 koronát oszthat­tak ki a szegények között és 106 iskolás gyerme­ket télen teljesen felruházhattak. Ösztöndíjak lé­tesítésén kívül az egylet nemsokára egy leánymen­­tázat akar létesíteni. A jelentést a közgyűlés nagy megelégedéssel vette tudomásul. Salgó Ignácné pénztáros terjesztette be a pénztári kimutatást, amely szerint az egylet vagyona 8835 korona; az ez évi fölöslege 1828 korona volt, amellett, hogy minden jogos kérvényt kielégítettek. Jutassy Ödön­né a felügyelő bizottság nevében indítványozta a fölmentvény megadását, amihez a közgyűlés hoz­zájárult. Azután a megüresedett elnökségi és vá­lasztmányi tagsági helyeket töltötték be. Gedeon­ná Kont Honát alelnöknek, Krausz Rezsőnét fel­­ügyelőbizottsági tagnak választották meg. Végül az egylet körül szerzett érdemei elismerése gya­nánt tiszteletbeli tagoknak választotta a közgyűlés Hanvai Sándor kir. tanácsost, az V. ker. elöljáró­ját, és Faludi Gábort, a Vígszínház igazgatóját.­­ A Magyar Cserkészszövetség szombat este hét órakor tartotta meg alakuló közgyűlését a Budapesti Református Ifjúsági Egyesület tanács­termében. A szövetséget előkészítő bizottság tette le mandátumát, hogy kezdetét vegye a központi szövetség munkája, amely a középiskolai ifjúság­nak karakteres és sportszerető nemzedékké képzé­sével kapcsolódik a magyar sport megújulásának processzusába. A szövetség ideiglenes tisztikarát egyhangú lelkesedéssel a következőképen alakítot­ták meg: elnök dr Aligram Gyula, főtitkár Papp Gyula, pénztáros dr Kovács Dezső, ellenőr Bing Ede János, jegyző Borsiczky Sándor és Viktor Já­nos. A bizottság tagjai lettek: Bilkei Pap István ref. theológiai tanár, Megyercsy Béla, Ravasz Ár­pád, Izsói Alajos, Radványi Kálmán, Miklósy Ist­ván Köhler Ferenc, Hámos Sándor, dr Sik Sán­dor, ifj. Erődi Béla, Hilbert Károly, dr Dömény Lajos ügyvéd. A szövetség munkáját az alapszabá­lyok beterjesztésétől számított negyven nap múlva kezdi meg. Az újonan alakított cserkészcsapatok e terminustól kezdve léphetnek be a szövetségbe. — Az újságírók nyugdíja. A Magyarországi Hírlapírók Nyugdíjintézete az utóbbi időben két hivatásos újságírónak a tagjai közé való felvételét megtagadta, ami miatt a Budapesti Újságíró Egyesület vasárnap délután rendkívüli közgyűlést tartott. A közgyűlésen több hozzászólás után elfo­gadta a választmány javaslatát, mely szerint a vá­lasztmány oda fog hatni a nyugdíjegyesületnél, hogy a jövőben hasonló eset ne történjék, egyben az egyesület rosszulását fejezte ki a nyugdíjintézet eljárása fölött. — A Magyar Vörös Kereszt Egylet országos közgyűlése. A magyar szent korona országai vö­rös­ kereszt egyletének országos közgyűlését május hó 28-án délelőtt 11 órakor tartják meg. Mária Valéria főhercegnő, legfőbb védőasszony, Ferenc Szalvátor főherceg védnökhelyettes, kilátásba he­lyezték, hogy az országos közgyűlésre eljönnek. A közgyűlésre szóló meghívókat a központi igazga­tóság május hó első napjaiban bocsátja ki.­­ A Társadalomtudományi Társaság f.­é április hó 15-én, kedden, este órakor saját he­lyiségében (VI., Anker-köz 2) ülést tart, melynek tárgya: Aradi Viktornak „A magyar ipar fejlődé­sének kérdéséhez“ című előadása. Vendégeket szí­vesen látnak. — A Krisztinavárosi Kaszinó most tartotta XI. évi rendes közgyűlését, melyen a tagok öröm­mel vették tudomásul a tagok számának nagy emelkedését s a kaszinó anyagi helyzetének meg­erősödését. A tisztújításon elnökké dr Szebeny Antal, másodelnökké Gabrowitz Ede, ügyvezető elnökké dr Ripka Ferenc, alelnökké Klassohn Gyula, pénztárossá Szabó Ágoston, ellenőrül Ko­rén Ödön és Kisasszondy Sándor, gazdáknak Pyber Ignác és Burits János, háznagynak Perczel Béla, jegyzőknek Szilas Ágost és Sándor Károly, könyvtárosnak Várady Lajos, orvosnak dr Bu­­csányi Gyula egyhangúlag választattak meg. A közgyűlést társasvacsora követte, melyen számos felköszöntőben méltatták a kaszinónak az I. ker. társadalmi életére való befolyását. — Mesterségek szótára. A Magyar Mérnök­és Építész-Egylet ezüstéremmel tüntette ki Frecs­­kay Jánosnak, a szabadalmi hivatal segédhivatali igazgatójának, „A mestersége szótára“ című tech­nikai érdekű könyvét. A mű egy egész emberi élet gondos és lelkiismeretes munkájának eredménye és hivatva van annak különböző kis és nagyiparok­ban előfordult idegen műszavaknak jó magyar ki­fejezésekkel való helyettesítését előmozdítani. IRODALOM. * (Prohászka püspök székfoglalója) A Petőfi­ Társaságnak vasárnap d. e. tizen­gy órakor a Ma­gyar Tudományos Akadémia üléstermében meg­tartott rendes havi felolvasó-ülésén, amely méltán mondható irodalmi eseménynek, Prohászka Otto­kár székesfehérvári püspök tartotta meg székfog­laló felolvasását. A felolvasás nemcsak az illusztris szerző személyénél, de finom és mély bölcseleténél és sok irodalmi jelességénél fogva is rendkívül nagy tetszésre talált. Herczeg Ferenc elnöki megnyitója után Pakots József titkár tett jelentést bejelentve, hogy a Petőfi-Háznak Lőrinczy György Tompa három költeményének első kiadását ajándékozta a költő sajátkezű dedikációival, Harsányi Kálmán egy 1838-ból való folyóiratot, amelyben a kilenc éves Jókainak egy verse van, Aggh­ázy Kamil hon­védfőhadnagy pedig egy általa összeállított és Petőfi gyalogezredbeli karátzsainak névjegyzékét feltüntető kéziratot ajándékozott a Petőfi-Háznak. Az első felolvasó Feleki Sándor volt, aki több ér­zelmes hangulatú költeményét mutatta be. Azután Farkas Pál , Durand képviselő üze­nete“ címen a francia forradalom egyik regényes epizódját mutatta be, majd Ábrányi Emil olvasta fel „Magányos szikla“ című, rendkívül szép, gon­dolatokban mély, nemes páthoszn­ ódái szárnyalá­­sú költeményét. Ezután következett Prohászka Ottokár tisz­teletbeli tag felolvasása. Az illusztris írót már megjelenésekor zajos, szűnni nem akaró tapsvihar fogadta. „Mily mélység az üres madárfészek“ volt Prohászka felolvasásának a címe. Az író elhalad egy galagonyabokor mellett, ahol kis madárfióká­kat lát röpködni. A fiókák most végzik első repü­lésüket. Kihagyták a fészkét, remegő szárnyalással indulnak neki a nagyvilágnak. Az író megfigyelé­sek alapján megállapítja, hogy az anyamadár nem 35 azért rakott fészket a fiókáknak, hogy ott melen­gesse őket, hanem csupán csak azért mert amíg a fiókák kicsinyek, szükségük van a fészek védel­mére Mihelyt annyi erőre kap a fiók, hogy a szár­nyát megrebbentheti, az anya kiküldi a nagyvi­lágba. Az író ebből a megfigyelésből mélységes tanulságokat von le. Az egész világ berendezkedése olyan mint a madarak, így rebbenünk ki mind­nyájan a nagyvilágba, így vagyunk mindannyian fészekhagyók A filozófiai tétel és a mai társa­dalmi és kulturális viszonyok között megvannak a vonatkozások. Sehol a világon nincs ma meg­­állapodottság, nyugtalanság észlelhető irodalmi, művészeti, közgazdasági, ipari és kereskedelmi vi­szonylatokban, az egész világ társadalma ma a fé­szekhagyás pillanatát éli, emelgeti szárnyait és repülni készül új, ismeretlen célok felé ki a nagy­világba. Az író ezután néhány rendkívül jellemző megjegyzéssel kísérte az új irodalmi és művészi törekvéseket és a megtévelyedésekre, amelyek az új iránykeresésekben mutatkoznak, a megértés és a méltánylás szerető szavait alkalmazta. Találóan jellemezte egy finom költői hasonlattal a jelent­kező művészeti irányok értékét: a csipkerózsa magja a pocsolyába vetve álmodozik a rózsa szí­néről, illatáról, szirmainak kecses, hajlékony vo­nalairól, a virág egész teljes, pompázatos szépsé­geiről. A keréknyom az úr­kavicsa a réz­sűszál, az egész környezet kinevetik a csinkerózsa álmo­dozó magját, de aztán jön a melengető napsugár, életre hívja a magot és ime, a mag álma valóra vá­lik, a pocsolya felett kinő a gyönyörű, hajnalszínű virág. Nem történt más, csak korán álmodta meg a mag­a maga jövőjét, környezete hiába nevette, az álom valóra vált. A felolvasás mély hatást tett a közönségre, meleg és hódolatteljes ovációt rendeztek az illusztris írónak. Herczeg Ferenc elnök üdvözölte még a felolvasót és ezzel a felolvasó-ülés véget is ért. A felolvasó-ülést követő zárt ülésen eldöntöt­ték a 200 koronás Bulyovszky-féle verspályázatot. A bírálók: Jakab Ödön, Zempléni Árpád és Har­sányi Kálmán a „Mikor az udvari szobák dalol­nak“ című költeménynek javasolták kiadni a díjat. A társaság ki is adta a díjat a szerzőnek, aki, amint az a felbontott jeligés levélből kitűnt: Vincenti Gusztáv. A beérkezett pályaművek közül megdicsérték meg a „Hatvani“,­­Vitéz Mihály legállóban“ és „A gondolat himnusza“ címűeket. Tudomány. * (Magyar geológusok Olaszországban.) A római nemzetközi földrajzi kongresszus után a magyar geológusok tanulmányútra indultak az olaszországi vulkánok vizsgálására. A szakszerű utazásban dr Lóczy Lajos, a m. kir. föld*- '*'t igazgatójának vezetése alatt részt vesznek dr Iglói Szontagh Tamás királyi tanácsos, a m. kir. föld­tani intézet aligazgatója dr Pálfy Mór m. kir. főgeológus, dr Papp Károly, a Magyarhoni Föld­tani Társulat főtitkára, Roztozsnik Pál, dr Vendl Aladár, Maros Imre és ifj. Lóczy Lajos geológusok. A nyolc tagból álló csapat tegnapelőtt a Vezuvio megmászására indult, amely tittokban Mercalli ná­polyi tanár, a Vezuvio vizsg­álóintézetének főnöke, is elkísérte a magyar tudósokat. A Vezuvio kráte­rének körüljárása egy­ napot vett igénybe, amely alkalommal Lóczy tanár három kísérővel a kráter­be is leereszkedett mintegy 100 méter mélységig. '■ebbre azonban nem hatott, mime­r a veszélyes kigőzölgések a 300 méter mélységű üreg­be való lehatolást lehetetlenné tették. Az- • a tűzhányót körülvevő Monti Somm­ -a kerek hegy megmászására fognak indulni A Vezúv kö­rül tervezett tanulmányoknak nagy becse van a magyar geológusok szempontjából, minthogy az egykori magyar vulkánok rendszeres ̋­„ott,/,Távo­­zása csakis a mai tűzhányók alapos ismerete után lesz lehetséges. A geológusoknak a terrr­észet is nagyon kedvez, minthogy jelenleg Vezuvio tudvalevőleg csaknem teljes nyomántot­­ izzó lávát sehol sem szór ki s ily módon a magyar tudósok a Vezuviónak s környékének jóformán minden egyes pontját alaposan megnézhetik s ta­nulmányozhatják. Szerencse ára 40 fillér . Figyelmes" Csalódásig hsonló csoma­golásban soékteenitrenért iljes útaekat van forgalomban. Kérjünk határozottan Fo­man­t!

Next