Pesti Hírlap, 1913. április (35. évfolyam, 77-102. szám)
1913-04-15 / 89. szám
1913. április 15., kedd. Pesti Hírlap előző évekhez képest 6626 korona csökkenést mutat. A jövő évi költségvetést Kovách Aladár igazgató terjesztette be. Az előirányzott 246.000 korona kiadással szemben a költségvetés 211.000 korona bevételt irányoz elő s így a hiány 35.900 koronát tesz ki, amelynek fedezése a társadalomra és a hatóságokra hárul. Ezután a tisztújítást ejtették meg s a Faik Zsigmond halálával megüresedett alelnöki állásra Brüll Ignácot, az ügyvédi kamara elnökét, nagy lelkesedéssel közfelkiáltással megválasztották. Megválaszttatták még a következő választmányi tagok: Pándi Horváth Zsigmond, botfai Hűvös József, báró Inkey József, dr Kampis János, gróf Karátsonyi Aladár, gróf Keglevich Gyula, kisbaári Kiss Ferenc, dr báró Korányi Frigyes, Krausz Simon, ifj. dr Kresz Károly, dr Légrády Ottó, Ludvigh Gyula, Márkus József, dr Mutschenbacher Béla, dr báró Müller Kálmán, gróf Nákó Sándor, Porzsolt Kálmán, Rákosi Jenő, Sándor Pál, Scerbovszky Szaniszló, dr Szüllő Géza, gróf Teleki Samu, dr Vajda Ákos, dr Vázsonyi Vilmos, gróf Zichy Aladár, dr Faik Zsigmond, dr Vuck Mihály, Wodianer Hugó, Jónás Adolf. Számvizsgálók lettek: Wurm Adolf, Lukács Lessner Richárd és dr Szterényi Sándor. Réti Károly üdvözölte ezután az új alelnököt, aki meghatva mondott köszönetet a bizalomért. Az indítványok tárgyalása során dr Baránszky Gyula javaslatára kimondta a közgyűlés, hogy a keresetképtelenné vált tisztviselők eltartására a Karátsonyi és Rohonczy-alapból nyugdíjalapot létesít. Porzsolt Kálmán az egyesület huszonöt éves jubileumát nagy ünnepség keretében kivánja emlékezetessé tenni s az erre vonatkozó intézkedések végrehajtásával az igazgatótanácsot bizta meg a közgyűlés. Gróf Karátsonyi Jenő záróbeszédével ért véget a közgyűlés, amelyet választmányi ülés követett, ahol dr Baránszky Gyulát ügyészszé, Pándi Horváth Zsigmondot pedig az igazgatóválasztmány tagjául választották meg. — Az Erzsébetvárosi Kör közgyűlése, Morzsányi Károly halálával megüresedett az Erzsébetvárosi Kör elnöki széke , a vasárnapi közgyűlésen töltötték azt be. Popper Mór, a kör alelnöke, nyitotta meg a gyűlést és a jelölő bizottság jelölése alapján nagy lelkesedéssel választották meg a kör régi, érdemes vezető tagját, Paksy Bélát, elnökké. A választás után küldöttség ment az új elnökért, akit, amikor a közgyűlési terembe lépett, lelkesen ünnepeltek a nagy számban megjelent köztagok. Palfy Béla, az új elnök, meghatva mondott köszönetet a bizalomért és beszédében ismertette azokat az irányelveket, amelyeket a kerület fejlődése, a polgárság helyzetének javítása céljából megvalósítandónak tart. Kijelentette az elnök, hogy továbbra is oly szellemben fogja vezetni a köz ügyeit, mint ahogy azt az elhunyt Morzsányi Károly és a visszavonult Ehrlich G. Gusztáv tették. A kerület régi, jogos óhajait, az Erzsébet-sugárút kiépítését, az Aréna-úti egységes villamosközlekedést, a ceglédi vasúti vonal eltávolításának szorgalmazásán kívül a kispolgárok érdekeit is meg fogja védeni. A nagy éljenzéssel fogadott beszéd után Spitz Lajos a kör tagjai nevében biztosította az elnököt a tagok ragaszkodásáról és dr Kelemen Jakab üdvözlő szavai után Bogdány Mór indítványára az alelnöki állás betöltését a rendes közgyűlésre halasztották. A budapesti V. ker. izr. nőegylet vasárnap délelőtt tizenegy órakor tartotta negyedik évi rendes közgyűlését Eichbaum Móric elnöknő elnöklete alatt. A titkári jelentést drencze Henrik olvasta fel, amelynek során beszámolt az egylet működéséről, amely örvendetes fejlődésről tesz tanúságot. A tagok száma és a bevételek jelentékenyen szaporodtak, úgy, hogy 3560 koronát oszthattak ki a szegények között és 106 iskolás gyermeket télen teljesen felruházhattak. Ösztöndíjak létesítésén kívül az egylet nemsokára egy leánymentázat akar létesíteni. A jelentést a közgyűlés nagy megelégedéssel vette tudomásul. Salgó Ignácné pénztáros terjesztette be a pénztári kimutatást, amely szerint az egylet vagyona 8835 korona; az ez évi fölöslege 1828 korona volt, amellett, hogy minden jogos kérvényt kielégítettek. Jutassy Ödönné a felügyelő bizottság nevében indítványozta a fölmentvény megadását, amihez a közgyűlés hozzájárult. Azután a megüresedett elnökségi és választmányi tagsági helyeket töltötték be. Gedeonná Kont Honát alelnöknek, Krausz Rezsőnét felügyelőbizottsági tagnak választották meg. Végül az egylet körül szerzett érdemei elismerése gyanánt tiszteletbeli tagoknak választotta a közgyűlés Hanvai Sándor kir. tanácsost, az V. ker. elöljáróját, és Faludi Gábort, a Vígszínház igazgatóját. A Magyar Cserkészszövetség szombat este hét órakor tartotta meg alakuló közgyűlését a Budapesti Református Ifjúsági Egyesület tanácstermében. A szövetséget előkészítő bizottság tette le mandátumát, hogy kezdetét vegye a központi szövetség munkája, amely a középiskolai ifjúságnak karakteres és sportszerető nemzedékké képzésével kapcsolódik a magyar sport megújulásának processzusába. A szövetség ideiglenes tisztikarát egyhangú lelkesedéssel a következőképen alakították meg: elnök dr Aligram Gyula, főtitkár Papp Gyula, pénztáros dr Kovács Dezső, ellenőr Bing Ede János, jegyző Borsiczky Sándor és Viktor János. A bizottság tagjai lettek: Bilkei Pap István ref. theológiai tanár, Megyercsy Béla, Ravasz Árpád, Izsói Alajos, Radványi Kálmán, Miklósy István Köhler Ferenc, Hámos Sándor, dr Sik Sándor, ifj. Erődi Béla, Hilbert Károly, dr Dömény Lajos ügyvéd. A szövetség munkáját az alapszabályok beterjesztésétől számított negyven nap múlva kezdi meg. Az újonan alakított cserkészcsapatok e terminustól kezdve léphetnek be a szövetségbe. — Az újságírók nyugdíja. A Magyarországi Hírlapírók Nyugdíjintézete az utóbbi időben két hivatásos újságírónak a tagjai közé való felvételét megtagadta, ami miatt a Budapesti Újságíró Egyesület vasárnap délután rendkívüli közgyűlést tartott. A közgyűlésen több hozzászólás után elfogadta a választmány javaslatát, mely szerint a választmány oda fog hatni a nyugdíjegyesületnél, hogy a jövőben hasonló eset ne történjék, egyben az egyesület rosszulását fejezte ki a nyugdíjintézet eljárása fölött. — A Magyar Vörös Kereszt Egylet országos közgyűlése. A magyar szent korona országai vörös kereszt egyletének országos közgyűlését május hó 28-án délelőtt 11 órakor tartják meg. Mária Valéria főhercegnő, legfőbb védőasszony, Ferenc Szalvátor főherceg védnökhelyettes, kilátásba helyezték, hogy az országos közgyűlésre eljönnek. A közgyűlésre szóló meghívókat a központi igazgatóság május hó első napjaiban bocsátja ki. A Társadalomtudományi Társaság f.é április hó 15-én, kedden, este órakor saját helyiségében (VI., Anker-köz 2) ülést tart, melynek tárgya: Aradi Viktornak „A magyar ipar fejlődésének kérdéséhez“ című előadása. Vendégeket szívesen látnak. — A Krisztinavárosi Kaszinó most tartotta XI. évi rendes közgyűlését, melyen a tagok örömmel vették tudomásul a tagok számának nagy emelkedését s a kaszinó anyagi helyzetének megerősödését. A tisztújításon elnökké dr Szebeny Antal, másodelnökké Gabrowitz Ede, ügyvezető elnökké dr Ripka Ferenc, alelnökké Klassohn Gyula, pénztárossá Szabó Ágoston, ellenőrül Korén Ödön és Kisasszondy Sándor, gazdáknak Pyber Ignác és Burits János, háznagynak Perczel Béla, jegyzőknek Szilas Ágost és Sándor Károly, könyvtárosnak Várady Lajos, orvosnak dr Bucsányi Gyula egyhangúlag választattak meg. A közgyűlést társasvacsora követte, melyen számos felköszöntőben méltatták a kaszinónak az I. ker. társadalmi életére való befolyását. — Mesterségek szótára. A Magyar Mérnökés Építész-Egylet ezüstéremmel tüntette ki Frecskay Jánosnak, a szabadalmi hivatal segédhivatali igazgatójának, „A mestersége szótára“ című technikai érdekű könyvét. A mű egy egész emberi élet gondos és lelkiismeretes munkájának eredménye és hivatva van annak különböző kis és nagyiparokban előfordult idegen műszavaknak jó magyar kifejezésekkel való helyettesítését előmozdítani. IRODALOM. * (Prohászka püspök székfoglalója) A Petőfi Társaságnak vasárnap d. e. tizengy órakor a Magyar Tudományos Akadémia üléstermében megtartott rendes havi felolvasó-ülésén, amely méltán mondható irodalmi eseménynek, Prohászka Ottokár székesfehérvári püspök tartotta meg székfoglaló felolvasását. A felolvasás nemcsak az illusztris szerző személyénél, de finom és mély bölcseleténél és sok irodalmi jelességénél fogva is rendkívül nagy tetszésre talált. Herczeg Ferenc elnöki megnyitója után Pakots József titkár tett jelentést bejelentve, hogy a Petőfi-Háznak Lőrinczy György Tompa három költeményének első kiadását ajándékozta a költő sajátkezű dedikációival, Harsányi Kálmán egy 1838-ból való folyóiratot, amelyben a kilenc éves Jókainak egy verse van, Aggházy Kamil honvédfőhadnagy pedig egy általa összeállított és Petőfi gyalogezredbeli karátzsainak névjegyzékét feltüntető kéziratot ajándékozott a Petőfi-Háznak. Az első felolvasó Feleki Sándor volt, aki több érzelmes hangulatú költeményét mutatta be. Azután Farkas Pál , Durand képviselő üzenete“ címen a francia forradalom egyik regényes epizódját mutatta be, majd Ábrányi Emil olvasta fel „Magányos szikla“ című, rendkívül szép, gondolatokban mély, nemes páthoszn ódái szárnyalású költeményét. Ezután következett Prohászka Ottokár tiszteletbeli tag felolvasása. Az illusztris írót már megjelenésekor zajos, szűnni nem akaró tapsvihar fogadta. „Mily mélység az üres madárfészek“ volt Prohászka felolvasásának a címe. Az író elhalad egy galagonyabokor mellett, ahol kis madárfiókákat lát röpködni. A fiókák most végzik első repülésüket. Kihagyták a fészkét, remegő szárnyalással indulnak neki a nagyvilágnak. Az író megfigyelések alapján megállapítja, hogy az anyamadár nem 35 azért rakott fészket a fiókáknak, hogy ott melengesse őket, hanem csupán csak azért mert amíg a fiókák kicsinyek, szükségük van a fészek védelmére Mihelyt annyi erőre kap a fiók, hogy a szárnyát megrebbentheti, az anya kiküldi a nagyvilágba. Az író ebből a megfigyelésből mélységes tanulságokat von le. Az egész világ berendezkedése olyan mint a madarak, így rebbenünk ki mindnyájan a nagyvilágba, így vagyunk mindannyian fészekhagyók A filozófiai tétel és a mai társadalmi és kulturális viszonyok között megvannak a vonatkozások. Sehol a világon nincs ma megállapodottság, nyugtalanság észlelhető irodalmi, művészeti, közgazdasági, ipari és kereskedelmi viszonylatokban, az egész világ társadalma ma a fészekhagyás pillanatát éli, emelgeti szárnyait és repülni készül új, ismeretlen célok felé ki a nagyvilágba. Az író ezután néhány rendkívül jellemző megjegyzéssel kísérte az új irodalmi és művészi törekvéseket és a megtévelyedésekre, amelyek az új iránykeresésekben mutatkoznak, a megértés és a méltánylás szerető szavait alkalmazta. Találóan jellemezte egy finom költői hasonlattal a jelentkező művészeti irányok értékét: a csipkerózsa magja a pocsolyába vetve álmodozik a rózsa színéről, illatáról, szirmainak kecses, hajlékony vonalairól, a virág egész teljes, pompázatos szépségeiről. A keréknyom az úrkavicsa a rézsűszál, az egész környezet kinevetik a csinkerózsa álmodozó magját, de aztán jön a melengető napsugár, életre hívja a magot és ime, a mag álma valóra válik, a pocsolya felett kinő a gyönyörű, hajnalszínű virág. Nem történt más, csak korán álmodta meg a maga maga jövőjét, környezete hiába nevette, az álom valóra vált. A felolvasás mély hatást tett a közönségre, meleg és hódolatteljes ovációt rendeztek az illusztris írónak. Herczeg Ferenc elnök üdvözölte még a felolvasót és ezzel a felolvasó-ülés véget is ért. A felolvasó-ülést követő zárt ülésen eldöntötték a 200 koronás Bulyovszky-féle verspályázatot. A bírálók: Jakab Ödön, Zempléni Árpád és Harsányi Kálmán a „Mikor az udvari szobák dalolnak“ című költeménynek javasolták kiadni a díjat. A társaság ki is adta a díjat a szerzőnek, aki, amint az a felbontott jeligés levélből kitűnt: Vincenti Gusztáv. A beérkezett pályaművek közül megdicsérték meg a „Hatvani“,Vitéz Mihály legállóban“ és „A gondolat himnusza“ címűeket. Tudomány. * (Magyar geológusok Olaszországban.) A római nemzetközi földrajzi kongresszus után a magyar geológusok tanulmányútra indultak az olaszországi vulkánok vizsgálására. A szakszerű utazásban dr Lóczy Lajos, a m. kir. föld*- '*'t igazgatójának vezetése alatt részt vesznek dr Iglói Szontagh Tamás királyi tanácsos, a m. kir. földtani intézet aligazgatója dr Pálfy Mór m. kir. főgeológus, dr Papp Károly, a Magyarhoni Földtani Társulat főtitkára, Roztozsnik Pál, dr Vendl Aladár, Maros Imre és ifj. Lóczy Lajos geológusok. A nyolc tagból álló csapat tegnapelőtt a Vezuvio megmászására indult, amely tittokban Mercalli nápolyi tanár, a Vezuvio vizsgálóintézetének főnöke, is elkísérte a magyar tudósokat. A Vezuvio kráterének körüljárása egy napot vett igénybe, amely alkalommal Lóczy tanár három kísérővel a kráterbe is leereszkedett mintegy 100 méter mélységig. '■ebbre azonban nem hatott, mimer a veszélyes kigőzölgések a 300 méter mélységű üregbe való lehatolást lehetetlenné tették. Az- • a tűzhányót körülvevő Monti Somm -a kerek hegy megmászására fognak indulni A Vezúv körül tervezett tanulmányoknak nagy becse van a magyar geológusok szempontjából, minthogy az egykori magyar vulkánok rendszeres ̋„ott,/,Távozása csakis a mai tűzhányók alapos ismerete után lesz lehetséges. A geológusoknak a terrrészet is nagyon kedvez, minthogy jelenleg Vezuvio tudvalevőleg csaknem teljes nyomántot izzó lávát sehol sem szór ki s ily módon a magyar tudósok a Vezuviónak s környékének jóformán minden egyes pontját alaposan megnézhetik s tanulmányozhatják. Szerencse ára 40 fillér . Figyelmes" Csalódásig hsonló csomagolásban soékteenitrenért iljes útaekat van forgalomban. Kérjünk határozottan Fomant!