Pesti Hírlap, 1913. június (35. évfolyam, 129-153. szám)
1913-06-01 / 129. szám
eső mellőzés ő értesült idoljára a történtekről. Most lemondani készül, mert — úgy tudjuk — nem kér a politikai Paprika Jancsi szerepéből. Jelentéseink:• Zichy János választási költségei. Gróf Zichy János törvényszéki vallomását a ’ munkapárti körben nagyon elítélően és szenvedélyesen kommentálták pénteken este. Félhivatalos jelentést is adtak ki az elkeseredett hangulat jellemzésére és ebben azt vetik szemére a volt kultuszminiszternek — aki három kerületben lépett föl — hogy a munkapárt választási kasszájából fizették ki mind a három mandátuma költségeit. Erre vonatkozólag Zichy János Az Est munkatársa előtt így nyilatkozott: — A közleményekből azt olvastam ki, hogy a munkapártban érthetetlennek tartják „megbotránkozásomat“ a fölött, hogy a pártkasszából választásokra pénz adatott ki, holott az én összes választásaim alkotmányos költségei a pártkasszából fizettettek. Mindenekelőtt kijelentem, hogy nem tartozom azon naiv emberek közé, akik nem ismerik el a pártkasszák létezésének szükségességét, sőt jogosultságát is, annyiban, amennyiben a törvény maga is ismeri, sőt statuálja az alkotmányos költségeket. — Ami az én választásaimat illeti, — és itt gróf Khuen akkori miniszterelnökre, mint tanúra hivatkozom — kijelentem, hogy én annak idején megmondtam gróf Ehuen miniszterelnök úrnak, ,, mint a munkapárt vezetőjének, hogy ragaszkodom a régi kerületemhez, a szabadbárándihoz. Abban is fogok föllépni, annak mandátumát akarom leírni, és az ezen választással járó összes költségeket a magaméból fogom fizetni. — Ha azonban a munkapárt érdeke úgy hozza magával, hogy több kerületben is lépjek fel, s ha a pártnak van pénze az ezen választásokkal járó alkotmányos költségek fedezésére, úgy én szívesen kiveszem a részemet az ezzel járó munkából, de a magaméból csak egy mandátum költségeit fedezem; annál is inkább, mert ha a pártvezetőség kívánságainak megfelelve több helyen lépek fel és több helyen választanának meg, végül csak egy mandát tumot tarthatok meg és csak egy mandátum alapján üllek benn a Házban. A régi kerületemben fölmerült összes választási költségeket tehát én fizettem, nem a pártkassza. Ezt a pártban ma is tudják azok, akik érdeklődnek a dolog iránt és nemcsak a levegőbe beszélnek.* Politikai körökben hire kelt, hogy gróf Zichy János kilép a munkapártból és vele együtt több képviselő otthagyja a kormánypártot. Gróf Zichy János az est folyamán ezekre a híresztelésekre vonatkozólag igy nyilatkozott: — A kormány félhivatalos közleményei azt a benyomást teszik reám, mintha engem ki akarnának tessékelni a pártból. Erre vonatkozólag egyszerűen az a válaszom, tgy az az elhatározás, hogy mikor lépek be egy pártba vagy mikor lépek ki egy pártból, egészen az én személyes ügyem, ami pedig a félhivatalos közleménynek azt a részét illeti, mely lemondásom indító okaival foglalkozik, erre csak azt válaszolhatom, hogy annak okát valószínűleg jobban tudom én, mint azok az urak, akik ott a pártkörben beszélnek. * Az ellenzék és a képviselőház ülései. A képviselőház hétfőn délelőtt tíz órakor ülést tart. Mint értesülünk, az ellenzék sem a hétfői, sem a keddi ülésen nem jelenik meg, hanem bevárja a Désy-Lukács perben az ítéletet és csak azután dönt arról, hogy milyen taktikát kövessen a kormánynyal és a munkapárttal szemben. * A függetlenségi pártok fúziója Justh Gyula már közölte gróf Károlyi Mihályival, hogy a neki átadott ellenzéki tervezetre vonatkozólag írásban fog választ adni, amely egyszersmind a függetlenségi párt kívánságát is tartalmazza. Justh Gyula már elkészült ezzel a tervezettel, amely nemcsak általános elveken alapul, hanem belemegy a részletekbe is. A tanácskozások a fúzió dolgában a jövő hét első napjaiban fognak folytatódni, amennyiben az ellenzéket nem veszi majd túlságosan igénybe a parlamenti akció. Bakonyi Samu, a függetlenségi párt egyik alelnöke, aki részt vett a Justh Gyulánál tartott értekezleten, a következőket mondotta munkatársunknak: — Tanácskozásunk eredményeit Justh Gyula írásba foglalva átadja gróf Apponyinak és gróf Károlyinak. Nézetem szerint ezen az alapon semmi komoly akadálya sincsen a fúziónak. A részletekről nem volna illő most nyilatkoznom, már azokra való tekintettel sem, akikhez ez a tervezet még eljut. Annyit mondhatok, hogy a fúzió ügye a legjobb időn van. Lukács a királynál. Félhivatalosan közüikt, hogy Lukács László miniszterelnök szombaton éjjel Bécsbe utazott. A miniszterelnök vasárnap ő felségénél különkihallgatáson fog megjelenni, hogy folyó kormányzati ügyekről tegyen jelentést. Bécsi jól értesült forrásból származó hír szerint a király magához rendelte Lukács László miniszterelnököt. Lukács kihallgatása szorosan összefügg a Lukács—Désy-pörrel. Ebben járt itt tegnap Bécsben Balogh igazságügyminiszter is. Bécsben máris magyar krízisről beszélnek, tekintet nélkül a Désy-pör kimenetelére. A holnapi audiencia nem hoz még döntést, csak előkészíti a bekövetkező eseményeket. * Gróf Apponyi Albert Nyírbátorban. Gróf Apponyi Albert, aki szombaton délben érkezett meg külföldről, este a nyírbátori kerületbe utazott a szövetkezett ellenzéki pártok jelöltjének, Shrabovszky Guidónak, támogatására. A hétfői választásra a kerületbe utaztak még gróf Károlyi Mihály, Mezőssy Béla, Platthy György, Eitner Zsigmond és Horváth József képviselők. Belpolitikai hírek. Gróf Apponyi Géza jelölése. A bonyhádi kerület ellenzéki polgársága a megüresedett mandátumra vasárnap fog jelöltet állítani. A negyvennyolcas és hatvanhetes ellenzék együttesen valószínűleg abban fog megállapodni, hogy pártonkívüli ellenzéki 67-es programmal föllépteti gróf Apponyi Gézát, Tolna vármegyének volt főispánját, aki a kormány erőszakosságai miatt hagyta ott a munkapártot. A gazdapárt úgy határozott, hogy nem állít külön jelöltet, hanem mindenesetre a szövetkezett ellenzék jelöltjét fogja támogatni. Amennyiben gróf Apponyi Géza nem vállalná a jelöltséget, akkor Bethnár Bélát jelöli az ellenzék. Uj báró, Szász József alsófehérmegyei főispán, mint munkapárti politikai körökben beszélik, bárói rangot kap. Vele együtt emelkedik bárói rangra fia, Szász Pál munkapárti képviselő is. A függetlenségi pártkörből. A függetlenségi pártkörben hosszabb időttöltött az este Justh Gyula pártelnök, báró Kemény Árpád főrendiházi tag, akik a párt tagjaival beható diskussziót folytattak. Meleg elismeréssel nyilatkoztak Vázsonyi Vilmosnak nagy koncepciójú védőbeszédéről. Sokat foglalkoztak gróf Zichy János volt kultuszminiszter magatartásával, akinek nyílt, őszinte szókimondása szimpátiával találkozott. Úgy ítélik meg a Désy-pert, hogy kezdetét jelenti a közélet megtisztítására irányuló processzusnak s ezzel kapcsolatban a munkapárt szétzüllésének. A képviselőház munkásügyi bizottsága szombaton délután öt órakor ülést tartott, melyen Hegedűs Kálmán előadó ismertette az iparfelügyelők rossz javadalmazású helyzetét. A miniszter elismerte ennek a helyzetnek valóságát, de financiális okoknál fogva nem tud egyelőre azon segíteni. Ha segíteni akarnának — ezt persze nem a miniszter mondta — ez belekerülne annyiba, mint egy munkapárti választás.. • Azután a munkásbiztosítás bajait vitatták meg. A miniszter, mint valamennyi elődje, megígérte a novelláris módosítást. A kereskedelmi üzletek zárórájáról szóló törvényjavaslat megvitatásakor a miniszter kifejtette, hogy ez nem végleges szabályozás, mert külön törvény fog beterjesztetni az alkalmazottak jogviszonyainak szabályozásáról. A mostani megoldásnál a munkások érdeke, a kiskereskedők védelme és az alkalmazottak iránt érzett jóakarata ésméltányossága vezette. Kijelentette, hogy nem zárkózik el az elől az indítvány elől, hogy a szombati záróra féltiz órában állapíttassák meg. Miután a bizottság ekép határozott, a törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben is elfogadták. » •. fü 1913. julius 1., vasárnap,4 ___________________ _______Pest, Hírlap Visszavont lemondás. Jelentettük, hogy Lator Sándor, a máramarosszigeti választókerület munkapárti képviselője, bejelentette választóinak, hogy lemond a mandátumáról. Lator szombaton újra táviratot intézett választóihoz, melyben viszszavonja lemondását. Máramarosszigeten nem tudják, miért szívta vissza lemondását a képviselő, akinek utódjául egész biztossággal Vadász Lipót igazságügyi államtitkárt nevezték meg. Külpolitikai híreit. A spanyol kormányválság. A Romanoneskormány beadta lemondását és a király azt elfogadta. A kormány lemondásának közvetlen oka Maura miniszterelnök szenzációs beszéde volt, amelyet pénteken a kamarában mondott. Kifejtette, hogy amíg a liberális liberálisok az eddig követett úton haladnak, a konzervatívoknek nincs módjukban a liberálisokat abban az alkotmányos támogatásban részesíteni, amelyre az ország kormányzásához szükségük van. Maura a legutóbbi liberális kabineteknek szemére vetette, hogy kompromusszumokat kötöttek a republikánusokkal és szocialistákkal, valójában azonban abból a célból, hogy e pártok a liberálisokat segítsék a hatalom megtartásában. Fővárosi ügyek. — A főváros kölcsöne. Dr Bárczy István polgármester csütörtök délben Berlinbe érkezett, ahol azonnal érintkezésbe lépett a Dresdner Bank vezetése alatt álló csoporttal, amely egy hosszabb lejáratú törlesztéses városi kölcsön átvételére tett ajánlatot. A megindult tárgyalások előreláthatóan szombaton be is fejeződnek. — Tanerők előléptetése. A tanács szombati ülésében dr Déri Ferenc tanácsosnak a közoktatásügyi bizottság által is pártolt javaslatára a fővárosnál alkalmazott több kiváló tanerőt előléptetett, amennyiben főigazgatói, illetve igazgatói, vagy főóvónői címmel ruházta őket fel. Címzetess főigazgató: dr Kacsóh Pongrác. Címzetes igazgatók: a reáliskoláknál: Fertig Vilmos, felsőkereskedelmi iskolánál: dr Nagyőszi Ferenc, dr Juckel Gyula. Címzetes igazgatók a polgári iskoláknál: Walter Vilmos, Halász Gyula, Grósz Lajos, Simon Miklós, Léhner Vilmos, Böngérfy János, Lévai Miksa dr Pastinszky István, Gyibak Endre és Újhelyi Sándor. Címzetes igazgatók elemi iskoláknál: Petzina Ödön Hangél József, Bosnyák Jakab, Párutény István, Gáti József, Perényi Lajos, Szűcs Soma, Iermann Jakab, Kovács Ede, Fodor József, Schneller Imre Irtzing Imre Solt Lajos, Héczey Nándor, Keller Mihály, Varga Béla, Kovács Alajos, Hermann László, Berkes Jakab, Révai Adolf, Sor Mihály, Kőszegfalvi Endre, Müller Imre és Strolling Géza. Főóvónők: Halász Sarolta, Malik Béláné, Zvögler Róza, Neuss Ilona, Nagy Antónia, Kovács Jenőné, özv. Berzsenyi Ignác, Farkas Ilona, Lőrincz Szilárdné és Szeremley Mihályné. Végül a tanács, az ügyosztály vezető tanácsos javaslatára több tanárnak, tanítónak és tanítónőnek a várakozási idő megrövidítésével a következő nagyobb fizetési fokozatba való előléptetését határozta el. — Választás. A tanács szombaton délelőtt tartott rendkívüli ülésében töltötte be a főváros óvodáinál megüresedett állásokat. A huszonkét állásra a következőket választotta meg: Kemény Ilona, Vadócz Ferencné, Antal Irma, Schwares Margit, Janics Hermin, Urbányi Gizella, Lóránt Adél, Miorvay Emma, Tabak Margit, Gaál Margit, Bánczyk Aranka, Brettschneider Matild, Deák Adrienne, Kurdin Vilma, Mihajlovits Ilona, Antal Ilona, Hengen Gyuláné, Vajda Irén, Grész Lászlóné, Neuberger Róza, Gvardián Mária, Mandelbaum Irén. — A Kálvin-tér szabályozása. Francsek Imre építész, műszaki tanácsos, a Kálvin-tér szabályozására tervet dolgozott ki, amelyben a református egyház telektömbjét a tér szembenfekvő oldalával párhuzamosan lemetszi s az igy kibővített térnek déli oldalára az uj református templomot helyezi el. Ezt az ideát még néhai Czigler tanár vetette fel, aki az igy levágott blokkra akarta a Nemzeti színházat elhelyezni. A fővárosi mérnöki hivatal már akkor állást foglalt a tér történelmi alakulatának megbontása ellen, amely esztétikai szempontból is a legkedvezőbb. A városépítési ügyosztály, minthogy a javasolt szabályozás a már elfogadottal szemben sem esztétikai, sem forgalmi előnyt nem nyújt, a terv elejtését javasolja, annál is inkább, mert a templom építésére kijelölt területet sem tartja erre a célra alkalmasnak. Még két terv érkezett a Kálvin-tér szabályozására és pedig ifj. Holzspach Nándor és Árkay Aladár terve. Minthogy ezek a tervek sem tartalmaznak szabályozási szempontból értékes ötletet ezért az ügyosztály e tervek keresztülvitelét sem javasolja. Az ügyosztálynak ezt az álláspontját osztotta a középítési bizottság is, amikor a tervek elejtésére vonatkozó előterjesztéshez hozzájárult és fentartotta a Kálvin térre nézve a náir megállapított szabályozási elveket.