Pesti Hírlap, 1913. július (35. évfolyam, 154-166. szám)

1913-07-13 / 165. szám

22 Pesti Hírlap 1913. július 13., vasárnap­­ hoz, hogy a vádlott államának a kettős házasságra vonatkozó jogszabályait szolgáltassa a bíróság ke­zéhez, azonban a minisztérium nem tudta megsze­rezni az amerikai államok törvényeit. Az ügyész indítványozta, hogy a tárgyalást napolják el, amíg a törvények a bíróság kezéhez kerülnek. Schnitzer védője, dr Weisz Ödön, kérte védencének szabad­lábra helyezését, miután már eddig 21 hónapig volt vizsgálati fogságban. Az ügyész a szabadláb­ra helyezést ellenezte. A bíróság azt a határozatot hozta, hogy a főtárgyaikat elnapolja és megkere­si az igazságügy minisztert, hogy a csalást és a ket­tős házasságot illető amerikai törvényeket mielőbb szerezze be és ha e törvénykönyvek kéznél lesznek, új főtárgyalási határnapot tűznek ki. A védő in­dítványozta, hogy állapítsa meg a bíróság, mily nagy kaució ellenében engedné Schnitzert szabad­lábra. A biróság ÜII.ÜO0 koronában állapította meg a kauciót, amely ellen Aranyiczki kir. ügyész az- 2*1 “ indokolással, hogy azt, aki három rendbeli kettősházasság és csalás bűntettével van vádolva, nem lehet szabadlábra helyezni, felfolyamodást je­lent be. Ugyancsak felfolyamodást jelentette be dr Weisz Ödön védő a kaució nagysága miatt. —­ét királysértési per. A szegedi királyi ügyészség vádat emelt királysértés és alkotmányos államforma megtámadása miatt dr Kalmár Antal ellen, aki a Makói Hírlapba „Betörők” címen ki-­­ rálysértő cikket írt. Vádat emelt a szegedi királyi ügyészség dr Korniczky Dezső ellen a „Magyar szó Bécsben” című cikkében foglalt királysérté­­sekért. Szóbeli királysértésért emelt a köztársa­­párt április 14-iki gyűlésén résztvett dr Makay Márton szeghalmi és dr Papp Gyula halasi ügy­véd ellen a szegedi királyi ügyészség és dr Lánczy Simon ellen­­. budapesti királyi ügyészség. A meg­szűnt Magyar Köztársaság című lap utolsó számá­nak két cikkét inkriminálta a királyi ügyészség király­sértés és alkotmányos államforma megtáma­dása miatt. Az egyik cikket dr Szakács Ferenc ügyvéd írta, címe: Nagy Györgyöt újra fölmen­tették. A másik cikk: Köztársasági pártalakulá­­sok, ezt dr Engel Lajos írta. Szóbeli királysértés- sel vádolta a szegedi királyi ügyészség Nagy Györgyöt, aki a szentesi függetlenségi párt zászló­avató ünnepén tartott ünnepi beszédében mon­dott volna királysértő szavakat. A vezető ügyész hetekig folytatta Szentesen a nyomozást, 284 ta­nút hallgatott ki s ezek közül kettő terhelően val­lott Nagy Györgyre. Kiszabadult a közjegyző. Szegedről jelen­tik, hogy dr Kern Lajos, volt szegedi közjegyző, akit sikkasztás és okirathamisítás miatt négy évi fegyházra ítéltek, szombaton kiszabadult a bör­­tönből Jó magaviselete miatt egy évet elengedtek bün­te­téséből. — Hitelezési csalás. A Weisz és Frankfurter bőrnagykereskedő cég tagjai, Weisz Géza és Frank­furter Miksa 1912 november havában minden alaptőke nélkül bőrnagykereskedést nyitottak. Negyvenkétezer korona áruhitelt csaltak ki kü­lönböző gyárosoktól és hat havi hitellejárat előtt az üzletüket eladták. A hitelezők följelentésére hitelezési csalás miatt a büntető eljárás megin­­dult ellenük. A vádtanács vád alá helyezte őket és a vizsgálati fogságba való helyezésüket elrendelte ez év május 17-én. Weisz Géza szabadlábra helye­zését védője, dr Beck Oszkár, kérte ötezer korona ellenében. A vádtanács e kérést elutasította, e­rre a védő a táblához felfolyamodva, a kir. Ítélőtábla Weisz Gézának 5000 korona kaució ellenében való szabadlábra helyezését elrendelte. Weisz Géza szombaton el is hagyta a fogházat. •­ A szakértők a Pallós-ügyben. Takács vizsgálóbíró szombatra rendelte el a könyvszakér­tői szemlét a Pallas-ügyben. Kazal Károly és Ei­chenst­eld Lajos szakértők, azonkívül a védők meg­jelentek Takács vizsgálóbírónál, ak­i az összes köny­veket kiadta a szakértőknek, valamint a vizsgálóbíró és a védők kérdéseit átadta, hogy záros határidőn belül adják meg az egyes kérdésekre a feleletet. A védelem ellenőrző könyvszakértőket fog bejelen­teni. — Kémkedő pincér. A múlt év december ha­vában fizika Ádáv­ cipőmunkás vasúton Pancsová­­ról Temesvárra utazott. Útközben megismerkedett ifarkovics Dusán belgrádi pincérrel, aki feltűnően érdeklődött az iránt, hogy Pancsován mekkora a katonaság létszáma, milyen fegyvernemekhez tar­tozó helyőrség van a városban és hogy milyen igyak vannak. Szika Ádám az érdeklődést gyanús­­nak találván, Pancsova és Versec között jelentést tett róla egy rendőrbiztosnak. Temesvárott aztán le is tartóztatták Markovics Dusánt és a temesvári királyi­­ügyészség vádat emelt ellene kémkedés vét­sége miatt. A bűnpert pénteken tárgyalta a temes­vári törvényszék és Markovicsot hat havi államfog­­házra ítélte. Kivonat a hivatalos Lapból. Elnevezések, áthelyezések. A közös pénzügyminisz­ter a bosnyák-hercegovinai tartományi szolgálatban dr .ezerdarovics Ah­met bég II. osztályú járási főnököt lét­számon felüli 1. osztályú járási főnökké nevezte ki. A pénzügyminiszter Cziráky Iván, Stier Adolf és Bedő József adóhivatali pénztárnokok­at az Ipolysági, vu­­kovári és brassói adóhivatalnál, jelen állomáshelyükön való meghagyásuk mellett, a VII. fizetési osztályba adó­hivatali főpénztárnokokká, Magassy Rezső, Szabó Ferenc,­ Kuti József, Jercser Béla, Gröber György és Simay Caesar adóhivatali pénztárnokokat a nagyatádi, mezőcsáti, szé­kelyhídi, csornai, tölnicbányai és gödöllői, Székely János, Stejannovics Dusán, Marosi Imre, Csegely László, Mauks József és Bieder Jakab adóhivatali ellenőröket a pákai, pakráci, makói, hátszegi, losonci és susáki, Pál Miklós adóhivatali pénztárnokot a szarvasi adóhivatalnál, jelen állomáshelyén való meghagyása mellett, a Vil­. fizetési osztályba adóhivatali főellenőrré, Stefflik János, dr Ker­tész Endre, Szász Dénes, Fejes Antal, Pepten Jakab, Böhm Károly és Stemberger Antal adóhivatali ellenőröket a zólyomi, szentlőrinci, nyárádszeredai, korponai, sárkányi, módosi és delnicei adóhivatalnál, ebben a minőségükben és jelen állomáshely­ükön való meghagyásuk mellett, a IX. fizetési osztályba; Weinberger Lajos, Morigulovits Deme­ter, Szerb Gergely, Fényes Lajos, Lukács L. Miklós, Gold­berger Dávid, Gottstein Dániel, Schiffer Ienrik, Berei Károly, Borbély-Székely Zoltán, Staszipovics József, Weisz Jenő, Szalánczy Dénes, Kétszery Géza, Horschitz­­ky Lajos, Batiska Mihály, Spiesz György, Bányák Rezső, Terplán Sándor és Taborják Ferenc adóhivatali tiszteket a dési, pakráci, jászberényi, nagyváradi, bajai, szakolcai, komáromi, temesvári, szatmárnémeti-i, szatmárnémet­-i, soproni, kolozsvári, nagyszebeni, keszthelyi, körösböké­­nyi, gyöngyösi és nagybányai adóhivatalnál, a budapesti IV. ker. állampénztárnál, a muraszombati és az u­gradis­­kai adóhivatalnál, jelen állomáshelyükön való meghagyá­suk mellett, a IX. fizetési osztályba adóhivatali főtisz­tekké nevezte ki. Molnár László, Vaszkó István, Verő Béla, Legner Frigyes, Markstein Simon, Kóbor Arnold Pécsi József, Pap Sándor, Szűcs Imre, Demján József, Bede Ferenc, Sylvester Domokos, Bodor Izsák, Bodor Vir­gil, Schlosse­r Ferenc, Farkas Lajos, Hirschfeld Hugó, Pa­­bulics Pál, Deogáró József, Nagy András, Herczegh Ernő, Cserei Gyula, Unger Károly, Szili­­yi Lajos, Szűcs Imre, Szaplonczay Endre, Jakab Lajos, Nagy Balázs, Márk Ár­min, Nagay János, Tóthisaszegi János, Molnár Aladár, Freimann Jenő és Spitzer Bernet adóhivatali tiszteket a nagyenyedi, szászrégeni, ipolysági, soproni, ráckevei, rimaszombati, székesfehérvári, nagyszebeni, mezőtúri, Csáktornyai, munkácsi, sz­ágycsehi, nagyenyedi, topán­falva, nagybecskereki, lőcsei, trencséni, pécsi, dési, nagy­­kálloi, sze­ntgotthárdi, lengyeltóti, pozsonyi lugosi, sik­lósi, szatmárnémeti, székelykeresztúri, hajdúszoboszlói, nagykátai, nagymihályi, óbecsei, kisvárdai, kisszebeni és antalfalvi adóhivatalnál ebben a minőségükben és jelen áll, való meghagyásuk mellett a X. fiz. oszt.-ba; Péter Ár­pád adóhiv. ellenőrt a zsombolyai és Gajdos Károly adó­hivatali főtisztet a nagykikindai adóhivatalnál, a IX. fize­tési osztályban való meghagyásuk mellett, adóhivatali pénztárnokká az élesdi, illetve ellenőrré a zsombolyai; Kovács Mihály pénzügyi irodatisztet a dicsőszentmártoni pénzügyigazgatóságnál, jelen állomáshelyén és a X. fize­tési osztályban való meghagyása mellett, pénzügyi iroda­vezetővé és Lénárt Sándor pénzügyi kezelési gyakorno­kot a temesvári pénzügyigazgatóságnál, a XI. fizetési osztályba ideiglenes minőségű pénzügyi irodatisztté a di­­csőszentmártoni, Nyusztay Lajos nagykárolyi lakost ide­iglenes minőségű pénzügyi számgyakornokká a nagyká­rolyi pénzügy igaz­g­atóság mellé rendelt számvevőséghez, Münster Károlyt Balassagyarm­tra, Szabó Ferencet Sá­toraljaújhelyre, Vida Gyulát Diósúiszentmártonba, Tóth Györgyöt Székelyudvarhelyre és Danielov és Sándort Lő­csére a VIII. fizetési osztályba pénzügyőri felügyelőkké, Csuk Dánielt Ogulinba a VIII. fizetéri osztályba pénzügy­őri felügyelővé, a pénzügyőri biztosok létszámából, Tomljenovics Emilt Mitrovicára, Csupkovics Radovant Susakra, és Svacov Bálintot Z­imonyba a IX. fizetési osz­tályba pénzügyőri főbiztosokká és a pénzügyőri biztos­helyettesek létszámából: Ljusztina Manót Ujgradiskára, Luput Prokót Sziszekre, KovacSev­es Illést Pumába és To­­dorovics Györgyöt Pozsegára a X. fizet­ési osztályba ide­iglenes minőségben pénzügyőri biztosokká, a pénzügyőri biztosok létszámából: Haffá­r Edét Marosvásárhelyre, Du­­lovics Kálmánt Nagybecskerekre, Sumid­raszt Ignácot Bánba, Blaskovich Lajost Budafokra és Licskó Emilt Te­­mesvárra a IX. fizetési osztályba pénzügyőri főbiztosok­ká nevezte ki; a pénzügyőri bizt­os helyettesek létszámá­ból: Romancsik Alajost Homonnaira, Zsigmond Albertet Nagymihályba, Mészáros Lászlót, Szászrégenbe, Nemes Ignácot Dévára és Berger Jenőt Szatmárnémetibe a X-ik fizetési osztályba ideiglenes minőségű pénzügyőri bizto­sokká, Petrovics Jenő pénzügyi irodatisztet a tem­svári pénzügyigazgatóságnál, a X. fizetési osztályban való meg­hagyása mellett, pénzügyi irodavezetővé a rimaszombati pénzügyigazgatósághoz és Jahova Jenő igazolványos al­tisztet a marosvásárhelyi katonai alreáliskolánál, a XI. fizetési osztályba ideiglenes minőségű pénzügyi iroda­tisztté a temesvári pénzügyigazgatósághoz kinevezte. A belügyminiszter a belügyminisztériumi számve­vőséghez Dubányi Imre szám­tanácsosi címmel és jelleg­gel felruházott számvizsgálót miniszteri számtanácsossá, Novák Nándor számellenőrt miniszteri számvizsgálóvá, Gogolák Lajos, dr Szaplonczay Ödön és Szalai József számtiszteket miniszteri számellenörökké, Dély Károly díjas számgyakornokot miniszteri számtisztté, végül Ga­­ram Vilmos és Péchy Ernő díjtalan szá­mgyakornokokat segélydíjas számgyakornokokká, dr Zákonyi Mihály or­szágos levéltári tisztet levéltári segédfogalmazóvá ne­vezte ki. A kereskedelemügyi miniszter a postatakarékpénz­tár személyzeténe­k létszámába Pétery Antal számvizsgá­lót számtanácsossá, Fenyves Sándor, Pokorny J. Ernő és Müller Béla tiszteket számvizsgálókká, Görögdy Antal, Vermes Artur és dr Tóth Kálmán segédtiszteket tisztekké, Novák András, Balla Mózes, Wéber Ferenc, Boór Lőrinc, és Bulyovszky József dijnokokat segédtisztekké, a leg-­­utóbb nevezettet ideiglenes minőségben, végül Taracs­­közy Károly kezelőtisztet irodatisztté nevezte ki. A földmivelésügyi miniszter a vezetése alatt illő minisztériumban dr Pasteiner Alfonz és dr Tarnay Kál­mán miniszteri fogalmazókat miniszteri segédtitkárokká és dr Weber Lajos miniszteri segédfogalmazót miniszteri fogalmazóvá nevezte ki. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Hajlai Ferenc jászberényi állami főgimnáziumi r. tanárt a kisvárdai állami főgimnáziumhoz, dr Móczár József nagyszalontai állami főgimnáziumi r. tanárt a beregszászi állami főgim­náziumhoz helyezte át, Koncza Ilona okleveles kisded­­óvónőt a kutyfalvi állami kisdedóvodához kisdedóvónővé, Mankovits Mária okleveles kisdedóvónőt a királydaróci állami kisdedóvodához kisdedóvónővé nevezte ki. A budapesti Ítélőtábla elnöke Debreczeni Dezső kar­­cagi lakos, végzett joghallgatót a budapesti Ítélőtábla te­rületére ideiglenes minőségben díjas joggyi kamukká ne­vezte ki. A debreceni ítélőtábla elnöke dr Götz Miklós­ sza­­kálházi lakost a debreceni ítélőtábla kerületébe segélydí­­jas joggyakornokká nevezte ki. A nagyváradi Ítélőtábla elnöke a vezetése alatt álló Ítélőtábla ke­ületébe Tóth Lajos nagyváradi lakos, vég­zett joghallgatót díjas jog­gyakornokká nevezte ki. A kassai javító-nevelőintézet igazgatója a vezetése­ alatt álló intézethez Szóth Ignác uradalmi kertészt, egy­előre ideiglenes minőségben, munkavezető-felügyelővé ne­vezte ki. Névváltoztatások, özv. Rozenzweig Mórié szül. Kaufmann Vilma nyitrai illetőségű budapesti lakos szü­letési családi nevének „Korányi"-é, Schwarz Sándor nagyváradi illetéség­ű budapesti lakos saját, valamint Schwarz Olga, Antal és Stefánia nevű kiskorú gyerme­kei családi nevének „Somlyó"-i, kiskorú Miksi Ferenc kisbégányi születésű munkácsi lakos, honvédtizedes, csa­ládi nevének „Gajdos“-ra, Weinterger Ármin raf­tmnaújfa­­lui születésű halmi lakos, valamint Weinberger Viola, Róza, Elza, Sándor és László nevű kiskorú gyermeke­ családi nevének „Rónai“-ra, Kohn Eszter diósgyőri ille­tőségű ugyanottani lakos családi nevének „Kardos"-ra, Salzer Béla budapesti születésű ugyan­ottani lakos csa­ládi nevének „Sebestyén“-a, Krampera, Irén kolozsvári illetőségű tataresdi lakos családi nevének „Barabás"'-ra, Rosenfeld Vilmos miskolci illetőség­ű mostani lakos csa­ládi nevének „Rónai"-ra, kiskorú Pesicska Szilveszter veszprémi illetőségű ugyanottani lakos családi nevének „Péti"-re, Guttman Ferenc sátoraljaújhelyi születésű ba­jai lakos családi nevének „varai“-ra, kiskorú Kohn Nán­dor kisvárdai illetőségű budapesti lakos családi nevének „Kunos"-ra, Mateisz János regöci illetőségű szolnoki la­kos, csendőrőrmester, családi nevének „Mátyási“-ra, Löwy Jenő aradi illetőségű budapesti lakos családi nevé­nek „Lipcsei“-a, kiskorú Bergmann Sándor szinnyeújfa­­lui illetőségű márkusfalvi lakos családi nevének „Bán"­­ra, Preszá István kányai születésű budapesti lakos a sa­ját, valamint János és István nevű kiskorú gy­emekei családi nevének „Parragi"-ra, Polosca Gergely erdőszent­­gyöörgyi születésű kolozsvári lakos, valamint Polosca Ró­za és Polosca Margit nevű kiskorú gyermekei családi ne­vének „Palaczkos"-ra. Kohn Eliász Ödön püspökladányi születési miskolci lakos a saját, valamint Ella nevű kis­korú gyermeke családi nevének „Kálmán"-a, Skellák Fe­renc gelszi illetőségű balatonszentgyörgyi lakos családi nevének „Szentgyörgyi"-re, Krausz Géza sármelléki ille­tőségű ugyanottani lakos saját, valamint Ida, Jenő, Má­ria, Erzsébet és Miklós nevű kiskorú gyermekei családi nevének „Lévai“-ra, kiskorú Bartusch Ferenc leibíci ille­tőségű londoni lakos családi nevének „Badacsonyi“-a, Szűcs Miklósné, született Folye Ilona, óbébai születésű ceglédi lakos szü­letési családi nevének „Farkas“-ra, Szlancsok íróra balassagyarmati illetőségű ugyanottani lakos a saját, valamint Ala­s, Imre és Lilla nevű kis­korú gyermekei családi nevének „Sebestyén“­», Spitzer Gyula budapesti születésű ugyanottani lakos családi ne­vének „Sebestyén"-re, Gold Salamon kolozsvári születé­sű ugyanottani lakos családi nevének ,,Gabányi"-ra, Firt­­ner Szeny Károly máv. vonalfakező, budapesti születésű ugyanottani lakos családi nevének ,,F­renczi“-re. Berkel­­ham­mer, helyesen Salander Nac­im Ignác) miskolci ille­tőségű ugyanottani lakos a saját, valamint Sándor, Er­zsébet, Róza, Lajos és Margit nevű kiskorú gyermekei családi nevének „Bognár"-ra, Gemeiner Dávid kosáci il­letőségű aradi lakos családi nevének „Gerő“-re. Moldo­­ván Mihály marosdégi illetőségű tordai lakos családi ne­jének „Andrási“-ra. Kiskorú Mikovics András bajai szü­­­lésű ugyanottani lakos Családi nevének „Babocsai"-ra, Schadi­nger Vencel budapesti születésű pestszentlőrinci rSzemere-telep) lakos saját, valamint Irén, Jenő, Imre, ta­vai- fiinál t Írói intírn előkészít szakszerű vezetés ii|FE?Rfíf7Víl^JfJIVl Bellett a szünidőben is WurtDUbI.! NK­UHI Budapest, VII., Wesselényi­ utca 4., I. em. 1 Telefon 27»26. Értekezés cL u. A»©, »ms Fal¥é!@3 a D. M. 1C» E. deb­receni n®ve8őSntéz®t©ia@. A nagy magyar egyetemi város e­gik legs/,obb disz* az a hatal­mas neveldintéz­et, amelyet a város legs/.obb oanán 1700 négy­szögöl lelkfia épített fel kétszáz k­özépisko­a , l'anni*ari, polgári ie* kölni és tanánköpé*xdHi növendékek számára a t­ó ma­yarországi Magyar Közmüvelöd­ési Egyes det A kétemeletes palota az rs/ág egsz.-i h­is­ternátu­sa. Ad­­er Ive Központi tü éssel, fürdő- és za­la­g te­megtel, gazdag könyvtárral. A művelőmté­zen potol­j­a a családi otthont és a vallás erk­­esös n velésre és jövendő ek ok tatjára felügyeletére h­it benlakó tanár ügyel­te! és mintaszerű a tanul* & jelmezése Szeptem­­erre kó­sza/ tanulót vesz fel az internatusba a D. M. K. E. Az el átási dij csupán 1 k­orona, de szegényserSo. jee el menetelő tanul­ó szamár* ingyen s és fáim genes helyek létesi­ettek A falvórol iránti folyamodványok a D M. K. E dob­­réce' i neve eiTité'et'* igazgatása­ához intézen Ox, amely az érdek­lődőknek í­z­vesen küld prospektust is. »214 Resfl^^^gff fél postif Schml ihaupp­fsie I try éti Iia rnssa a s-y-mra. 8453 8» I gS %S SBf | jga* HN ? Cs?it * el»1 kell pevenn* mint * a 3b S) (CS « STB S más fajta keserű vizekből.

Next