Pesti Hírlap, 1913. október (35. évfolyam, 245-258. szám)

1913-10-16 / 245. szám

A Pesti hírlap 1913. október 16., csütörtök: határozzanak, politikai körökben azonban meg van­nak arról győződve, hogy egy újabb plenáris gyűlés sem fogja az eddigi határozatokat módosítani és elállani attól, hogy Thun a kiegyezési tárgyalásokon nem vehet részt. A német nemzeti szövetség hétfői ülésén szóvá teszik ezt az ügyet és előreláthatólag a német képviselők a kormány magatartásáról a kon­­zequenciát a Reichsratban is levonják. Bécs, okt. 15. Az esti lapok jelentik: A cseh képviselők klubjának tanácskozása gróf Stürgkh miniszterel­nökkel közel két óra hosszáig tartott. A tanácsko­zást a miniszterelnök beszéddel nyitotta meg, mely­ben hangsúlyozta annak szükségességét, hogy a nemzetiségi kérdések rendezésével helyreállítsák a rendet a cseh tartományban. A kormány, mely e tanácskozások kezdeményezésével a korona hő óha­jának tesz eleget, mindent meg fog tenni, hogy a kiegyezést lehetőleg létrehozza. A kormány javasol­ja, hogy az egyezkedési tárgyalások egyelőre a kö­vetkező matériára korlátoztassanak: Tartománygyű­­­lési választási szabályzat, a nyelvhasználat rende­zése az autonóm és tartományi hatóságoknál. Ha a két csoport egyetértően óhajtaná a tárgyalási bázis kiterjesztését, ettől a kormány nem idegenkednék. A kormány terve szerint a tárgyalásokat előbb kü­lön a németekkel, majd külön a csehekkel akarta folytatni. A miniszterelnök közléseihez hosszabb vita fűződött. Kramarz a kormányjavaslatok beterjeszté­sét kérte ez új tárgyalások megalapozására és kí­vánta, hogy azokba a szociáldemokratákat is vonják be. Stane­c kijelentette, hogy a cseh képviselők a miniszterelnök nyilatkozatát a­ referendum veszik. A német képviselők délután megjelentek a mi­niszterelnöknél. Az osztrák budget, Bécsből jelentik. A jövő kedden a képviselőhöz elé terjesztendő költségvetés — mint a N. Wr Tgbl. értesül — csekély, 30— 40.000 korona felesleggel zárult. Egyidejűleg fel­hatalmazást kér a kormány egy nem egészen száz milliós beruházási kölcsönre és egy kétszáz milliós felszerelési kölcsönre. Külpolitikai hírek. A balkáni helyzet. A szerb csapatok a szerb kormány min­den biztatása és megnyugtatása ellenére be­nyomultak Albá­nia területére is és ott egyes stratégiai pontokat megszállva, úgy rendezked­tek be, amiből arra lehet következtetni, hogy ezt a megszállást állandóbbnak tervezik. Szer­biának ez a lépése a mi szempontunkból újra aktuálissá tette a balkáni válság ügyét, mert tudvalevő, hogy a monarchia Olaszországgal egyetértve azt az álláspontot foglalta el, hogy Albániának a londoni konferencián megállapí­tott határait nem engedi megsérteni. Ennek az álláspontnak megfelelőig, belgrádi követünk ma figyelmeztete a szerb kormányt a londoni konferencia által megállapított hatá­r respektá­lására és sürgette azoknak a pozícióknak ki­ürítését, amelyeket a szerb csapatok megszáll­va tartanak. Ugyanekkor a német, és mint Ró­mából jelentik, az olasz követ is hasonló érte­lemben szólaltak fel Belgrádban. Ha a szerb kormány ennek a figyelmeztetésnek nem tenne eleget, rövid idő alatt újra benne leszünk a balkáni események sodrában, amikor azután magunk sem tudhatjuk, hogy hol állunk meg. Egyelőre azonban remény van arra, hogy a szerb kormány a hármasszövetség egyesült föl­lépése előtt meg fog hátrálni. Tudvalevő, hogy a szerb kormány még kevéssel ezelőtt is olyan utasítást küldött az albán határon levő csapa­tainak, hogy ne lépjék át az albán határt. A szerb kormány a Bécsben hangoztatott barát­ságos indulaton kívül a saját korábbi elhatáro­zásával is ellentétbe kerülne, ha most helyben­hagyná a csapatoknak az albán területre nyo­mulását és vonakodnék attól, hogy szépszeré­vel visszarendelje őket. Másik komoly híre a balkáni helyzetnek az, hogy Görögország és Törökország között egyre több nehézség merül föl, római jelentések már arról is tudnak, hogy a tárgyalások megakadtak és hogy azok a ne­hézségek, amelyek a két ország megegyezését gátolják, egy újabb balkáni háború előhírnökei. Lehet, hogy utóbbi hír megelőzte az eseménye­ket, de annyi bizonyos, hogy a horizont az egész vonalon ismét borúsabb lett. Mai híreink a következők: A hárm­asszövetség közbelépése. Bécs, okt. 15. Avarna herceg bécsi olasz nagykövet teg­nap meglátogatta gróf Berchtold külügymi­nisztert és hosszabb beszélgetést folytatott vele az albán területnek szerb csapatok által történt megszállásáról. Jól értesült körükben kijelentik, hogy a tanácskozáson, azokról a lépésekről tárgyaltak, amelyeket Ausztria-Magyarország és Olaszor­szág tenni fognak, ha a szerbek nem tartják tiszteletben a londoni határozatokat. A szerb kormánynak a nagyhatalmakhoz intézendő jegyzéke egyes sztratégiai pontok megszállásának szükségességéről, amelyet Bel­gráditól már jeleztek, semmit sem változtathat Ausztria-Magyarországnak meg Olaszország­nak azon­os elhatározásán, hogy nem tűri az albán határ megváltoztatását. A Magyar Távirati Iroda jelenti Bécsből. A belgrádi osztrák-magyar követ utasítást ka­pott, hogy a szerb kormány előtt rámutasson Al­bánia Londonban megállapított határai tisztelet­­ben tartásának szükségességére, valamint, hogy sürgesse azoknak a pozícióknak kiürítését, me­lyeket, bár az autonóm Albániához tartoznak, szerb csapatok megszállva tartanak. Berlin, okt. 15. A belgrádi német követ utasítást kapott, hogy a szerb kormánynak barátságos módon az Albánia határaira vonatkozó londoni határoza­tok tiszteletben tartását tanácsolja. (Wolff-ü­gy­­nökség.) Róma, okt. 15. A Stefani-ügynökség jelenti Belgrádiból. It­teni politikai körökben úgy tudják, hogy Olasz­ország a szerb kormánynál barátságos lépéseket tett és rámutatott annak szükségességére, hogy Albánia határai, mint azokat a londoni nagykö­vetségi reunió megállapította, tiszteletben tartas­sanak és hogy Szerbia saját érdekében vessen véget az albánok elleni kegyetlenkedéseinek. Az olasz kormány a legbarátságosabb formában ki­fejezést adott abbeli reményének, hogy a szerb kormány Olaszországot, mely Szerbia iránt min­denkor a leegszívélyesebb érzelmekkel viseltetett, nem fogja ama kényszerhelyzetbe hozni, hogy erélyesebb intézkedésekhez folyamodjon és hi­vatalos lépésekre kényszerüljön, mert hiszen vi­lágos, hogy Olaszország és Ausztria-Magyaror­szág a londoni határozatok megkerülését nem engedhetik meg és nem tűrhetik azt, hogy az albánokat embertelen bánásmód érje. Szerb remény. Belgrád, okt. 15. — Saját tudósítónktól. — Politikai körökben kijelentik, hogy Szer­biának állami területe biztonsága érdekében ra­gaszkodnia kell ahhoz, hogy sztratégiai határo­kat kapjon, mert nem teheti ki magát annak, hogy az albánok határait állandóan fenyegessék. Ez okból azt hiszik, hogy a hatalmak a kí­vánt határkiigazitáshoz hozzá fognak járulni. A skupstina megnyitása. Belgrád, okt. 15. — Saját tudósítónktól. — A tegnap tartott minisztertanácson megálla­pították annak a trónbeszédnek a szövegét, melylvel a király a skupstinát holnapután ünnepélyesen­­megnyitja. Pasics az albán felkelésre vonatkozólag hozzá intézendő interpellációkra válaszolva, expozét fog tartani a külpolitikai helyzetről. Ez azonban előreláthatólag csak a jövő héten fog megtörténni, mert a házszabályok nem kötelezik a kormányt arra, hogy az interpellációkra meghatározott idő­ben válaszoljon. Szerb katonai intézkedések. Belgrád, okt. 15. — Saját tudósítónktól. — A szerb hadvezetőség az utóbbi napokban sok hadifölszerelést vitetett Prizrendbe és Köprülibe. Katonai körökben azzal igazolják ezt hogy az újo­­nan hódított területeket kell megerősíteni. Számos sebesültszállítmány érkezett ide. Belgrád, okt. 15. A hadügyminiszter a hadügyminisztérium 1911. évi költségvetésébe beállította a szükséges hi­teleket 500.000 új puska beszerzésére, melyekkel a szerb hadsereg összes korosztályait fel fogják sze­relni. A Berdan-féle egytöltésűeket, valamint az ismétlőpuskákra átváltoztatott Krnka-puskákat vég­leg kiküszöbölik. Esszad pasa ellenkormánya, Valona, okt. 15. Néhány nap előtt ideérkezett Esszad pasa egy bizalmi embere, hogy megbízója és az ide­iglenes kormány között közvetítse a kibékülést. A kormány azonban visszautasította Esszad pa­sa követelését. Erre tegnap Esszad pasától táv­irat érkezett a kormányhoz, melyben bejelenti, hogy abból kilép és egyúttal értesíti a kormányt, hogy Durazzóban új kormányt alakított, mely­nek hatásköre a Mati és Szkumbi folyók közötti középalbániai területre fog kiterjedni. Az új kormány tulajdonképen szenátus, amelynek két­­két tagját Durazzó, Kavaja, Tirana és Siak vá­rosok választják. Az elnöki állást maga Esszad pasa foglalja el. Itteni kormánykörökben utalnak arra, hogy a szenátus tagjai épenséggel nem előkelő és tekintélyes albán családok tagjai, továbbá arra, hogy Esszad pasa teljesen megfeledkezik Elbasszanról, Középalbánia legfontosabb kerü­letéről, ahol különben nincsenek is hívei. Esz­­szad pasa eljárását itteni kormánykörökben sajnálják ugyan, mert újabb visszavonást szül, másrészről azonban úgy hiszik, hogy semminő aggodalomra nincs ok. Esszad pasa lépéséről értesítette a nemzetközi ellenőrző bizottságot is. Szerb szökevények. Zimony, okt. 15. — Saját tudósitónktól. — Az utóbbi időben egyre több szerb katonaszö­kevény jelentkezik a hatóságoknál. Ezeknek a száma a szerb-bosnyák határon is nagyon szapo­rodik. Megakadtak a görög-török tárgyalások. Athén, okt. 15. — Saját tudósitónktól. — A török delegátusok a külügyminiszterrel és a görög delegátusokkal ma délután ültek össze első ülésre. Róma, okt. 15. Ideérkezett jelentések szerint a török­görög béketárgyalások megakadtak. Hivatalos körökben nem palástolják azt az ago­dalmat, hogy az Athén és Konstantinápoly közt fen­­forgó nagy nehézségek egy új balkáni háború előhírnökei. Konstantinápoly, okt. 15. — Saját tudósítónktól. — Mint jól informált körökből hallatszik, a por­ta jegyzékkel készül fordulni a hatalmakhoz, amely­ben felhívja a kabinetek figyelmét arra, hogy a görög hatóságok Macedóniában teljesen elnyomják a muzulmánokat. Egyidejűleg kijelenti a porta, hogy abban az esetben, ha ez a lépése eredményte­len marad, megtorló eszközökhöz nyúl és legköze­lebb számos görög előkelőséget fog Törökországból kiutasítani. Görög katonák tüntetése. Athén, okt. 15. — Saját tudósítónktól. — A hadügyminisztérium épülete előtt ma más­fél száz altiszt nagy tüntetést rendezett. Venizelos miniszterelnök elrendelte, hogy a legnagyobb erély­­lyel járjanak el a tüntetők ellen. Erre az elégedet­lenek legnagyobb részét letartóztatták és hadbíró­ság elé állítják. A görögök és Sabah Eddin herceg. Athén, okt. 15. Az athéni távirati iroda jelenti: Itteni mér­tékadó körökben a törökök izgalmát, mely Szabah Eddin herceg látogatásával kapcsolatban tört ki, nem tudják megmagyarázni. A herceget itt az őt mint herceget és a szultán unokaöcscsét megillető teljes tisztelettel fogadták. A törökök úgy látszik elfelejtették, hogy Törökország és Görögország még háborús viszonyban vannak és hogy a görög kor­mány nincs kötelezve a török kormánynyal szem­ben figyelmességeket tanúsítani. Görögország több ízben békülékeny magatartásának adta jelét Török­ország irányában, míg a porta sohasem volt tekin­tettel Görögországra. Még a legutóbbi időben is a

Next