Pesti Hírlap, 1914. február (36. évfolyam, 41-51. szám)

1914-02-18 / 42. szám

1914. február 18., szerda.Pesti Hírlap fenge technikai okok folytán csütörtökre, e bő 19- ére halasztatott. Az estély, — mely zenei szempont­ból első ilynemű Újpesten —, a beküldött pro­gramairól ítélve igen tartalmasnak és nívósnak ígérkezik, amennyiben Mendelssohn egész zeneiro­dalmából nyújt egy-egy kóstolót, a kamarazene ki­vételével. Két zenekari számon kívül Mendelssohn —Liszt egy zongoraversenye, Mendelssohn örök szép hegedű-koncertje és Mendelssohn-dalok szerepelnek a műsoron Jákó Margit zongoraművésznő, Né­ne­­thy Ferenc hegedűművész és dr Ladányiné Gedeon Mariska énektanárnő előadásában. Az estély jelen­tőségét dr Barát Sándor rövid előadásban ismer­teti. * (Tüntetés egy zsidó színtársulat ellen.) Romániában még mindig napirenden vannak a zsidóellenes tüntetések. A legutóbb Focsani volt egy ily tüntetésnek a színhelye, ahol a túlzók heves tüntetést rendeztek egy zsidó színtársulat­ ellen, megrohanták a színházat, megsemmisítették a be­lépőjegyeket és zúztak-törtek mindadig, míg a rendőrség széjjel nem kergette őket. * (Az új párisi operaház), amely nemzetközi konzorcium alapítása, szerződtette első karna­gyául Weingartner Félixet, a hírneves dirigenst. Az új operaház igazgatója a bostoni Operahouseból Henri Roussel lesz, akit a szindikátus már szer­ződtetett. * (A hercegprímás és a magyar zeneoktatás.) Dr Csernoch János hercegprímás, esztergomi érsek, legutóbbi főpásztori levelében az egyházi korm­ány­ , zata alatt álló összes iskolák vezetőségét figyelmez­teti a magyar zene és énenoktatás fontosságára, • erkölcs és jellem­nemesítő hivatására és egyben tudatja, hogy az összes iskolákat Hackl Fi. Lajos országos énekoktatási felügyelő meg fogja láto­gatni, az új rendszerű zene- és énekoktatás meg­honosítása végett. Az országos énekoktatási fel­ügyelő a napokban már megkezdte körútját az Angolkisasszonyok budapesti leányintézetében, ahol az új rendszerrel már kiváló eredményeket ér­tek el. Haekl legközelebb Mailáth Gusztáv erdélyi püspök és dr Glattfelder Gyula Csanádi püspök meghívására Erdélybe, illetőleg a délvidékre uta­zik, hogy az énekoktatást az ottani iskolákban re-, formálja. * (Szerződtetés.) Baróti Rezsőt, az újpesti Népszínház volt titkárát, Szalkay Lajos újpesti székesfehérvári színigazgató szerződtette. * (Goethe ismeretlen színházi levelei.) Egy Kühn nevű tanító, mint berlini tudósítónk írja, Goethe eddig ismeretlen és nyilvánosságra nem került leveleit fedezte fel, amelyek a nagy költő színházi tevékenységére vonatkoznak és igen érde­kes közléseket tartalmaznak Goethének a színházra és a színművészetre vonatkozó nézeteiről. A lever­sek és aktadarabok egy német színházi folyóirat legközelebb megjelenő számában fognak nyilvános­ságra kerülni. * (Bonn Ferdinand, mint panaszos.) A ber­liniek kedvenc színésze, Bonn Ferdinand, szomba­ton panaszosként állott a polgári törvényszék előtt. Bonnt a Cines-mozgófénykép társaság szerződtette, hogy társulatával 4000 márka honorárium ellené­ben január elsejétől 15-ig „Az ő legnehezebb szere­pe“ címmel egy szkeccset játsszon. A fellépés elé azonban akadályok gördültek, mert Bonn társula­tának primadonnája megszökött egy budapesti hu­szártiszttel és Bonn nem tudott hirtelenében ho­nettest kapni. A szkeccs a­ kikötött időpontban nem kerülhetett színre és így a Cines társaság egyolda­­lulag felbontottnak jelentette ki a szerződést. Bonn pert indított, amelyet szombaton tárgyalt a polgári törvényszék és bizonyítékok beszerzése vé­gett elhalasztotta a tárgyalást. * (A miskolci színház) elsőnek mutatta be a vidéken Bakonyi—Martos—Kálmán operettejét, a Kis királyt. A darab tetszett, valamint a főbb szereplők: F. Halmos Miéi, Tisza Karola, D’Arrigó, Bátori Béla is,­dős fennállásának évfordulóját. Május 19-én ju­bilál a testőrezred­ ágyubatallionja, amely Ber­lin-Lichterfeldeben állomásozik; október 14-én a Sándor cárról elnevezett császári testőr gráná­tosezred és a 2. számú Ferenc császár testőr­­gránátos ezred, amelyek Berlinben állomásoznak. Ez a három ezred 100 éves fennállását ünnepli. Ötvenéves jubileumuk a következőknek lesz: jú­nius 16-án a königsbergi 1. sz. tüzérezrednek, a mainzi 3. számú tüzérezrednek, a magdeburgi 4. számú, a kölni 7. számú és a metzi 8. számú tü­­zérezrednek, továbbá október 24-én a badeni 14. számú trainbatállionnak, amely Durlachban ál­lomásozik. Katonai rovat éj hadosztályparancsnok. A hivatalos lap keddi számának közlése szerint a király Péter Ferdinand S­alvátor főherceget, vezérőrnagyot, a 49. gyalogdandár parancsnokát, a 25. gyalog­­hadosztály parancsnokává nevezte ki. Kinevezés és kitüntetés. A király Meixner Hugó gyalogsági tábornokot, a przemysli 10. had­test parancsnokát, lovassági főfelügyelőnek nevezte ki. Azonkívül gróf Huyn Károly altábornagynak és báró Kirch­bach Károly landwehr lovassági fel­ügyelőnek a titkos tanácsosi méltóságot ado­mányozta. Tábornokok áthelyezése a honvédséghez. A bécsi hadtest tisztiiskolájának parancsnokát, Csicserics Miksa vezérőrnagyot, áthelyezik a ma­gyar honvédséghez és egy hadosztály parancs­nokává teszik. Azonkívül a közös hadseregnek még két vezérőrnagyát helyezik át a honvéd­séghez.Német ezredjubileumok 1914-ben. Berlini tudósítónk jelenti: Az 1914. évben Németország hadseregének ismét jubileumi éve lesz, mert igen sok ezrede fogja ünnepelni ötven és száz eszten­­ dővárosi ü­gyek. — A városi építkezés folytatása. Vázsonyi Vilmos a szerdai közgyűlés elé a következő indít­ványt terjeszti: „Minthogy a magánépítkezés megakadt és az építkezés megindítása nemcsak a lakás­­szükség, hanem a munkanélküliség enyhítésére és a kedvezőtlen gazdasági helyzetben sínylődő ipar­­támogatására is szükséges, a közgyűlés utasítsa a tanácsot, , hogy az építkezési pro­gramra folytatására tegyen sürgős javaslatot. Egyúttal utasítja a tanácsot arra is, hogy az anyag beszerzésénél igyekezzék méltányos en­gedményeket a főváros részére kieszközölni és amennyiben ez nem várt akadályokba ütköz­nék, erről tegyen jelentést, hogy a közgyűlés a községi téglagyár alapítását kellő időben elha­tározhassa.“ — Interpelláció. Forbáth Imre fővárosi bizottsági tag a törvényhatóság legközelebbi köz­gyűlésén a főváros könyvtárának kilenc hónap­on át való zárva tartása miatt interpellációt fog intézni a polgármesterhez. — A Rókus kihelyezése. A főváros VIII. kerületének, a­­ Józsefvárosnak, egyik legnagyobb kérdése a Rókus kihelyezése. Ez a kérdés nem­csak városrendezési és városfejlesztési szempontból bír fontossággal, hanem közegészségügy tekinteté­ben is, mert nem lehet közömbös az, hogy súlyos betegeket a város­ központjában, a város egyik leg­forgalmasabb helyén álló kórházban gyógykezelje­nek, ahol az óriási utcai zaj és az ott közlekedő ko­csik és villamosok miatt a megkívánt nyugalom sem lehet meg, nem is szólván arról, hogy a sió­­kus-kórház mögött levő halottas ház még ebben­­ az irányban is teljesen megakasztja a kerület fejlődé­sét. A VIl­.­kerület bizottsági tagjai,akik eddig is­­folyton propagálták a kórház kihelyezését,­­most f:el­­ll átárazták,­ hogy a­ kórház kihelyezése , érdekeikén­­ nagyarányú, az egész kerületre kiterjedő mozgal­mat indítanak. E célból az első lépés már meg is történt. A Józsefvárosi Kör legutóbb választmányi ülést tartott, amelyen elhatározta a mozgalom erélyes megindítását. A határozat értelmében monstre­ küldöttséget menesztenek dr Bárczy István polgármesterhez, amelyet Jakabffy Imre v. b. t. t., a kerület orsz. képviselője fog vezetni. A kerület kívánságát és a kórház kihelyezésére vonatkozó ada­tokat dr Havass Rezső üdv. tanácsos fogja ismer­tetni, aki ki fogja mutatni, hogy a kórház telkének értékesítéséből az új kórháznak majdnem egész költsége kikerül. Ugyancsak Havasa teszi meg az indítványt a főváros közgyűlésén is. — óvónők továbbképzése. A közoktatási­ ügyosztály előterjesztést tett, hogy a fővárosi óvó­nők részére, mint a múlt esztendőben, az­ idén is, továbbképző­ tanfolyamokat szervezzen a főváros. A tanács az ügyosztály előterjesztéséhez hozzájárult és előadókul felkérte dr Imre Sándor egyetemi ma­gántanárt, dr Kacsok Pongrác főigazgatót, dr Szabó Sándor tiszti főorvoshelyettest, dr Ozoray Frigyes középiskolai igazgatót,­ Nagy László, taní­tóképző intézeti igazgatót, Végh József tanárt, Szé­kely Gáborné szegedi főóvónőt, dr Gockler Lajos tanárt, Bardócz Pál szakfelügyelő, igazgatót, Bély Mihály szakfelügyelő, igazgatót, Jaschik Álmos iparrajziskolai tanárt, Jovicza Ignác tanítót, Lohr Lajos elemi iskolai igazgatót, Halász Sarolta, Nagy Antónia, Szelly Gizella és M. Szabady Viktória fő­­óvónőket, Arányi Frigyes, Breuer Éva és Bátky Margit zenetanfolyami tanárokat. A tanács egyút­tal felhívta a közoktatási ügyosztályt, hogy a to­vábbképző tanfolyam megkezdéséről kellő időben gondoskodjék.­­ Az Erzsébet-hídi villamos. A budai pol­gári kaszinónak küldöttsége járt Bárczy István polgármesternél Seidl Ambrus miniszteri tanácsos vezetésével A küldöttség, memorandumot adott át a polgármesternek, amelyben azt kérte, hogy a budai belső körúton és a budai dunaparton vezető villamos vasúti vonalakat az Erzsébet-hídon és Kossuth Lajos­ utcán át vezessék és a Rákóczi­ úti vonalba kapcsolják be. A küldöttség szónoka azt is kiemelte, hogy a budai polgárságra nézve teljesen közömbös, hogy ezt a vonalkapcsolatot maga a székesfőváros építi-e meg, vagy valamelyik közúti vasutatársaság, esetleg egy harmadik társaság. A budai polgárságra nézve egyedül az a fontos, hogy ez a vonalösszeköttetés mielőbb létrejöjjön. A pol­gármester válaszában kijelentette a küldöttségnek,­­ hogy az Erzsébet-hídi villamos vasút ügyével leg­közelebb fog foglalkozni a közlekedésügyi bizottság. — Uj építkezések. A főváros magánépítési bizottsága hétfőn, délután tartott üléséből a követ­kező új építkezésekre adott engedélyt: dr Piringer Gusztáv VIII., Visi Imre­ u. 16. sz. a. háromeme­letes ház; Román Miklós I. Greguss-utca 20. sz. a. háromemeletes ház; Fodor Adolf I. Budafoki-út 4. sz. a. két dr. négyemeltes ház; Stettner Gusztáv Vili., Kender-u. 5991. hrsz. a. háromemeletes ház; Varsa Pálné Vili. Gólya-utca 6. sz. a. kétemeletes ház; Benedek Dezső VI. Nagymező-utca ,8698. hrsz. a. négyemeletes ház; Czobor Kálmán VI. Sziv-u. 15. sz. a. háromemeletes ház; Bienenstock Dávid VII. Nefelejts-u. 12. sz. a négyemeltes ház; Paul­­hein Ferenc VII Kerepesi-ut 2521. hrsz. a. négy­emeletes ház; Hunnia részvénytársaság VI. Nagy­mező-utca 35—38. sz. a. négyemeletes ház; Lukács Béla és Rácz Manó V. Fálk Miksa­ utca 1102. hrsz. a. ötemeletes ház; Wertheim F. és társa VI., Le­hel­ utca 2929. hrsz. a. háromemeletes ház; Szabó József­né Vili. Csokonay­ u. 5735. hrsz. a. három­­emeletes ház (elvi). Azonkívül számos átalakítást és gépállítást engedélyezett a bizottság. — Üres tárgysorozat. A holnapi közgyűlés napirendjéről több fontosabb tárgy lekerült, így nem fogja tárgyalni a közgyűlés az autóbuszra vo­natkozó előterjesztést, a Villányi­ úti villamos vasút ügyét és lekerül a sertésszállások ügye is a napirendről. — Ragadós betegségek. A tiszti főorvosi hivatal ki­mutatása szerint a múlt héten a fővárosban a ragadós betegségek állása a következő volt: Megbetegedés: hasi hagymáz 2 (vidéki 4), kanyaró 241 (vidéki 1), skarlát 71 (8), szamárhurut 29 (2), roncsoló torok- és gébelob 44 (7), gyermekágyi láz 1, bárányhimlő 70, járványos fültőmirigylob 17, trachoma 2 (9), veszettség 1, lépfene 1 vidéki. Halálozás: hasi hagymáz 1 vidéki, kanyaró 5, skarlát 6, vidéki 1, szamárhurut 1, roncsoló torok- és gégelob 4 (1).­­ A hét statisztikája. A­ múlt héten a fővárosban a statisztikai hivatal kimutatása szerint élve született 463, halva született 14 gyermek. Meghalt 341 egyén. Es­­ketés volt 193. Az év eleje óta élve született 2499, halva született 85 gyermek. .Meghalt 1905 egyén. Esketés volt 760. A kórházak közül a Szent Rókus-kórházban és fiók­jaiban ápolás céljából felvettek 339, a Szent László-kór­­h­ázba 124, a Szent István-kórházba és fiókjaiba 444, a Szent János-kórházba és fiókjaiba 316 beteget. A kórhá­zakban történt elhalálozás száma 99 volt. Tanügyi rovat: 35 vagy 40. (A ’polgári iskolai tanárok mozgalma!) A főváros polgári iskoláiban 54 százalék a­ középiskolai tanár. A főváros összes alkalmazottjai közül szolgálati idő szempontjából ők vannak a leg­rosszabb helyzetben, bár munkájuk a főváros ipa­ros- és kereskedő osztályának, tehát a termelő osz­tálynak nevelése mindenesetre van olyan fontos és értékes, mint a középiskolák, lateiner-osztályt ne­velő munkája. A polgári iskolákban működő közép­iskolákra képesített tanárok még a polgári iskolák­ra képesített kartársaiknál is rosszabb helyzetben vannak, mert két évvel hosszabb tanulmányi idő után, vagyis ,a legkedvezőbb esetben 24 éves koruk­ban kezdhetik szolgálatukat és így hatvannégy éves koruk­ előtt teljes nyugdíjjogosultságot nem érhet­nek el. Tekintetbe véve azonban, hogy tanulmánya­ik befejezése után egy évet a katonaságnál, 1­ 3 évet részint várakozással, részint nem teljes heti óraszám mellett való alkalmaztatással töltenek el, átlag tehát 27 éves korukban kezdik szolgálatukat és igy legnagyobb részüknek nincs 40 évi szolgála­ta, amikor 65-ik évét­ betöltötte és nyugdíjba kell mennie s igy nem is kaphat teljes nyugdijat. A székesfővárosi polgári fiúiskoláknál jelen­leg szolgálatban álló középiskolai tanárok közül: 25 éves korig beválasztott van 23 tanár = 18.4 % Ezek :05 éves korukig elérhetik a teljes nyugdíjat. 25—30 év között beválasztott van 76 tanár =60.8 % 30 évnél idősebb korban van 26 tanár , 20.8 % Összesen 81.6 % Ez a 81.6 százalék 65 éves koráig nem érheti el a teljes nyugdíjat. Ez a statisztika mutatja a legmeggyőzőbben, hogy az érvényben álló nyugdíj­­szabályzat megkövetelte 40 évi szolgálati idő meny­nyire igazságtalan, és mennyire jogos és méltányos a teljes szolgálati időnek .35 évre való leszállítása. Mert a jelenlegi viszonyok mellett a középiskolai képesítésű tanároknak majdnem 82 százaléka a tel­jes nyugdíjat, 40 évi szolgálati idő esetén el sem érheti. A 35 évi szolgálati idő, mely az egész polgá­ri iskolai tanszemélyzet méltányos kérése, a közép­iskolai képesítésűeknél a fenntebbiek szerint, felet­te érthető, jogos kívánság. Az alkoholkérdés a tanítóképzőben. A köz­oktatásügyi miniszter rendeletet adott ki, melyben megengedi, hogy az állami tanító- és tanítónőkép­­zőkben, valamint az óvónőképzőkben március hó­ n

Next