Pesti Hírlap, 1914. február (36. évfolyam, 41-51. szám)
1914-02-18 / 42. szám
1914. február 18., szerda.Pesti Hírlap fenge technikai okok folytán csütörtökre, e bő 19- ére halasztatott. Az estély, — mely zenei szempontból első ilynemű Újpesten —, a beküldött programairól ítélve igen tartalmasnak és nívósnak ígérkezik, amennyiben Mendelssohn egész zeneirodalmából nyújt egy-egy kóstolót, a kamarazene kivételével. Két zenekari számon kívül Mendelssohn —Liszt egy zongoraversenye, Mendelssohn örök szép hegedű-koncertje és Mendelssohn-dalok szerepelnek a műsoron Jákó Margit zongoraművésznő, Nénethy Ferenc hegedűművész és dr Ladányiné Gedeon Mariska énektanárnő előadásában. Az estély jelentőségét dr Barát Sándor rövid előadásban ismerteti. * (Tüntetés egy zsidó színtársulat ellen.) Romániában még mindig napirenden vannak a zsidóellenes tüntetések. A legutóbb Focsani volt egy ily tüntetésnek a színhelye, ahol a túlzók heves tüntetést rendeztek egy zsidó színtársulat ellen, megrohanták a színházat, megsemmisítették a belépőjegyeket és zúztak-törtek mindadig, míg a rendőrség széjjel nem kergette őket. * (Az új párisi operaház), amely nemzetközi konzorcium alapítása, szerződtette első karnagyául Weingartner Félixet, a hírneves dirigenst. Az új operaház igazgatója a bostoni Operahouseból Henri Roussel lesz, akit a szindikátus már szerződtetett. * (A hercegprímás és a magyar zeneoktatás.) Dr Csernoch János hercegprímás, esztergomi érsek, legutóbbi főpásztori levelében az egyházi kormány , zata alatt álló összes iskolák vezetőségét figyelmezteti a magyar zene és énenoktatás fontosságára, • erkölcs és jellemnemesítő hivatására és egyben tudatja, hogy az összes iskolákat Hackl Fi. Lajos országos énekoktatási felügyelő meg fogja látogatni, az új rendszerű zene- és énekoktatás meghonosítása végett. Az országos énekoktatási felügyelő a napokban már megkezdte körútját az Angolkisasszonyok budapesti leányintézetében, ahol az új rendszerrel már kiváló eredményeket értek el. Haekl legközelebb Mailáth Gusztáv erdélyi püspök és dr Glattfelder Gyula Csanádi püspök meghívására Erdélybe, illetőleg a délvidékre utazik, hogy az énekoktatást az ottani iskolákban re-, formálja. * (Szerződtetés.) Baróti Rezsőt, az újpesti Népszínház volt titkárát, Szalkay Lajos újpesti székesfehérvári színigazgató szerződtette. * (Goethe ismeretlen színházi levelei.) Egy Kühn nevű tanító, mint berlini tudósítónk írja, Goethe eddig ismeretlen és nyilvánosságra nem került leveleit fedezte fel, amelyek a nagy költő színházi tevékenységére vonatkoznak és igen érdekes közléseket tartalmaznak Goethének a színházra és a színművészetre vonatkozó nézeteiről. A leversek és aktadarabok egy német színházi folyóirat legközelebb megjelenő számában fognak nyilvánosságra kerülni. * (Bonn Ferdinand, mint panaszos.) A berliniek kedvenc színésze, Bonn Ferdinand, szombaton panaszosként állott a polgári törvényszék előtt. Bonnt a Cines-mozgófénykép társaság szerződtette, hogy társulatával 4000 márka honorárium ellenében január elsejétől 15-ig „Az ő legnehezebb szerepe“ címmel egy szkeccset játsszon. A fellépés elé azonban akadályok gördültek, mert Bonn társulatának primadonnája megszökött egy budapesti huszártiszttel és Bonn nem tudott hirtelenében honettest kapni. A szkeccs a kikötött időpontban nem kerülhetett színre és így a Cines társaság egyoldalulag felbontottnak jelentette ki a szerződést. Bonn pert indított, amelyet szombaton tárgyalt a polgári törvényszék és bizonyítékok beszerzése végett elhalasztotta a tárgyalást. * (A miskolci színház) elsőnek mutatta be a vidéken Bakonyi—Martos—Kálmán operettejét, a Kis királyt. A darab tetszett, valamint a főbb szereplők: F. Halmos Miéi, Tisza Karola, D’Arrigó, Bátori Béla is,dős fennállásának évfordulóját. Május 19-én jubilál a testőrezred ágyubatallionja, amely Berlin-Lichterfeldeben állomásozik; október 14-én a Sándor cárról elnevezett császári testőr gránátosezred és a 2. számú Ferenc császár testőrgránátos ezred, amelyek Berlinben állomásoznak. Ez a három ezred 100 éves fennállását ünnepli. Ötvenéves jubileumuk a következőknek lesz: június 16-án a königsbergi 1. sz. tüzérezrednek, a mainzi 3. számú tüzérezrednek, a magdeburgi 4. számú, a kölni 7. számú és a metzi 8. számú tüzérezrednek, továbbá október 24-én a badeni 14. számú trainbatállionnak, amely Durlachban állomásozik. Katonai rovat éj hadosztályparancsnok. A hivatalos lap keddi számának közlése szerint a király Péter Ferdinand Salvátor főherceget, vezérőrnagyot, a 49. gyalogdandár parancsnokát, a 25. gyaloghadosztály parancsnokává nevezte ki. Kinevezés és kitüntetés. A király Meixner Hugó gyalogsági tábornokot, a przemysli 10. hadtest parancsnokát, lovassági főfelügyelőnek nevezte ki. Azonkívül gróf Huyn Károly altábornagynak és báró Kirchbach Károly landwehr lovassági felügyelőnek a titkos tanácsosi méltóságot adományozta. Tábornokok áthelyezése a honvédséghez. A bécsi hadtest tisztiiskolájának parancsnokát, Csicserics Miksa vezérőrnagyot, áthelyezik a magyar honvédséghez és egy hadosztály parancsnokává teszik. Azonkívül a közös hadseregnek még két vezérőrnagyát helyezik át a honvédséghez.Német ezredjubileumok 1914-ben. Berlini tudósítónk jelenti: Az 1914. évben Németország hadseregének ismét jubileumi éve lesz, mert igen sok ezrede fogja ünnepelni ötven és száz eszten dővárosi ügyek. — A városi építkezés folytatása. Vázsonyi Vilmos a szerdai közgyűlés elé a következő indítványt terjeszti: „Minthogy a magánépítkezés megakadt és az építkezés megindítása nemcsak a lakásszükség, hanem a munkanélküliség enyhítésére és a kedvezőtlen gazdasági helyzetben sínylődő ipartámogatására is szükséges, a közgyűlés utasítsa a tanácsot, , hogy az építkezési programra folytatására tegyen sürgős javaslatot. Egyúttal utasítja a tanácsot arra is, hogy az anyag beszerzésénél igyekezzék méltányos engedményeket a főváros részére kieszközölni és amennyiben ez nem várt akadályokba ütköznék, erről tegyen jelentést, hogy a közgyűlés a községi téglagyár alapítását kellő időben elhatározhassa.“ — Interpelláció. Forbáth Imre fővárosi bizottsági tag a törvényhatóság legközelebbi közgyűlésén a főváros könyvtárának kilenc hónapon át való zárva tartása miatt interpellációt fog intézni a polgármesterhez. — A Rókus kihelyezése. A főváros VIII. kerületének, a Józsefvárosnak, egyik legnagyobb kérdése a Rókus kihelyezése. Ez a kérdés nemcsak városrendezési és városfejlesztési szempontból bír fontossággal, hanem közegészségügy tekintetében is, mert nem lehet közömbös az, hogy súlyos betegeket a város központjában, a város egyik legforgalmasabb helyén álló kórházban gyógykezeljenek, ahol az óriási utcai zaj és az ott közlekedő kocsik és villamosok miatt a megkívánt nyugalom sem lehet meg, nem is szólván arról, hogy a siókus-kórház mögött levő halottas ház még ebben az irányban is teljesen megakasztja a kerület fejlődését. A VIl.kerület bizottsági tagjai,akik eddig isfolyton propagálták a kórház kihelyezését,most f:elll átárazták, hogy a kórház kihelyezése , érdekeikén nagyarányú, az egész kerületre kiterjedő mozgalmat indítanak. E célból az első lépés már meg is történt. A Józsefvárosi Kör legutóbb választmányi ülést tartott, amelyen elhatározta a mozgalom erélyes megindítását. A határozat értelmében monstre küldöttséget menesztenek dr Bárczy István polgármesterhez, amelyet Jakabffy Imre v. b. t. t., a kerület orsz. képviselője fog vezetni. A kerület kívánságát és a kórház kihelyezésére vonatkozó adatokat dr Havass Rezső üdv. tanácsos fogja ismertetni, aki ki fogja mutatni, hogy a kórház telkének értékesítéséből az új kórháznak majdnem egész költsége kikerül. Ugyancsak Havasa teszi meg az indítványt a főváros közgyűlésén is. — óvónők továbbképzése. A közoktatási ügyosztály előterjesztést tett, hogy a fővárosi óvónők részére, mint a múlt esztendőben, az idén is, továbbképző tanfolyamokat szervezzen a főváros. A tanács az ügyosztály előterjesztéséhez hozzájárult és előadókul felkérte dr Imre Sándor egyetemi magántanárt, dr Kacsok Pongrác főigazgatót, dr Szabó Sándor tiszti főorvoshelyettest, dr Ozoray Frigyes középiskolai igazgatót, Nagy László, tanítóképző intézeti igazgatót, Végh József tanárt, Székely Gáborné szegedi főóvónőt, dr Gockler Lajos tanárt, Bardócz Pál szakfelügyelő, igazgatót, Bély Mihály szakfelügyelő, igazgatót, Jaschik Álmos iparrajziskolai tanárt, Jovicza Ignác tanítót, Lohr Lajos elemi iskolai igazgatót, Halász Sarolta, Nagy Antónia, Szelly Gizella és M. Szabady Viktória főóvónőket, Arányi Frigyes, Breuer Éva és Bátky Margit zenetanfolyami tanárokat. A tanács egyúttal felhívta a közoktatási ügyosztályt, hogy a továbbképző tanfolyam megkezdéséről kellő időben gondoskodjék. Az Erzsébet-hídi villamos. A budai polgári kaszinónak küldöttsége járt Bárczy István polgármesternél Seidl Ambrus miniszteri tanácsos vezetésével A küldöttség, memorandumot adott át a polgármesternek, amelyben azt kérte, hogy a budai belső körúton és a budai dunaparton vezető villamos vasúti vonalakat az Erzsébet-hídon és Kossuth Lajos utcán át vezessék és a Rákóczi úti vonalba kapcsolják be. A küldöttség szónoka azt is kiemelte, hogy a budai polgárságra nézve teljesen közömbös, hogy ezt a vonalkapcsolatot maga a székesfőváros építi-e meg, vagy valamelyik közúti vasutatársaság, esetleg egy harmadik társaság. A budai polgárságra nézve egyedül az a fontos, hogy ez a vonalösszeköttetés mielőbb létrejöjjön. A polgármester válaszában kijelentette a küldöttségnek, hogy az Erzsébet-hídi villamos vasút ügyével legközelebb fog foglalkozni a közlekedésügyi bizottság. — Uj építkezések. A főváros magánépítési bizottsága hétfőn, délután tartott üléséből a következő új építkezésekre adott engedélyt: dr Piringer Gusztáv VIII., Visi Imre u. 16. sz. a. háromemeletes ház; Román Miklós I. Greguss-utca 20. sz. a. háromemeletes ház; Fodor Adolf I. Budafoki-út 4. sz. a. két dr. négyemeltes ház; Stettner Gusztáv Vili., Kender-u. 5991. hrsz. a. háromemeletes ház; Varsa Pálné Vili. Gólya-utca 6. sz. a. kétemeletes ház; Benedek Dezső VI. Nagymező-utca ,8698. hrsz. a. négyemeletes ház; Czobor Kálmán VI. Sziv-u. 15. sz. a. háromemeletes ház; Bienenstock Dávid VII. Nefelejts-u. 12. sz. a négyemeltes ház; Paulhein Ferenc VII Kerepesi-ut 2521. hrsz. a. négyemeletes ház; Hunnia részvénytársaság VI. Nagymező-utca 35—38. sz. a. négyemeletes ház; Lukács Béla és Rácz Manó V. Fálk Miksa utca 1102. hrsz. a. ötemeletes ház; Wertheim F. és társa VI., Lehel utca 2929. hrsz. a. háromemeletes ház; Szabó Józsefné Vili. Csokonay u. 5735. hrsz. a. háromemeletes ház (elvi). Azonkívül számos átalakítást és gépállítást engedélyezett a bizottság. — Üres tárgysorozat. A holnapi közgyűlés napirendjéről több fontosabb tárgy lekerült, így nem fogja tárgyalni a közgyűlés az autóbuszra vonatkozó előterjesztést, a Villányi úti villamos vasút ügyét és lekerül a sertésszállások ügye is a napirendről. — Ragadós betegségek. A tiszti főorvosi hivatal kimutatása szerint a múlt héten a fővárosban a ragadós betegségek állása a következő volt: Megbetegedés: hasi hagymáz 2 (vidéki 4), kanyaró 241 (vidéki 1), skarlát 71 (8), szamárhurut 29 (2), roncsoló torok- és gébelob 44 (7), gyermekágyi láz 1, bárányhimlő 70, járványos fültőmirigylob 17, trachoma 2 (9), veszettség 1, lépfene 1 vidéki. Halálozás: hasi hagymáz 1 vidéki, kanyaró 5, skarlát 6, vidéki 1, szamárhurut 1, roncsoló torok- és gégelob 4 (1). A hét statisztikája. A múlt héten a fővárosban a statisztikai hivatal kimutatása szerint élve született 463, halva született 14 gyermek. Meghalt 341 egyén. Esketés volt 193. Az év eleje óta élve született 2499, halva született 85 gyermek. .Meghalt 1905 egyén. Esketés volt 760. A kórházak közül a Szent Rókus-kórházban és fiókjaiban ápolás céljából felvettek 339, a Szent László-kórházba 124, a Szent István-kórházba és fiókjaiba 444, a Szent János-kórházba és fiókjaiba 316 beteget. A kórházakban történt elhalálozás száma 99 volt. Tanügyi rovat: 35 vagy 40. (A ’polgári iskolai tanárok mozgalma!) A főváros polgári iskoláiban 54 százalék a középiskolai tanár. A főváros összes alkalmazottjai közül szolgálati idő szempontjából ők vannak a legrosszabb helyzetben, bár munkájuk a főváros iparos- és kereskedő osztályának, tehát a termelő osztálynak nevelése mindenesetre van olyan fontos és értékes, mint a középiskolák, lateiner-osztályt nevelő munkája. A polgári iskolákban működő középiskolákra képesített tanárok még a polgári iskolákra képesített kartársaiknál is rosszabb helyzetben vannak, mert két évvel hosszabb tanulmányi idő után, vagyis ,a legkedvezőbb esetben 24 éves korukban kezdhetik szolgálatukat és így hatvannégy éves koruk előtt teljes nyugdíjjogosultságot nem érhetnek el. Tekintetbe véve azonban, hogy tanulmányaik befejezése után egy évet a katonaságnál, 1 3 évet részint várakozással, részint nem teljes heti óraszám mellett való alkalmaztatással töltenek el, átlag tehát 27 éves korukban kezdik szolgálatukat és igy legnagyobb részüknek nincs 40 évi szolgálata, amikor 65-ik évét betöltötte és nyugdíjba kell mennie s igy nem is kaphat teljes nyugdijat. A székesfővárosi polgári fiúiskoláknál jelenleg szolgálatban álló középiskolai tanárok közül: 25 éves korig beválasztott van 23 tanár = 18.4 % Ezek :05 éves korukig elérhetik a teljes nyugdíjat. 25—30 év között beválasztott van 76 tanár =60.8 % 30 évnél idősebb korban van 26 tanár , 20.8 % Összesen 81.6 % Ez a 81.6 százalék 65 éves koráig nem érheti el a teljes nyugdíjat. Ez a statisztika mutatja a legmeggyőzőbben, hogy az érvényben álló nyugdíjszabályzat megkövetelte 40 évi szolgálati idő menynyire igazságtalan, és mennyire jogos és méltányos a teljes szolgálati időnek .35 évre való leszállítása. Mert a jelenlegi viszonyok mellett a középiskolai képesítésű tanároknak majdnem 82 százaléka a teljes nyugdíjat, 40 évi szolgálati idő esetén el sem érheti. A 35 évi szolgálati idő, mely az egész polgári iskolai tanszemélyzet méltányos kérése, a középiskolai képesítésűeknél a fenntebbiek szerint, felette érthető, jogos kívánság. Az alkoholkérdés a tanítóképzőben. A közoktatásügyi miniszter rendeletet adott ki, melyben megengedi, hogy az állami tanító- és tanítónőképzőkben, valamint az óvónőképzőkben március hó n