Pesti Hírlap, 1914. június (36. évfolyam, 128-152. szám)
1914-06-03 / 128. szám
t _______ U gyarország közoktatásügyi minisztere privilégiumot, hogy ha valakimegbukik az állam nyelvének tantárgyából, azért lehet választó. Ez a rendelet titkos célja. De a Jankovich rendelete beleütközik az idézett két törvénybe. Az 1913-ik évi 14-ik törvénynek 11-ik szakasza ugyanis világosan azt mondja, hogy választói joga van annak, „aki az elemi népiskola hatodik osztályát sikeresen elvégezte“. Aki pedig egy főtantárgyból megbukott, az nem végezte el sikeresen azt az osztályt, ennyit talán egy közoktatásügyi miniszter is tud a paedagogiából. Az 1913-ik évi 37-ik törvény 2-ik szakaszát is megsérti Jankovich rendelete. Ez a paragrafus szó szerint így szól: „végbizonyítványt csak az kaphat, aki az elemi népiskola hatodik osztályából a záróvizsgát sikerrel leteszi". Tehát a törvény értelmében nem szabad annak végbizonyítványt kiadni, aki akár csak egy tárgyból is megbukott. Jankovich rendelete egyenesen megszegi, e törvényt, midőn bukás mellett is kiadatja a bizonyítványt. Még nem fordult elő politikai és jogi életünkben, hogy egy kormány egy évvel előbb hozott törvényét egy rendelettel így hatályon kívül, helyezte volna. Ezek az urak azt a törvényt se tisztelik, amit maguk hoztak. Hol maradt a miniszter hivatalos esküje, hogy meg fogja tartani a törvényeket? Hova züllik ez az ország, ha egy kormányelkövethet ily cinikus dolgokat! A pártpolitikai érdek, a hatalomhoz való görcsös ragaszkodás, a nemzetiségeknek dédelgetése s a magyarságnak üldözése annyira elvakították már a kormányt, hogy a gépies törvény- és rendeletgyártásban azt se veszik észre, melyik ütközik a másikba. Tisza azt hirdette, hogy a magyarságnak fog használni a hat elemihez kötött választói jog s Jankovich a nemzetiségek számára oly kedvező rendeletet ad ki, hogy ne használjon a magyarságnak az a hat elemi iskoláról szóló végbizonyítvány. Már most a két miniszter közül ki volt az őszinte? Mit szól Tisza ahhoz, hogy őt Jankovich rendeletben dezavuálja? Vagy igaz az a hír, hogy Jankovich rendeleteit is csakTisza csinálja? Ki felelős ezért a nyílt Kövér, húsos alakja egészen betöltötte a kétszárnyú ajtó nyilasát. A zengő cipőjét kötény fogta körül, az övén kulcscsomó csüngött. E pillanatban beárnyékolta a tenyerével a szemét és úgy nézett végig a végeláthatatlan hosszú utcán. Gálcsik csak akkor figyelhette meg jól az arcát, amikor az asszony a kezét leemelte róla. S ekkor megállapította, hogy szép arca van, bár egy kissé zsírpárnás és a fülénél, meg a tarkójánál erősen hajpihés. De a szája határozottan szép volt, érzékien kipattanó, nedves-piros s a szemében valami lappangó, rejtelmes, sokat igérő fény égett. E pillanatban ez a fény épen Gálcsik felé surrant és rásiklott az arcára. Gálcsik érezte, hogy az asszony őt vizsgálja. Mintha valami tiltott dolgon kapták volnarajta, úgy megrettent most Gálcsik és igyekezett másfelé nézni. De még elfogta az asszony gúnyos, zaklatóan csúfondáros és azért mégis megbizsergető mosolyának egy foszlányát. Ez végkép megzavarta és szinte támolyogva, megzsibbadt térddel ment vissza ágyába. Ettől kezdve Gálcsik némi izgalommal várta a hajnalokat. Nappal alig láthatta az asszonyt, aki bent tartózkodott az üzletben, vagy a bolthelyiséggel kapcsolatos lakásban, de minden hajnalban boltnyitáskor összevillant a tekintetük, az asszonyé gúnyos, vérforraló éllel, a fiúé valami maga előtt sem sejtett vágyakozással. úgy látszott, az as°szony és a fiú kölcsönösen érdekelték egymást. A fiúnál ez természetes is volt, hiszen férfi-ösztönei most kezdtek öntudatba szökni s egy-egy előtte lebbenő szoknya sodra most lendítette először mámoros törvényszegésért? Mind olyan kérdés, amire kíváncsian várjuk a feleletet a parlamentben. Jankovich elég vakmerő volt, hogy a matgyar nyelv ellen nyilt támadást is intézett egy , szerencsétlenül őszinte kiszólásában. Most azonban úgy tűnik föl, mintha nem is a királynak és nemzetnek, hanem csak Tisza Istvánnak minisztere volna, mert hiszen az ő nemzetiségi politikájának kedvéért ütközött bele egyszerre két, szentesíted törvénybe. Jankovichnak, mint a magyar kultúra miniszterének, még ebbe a törvényszegő rendeletbe is be kellett volna vennie azt a passzust, hogy az a főtantárgy pedig, amiből szabad megbukni a jövendő választónak, semmi körülmények között sem lehet, a magyar nyelv persze ezt nem tette, mert hisz én azért szegtek törvényt, hogy még a jövendőben is kedvezzenek a politikai jogok osztogatásánál azoknak, akik nem tudnak magyarul. Ez a rendelet tehát nemcsak törvényszegés, hanem egyszersmind szegénységi bizonyítvány is a munkapártra, mert ennek a miniszterei még a jövőt sem tudják úgy elképzelni, hogy valaha többséget kapjanak olyan választóktól, akik értenek magyarul. Az amerikai magyarság mozgalma. Newyorkból jelentik: Gróf Károlyi Mihályt első amerikai útján teljes odaadással támogatta az Amerikába vándorolt magyar munkásság. Eddig kétszázharminc nagygyűlést tartott a közös bizottság. Minden nagyobb városban külön Károlyi-bizottság működik. A mozgalmat csak az amerikai szlávok zavarták meg, akik támadták a hazai függetlenségi pártot. Erre a magyarok meghívták a szlávokat az általuk rendezett vitanapokra és a következő tárgyat tűzték ki vitatárgynak: Lehetnek-e a nemzetiségek bizalommal azon magyarországi politikai mozgalom iránt,amely az általános titkos választói jogot, a demokráciát és Magyarország függetlenségét tűzte ki céljául? Vitázó felek magyar részről Tarczai Lajos, a szolvákok részéről pedig Milán Getting. Az ülés elnöke John B. Princ, a Columbia egyetem tanára, két melléje választott alelnökkel és pedig kót részről Batyovits Mihály, magyar részről pedig Chászár Andor. A munkásbiztosítás reformja. Teleszky János pénzügyminiszter pünkösd két napján kerületében, Nagybecskereken, járt. Az ipartestület küldöttsége előtt, mely a munkásbiztosító törvény reformját sürgette és azt kérte, hogy adják vissza az ipartestületeknek régi betegpénztárukat, a miniszter kijelentette, hogy a törvény reformjára az előmunkálatok folyamatban vannak. _____Pesti Hírlap 2014. június 3., szerda. _ örvények felé. Csupa izzó kérdés volt előtte az egész világ, az asszonyok és férfiak egymáshoz való vonatkozása, a szerelem ... Az asszonyt, a vidéki, vagy ami még roszszabb, az alföldi boltos kissé elhízott, bájos szépségű, de kis műveltségű feleségét pedig talán egyszerűen az idegen érdekelte, a halvány, gyerekes, sóvár arc. Az asszonyi tetszelgés gyakran időzik az éretlen, a tudattalan vágyaknál ; a nő kielégíthetetlen érzés-szomja gyakran talál üdülést a kamasz-szerelem naivságában, tudatlanságában. Gálcsik életében a legizgalmasabb, legszebb percek voltak ezek a hajnali pillanatok. Ezeknek apró mozzanatai töltötték el emlékükkel a nap többi részét, ezekre gondolt szüntelen, ezeket várta. Az asszony rejtelmes mosolyainak, égető pillantásainak talánya úgy vájta be magát szívébe, mint kibetűzhetetlen hieroglifák rejtelme. Kínlódott, gyötrődött, hogy értelmet magyarázzon beléjük. Sokszor érdekes jelenetek játszódtak le a Salamon mester boltjában. Az úrnő, mintha csak tüntetniakarna a bérlőház ifjú vendége előtt, meleg, szinte érzéki mozdulattal ölelte át a boltban megjelenő urát. Salamon mesternek nagy, komoly, árnyékolt tekintete és fényes fekete szakálla volt, inkább is hasonlított egy méltóságteljes rabbihoz, mint boltoshoz. Néha körülszijjazva lépett a boltba, úgy, ahogy reggeli imádságát végezte. Megjelenése Gálcsik előtt valami misztikus színezetet adott a Grünzweig-ház egész belső életének. A komoly, szinte odonszerű színét ez életnek azonban egyszerre derűsre változtatta a fűszeresbolt harmadik alakjának, a segédnek megjelenése. Ez sovány, szeplős arcú, vöröshajú és vöröses bajuszú fickó volt, markáns, de nem csúnya arcéllel, amely gúnyos, elmés karaktert adott az egész fejének. Mulatságos, vicces alak lehetett, mert mihelyt kinyitotta a szját, nevetett a gazdája és gazdánéja is. Gálcsik megfigyelte, hogy ismert, régi vicceket mond el, nagyszerű akcentussal, jól kiélezve a pointeket. Kiváltkép az asszony hallgatta nagy élvezettel ezeket a vicceket, viharosan nevetett utánuk, még a csípője is rengett belé s mikor a segéd csak nem akart belőlük kifogyni, túlelégülten mondta : — Maga nagy betyár, Herz ! Persze jobban szereti az ilyen tréfákat, mint a bolt rendben tartását! Csak már egyszer megérném, hogy boltnyitáskor itt volna ! — Oh, nehéz dolog az ! — vágta vissza szemtelenül a segéd. .— Miért? — Mert aludni is kell az embernek. — Persze megint hajnalban ment haza. Lumpol. Tudja, nem is való az egy rendes zsidó fiatalembernek, aki karriert akar csinálni. — Hát mondtam én, hogy akarok? — vetette vissza Herz hetykén. Mire az asszony bizonyos rosszalással jegyezte meg : — Magán nem lehet segíteni. — Ojtó ! Egy millió koronával ! Anélkül pedig minden mindegy ! Nem érdekel semmi. Azaz hogy vannak bizonyos dolgok, amik mégis érdekelnek. — Mik? — A nők! (Vége köv.) A tielyszet. Tettek ideje. A népoktatás a pártpolitikában. Miért kapott Czernin ordót? A román komité a cár előtt Gyulafehérvár. Zemán tudvalevőleg megbukott Teleszky pénzügyminiszter. Meg is kapta a város érte a büntetését: Zentát és Magyarkanizsát a kormány együvé csatolta 8000 választójával. Fernbach Károly kerületében, a pénzügyminiszter-buktató Zentán, az ottani függetlenségi kör harmincéves jubileuma s a függetlenségi képviselő beszámolója alkalmából, hatalmas arányú népgyűlés volt most az elmúlt vasárnapon Elsőbben is a zentai választópolgárságot, mely kiállotta a tűzpróbát a terror és korrupció korszakában, ünnepelte gróf Károlyi Mihály a párt jubileumi gyűlésén. Az ünnepi ebéden Károlyi az erkölcsöt hirdető magyar katholikus papságra emelte poharát, melynek el kell oszlatnia azt a hitet, mintha nem volna liberális és szociális érzésű. Végül a népgyűlésen a 800 milliós hadi kiadásokat szállító delegációról tartott Károlyi egy kis beszámolót, melyben a munkapárti delegátusok elvtelenségét ostorozta s Khunnak azt a jellemző kijelentését, hogy a nemzetet nem lehet megvesztegetni. Ezt pedig az a Khuen mondta, aki Lukács összes cselekedeteit zsirálta . . . „Azt hiszem, ha gróf Szapáry László véletlenül megjelent volna ezen a delegációs ülésen, akkor Khuen grófnak a szó a torkán akadt volna“ — jegyezte meg találóan Károlyi. A függetlenségi párt elnöke egyébként Zentán ismét fogadalmat tett az általános választójogra és az új birtokpolitikára s a tettek idejének elkövetkeztét hirdette. Budapesten a „Magyar Iparosok Országos Szervezete“ tartotta pünkösdkor országos nagygyűlés keretében megalakulását. A maagyar ipari termelés öt milliárdot kitevő összegének csaknem kétharmadát szolgáltatja a kiesés a középipart s mégis: évente ugyanennyit