Pesti Hírlap, 1914. július (36. évfolyam, 153-180. szám)
1914-07-10 / 161. szám
Vk Állami Vasművek és a Magyar Bank és Kereskedelmi Részvénytársaság között fennálló és a budapesti gépgyárban előállított mezőgazdasági gépek kizárólagos eladására vonatkozó szerződést a mai napon további tizenöt évre meghosszabbította. Ezt a száraz jelentést kétségtelenül örömmel fogják tudomásul venni a Magyar Bank részvényesei, mert hiszen a legjobb magyar gyártmányú mezőgazdasági gépek kizárólagos eladását biztosítja újabb 15 esztendőre a megkötött szerződés. A köz szempontjából azonban kifogásolnunk kell, hogy a kormány versenytárgyalás nélkül ruházza a bankra ezt az értékes jogot és hogy az államkincstárt és a magyar ipart egyformán érintő szerződéses megállapodást kivonja a parlamenti ellenőrzés alól. Ez a parlament ugyan, mint a szeszadó is mutatja, ellenőrző fórumnak nemigen számít, de egy-két ellenzéki hozzászólás jelenti már azt a nyilvánosságot, amelyre a magyar állam üzleteinek megítélésénél szükség van. * A jegybank kimutatása. Az Osztrák-Magyar Bank július 7-iki státusának most közzétett részletes adatai szerint a bankjegyforgalom mindössze 68 millióval kisebbedett a tavalyi 82 millióval szemben. Ha tekintetbe veszszük, hogy tavaly igazán drága volt a pénz és a jegybank volt az egyedüli pénzforrás, akkor ez az egyre ismétlődő jelenség is bizonyítja, hogy igazunk volt, midőn a 4, százalékos és nálunk normálisnak tekintett kamatláb megállapításakor hangsúlyoztuk, hogy ez még egyáltalában nem jelenti a rendes pénzügyi viszonyok viszatértét. A június 30-iki 116 millióról 57 millióra apadt ugyan az adóköteles bankjegyforgalom, de hogy az adóköteles bankjegyforgalom a bank egyre erősebb igénybevétele mellett nem nagyobb, az csak annak köszönhető, hogy az érckészlet a tavalyi állományhoz képest kerek 75 millióval nagyobbodott. Egyébiránt az elmúlt héten az érckészlet 9 millióval csökkent, mert a deviza-árfolyamok szabályozása céljából a bank 5 millió áru párisi váltót vásárolt. A váltótárca csak 26% millióval csökkent a tavalyi 54 millióval szemben; a lombard-állomány tavaly 18 millióval kisebbedett, míg az idén 47 milliós emelkedést kell konstatálnunk. Csak az azonnal esedékes tartozásoknál alakult kedvezőbben a helyzet, mert a tavalyi 11 milliós csökkenéssel szemben ez évben9,14 millió az emelkedés. Végeredményben tehát a javulás a tavalyi mögött marad és a bankjegyforgalom alig 58 millióval kevesebb, mint tavaly, mikor csakis a jegybank állott a közgazdasági élet rendelkezésére. A kimutatás részletes adatai egyébiránt a következők: Bankjegyforgalom 2,257,307,000 (—67,839,000) korona. Erőkészlet 1,599,979,000 (—9,092,000) korona. Váltótárca 829,689,000 (26,599,000) korona. Lombardkölcsönök 199,431,000 (+4,722,000) korona. Azonnal esedékes tartozások 280,365,000 (+9,225,000) korona. Adóköteles bankjegyforgalom 57,327,000 (—58,746,000) korona. * Bulgária és a német tőke. A Discontogesellschaft vezetése alatt álló pénzcsoport már biztosra remélte a bolgár kölcsön megkötését, mert az újra megkezdett tárgyalások során jóval kedvezőbb feltételeket szabott és kisebb engedményekkel is megelégedett. Most azonban, mint Szófiából értesülünk, az ellenzéki pártok vezetői, akiknek szintén előterjesztették a kölcsönajánlatot, ellene nyilatkoztak és közeledést keresnek a francia tőkéhez. Az ellenzéki vezérek főleg a középítkezésekre és az állami szénbányákra vonatkozó feltételeket találták terhesnek és annak a kívánságuknak adtak kifejezést, hogy a kölcsönt Franciaországban vegyék fel. A bolgár kormány tehát az ellenzéket is meghallgatja, mikor állami kölcsön felvételéről van szó. A Lukács—Khuen-Héderváry-rendszer a saját „felelősségére“ mindent elkövetett, hogy a francia tőkét elidegenítse tőlünk és kiszolgáltasson bennünket a német nagybankoknak. Mi nem alkudhattunk a német tőkével, el kellett fogadnunk az általa diktált drága és lealázó feltételeket. A kis Bulgária egyszer már megszakította a tárgyalásokat, mire rögtön kedvezőbb feltételeket kínált fel a bankcsoport. Ennek ellenére lehetséges azonban, hogy az ellenzék állásfoglalása következtében elesik a remélt üzlettől, vagy legalább is még kedvezőbb feltételeket kell szabnia. * A keleti vasutak kérdése. A szerb kormány és a keleti vasúttársaság között folyó tárgyalásokat a francia kormány is figyelemmel kiséri és mint Párisból értesülünk, egy újabb lépéssel is jelét adta annak, hogy a tárgyalások mielőbbi mindkét felet kielégítő befejezését óhajtja. A belgrádi francia követség ugyanis kérdést intézett a szerb kormányhoz a keleti vasutak július 1-én esedékessé vált tőketörlesztésére vonatkozólag és választ kért arra nézve, hogy mit szándékozik tenni a szerb kormány, hogy a törlesztendő összegnek a keleti vasúttársaság szerb államterületen fekvő vonalrészekre eső része fedeztessék. A szerb kormány az ügyet állítólag, ha csak időközben egyetértőleg el nem intéztetnek ez a kérdés, a párisi nemzetközi pénzügyi bizottság elé fogjaészteni. A legújabb külpolitikai komoly események hatása alatt igazán nem lehet tudni, miként fognak a keleti vasúttársaság és Szerbia között közvetlenül megindult tárgyalások végződni. Csak annyi bizonyos, hogy a magyar bankok, mikor a részvények többségét a német bankoktól kormányutasításra átvették, nem csináltak oly jó üzletet, mint azt a kormánynyal való többi üzleteik alapján remélhették volna. Néha a kormányüzletek sem sikerülnek. * A francia kölcsön sikere. A kormánypárt által pénzügyi csődbe jutottnak híresztelt Franciaország 800 milliós kölcsönének óriási sikeréről már ismételten beszámoltunk. Mint most Párisból értesülünk, a pénzügyminiszter értesítette a nagyobb aláírókat, akik legalább 500 címletet jegyeztek és így 5000 frankot deponáltak, hogy a befizetett összegek 97 százalékát fölvehetik, mert jegyzéseikből csak 3 százalék fog figyelembe vétetni. Látnivaló tehát, hogy Franciaországnak még a munkapárt hívei sem ártotta meg, hanem marad, mint volt, a világ leggazdagabb és legtőkeerősebb országa. Kereskedelem. * Sehlieben belgrádi konzul ? A szerbiai bojkott egyre nagyobb erőre kap. A lapok a félhivatalos mérsékletre intő szavai ellenére, mind erősebben izgatnak a monarchia ellen, így a Balkan című lap a Dunagőzhajózási Társaság elleni bojkott előmozdítása végett közli a szerb gőzhajóstársaság hajóinak menetrendjét és kijelenti, hogy lapjában közzé fogja tenni azoknak a szerb polgároknak nevét, akik a Dunagőzhajózási Társaság hajóin utaznak. A Tribuna „Semmit Ausztria-Magyarországból“ címmel cikket közöl és rámutat a veszélyekre, melyeknek a szerb utazóközönség Ausztria-Magyarországon ki van téve. Egyformán kell eljárni osztrák és magyar utazók ellen, különösen a határvárosokban, ha az utazók csak egy-egy napig maradnak, mert tartózkodásuk célja nem egészen világos. A legjobb Ausztria-Magyarországból semmit sem hozatni. Ne látogassák a szerbek az osztrák vagy magyar fürdőket sem és ne hozassanak orvosokat Ausztria-Magyarországból. Az államnak és a hatóságoknak ebbe nincs semmi beleszólásuk. Elégséges a polgárokhoz apellálni és rájuk bízni, hogy elhatározzák magukat. Az öntudatos polgárok ismerik kötelességeiket. Amíg a mostani helyzet tart, tartanunk kell magunkat ehhez az elvhez: Semmit sem Ausztria-Magyarországból! — Ennek a féktelen izgatásnak elsősorban az olasz és német kereskedelem és ipar látja hasznát és talán ezzel függ össze az a hihetetlennek hangzó belgrádi hír, hogy Németország Sehlieben konzult a belgrádi konzulátus vezetésével újra meg fogja bízni, mert meggyőződött, hogy szerbiai érdekeinek védelmére mégis csak Sehlieben a legalkalmasabb. Tudvalevőleg Sehlieben volt az, aki a fenyegető balkáni válság idején nemcsak a monarchia ipara és kereskedelme, hanem politikai iránya ellen is heves harcot folytatott Belgrádban. Már a közelmúltban beszámoltunk a német Reichstag külügyi bizottságában elhangzott felszólalásokról, amelyek Sehlieben belgrádi működésének irányát helyeselték. Ez már akkor is kínos feltűnést keltett a monarchiában, még nagyobb feltűnést fog kelteni azonban — ha valónak bizonyulna — Sehlieben reaktiválásának flkre. Ez ugyanis azt jelentené, hogy Németország nem feszélyezi többé magát a monarchiával szemben. A német ipar és kereskedelem eddig legalább nem nyilvánította ki ily agresszív formában a monarchia ipara és kereskedelme ellen irányuló törekvéseit. Sehlieben mint belgrádi konzul, most a fenyegető bojkott idején, nagyon sokat jelentene Németországnak a monarchia gazdasági érdekeivel való egyenes , szembeállását jelentené és magyarázatául szolgálhatna annak is, hogy miért maradt el Vilmos császár Ferenc Ferdinánd temetéséről. íme, a trónörökös halálának ennek a következményei. * A szerbellenes tüntetések Sarajevóban jóval kisebb károkat okoztak, mint ahogy az első jelentések azt feltüntették. A sarajevói kereskedelmi kamara első összeírása 129 káresetet tüntetett fel mintegy két millió korona kárösszeggel. De a tényleges károk alig 750.000 koronát tesznek ki. A károsultak közül csak 19 van közvetlen összeköttetésben a monarchia kereskedelmével és az ezeknél okozott károk tényleges értéke alig 300 ezer korona. Fizetésképtelenségek csak nagyon elvétve és teljesen jelentéktelen passzívákkal fordultak elő. A kisebb kereskedők kormánytámogatást kapnak, hogy üzletüket folytathassák és így a gazdasági élet közvetett megrázkódtatásától sem kell tartani. * A Magyar Általános Hitelbank gyapjúárverései. Csütörtökön a szerdaihoz hasonló kedvező hangulatban folyt le az árverés. A középminőségű fajok árai helyenként további 5 százalékos emelkedést tüntetnek fel. A kiállított 4609 zsák- ból elkelt 3300. * A telefon terjedése. Báró Harkányi János kereskedelemügyi miniszter rendeletére a posta- és távirdaigazgatóság Pestújhelyen távbeszélő-központot létesített és a belföldi helyközi távbeszélő forgalomba bevonta. Közlekedés. * Új vasútvonal megnyitása. A császári királyi szabadalmazott kassa-oderbergi vasút az üzemében levő trencsénvármegyei helyiérdekű vasútnak Csaca állomásról elágazó és rendes nyomtávval biró csaca—trencsénmakói vonalát Trencsénrákó, Szaniszlófalva, Turzófalva, Hegyeshely és Trencsénmakó állomásokkal, Határújfalu megálló-rakodóhelylyel és Csaca, Trencsénrakó, Turzófalva és Hegyeshely megállóhelyekkel e hó 9-én adta át a nyilvános forgalomnak. Az állomások az összes, a megálló-rakodóhelyek a személy-, podgyász- és a kocsirakománya teherforgalomra, a megállóhelyek pedig csak a személy- és podgyászforgalomra vannak berendezve. A személyek, úti podgyász és kutyák szállítására érvényes viteldíjak a kassa-oderbergi vasút üzemében álló helyiérdekű vasutakra nézve 1906 július elsejétől érvényes helyi személy- és podgyászdijszabáshoz kiadott I. pótlékban, a gyors- és teherárukra érvényes díjtételek pedig a császári királyi szabadalmazott kassa-oderbergi vasút kezelése alatt álló helyi érdekű vasutakon 1914 január elsejétől érvényes helyi árudijszabáshoz kiadott I. pótlékban foglaltatnak. Azonkívül egyes árucikkekre hirdetési uton is fognak mérsékelt díjtételeket életbe léptetni, melyekről a kassaoderbergi vasút kereskedelmi szakosztálya, díjszabási osztálya és állomásainyújtanak bővebb felvilágosítást. * Hídavatás. A Tahitótfaluban létesített Kisduna-hidat a község vasárnap e hónap 12-én, fogja nagy ünnepség keretében a közforgalomnak átadni. Budapestről az Eötvös-térről délután fél kettőkor különhajó indul, amelyen való utazásra a kibocsátott meghívó jogosít. Az ünnepségen a kereskedelmi kormány képviseletében Vargha Gyula államtitkár vesz részt. Megjelennek továbbá a vármegye főispánja, gróf Káday Gedeon és a kerület országgyűlési képviselője, dr Almásy László is. A Zlrd keresztanyái tisztét Almásy László képviselő felesége vállalta. 1914. julius 10., péntek. _____Pesti Hírlap_____ _ _____________________17 Iparügyek. * A papirszakmából. A magyar papir- és rokonszakmák érdekeltségi egyesülete Moiret F. Ödön gyáros elnöklete alatt értekezletet tartott, amelyben az uj polgári perrendtartás életbeléptetése folytán felmerülő és a szakmát érdeklő összes kérdésekről az egylet főtitkára, dr Löwy Róbert, tartott előadást, melyet beható eszmecsere követett. Az értekezlet elhatározta, hogy az új perrendtartás életbeléptetésével kapcsolatos gyakorlati kérdések tárgyában úgy az igazságügyi és kereskedelemügyi kormányhoz, valamint az összes vasúti és hajózási vállalatokhoz és a m. kir. postaigazgatósághoz felterjesztést intéz. * Országos tiltakozás az ipari bíróság ellen. Az ipari bíróságról szóló törvény tervezete ellen, amely a huszonöt év óta az ipartestületek kebelében működő békéltető bizottság tevékenységét illuzóriussá teszi, — mint már jelentettük — az öszszes budapesti ipartestületek állást foglaltak a budapesti lakatosipartestület kezdeményezésére. A lakatosipartestület az ipari bíróságról szóló törvénytervezet ellen fölmerült jogos kifogásait memorandumba foglalta, amely memorandumot — mielőtt azt a minisztériumhoz benyújtotta volna —az összes fővárosi és vidéki ipartestületeknek hozzájárulás végett esküdötte. A budapesti ipartestületek valamennyien magukévá tették a lakatos ipartestület tiltakozó memorandumát — és most érkeznek be a vidéki válaszok. Az ország különböző területeiről, — eddig mintegy húsz ipartestület közölte, hogy a lakatos ipartestület tiltakozását magáévá teszi és hozzájárul ahhoz a memorandumhoz, amelyben a kormányt kérik, hogy az ipari bíróságról szóló törvénytervezet ad akta tétessék.