Pesti Hírlap, 1914. augusztus (36. évfolyam, 181-211. szám)

1914-08-01 / 181. szám

J01-t. augusztus 1­., szombaT. PESTI HÍRLAP A Lokalanzeiger azt írja, hogy Oroszor­szágnak tudtára kell adni azt, hogy nem va­gyunk hajlandók a folytonos, kardcsörtetést egykedvűen venni. Nyolcsaint kokárda. Hamburg, jul. 31. — Saját tudósítónktól. — Egész Németországban óriási a lelkesedés. A lakosság mindenütt tüntet Ausztria és Ma­gyarország mellett. A nagy városokban, mint például Hamburgban, a fiatalság nyolcszintű ko­kárdákat visel. A kokárda issm­el: pir­ os efekt,­fekete, piros-fehér-zöld és fekete-sárga. A fiatal­ság lelkesedése nem ismer határt.. Szidalmazzák azt, aki nem hordja a nyolcszinti jelvényt. A lel­kesedés forró hangulata mindenkit magával ra­gad.­ ­ a Luzzatti a békéért. Róma, júl. 31. Luzzatti volt miniszterelnök, a Gorriere deli­a Sera-ban megható fölhívást intéz a né­pekhez, hogy legfőbb javukat, a békét mentsék meg a katasztrófától, amely Európára nézve azt jelentené, hogy közgazdasági tekintetben Észak-Amerikának néprajzi tekintetben pedig Ázsiának szolgáltatná ki magát. Ez a háború, úgymond, annál bűnösebb, mert Ausztria és Magyarország Szerbiától nem követelt semmi olyat, amit ennek a kis államnak szabad volna megtagadni. Az egyik állam rendőrségé­nek közreműködése egy másik államban­­ és egy gonosztevőnek a kinyomozása egy másik állam közegei által az európai nemzetközi jog­ban el van ismerve. Annál sürgősebb köteles­sége Európának, hogy Szerbiát Ausztria és Magyarország követeléseinek teljesítésére bír­ja és ezzel a háborúnak elejét vegye. Grey és Asquith tanácskozása, London, júl. 31. Grey államtitkár, aki egész délelőtt a kül­ügyi hivatalban dolgozott, délután 11 órakor tanácskozott Asquith miniszterelnökkel. Grey és Asquith pesszimista nyilatkozatai. London, júl. 31. (Magyar Távirati Iroda.) Grey államtitkár az alsóház ülésén Bonar Law kérdésére a következőket válaszolta: — Nagyon keveset mondhatok és sajná­lom, hogy nem mondhatom azt, hogy a helyzet kevésbbé komoly volna, mint tegnap. A legfon­tosabb tények meglehetősen változatlanok. Ausztria-Magyarország a háborút Szerbia ellen megkezdette, Oroszország részletes mozgósítást rendelt el. Ez eddig tudomásunk szerint ne­­ vezetett megfelelő lépésekhez más hatalmak ré­séről. Mi folytatva igyekszünk szolgálni azt a nagy célt, hogy az európai béke fentartassék. Ebből a célból szoros érintkezést folytatunk a többi hatalmakkal. Ebben, örömmel állapítom meg, a többi hatalmak nem okoztak nehézsége­ket, bár a hatalmaknak nem volt lehetséges csatlakozni a hétfőn javasolt diplomáciai ak­cióhoz. Az ülés végén Asquith miniszterelnök ja­vasolta a pótbill második olvasásának elhalasz­tását és hozzátette: " Ma olyan körülmények között megy végbe gyűlésünk, amely körülmények komoly jellegére valamennyiünk tapasztalatában nin­csen példa. A háború vagy béke kérdése fü­ggő­ben van. Olyan akcióval állunk szemben, a­melynek terjedelmét és hatását lehetetlen meg­ítélni. Ilyen körülmények között vitális jelen­tőségű az egész világ érdekeire az, hogy Ang-Lia, amelynek saját érdekei nem forognak köz­vetlenül kockán (Helyeslés­), zárt egységben mutatkozzon a világ előtt (Helyeslés) és képes legyen egy önálló nemzet autoritásával beszélni és cselekedni. A pótjavaslatról való vita ily kö­rülmények közt rontó hatással lehetne a nemzzetközi helyzetre. Bonar Law képviselővel egyet­értően tehát javaslom az elnapolást és remé­lem, hogy valamennyi pártnak hazafiassága elő fogja segíteni azt, hogy, amennyire Anglia ha­talmában van, a baj, mely az egész világot te­nge.Veli, ha el nem hárítható, mégis legalább határok közé szorítható legyen. Anglia érdekei. London, júl. 31. A Westminster Gazette írja: Bízunk ab­ban, hogy Grey minden elképzelhető eszküzz megragad a béke föntartása érdekében. A leg­határozottabban ellenezzük, hogy kezei meg­köttessenek és hogy cselekvésének már előre irányt kívánjanak adni. Csak akkor van kilá­tása akciójának arra, hogy Európának a mai helyzetben segítsen, ha pártatlanul áll az ér­dekeltek között. Az a gondolat, hogy Carey, mi­közben pártatlanságát hangoztatja, valóság­ban valamely párt érdekét képviseli, végzetessé válhatnék minden befolyásra, amelyet a hár­mas szövetség hatalmaira gyakorolnak. Senki sem tudhatja, miképen alakulnak a dolgok ,a hogy mit ró ránk e héten a kötelesség szava. Kétségtelenül elképzelhetők olyan viszo­nyok, amelyekben Anglia nem maradhat érde­kesetlen szemlélője az európai konfliktusnak. Az összes hatalmaknak módjukban áll a kö­rülményeket mérlegelni és elkerülni, de ne­künk tekintettel kell lennünk olyan érdekekre és kötelezettségekre, amelyek komolyan érinte­nek minden elhatározást, amelyre az európai konfliktus tekintetében jutunk, nevezetesen India biztonságát és a tengeren túl fekvő bir­tokok érdekeit. Könnyelműség volna ebben a pillanatban úgy beszélni, mintha korlátlan erők állnának rendelkezésünkre, amelyeket teljesen leköthetnénk Európában katonai vál­lalkozások céljaira anélkül, hogy azokra a fon­tos érdekekre gondolnánk, amelyek védel­münkre vannak bízva. Angol sajtóvélemények, London, júl. 31. A Daily Chronicle örömmel konstatálja, hogy Angliában nyoma sincs a németelle­nes hangulatnak. A Morning­rost azon nézetének ad ki­fejezést, hogy a nemzeti ösztön szükségessé te­szi azt, hogy Anglia Franciaország oldalán álljon. A Daily Telegraph írja- Végeredményben Anglia lojalitással tartozik a hármas entente­nak. Szándékunk az, hogy kötelezettségeinket teljesítsük. Amíg azonban be­ nem következik a válság legutolsó stádiuma, elég bő tér kínálko­zik az angol közvetítésre. A Times szerint, ha Németország és Franciaország elrendeli a mozgósítást, úgy Anglia h­­telessége haladéktalanul megtenni intézkedéseit barátainak támogatására, arra az esetre, hogyha jogtalan támadás intéződik ellenük. A Daily News ezzel szemben azt hangsú­lyozza, hogy az alapelvek és érdekek egyaránt azt az egy irányt parancsolják, hogy őrizzük meg az abszolút semlegességet, ha az a sajná­latos viszály, amelyben Angliának semmi ré­sze nincsen, a kontinentális nagyhatalmakra a háborút hozza. Rothschild véleménye. London, júl. 81. Rothschild lord annak a meggyőződésnek adott kifejezést, hogy ez idő szerint nagyobb a kilátás arra, hogy a háború lokalizálva marad és hogy ma már a tőzsde is kedvező benyomást tesz. Köteles-e Oroszország támogatni Szerbiát? K­­inding professzor, a nemzetközi jog világ­hírű tanára, arra a kérdésre, hogy Oroszország, ha szövetségben van Szerbiával, köteles-e a mostani konfliktusban eleget tenni szövetségi kötelességé­nek, a következőképpen válaszolt: — Minden népjogi szerződésnek alapja a népjogi lejalitás. Olyan állam­, amely egy szom­­zéd­ állam ellen elkövetett hallatlan gazságot tá­mogat.,­zomosak hogy eljátszsz­ a népjog súlyot meg térségé­vel a bűnös módon megbántott állam el­len való szerződési támogatás minden igényét, ha­nem a segítői a politikai gyilkosság védelmezőivé válnának. Belgrád meghódítása nem cassus belli? Pétervár, júl. 31. Az orosz külügyminiszter az osztrák­magyar nagykövetnek határozott formában kijelentette, hogy az orosz kormány nem tekin­tené casus bellinek Belgrád megszállását. Az osztrák-magyar csapatoknak Szerbia északi részében való további előnyomulását illetően Oroszország várakozó álláspontot foglal el. Inzultálják a németeket. Pétervár, júl. 31. Pár nap óta nz egyarányú tüntetésekben rob­ban ki a nép gyűlölete a németek ellen. A nagyvá­rosokban egymást érik a demonstrációk, amelyek azzal végződnek, hogy elégetik a német és osztrák zászlót, inzultálják a német úriembereket és fegy­verrel kényszerítik őket arra, hogy oroszul beszél­jenek. A pánszlávizmus Péterváron dühöng legin­tenzívebben. Ott már német és osztrák embernek nem bizonyos az élete sem. A Pavlovszky-fél­e kon­certteremben a Parsifált akarták előadni tegnap, de kényszerítették rá az igazgatót, hogy azonnal vegye le a műsorát és Csajkovszky „1812." című kompozícióját adják elő helyette. . Szeszk­ocsieik tengeri fürdőből botokkal ker­gették ki a fürdő vendégeket, s Ax pross és a német hadsereg. A „Militirisches Wochenblatt" az orosz hadseregről a következőket írja: — Az orosz hadsereg számra nézve rend­kívül erős, azt senki sem tagadhatja, a szám azonban szerencsére nem dönt a háborúban. Fontosabb faktorok szerepelnek itt, a hadsereg erkölcse, magasabb vezetése, felfegyverzése, fel­szerelése, helyzete és az állam területének, va­lamint a vasúti hálózatnak nagysága, a lakos­ság érzülete és sok más hasonló. Oroszország újabb időben sohasem aratott győzelmet egyen­rangú hadsereg felett.­­• 1877-ben sem sikerült volna a török se­reg legyőzése Károly román fejedelem segítsége nélkül. A modern japán hadsereg a mandzsúriai háborúban nagy sikert aratott Oroszország fe­lett. Gyakran felmerült az a hír, hogy Orosz­ország öt új hadtestet állított fel, ez nem igaz. Ezek a hadtestek nem léteznek. A német véderő az 1870-iki háború óta szünetlenül nagy erővel és kitartó szorgalommal dolgozott a saját fejlő­désén. A háborúra az összes előkészületeket az ismert német alapossággal és rendszeretettel megtették. Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy Né­metország komoly események következésének teljes nyugalommal és Istenben való bizakodás­sal nézhet elébe. Az orosz nagykövet a francia miniszter­elnöknél. Páris, júl. 31. Az orosz nagykövet délelőtt látogatást tett Viviani miniszterelnök és külügyminiszternél. Hadügyi és tengerészeti óvóintézkedés­ek. Páris, jul. 31. A tengerészeti minisztérium kommünikét tesz közzé, mely kijelenti, hogy a hadügyi és tengerészeti vezetőség által megtett óvóintézke­désekről szóló h­íradások helytelen adatokat tar­talmaznak. Francia hang a béke mellett. Páris, jul. 31. A nagy francia orgánumok, amelyek a kül­ügyminisztérium szócsövei gyanánt szerepelnek a köztudatban, rendíthetetlenül a világbéke fentar­tása mellett foglalnak állást. A Matin vezető he­lyen ezeket írja: — Franciaországnak nem szabad hogy legyen és nem is lesz egyetlen mozdulata sem, amely akár látszat szerint is a békét fenyegetné. Angolország­gal egyetértően azon dolgozik, hogy megakadá­lyozza a katasztrófát, amely Európát és a civilizá­ciót fenyegeti. Franciaország jól tudja, hogy e cél elérése érdekében még idegennek sem szabad len­nie. Nos, nem lesznek idegei. Azok a csapatmozdu­latok, amelyek Német­országban eddig történtek, se

Next