Pesti Hírlap, 1914. augusztus (36. évfolyam, 181-211. szám)

1914-08-26 / 206. szám

12 PESTI HÍRLAP 1914. augusztus 27., csütörtök. fcai honfitársaknak. Az ülés bezárása előtt többen jelentős összegeket ajánlottak fel vagyontalan hon­fitársa­ik támogatására és útiköltségük fedezésére. — (Montenegro) címmel nemrégiben meg­jelent tréfás" közleményünk folytán egy bileki hadnagytól levelet kaptunk, amelyben arról van szó, hogy a montenegrói hegyek körül történő csatározások­ a mieinkre nemcsak fárasztók, de veszedelmesek is. "A határon emelkedő rendkí­vül meredek, kopár és sziklás hegyek között minden szikla mögül, minden mélyedésből — ilyen pedig igen sok van — ellenséges tűz fo­gadja katonáinkat. Ezeknek a hegyeknek a megmászása normális körülmények között is kimondhatatlanul fáradságos és veszélyes, most pedig még nehezebb, mert ropog a fegyver és röpül a srapnell. A montenegróiak a hegyek or­mán védett állásban vannak és a mi katonáink­nak minden talpalattnyi földért keményen kell küzdeni. A montenegrói szeme éles, karja biz­tos, lába gyors és nesztelen. A puskát kitűnően kezeli, amiből nyilvánvalóan következik, hogy épen nem tartozik a lekicsinyelhető ellenség közé. Bármily hihetetlenül hangozzék is, igen jó fegyvereik és nehéz ágyuütegeik vannak és a harckal nagyszerűen tudnak bánni. Hogy az ágyukat kölcsönkapták és hogy azokat idegen tüzérek irányozzák, az teljesen mellékes lehet. Bármily természetes is, hogy elvégre mi leszünk a győztesek, azért az ellenünk harcoló monte­negróiakat úgy kell venni, amint vannak és be kell ismerni, hogy erős és szívós ellenféllel van dolgunk.­­ (Automata katona.) Egy Asesen nevű dán mérnök nemrégiben valami találmányt sza­badalmaztatott a­­kopenhágai szabadalmi hiva­talnál.­­Ez a találmány — amint az angol Daily Telegraph írja, — nem más, mint egy automata katona, amely — ha a gépszerkezetét felhúzzák és beállítják — veszedelmes valami s hadászati értéke megközelíti a félelmetes gépfegyverét. Mi volna most már ezek után természetesebb, mint az, hogy Anglia, amely államnak nincs ren­des katonasága ,s hadseregét zsoldosokból fog­ja és hozza össze,­ sietett megszerezni ezt a sza­badalmat,­, katona-automatákkal pótolandó, azt­ a hiányt,­­amit­ a hangos­ -dobszóval, tárogatóval, pénzzel, szeszesitalokkal és apróhirdetésekkel immár hetek óta lankadatlanul dolgozó verbunko­sok eddig­ nem voltak képesek még csak­ részben sem betölteni Anglia tehát katona-automatákkal akar operálni a szlávizmus érdekében s Európa és­­a­ kultúra ellen s minden bizonynyal gépka­tonákat fog a­ kontinensre a franciák és belgák segítségére átküldeni,­ mert ami eleven, igazi katonája van, az kevés és otthon is kell a hábo­rúellenes hangulatot szító szocialista munkás­ság s a kiszám­íthatatlan ulsteriak fékentartá­sára. Tessék ,tehát most ezt a dolgot egészen komolyan venni, mert a dolog tény és mert a katona-automata lényegében is igen komolyan veendő rettenetes fegyver. És tessék csak el­képzelni a h­ős német katonák elképedését és halálfélelmét, mikor majd megtudja és látja, hogy jön a félelmetes ellenség, forszírozott me­netben. Hirtelen, mint Radmus sárkányvetése, közvetlenül előtte egész sereg acélból való har­cos burjánzik fel a földből s e harcosok mind­egyike rövid néhány perc alatt négyszáz puska­lövést ad­ le minden irányban. Ily körülmények közt minden ellenségnek, még a győzhetetlennek mondott németnek is meg kell semmisülnie. A katona-automata működésének módja különben a dán feltaláló mérnök leírása szerint a követ­kező: Az automatát a, távolból villamos áram segélyével kiugratjuk földalatti rejtekéből, az­után ugyancsak villamosáram útján működésbe hozzuk a lövőkészüléket. A katona-automata tehát lényegben tulajdonképen nem más, mint egy a távolból működésbe hozható és elsüthető­ gépfegyver. Ám ennek dacára­ is nem valószínű, hogy a mindenesetre rendkívül érdekes gyilkos fegyver a gyakorlati életben is érvényesítésre találjon, már­ csak azért is, mert ha az ellenség­nek eszébe jutna az acélseregnek ugyanilyen acélsereget állítani szembe, akkor ugyan kiben tegyen kárt a személyenkint leadható négyszáz lövés. Jó lesz tehát, ha Anglia acélkatonáit a gyarmatokra, a vadak ellen viszi és használja fel. A német ellen ez m­it sem ér, legfölebb csak megkacagnak . . . De még az is tény, hogy az acélkatona ma még csak modellben levő sza­badalom, amely a gyakorlati kiviteltől ép oly távol áll, mint Makó Jeruzsálemtől.­­ (Levél Belgrádból.) A Belgrádban lakó magyarok hozzátartozói a legnagyobb aggodalom­nál vártak mindeddig értesítéseket övéik sorsáról. S most végre-.egy Belgrádban férjnél levő zentai asz­­onynak sikerült néhány nap előtt "Románián ke­resztül levelet juttatni Zentán lakó szüleihez. A le­vélben megnyugtatja őket, hogy nincs semmi baja és azt írja, hogy a Belgrádban maradt polgári la­kosság alig várja a magyarok bevonulását. — (A pápa utolsó percei.) Dr Marchia­fava, X. Pius pápa orvosa, érdekesen nyilatkozott a­ „Doniere d'Italia" munkatársa, előtt a pápa utolsó perceiről. — A szent atya — mondotta az orvos.— örömmel és nagy lelki megnyugvással vette,föl a halotti szentségeket. Tiszta öntudatánál volt,­­de meghatottságában könnyezett. Csakhamar erőt vett magán és keresztet vetett a kezével. Szemei ekkor valami kimondhatatlanul boldog, fölmagasztosult érzést fejeztek ki,­­ olyan fényben ragyogtak, ami­hez foghatót életemben én még nem láttam. Csodá­latos­ nyugalmat és lelkierőt tanúsított a halál percében, melynek rohamos közeledtét bizton érez­te. Hosszú orvosi gyakorlatomban ehhez hasonló esettel még nem találkoztam. Este kilenc óra után elbágyadt, elvesztette öntudatát. Feszületet adtam a kezébe. Ekkor mintha néhány szót mormolt volna még, s megszorította a kicsiny,, elefántcsontból készült feszületet, amely a keblén pihent. E­közben szemei lassan lezárultak. A pápa meghalt! Ilyen magasztosi halált én még nem láttam soha!­­ (Az állástalan kereskedelmi alkalmazot­takért.) A Kereskedelmi Alkalmazottak Országos Egyesülete szeptember elsején a háború miatt ke­nyerüket vesztett szaktársak segélyalapja javára lampionos fölvonulást rendez a Nemzeti Parkba. A lampionos fölvonu­lás a Liszt Ferenc-térről indul ki ének- és zenekarral, zászlókkal, transzparensekkel. A menetben a K. A. O.­E. sportosztályán kívül min­denki részt vehet, aki előre megváltja negyven fil­léres belépőjegyét a tőzsdékben, vagy a K. A. O. E. helyiségeiben .(Andrássi­-út 67.) — (Az angol hadsereg kritikája.) A san­franciscoi, „Esaminer" című folyóirat egyik utóbbi, számában J/e. Manu­s, ismert amerikai író, szigorú kritika alá vonja a mai angol hadsereget. Az angol katona — írja Mc. Manus — valaha Európa leg­jobb katonája volt, m­ia a legrosszabb. A burokkal való háborúban kiderült, hogy azok a becses ,fizikai és­­morá­lis­­ tulajdonságai, amelyek 'a­z angol katonát a twaterlooi ütközet idején ékesítették, immár nin­csenek meg többé. Ez'a kijelénk'í azonban csa­k' a legénységre vonatkozik, melynek állományában az elsatnyulás szinte­ szemmel látható. A szorosan vett Angliában az egészséges, tagbaszakadt paraszt le­gények helyett a városok gyári munkásainak cse-' 'névész ivadékaiból­­ rekrutálódik az ujohe-kontin­gens. Akik ezeket a katonákat a búr háborúban harcolni látták, mondják, hogy erős angol csapatok ellenállás nélkül hódoltak meg-egészen jelentékte­len búr csapatoknak, ,miközben a tisztek sírtak­ és káromkodtak tehetetlen dühükben. Az 'erős' - ír ' katonák, politikai okok miatt, húsz év óta hiány­zanak az angol hadsereg soraiból. Ez idő szerint egyedül a skótok tartják a lelket az angol hadse­regben s ami becses tulajdonság még akad benne, azt m­iind a skót katonáknak köszönheti.­­ (A harctéri tiz parancsolat) Egy ma­gasrangu német katonaorvos a következő taná­csokkal szolgál a hadba vonult katonáknál:,, 1. Katonák! Vigyázzatok az egészségiekre, ez kötelességetek. 2. Ügyeljetek a tisztaságra. Mosakodjatok valahányszor alkalom nyílik erre. Különösen a lábatokat ápoljátok. Sokszor az életetek és a győzelem függ ettől. 8. Ne igyatok olyan­­vízből, amelytől el­tiltottak. Egy korty ölhet. 4. Ne igyatok alkoholtartalmú italokat. Bor, sör és pálinka elbágyaszt és csökkenti a cselekvési képességet. 5. Ne egyetek sor nyers gyümölcsöt. Aki bél vagy eféle rendellenességet tapasztal magén, jelentkezzék azonnal az orvosnál. 6. Nemi betegséggel nyomban az orvoshoz kell sietni. 7. Ügyeljetek a fogakra. 8. Ne nyúljatok körömmel a nyilt sebekhez. 9. Ujjal nem szabad a szájba nyúlni. Az ember ujja tele van betegséget okozó esi­, rákkal. 10. Az alvóh­ely körül tisztaság uralkodjék.­­ (A háború szélhámosai.) Az utóbbi napok­ban többször előfordult, hogy lelkiismeretlen embe­rek a postahivataloknál a felektől, akik a harctéren lévő hozzátartozóiknak a tábori postán pénzt akar­nak feladni, a feladásra szánt összegeket kicsalják­. Oly módon csinálják ezt, hogy állandóan a posta­épületekben tartózkodnak és a tábori posta holléte felől érdeklődő felektől átveszik a pénzt azzal, hogy majd ele feladják. Azután az összeggel megszöknek. A rendőrség őrizetbe vett egy ilyen embert, aki egy csalást be is ismert. Azok, akik ilyen csalásnak áldozatul estek, a főkapitányság II. emelet 111 szám alatt jelentkezzenek. — A rendőrség letartóz­tatta Város Vince Nándor negyvenegy éves ma­gánzót, aki a Vörös Kereszt-jelvénynyel több rend­­beli visszaélést követett el és kereskedőktől árakat csalt ki. Város már többször volt büntetve külön­böző szélhámosságokért. — (Kórházi könyvtárak.) Németországban mozgalom indult meg, hogy a tábori kórházakban gyógyuló sebesültek olvasni valót kapjanak, ami elűzze a bús gondolatokat, enyhítse a fájdalmakat és­ fölvidítsa a beteget. Aligha kell magyarázni, hogy milyen jótétemény a könyv olyan emberek számára, akik egész nap tétlenségre kárhoztatottak és akik nemrégiben nagy idegizgalmakon mentek keresztül. A jó könyv ilyenkor talán többet ér a jó tápláléknál és jobban gyógyít, kivált erős lelki rázkódtatások után, mint az orvosszer. Úgy tudjuk, hogy nálunk is szívesen fogadják a könyveket, sőt a Vörös-Kereszt talán nyilvánított is olyenféle óhajt, hogy a közönség adja fölösleges könyveit a sebesülteknek. De az ilyen halvány óhajtás ered­mény nélkül marad és ezért szükséges volna, hogy a Vörös-Kereszt nyomatékosabb akciót indítana, Németország mintájára gyűjtőhelyeket állítana föl, ahol mindenki könnyen eleget tehetne a kérésne­­. A nagy tömegekkel való érintkezésnek, illetőleg valmely akció sikerének­­az a titka, hogy a nagy­közönség minél kényelmesebben hallgathasson a jó szivére. Mert jó szive nagyon sok embernek van és szíváson is tesz jót, ha­­ kényelmesen teheti. Nagyon gyakran a kényelmen hajótörést szenved a legjobb szándék. Aki a nagy tömegtől akar valamit, az ne t­éveszsze szem elől ezt az igazságot.­­ (Kibillió az Orczy-téren.) Kedden reggel a keleti pályaudvaron érkező sebesülteket automo­bilon vitték a Szent István-kórházba. Az Orczy­­ téren egy orosz származású piaci árusnő rámuta­tott a sebesültekre és hangosan igy kiáltott: Itt viszik a magyar dögöket. Azután pedig becsmérlő szavakkal k­elt ki a magyarság ellen. A felháboro­dott közönség nekitámadt az asszonynak, aki egy Orczy-téri házba menekült. A házat­ kövekkel, ge­rendákkal és minden kezükbe eső eszközzel meg­ostromolták. Majd megtudva, hogy az asszony anyja szintén­ áros az Orczy-téren, ennek bódéját is szét­verték,­­úgy hogy, a rendőrség csak nagy készenlét­tel és nagy erőfeszítéssel birta a rendet helyre­ -­állitani. "— (A fürdés halottja.) Merk Mátyás huszon­két éves ,szabólegény' Békésgyulán, fürödni ment a Boldok­y-major mellé. A hideg­­ víztől görcsöt ka­pott, és belefúlt­ a viz­be. Halálozás. Brázoval Brázovay Kálmán,, az Országos Köz­ponti Hitelszövetkezet szerkesztőtitkára, 85 éves ko­rában, hosszas és kínos szenvedés után Nagyszeb­en­ben meghalt. Kecskés Gabriella, a­ pesti molnárok és sütöri gőzmalom- részvénytársaság tisztviselőnője, hosszas szenvedés után, életének 91-ik évében Budapesten meghalt. Abelsberg Alajos, nyugalmazott székesfőváro­si tisztviselő, életének 82-ik évében, Budapesten meghalt.­­ A világháború térképei: Szerbiai háború térképe 80 fillér, Közép-Európa háború térképe 2.— korona, Eu­rópa térképe 2.— korona. Kaphatók­ a megfelelő összeg és 10 fillér bérmentesítési díj előzetes beküldése ellené­ben Légrády Testvérek könyvkiadóhivatalában, Buda­pest, V., Váci­ körút 78. Tanügyi rovat. Megkezdődnek az előadások a Műegyetemen. A­ Királyi József Műegyetemen a tanév az idei szep­tember elsejével megkezdődik és a tanév, kezdetére a múlt tanév végén kitűzött vizsgákat és szigorla­tokat a közzé tett időben változatlanul megtartják. Újabb terminust­ kizáróan csak a hadi szolgálatra bevonultak részére tűznek ki. A beh­atások ideje szeptember elsejétől 30-áig tart, az­ előadások pedig október 5-én kezdődnek meg. Ily körülmé­nyek között tehát azoknak, akik szeptemberben nem tesznek utóvizsgát, vagy szigorlatot, elegendő, ha a behratásokra szeptember utolsó hetében jelent­keznek. Felvétel a konzuli akadémiába. A külügymi­nisztérium a cs. és kir. konzuli akadémiába a 1. évre való felvétel iránti kérvények benyújtási határide­jét szeptember 1-ről szeptember 30-ra halasztotta. Iskolai hir. A székesfőváros tanácsa az is­kolai beiratásokat szeptember hó közepére hatá­rozta, de a­­javító-, pótló-vizsgálatokat a rendes (augusztus 31.) időben megtartják. Ép­­gy meg­tartják a felvételi és magánvizsgálati javító vizs­gálatokat­­is Ha az említett vizsgálatok megtar­tását valami akadályozná, arról az illető iskola igazgatója felvilágosítást ad.

Next