Pesti Hírlap, 1914. szeptember (36. évfolyam, 212-241. szám)
1914-09-01 / 212. szám
Budapest, 1914. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egész évre 32 K — f Félévre 16 „ —„ Negyedévre 8 „— „ Egy bóra 280-Egyes szám ára helyben, vidéken és pályaudvaron 12 f. Az apró hirdetésekre vonatkozó minden tudnivaló a 20 ik oldalon olvasható. IXXVI. évfolyam, 212. (12,452.) szám. Kedd, szeptember 1. SZERKESZTŐSÉG: Budapest, Váci-körút 78. Telefon 26—45. KIADÓHIVATAL: Budapest, Váci-körut 78. Telefon 26—10. FIÓKKIADÓHIVATAL: Budapest, Erzsébet-körút Telefon: József 52-96. Szeptember. Elérkeztünk szeptemberhez. 1370. szeptemberének elsején, a szedáni csata napján, 111 Napóleon Vilmos császár elé lépett. „Miután hadseregem élén nem eshettem el, átnyújtom felségednek kardomat" — mondta megtörten. „Nem elégszünk meg Napóleon kardjával, nekünk Franciaország kardja kell" — mondta akkor büszkén Bismarck. És másnap, 1870. szeptember másodikán Mac Mahon egész serege, nyolcvanháromezer ember, tette le a kardot Németország előtt. Harmadnapra, szeptember negyedikén, megbukott a francia császárság. A francia köztársaság szíve, Páris, vajon mit érezhet ma, mikor újra elérkezett a maga szeptemberéhez? Köröskörül a német vas és tűz ostroma árasztja el s fölötte megjelenik az első német repülőgép. Ledob a kétezer méteres magasságból egy német lobogót — meg egy német üzenetet: „Adjátok meg magatokat, ugy sem tehettek egyebet". De 1870. szeptemberében Franciaország egyedül állott. És ha belső helyzete ma szakasztott olyan is, mint volt negyvennégy év előtt, ha szive ma is ép ugy facsarodik össze, mikor a földre borul és halálos döbbenettel hallja a Páris felé rohanó hadak tompa dobogását; — mégis, ma nem áll egyedül, ma belekapaszkodhatik a remény utolsó foszlányába, ma vele van a cár! Ma vele van a cár és az ő rettenetes serege, mely még egy ttj francia Szedánt is mindig megkorrigálhat. Elérkeztünk szeptemberhez. És Franciaország ott áll, ahol negyvennégy év előtt, de megtört szeméből mintha bágyadtan csillanna még ki a siralomház vergődő lakójának halkbizalma: hátha megjő még az utolsó pillanatok előtt a kegyelem, hátha meg tudja még állítani, hátha vissza tudja még fordítani a cár serege a német bárd irtózatos lesujtását. Nincs kegyelem. Szeptember elsejére Franciaország megkapta a második halálos döfést — szövetségesén keresztül. Oroszországban hitt, a reváns aranybortuját negyvennégy éven át ezért építette, a cár katonáitól várta most, hogy a fojtogató német karokat lefejtsék nyakáról, és 1870. Szedánja után nem lehetett számára irtózatosabb lecke, mint az, hogy szövetségese Szedánját is meg kellett érnie. Negyedmillió katonája a cárnak áll bekerítve, kapituláció előtt. Kelet-Poroszországban! Ezeket sürgette a francia fantázia Berlin felé. Ezeknek a diadalmas előnyomulásától várta, hogy lélegzethez jusson ő maga. A cárban hitt, a cár katonáiban. Ki kellett őt végleg ábrándítani ebből a hitéből is. Meg kellett mutatni neki, hogy az idők méhe az oroszok számára is tartogatott egy Szedánt. Kelet-Poroszországban negyedmillió orosz áll bekerítve. Galícia fölött pedig az osztrákmagyar hadsereg sepri maga előtt a cár katonáit. Szeptemberhez érkeztünk. „Nekem Franciaország kardja kell" — mondta egykor Bismarck. És Franciaország le fogja oldani derekáról még egyszer a kardját. De most utána fogja csinálni Oroszország is Döntés küszöb Lublin, Krasznoszlav és Grubesov alatt 100 kilométernyi fronton erősen támadunk. - Sokai felől egy harmadik seregünk is áttörte az oroszok vonalát. - Kelet-Galiciában, a jobbszárnyon Nizmov körül napok óta nagy harcok folynak. - Helyzetünk az egész vonalon kedvező. - A döntés legközelebbi időre várható. - A németek bekerítettek negyedmillió oroszt. - német repülőgép Páris fölött. - Páris körül van zárva. - A németek Belfort erődeit bombázzák. A döntés a legközelebbi időre várható. Ezt jelentik a sajtóhadiszállásról. Meggyőződhetünk e rendkívüli súlyú szavak igazságáról, ha figyelmesen szemléljük a térképet és rajta azokat a helyeket, amerre a mi seregeink diadalmasan előnyomulnak. Megállapíthatjuk, hogy az orosz hadsereg jobbszárnya katasztrofális helyzetbe került. A mi hadaink gyönyörűen fölfejlődtek. Krassnik és Lublin irányában az egyik oldalra kerültünk az orosz jobbszárny mellé, Zamote és Krammiov felől pedig a másik oldalon szakítottuk szét az orosz főerőt, amely előtt hatalmas seregeink sorakoznak. E terület mögött csupa mocsár: el lehet tehát képzelni, micsoda pusztító hatásának kell lennie ennek az ütközetnek, amely az oroszokat hátra szorítja. Most száz kilométernyi fronton áll a harc, a Lublin-Krasznoslav-Grabicson vonalon, amely mögött a terep végzetes módon kedvezőtlen az oroszokra nézve. Lent, Kelet-Galiciában is megkezdtük az offenzívát Nieznov körül az orosz balszárny ellen. Hogy itt is offenzívába léptünk át, annak a jelentőségét megmagyarázza egyetlen körülmény: a harcvonal új irányt kapott a balszárny offenzívája folytán. Most már nem kelet-nyugati irányban helyezkedtek el hadaink, hanem észak-déli irányban, úgy, hogy egész frontunk a helyzetnél fogva megnagyobbodott energiával nyomul az orosz sereg ellen. Minden jel biztató. Bizalommal, repeső reménynyel, minden idegszálunk megfeszítésével várjuk a döntést. De ma már abban a tudatban, hogy mi csak győzhetünk. * * * Wannovszky orosz generálist eltemették Lembergben. Akkor, mikor elföldelték a foglyul esett tábornokot, nem is sejtettük, milyen nagy pozícióra kiszemelt nagyrangú katonát temetünk. Akkor, a temetés napján csak az a büszkeség piroslott a szívünkben, hogy a mi monarchiánk földje egy orosz vezért zár magába. Mára megtudtuk, hogy az iratai között ráakadtak egy nevezetes és nagyjelentőségű okmányra: az orosz cár úgy küldte el a harctérre, hogy kinevezte Galícia katonai kormányzójává és a székhelyéül — Lemberget jelölte ki ... Az orosz fantáziák a háború megindulása előtt Lemberget, a mi Galíciánkat már bekebelezték a fehér cár birodalmába, aztán a cári fantazmagóriák lázálmai után, következett el Krasánik, Luban és még egy sereg diadalmas harc, amelyek azóta már lezajlottak, amelyekről ma még nem tudunk, de amelyek egy-két nap múltán a diadalérzet hús forrásának tiszta vizével fogják megöntözni tikkadt lelkünket. Az orosz tömegek óriási özöne zúdult e csataterekre, orosz katonák holttesteinek ezrei hevertek a harcmezőn, bánatos hirdetőiként annak, hogy a fehér atyuska lázas képzelődései miatt kellett meghalniok. Ezekben a harcokban sebesült meg halálosan Wannovszky tábornok, „Galícia katonai kormányzója." Be is vonult Lembergbe; az agyrémektől üldözött cár parancsa beteljesedett. A szerencsétlen, szegény orosz generális, zsebében a kinevezési okmánynyal, oldalában egy magyar honvéd okozta halálos sebbel megérkezett a neki kijelölt székvárosba. A mi kegyes egészségügyi csapataink szállítottak be, a kórházba, így képzelte-e a cár, így képzelte-e Wannovszky tábornok? ... Wannovszky generális Lemberg földjében pihen. És az ő holttestével együtt eltemettük a lázálmokban riadozó atyuska parancsát is. ... Ezt a gőgös parancsot sem hajthatta végre Wannovszky generális. De végrehajtotta a szive parancsát. Parancsát annak a szivnek, amely utolsó óráiban megtért és minden melegségével bűnbánóan körülölelt bennünket, emberségünket, egész monarchiánkat, egész A Pesti Hírlap mai száma 20 oldal.