Pesti Hírlap, 1914. szeptember (36. évfolyam, 212-241. szám)
1914-09-04 / 215. szám
6 PESTI HÍRLAP 1914. szeptember 4.. péntefe. I idejűleg azonban a háborút az ország többi részén folytatni kell. Békekötés és megállás, halogatás és gyöngeség nélkül lobikájuk, a szent harcot a nemzet becsületéért és a megsértett jog helyreállításáért. Egyetlen hadseregünk sem bomlott fel. fia egyikük-másikuk igen jelentős vereséget szenvedett is, a hézagokat haladéktalanul pótolták a tartalékokból és a védkötelesek behívása új legénység és energia segélyforrásait nyitja meg. Ellenállni és harcolni! Ez legyen a szövetséges angol, orosz, belga és francia hadseregek jelszava. Ellenállni és harcolni, míg tengeren az angolok segítenek nekünk ellenségeinknek a többi világgal való érintkezését elzárni. Ellentállni és harcolni, amíg az oroszok állandóan előnyomulnak, hogy a német birodalom szivének a döntő döfést megadják. A köztársaság kormányának feladata ezt a makacs ellentállást vezetni. A franciák mindenütt fegyvert ragadnak függetlenségük védelmére. A kormány azonban, hogy ezt a borzasztó harcot teljes erejével és a leghathatósabban támogassa, meg kell, hogy tartsa kc túszabadságát. A katonai hatóságok kérésére tehát a kormány ez idő szerint székhelyét az ország egy másik pontjára teszi át, ahol állandó kontaktusban maradhat az egész országgal. Felszólítja a parlament tagjait, ne maradjanak távol tőle, hogy ily módon az elleniség előtt a kormánynyal és a többi tényezőkkel együtt a nemzeti egység szövetségét alkothassák. A kormány, mielőtt elhagyja Párist minden rendelkezésre álló eszközzel gondoskodik a város és vár gyűrűjének védelméről A kormány meg van győiződve, hogy felesleges Páris város"csodáát"iméltó lakosságát nyugalomra, higgadtságra és hidegvérűségre figyelmeztetni. A lakosság napról-napra tanújelét adja annak, hogy feladata magaslatán áll. Franciák! Legyünk mindmráian méltók e tragikus viszonyokhoz! Végül mi fogunk győzni! Győzelmet fogunk siratni fáradhatlan akaratunkkal ellentállásunkkal és kitartásunkkal Egy nemzet, amely nem akar elpusztulni és armily csak azért, hogy éljen, sem szenvedéstől sem áldozattól nem riad vissza biztosan győzni fog. A manifosiumot a köztársaság elnöke és a kormány összes tagjai aláírták A kormány sürgeti Páris kiürítés*&. Pári^ szept. 3. A kormány ma a kö^tkező hirdetést tette közzé plakátokon: M'nthaffy a Párisbról kiinduló és az ide irányuló vasúti vonalaimn a katonai szállítmányok perre vitáhlak. a vasutigazgatóságok abban a helyzetben vannak, hogy a Parisból kiinduló vonaatok számát megkétszerezhetik, sőt megháromszorozhatják. Ennélfogva mindenkinek, aki Párisból el akar utazni, módjában vezír, a fővárost elhagynia. A francia hadügyminiszter „tájékoztatója". Piris, szept 2. (Rttterdamon át.) A Viviani—Mitterand—Delcassé-kormány első minisztertanácsa után a hadügyminiszter fogadta a sajtó képviselőit és a következőket közölte velük: „Bár a német hadseregneka mi országunk északi részén folyó hadművelteit ellenséges oldalról nagyjelentőségűeknek mondják, biztosíthatom önöket, hogy a Belgiumon és Luxemburgon át betört erők előnyomjának nem szabad döntő stratégiai jelentőséget tulajdonítani. A mi vezérkarunk, amelynek képességében úgy a múltban, mint a jelenben rendületlenül bízunk, nagy vereséget, készít elő az északon összegyűlt német csapatokra (!) Bizonyos, hogy a helyzet komoly és non várt nehézségek merültek föl az ellenségek kiűzésével szemben, de oly tekintélyes és kiváló erők állnak még rendelkezésünkre, hogy a győzelemre való reménynyel nézhetünk a döntő ütközet elé (!) Gondolják meg továbbá, hogy Németország tűrni kénytelen orosz csapatok invázióját. Amennyivel beljebb hatolnak a mi szövetségeseink német területre, annyival kedvezőbben alakul a mi hadseregünk operációja. A francia főváros védelmére a mai minisztertanácson elhatározott intézkedések megfelelnek a legfőbb haditanács javaslatainak és egyúttal a párisi lakosság érdekeinek, mert hiszen nincs kizárva, hogy Páris erődítési övezete csapataink fedezésére fog szolgálni, akik majd döntő vereséget mérnek a jelentékeny veszteségek által meggyöngült ellenségre". Mitterand kijelentéseivel kapcsolatban a párisi reggeli lapok egész sor életbeléptetett intézkedésről adnak számot. A barátságos hatalmak konzuljainak törekvése arra irányul, hogy a még Párisban tartózkodó külföldiek elhagyják a francia fővárost, mert megtörténhetik, hogy a várost hirtelen elzárják. A vezérkarral egyetértésben elhatározta Gattieni tábornok katonai kormányzó, hogy a várost haladéktalanul védelmi állapotba helyezi. A futóárkokat Villette, Buttes-Chaumond és Passy városnegyedekben a fegyverkéntelen lakosság ássa. A földmunkásokat és a vidék számos fogdalkozás nélküli emberét másfél frank napidíjjal alkalmazták. Isvolski elmenekült Parisból. Bécs, szept. 3. A Neue Freie Pressenek jelentik, hogy Isvolski párisi orosz nagykövet is elutazott, nemcsak a francia kabinet tagjai. Az orosz nagykövet valamely semleges állam felé vette útját. Bezárták a francia tőzsdét. Páris, szept. 3. Az értéktőzsdei forgalmat mától kezdődőleg beszüntették. Rémület a francia fővárosban. — Bibor, a békepárt vezére. — Róma, szept. 3. A Giornale di Italia párisi levelezője érdekes képeket rajzol a rettegő francia főváros helyzetéről. Megjegyzendő, a tudósító levele augusztus 20-ika körül kelt, azóta Parisban még nyomasztóbb a hangulat. Egy hónapi távollét után, — írja — tértem vissza Parisba. Micsoda óriási változás. A Grand Hotel, ahol megszálltam, tömve van belga menekültekkel, akik siralmas állapotban vannak és siralmas panaszaikkal felverik az egész szállót. Este kilenc órakor léptem ki az utcára. A néptelen utcák sötétek. Minden tiztet zárva. Akar látni néhány embert, azok arcáról is sötét kétségbeesés ie. Időnkint őrjáratok lépte koppan a kövezeten. Az őszre hirtelen éles fénykövék vetődnek, az erődök és az Eifel-torony reflektora kutatják az ellenséges repülőgépeket, amelyek megjelenése állandó rémületben tartja a lakosságot. Szórakozásról szó sincsen. Az ertész város elnémult és gyászos némaságában szinte kihaltnak tetszik. A hírlapok még most is győzelmi híreket hoznak, de ezeknek senki sem ad már hitelt, a borzalmas veszteségeket szájról-szájra suttogják. Lázasan dolgoznak Páris megerősítésén, de mindenki nyíltan beszéli, hogy az erődítések alig érnek valamit és napokig sem állhatnak ellent a németeknek. Az utóbbi évtizedekben a francia hadvezetőség minden gondját a keleti határon levő erődítmények tökéletes üzemére fordította és a párisi védőműveket eészen elhanyagolták. Beszélik, hogy a kereskedő és pénzvilág előkelőségei békepártot alakítottak, amelynek vezére Bibor, a nagytekintélyű politikus. A párt akciója napról-napra erősödik és a kormány helyzete egyre válságosabb. Azzal próbálják a lelket tartani az emberekben, hogy a francia fegyvereken ejtett csorbát az orosz fogja eköszörülni, — de ez a reménykedés nagyon halvány és a közönség túlnyomó része a legpesszivaisztikusabban ítéli meg az ország helyzetét. Páris el van vágva a világtól, — Környékét kiürítették. — Berlin szept. 3. Olasz lapok írják, hogy Páris teljesen el van zárva és a vidék városaival már nem érintkezhetik. Páris és Milano között a távirati összeköttetés megszakadt. Élelmiszerekben nagy a hiány és a drágaság óriási. Kopenhágán keresztül érkezett párisi híradás szerint Galieni tábornok a város környékén lakókat, valamint az erődítési vonalban levő villanegyedekben nyaralókat fölszólította, hogy költözzenek be a városba. A tábornok négy napot engedett a falvak és a nyaralók kiürítésére. Hogy vezették félre a francia közvéleményt? Róma, szept. 3. A Tribüna „Pária igazság után szomjazik" cím alatt rendkívül figyelemreméltó párisi levelet közöl augusztus 21-iki kelettel, amelyben a párisi lakosságnak rettentő aggodalma tükröződik vissza a francia hadsereg sorsa miatt, amelyről semmitmondó, az igazságot takargató jelentéseket ad ki a hadügyminisztérium. A francia vasúthálózaton vértől csepegő vonatok száguldoznak keresztül-kasul, a kórházak megtelnek sebesültekkel, a határszéli mezők egymásután temetőkké változnak át, Párisnak azonban minderről nem szabad az igazat tudnia, úgy látszik, hogy a hadügyminisztériumnak csak két dologra van gondja és pedig, hogy a közönséggel a francia fegyverek győzelmét tudassa és hogy a sajtónak a poroszok elleni rágalmazó hadjáratát támogassa. Ha az újságírók a hadügyminisztériumban a napi közlésekért megjelennek, azt kell hinniök, hogy valamelyik csendőrparancsnok jelentéseit olvassák. Meséket kisebb csetepatékról, a poroszok által elkövetett borzalmak leírását, francia katonák és aviatikusok hőstetteit és végül tábori leveletrel. Deehanel a revanehe őrületében. —» A megszentségtelenített dzászt városok. — Köln, szept. 3. A Zvöbische Zeitung jelenti Zürichből: Deehanel kamaraelnök a legezengedélyesebb hangon hirdeti, hogy 1870-ért revancheot kell venni és azt mondja, hogy a megszentségtelenített elstiszt városokat vissza kell hódítani és Európát megszabadítani a német veszedelemtől. Újabb bombavető repülőgépek Páris fölött. Berlin, szept. 3. Német aviatikusok tegnap megjelentek Páris fölött. Két repülőgépről jelezték a francia főváros lakosságának, hogy a német csapatok közelednek. Mindegyik aviatikus bombát dobott a városra Az egyik bomba IV. Henrik szobra közelében esett le. Ugyanott megtalálták német zászlóba göngyölve az aviatikus levelét, amelyben Páris lakosságával közli a legutóbbi hivatalos jelentéseket a német győzelmekről. A másik aviatikus repülőgépéről szintén bombát dobott, amely a Place du Concoarde közelében ért földet; ő is jelentést dobott le a német győzelmekről. A két aviatikus ezután visszafordult és a német csapatoknál szállt le. Berlin, szept. 3. Az a német aviatikus, aki Páris fölött átrepült és bombákat s kiáltványokat dobott a városba, Hiddessen hadnagy volt, a német hadsereg egyik legjobb és legvakmerőbb aviatikusa. Hiddessen had ,nagy, aki a hesseni testőr dragonyos-ezredhez tartozik, az elsők között volt, akik bebizonyították a repülőgépeknek a hadseregben való kiváló alkalmazhatóságát. Az 1011. évi hadgyakorlatoknál első ízben alkalmaztak repülőgépeket felderítő szolgálatra . Hiddessen ekkor olyan kitűnő szolgálatokat teljesített, hogy a hadvezetőség hamarosan elhatározta a katonai aviatika további fejlesztését. Hiddessen hadnagy ezenkívül az első volt, aki Németországban.. légi postát szállított, még pedig 1912-ben Frankfurtból Darmstadtba. Több izben le is bukott és gépe is megsérült, anélkül azonban, hogy komolyabb baja támadt volnnt. Inzultált németek. Berlin, szept. 3. A Nordd. Alig. Zengi jelenti: Egy Délfrancia- országban volt német konzulátusi hivatalnok az el