Pesti Hírlap, 1914. szeptember (36. évfolyam, 212-241. szám)

1914-09-04 / 215. szám

6 PESTI HÍRLAP 1914. szeptember 4.. péntefe. I idejűleg azonban a háborút az ország többi részén folytatni kell. Békekötés és megállás, halogatás és gyöngeség nélkül lobikájuk, a szent harcot a nemzet becsü­letéért és a megsértett jog helyreállításá­ért. Egyetlen hadseregünk sem bomlott fel. fia egyikük-másikuk igen jelentős vere­séget szenvedett is, a hézagokat haladék­talanul pótolták a tartalékokból és a véd­kötelesek behívása új legénység és energia segélyforrásait nyitja meg. Ellenállni és harcolni! Ez legyen a szövetséges angol, orosz, belga és francia hadseregek jelszava. Ellenállni és harcol­ni, míg tengeren az angolok segítenek ne­künk ellenségeinknek a többi világgal való érintkezését elzárni. Ellentállni és har­colni, amíg az oroszok állandóan előnyo­mulnak, hogy a német birodalom szivének a döntő döfést megadják. A köztársaság kormányának feladata ezt a makacs el­lentállást vezetni. A franciák mindenütt fegyvert ragadnak függetlenségük védel­mére. A kormány azonban, hogy ezt a borzasztó harcot teljes erejével és a leg­hathatósabban támogassa, meg kell, hogy tartsa­­ kc túsz­a­badságá­t. A katonai ható­ságok kérésére tehát a kormány ez idő sze­rint székhelyét az ország egy másik pont­jára teszi át, ahol állandó kontaktusban maradhat az egész országgal. Felszólítja a parlament tagjait, ne maradjanak távol tőle, hogy ily módon az elleniség előtt a­­ kormánynyal és a többi tényezőkkel együtt a nemzeti egység szövetségét alkothassák. A kormány, mielőtt elhagyja Párist minden rendelkezésre álló eszközzel gon­doskodik a város és vár gyűrűjének védel­méről A kormány meg van győiződve, hogy felesleges Páris város"csodá­át"imél­tó lakosságát nyugalomra, higgadtságra és hidegvérű­sé­gre figyelmeztetni. A lakos­ság napról-napra tanújelét adja annak, hogy feladata magaslatán áll. Franciák! Legyünk mindmráian méltók e tragikus viszonyokhoz! Végül mi fogunk győzni! Győzelmet fogunk siratni fáradhatlan aka­ratunkkal ellentállásunkkal és kitartá­sunkkal Egy nemzet, amely nem akar elpusztulni és armily csak azért, hogy éljen, sem szenvedéstől sem áldozattól nem riad vissza biztosan győzni fog. A manifos­iumot a köztársaság elnöke és a kormány összes tagjai aláírták A kormány sürgeti Pári­s kiürítés*&. Pári^ szept. 3. A kormá­ny ma a kö^­tkező hirdetést tette közzé plakátokon: M'nthaffy a Párisbról kiinduló és az ide irányuló vasúti vonalaimn a katonai szál­lítmányok perre vit­áhlak. a vasutigazga­tóságok abban a helyzetben vannak, hogy a Parisból kiinduló vonaatok számát meg­kétszerezhetik, sőt megháromszorozhatják. Ennélfogva mindenkinek, aki Párisból el akar utazni, módjában vezír, a fővárost el­hagynia. A francia hadügyminiszter „tájékoztatója". Pi­ris, szept 2. (Rt­tterdamon át.) A Viv­iani—Mitterand—Delcassé-kormány el­ső minisztertanácsa után a hadügyminiszter fo­gadta a sajtó képviselőit és a következőket közölte velük: „Bár a német hadseregnek­­a mi orszá­gunk északi részén folyó hadművelteit ellensé­ges oldalról nagyjelentőségűeknek mondják, biz­tosíthatom önöket, hogy a Belgiumon és Lu­xemburgon át betört erők előnyomj­ának nem szabad döntő stratégiai jelentőséget tu­lajdonítani. A mi vezérkarunk, amelynek képes­ségében úgy a múltban, mint a jelenben rendü­letlenül bízunk, nagy vereséget, készít elő az északon összegyűlt német csapatokra (!) Bizo­nyos, hogy a helyzet komoly és non várt ne­hézségek merültek föl az ellenségek kiűzésével szemben, de oly tekintélyes és kiváló erők áll­nak még rendelkezésünkre, h­ogy a győzelemre való reménynyel nézhetünk a döntő ütközet elé (!) Gondolják meg továbbá, hogy Német­ország tűrni kénytelen orosz csapatok invázió­ját. Amennyivel beljebb hatolnak a mi szövet­ségeseink német területre, annyival kedvezőb­ben alakul a mi hadseregünk operációja. A francia főváros védelmére a mai miniszterta­nácson elhatározott intézkedések megfelelnek a legfőbb haditanács javaslatainak és egyúttal a párisi lakosság érdekeinek, mert hiszen nincs kizárva, hogy Páris erődítési övezete csapa­taink fedezésére fog szolgálni, akik majd döntő vereséget mérnek a jelentékeny veszteségek ál­tal meggyöngült ellenségre". Mitterand kijelentéseivel kapcsolatban a pá­risi reggeli lapok egész sor életbeléptetett intézke­désről adnak számot. A barátságos hatalmak kon­zuljainak törekvése arra irányul, hogy a még Páris­ban tartózkodó külföldiek elhagyják a francia fő­várost, mert megtörténhetik, hogy a várost hirtelen elzárják­. A vezérkarral egyetértésben elhatározta Gattieni tábornok katonai kormányzó, hogy a vá­rost haladéktalanul védelmi állapotba helyezi. A futóárkokat Villette, Buttes-C­haumond és Passy városnegyedekben a fegyverkéntelen lakosság ássa. A földmunkásokat és a vidék számos fogdalkozás nél­küli emberét másfél frank napidíjjal alkalmazták. I­s­v­o­l­s­k­i elmenekült Parisból. Bécs, szept. 3. A Neue Freie Pressenek jelentik, hogy Isvolski párisi orosz nagykövet is elutazott, nemcsak a francia kabinet tagjai. Az orosz nagykövet valamely semleges állam felé vette útját. Bezárták a francia tőzsdét. Páris, szept. 3. Az értéktőzsdei forgalmat mától kezdő­dőleg beszüntették. Rémület a francia fővárosban. — Bibor, a békepárt vezére. — Róma, szept. 3. A Giornale di Italia párisi levelezője ér­dekes képeket rajzol a rettegő francia főváros helyzetéről. Megjegyzendő, a tudósító levele au­gusztus 20-ika körül kelt, azóta Parisban még nyomasztóbb a hangulat. Egy hónapi távollét után, — írja — tértem vissza Parisba. Micsoda óriási változás. A Gran­d Hotel, ahol megszálltam, tömve van belga menekül­tek­kel, akik siralmas állapotban vannak és siralmas panaszaikkal felverik az egész szállót. Este kilenc órakor léptem ki az utcára. A néptelen utcák söté­tek. Minden tiztet zárva. Ak­ar látni néhány embert, azok arcáról is sötét kétségbeesés i­­­e. Időnkint őr­járatok lépte koppan a kövezeten. Az őszre hirtelen éles fénykövék vetődnek, az erődök és az Eifel-to­rony reflektora kutatják az ellenséges repülőgépe­ket, amelyek megjelenése állandó rémületben tartja a lakosságot. Szórakozásról szó sincsen. Az ertész vá­ros elnémult és gyászos némaságában szinte­ kihalt­nak tetszik. A hírlapok még most is győzelmi híre­ket hoznak, de ezeknek senki sem ad már hitelt, a borzalmas veszteségeket szájról-szájra suttogják. Lá­­zasan dolgoznak Páris megerősítésén, de mindenki nyíltan beszéli, hogy az erődítések alig érnek vala­mit és napokig sem állhatnak ellent a németeknek. Az utóbbi évtizedekben a francia hadvezetőség min­den gondját a keleti határon levő erődítmények tö­kéletes ü­zemére fordította és a párisi védőműveket e­­észen elhanyagolták. Beszélik, hogy a kereskedő és pénzvilág előkelőségei békepártot alakítottak, amelynek vezére Bibor, a nagytekintélyű politikus. A párt akciója napról-napra erősödik és a kormány helyzete egyre válságosabb. Azzal próbálják a lel­ket tartani az emberekben, h­ogy a francia fegyvere­ken ejtett csorbát az orosz fogja eköszörül­ni, — de ez a reménykedés nagyon halvány és a közönség túl­nyomó része a legpesszivaisztikusabban ítéli m­eg az ország helyzetét. Páris el van vágva a világtól, — Környékét kiürítették. — Berlin szept. 3. Olasz lapok írják, hogy Páris teljesen el van zárva és a vidék városaival már nem érintkezhetik. Páris és Milano között a távirati összeköttetés megszakadt. Élelmiszerekben nagy a hiány és a drágaság óriási. Kopenhágán ke­resztül érkezett párisi híradás szerint Galieni tábornok a város környékén lakókat, valamint az erődítési vonalban levő villanegyedekben nyaralókat fölszólította, hogy költözzenek be a városba. A tábornok négy napot engedett a fal­vak és a nyaralók kiürítésére. Hogy vezették félre a francia közvéleményt? Róma, szept. 3. A Tribüna „Pária igazság után szomjazik" cím alatt rendkívül figyelemreméltó párisi levelet közöl augusztus 21-iki kelettel, amelyben a párisi lakosságnak rettentő aggodalma tükröződik vissza a francia hadsereg sorsa miatt, amelyről semmit­mondó, az igazságot takargató jelentéseket ad ki a hadügyminisztérium. A francia vasúthálózaton vér­től csepegő vonatok száguldoznak keresztül-kasul, a kórházak megtelnek sebesültekkel, a határszéli mezők egymásután temetőkké változnak át, Páris­nak azonban minderről nem szabad az igazat tud­nia, úgy látszik, hogy a hadügyminisztériumnak csak két dologra van gondja és pedig, hogy a kö­zönséggel a francia fegyverek győzelmét tudassa és hogy a sajtónak a poroszok elleni rágalmazó had­járatát támogassa. Ha az újságírók a hadügymi­nisztériumban a napi közlésekért megjelennek, azt kell hinniök, hogy valamelyik csendőrparancsnok jelentéseit olvassák. Meséket kisebb csetepatékról, a poroszok által elkövetett borzalmak leírását, fran­cia katonák és aviatikusok hőstetteit és végül tá­bori leveletrel. Deehanel a revanehe őrületében. —» A megszentségtelenített dzászt városok. — Köln, szept. 3. A Zvöb­ische Zeitung jelenti Zürichből: Deehanel kamaraelnök a legezen­ged­él­yesebb hangon hirdeti, hogy 1870-ért revancheot kell venni és azt mondja, hogy a megszentségtelení­tett elstiszt városokat vissza kell hódítani és Európát megszabadítani a német veszedelem­től. Újabb bombavető repülőgépek Páris fölött. Berlin, szept. 3. Német aviatikusok tegnap megjelentek Páris fölött. Két repülőgépről jelezték a fran­cia főváros lakosságának, hogy a német csapa­tok közelednek. Mindegyik aviatikus bombát dobott a városra Az egyik bomba IV. Henrik szobra közelében esett le. Ugyanott megtalálták német zászlóba göngyölve az aviatikus levelét, amelyben Páris lakosságával közli a legutóbbi hivatalos jelentéseket a német győzelmekről. A másik aviatikus repülőgépéről szintén bombát dobott, amely a Place du Concoarde közelében ért földet; ő is jelentést dobott le a német győ­zelmekről. A két aviatikus ezután visszafordult és a német csapatoknál szállt le. Berlin, szept. 3. Az a német aviatikus, aki Páris fölött átre­pült és bombákat s kiáltványokat dobott a városba, Hiddessen hadnagy volt, a német hadsereg egyik legjobb és legvakmerőbb aviatik­usa. Hiddessen had­ ,­nagy, aki a hesseni testőr dragonyos-ezredhez tar­tozik, az elsők között volt, akik bebizonyították a repülőgépeknek a hadseregben való kiváló alkal­mazhatóságát. Az 1011. évi hadgyakorlatoknál első ízben alkalmaztak repülőgépeket felderítő szolgá­latra . Hiddessen ekkor olyan kitűnő szolgálatokat teljesített, hogy a hadvezetőség hamarosan elhatá­rozta a katonai aviatika további fejlesztését. Hiddessen hadnagy ezenkívül az első volt, aki Né­metországban.. légi postát szállított, még pedig 1912-ben Frankfurtból Darmstadtba. Több izben le is bukott és gépe is megsérült, anélkül azonban,­­ hogy komolyabb baja támadt volnnt. Inzultált németek. Berlin, szept. 3. A Nordd. Alig­. Zen­gi jelenti: Egy Délfrancia-­­ országban volt német konzulátusi hivatalnok az el

Next