Pesti Hírlap, 1914. november (36. évfolyam, 273-302. szám)
1914-11-26 / 298. szám
vívtak a franciákkal. Mihelyst két repülőgép a levegőben találkozott és támadásba bocsátkozott egymással, elsőbben is arról volt szó, hogy melyik tudja az ellenfelét a sebesebb magassági repülésben túlszárnyalni. Lüttichnél történt. Egy nappal a Loudinerőd bevéttele előtt egy német pilótatiszt fölereszkedett felderítési útra. Fenn a magasban szembe került vele egy francia repülőgép és az alkotmány elülső részén elhelyezett gépfegyver nyomban tüzelni kezdett rá. A német tiszt tüstént felismerte a veszedelmet, hamarosan fölébe került ellenfelének s közben szakadatlanul tüzelt, amit a francia nem tudott olyan meredeken fölfelé viszonozni. A felülről irányzott lövések eltalálták az ellenséges pilótát vagy a motor egyik fontos alkotó részét, mert a repülőgép kődarab módjára zuhant le a földre. A taktika szempontjából is egészen más szempontok vezérlik a németeket, mint a franciákat. A háború első napjaiban a franciák messzire behajszolták német területre az ő repülőgép-flottájukat, hogy megzavarják a mozgósítást és elpusztítsák a fontosabb hidakat, pályaudvarokat, stb. Minduntalan történtek éjszakai támadások a frankfurti központi pályaudvar, a mainzi Rajna-híd és más pontok ellen. Valamennyi ilyen támadás kudarcot vallott, a lehajított bombák célt tévesztettek és egy egész sereg kitűnő francia pilótát lőttek le a háborúnak már ebben az első időszakában. A németek csak akkor kezdték sorompóba állítani az ő repülőiket, amikor befejeződött a mozgósítás és megindult az előnyomulás. A felderítési repülések csakhamar arra a tapasztalatra vezettek, hogy az addig harcszerűnek számított ezerötszáz méteres magasság alacsony és hogy a repülőknek derült időben jóval magasabbra kell emelkedniük, ha ki akarnak jutni az ellenség lőtávolából. A magasság növekedésével gyarapodtak a megfigyelés akadályai is. A tüzelési nemek közül az ágyúzás bizonyult a legveszedelmesebbnek. Megnehezítette a repülők munkáját az is, hogy a motor kattogása miatt mindaddig nem lettek figyelmessé a feléjük irányított lövésre, amíg hirtelen közelükben fel nem robbant egy srapnell, mire aztán sietve kellett megváltoztatniuk a magassági helyzetet és a repülés irányát. Észrevették azonkívül azt a megnyugtató tényt is, hogy bár gyakran egész kis golyózápor érte a repülőgép szárnyait, de azért a készülék még sem zuhant le. A pilóták leszállás után egyszerűen betapasztották a lyukakat és oda jegyezték melléjük a sérülés napját. A temérdek német repülőgép között nincs úgyszólván egy sem, amelyik nem mutathatna fel ilyen dicsőséges sebeket, amelyekre joggal lehet büszke a repülőgép vezetője. Rendkívül fontos dolog, hogy a megfigyeléseket végző utas is értsen, úgy ahogy, a gép kezeléséhez. Amikor a németek előnyomultak Chalons irányában, két pilótatiszt fölszállt földerítés végett. Egyszerre csak egy erdő széléről heves gyalogsági tüzelés zúdult feléjük. A gép vezetője oly súlyosan megsebesült a mellén, hogy eszméletlenül dúlt előre. A megfigyelőtiszt tudott bánni a géppel annyira, hogy leereszkedhetett a földre. Sajnos azonban a franciák kellős közepébe került, ahol eszeveszett lövöldözés fogadta és ő is könnyebben megsebesült a fején. Aztán persze foglyul ejtették. Utóbb, amikor a franciáknak az ellenséges szorongattatás miatt nagyon sietőssé vált a visszavonulás, a zűrzavarban szerencsésen elillant a fogoly pilóta és most megint ott szolgál az Einem-hadseregben. Fehéri Annátul. 1915. november 26., csütörtök. PESTI HÍRLAP Rettegés a német inváziótól. (Küszöbön a német flotta, támadása. ) Befejezésükhöz közelednek a német előkészületeit.) Bécs, nov. 25. Hogy mekkora az angolok félelme az esetleges német inváziótól, arra nézve jellemző az a londoni jelentés, hogy az angol nagy lapok katonai írói majdnem egyhangúan azon a véleményem vannak, hogy a német tengeri flottának az angol tengerpart ellen irányuló akciója közvetlenül küszöbön áll. Ezt a véleményt azzal indokolják, hogy a Keleti-tengernek mindinkább fokozódó befagyása következtében a németek keleti-tengeri flottája másutt QOSZ-nálható fel és hogy így az Északi-tengeren a német haderőket jelentékenyen gyarapítják. Ezenkívül alkalmasint befejezésükhöz közelednek azok a széleskörű előkészületek, amelyeket a háború kitörése óta Kielben és Hamburgban tettek. Az angol, katonai szakírók egyáltalán nem tartják kizártnak, hogy német csapatok Angliában partra szállanak. Egyik-másik katonai író felszólítja az angol kormányt, hogy ebben az esetben kíméletlen franktier-harcot indítson a német inváziós csapatok ellen. India új alkirályt kap. Rotterdam, nov. 25. A londoni „Daily Mail" jelenti november 20-ról, hogy India új alkirályt fog kapni. Az indiai lázadásról szóló hírek*túlzottan". (!) Mindamellett a kormány, minden eshetőségre készen, elővigyázatossági rendszabályokat léptet életbe, hogy Indiától távol tudjon tartani minden vallási vagy politikai agitációt. Kirabolt fegyverszállító kocsi. Rotterdam, nov. 24. A Rotterdamserie Courant egy angol lap alapján közli, hogy szombat este az ír önkénteseknek szánt 90 fegyverrel megrakott kocsit Dublinban mintegy 50 főnyi csoport lesből megtámadta és kirabolta. A kiséret nem állott ellen. Merénylet egy angol őrnagy ellen. Kopenhága, nov. 25. — Saját tudósítónktól. — A „Gentral News" jelenti Bombayből. Egy sepoy (indiai katona) merényletet követett el Anderson angol őrnagy ellen, akit oldalfegyverével agyonszúrt. Az angol tiszt éppen készült ezredével egy Európába induló hajóra szállni. A merénylőbenszülött katonát nyomban agyonlőtték. Angol vereség Kelet-Afrikában. Hága, nov. 25. Az angol követség közli: A Kelet-Afrikából legutóbb érkezett jelentések szerint, amikor híre járt, hogy egy fontos német vasúti állomás gyengén van megszállva, brit Kelet-Afrikából egy angol csapatot küldtek ki, hogy az állomást elfoglalja. Az angol csapatok 2-án partraszálltak és az ellenséges állások felé nyomultak, amelyről azonban kitűnt, hogy igen erős. Az angol csapat ugyan elérte a várost, de kénytelen volt visszavonulni. Veszteségük 800 ember volt. Részleges mozgósítás, London, nov. 25. A Reuter-ügynökség jelenti Liszabonból 24-iki kelettel. Miután a miniszterelnök az egybegyűlt képviselők és szenátorok előtt kijelentését megtette, a kongresszus egyhangúlag elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely felhatalmazza a kormányt, hogy Angliával fennálló egyezménye atlapján a jelenlegi konfliktusban olyképen interveniáljon, amint azt legjobbnak tartja. Felhatalmazást nyer a kormány, hogy az ehhez szükséges intézkedéseket megtegye. A lapok jelentése szerint holnap vagy holnapután jelenik meg a részleges moz A Szuez-csatorna veszedelme. Róma, nov. 25. A Corriere d'Italia tudósítója jelenti Alexandriából: Megdönthetetlen tény, hogy a törökök eljutottak a Szuez-csatornáig és minden fegyvernemből összealakított előhadaik erőltetett meneteléssel nyomulnak Izmaila felé. Indiai katonák teveháton a csatorna partjában, közel összeütköztek a beduin lovassággal. A döntő pillanatban ott termett a török lovasság és szétugrasztotta az indiai tevés csapatokat. A veszteség mind a két részen nagy volt, de az angolok kereken tagadják vereségüket. Berlin, nov. 25. Milánóból táviratozzál?: Az itteni lapok jelentése szerint a törökök El Khaznánál, a Balah-tó torkolatánál mind a két partot elzárták és ezzel lehetetlenné tették, hogy az angolok csapatokat szállítsanak a Szuez-csatornához. * A Balah-tó Port-Saidtól azaz a Szuezcsatorna északi végétől ötven kilométerre fekszik dél felé. A tó azon része, melyen a csatorna átvezet, mintegy öt kilométer széles. Ismaila a Timsah-tón fekszik mintegy tíz kilométerre délre a Balah-tó déli partjától. A város a Szuez-csatorna vállalat hajózási alkalmazottainak, a felügyelőknek és kalauzoknak lakóhelye, óriási raktáraiban pedig rengeteg anyag van felhalmozva. Ismaila azonkívül még fontos vasúti gócpont is, mivel innen ágazik el a port-said—szuezi vasútból a Ramses és Lagastén keresztül Alexandriába és Kairóba vezető vasúti vonal. A törökök az által tehát, hogy Ismaila ellen vonulnak, nemcsak a Szuez-csatorna legfontosabb állomását, hanem az egész angol védelmi romi főtápvonalát akarják kézrekeríteni. Angol és francia hajóraj a Dardanellák előtt. Köln, nov. 25. — Saját tudósítónktól. — Athéni jelentés szerint egy angol-francia hajóraj cirkál a Dardanellákon kívüli vizekben. A hajóraj bombázott öt török torpedónaszádot. Egy másik hajóraj kisázsiai partjai körül ran. gósításról szóló rendelet. Egyidejűleg kiáltványt intéz a hadügyminiszter az országhoz. Török hivatalos jelentés. Konstantinápoly, nov. 25. (Elkésve érkezett.) A főhadiszállásról jelentik: Az e hó 19-én Basszarali környékén folyó harcok után, amelyekben az angolok közül igen számosan kerültek fogságba és amelyek az ellenségre súlyos veszteségekkel jártak, segítségül küldött újabb csapatokkal egyesülve, agyunaszáriai tűsének védelme alatt az angol haderő a folyó mentén lassan előrenyomult. A mi csapataink új pozíciókban várják az ellenséget, ahol azt hajóágyúk nem támogathatják. Ki-Ifa mellett egy gőzösünket baleset érte. A többi hadiszintezekről ma nem érkezett jelentés. * Néhány nap előtt jelentette a török főhadiszállás, hogy Bat-el-Arabnál, a Tigris-folyó torkolatánál, győzelmet arattak a török csapatok és meghiúsították, hogy a Perzsa-öbölből az angolok csapatokat szállítsanak partra. A mostani jelentésben említett Basszarali, a Tigris-folyó mentén, annak torkolatától 85 kilométernyire fekszik. A török gőzös, melynek neve „Nílus partja" , amelyről a hivatalos jelentés szól, kétszáz tonnás hajó volt, amelyet aknalerakásra használtak. Hir szerint e hajó beleütközött azon tengeralatti aknák egyikébe, amelyek egy bolgár kikötőből szabadultak ki és amelyeket az ár Kila elé sodort.